2014. június 19., csütörtök

Bialkai-szénégető – Tengerszem-csúcs / Rysy

A Lengyelország legmagasabb csúcsára vezető turistaút rendkívül népszerű a turisták körében, ennek köszönhetően az útvonalon gyakran alakul ki torlódás. Egyes turisták nincsenek megfelelően felkészülve a Tengerszem-csúcsra vezető túrára, az út meredekségére és kitettségére, emiatt ez a túra csak megfelelően felkészült tapasztalt turistáknak ajánlott.

Bialkai-szénégető (Palenica Białczańska)
Amennyiben a túra kezdetét jelentő Bialkai-szénégető parkolóba szeretnénk eljutni, akkor a zakopanei buszpályaudvarról a „Morskie Oko” feliratú kisbuszok valamelyikére kell felszállni. A fuvarozók azért használják ezt a jelzést, hogy a megkönnyítsék a tájékozódást azon kevésbé tapasztalt turistáknak, akik a Lengyel-Tátra leglátogatottabb pontjára, a Halastóhoz (Morskie Oko) szeretnének feljutni az oda vezető aszfaltozott úton.

Ez nem jelenti azt, hogy az autóbuszok felmennének a tóig, ezek is csak a parkolóig közlekednek, a kirándulás kiindulópontja természetesen a Bialkai-szénégető parkoló. Zakopanéból a 30-35 perces útért 10 złotyt kell fizetni, majd a nemzeti park belépő megvásárlása után elindulhatunk a Halastó felé. Már a túra kezdetén gondolni kell viszont a visszaútra, hiszen az autóbuszok nyáron és a hétvégéken kb. 21:00 óráig közlekednek, télen és hét közben viszont jelentősen korábban (18-19 óra) indulnak Zakopanéba az utolsó járatok. Ha ezután érkezünk vissza a parkolóba, problémát okozhat megfelelő gépjárművet találni, a parkoló viszont Zakopane központjától elég jelentős távolságra helyezkedik el. A parkoló az egykori határátkelőhely, Lysza Polana (Łysa Polana), valamint a Lengyel-Öt-tó völgyébe (Dolina Pięciu Stawów Polskich) vezető turistaút kezdetéhez közel helyezkedik el, Zakopanéból és Bukowina Tatrzańska településről autóval jól megközelíthető, a parkolásért egész napra 20 złotyt kell fizetni.

Mickiewicz-vízesések (Wodogrzmoty Mickiewicza)
A Mickiewicz-vízesések tulajdonképpen három nagyobb és több kisebb lépcsőből álló vízesések sorozata a Roztoka-patakon, amely a Bialka-patak (Białka) mellékfolyója. A vízesések fölött átvezető jellegzetes híd a XX. század elején épült, melyről a turisták megcsodálhatják a Középső-vízesést, valamint hallhatják a vízesés többi lépcsőjének hangját. Ennek a jellemző, mennydörgésre emlékeztető hangról kapta ez a hely eredeti gorál nevét (Wodogrzmoty). Ma használt nevét a híres lengyel költőről, Adam Mickiewiczről kapta (aki azonban soha nem járt itt) annak emlékére, hogy a költő hamvait 1891-ben szállították vissza Lengyelországba, és a krakkói Wawelben helyezték örök nyugalomra. A vízesések közelében lévő, hatalmas fákból készült padokon és asztalokon megpihenhetünk és uzsonnázhatunk, valamint a közelben mobil illemhelyek is felállításra kerültek. A padoktól jobbra indul a Lengyel-Öt-tó völgyébe vezető zöld jelzésű turistaút, balra ugyancsak a zöld jelzésen a Roztoka menedékházhoz juthatunk, az aszfaltúton pedig tovább mehetünk a Halastó felé.

Halastavi menedékház (Schronisko nad Morskim Okiem)
Lásd a Halastavi menedékház című bejegyzést!

Tengerszem (Czarny Staw pod Rysami)
A Tengerszem az egyik legszebb fekvésű tátrai tó, amely egy jellegzetes jégkorszaki katlanban található a Tengerszem-csúcs (Rysy), valamint az 570 méterrel fölötte magasodó Vadorzó-kilátó (Kazalnica) lábánál. Vizének színe sötétkék, a nap nagy részében árnyékban van, ezért szinte feketének tűnik, ennek köszönhetően kapta ma használt lengyel nevét (Fekete-tó a Rysy alatt). Érdekesség, hogy a 76 méteres mélységével a Lengyel-Öt-tó völgyében található Nagy-tó után ez a tó a Tátra második (Lengyelország negyedik) legmélyebb tava. Talán sokan nem tudják, de ebben a tekintetben a Halastavat is felülmúlja. A Halastavat és a Tengerszemet a jellegzetes Tengerszem-vízesés (Czarnostawiańska Siklawa) köti össze. Néhány, a Halastóhoz kiránduló turista csak a tónál dönti el, hogy továbbmegy-e a Tengerszemhez. Aki emellett dönt, annak további 50 perces kapaszkodóra kell felkészülnie a Tengerszem-vízesés mentén. Mindenképpen érdemes azonban vállalkozni erre az útra, mert a Tengerszem partjáról sokkal szebb a Halastóra nyíló kilátás, mint a Halastavi menedékháztól. Ráadásul itt sokkal kevesebb ember tartózkodik. A Tengerszem partján áll egy kereszt, melyet 1836-ban a poronini polgármester kezdeményezésére állítottak. Itt ágazik el a Tengerszem-csúcsra vezető piros jelzésű turistaútból a Vadorzó-hágóba vezető zöld jelzésű turistaút, valamint a megfelelő felszereléssel és képzettséggel rendelkező hegymászók számára ez a pont a környező csúcsokra tervezett hegymászó túrák kiindulópontja.

Tengerszem-csúcs (Rysy)
Fotó: Magic Tatras
Lengyelországban már az általános iskolások is tudják, melyik csúcs az ország legmagasabb pontja. Azt viszont kevesen tudják, hogy a csúcs nem 2499, hanem 2503 méter magas. Ez annak köszönhető, hogy a Halastavi-völgy (Dolina Rybiego Potoku) fölé magasodó Tengerszem-csúcs háromormú csúcs, de három orma közül a legmagasabb teljes egészében a szlovák oldalon helyezkedik el, és a 2499 méter magasságú orom található az államhatárt is képező főgerincen. Ezért pontosabb, ha azt mondjuk, hogy ez Lengyelország legmagasabb pontja, és nem csúcsa. A Tengerszem-csúcs 2499 méteres magassága azonban csak az egyik oka nagy népszerűségének. A másik a csúcsról nyíló kilátás, melyet nehéz összehasonlítani a Tátra más csúcsairól nyíló kilátással, de nyugodtan kijelenhetjük, hogy ennek a csúcsnak a kilátása a legkiterjedtebb. Magában foglal több mint 100 csúcsot, amelyek a világ valamennyi égtája felé körbeveszik a csúcsot, de tiszta időben egészen Krakkóig el lehet látni a csúcsról. Nagy népszerűségének köszönhetően a csúcson és az oda vezető úton rendszeresek a torlódások. A Tengerszem-csúcs sajnos sok „vasárnapi” turistát is csábít, akik teljesen felkészületlenek egy ilyen magashegyi kirándulásra, nem vesznek tudomást a megközelítés nehézségeiről, valamint a turistaúton rájuk leselkedő veszélyekről. Más okok mellett emiatt is ez a turistaút hírhedt az itt elforduló – sokszor végzetes – balesetekről. Ezért a csúcsra történő indulás előtt érdemes alaposan megvizsgálni saját képességeinket, valamint az adott napon ott található körülményeket. A csúcs északi falát néhány jellegzetes, általában havas vályú barázdálja, néhányan (tévesen) ezekből eredeztetik a csúcs lengyel (és szlovák) nevét. Valójában azonban azokról a jól kivehető repedésekről (rys), vályúkról kapta lengyel nevét, amelyek Dénes-csúcs (Niżnie Rysy) és a Nagy-Békás-csúcs (Żabi Szczyt Wyżni) gránitfalán láthatóak.
Fotó: Marcin Maj
A szimbolikus jelentőségű csúcsra a múltban többször többféle emléktáblát helyeztek el, valamint több alkalommal állítottak ott keresztet, volt itt emléktáblája többek között Leninnek is. Ezt az emléktáblát a népköztársaság idején a turisták szisztematikusan elpusztították, maradványait végül a Hunfalvy-völgyi menedékházban (Chata pod Rysmi)rejtették el. Mielőtt Lengyelország és Szlovákia csatlakozott a schengeni egyezményhez, a csúcs hivatalos határátkelőhely volt a két ország között. Jelenleg korlátozás nélkül átmehetünk a csúcson az egyik országból a másikba, csupán a piros jelzést kell követni, bármelyik oldalról jutottunk is fel. ha észak felé megyünk le, akkor elhaladunk a Tengerszem és a Halastó mellett, ha délre, akkor pedig a Hunfalvy-völgyi menedékház mellett a Poprádi-tóhoz (Popradské pleso) érkezhetünk meg. Ezek közül az utóbbi útvonal a könnyebb, de a Tátra szlovák oldalán érvényes korlátozások miatt ez csak június 16-tól október 31-ig járható.

Bialkai-szénégető (980 m) – Mickiewicz-vízesések (1099 m) a piros jelzésen 50 perc.
Mickiewicz-vízesések – Halastavi menedékház (1410 m) a piros jelzésen 1 óra 45 perc.
Halastavi menedékház – Tengerszem (1583 m) a piros jelzésen 50 perc.
Tengerszem – Tengerszem-csúcs (2499 m) a piros jelzésen 3 óra 20 perc.
Teljes menetidő felfelé 6 óra 45 perc.
Vissza ugyanezen az útvonalon 5 óra 20 perc.
Az útvonal nehézsége: nagyon nehéz.

Forrás és fotó: http://portaltatrzanski.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...