Indokolatlanul hosszú a téli zárlat

A turisták tilalmak és büntetések nélküli Tátrát szeretnének. A Szlovák Turisták Klubja (KST) szerint megalapozatlan a Tátra bizonyos területeire történő belépési tilalom, valamint a hosszú ideig tartó téli zárlat. A Szlovákia fővárosában, Pozsonyban tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a KST aláírásgyűjtést kezdeményez a Tátrában történő szabadabb mozgáslehetőség elérése érdekében. Véleményük szerint számos területen nem indokolt a hozzáférés korlátozása. „Problémánk van a szezonális zárlattal is, amely olyan területeken, mint pl. Zverovka vagy a Rohácsok, teljesen indokolatlan” – mondta Miroslav Heinrich, a KST egyik vezetője. Elmondása szerint a téli zárlat szükségtelenül hosszú, ami káros hatással van a turizmusra. „Megértjük, hogy az állatvilág védelme érdekében szükség van a téli zárlatra, de októbertől júniusig ez szükségtelenül hosszú idő” – tette hozzá.

Tátrai hangulatok – A Magas-Tátra régi képeslapokon

A „Tátrai hangulatok” című könyvem továbbra is előrendelhető!

Rövid információ a könyvről itt: http://hrf.me//5vy

150 éve született Dőri Gyula

150 évvel ezelőtt, 1864. március 28-án született Dőri Gyula (1864-1918) budapesti banktisztviselő, turista és hegymászó, aki az Öt-tavi-katlan csúcsain végezte fontosabb első mászásait. Tátrai mászásait a századforduló körül végezte, ebben az időben a legjobbak közé tartozott. Egyebek mellett elsőként mászta meg 1900-ban a Majunke-tornyot, valamint 1902. július 17-én a Téry-csúcsot. 1901. július 22-én, Jordán Károly társaságában elsőként mászta meg a később róla elnevezett Dőri-csúcsot. Jól ismerte az akkoriban elhanyagolt Liptói-Tátrát is, írt is róla egy monográfiát, amely 1897-ben jelent meg a Turisták lapjában, Kirándulások a Rohács hegycsoportban címmel. Neve a Magas-Tátrában található Dőri-csúcs, -csorba, -bástya, -rés, -torony, -átjáró, -púp helynevekben maradt fent.

Forrás: Tátrai túrák, http://www.fsz.bme.hu

A gonosz jó napja – Sátán-kuloár

Mindannyian tudjuk, hogy egy jól sikerült sítúrát összerakni nem mindig egyszerű feladat: a srácokkal időpont egyeztetés, felszerelés, időjárás, hóviszonyok, kaja, kocsi, szöszi stb. Az ördög a részletekben rejlik, és sokszor démoni erők térítenek el minket az eredeti céljainktól, ezért elhatároztuk, hogy végre utána nézünk a dolgoknak: megnézzük a Sátán-kuloárt. Először lentről benézzük, majd fentről.

Szerda – Gyömbér – mindenkinek jó lehet, csak 16.30-ra az oviba kell érni. Majd Zoli lábsérülését ápolva inkább marad, Gabi jönne (mint mindig), de a meló-család duó most erősebb. Viszont, ha nem kell oviba rohanni, akkor legyen más a célpont!

Így három óra alvás után, három negyed ötkor arra ébredünk Lacival, hogy este fagyott, az ég még csillagos, jók az előjelek. A Poprádi-tavi elektricska megállótól indultunk fél 6-kor, hogy 10 órán keresztül a civilizációból magunkat teljesen kitépve gyűjtsük az élményeket. Az aszfaltúton lépkedve kis idő múlva már csatolhattunk és a Poprádi-tavi ház (chata Popradske pleso) mellett elsuhantunk a Menguszfalvi-völgybe (Mengusovská dolina). Az elmúlt heti havazás és a meleg idő miatt a 2/3-as lavinaveszély nem volt meglepő. Az sem, hogy a völgybe érve számtalan már leszaladt lavinát vizsgálhattunk.

Óriási barlangrendszer a Tátra alatt

A Tátra alatt kiterjedt, hatalmas barlangrendszer húzódik, melyet azonban csak a beavatott barlangászok és kutatók látogathatnak. Ennek a mesebeli földalatti világnak az első kutatói 10 évvel ezelőtt kezdték el feltárni a barlangrendszert. A Holdárnyék-barlang (Mesačný tieň) nyílása a Bélai-Tátrában található, 1767 méter tengerszint feletti magasságban. A felfedezők első alkalommal egy nem túl feltűnő, 0,5 x 1,5 méter átmérőjű lyukon ereszkedtek le a barlangba. Fokozatosan a barlang egyre nagyobb részét tárták fel, és ma már nyilvánvaló, hogy egy óriási földalatti barlangrendszert fedeztek fel.  Ma már azt is tudjuk, hogy a barlang minimális hossza 33,5 kilométer.

Elpusztult mormotát találtak a Menguszfalvi-völgyben

„Március 4-én a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) egyik munkatársa a Menguszfalvi-völgyben (Mengusovská dolina), a Wachter-szikla (Wachterka) közelében egy elpusztult mormota tetemére bukkant. Az elpusztult állatot egy lavinamezőben a hegyimentő szolgálati kutyája észlelte, és jelezte gazdájának” – mondta el a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóságának (TANAP) igazgatója, Pavol Majko. A tetem megtalálásának pontos helyét a hegyimentő jelentette a nemzeti park igazgatóságának, amely március 7-én meg is találta az elpusztult rágcsáló tetemét, és még azon a napon levitték azt a Poprádi-tóhoz, ahol átadták azt a TANAP Állami Erdészet szakembereinek.

5 éve történt – „Az évszázad lavinája”

A Zsári-völgy, valamint a völgyben található Zsári menedékház a Liptói-Tátra egyik leglátogatottabb völgye, melyet lavinaveszélyesség szempontjából az egyik legveszélyesebb völgynek tartják számon. A jelzett turistaúton 5,3 km hosszú úton juthatunk el a parkolóból a menedékházig, és kb. a 4. km-t tekinthetjük a biztonságos és a veszélyes területek közötti választóvonalnak. Kevés téli turista van tudatában annak, hogy ezen a ponton belép a lavinamezők világába, ahol a körülmények kedvezőtlen összejátszása esetén bármely oldalról elindulhatnak a lavinák a völgy irányába.

Megállt az idő: milyen ruhában síeltek 100 évvel ezelőtt?

A Magas Tátra látogatói március első hétvégéjén valódi időutazást élhettek át. A síelés történetének körülbelül ötven rajongója gyűlt össze az immár 12. alkalommal megrendezett síversenyen a Csorbai-tónál. Egész családok érkeztek  100 évvel ezelőtti öltözetben és felszereléssel – ennek megfelelően mozogtak a lejtőn is – szélesen hóekézve. Ezúttal nem az időeredmény volt fontos, sokkal inkább a versenyző bája, stílusa és eltökéltsége. Nem csak a versenyzőtársak csodálatát és tapsát érdemelték ki, hanem a többi síelőét is, akik modern öltözetben és felszerelésben ereszkedtek le a lejtőn. „Csodálatos dolog így összejönni és feléleszteni a történelmet. Ugyanakkor az is fantasztikus, hogy egész Szlovákiából érkeznek emberek, évről-évre többen” - jegyezték meg a szervezők, Alenka Varadyová és Vladimir Hubác.

Tragikus zuhanás a Kanalastorma-völgyecskében

Március 22-án a délutáni órákban szemtanúk értesítették a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletét, hogy látták, amint egy hegymászó lezuhan a Nagy-Tarpataki-völgyben lévő Kanalastorma-völgyecskében (Dolinka nad Vareškovým plesom). A szemtanúk a Hosszú-tavi menedékházhoz vezető turistaúton tartózkodtak, ezért nem tudtak közelebbi információval szolgálni a lezuhant hegymászó egészségi állapotáról. A hegyimentők a bejelentés után azonnal kérték a mentéshez a Helikopteres Mentőszolgálat (VZZS) segítségét. A helikopteren tartózkodó mentőorvos és a szemtanúk közötti újabb telefonbeszélgetés során a szemtanúk, akik időközben odasiettek az áldozathoz, arról tájékoztatták az orvost, hogy a hegymászó nem élte túl a mintegy 100 méteres zuhanást. A bejelentés után azonnal négy hivatásos és két önkéntes hegyimentőből álló mentőcsoport indult a helyszínre.

335 cm hó a Gáspár-csúcson

Ezen a rövid, a Lengyel Kötélvasút Társaság (PKL) térfigyelő kamerájával rögzített videón jól látható, milyen időjárási körülmények uralkodtak öt évvel ezelőtt, 2009. március 20. és 24. között a Lengyel-Tátrában, a Gáspár-csúcson (Kasprowy Wierch). Igazi tél volt akkor, a hóréteg vastagsága elérte a 335 centimétert, amely az egyik legnagyobb, a Gáspár-csúcson valaha rögzített hóvastagság.

330 éve született Bél Mátyás

330 évvel ezelőtt, 1684. március 24-én született Bél Mátyás (1684-1749), a XVIII. század leg­nagyobb magyar történet- és földrajztudósa. Fő műve, a „Notitia Hungariae Novae Historico Geographiaca ...” (Az új Magyarország történeti-földrajzi ismertetése) köteteiben – amelyek vármegyénként adtak részletes ismertetést az országról – a történeti és földrajzi szemlélet sajátos ötvözése, a táj, környezet, történelem és ember kölcsönhatásának meghökkentően modern szemlélete mutatkozik meg. Ez a mű tíz vármegye (Pozsony, Turóc, Zólyom, Liptó, Pest-Pilis-Solt, Nógrád, Bars, Nyitra, Hont, Moson) leírását tartalmazza Mikoviny Sámuel térképeivel. Megjelenését rendkívüli gonddal végzett hatalmas adatgyűjtő munka előzte meg. Sokan támogatták, de voltak, akik akadályozták, sőt, kémkedéssel is gyanúsították. Batthyány József kalocsai érsek vette pártfogásába. Megnyerte számára Pállfy Miklós nádor támogatását, aki tájékozódva tevékenységéről, nemcsak a vádaskodásoktól védte meg, hanem a törvényhatóságokat is felhívta támogatására.

Fotók és videók a Tátrából – 2014. március 1-16.

Március első két hetében az alábbi fotókról, videókról gondoltam úgy, hogy mások is érdekesnek tartják majd, ezért osztottam meg ezeket a www.magas-tatra.info oldal facebook profilján. Azok, akik nincsenek regisztrálva a közösségi oldalon, remélhetőleg örömmel fogadják az újabb szép fotókat, érdekes, tanulságos videókat. A fotókon leginkább a Magas-, a Liptói- és a Lengyel-Tátra sokak által ismert és kedvelt turistacélpontjai, csúcsai, völgyei, tavai láthatók.

Magyar bakancsnyomok a Tátrában

Kosztolányi Dezső és családja Tátraszéplakon

„Aki nem látta a Magas Tátrát 60-65 évvel ezelőtt, az nem is látta az igazi szép Tátrát. Akkor még nagyrészt érintetlen fenségükben tündököltek Szent István országa koronájának természeti szépségei, akkor még a fenyveserdők közepén, az égbetörekvő sziklavilág lábainál nem tolongtak egymás hegyén-hátán a nagy szállodák, szanatóriumok, sűrű füstöt ontva.” (Egenhoffer Teréz, Turisták Lapja, 1938)

Tavasszal a jó idővel együtt megjön a kedvünk a kiránduláshoz. Manapság, amikor sokkal könnyebben eljuthatunk külföldi, akár egzotikus helyekre, a közeli, a hazai kevésbé tűnik izgalmasnak. Ha azonban úti célunk kiválasztásához a régiektől veszünk ötleteket, láthatjuk, hogy itthon is van mit (újra) felfedezni.

Amikor taxinak nézik a hegyimentőket…

Hallott már arról valaki, hogy a Lengyel-Tátrában hegyi taxiszolgálat működik? Ezt a kijelentést természetesen nem szó szerint kell érteni, ám egyre több az olyan eseteknek a száma, amikor a turisták indokolatlanul kérik a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) helikopterének beavatkozását. Napjainkban egy helikopteres mentés költsége kb. 3.000 € körül van, Lengyelországban azonban nem kell fizetni a mentésért, ezért aztán a turisták sokszor szemrebbenés nélkül visszaélnek a helyzettel.

Újjáépítenék a Késmárki menedékházat

Egyre erősödnek azok a törekvések, amelyek szeretnék újjáépíteni a Magas-Tátrában, a Nagy-Fehér-tó partján közel 40 évvel ezelőtt leégett Késmárki menedékházat (Kežmarská chata). A kezdeményezést egyre többen, magánszemélyek, szervezetek, és maga Késmárk városa is támogatja. „Úgy gondoljuk, teljesen indokolt a Késmárki menedékház újjáépítése, mely iránt már az elődeim is érdeklődést tanúsítottak. Már 2003-ban akadtak érdeklődők, aki szerették volna újjáépíteni a házat, de akkor a tárgyalások a Magas-Tátra zónabesorolásával történő ütközés, illetve a természetvédők ellenállása miatt elakadtak. Most azonban megtörni látszik a jég, úgy tűnik jó úton haladunk” – mondta el Igor Šajtlava, Késmárk polgármestere. A leégett menedékháznak helyt adó földterület ugyanis Késmárk városának tulajdona, és a polgármester bízik benne, hogy sikerül olyan befektetőt találni, aki biztosítaná a menedékház újjáépítéséhez szükséges összeget.

Drámai mentőakció a Nagy-Tarpataki-völgyben

Március 15-én az esti órákban cseh síalpinisták csoportja kérte a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét. A cseh túravezető által vezetett 5 tagú csoportot a Rovátkáról (Prielom) a Hosszú-tavi menedékház (Zbojnícka chata) felé történő leereszkedés közben lavina sodorta el. Egyiküket teljesen maga alá temette a hó, a csoport egy másik tagját csak részben temette be, őt társainak sikerült kiásniuk. A csoport tagjainak lavina jeladók segítségével sikerült megtalálni és kiszabadítani eltemetett társukat, állapota azonban a gyors segítség ellenére már akkor kritikus volt. A 40 év körüli férfi, aki később belehalt sérüléseibe, kb. 10 percig volt a hó alatt. A résztvevők későbbi elmondása szerint a csoport első két tagja alatt indult el a lavina, az még nem világos, hogy a hómezőt átvágva, vagy önmagától indult meg a hótömeg.

Titokzatos holttest a Giewont alatt

Március 15-én a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) hegyimentőinek a Lengyel-Tátrában, a Giewont északi falán kellett beavatkozni, ahol egy fiatal férfi holttestére bukkantak. „A holttest nehezen megközelíthető területen feküdt, azt a TOPR éppen a helyszínen továbbképzésen részt vevő munkatársai vették észre. Egyelőre nehéz megmondani, mi történt” – mondta el Stanisław Krzeptowski Sabała hegyimentő.

A Tátrai síelés története

Valószínűleg a téli napokat a Magas-Tátra lejtőin eltöltő több ezer síelő egyike sem gondolkodik el azon, vajon kinek tartozunk köszönettel a síléc, mint közlekedési eszköz feltalálásáért. Szükségtelen is ezen gondolkodni, hiszen erre a kérdésre a válasz nem ismert. Azon történészek szerint, akik jártasak a téli sportok és a síelés történelmében, a jelöltek száma több mint elég. Arról, hogy ki és mikor készítette el az első primitív sílécet, erősen megoszlanak a vélemények. Csak abban lehetünk bizonyosak, hogy azért készítették őket, hogy a mély hóban megkönnyítsék az emberek mozgását. Korábban ennek céljából szalmával és különféle állatbőrökkel borították a lábukat. Később a vadászok elkezdték használni az egyszerű, fából készült talpakat, melyeket különböző szíjakkal erősítettek a lábukhoz.

Lavinamentő kutyák gyakorlatoztak a Tátrában

Március második hetében a Poprádi-tó és a Menguszfalvi-völgy lett az ideiglenes otthona közel negyven lavinamentő kutyának és gazdáiknak. A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) tagjai egész Szlovákiából, a helyi hegyimentő szervezetek tagjai Csehországból és Lengyelországból, valamint 30 segítőjük vett részt a nemzetközi kinológiai szemináriumon, melynek fő témája a lavina által eltemetett személyek magtalálása GPS technológia, valamint MI 171-es helikopter segítségével. Utóbbit a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma biztosította a találkozó résztvevőinek. Az alábbi képriport a nemzetközi gyakorlaton készült.

Matlárháza – M.K.E – U.K.V útjelző tábla

A táblát Seidel Gusztáv a "Hazajáró" című
ismeretterjesztő sorozat stábjának ajándékozta,
akik továbbították azt Nyisztor Miklós gyűjteményébe.

2013 végén az 1964-től Hamburgban élő Seidel Gusztáv építész egy igen értékes, a magyar turistaság történelmének korai szakaszából származó, általa megtalált emléktárgyat ajánlott fel a Duna TV-n látható „Hazajáró” című turisztikai magazinműsor stábjának. Ez a tárgy nem más, mint egy „Matlárháza – Matlareanu M.K.E. – U.K.V.” feliratú egykori útjelző tábla, melyet ő maga talált meg egy tátrai patakban még 1977-ben. A „Hazajáró” stábja köszönettel elfogadta Seidel Úr ajándékát, de köszönetük mellett továbbították azt Nyisztor Miklósnak, a magyar turistaság történelmi emlékei egyik legelkötelezettebb gyűjtőjének. A műsor készítőivel együtt én magam is úgy gondolom, hogy ez a számunkra felbecsülhetetlen értékű tárgyi emlék jelenleg Miklósnál, az ő gyűjteményében van a legjobb helyen.

Fotók és videók a Tátrából – 2014. február - III.

No comment. Fotó: Jozef Kubáni

Február második felében az alábbi fotókról, videókról gondoltam úgy, hogy mások is érdekesnek tartják majd, ezért osztottam meg ezeket a www.magas-tatra.info oldal facebook profilján. Azok, akik nincsenek regisztrálva a közösségi oldalon, remélhetőleg örömmel fogadják az újabb szép fotókat, érdekes, tanulságos videókat. Mind a fotók, mind pedig a videók megosztása során minden esetben feltüntetem azok forrását is, hiszen ezek a fotók és videók nem saját produktumok. Kérem az olvasót, hogy további megosztás esetén szintén tüntessék fel a szellemi tulajdon védelme alá tartozó alkotások szerzőinek nevét.

Séta hágóvassal a mormoták fölött

Ezt a túrát egynaposra tervezzük – úgy, hogy beleférjen a Csorbai-tó és a Szoliszkó menedékház közötti sífelvonó működési idejébe. A mintegy 500 méter szintkülönbséget fölfelé mindenképp a felvonóval kívánjuk leküzdeni. Háromnegyed nyolcra érünk a parkolóba, s mivel az első felvonó csak fél kilenckor indul, van elég időnk reggelizni és átöltözni. Korán kelő, lesiklásra készülő, autóik mellett matató hódeszkás és síelő sporttársak, egy mentőkutyát pórázon vezető férfi, valamint a Hegyi Mentő Szolgálat kirendeltsége mellett haladunk el, miközben fokozatosan kirajzolódik előttünk a Szoliszkó-gerinc eleje – rajta egyelőre csak parányi játékkocka a menedékház.

A karácsonyi halny által okozott károk

A Tátrai Nemzeti Park (TPN) honlapján közzétett legújabb becslések szerint a 2013. Karácsonyán a Lengyel-Tátrán végigsöprő szélvihar 153.000 köbméter fát döntött ki vagy tört derékba. Ez még mindig csak becsült adat, hiszen továbbra is folyik a károk pontos felmérése (ne feledjük, január elején még „csak” 125.000 köbméterről szóltak a hírek). Ebből az állami tulajdonú erdőkben okozott kár mintegy 98.000 köbméter, míg a Chochołowi-völgyben található erdők nagy részét birtokló Erdőközösség kára a becslések szerint 55 ezer köbmétert tesz ki. A halny a Lengyel-Tátra három legnyugatibb völgyében, a Chochołowi- (Dolina Chochołowska), a Kościelisko- (Dolina Kościeliska) és a Tölcsér-völgyben (Dolina Lejowa) végezte a legnagyobb pusztítást. Csak ezen a területen mintegy 110.000 köbméter fa pusztult el.

Frissültek a menedékházak adatai

Kunyhó a Jávor-völgyben. Fotó: Peter Miller

Amint azt az oldal rendszeres látogatói bizonyára tudják, a www.magas-tatra.info oldal főmenüjében, az ún. fejkép alatti menüsorban korábban egy kattintással elérhető volt egy bejegyzés, amelyben az összes tátrai, így a Magas-, a Liptói- és a Lengyel-Tátrában található menedékház webes elérhetősége szerepelt link formájában. Ez így volt már a honlap indulásától kezdve, mára azonban úgy gondoltam, hogy kicsit átalakítom, mondhatni fogyaszthatóbbá teszem ezt a statisztikák szerint sokakat érdeklő témakört. Ennek jegyében az elmúlt napokban teljesen átalakult ez a menüpont, eltűnt a régi listaszerű felsorolás. Helyébe lépett az immár teljesen elkészült új forma, melyben valamennyi menedékház külön bejegyzésben szerepel.

Több száz € bírságot hagynak a Tátrában a turisták

A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) látogatási rendjének megsértése miatt a TANAP Állami Erdészetének erdőőrei az elmúlt évben 2000 € összeget is meghaladó bírságot szabtak ki a szabálytalanságot elkövető turistákra. A legtöbb esetben a Liptói-Tátrában, Oravicapuszta (Oravice) és a Zverovka menedékház környékén bírságoltak, de sok eset történt Csorbató és Zúgó (Podspády) környékén is. Az erdőőrök leggyakrabban a szezonális zárlattal lezárt területeken túrázó, a jelzett turistautakról letérő, azokat lerövidítő, valamint a magashegyi környezetben bivakoló turistákat büntették. Néhány esetben erdei úton vagy erőterületen történő parkolás miatt szabtak ki bírságot. Ezeken kívül főleg a nemzeti park területén történő szemetelés, a tűzgyújtásra kijelölt helyeken kívül történő tűzgyújtás, valamint erdei termések gyűjtése miatt kellet beavatkozni” – mondta el Ján Krušpán, a TANAP illetékese.

Frigyes főherceg vadászaton - 1913.

Frigyes főherceg 1913-ban Hohenlohe herceg vendégeként vett részt egy vadászaton a Tátrában. A fotón egy elejtett kőszáli kecske látható, mögötte társasággal. Hohenlohe herceg 1879-ben vette meg a Bélai-Tátra lábánál fekvő Javorinát. Vadászkastélyt építtetett itt, idegen fajokat próbált meghonosítani (mint a kőszáli kecske vagy a bölény), nagy vadászatokat rendezett. Az eredeti fotó mérete 175 x 200 mm.

Forrás és illusztráció:: http://axioart.com

Hőlégballonnal a Liptó-Tátra fölött - képriport

Veszélyes kihívás volt a cseh-szlovák team számára a Liptói-Tátra fölötti hőlégballonos repülés. Három éves előkészületek után a ballonokkal 4 kilométer magasságban repültek Szlováki legmagasabb hegyei felett. A két órás út hosszú volt és fagyos, a levegő hőmérséklete emelkedés közben minden egyes kilométer után 7 °C-al csökkent. Négy kilométeres magasságban, ahol általában már csak a légi járművek repülnek, a hőmérséklet hasonló volt az Antarktiszhoz. Nézzük, mit láttak a repülés résztvevői négy kilométer magasságban a Liptói-Tátra felett.

In memoriam Kókai Tamás – Első túránk kettesben

Több szempontból is fontos helyet foglal el közös túráink sorában ez a 2000 márciusában végrehajtott túra. Elsősorban azért, mert itt voltunk először kettesben túrázni, úgy gondolom, hogy ekkor éreztük meg igazán a közös hangot, az azonos gondolkodást. Ehhez persze hozzájárultak a körülmények is…

Zsári-völgy – Zsári menedékház

Háromnaposra tervezett hétvégénk első napján megálltunk a Zsári-völgynél, és elindultunk a Zsári menedékház „becserkészésére”. Én előtte még nem túráztam a Liptói-Tátrában, Tomi viszont már többször is volt ebben a házban, sőt egy emlékezetes lavinabaleset szemtanúja is volt korábban. Szép tiszta időben indultunk, hamar ki is melegedtünk a felfelé való taposásban, pedig ha ekkor tudtuk volna, hogy mit fogunk még ma taposni, nos, lehet, hogy inkább visszafordulunk. Az év ezen szakában nem sok turista járt ezen a tájon, így aztán már a menedékházhoz vezető, nyáron egyébként szilárd burkolatú úton is sikerült néha elveszteni az irányt, és egy-egy meggondolatlan lépésnél combig süppedni a vakítóan fehér hóba. Végül is elértük a menedékházat, és mivel még dél előtt voltunk, az idő viszont csábítóan kellemes volt, úgy döntöttünk, hogy megcélozzuk valamelyik hágót a főgerincen.

Síalpinizmus a Tátrában

A síalpinizmus napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ez az a sport, amely aktív mozgásra készteti az embereket, ez pedig a mai passzív, mozgásszegény életmód, a munkahelyi stressz kitűnő ellenszere. Először is tisztázzuk, mit is jelent maga a síalpinizmus. Ez a sport az Alpokból származik, és a síelést ötvözi a hegymászással. E két összetevő aránya mindig az adott személyen múlik. A nyitott terepeken mindig nagyobb a kockázat, alapvetően ezek tájolásának, de főleg a lavinaveszélynek köszönhetően. Mivel a kijelölt sípályákon csak sílécen mozog az ember, valószínűleg megfelelőbb kifejezés lenne a sítúrázás. Mivel azonban a síalpinizmus kifejezés mára meghonosodott nyelvünkben, maradjunk mi is ennél az elnevezésnél.

A Magas-Tátra is elérhető a Google Utcaképen

A Google már 2012-ben felmérte Szlovákiát, amikor is a Street View autói minden lehetséges irányban bejárták, és a Street View (szabad magyar fordításban Utcakép) szolgáltatáson elérhetővé tették Szlovákiát. Ez azonban nem volt elég a Google számára, ezért úgy döntöttek, hogy lehetőséget biztosítanak a felhasználóknak ahhoz, hogy három kiválasztott útvonalon közelebbről is megismerjék az ország legismertebb látnivalóit. Ennek érdekében speciálisan átalakított járművek segítségével rögzítették a Street View számára szükséges felvételeket. Egy évvel ezelőtt, 2013 márciusában a kiválasztott három helyszínen (Magas-Tátra, Szlovák Paradicsom, Árva vára) egy speciálisan átalakított triciklivel, valamint egy hátizsákra szerelt, forradalmain új eszközzel a Google kb. két hónap alatt lefotózta ezeket a helyszíneket.

Itt a tavasz, nyílik a hóvirág, ébrednek a medvék

Ha a naptárat nézzük, talán még nem látszik, de a természet lassan feléled téli álmából, és a Tátrába is visszatér a tavasz. „Ezt támasztja alá a hóvirág virágázása, melyet ebben az évben már február 21-én dokumentáltak a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóságának (TANAP) munkatársai a hegység déli, napsütötte lejtőin, 1100 méter tengerszint feletti magasságban” – mondta el Pavol Majko a TANAP Igazgatóság vezetője. Azt is elmondta, hogy a hóvirág ritkaságnak számít a Tátrai Nemzeti Park területén, ahol csupán néhány tucat hagymát regisztráltak a szakemberek. Ezzel szemben sok helyütt viszont saját kertjükben termesztik az emberek ezt a virágot, melynek virágzása a tavasz közeledtét jelzi.

10 év után áremelés a Lengyel-Tátrában

2014. márciustól többet kell fizetnünk a Tátrai Nemzeti Parkban (TPN) történő túrázásért. A nemzeti park vezetése az áremelést az állami támogatás csökkenésével indokolja. Március 1-től a teljes árú belépőjegy ára 5 złotyra emelkedett, a kedvezményes jegy ára 2,50 złoty lesz (eddig 4, illetve 2 złotyt kell fizetni a belépőért). Természetesen a csoportos jegyek (10 főig) ára is emelkedik, ebben az esetben a teljes árú jegy ára 45 złoty lesz (eddig 36 złoty volt), míg a kedvezményes csoportos jegy 22,50-be fog kerülni, az eddigi 18 złoty helyett. A 7 napos belépőkért márciustól 25 złotyt kell majd fizetni. A Tátrai Nemzeti Parkban a következők jogosultak kedvezményes belépő vásárlására: diákok, nyugdíjasok, fogyatékkal élők, valamint aktív katonai szolgálatot ellátók. A 7 éves kor alatti gyermekeknek, valamint a legrövidebb útvonalon istentiszteletre indulóknak nem kell belépőt vásárolniuk. Az eddig érvényes jegyárakat a TPN 2011 januárjában állapította meg, korábban a szezontól függően különböző összegű belépőt kellett fizetni a nemzeti parkban.

Oltványi Pál – Tátrafüredi emlék

Oltványi Pál, prépost, iskolai igazgató 1823. augusztus 1-én született Szegeden. Tátrafüredi emlék című 160 oldalas, a szerző arcképét is tartalmazó prózai költeményét 1901-ben adták ki Temesváron, Endrényi Imre nyomdájában, annak emlékére, hogy szerzője 1873 óta minden évben Tátrafüreden tölti a nyarat. A tartalomból: József főherceg ő fenségének családja Tátrafüreden. Gróf Moltke tábornagy, és Frigyes porosz kir. herczeg Tátrafüreden. Oltványi-forrás Ó-Tátrafüreden. Ünnepély márcz. 12-én Szeged város szerencsétlenségének emlékére stb. Fűzve, kiadói, restaurált papírborítóban.

Forrás és illusztráció: http://axioart.com; http://mek.oszk.hu

Hírek a Tátrából - 1914. február

A Lomnicicsúcs. - Neumann Szigfrid festménye

Az idei tél igen kedvező. A hó rendes időben, december elején köszöntött be nagyobb mennyiségben. A hó végéig és január elején annyi hullott alá, hogy még a szepesi síkon is biztosítva volt a szánut, fent pedig kitűnő szánkópályák s pompás síterület állanak a látogatók rendelkezésére. Január eleje óta pompás, derült idő van, állandóan verőfényes nap mellett űzi a télisportot a látogatók nagy serege.

A fürdők látogatottsága igen élénk. Ó- és Újtátrafüred és Tátraszéplak megnyitott helyiségei állandóan, telve vannak. Tátralomnic és a Tátraotthon is élénk forgalmúak. Tátralomnicon és Ótátrafüreden egymást érik a gépszánkó és kisszánkó versenyek, amelyek, részben nemzetközi részvétellel, kitűnően sikerülnek. A többi telep is számos háziversenyt rendez. Az összes szánkópályák kitűnő állapotban vannak; koronként egy kis zúzmara gondoskodik a szükséges felfrissítésről.