![]() |
Bolond Gerő. Fotó: Karolina Krasińska |
Mint azt bizonyára sokan tudják, az 1970-es évek végéig a
Bélai-Tátra is hozzáférhető volt a turisták számára. A Felső turistaúton végig
lehetett járni a hegység gerincét, amely jelenlegi végpontjától, a
Nagy-Fehér-tótól haladt tovább a Bolond Gerőn, a Hátsó- és az
Elülső-Mészárszéken, a Bika-hegyen és a Vaskapun át Barlangligeten ért véget. A
Siratóra a Széles-nyeregből induló sárga jelzésen lehetett felmenni, amely a
Monk-völgyben vezető zöld jelzésből ágazott el, még mielőtt az elérte volna a
piros jelzésű Felső turistautat. Ez a jelzés tovább folytatódott a Holló-kőre,
ahonnan továbbra is a sárga jelzésen maradva lehetett visszajutni Zárba.
Volt még ezen kívül egy kék jelzésű ösvény, amely Zárból, a Hotel Magura
közeléből indult, összekötötte a településről a Monk-völgyben vezető, ma is
használatos zöld jelzést, a Kis-Jávor-hegyre vezető egykori sárga jelzést,
valamint a Tokarnya-tetőre vezető egykori piros jelzést. Az alábbiakban ezeknek
az egykor volt turistautaknak próbálunk meg utánajárni.
1917 – dr. Vigyázó János: „A Magas Tátra részletes kalauza”.
Ez a kalauz elsősorban a Magas-Tátra akkori turistaútjaival
foglalkozott, így a Bélai-Tátráról csak néhány helyen történik említés.
Részletes leírás olvasható viszont a Bélai-Tátra gerinctúrájáról a kalauz 314.
oldalán, „Fehérvíz- és Zöldtavi-völgyet” leíró részében, amely a
Barlangligetről a Zöld-tóhoz vezető útvonalat mutatja be, az alábbi szavakkal
(valamennyi korabeli leírást eredeti helyesírással idézek):
„A Bélai Mészhegység gerincén át. (Igen hálás
gerincvándorlás és kerülő útirány; 5 ¾-9 ó.). Barlangligetről a Faix-tisztáson
ás a Vaskapuhoz 2 ½-4 ó. Innen a Zöldtóhoz vezető útirányt nagy kerülő ívben,
párhuzamosan követő, zeg-zúgos ösvény állandóan a Bélai mészhegység hatalmas,
szabad kilátást nyújtó gerincvonulatán vezet végig kényelmes, enyhe emelkedés
és ereszkedőkkel. (Sárga jelzés.) Balra (DNy.) a Magas Tátra ormaiban
gyönyörködhetünk folytonosan, míg jobbra (ÉK.) a zári Katlanvölgy, a Szepesi
Magura mögött messze a Pieninig (Koronahegy stb.) száll a tekintetünk. A
Vaskapu (1623 m.) után a gerinc kimagaslóbb pontjai következőkép sorakoznak:
Homlokos (1920 m. ¾-1 ¼ ó.), Mellső Mészárszék (1980 m. ¾-1 ¼ ó.), Hátsó
Mészárszék (2024m. ¼-½ ó.), mely után a Bolond Gerő (2062 m.) – Határhegy
(Greiner 2148 m.) – Hollókő (Havrán 2154 m.) – Novy (1999 m.) Muran (1827 m.)
zárják be a Bélai Mészhegység gerincén ülő ormok sorát, a mi útunk azonban
letér a K-Ny.-i irányú gerincről és a Bolond Gerő oldalában keresztezi a Mellső
Rézaknák eredetének csapását, délnek kanyarodik és a kék jelzésű ösvénybe
torkol, mely a Kopahágóról a Határhegyre vezet, közvetlenül a Kopahágó (1756
m.) felett (½-¾ ó.). Innen 1-1 ½ ó. a Zöldtóhoz.”
1931 – dr. Thirring Gusztáv és dr. Vigyázó János: „A Magas
Tátra”
Ez a kalauz a Bélai-Tátra több akkori turistaútját is
ismerteti. Az 56. számú leírásban pl. a „Tátramatlárháza (v. Késmárki Itató) –
Nagymező – Mellső Rézaknák – Nagynyereg – Sirató” útvonal leírása olvasható,
teljes részletességgel. Ugyancsak bőséges ismeretanyaggal írja le az 57. számú
leírás a „Tátramatlárháza (v. Késmárki Itató) – Nagymező – Bikahegy –
Mészárszékek – Bolond Gerő – Sirató” útvonalat, valamint az 58. számú leírás a
„Barlangliget – Nagymező – (Nagynyereg, Sirató) – Zdjár” útvonalat. Ezek szó
szerinti idézésétől most eltekintek, részben terjedelmük miatt, részben pedig
azért, mert ahogy azt már egy korábbi hasonló témájú bejegyzésben is jeleztem,
az 1930-as években még nem a 60-es évek nyomvonalán vezetett a turistautak nagy
része.
1960 – „Vysoké Tatry – správa geodézie a kartografie na
Slovensku”; szlovák nyelvű turistatérkép.
Az előző két forrásnál valamivel hitelesebb ez a
turistatérkép, hiszen az 1960-as években egy-két kivételtől eltekintve már
nagyjából mai nyomvonalon vezettek a turistautak. Ezen a térképen egyértelműen
látható, hogy a Felső turistaút napjainkkal ellentétben akkoriban nem ért véget
a Nagy-Fehér-tónál, hanem a Bolond Gerőn, a Hátsó- és az Elülső-Mészárszéken, a
Bika-hegyen és a Vaskapun át Barlangligetig vezetett.
1965 – Jožo Šimko: „Magas-Tátra”; Budapest, Sport Kiadó,
második javított és bővített kiadás (fordította Joó Kálmán, Niszkács László és
Tárnok Árpád). Melléklete: „A Magas-Tátra turistatérképe” című, szlovák és
magyar nyelvű térkép.
A turistakalauzhoz mellékelt térképen az előző térképhez
hasonlóan szintén fel van tüntetve a Bélai-Tátra gerincén vezető turistaút, a
kalauz 86. számú túraleírása pedig így írja le ezt a turistautat:
„Barlangligetről a Bélai-Tátra gerincén a Kopa-hágóig. A
ČSAD „Csárda” autóbuszmegállótól a TNP erdészház mellett a kék jellel együtt
egészen a Pezsgő-forrásig. Itt elhagyjuk a kék jelet és széles szerpentineken
fiatal és szálerdőn keresztül jutunk a nagy rétre. Ezen a kiterjedt erdei
legelőn az ösvény enyhén emelkedik, az erdő felé vezető keleti, majd később a
nyugati kiszögellés irányába és a Vaskapunál (1623 m) eléri a gerincet. A
Vaskapu a gerincen álló két mészkőszikla közötti kapuszerű bemetszés. A gerinc
északi oldalán a Vaskapu melletti
szerpentineken a hatalmas Homlokos tetejét érjük el (1946 m). A gerincet az
Elülső és Hátsó Mészárszéken át (2012 és 2019 m) a Bolond Gerő előtti nyeregig
követjük, ahonnan balra a Kopa-hágóhoz ereszkedünk le (összesen hat óra). … Az
útvonal páratlanul szép szakasza a Vaskapu és a Homlokos közötti rész. Ezeknek
oldalait fehér és színes magashegyi növényzet borítja be ritka szép látványt
nyújtva. … A túra sokkal kevésbé fárasztó ellenkező irányban.”
1969 – dr. Vladimír Ademec: „A Magas-Tátra”; Pozsony,
fordította Kelecsényi Tibor.
Ebben a kalauzban az Elülső-Rézaknák völgyét ábrázoló
térképrajzon is látható a pirossal jelzett Felső turistaút ma már lezárt, a
Bélai-Tátra gerincén egészen Barlangligetig vezető szakasza, sőt, az is
látható, hogy ezt a piros jelzést egy rövid kék jelzésű útvonal kötötte össze a
Gyopár menedékházzal. A térképrajzhoz tartozó szöveges részben nem említik ezt
az utat, a „Túrák” felsorolásában viszont ez olvasható:
„Kežmarské chata menedékház – Kopské sedlo nyereg – belanské
Tatry gerince – Skalné vráta (Vaskapu) szikla hasadék (piros) – Plesnivec
menedékház (kék) – Kežmarská chata menedékház (zöld) – 7 ½ óra.”
Szintén ebben a kalauzban, mégpedig a Hátsó-Rézaknák völgyét
leíró részben olvasható, valamint a mellékelt térképvázlaton is látható, hogy
abban az időben még jelzett turistaúton, mégpedig a Monk-völgyből érkező zöld
jelzésből elágazó sárga jelzésen fel lehetett menni a Siratóra.
1978 – dr. Vladimír Adamec és Radek Roubal: „Magas-Tátra
turistavezető”; Pozsony, fordította Jolana Protičová; első magyar nyelvű
kiadás, szlovák nyelven 1972-ben jelent meg először, majd 1974-ben és 1977-ben
ismét.
Ez a kalauz az előzőhöz megszólalásig hasonlító térképrajzok
formájában völgyenként mutatta be a Magas-Tátra turistaútjait. Az
Elülső-Rézaknák völgyét ábrázoló térképrajzon ugyanazt láthatjuk, mint az
1969-es kalauzban, a „Javasolt túrák” című részben pedig így írták le az
útvonalat:
„Brnčalová chata – Kopské sedlo – A Belianske Tatry – Skalné
vráta (piros) Plešivec, a TANAP menedékháza (kék) – a volt Kežmarská chata (zöld)
– Brnčalová chata (piros), 7 óra.”
A Hátsó-Rézaknák völgyét bemutató részben továbbra is jelzik
a Siratóra vezető sárga jelzést, a szövegben pedig ezt írják róla:
„A Ždiarská vidlára biztonságosan feljuthatunk a nyeregből,
a Široké sedlóról vezető jelzett ösvényen (visszatérés ugyanazon az úton!).
A kalauzban külön fejezet foglalkozik a Bélai-Tátrával,
amelyhez a völgytérképekhez hasonló, a teljes hegygerincet bemutató
térképvázlat tartozik. A hegységben található jelzett ösvények felsorolása
ezzel a túrával kezdődik:
„Tatranská kotlina 760 m – Faix-tisztás és hegy 1488 m –
Skalné vráta 1619 m – Bujačí vrch 1946 m – Predné Jatky 2012 m – Zadné Jatky
2019 m – Hlúpy 2061 m – Kopské sedlo 1749 m – volt Kežmarská chata 1615 m –
piros jelzés, 6 ½ óra.”
1978 – „Vysoké Tatry – súbor turistických máp”; szlovák
nyelvű nyári turistatérkép 10. kiadása.
Ezen a térképen egy már korábban tárgyalt turistaúthoz
hasonlóan már csak halvány szaggatott vonallal, de jelzés nélkül, a jelmagyarázat
szerint ösvényként szerepel a korábbi turistaút.
1990 – „Vysoké Tatry – letná turistická mapa”; nyári
turistatérkép.
Ekkor viszont már ösvényként sem jelzik az egykori
turistautat, a Bélai-Tátra gerincén ekkor már nem vezetett semmilyen jelzett
turistaútvonal, sőt, ebben az időben a térkép tanúsága szerint még a
Monk-völgyben napjainkban is használható zöld jelzésű turistaút is le volt
zárva, gyakorlatilag a hegységet csak a Kopa-hágóig lehetett legálisan
megközelíteni.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a Bélai-Tátra
gerincén vezető egykori turistautat 1978-ban már nem lehetett használni. A
korábban bemutatott egykori turistaútvonalaktól eltérően ennek az útvonalnak a
lezárásáról pontos információim vannak, ugyanis dr. Futó Endre barátom 1977-ben
még végigjárta ezt az útvonalat, és megerősítette, hogy az ösvényt az 1978-as
nyári turistaszezon előtt zárták le, elsősorban természetvédelmi okokra
hivatkozva.
Ebben az ügyben levélben fordultam a Tátrai nemzeti Parkhoz
(TANAP), mégpedig azzal a kérdéssel, hogy pontosan mikor és miért szüntették
meg többek között ezt a turistautat is. A nemzeti park illetékesétől azt a
választ kaptam, hogy a jelzett turistautak rendszerében az első jelentős
változások a nemzeti park megalakulása, vagyis 1949 után történtek. A következő
ilyen időszak az 1970-es, a Magas-Tátrában megrendezett Északi
Sí-világbajnokság után következett, miután a világbajnokságnak köszönhetően
jelentősen megnőtt a nemzeti park látogatóinak száma, mellyel együtt a
problémák is megsokszorozódtak. Napjainkban ismét napirendre került a korábban
lezárt turistautak esetleges ismételt megnyitásának kérdése (erről egy korábbi
bejegyzésben részletesen is olvashattak az oldal látogatói), amely azonban nem
egyszerű feladat. Erről alapos elemzések és a megfelelő jogi háttér megalkotása
után a TANAP új Látogatási rendje fog rendelkezni.
Figyelem: a Bélai-Tátra gerincén, valamint a Siratóra
napjainkban nem vezet jelzett turistaút, a hegységben csakis a Monk-völgyben
vezető zöld jelzésű turistaúton túrázhatunk. A Bélai-Tátra teljes területe a
TANAP Látogatási rendjében foglaltak szerint még hegyi vezető kíséretében sem
látogatható!
Összeállította: Tátraturista
TisztelSzerkeszto Ur! velemenye szerint, mit tudnak tenni az emberrel, ha megfogjak a Belai tatraban. nyilvan lezavarjak a hegyrol, esetleg penzbuntetes (mennyi???), de egyeb? pl. kitiltas, elzaras, utlevel elkobzas stb. velemenyet, informacioit elore is koszonom!
VálaszTörlésA helyszíni bírság összeg 20 és 66 euro között van, de nem csak ezért nem javaslom a tilosban történő túrázást.
Törlés