2014. október 13., hétfő

Egyedül a hegyekben

Túrázzunk-e egyedül, vagy sem? Ez egy olyan kérdés, amelyre nincs határozott válasz. Egyrészt egy hegycsúcs egyedüli meghódítása nagyobb teljesítmény, mint társakkal, másrészt viszont egy esetleges baleset esetén csak magunkra számíthatunk. Nem utolsó sorban pedig sokan éppen azért mennek a hegyekbe, hogy távol legyenek az emberektől. Véleményük szerint a felesleges fecsegés és a mindennapi rohanás értelmetlen időtöltés. Sokan Istent keresik a hegyekben, inspirációt merítenek, vagy csak kikapcsolódásra vágynak. A magány sokakat örömmel tölt el. Menekülés a zsúfolt turistautakról, túrázás akár rossz időben is, egyedül maradni a hegyen. Mind-mind fontos kérdés, melyekre próbáljuk megkeresni a választ.

Nehéz egyértelműen felelni ezekre a kérdésekre. Úgy tűnik, minden attól függ, mennyire tapasztalat az egyedül túrázó turista. A hegyekkel való ismerkedés kezdeti szakaszában szívesebben túrázunk nagyobb társasággal, lehetőleg olyannal, amelyben van legalább egy tapasztalat túrázó. Aztán később, ha már megfelelő tudással és készségekkel rendelkezünk, magunkra vállaljuk a kirándulás megszervezésének terhét, de azért minden alkalommal viszünk magunkkal legalább még egy személyt, aki képes segíteni, ha valami balul sül el. A magányos kirándulás a hegyekbe nagyobb tapasztalatot igényel. Ilyen kalandra csakis a legjobbak vállalkozzanak – olyanok, akik rendelkeznek megfelelő tapasztalattal, melyek baleset esetén lehetővé teszik számukra, hogy maximálisan a kezükben tartsák az események irányítását.
Emlékeztetni kell azonban mindenkit arra, hogy a Tátrában még a legkiválóbb himalájai hegymászók sincsenek mindig biztonságban. Ne felejtsünk el magunkkal vinni a feltöltött mobiltelefont, elemlámpát, amellyel adott esetben fényjelzést tudunk adni, hasznos lehet pl. egy síp, valamint kiegészítő meleg ruházat és kellő mennyiségű élelmiszer. Rendkívül fontos azonban, hogy a völgyben, biztonságos helyen, otthon, a szállásunkon vagy bárhol legyen valaki, aki ismeri az útvonalunkat és a menetrendünket. A legjobb ezzel a személlyel rendszeresen, előre megbeszélt terv szerint kapcsolatot létesíteni, és előre megbeszélni vele, hogy értesítse a hegyimentőket, ha a legutolsó bejelentkezés óta rendkívül hosszú idő telt el. Ha több napos túrára indulunk, hagyjunk üzenetet a menedékház vagy szálláshely recepcióján a részletes útitervünkkel.
Nem a legjobb ötlet túra közben megváltoztatni az eredeti tervet. Ha mégis erre kényszerülünk, azonnal tájékoztassuk a velünk kapcsolatot tartó személyt új útvonalunkról és menetrendünkről. Ezek fényében is egyértelműen ki kell azonban jelenteni, hogy az egyedül történő túrázás nagyon kockázatos tevékenység. Vannak azonban olyan módszerek, amelyekkel csökkenteni lehet a kockázatot, ezeket azonban használni kell. Kivétel nélkül minden esetben.

Forrás: http://portaltatrzanski.com; Fotó: Ewelina Domańska

4 megjegyzés:

  1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  2. Én leginkább egyedül szeretek túrázni a Tátrában. Jó egyedül rácsodálkozni a szép dolgokra és néha jól esik az egyedülllét is. Számomra ez jelenti az igazi kikapcsolódást, mikor magam vagyok a gondolataimmal.

    VálaszTörlés
  3. Én sosem túráznék egyedül a magashegyekben, nem csak azért mert nem tudnám kivel megosztani azt a határtalan élményt amit ezek a túrák jelentenek, henem mert balesetveszélyesebb is. Ha többen vagyunk nő a felelősségérzet, kontrolláljuk egymást. Rengeteg olyan halálesetről olvasni amikor magányos turisták csúsznak ki, vagy zuhannak le. Persze mindenkinek magánügye ha egyedül túrázik, pont ez a szabadság a legjobb a turistaságban.

    VálaszTörlés
  4. Mindig egyedül megyek, és általában június közepétől. Nem vagyok társasági ember. Így sose kell előre foglalni a menházakban, mert júniusban egy hely mindig akadt még eddig. Láttam fényképeket főszezonból, hát az nem is igazán egyedül túrázás, annyian vannak.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...