Néhány nappal ezelőtt a Bélai-Tátra alatt található mágikus
Holdárnyék-barlangban (Mesačný tieň) bravúros teljesítményt hajtott végre egy 23 éves
profi kötélegyensúlyozó. A civilben informatikus fiatalember a 300 méteres
mélység fölött kifeszített 100 méter hosszú kötélen egyensúlyozva ment át a
barlang egyik feléből a másikba. Korábban az extrém kötélegyensúlyozók csak
épületek és hegycsúcsok, sziklák között mutattak be ilyen gyakorlatokat,
barlangban eddig senki nem hajtott végre ilyen mutatványt. A jégkorszakból
származó barlangot 10 évvel ezelőtt fedezte fel barlangászok egy csoportja, de
még a mai napig sincs teljesen feltárva. „Sokáig játszottam a gondolattal, hogy
kötélegyensúlyozókat hívjak a barlangba, és az megpróbáljon kötélen
egyensúlyozva átjutni a hatalmas mélység fölött. Végre eljött, igaz csak
egyvalaki, de ez belevaló fickó” – mondta el a barlang egyik felfedezője, Igor
Pap. „Csábítónak tűnt az ajánlat, de amikor megnéztem Pavol Barabáš filmjét a
barlangról, gyorsan el akartam felejteni. De nem tudtam ellenállni és most itt
vagyok” – mondta el a kötélegyensúlyozó.
2014. május 31., szombat
2014. május 30., péntek
Túravezetők és új kapuk a Szlovák Paradicsomban
![]() |
A ma álló, hamarosan lecserélendő kapu |
A Szlovák Paradicsom Nemzeti Park
vezetése azt tervezi, hogy a nemzeti parkban is lehetővé teszik azt, hogy a
turisták szakértő túravezető kíséretében ismerkedjenek meg a hegység
látnivalóival. „A világban ez egy megszokott forma a nemzeti parkok
bemutatására, meglátjuk, nálunk hogyan működik majd” – mondta a nemzeti park
igazgatója, Tomáš Dražil. A külföldi gyakorlattól eltérőn annyi lesz a
különbség, hogy a Szlovák Paradicsom természeti szépségeit bemutató túrákhoz
itt ingyenesen lehet csatlakozni. A túrák nem csak a szakmai, hanem azon laikus
érdeklődők számára is érdekesek lehetnek, akik egy kicsit többet szeretnének
megtudni a nemzeti park természeti szépségeiről. Az igazgató úgy gondolja, hogy
a természetvédők kíséretében végrehajtott túra azoknak lehet vonzó, akiket
érdekel az állat- és növényvilág, hiszen a kirándulások időpontját és
helyszínét mindig egyedileg határozzák meg.
2014. május 29., csütörtök
Az ember miatt tarolnak a szélviharok a Tátrában
Tíz éven belül negyedszer csapott le
pusztító szélvihar a Magas-Tátrára május közepén, miközben az erdők még alig
heverték ki a 2004-es nagy katasztrófát. Hegygerincen átbukó, 150–200
kilométeres szelek mindig is voltak a világ legkisebb magashegységében, de csak
az emberi beavatkozás miatt tudnak ekkora károkat okozni. Árvai Mátyás
geográfus összefoglalója.
Tíz évvel ezelőtt elképzelni sem
tudtunk olyan természeti katasztrófát, amely 2004-ben a Magyarországhoz közel
fekvő Magas-Tátrában következett be. November 19-én az esti órákban pusztító
erejű szélvihar csapott le a tátrai erdőségekre és falvakra. A szélsebesség a
magasabb csúcsokon meghaladta a 200 km/órát. A szél a hegység szlovákiai
oldalán több mint 12 ezer hektárnyi erdőt döntött ki, illetve rongált meg. A
fák elszállítása és a letarolt erdőségek újratelepítése évekig tartott. A világ
legkisebb magashegységében legutóbb 2014. május 15-én csapott le brutális
szélvihar.
2014. május 28., szerda
Sas út (Orla Perć) A-tól Z-ig
A Sas út – tekintélyes, egyszersmind
legendás tátrai gerincút, amely a Zawrattól (Zawrat) a Kereszt-nyeregig (Krzyżne) helyenként a gerinc
közelében halad, mindamellett határozott traverzálások jellemzik.
Bevezetésképpen néhány szó az út történelméről. A Sas út létrehozásának ötlete
a XX. század elején született meg, kezdeményezője Franciszek Henryk Nowicki
lengyel költő volt, aki 1901 februárjában javasolta az útvonal kiépítését. Az
ötlet megvalósításával azonban várni kellett néhány évet, a Sas út kiépítése
ugyanis nagyrészt 1903 és 1906 között zajlott le. Az útvonalat a Tátra
Egyesület (Towarzystwo Tatrzańskie) irányításával, építették ki, melyhez nagy mértékben
hozzájárult a szenvedélyes turista, Walenty Gadowski lelkész, aki személyesen
vett részt az útvonal kiépítésében, valamint a költségek egy részét is fedezte.
1904 és 1912 között készültek el a Sas útra történő fel- és lejutást lehetővé
tevő turistautak, legkésőbb készült el a Zerge-csorbába (Kozią Przełęcz) vezető
útvonal, amelyet 1925-ben lezártak, és csak 1953-ban nyitottak meg ismét. Az
útvonal megjelenése és nyomvonal idővel különböző változásokon ment keresztül.
2014. május 27., kedd
Konrád-menedékház / Schronisko na Hali Kondratowej
A Lengyel-Tátra legkisebb
menedékháza, a Konrád-menedékház (1333 m) a Nyugati-Tátrában, a Konrád-rét
(Kondratowa Polana) szélén, a Giewont (Giewont) déli falának tövében található.
A menedékháztól csodálatos panoráma nyílik a környékre, a Giewonttól kezdve a
Kondár-púpon (Kondracka Kopa) és a Száraz-Konrád-hegyen (Suchy Wierch
Kondracki) át egészen a Gáspár-csúcsig (Kasprowy Wierch). A turisták már a XIX.
század elején látogatták a Konrád-rétet, akkoriban a pásztorok szállásain
töltötték az éjszakát. 1910 előtt felépítettek itt egy sí-menedékházat, amelyet
nem sokkal később lavina pusztított el, de 1913-ban ismét felépítették.
1933-ban a réten egy barátságtalan menedékház állt, amelyet Murzasichle
községből származó góralok tartottak fenn. Ez a hajlék azonban a megszállás
évei alatt leégett, maradványait a később felépített mai menedékház építésnek
idején bontották le. A jelenlegi épületet Bogdan Laszczka tervezte, és a Lengyel
Tátra Egyesület (PTT) építtette 1946-48 között. Két évvel később kibővítették,
ekkor újabb szárnyat építettek hozzá.
2014. május 26., hétfő
Tűzesetek a Magas-Tátrában
Az elmúlt évben a Magas-Tátrában, a Tátrai Nemzeti Park Állami
Erdészet (TANAP) működési területén négy alkalommal fordult elő erdőtűz, melyek
főleg a fiatal erdőkben pusztítottak. Az erdőtüzek által okozott kár 2013-ban megközelítette
az 50.000 €-t. Ezek közül a legjelentősebb tűzeset az ótátrafüredi temető alatt
ismeretlen okból keletkezett tűz volt, ennek következtében 20 hektár fiatal
erdő pusztult el. Nem sikerült azonosítani annak a további három tűzesetnek a
felelősét sem, amelyekkel az elmúlt év július végén és augusztus elején
harcoltak a szakemberek Felsőhági, Ótátrafüred és Matlárháza közelében. Ezek a
tüzek a legtöbb esetben a 2004-es vihar után természetes módon fejlődésnek
indult vagy mesterségesen módon újratelepített fiatal erdőkben okoztak károkat.
A teljes okozott kár megközelítőleg 50.000 €, a környezeti kár mértéke azonban
felbecsülhetetlen.
2014. május 25., vasárnap
Fiatal pap a Tátra újabb áldozata
A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) hegyimentői szombaton reggel kezdték meg annak a 29 éves férfinak a
keresését, aki május 23-án, pénteken este egy tátrai kirándulás után nem tért
vissza a szállására. A fiatal pap holttestét végül a Lengyel-Öt-tó völgyében
(Dolina Pięciu Stawów Polskich), a Hátsó-tó (Zadni Staw) közelében találták
meg. A hegyimentők feltételezése szerint a fiatal férfi halálát valószínűleg
nagy magasságból történő kicsúszás okozta. A Tátrában jelenleg 1-es fokozatú
lavinaveszély van érvényben, a magashegyi részeken téli körülmények uralkodnak.
A hegyimentők túráik során óvatosságra intik a turistákat.
Forrás: http://24tp.pl;
Fotó: Ewelina Domańska
Gömbpanorámák a Halastóról
A Halastó (Morskie Oko) 1395 méter tengerszint feletti
magasságban fekszik, ez a legnagyobb tó a Tátrában (területe 35 hektár), egyben
egyike a legmélyebbeknek (mélysége 51 méter). A tó egyik jellemzője természetes
halállománya (a tóban pisztrángok élnek, erre utal a tó eredeti lengyel neve
is, hiszen régebben Rybi Staw, vagyis mai magyar nevéhez hasonlóan Halastó
néven ismerték, mai lengyel nevét, amely szó szerinti fordításban Tengerszemet
jelent, csak a XIX. században, a turizmus kialakulása idején kapta). A tó az év
néhány hónapjában be van fagyva, a víz még a legmélyebb részeken is csak igen
enyhén hullámzik (a mélyebben fekvő részek állandó hőmérséklete +4 °C, a felső
rétegek melegebbek). A gleccser által maga előtt tolt moréna gátján épült fel
1907-1908-ban a PTTK Stanisław Staszicról (a tó egyik első feltárójáról)
elnevezett Halastavi menedékháza. A Halastavat a piros jelzésű turistaúton kb.
1 óra alatt akár járhatjuk körül.
2014. május 24., szombat
100 éve hunyt el dr. Jordán Oszkár
100 évvel ezelőtt, 1914-ben hunyt el
dr. Jordán Oszkár (1887-1914) hegymászó, alpesi síző, budapesti ügyvéd, Jordán
Károly unokaöccse. 1908-tól a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület jegyzője,
majd később alelnöke (1910-1911). Leggyakoribb túratársai Barcza Imre és
Szaffka Tihamér voltak. Több új utat mászott, pl. a Lomnici-csúcs nyugati
falának első próbálkozása (1909), és több első téli mászás (pl. 1909-ben a
Karbunkulus-torony, 1910-ben pedig a Fecske torony) résztvevője is volt. A
felvidéki turizmus úttörőjeként is emlékezhetünk rá, járta az Alacsony-Tátrát
(pl. sível járt a Gyömbéren 1907-ben), a Nagy- és Kis-Fátrát. Túráiról a Turistaság és Alpinizmusban és
az MKE Évkönyvében publikált,
az 1909-ben a Hegyes-toronyra tett túrájáról például egy kis történelmi
áttekintéssel együtt az egyesület 1910. évi évkönyvében olvashatunk a Hegyes-torony (2356 m.) megmászása című
írásában. Az I. világháború kirobbanásakor, miután megkapta behívóját, öngyilkosságot
követett el.
Forrás és fotó: http://www.fsz.bme.hu
2014. május 23., péntek
Albrecht Sydow – Die Central-Karpathen
Die Central-Karpathen.
Entworfen von A. von Sydow und Inginieur-Geographen Wolff. Berlin 1830.
Megjelent Albrecht von Sydow: Bemerkungen auf einer Reise im
Jahre 1827 durch die Beskiden, über Krakau und Wieliczka nach den
Central-Karpathen, als Beitrag zur Characteristik dieser Gebirgsgegenden und
ihrer Bewohner (Berlin 1830, Ferdinand Dümmler) című könyve mellékleteként.
2014. május 22., csütörtök
Használható és járhatatlan turistautak a Tátrában
A Tátrában a turistautak egy része
még jelenleg is járhatatlan, a Magas- és a Bélai-Tátrában lévő magashegyi
menedékházak azonban megközelíthetők. A múlt heti vihar, amely a Tátrai Nemzeti
Park területén mintegy 130.000 fát döntött ki, hatalmas károkat okozott a
turista infrastruktúrában is. A teljes kárösszeg eléri a 250 ezer €-t, a
túraútvonalakban és a turistalétesítményekben keletkezett kár a jelenlegi
adatok szerint 160 ezer €-ra rúg. Mivel a nemzeti park legtöbb turistaútján még
érvényben van a téli zárlat, a turisták nem fogják jelentősen érzékelni a
kidöntött fák kitermelése és az elmosott turistautak helyreállítása miatti
időszakos lezárásokat (személyes véleményem szerint ez a mondat azért nem állja
meg a helyét, mivel a téli zárlat alapvetően a magasabban fekvő, így a vihar
által nem érintett területekre vonatkozik – a szerkesztő).
2014. május 21., szerda
Melyik a Tátra legnagyobb vízesése?
A Magas-Tátra legmagasabb
vízesése az általánosan elfogadott nézet szerint a Nefcer-vízesés (Kmeťov
vodopád), amely a Kapor-völgy (Kôprová dolina) egyik mellékvölgyében, a
Nefcer-völgyben (Nefcerská dolina) található, 1245 méter tengerszint feletti
magasságban. A turisták előtt lezárt Nefcer-völgyben folyik a Nefcer-patak
(Nefcerský potok), amelyen a 80 méter magas vízesés látható (összehasonlításul
ez kb. egy 30 emeletes épület magasságának felel meg). A patak szélessége a
vízesésnél mindössze 1,5 méter. A tényleges vízesés 1500 méter magasságban kezdődik egy sor kisebb
vízeséssel, majd az alsó részen található a többlépcsős Nefcer-vízesés,
amelynek alsó lépcsőit a turisták a Kapor-völgyben
vezető kék jelzésű turistaútról érhetik el.
Ezzel ellentétes adatokat
találunk Władysław Cywiński „A Tátra” című, magyar nyelven
megjelenés előtt álló hegymászókalauzában, ahol a 2013-ban elhunyt neves
kalauzíró a Nefcer-vízesések néven három, egymástól jól elkülönülő vízesésről
ír. Ezek a mintegy 30 m magas Felső-Nefcer-vízesés (Vyšný nefcerský
vodopád), a 45 méter magas Középső-Nefcer-vízesést (Kmeťov vodopád), valamint a
mintegy 60 méter magasságú Alsó-Nefcer-vízesés (Nižný nefcerský vodopád). Mivel
ezek egymástól elkülönülnek, ezeket nem tekinthetjük egy vízesésnek.
2014. május 19., hétfő
Helyzetkép vihar után - összefoglaló helyzetjelentés
A Tátrára csaknem tíz év elteltével május 15-én ismét
lecsapott a bóra nevű szélvihar. A Tátrai Nemzeti Parknak csak a TANAP Állami
Erdészete által kezelt területén több mint 100 ezer darab (82 ezer köbméter) gyökerestől
kidöntött vagy kettétört fát, járhatatlan és elmosott turistautakat hagyott
maga után. A legrosszabb a helyzet Felsőhági (Vyšné Hágy) környékén, ahol a
heves széllökések csaknem 60 ezer darab (40 ezer köbméter) fát fektettek a
földre. Hasonló a helyzet Podbanszkón (Podbanské), a Csendes- (Tichá dolina) és
a Kapor-völgyben (Kôprová dlina), ahol az erdészeknek legalább 20 ezer köbméter
fától kell megtisztítaniuk a területet. Ótátrafüred (Starý Smokovec) környékén
a kb. négyezer kidöntött fa (3000 köbméter) mellett mintegy 30 hektár területen
jelentős károkat szenvedtek a 2004-es szélvihar után telepített fiatal
ültetvények.
Meghosszabbították a Felső turistautat
Akik az utóbbi három évben, pontosabban 2010. június 1. után
túráztak a Bélai-Tátra egyetlen, a turisták előtt megnyitott turistaútján, a
Zár (Ždiar, 896 m) és a Kopa-hágó (Kopské sedlo, 1749 m) közötti zöld jelzésen,
és nyitott szemmel jártak, a régebbi térképekhez és útleírásokhoz képest két
jelentős változásra figyelhettek fel. Egyrészt arra, hogy ez a nagyközönség
előtt 1993-ban megnyitott, 2010-ig csak Zárból a Kopa-hágó felé egy irányban
járható turistautat két irányban is járhatóvá tették, másrészt arra, hogy a
korábbi zöld jelzések mellé felfestették a piros jelzést is. Ez a változás
annak idején, 2010-ben azt hiszem nem kapott kellő nyilvánosságot, ezért ezzel
az írással erre szeretném felhívni a Tátrába látogató turisták figyelmét.
Amint az a Tátrát járó legtöbb turista előtt nyilvánvalóan
ismert, a Magas-Tátra leghosszabb, egybefüggő turistaútja a Felső turistaút,
másik ismert nevén a Magisztrále (szlovákul Tatranská magistrála). A turistaút
kiépítésének ötletét elsőként Jeltsch Hugó vetette fel a Magyarországi
Kárpátegyesület 1903-as évkönyvében. A mai Felső turistaút egyes szakaszai már
abban az időben léteztek, de nem alkottak egységes útvonalat. Az ötletet az I.
világháború után, 1923-ban Petr Karel élesztette újjá, amikor leírta a létező
szakaszokon tett túráját, és javaslatot nyújtott be ezen szakaszok
összekötésére Sólyom út néven.
2014. május 18., vasárnap
Nem csak a szemnek szép, az orrnak is kellemes
Az
egyre melegedő tavaszi napok jelentősen elősegítik több vadon élő növény
fejlődését. Közülük az egyik a Tátrában ritkaságnak számító henye boroszlán
(Daphne cneorum). A virág édes, mámorító illata sok helyen érezhető ebben az
időszakban a napos, meleg fenyvesekben. Virágai nélkül sokan fel sem figyelnek
erre a növényre, a virágzási időszakban azonban illatán kívül szép rózsaszínű,
sokszor kis párnát alkotó virágai is vonzzák a tekintetet. Az elfekvő szárú,
szétterülő henye boroszlán (innen ered neve is) termofil faj, amelynek elterjedési
területének északi határaként a Tátrában is megtalálható. Ettől északabbra csak
Dél-Lengyelországban és Ukrajnában fordul elő.
2014. május 17., szombat
Siklóernyőzésre kijelölt területek a Tátrában
Az egyik olyan sport, amelyet a Tátrában is lehet
gyakorolni, a nagyon látványos siklóernyőzés. Ez azonban bármilyen fájó is a
lengyel siklóernyősök számára, legálisan csak a hegység szlovák oldalán
gyakorolható. A Tátra meredek sziklái mindig is vonzották a siklóernyőzés
szerelmeseit. A hegységben számos, kényelmes indulást lehetővé tevő starthely
létezik, valamint számtalan olyan szép terület, amely fölött kivételes öröm
repülni. Szeretnénk azonban mindenkit figyelmeztetni, mielőtt még megszegi a
szabályokat, hogy Lengyelországban a Tátra fölött nem engedélyezett a siklóernyőzés.
A siklóernyősök Szlovákiában viszont találnak néhány olyan helyet, ahol
kedvükre hódolhatnak szenvedélyüknek anélkül, hogy kellemetlenségeknek tennék
ki magukat.
2014. május 16., péntek
Fokozott lavinaveszély, nehezen járható utak a Tátrában
A Tátra időjárását jelenleg egy
alacsony nyomású légköri front határozza meg, amely jelentős szélerősödést okozott Szlovákia
csaknem egész területén, a hegyekben azonban az átlagosnál is hevesebb
széllökéseket okozott. Az erős, néhol viharos szelet intenzív esőzés kíséri,
amely 1800 méter tengerszint feletti magasságtól intenzív havazásba megy át. A
Magas- és a Lipót-Tátra legmagasabban fekvő területein helyenként közel 40
cm-nyi friss, nedves hó hullott. Az előző havazással együtt helyenként akár 100
cm is lehet a hóréteg vastagsága. Ez az erős széllel párosulva jelentősen
megnöveli a lavinaveszélyt. Az új hó a nagyobb magasságokban az erős szélnek köszönhetően
egyenetlenül oszlik meg, emiatt akár a lejtők kisebb terhelése során is lavinák
indulhatnak el, egyes helyeken pedig közepes méretű spontán lavinák is
kialakulhatnak. Különösen a nagyobb tengerszint feletti magasságban fekvő
területek lehetnek veszélyesek, ezek viszont hatással lehetnek az alacsonyabban
fekvő turistautakra és ösvényekre. A fokozott lavinaveszély az elkövetkező
napokban továbbra is fennmarad.
Fotók és videók a Tátrából – 2014. május 1-15.
Lassan a
Tátrában is elérkezik a tavasz, és bár a magasabban fekvő területeken még bőven
van hó, mostanában egyre több, a tavaszt és a nyarat idéző fotó és videó kerül
fel az internetre, így az egyik legnépszerűbb közösségi oldalra is. A www.magas-tatra.info profiljából adódóan
a mögöttünk álló két hétben megosztott fotók is leginkább a Tátra szépségeit
igyekeztek bemutatni. Ebben az időszakban látható volt egy olyan fotó, amely a
repülőgép ablakából ábrázolja a Tátrár és Zakopane városát, és nem tudatosan,
de valahogy most több olyan fotó is felkerült, amely a természet szépségeivel,
a különleges időjárási helyzetekkel, a felhőkkel foglalkozik. Viharfelhők és
felhős napok, sejtelmes és havas Tátra. Címszavak az alább látható fotókról.
2014. május 15., csütörtök
Ezekben a napokban nem ajánlott a Tátrában túrázni
Bár a Tátrában nem várható újabb, jelentős
szélvihar, a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) szakemberei, valamint a magashegyi
menedékházak bérlői ezekben a napokban nem javasolják a magashegyekben történő
mozgást. Annak ellenére, hogy erős szél fúj, és a lavinaveszélyt is felemelték
hármas fokozatúra, a helyzet a szakemberek szerint még nem drámai. A poprádi
tűzoltóknak szerdán este csak néhány kidőlt fát kellett eltávolítani, pl.
Ótátrafüred és Tátralomnic között is. Néhány fát ki kellett vágni a Csorbai-tó
és a Poprádi-tó között, és folyamatosan figyelik a veszélyesnek ítélt
útszakaszokat. A tűzoltóság szóvivője a rossz idő ellenére nem látja
tragikusnak a helyzetet.
Időjárás a tavaszi magashegyekben
A hegyi túrák sikerének egyik
legfontosabb befolyásoló tényezője az időjárás. Mivel kedvenc sportod nem
teremsport, ezért ezt a tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagynod! Ezen
túlmenően fontos persze, hogy képességeidnek és túratársaid képességének megfelelő
túrát válassz, legyen megfelelő felszerelésetek és azt helyesen tudjátok
mindannyian használni!
A mai internetes világban
az időjárást viszonylag könnyedén lehet ellenőrizni, jól meg lehet határozni,
hogy a kitűzött cél elérhető lesz-e az általad kiválasztott időpontban, vagy
sem. Érdemes a túra előtt már egy héttel elkezdeni ellenőrizni az időjárás
előrejelzéseket. Ha lehet, több internetes oldalon is nézd meg, mert többen,
több félét szoktak előrejelezni és ezek nem mindig egybehangzóak!
Mit is kell ellenőrizni, és
milyen következtetéseket lehet levonni egy-egy időjárás jelentésből?
2014. május 14., szerda
Műanyagra cserélik a tátrai emléktáblákat
Az utóbbi időszakban a színesfém tolvajok által egyre
nagyobb számban ellopott emléktáblákat felületkezelt műanyag táblákra cserélik
a Magas-Tátrában, melyek külsőleg hasonlítanak a réztáblákra, de a tolvajok
számára értéktelennek számítanak. Ezzel az intézkedéssel próbálják meg elejét
venni a történelmi eseményekről, a tátrai települések, a hegység életében
jelentős szerepet betöltő személyekről megemlékező emléktáblák mind nagyobb
számú ellopásának. Ennek jegyében 2013 őszén Tátraszéplakon ismét felavatták a
település visszatérő vendégei közé tartozó Jiří Wolker cseh költő
emléktábláját, melyet eredetileg 1949-ben állítottak fel. A városi rendőrség
vezetője, Miroslav Kolodzej elmondta, hogy az ellopott emléktáblák elsősorban
eszmei értéket képviselnek, anyagi értékük csak a színesfém tolvajok szemében
van. Az ismételten felavatott emléktábla már felületkezelt műanyagból készült.
2014. május 13., kedd
Barátságos túratársaink, a mormoták
A Tátra egyik legkedvesebb állata
kétséget kizáróan a mormota, amely az egyik legnagyobb rágcsálóféle. A világon
14 mormotafajt tartanak nyilván, közülük kettő, a bobak és a havasi mormota él
Európában. Utóbbi faj (Marmota marmota) egyik alfaja a Tátrában élő tátrai
mormota (Marmota marmota latirostris). A Tátrai Nemzeti Park az európai
mormoták legészakabbra fekvő élőhelyének számít. A tátrai
mormota jelenlegi állománya a Tátra szlovák oldalán kb. 800 egyedet számlál,
ami a szakemberek szerint kielégítőnek nevezhető. A hegység déli oldalán
a Menguszfalvi-völgyben a Felső-Kapor-hágó környékén, a Malompataki-völgyben a
Fátyol-vízesés közelében, valamint a Felkai-völgy Virágoskertjében
találkozhatunk a legnagyobb eséllyel mormotával.
2014. május 12., hétfő
„Tátra gerincein” hegyi futóverseny legközelebb 2015-ben
A rendkívül sikeres „Tátra gerincein 2013” (Bieg Ultra
Granią Tatr) hegyi futóverseny szervezői bejelentették, hogy a következő ilyen
rendezvényre terveik szerint 2015-ben kerül majd sor. A szervezők 2013
decemberében az alábbi levelet juttatták el a média képviselőihez: „Kedves
futók! Mivel rengeteg kérdést kaptunk Tőletek a következő versennyel
kapcsolatban, szeretnénk mindenkit tájékoztatni a jelenlegi helyzetről. A
Tátrai Nemzeti Parkkal (TPN) kötött megállapodásunk lehetővé teszi számunkra,
hogy ezt a futóversenyt nem gyakrabban, mint kétévente egyszer rendezzük meg.
Ezért 2014-ben értelemszerűen nem szervezzük meg a versenyt. A következő
szezonban szeretnénk megszerezni a szükséges engedélyeket ahhoz, hogy 2015
augusztusában ismét megrendezhessük a versenyt. Reméljük, hogy megkapjuk a
szükséges engedélyeket, és ha sikerül megrendezni a második „Tátra gerincein”
versenyt, az felejthetetlen lesz…
2014. május 11., vasárnap
Tátrai hangulatok – A Magas-Tátra régi képeslapokon
A „Tátrai
hangulatok” című könyvem továbbra is előrendelhető!
Rövid információ a
könyvről: http://hrf.me//5vy
2014. május 10., szombat
160 éve született Majunke Gedeon
160 évvel ezelőtt, 1854. május 9-én született a Szepességben
letelepedett olasz családból származó Majunke Gedeon (1854-1921) szepesszombati
építész, több magas-tátrai menedékház, valamint a Tátra-körút településein több
középület, szálloda építője, tervezője. Építészeti tanulmányait a bécsi
műegyetem rendkívüli hallgatójaként kezdte meg (1872-77), majd a bécsi
Képzőművészeti Akadémián tanult (1877-80). Ezután rövid ideig gróf Andrássy
Manó betléri birtokán tevékenykedett, majd a késmárki bank Alsótátrafüred
kiépítésével kapcsolatosan kereste meg. Vállalkozóként, építészként működött, szakértője
volt a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) épülő múzeumának, egyben az
egyesület építészeti bizottságának az elnöke is volt. 1884-ben megnősült, a
boroszlói (Wroclaw) születésű Hergessel Alice-szal (1864-1940) kötött
házasságából négy gyermekük született. Felesége a Vöröskeresztben jeleskedett,
a szepesszombati helyi szervezet alapító elnöke volt.
2014. május 9., péntek
Hazajáró - Szepesség I. Branyiszkótól a Lőcsei-hegységig – Duna TV, május 11. 13:50
Szomorú, esős időben kezdtük el a forgatást a Szepesség
keleti felében található Branyiszkó-hágóban, de korántsem ilyen szomorú az a
történelmi esemény, melynek kapcsán a hágó neve bekerült a magyar
történelemkönyvekbe. 1849 telén Guyon Richárd vezetésével a magyar seregek
szétverték a Szepességet Eperjessel összekötő szorost uraló osztrák erőket. E
jelentős történelmi eseményről a hágótól pár percnyi sétára egy, az erdőben
elrejtett kopjafa emlékeztet - sajnos az emlékmű csak így a szélsőséges
elemektől eldugva élheti túl a mai politikai viharokat.
Rövid forgatás után indultunk el a közelben fekvő Zsigrára,
ahol a XIII. századi román stílusban épült erődtemplomot csodáltuk meg, amelyet
az UNESCO is védelem alá helyezett! A falu fölött „őrködő” Drevenik-hegyen
keresztül gyalogoltunk fel a Szepesi-várba.
2014. május 8., csütörtök
Ismét látogatható a TANAP botanikus kertje
Pompás tárnics / Gentiana clusii |
Jana Černická, a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészet (Státne
lesy TANAPu) botanikus kertjének vezetője valószínűleg azon kevesek közé
tartozik, akik örültek a Húsvét előtt beköszöntött hidegebb napoknak. A meleg
tél ugyanis nem kedvez a botanikus kertben élő legtöbb növénynek, mivel ezek
magashegyi környezetből származnak, ahol ezek a növények alkalmazkodtak a
Tátralomnicon tapasztaltnál sokkal zordabb éghajlathoz. „Eltekintve attól, hogy
a botanikus kert látogatóinak a szabadban kell tartózkodni, a növényeknek
sokkal jobb ez az időjárás, mintha száraz és nagyon meleg idő lenne” – mondta
Černická. Jó példa erre a pettyes tárnics (Gentiana punctata), amelynek a
gyökerét a múltban alkohol előállításához használták. „Ültettünk pettyes
tárnicsot a botanikus kertben, de ezek virágzásához nem megfelelőek itt a
körülmények. A levelei kihajtottak, de virágot nem hozott. Azt hiszem, túl
meleg van itt neki” – mondta a szakember. A pettyes tárnics a Tátrában kb. 2000
méter tengerszint feletti magasságban, napos, de nedves helyeken fordul elő.
2014. május 7., szerda
In memoriam Kókai Tamás – Ma lenne 40 éves…
Másodszor
indultunk kettesben a Tátrába, és először úgy, hogy menedékházban alszunk, valamint
úgy, hogy a teljes három napot a Lengyel-Tátrában töltjük. Erről elöljáróban
csak annyit, hogy egyik legemlékezetesebb túránk lett, és hagyományt is
teremtettünk vele, hiszen a következő néhány évben a júniusi, lengyel-tátrai menedékházas
túrákkal indítottuk a nyári túraidényt. Igaz, a következő évtől már mindig többen
voltunk, de sajnos 2004-től már Tomi nélkül…
2014. május 6., kedd
Murowaniec menedékház / Schronisko Murowaniec
A Gąsienica-szécsen (Hala
Gąsienicowa) álló Murowaniec menedékház (1500 m) a Gąsienica-Szárazvíz-völgyben
(Dolina Suchej Wody Gąsienicowa) található. A szécs és környéke gyönyörű alpesi
turistaútjairól híres, emellett a lengyel hegymászás bölcsőjeként tartják
számon. A turisták a XIX. század elején kezdtek érdeklődni a völgy iránt, a század közepén egyre több turista érkezett
a völgybe, majd a század vége előtt már a téli hónapokban is látogatták. 1885-ben
a Gąsienica-Fekete-tó (Czarny Staw Gąsienicowy) partján már akkor létező, kőből
összetákolt menedék közelében Józef Sieczka egy kicsiny menedékkunyhót épített.
Ez a menedékkunyhó 1920-ig létezett, ekkor leégett. A Tátra Egyesület (TT) 1890-ben
vásárolta meg a Gąsienica-szécsen álló két szénakunyhó 1/10 részét, melyek
közül az egyiket 1891-ben nyári szállássá, majd 1894-ben menedékházzá
alakítottak át, a másikban pedig konyhát rendeztek be.
2014. május 5., hétfő
Tarajka: nem lesz sem felvonó, sem hegyi robogó
Tátraváros önkormányzatának képviselőtestülete elutasította a
Tatry Mountain Resorts (TMR) vállalkozás Tarajka (Hrebienok) és a Kő-pataki-tó
(Skalnaté pleso) között tervezett felvonójának tervét. Ehhez a
képviselőtestületnek meg kellett volna változtatni a település területrendezési
tervét, erre azonban nem került sor. A projekt egy átfogó, az ótátrafürdei
sípályák fejlesztését célzó javaslat részeként került a képviselőtestület elé. A
képviselők úgy döntöttek, hogy csak a környezeti hatásvizsgálatok elvégzése,
annak eredményének ismerete után foglalkoznak ismét a tervvel. „Nem korlátozzuk
a TMR tevékenységét, hiszen ez szükséges a turizmus fejlesztése érdekében, de
először újra kell gondolni a város és a TMR között együttműködés kereteit. Azt
kell mondanom, hogy a helyiek közül többen elégedetlenek azzal, ami itt folyik,
és ez feszültséget okoz a város lakóiban” – indokolta a döntést Robert Gálfy
képviselő. A képviselő szerint meg kell állapítani azokat a kereteket,
amelyeket a TMR-nek is be kell tartania beruházásai tervezése és kivitelezése során.
2014. május 4., vasárnap
Interaktív, 360 °-os gömbpanorámák a Magas-Tátrában
A www.tatryportal.sk
oldalon szép téli gömbpanorámákat találunk a Magas-Tátráról. Sokan szeretik
ezeket az interaktív panorámaképeket, akik már jártak egy-egy helyszínen, azok
azért, mert korábbi túrink emlékeit idézhetjük fel segítségükkel, akik viszont
még nem voltak a Tátra e részein, azok legalább ezeknek a panorámafotóknak a
segítségével képet kaphatnak arról az érzésről, amelyet a Magas-Tátra egy-egy
fontos pontján átélhet az ember.
Nézzük tehát, melyek azok a völgyek, hágók, csúcsok,
sípályák, amelyekről szétnézhetünk ezeknek a gömbpanorámáknak a segítségével.
2014. május 3., szombat
Fotók és videók a Tátrából – 2014. április 16-30.
Ahogy azt az
oldal rendszeres látogatói talán mer megszokhatták, újabb két hét elteltével
ismét egy bejegyzésben gyűjtöttem össze az oldal facebook profilján az elmúlt
időszakban megosztott fotókat és videókat. Április második felében az alábbi
fotókat, videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info
oldal facebook profilján.
Ahogy eddig, a fotókon továbbra is leginkább a Magas-, a Liptói- és a
Lengyel-Tátra sokak által ismert és kedvelt turistacélpontjai, csúcsai,
völgyei, tavai láthatók, de egy-két fotó erejéig a mai Szlovákia, az egykori
Felvidék más hegységeibe is ellátogatunk, mint például most a Szlovák
Paradicsom egyik szép szurdokvölgyébe. A változatosságot szem előtt tartva
kevésbé ismert, eldugottabb völgyek (pl. a Rejtett-völgy), a legmagasabb
csúcsok árnyékában megbújó kisebb, esetleg csak hegymászók által elérhető
csúcsok (pl. a Nagy-Zergetavi-torony), káprázatos természeti képződmények (pl.
a Tátra fölé boruló felhőpaplan), a hegység állat- és növényvilágának ismert és
kevésbé ismert képviselői is (pl. a meredek hegyoldalon álló zerge) feltűnnek a
fotókon.
2014. május 2., péntek
Előbújtak téli járataikból a tátrai mormoták
A Tátrában visszavonhatatlanul
beköszöntött a tavasz, hiszen már a mormoták is előbújtak téli járataikból. Miközben
a Gąsienica-katlanban még síelők csúsznak lefelé a havon, akiknek emiatt fokozottan
óvatosnak kell lenniük, még inkább kerülni kell a jelzett sípályákon kívüli
területen történő síelést. A sípályákon kívül ugyanis könnyen előfordulhat,
hogy a síelő siklása közben mormotával találkozik, egy ilyen találkozás viszont
végzetes lehet a mormotákra nézve.
Bár a Tátra magasabban fekvő részein
még téli körülmények uralkodnak, és 1-es 2-es fokozat között van a
lavinaveszély, a leghosszabb téli álmot alvó állatok már felébredtek. „A
mormoták sok helyen, így pl. a Gąsienica-katlanban is előbújtak járataikból” –
mondta el Tomasz Zwijacz-Kozica, a Lengyel-Tátrában működő Tátrai Nemzeti Park
(TPN) szakembere. Ebben a katlanban a mormoták járatai közvetlenül a sípályák
mellett találhatók, emiatt a szakemberek erős hálóval kerítették el a rágcsálók
lakhelyét. „Az egészre azért van szükség, hogy minimálisra csökkentsék a
lehetőségét annak, hogy ezek a barátságos állatok a síelők, snowboardosok által
használt sípályára tévedjenek. Ez ugyanis –ahogy a múltban is előfordult –
ezeknek az állatoknak a pusztulását okozhatja” – magyarázta a szakember.
2014. május 1., csütörtök
Nunatakok a Magas-Tátrában
![]() |
A Vadászlejtő-torony a Nagy-Tarpataki-völgyben |
A Magas-Tátrában napjainkban nincsenek gleccserek, azonban
néhány völgyben találkozhatunk olyan, a környezetéből kiemelkedő magányos
sziklacsúccsal, amelyre kétségkívül ráillik az inuit nyelvben ismert „nunatak”
elnevezés. Az egyik szlovák nyelvű tátrai információs portál megfogalmazása
szerint a nunatak kifejezést az eszkimók hagyták hátra saját szókincsükből a
Magas-Tátrában. A nunatak szó pontos jelentése ugyanis jéggel övezett hegy,
ezzel jelölik a jégtakaróból vagy gleccserből szigetszerűen
kiemelkedő nem eljegesedett hegy- vagy sziklacsúcsokat is. Szó szerint
talán magányos csúcsnak fordíthatnánk ezt a kifejezést.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)