A Tátra éjszaka – varázslatos fotógaléria

Mindannyian tudjuk, milyen szép a Tátra napközben. Éjszaka azonban, amikor eltűnnek a turisták az ösvényekről, és az égen csillagok milliói gyulladnak ki, igazán varázslatos világ ez. A www.tatromaniak.pl lengyel weboldal egyedülálló éjszakai képsorozatot állított össze. Egyedülálló, mert az alábbi fotókon szereplő pillanatokat csak kevesen csodálhatják élőben. Lássuk hát, milyen a Tátra sötétedés után…

115 éve született Wincenty Birkenmajer

115 évvel ezelőtt, 1899-ben született Wincenty Birkenmajer (1899-1933) középiskolai tanár és költő, a két világháború közötti időszak egyik legnevesebb lengyel hegymászója, aki rövid élete során nagy hírnevet szerzett magának a tátrai elsőmászások terén. 1924-től turistaként rendszeresen megfordult a Tátrában, ő volt a kezdeményezője az 1927-1930 között működött „Cyrhla” nevű turista és hegymászó csoportnak. 1929-től teljes mellszélességgel a hegymászás felé fordult, ebben az évben több nagyon nehéz és néhány új utat is megmászott. 1930-ban az egész nyarat (90 nap) a Tátrában töltötte, ekkor egy sajátos rekordot is felállított, hiszen ebben a nyári szezonban 35 új utat, illetve már ismert utak új útvonalát járta be más-más társakkal együtt. A hegymászás mellett a topográfia, a tátrai nomenklatúra, valamint a hegymászás ideológiája is érdekelte. A természetvédelem egyik úttörője, ugyanakkor a korlátozások nélküli kempingezés és bivakolás szószólója is volt, emellett érdekelte a magashegyi fényképezés is.

Új tanösvény a Király-hegyre

Fotó: www.vas.cas.sk

Királyhegyaljai (Šumiac) aktivisták 2014 őszén új tanösvényt építettek ki az Alacsony-Tátra egyik ismert kilátópontjára, a legendás Király-hegyre (Kráľová hoľa, 1946 m). A projekt keretében új turistajelzéseket is felfestettek. A tanösvény Királyhegyaljáról (841 m) a kék jelzésen vezet fel a Király-hegyre, majd a zöld jelzésen vezet tovább a Király-sziklára (Kráľová skala, 1690 m), ahonnan egy újonnan kiépített sárga jelzésen juthatunk vissza a Királyhegyaljára vezető kék jelzésre. A turistaúton 1066 méter szintkülönbséget kell legyőzni kb. 16 km távolságon, amihez 7-8 óra menetidő társul. A tanösvény mentén 12 tájékoztató táblát helyzetek el, amelyekről különböző ismeretekkel (pl. a terület állat- és növényvilága, helyi sajátosságok) gazdagodhatunk szlovák és angol nyelven.

Kuźnice – Gąsienica-szécs / Hala Gasienicowa

Fotó: Marcin Bukowski

A Gąsienica-szécsre, a Murowaniec menedékházhoz (Schronisko Murowaniec) vezető túrát leggyakrabban a teljesen kezdő túrázóknak szokták javasolni. Az előttünk álló utat a Boczań-hegyen (Boczań) keresztül a kék, vagy a Lengyel-Jávor-völgyön (Dolina Jaworzynka) a sárga jelzésen tehetjük meg. A tisztásról szemet gyönyörködtető kilátás nyílik a Tátra főgerincének a Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch) és Svinica (Świnica) közötti szakaszára, valamint a teljes Sas útra (Orla Perć) és a Kápolna-csúcsra (Kościelec).

Romokban áll a Magas-Tátra legrégebbi szállodája

A Tátralomnicon álló, 1893-ban épült Lomnic szálló épülete – amely Szlovákia kulturális emlékeinek listáján is szerepel – az összedőlés küszöbén áll, évek óta egyre romosabb az állapota. „A Lomnic szálló 1893-ban épült, az akkori Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb faszerkezetű épületeként. A szálló 1905-ig nagyon keresett volt az arisztokrácia köreiben, amikor felépült a Palota Szálló, amely megnyitása idején a Tátra legjelentősebb szállodája volt” – idézi fel a szálloda történetét Peter Chudý, a Magas-Tátra Turisztikai Egyesület vezetője. A szálloda hosszú éveken át az Interhotel Tatry érdekeltségébe tartozott, de az épület műszaki állapota fokozatosan oly mértékben leromlott, hogy elkerülhetetlenné vált az építmény helyreállítása. Ez azonban tekintettel a szálloda jellegére, elhelyezkedésére és építésének idejére nem volt olyan egyszerű, így a szálloda állapota romlani kezdett.

Már dolgozik a Téry-menedékház új bérlője

A Kis-Tarpataki-völgyben (Malá Studená dolina) található Téry-menedékház (Téryho chata, 2015 m) új bérlője, Peter Michalka már teljes gőzzel dolgozik. „Amikor megérkeztem, az első dolog, amibe belefogtam nem más volt, mint beálltam a napi munkába. Mosogattam, kiszolgáltam a vendégeket, levest és teáét főztem” – meséli első napjait az új bérlő. Elmondása szerint a menedékház eredeti személyzetének a fele eltávozott, őket újakkal kellett helyettesíteni, míg a többiek maradtak, és dolgoznak.

Tíz évvel ezelőtt örökre megváltozott a Tátra

A Magas-Tátrában november 19-én a 10 évvel ezelőtti természeti katasztrófára emlékeztek, amely örökre megváltoztatta a Föld legkisebb terjedelmű magashegységét. 2004. november 19-én késő délután és éjszaka szokatlanul erős szélvihar söpört végig a Magas-Tátra déli lejtőin, amely hatalmas károkat hagyott maga után. Sajnos azonban nem csak a természetben, hanem az emberek szívében is, akik önmaguknak köszönhetően túlélték a pusztítást.

Kényelmes nap volt ez a Magas-Tátrában, a tátrai lakosok a hamarosan megnyíló téli szezon kezdetére készülődtek. Délután, kb. 15.30-kor azonban a természet hirtelen megmutatta erejét. Körülbelül három és fél óra alatt olyan dráma játszódott le, amely örökre megváltoztatta a Tátra arculatát. Szó szerint eltűntek az erdők. A vihar következtében elpusztult 12.600 hektár erdő.

A „Tátrai hangulatok” továbbra is előrendelhető

Egy szép, tartalmas képeslapos album úgy gondolom hasznos ajándék lehet azoknak a szeretteinknek, barátainknak, akiket érdekel a Magas-Tátra egykori világa, hazánk egykori legmagasabb hegységének történelme, feltárása. Arra kérem a Magas-Tátra és a tátrai túrák kedvelőit, valamint a régi képeslapok gyűjtőt, hogy aki teheti, és érdekli a könyv témája, de eddig még nem élt az előrendelés lehetőségével, az a „Tátrai hangulatok” kedvezményes áron történő előrendelésével járuljon hozzá ahhoz, hogy ez a hiánypótló kiadvány még a Karácsonyi ünnepek előtt megjelenjen.

Ehhez nem kell mást tenni, mint az alábbi adatokat tartalmazó megrendelést elküldeni a tatraihangulatok@gmail.com e-mail címre: Könyv darabszáma – Név – Település – Utca, házszám – Irányítószám – Telefonszám – e-mail cím. Az előrendelések hozzám futnak be, az előrendelt könyveket pedig az Agenda Natura Kiadótól a GLS futárszolgálat fogja eljuttatni a megrendelők címére. Az A4 formátumú, 160 oldalas album ára előrendelés esetén 4.620.- Ft, később, a megjelenés után, a kiadótól történő vásárlás esetén viszont 5.460.- Ft lesz. Ehhez jön még a postaköltség, amely egy könyv esetében 700.- Ft körül van.

Éjszaka a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcson

2014. október 26-án Bartłomiej Korzeniowski a TOPR-nél hegyimentőként dolgozó Andrzej Mikler hegyi vezetővel megmászta a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcsot. Eddig semmi különös nincs a hírben, de ők ezután a csúcson töltötték az éjszakát, majd köszöntötték a felkelő napot. Az alábbiakban a túra rövid leírása olvasható, valamint a túrán készült gyönyörű fotókat lehet megtekinteni. A mászás terve a most készülő, „Ahol a szavak véget érnek…” (Tam, gdzie kończą się słowa... ) című film készítése közben született. Mi volt a terv? Egy éjszaka a csúcson, a filmhez szükséges anyaggyűjtéssel együtt. A történet további részét maga Bartek meséli el: „Október 26-ra szép időt jeleztek a meteorológusok, így megbeszéltük Andrzejjel a tátrai fotózást.

Fotók és videók a Tátrából – 2014. november 1-15

November. A Tátrában erre a hónapra azt mondjuk, holt szezon. A nyári és őszi túraszezon már befejeződött, a téli síszezon pedig még nem kezdődött el. Pihen a Tátra, pihen a természet, elcsendesedtek a menedékházak, kisebb a forgalom a turistautakon, szokásos őszi karbantartás zajlik a tátrai felvonókon. Bár a téli zárlat csak a Tátra szlovák oldalára vonatkozik, bizony a lengyel oldalon is visszaesik ilyenkor a forgalom. Azt szoktuk mondani, a novemberi körülmények nem igazán alkalmasak a túrázásra. Azt hiszem ez általánosságban igaznak is fogadható el. De mint minden szabály alól, ez alól is van kivétel. Hiszen ha az időjárás megengedi, az évnek ebben a hónapjába is ki lehez mozfulni otthonról el lehet indulni a Tátrába, hiszen nem csak a csúcsok és a magashegyi hágók, de a menedékházakig vezető utak is sok szépséget rejtenek. A hegymászók a Tátrai Nemzeti Park látogatási rendjében foglaltak szerint mozoghatnak a Tátra szlovák oldalán is, a lengyel oldalon pedig most még korlátozás nélkül túrázhatunk. Sőt, amíg nem fedi hó, akár a Nagyszalóki-csúcsra is felmehetünk, teljesen legálisan.

A Magas-Tátrában túrázni terhesen?

Szokatlan érzés, hogy ezúttal nem egy 30 kilométeres, 1000 méter szintkülönbséget felölelő teljesítménytúra áll előttem; hanem csupán a Magas-Tátra szelídebb lankái. Indulás előtt figyelembe kellett vennünk ugyanis, hogy ezúttal egy láthatatlan utas is velünk tart, egész pontosan a hasamban. Így, a második trimeszter közepén – és ezzel a terhesség valószínűsíthető félidejében – épp nagyon aktív korszakomat élem, túl vagyok az első három hónap erőtlen, kómás zombilétén, általános állapotom pedig közelít a megszokotthoz. Ezért is döntöttünk úgy – plusz a kibírhatatlan magyar parlagfű helyzet miatt -, hogy idén sem hagyjuk ki a Magas-Tátrát. A terep ismerős volt, az állapot új, a végeredmény a lehető legkellemesebb. Tapasztalatok és tippek arról, mit vigyünk magunkkal, ha 2000 méter alatt tervezzük a túrát.

Az emlékezetes tátrai szélvihar 10. évfordulója - videókkal

Tíz évvel ezelőtt, 2004. november 19.-én, a délutáni, kora esti órákban orkán erejű vihar söpört végig a Magas-Tátra déli lejtőin. A félelmetes sebességű bukószél északról érkezve, a hegység főgerincén átbukva orkánná erősödött, és szinte letarolta a Magas-Tátra szlovák oldalának lejtőit. Óriási, évtizedekig ki nem heverhető károk keletkeztek a nemzeti park élővilágában. A négy órán át tomboló vihar kidőlt, derékban kettétört hatalmas fenyőfákat, elpusztult állatokat, járhatatlan közutakat és turistautakat hagyott maga után. Néhány nappal a természeti katasztrófa után Újtátrafüredre indultam, ahol személyesen próbáltam meg felmérni a vihar utáni helyzetet, és nem mellékesen segítettem az ott élő barátaimnak a károk elhárításában. Erről az utamról született egy újságcikk, amely a Hegyisport és Turista Magazin 2005. januári számában jelent meg. Az alábbiakban ennek a cikknek szerkesztett változata olvasható.

Vitorlázórepülővel a Tátra felett

November 15-én, szombaton Jakub Świst, a nowy targi repülőklub tagja ismét a levegőbe emelkedett egy vitorlázórepülőben, és a néhány nappal ezelőtt, a legutóbbi halny idején készített felvételek után az ún. "Tátrai hullámot" meglovagolva ismét lélegzetelállító fotókkal örvendeztette meg a Tátra szerelmeseit. Ahogyan az alábbi fotókon is látható, ezúttal többek között a Gąsienica-völgy, a Lomnici-csúcs és a Halastó felett vezetett a repülési útvonal. Érdemes végignézni az út során készült fotókat, melynek sorát egy igazán különleges felvétel zárja.

Óriáskocka a Magas-Tátrában

Nemzetközi tervpályázatot írtak ki a jó pár évvel ezelőtt leégett tátrai Késmárki menedékház újjáépítésére. A cseh Atelier 8000 különös, formabontó tervvel egy hatalmas, az égből a hegyek közé ledobott kocka formájában képzeli újraértelmezni a menedékházat. Az élére állított, kockaformájú épület oldalait szinte tetszőleges elrendezésben alkotják tükröződő alumínium-, üveg- és napelem felületek. A messziről feltűnő, a környezetében található hegyeket azonban változatosan visszatükröző épület egyszerre hivalkodó, ugyanakkor a fényvisszaverődései miatt rejtőzködő. Belső terében – hűen a tátrai menedékházak hagyományaihoz – a fa dominál, de eltérően a többi hegyi házhoz, nagy üvegfelületeivel lényegesen világosabb kiképzésű pihenő- és vendégváró tereket kínál társainál.

Halott turista a Vörös-hegyeken

November 17-én, hétfőn a Vörös-hegyek (Czerwone Wierchy) csoportjához tartozó Kis-réti-hegy (Małołaczniak) közelében egy turista eszméletlen férfit talált a turistaút mentén. Az azonnal a helyszínre riasztott hegyimentők csak a halál beálltát tudták megállapítani. „Egy turistától érkezett a bejelentés, aki ma a Konrád-púp (Kopa Kondracka) körzetében túrázott, és a túra során egy eszméletlen férfit talált az út mentén. A helikopterrel azonnal a helyszínre indultak a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) hegyimentői, de már csak a halál tényét tudták megállapítani. A halál okát egyelőre nehéz lenne megmondani, teste már kihűlt, de nem látszanak rajta zuhanás nyomai. A férfin az időjárási körülményeknek megfelelő öltözék volt” – mondta el Andrzej Mikler hegyimentő, aki a mentőakciót vezette. Az elsődleges vizsgálatok alapján a halál oka valószínűleg hirtelen szívmegállás lehetett, de biztosat csak a boncolás után lehet majd tudni.

Forrás: http://tatromaniak.pl; Fotó: TygodnikPodhalanski

Emelkedett a balesetek száma a szlovák hegyekben

Szlovákia különböző hegységeiben a nyári idényben 501 alkalommal kellett segítséget nyújtaniuk a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) munkatársainak, legtöbbször a Magas-Tátrában és a Kis-Fátrában riasztották őket. A HZS statisztikái szerint munkatársaik leggyakrabban alkar-, lábszár- és ujjtöréseknél, ízületi sérüléseknél, vágott sebeknél, eszméletvesztésnél és súlyos kimerültségnél gondoskodtak a szerencsétlenül járt turistáktól. A legtöbb baleset túrázás (231 eset), kerékpározás (57 eset), hegymászás (27 eset), szabadidős sport (23 eset), munkavégzés (5 eset), siklóernyőzés (3 eset), barlangászat (2 eset) vagy egyéb más tevékenység (153 eset) közben következett be.

A Tarpataki-vízesések

A Magas-Tátrában Ótátrafüred (Starý Smokovec) és Tátralomnic (Tatranská Lomnica) környékének egyik legismertebb, legtöbbet látogatott turista látványossága a Tarpataki-vízesések (Vodopády Studeného potoka) csoportja, melyek a Tátra leglátogatottabb turisztikai célpontjai. Az egymás fölött, egymáshoz közel elhelyezkedő vízesések a zuhatagok összetett rendszerét alkotják. A tulajdonképpeni Tarpataki-vízesésektől kissé elkülönülten, azoktól feljebb, a Kis-Tar-patakon (Malý Studený potok) található az Óriás-vízesés (Obrovský vodopád) melynek hídjáról az utóbbi évek súlyos szútámadásának áldozatául esett kiszáradt és letarolt fenyőknek köszönhetően napjainkban sajnos szép kilátás nyílik a Felső turistaútra (Magistrála). A Kis-Tar-patak fehér habos vize két szikla közé beszorulva zúdul le a 20 m mélységű völgytorokba.

A Nagy-Tar-patak (Veľký Studený potok) és a Kis-Tar-patak egyesülése alatt további négy vízesés található. Közülük a legnagyobb a Felső-vízesésnek is nevezett Kis-vízesés (Malý vodopád) kaszkádja. Ettől lejjebb, 1247 m tengerszint feletti magasságban található a Rejtett-vízesés (Skrytý vodopád), majd következik talán a legismertebb, az 1226 m magasságban található, Középső-vízesésnek is nevezett Nagy-vízesés (Veľký vodopád) zúgójának alsó vége.

105 éve született Wiesław Stanisławski

105 évvel ezelőtt, 1909. november 15-én született Wiesław Stanisławski (1909-1933), a két világháború közötti évek egyik legkitűnőbb fiatal lengyel hegymászója. 1925-ben járt először a Tátrában, ezután minden nyarat és néhány téli szezont is ott töltött. Általában kevésbé tapasztalt hegymászók társaságában mászott, ez alól csak egy-két kivétel volt tragikusan rövid pályafutása során. Hegymászó karrierje első éveiben több bravúros mázás is fűződött a nevéhez, később, miután kissé tapasztaltabb lett, óvatosabbá is vált, de mindig bátran vágott neki az újabb feladatnak. Első nagy sikerét 1928-ban a Kápolna-csúcs (Kościelec) nyugati falának korábban mások által sikertelenül ostromolt új útján érte el. 1929-ban Bronisław Czech és Lidą Skotnicówną társaságban elsőként hódította meg a Simon-torony északi falát, amely vízválasztó esemény volt a tátrai hegymászás történetében. 1932-ben hódította meg a legnagyobb tátrai falat, a Weber-csúcs északi falát. Téli első mászásai közül talán a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs észak-nyugati falának első megmászását lehet említeni, melyet 1930 januárjában hajtott végre. Stanislawski 24 éves korában barátjával, Witold Wojnarral együtt a Batizfalvi-völgyben magasodó Kápolna (Kostolík) nyugati falának első megmászási kísérlete közben vesztette életét 1933-ban. Varsóban temették el, emléktáblája az Oszterva alatti Szimbolikus temetőben látható.

Forrás: Tátrai túrák, http://pl.wikipedia.org; Fotó: www.goryonline.com

Őszi túra a Nagy-Morgásra

Október végi magashegyi túránkat Tátralomnicról indítottuk, nagyon barátságtalan ködös őszi időben vágtunk neki a Nagy-Morgásra vezető útnak.  Túránk első szakaszát a zöld jelzésen tettük meg, elhaladtunk a régen elhagyott kabinos felvonó indító állomása, majd a Monarchia idején épült Grand Hotel Praha impozáns épülete mellett. Félórányi folyamatos emelkedő után, kissé megtépázott fenyőerdőben értük el a kb. 1000 méteres magasságot, ahol kibújtunk a felhőkből és megpillantottuk az előttünk álló, hófödte Lomnici-csúcsot (2633,9). Újabb félóra elteltével érkeztünk meg a felvonók és turista utak csomópontjánál fekvő „Start” átszállóállomásig, ahol már verőfényes napsütésben vetettük le magunkról a reggel még nagyon szükségesnek vélt kabátokat és kesztyűket.

Bialkai-szénégető – Halastó – Tengerszem

Fotó: www.z-ne.pl

Egy nagyon könnyű útvonal azok számára, akik szeretnének a Tátra legnagyobb tava, a Halastó (Morskie Oko) partján állni. Nekik minden bizonnyal a tó megkerülése, valamint a Tengerszem víztükréhez történő felmászás sem okozhat komoly problémát, így erre az túrára a teljesen kezdő turisták is bátran vállalkozhatnak.

Bialkai-szénégető (Palenica Białczańska)

Amennyiben a túra kezdetét jelentő Bialkai-szénégető parkolóba szeretnénk eljutni, akkor a zakopanei buszpályaudvarról a „Morskie Oko” feliratú kisbuszok valamelyikére kell felszállni. A fuvarozók azért használják ezt a jelzést, hogy a megkönnyítsék a tájékozódást azon kevésbé tapasztalt turistáknak, akik a Lengyel-Tátra leglátogatottabb pontjára, a Halastóhoz (Morskie Oko) szeretnének feljutni az oda vezető aszfaltozott úton.

A megfelelő hátizsák kiválasztása

A jó hátizsák minden hegyi túrának szerves tartozéka. Kényelmes – hiszen lehetővé tesz számunkra, hogy kezünk szabadon maradjon –, emellett elfér benne minden szükséges felszerelésünk – élelmiszer, italok, meleg ruházat, térkép, fej- vagy kézilámpa, elsősegély felszerelés. Hogyan válasszunk magunknak kényelmes hátizsákot? Mert a hátizsáknak először is kényelmesnek kell lennie – méretében a saját igényeinkhez kell igazítani, megfelelő formájú legyen, és ne akadályozzon minket a mozgásban. A hátrésze legyen megerősítve, hacsak nem szeretnénk, hogy a túrabotok a fülünket csapkodják. Fontos, hogy a hevederek és a hátrész lélegző anyagbók készüljenek, ami megakadályozza az izzadást, és csökkenti a felsőruházat átizzadását. A vállpántok legyenek állíthatóak, és egyúttal puhák. A keskeny vállpántok mélyen testünkbe vághatnak, ami egyrészt kellemetlen, másrészt fájdalmas horzsolásokat okozhat.

A Tátra éghajlata

Milyen hosszú ideig marad meg a Tátrában a hótakaró? Mennyi az éves csapadékmennyiség? Hogy keletkezik a halny? A következőkben néhány alapvető információt olvashatunk a Tátra éghajlatáról. A Tátra éghajlati viszonyait alapvetően a mérsékelt övi magashegységi klíma jellemzi, de sok közös vonást találunk az alpesi klímával is. Az évi átlaghőmérséklet elég alacsony, a hegység lábainál 6 °C, a csúcsok övezetében -4 °C. A leghidegebb hónap általában a február, a legmelegebb a július. Érdekes, hogy egyetlen hónap sem felel meg azoknak a minimális hőmérsékleti követelményeknek (15 °C feletti átlaghőmérséklet), amely lehetővé tenné, hogy a magasságának megfelelő éghajlati övbe lehessen sorolni a hegységet. A tél október végén, november elején kezdődik (bár az első hó sokszor már korábban leesik), és csak áprilisban vagy májusban ér véget.

Tudósok az infrastrukturális beruházások ellen

A Késmárki menedékház egyik terve. Fotó: www.bydlení.idnes.cz

A nagyberuházók által a Tátrában készülő újabb idegenforgalmi infrastrukturális fejlesztések a biológusok és ökológusok szerint veszélyeztetik a Magas-Tátra biológiai sokszínűségét, és megzavarhatják a kulcsfontosságú természetes folyamatokat. Ján Topercer szlovák ökológus ismertette a sajtóval azt a nyílt levelet, melyet 18 neves szlovák biológus és ökológus írt alá, és amelyben felszólítják a szlovák kormányt, hogy fektessen nagyobb hangsúlyt a természetvédelmi kérdésekre, és aktívan működjön együtt a kérdés szakértőivel. A természetvédők szerint a turizmus fejlesztése elsődlegesen a helyi és regionális közösségek, és nem csak a nagybefektetők számára fontos.

Az öregúr kicsípi magát, és megmutatja, mi a jó modor

Sokan szeretik viszontlátni a régi szép időket, a 20-as évek szállodáit tele elegáns urakkal és tökéletesen öltözött hölgyekkel. Azt a kort, amikor az udvariasság és az előzékenység még fontos szerepet játszott az életünkben. Ha mindezeknek a mai rohanó, modern világunkban csökkent is a jelentősége, legalább egy hétvégére álljunk meg a ma is luxus színvonalú ótátrafüredi Grand Hotelban, és élvezzük ezeknek a régi szokásoknak a varázsát. Az Ótátrafüreden található legidősebb tátrai nagyszálló ezekben a hetekben a múlt század 20-as, 30-as éveinek, az első Csehszlovák Köztársaságnak a hangulatát idézi. A szállodában visszatértek azok a régi szép idők, amikor az emberek stílusosan szórakoztak és pihentek.

130 éve született Otakar Štáfl

130 évvel ezelőtt, 1884. december 30-án született Otakar Štáfl (1884-1945) cseh festő és grafikus, a Tátra szerelmese, aki több mint 120 akvarellt festett a Tátráról, de leginkább mint a Szimbolikus temető megálmodójára és alapítójára emlékezhetünk rá. Otakar Štáfl ötlete volt a Magas-Tátrában addig szerteszét ta­lálható, a hegyek iránt érzett olthatatlan szeretetüknek áldozatául eső embertársaik emléktábláit egy helyre összegyűjteni. 1913-ban járt első alkalommal a Magas-Tátrában, majd 1920-ban létrehozott egy stúdiót a Csorbai-tónál. 1929-től Václav Fišk társaságában a Poprádi-tavi menedékház bérlője lett, majd 1936-ban kezdett hozzá felesége és néhány barátja, köztük Alojz Lutonský segítségével a Szimbolikus temető létesítéséhez. Ő maga festette a temető közepén 1934-ben felépített, a régi szepesi építkezési stílusra emlékeztető ká­polna oltárképét.

Fotók és videók a Tátrából – 2014. október 16-31.

November 1-jén a Tátra szlovák oldalán ismét életbe lépett a szokásos téli zárlat. Ez önmagában még nem lenne baj, a baj véleményem szerint ott van, hogy a mögöttünk hagyott nyári szezon nem sok szép napot kínált a Tátrában túrázóknak. Az utóbbi évek egyik legviharosabb júliusa után a nyár többi hónapja sem hozott felhőtlen, tiszta napokat, illetve ha hozott is, azok valójában egy-két napra korlátozódtak, majd ismét egy hűvösebb, felhősebb, csapadékosabb időszak következett. A sok esős, felhős, viharos nap ellenére azért ebben a nyári szezonban is szebbnél-szebb fotók készültek a Tátra szinte minden részéről, legeldugottabb szegletéből legismertebb turistaközpontjairól, csúcsairól, völgyeiről, tavairól, vízeséseiről, állatairól, növényeiről, és még hosszan sorolhatnám, mi mindenről.

Sztereó mennydörgés a Magas-Tátra Quasimodóján

Ha a Magas-Tátrába megyünk nyáron, akkor jó előre érdemes szállást foglalni. Ennek jegyében két héttel indulás előtt elkezdtem keresni megfelelő helyet, a Kriván (2494 m) megmászását ugyanis kétnaposra terveztem. Nem volt egyszerű szállást találni, végül a Poprád és Ótátrafüred közötti Nová Lesnán (Alsóerdőfalván) sikerült. Ez egy olyan kisközség, ahol meglátták a lehetőséget a turistákban, és minden második ház kiadó.

A Marika panzió tulajdonosa viszont nem értett se magyarul, se angolul, ezért nem voltam teljesen biztos benne, hogy levelezésünk alapján tényleg fenntartanak-e egy helyet a házban. Ketten mentünk fiammal, Olivérrel, akivel már két éve tervezgetjük, hogy megmásszuk a Krivánt, de valahogy csak most jött össze. Kicsit tartottam is tőle, elvégre is 1350 méter szint felfele, ugyanannyi lefelé, az nem kevés.

Doronglétrák cseréje a Piecky-szurdokban

A Szlovák Paradicsom Piecky-szurdokának doronglétrahídjai és fából készült egyéb segédeszközei mára elég rossz állapotba kerültek, ezért a nyári idegenforgalmi szezont követően, október második felében elkezdték a doronglétrahidak cseréjét. A munkák miatt a Piecky-szurdok októberben nem is látogatható. A szurdokban mintegy 140 méter hosszban cserélik ki a fából készült hidakat és lépcsőket, a Vernár községből beszerzett faanyagot Erdőaljáról (Podlesok) helikopterrel szállítottak a szurdokba. A helikopter a szurdokban több helyre is kiszállított néhány köteg vörösfenyőt, egy-egy köteg súlya kb. egy tonna volt. A doronglétrák cseréjét egy időben a szurdok négy pontján kezdték meg.

Jóváhagyták a törvénymódosítást, Petras marad

A szlovák parlament (Nemzeti Tanács) jóváhagyta az állami tulajdonról szóló törvény módosítását, ezzel megváltoztak az állami tulajdonban lévő ingatlanok bérleti feltételei. Az illetékes miniszter és a képviselők a javaslat elfogadásával válaszoltak arra a nyilvános petícióra, amely a Rainer-kunyhó jelenlegi bérlőjének megtartása, valamint a bérleti időszak jelenlegi két évről öt évre történő meghosszabbítása érdekében szerveztek. A petíciót mintegy 35.000 személy írta alá. „Az elfogadott módosítás szerint egyedi eljárás keretében kell megvizsgálni azokat a bérleti szerződéseket, amelyek harmadiktól ötödik szintű védettséget élvező területeken lévő ingatlanokra, így pl. a Rainer-kunyhóra vonatkoznak. Egyúttal a bérleti szerződést az eddigi két éves időtartamról 10 évre hosszabbítottuk” – mondta el a kormányzó Smer (Irány) egyik parlamenti képviselője.

A hegyek áldozataira emlékeztek a Tátrában

A Tátrai Nemzeti Park (TANAP), valamint az Önkéntes Tátrai Hegyi Mentőszolgálat (THS) szervezésében a Magas-Tátrában, az Oszterva alatt található Szimbolikus temetőben október 25-én tartották meg a hagyományos megemlékezést a hegyek áldozatairól, azokról a turistákról és hegymászókról, akik a hegyekben vesztették életüket. A Poprádi-tó közelében lévő emlékhelyen megtartott hagyományos megemlékezés ezúttal is egy furulyacsoport, valamint a zakopanei hegyimentők népzenekara műsorával kezdődött, majd római katolikus szentmisével fejeződött be. A nyilvános megemlékezésen nem csak a 2014-ben elhelyezett nyolc új emléktáblán szereplő tizenegy áldozatra emlékeztek az érdeklődők. A temető kápolnájának falán olvasható mottó szellemében (A halottak emlékére, az élők figyelmeztetésére) a temető szikláin elhelyezett 342 emléktáblán immár 481 személy neve szerepel.

Turizmus Sí- és Snowboard Kupa a Magas-Tátrában

A Turisztikai Managerek Szövetsége (TMSZ), a Turizmus Party Klub és a Mondial Assistance immár negyedik éve rendszeresen megszervezi az idegenforgalmi szakma dolgozóinak, azok hozzátartozóinak és a barátainak többnapos téli rendezvényét, a Mondial Assistance TURIZMUS Sí- és Snowboard kupát. Az elmúlt évek sikeres eseményei arra ösztönözték a szervezőket, hogy 2015 januárjában ezt a turisztikai eseményt a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal támogatásával egy hazánkhoz közelebbi szlovák síközpontban, a több mint 300 fős befogadóképességű, Felsőtárafüreden található négy csillagos Grand Hotel Bellevue wellness szállodában szervezzék meg.

2015. január 15-18. között a Magas-Tátrában kerül tehát megrendezésre a IV. Mondial Assistance TURIZMUS Sí- és Snowboard kupa.  

A Tátra halottai

Évente tíz–húsz ember. Sportemberek, rögtönző diákok, visszafordulni képtelen megrögzöttek – vagy csupán rossz helyen jártak rossz időben, ahogy mondani szokás. Valaki döbbent „ó”-t hallat, esetleg annyit mond még, „jaj, a kötél”, valaki hosszan kiabál, más meg csak némán, elszántan zuhan. A halálkiáltások egész kórusa vésődött már a Tátra megmászhatatlan gránitfalaiba. Kicsúszás, szakadékban végződő sílesiklás, nyári hóvihar, villámcsapás, virtuskodás, esetleg egy nevetségesen könnyűnek tetsző útrövidítés – mind elég ok, hogy valakinek a neve az Oszterva-nyereg alatti jelképes temető szikláira kerüljön. Évente tíz–húsz hegymászó: olyan ütemben halnak a Magas-Tátra turistái, hogy a Poprádi-tó feletti cirbolyafenyő-ligetben már nem férnek el a táblák és a fakeresztek. Nem messze innen, a Nyugati-Tátrában fekvő Zsári-völgyben néhány éve egy másik szimbolikus temetőt kezdtek kiépíteni.