2014. augusztus 4., hétfő

Titokzatos kőrakások a hegyekben

A magashegyi turistautakon gyakran látunk az út mentén egymásra rakott, kisebb-nagyobb kövekből felépített kőrakásokat. Mit jelképeznek ezek? Van valami jelentésük, vagy csak véletlenül vannak éppen ott? A kőhalmok építésének hagyománya nagyon régi, de nem csak a Magas-Tátrában, hanem szinte a világ valamennyi magashegységében. Napjainkban nagyon különbözően értelmezik ezeknek a kőhalmoknak a helyét, és nem lehet egyértelműen meghatározni a kőrakások célját. Vannak, akik a kőrakás tetejére, vagy a tetején lévő nagyobb kőre helyezett kisebb kővel azt a jelképes üzenetet szeretnék hátrahagyni, hogy ott jártak. Ezt pozitívan is értelmezhetjük, főleg az általánosságban is megkérdőjelezhető graffitikkal szemben. Mások azokon a helyeken építenek kőrakást, ahol meghalt egy ismerősük. Megint mások egyfajta imádságként kezelik – mint egy szimbolikus, de a valódinál tartósabb gyertyagyújtás.
A Himalájában túrázók a sztúpák mintájára egyszerű vallási építményként emelnek kőrakásokat. Megint mások azt szeretnék, hogy a szeméten kívül maradjon utánuk valami, ami akár esztétikusnak is nevezhető. Érdekes legenda kapcsolódik a kőhalmokhoz a norvég hegyekben. A legenda szerint ezek a kőrakások kővé vált trollok, akik a felkelő nap első sugarainak megjelenése előtt nem tudtak visszatérni hazájukba.

A kőhalmok eredeti, hagyományos funkciója azonban teljesen más: céljuk, hogy rossz látási viszonyok között, illetve ott is mutassák az utat ott, ahol nem látható a jelzés. Nagyon fontosak ezek a halmok az olyan terepen, ahol nincs jelzett turistaút. A turistatérképek a kőhalmokkal jelzett útvonalakat a legtöbb esetben jelöletlen útvonalként tüntetik fel. Az Alpokban és a Pireneusokban a kőhalmok sok helyen a mai napig az egyetlen útjelzőnek számítanak.
Ettől függetlenül azonban mindenki, aki a hegyekben egy kis miszticizmust keres, úgy gondolja azonban, hogy ezeknek a halmoknak mélyebb jelentése van. A veszély azonban éppen abban rejlik, hogy a kőhalmok értelmezése rendkívül eltérő. Azok, akik a „Kőemberekkel” jelzett utat fenntartás nélkül útjelzésnek fogadják el, erősen csalódni fognak. A véletlenszerűen felépített kőrakások sokszor nem az útvonal megjelölésének szándékával épültek, ez félrevezető lehet, a kőrakás sokszor két vagy még több irányba, és sokszor sajnos tévútra vezethet.
Egyes turisták azon a véleményen vannak, hogy néhány útvonalat nem is kellene jelezni, elegendő lenne kőrakásokkal jelölni. Ezeket az útvonalakat azonban a hétköznapi turisták nem használhatnák, csak olyanok, akik néhány jelből (pl. kőrakások) is eligazodnak a terepen. Napjainkban korlátozás nélkül bárki építhet kőrakásokat a Tátrában, melynek területe annyira kicsi, hogy a véletlenszerűen összerakott kőhalmok az útvonal jelzése helyett egész labirintust alkotnak.

Forrás: http://portaltatrzanski.com; Fotó: Nagy Árpád

2 megjegyzés:

  1. Kedves Tátra-járók! Most jöttünk haza a Tátrából. Hadd osszam meg a villamossal kapcsolatos tapasztalataimat. Az ezen a lapon megadott táblázatos menetrend már nem jó!
    Poprádról óra:29-kor, Lomnicról óra:34-kor, Csorba-tóról óra:15-kor indulnak a vonatok, tehát 6-8 perccel hamarabb. Jegyárak: a 70 éven felüliek minden távolságra 0.25 centet fizetnek, de nem minden pénztárnál adják így a jegyet. Utolsó nap derült ki, hogy 60-70 között is van kedvezmény, de csak Lomnicon.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Ildikó!
      Köszönöm az észrevételeket, frissítem a menetrendet!

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...