Magyar turista hagyományok - Duna TV, március 1. 10:30

Id. Szontagh Miklós 1888-ban.

Március 1-én, szombaton délelőtt 10 óra 30 perces kezdettel a Duna TV „Hagyaték” nevű műsorának következő részben „Magyar turista hagyományok” címmel a magyar turistaság történetének kezdeti időszakáról szóló filmet mutatnak be. A Balogh Gábor által rendezett filmben Neidenbach Ákos hegymászó, turista szakíró, valamint dr. Polgárdy Géza turista szakújságíró idézi fel a magyar turistaság hőskorának legjelentősebb mozzanatait. Többek között szó esik a legelső ismert – egyelőre azonban nem dokumentált – egyesület, a Szitnya Klub 1860-as megalakulásáról, majd az időrendet követve a Magyarországi Kárpátegyesület (1873), a Siebenbürgische Karpatenverein (1880), a Magyar Turista Egyesület (1888), az Erdélyi Kárpát Egyesület (1891), valamint a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület (1908) munkásságáról, jeles személyiségeikről, alkotásaikról, kutató és leíró publikációikról. A szervezeteken kívül a kiemelkedő turisták, hegymászók (mint pl. Zsigmondy Emil, Déchy Mór, Teleki Samu, Eötvös Loránd leányaival, Jankovics Marcel és mások) is bemutatásra kerülnek.

Lomnici korzó lehet, Zerge szálló nem lesz

A tervek szerint hamarosan jelentősen megváltozhat Tátralomnic arculata. Tátraváros (Mesto Vysoké Tatry) képviselői februárban fogadták el a város új rendezési tervét, ám néhány jelentős változás tervét már a terv elfogadása előtt ismertették a nyilvánossággal (ez a cikk a szavazás előtt íródott – a szerk.). Miközben a régi épületek felújítására nem találnak befektetőket, addig Tátralomnicon közel 500 méter hosszú korzót szeretnének kialakítani. Összesen 14 javaslat fekszik Tátraváros képviselőinek az asztalán a hamarosan elfogadásra kerülő új rendezési terv kapcsán. A tervek kétharmada formai és technikai jellegű, várható hatásuk szempontjából négy terv mondható jelentősnek. Az új rendezési terv egyik fénypontja a Lomnici korzó kialakítása lehet. 500 méter hosszú utca üzletekkel, éttermekkel, nyüzsgő tömeggel – így szeretnénk meghonosítani a szlovák hegyekben a lengyelországi Zakopane hangulatát. A Lomnici korzó elnevezésű projektet egy befektetői csoport 20 millió € összegből két év alatt valósulna meg.

2014. február 1. – Lomnic

Társaimmal még januárban összeültünk, hogy megvitassuk az idei év főbb megmozdulásait. Már régóta tervezgettem a kandalló előtt ülve, hogy meg kellene ejteni egy jó kis téli mászást. Feldobtam a nagy ötletet, mi lenne, ha a Lomnici-csúcsot próbálnánk meghódítani a klasszikus úton. Nem kellett sokat győzködni a többieket sem, hamar igent mondtak rá. Az időpont a február 1-i hétvégére esett. Már három hete minden nap néztem az időjárást és elég bíztatónak tűnt a dolog, így elkezdtük a szervezést...

Február 1-én, reggel 7-kor elindult kis csapatunk (Robi, Peti, Balázs, Petya). Útközben olyan jókedv lett úrrá rajtunk, hogy észre sem vettük, és a Tátra havas csúcsai alá érkeztünk. Bár már előző nap viharos szelet jósoltak, ez cseppet sem rontott jókedvünkön.

Lavinakaland a Kocaturista sztrádán

Ötfős csapatunk elnyújtott sorának vége felé baktatok fejlámpafényben a Bialkai-szénégető (Bialczanska Palenica) parkolója felől a Halastóhoz vezető behavazott úton. Nem sietek, mert egyik társunk konok szívóssággal ragaszkodik az utolsó utáni helyhez, és a csapatszellem jegyében az ő magányérzetét szeretném csökkenteni. Jó mászónak, sportos alkatnak ismerem, ezért meglep a lassúsága. Magamban csendesen vigyorgok hirtelen támadt ötletemen: talán azért marad le, mert a csökkenő légnyomás drámai hatást gyakorol az emésztésére, ő viszont diszkréten meg akar kímélni minket a felszabaduló gázok kitörő hangjától? De inkább arról van szó, hogy mostanában jelentős mennyiségű tartalék hőszigetelést épített be a bőre alá, és ez a túlsúly visszafogja a száguldásban.

Estére terveztük érkezésünket a Magas-Tátra lengyel részébe, de a havas utak miatt csak éjfélre érjük el a Halastavi menedékházat. Jólesőn nyugtázom a lengyel vendégszeretetet: kis papírdarabkák irányítanak a hátsó bejárathoz, a gondnok is felkel a kedvünkért, megmutatja a szobánkat. A megkésett érkezés rányomja bélyegét a másnapi ébredésre, nyolc körül mászunk.... no, nem sziklára, csak ki az ágyból.

1979 – A Tátra főgerincének első téli végigjárása

A Tátra főgerincének bejárása történetében kétségkívül Pavel Pochylý volt az első igazi rekorder, aki 35 évvel ezelőtt, 1979. február 23. és március 9. között járta végig elsőként télen a hegység főgerincét. Pochylý a legendás „Pókok” egyike volt, akik a hatvanas években új fejezetet nyitottak a tátrai extrém hegymászásban. 35 évvel ezelőtt megszakítás, depók és segédcsapat nélkül, egyetlen csúcsot sem kihagyva bejárta a teljes főgerincet a Liptóhutai-nyeregtől a Bélai-Tátráig. Többek között megmászta a Keleti-Vaskapu-csúcs felszökését is, csak ez két napig tartott! Ezt a nem mindennapi teljesítményt hegymászó tevékenységének több éves kényszerű megszakítása (börtönbüntetése) után hajtotta végre, és az időjárás sem kedvezett neki. A Hátsó-Szmrecsini-csorba – Keleti-Vaskapu-hágó közötti szakaszon négy napon keresztül együtt haladt egy cseh hármassal. Az utolsó mászónap, a Barlang-hegy – Farcsík szakasz után a végkimerültség állapotában érkezett meg Tátralomnicra. Pavel Pochylý mászását sokan a tátrai hegymászás legnagyobb teljesítményének tartják.

Magyar hegymászókat mentettek a Tengerszem-csúcsról

Szombaton reggel két magyar hegymászó kérte a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét, akik a Tengerszem-csúcs (Rysy) alatt akadtak el. Még előző napon, vagyis pénteken mentek fel a csúcsra a lengyel oldalról, és azt tervezték, hogy onnan a szlovák oldalon ereszkednek le. Ereszkedés közben azonban nem találták a nyomot, emiatt betévedtek a nyugati falba, ahol aztán elakadtak. A segítségükre induló hegyimentők felmentek a Tengerszem-csúcsra, és onnan ereszkedtek le az elakadt pároshoz. Miután elérték őket, kötéltechnika segítségével biztonságos terepre ereszkedtek velük.

Ami a Tátrai hangulatokból kimaradt…

A régi szanatórium Újtátrafüreden (MSM, 1910)

Ezen a képeslapon szinte szemből látható az 1876-ban felépült, 27 szobás régi szanatórium, amely a Magas-Tátra első, kimondottan a gyógyítás céljára épített épülete volt. Ezen a képen már az 1906-ban elvégzett átépítés utáni állapotban látható, amikor az épület homlokzati részére függőfolyosókat szereltek fel. Az átépítés után az épületet már Royal szállónak nevezték, napjainkban a Palace Szanatóriumhoz tartozik.

Kérem a Tisztelt olvasót, hogy a „Tátrai hangulatok” előrendelésével segítse a könyv mielőbbi megjelenését.

Forrás: Nagy Árpád: Tátrai hangulatok – Történelmi séta a Magas-Tátrában (előkészületben)

275 éve született Belsazar Hacquet

275 évvel ezelőtt, 1739-ben született Belsazar Hacquet (1739-1815) orvos és természettudós, az Alpok és a Kárpátok kiemelkedő kutatója, a lembergi, majd a krakkói egyetem francia szár­mazású földrajztudósa. 1787-1795 között több kutatóúton járt a Kárpátokban, ezen belül 1792-1794 között háromszor a Tátrában. Útjai során főleg a Lengyel-Tátrát kereste fel, annak ásványtana, kőzettana és bányászata érdekelte, az általa bejárt vidékről több rajzot is ké­szített. Tanulmányozta a hegység flóráját és faunáját, a geológiai, valamint a klimatikus viszonyokat is. Többek között járt a Vörös-hegyeken, valamint a legmagasabb­nak tartott tátrai csúcs légsúlymérővel történő pontos magasságának megállapítása céljából megmászta a Krivánt is, amelyet annak idején a Tátra legmagasabb csúcsának vélték. 1793. július végén két helybéli lakossal délnyugatról, a Kapor-völgyből sikertelenül próbált meg feljutni a csúcsra, nagyon magasról tért vissza, de a csúcsot nem érte el.

Fotók és videók a Tátrából – 2014. február - II.

Fotó: Piotr Pinka

Február második hetében az alábbi fotókról, videókról gondoltam úgy, hogy mások is érdekesnek tartják majd, ezért osztottam meg ezeket a www.magas-tatra.info oldal facebook profilján. Azok, akik nincsenek regisztrálva a közösségi oldalon, remélhetőleg örömmel fogadják az újabb szép fotókat, érdekes, tanulságos videókat.

Együtt a Tátra csúcsaira – 2014, Zakopane

Amint az oldal olvasói annak idején értesülhettek róla, 2012. nyarán „Együtt a Tátra csúcsaira” címmel a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára kiállító helységeiben sikeres kiállítást rendeztek, elsősorban a Neidenbach Ákos gyűjteményében lévő, lengyel vonatkozású Komarnicki hagyatékból. A Kiállítás megnyitóját Roman Kowalski budapesti lengyel nagykövet és Latorcai Csaba az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára is megtisztelte jelenlétével. A kiállítást megelőzően a szervezők felvették a kapcsolatot a zakopanei Dr. Tytus Chalubinski Múzeummal, a Tátrai Nemzeti Park igazgatóságával és a Lengyel-Tátrai Hegyimentő Szolgálattal, amely intézmények mindegyike jelentős hegymászó történeti anyagokkal (magyarral is) rendelkezik, és amelyek a budapesti kiállításra is jelentős anyagokat kölcsönöztek. Ezzel akkor sokat segítettek a hazai kiállítás megrendezésében és már akkor megállapodtak, abban, hogy ezt a kiállítást Zakopanéban is megrendezik.

Új út a Tátrában: Trio Syncron

Február elején három magyar mászó új mix utat (300 m, M5) nyitott  a Tátrában a Nagyszalóki-gerincpúp alatt, melyet immár a tatry.nfo is regisztrált. Kocsis Dávid beszámolója a mászásról.

A Magas-Tátrában, a Nagyszalóki-csúcs északi gerincének kiemelkedése a Slavkovská kopa (magyar elnevezése szerint Nagyszalóki-gerincpúp), melynek észak-nyugati fala szép mix mászó gyakorlatokra nyújt lehetőséget a vasait koptatni éhes mászónak. Január első hétvégéjén ismertem meg először a helyet. Már akkor kinéztem egy új útvonal lehetőséget a fal közepén megbúvó „piramis” alakú tömb jobb bordáján, melyre akkor sajnos az időjárás nem adott lehetőséget. Februárban sikerült újra eljutnom ide, most két másik barátommal, Ruskó Andrással és Szederkényi Miklóssal. Szombati nap a 17-es jelű „Dáma s péřovkou” nevű utat másztuk M4-ért, 60-as szélben. A kondik a falban nem voltak tökéletesek, de legalább tartott aminek kellett. Szinkronban másztuk végig, így egy előttünk beszállt csapatot megelőztünk az útban.

Ismét hódok tűntek fel a Tátra alatt

A Tátrában és a Tátraalján ismét gyarapszik a hódállomány, ezek a ritka állatok a nemzeti park egyre több pontján fordulnak elő. A Tátrai Nemzeti Park Igazgatóságának (TANAP) tájékoztatása szerint ezt támasztják alá a régióban felfedezett új telepek, ahol ezek a Szlovákiában védett állatok közé tartozó legnagyobb rágcsálók megtelepedtek. „A hódokat a mai Szlovákia területén a XIX. század közepén kihalt fajként tartották számon. A Szlovákiába történő visszatérésükről szóló első hírek a Duna és a Morva folyók környékéről érkeztek. Ausztria irányából kezdtek egyre inkább elterjedni, a Skandináviából történő sikeres visszatelepítéseket követően” – magyarázza Pavol Majko, a TANAP Igazgatóság igazgatója.

Életre keltenek egy régi sípályát a Csorbai-tónál

A Csorbai-tónál szeretnék újra megnyitni annak a régi lesiklópályának az alsó részét, amelyet még a Csorbató környéki síelés korai éveiben építettek ki. „Ezen a tátrai településen szeretnénk visszaállítani azokat a látnivalókat, amelyek a múltban turisták tömegeit vonzották a településre. Újból lehetővé tettük a Csorbai-tavon történő csónakázást, felújítjuk a Móry-kilátót, a következő lépés pedig az Angyal lesiklópálya felújítása lesz” – mondta az ősi hagyományok újjáélesztéséről Michal Sýkora, Csorba község polgármestere. A legendás lesiklópályát az 1940-es években alakították ki, itt forgatták 1955-ben az „Angyal a hegyen” című, mára filmklasszikusnak számító csehszlovák komédiát.

Ami a Tátrai hangulatokból kimaradt…

Tatry (M. Salba litográfia, 1900)

Ezen a Krakkóban kiadott, 1900-ban Zakopanéból a svájci Neuchatel-ba küldött litografált lengyel képeslapon gorál népviseletbe öltözött hegyivezetőket láthatunk a Lengyel-Öt-tó völgyében található Nagy-tó mellett. A Nagy-tó a Tátra legmélyebb, területét tekintve pedig a Halastótól épphogy elmaradva a második legnagyobb tava.

125 éve jelent meg a Turisták Lapja első száma

125 évvel ezelőtt, 1889 februárjában a Magyarországi Kárpátegyesület Budapesti Osztálya kiadásában jelent meg az első hazai turisztikai folyóirat, a Turisták Lapja első száma. Az első hivatalosan szervezett hazai turista alakulat, a világ he­tedik turista klubja, a Magyarországi Kárpátegylet 1873-ban ala­kult meg Tátrafüreden. Már az alakuló közgyűlésükön kimondták, hogy működésükről évente egy-egy évkönyv formájában szá­molnak majd be, és ezt az elhatározást tartva 1874-ben ki is ad­ták az elsőt. Viszont „az évkönyvrendszer a fejlődő turistaszellem megnyilvánulásával járó igények kielégítésére egészségesnek nem bizonyulván, rövidebb időközökben megjelenő lapra volt a turistaközönségnek szüksége”.

Fotók és videók a Tátrából – 2014. február - I.

Kunyhó a Jávor-völgyben. Fotó: Peter Miller

Régóta tervezem, hogy valamilyen formában itt, a www.magas-tatra.info oldalon is közzéteszem azokat a szép fotókat, látványos videókat, melyeket rendszeresen megosztok az oldal facebook profilján, melyet a https://www.facebook.com/magastatra.info címen érhetnek el a facebook felhasználók. Nos, mára eljutottam oda, hogy ennek formáját kialakítsam, így ettől a héttől kezdődően a friss hírek gyakoriságától függően igyekszem több-kevésbé rendszeresen megosztani azokat az általam szépnek gondolt fotókat, tartalmasnak vagy érdekesnek tartott videókat, melyek kötődnek a Magas-Tátrához, annak szlovák és lengyel oldalához.

Csodáért nem kell messzire menni

Nem járok túl régóta a Tátrába. Amióta viszont igen, azóta minden alkalommal lenyűgöz. Nem tudom leírni azt a határtalan szabadságot és örömöt, amit akkor érzek, amikor meglátom az egymás mellett sorakozó végtelen hegycsúcsokat, és tudom, hogy fel fogok mászni rájuk. Nem volt ez másképp akkor sem, amikor három napra ismét Szlovákiába látogattunk.

Azt hittem, nehéz lesz összehozni egy kisebb társaságot az ünnepek utáni időszakra, hogy túrázzunk egyet a hegyekben, de szerencsére tévedtem. Senki nem mondta vissza, sőt új útitársak is jelezték részvételi szándékukat, és a szállásadó hölgy is megtartotta a foglalást. Így aztán egy szürke szombat hajnalon útnak indultunk annak reményében, hogy a Tátrában – az előrejelzés ellenére – sütni fog a nap. És ha nem is sütött végig, azért alapvetően nagy szerencsénk volt az erre a térségre jellemző legendásan kiszámíthatatlan időjárással.

Jegesek, csúszósak a turistautak a Tátrában

A Tátrai Nemzeti Parkban (TANAP) jelenleg valamennyi jelzett turistautat letaposott, jeges hó vagy jég borít. Ennek oka a hőmérséklet ingadozása, napközben ugyanis viszonylag meleg az idő, amely megolvasztja azt a kevés havat, ami a Tátrában található, az éjszakai hőmérséklet viszont fagypont alatti, melynek köszönhetően a turistautakat borító latyak és víz megfagy. A turistáknak ezt a tényt nem szabad figyelmen kívül hagyniuk túrájuk tervezése során, és csak az időjárásnak megfelelő téli felszereléssel induljanak el túrázni. Ez a megfelelő lábbeli mellett magában foglalja a túrabot használatát, de esetlegesen a hágóvas használata is szükségessé válhat bármelyik turistaútvonalon.

Matteo Walch, a mormoták legjobb barátja

Rendkívül különleges, ugyanakkor szívmelengető kötelék alakult ki egy osztrák kisfiú és az Alpokban élő, rejtőzködő mormoták között. A mormoták alapvetően visszahúzódó, az embertől nagyon félő állatok. Olyannyira, hogy amikor megérzik az ember közelségét, azonnal riasztják társaikat a veszélyre, és szempillantás alatt elbújnak. De amikor ezek a mormoták meglátják a 8 éves Matteo Walch-t, a helyzet épp az ellenkezője: egyáltalán nem ijednek meg tőle, örömmel közelednek felé, főleg ha egy kis nassolni valót is kapnak tőle. Matteo igazán lenyűgöző kapcsolatot alakított ki a kis állatokkal, ami négy évvel ez előtt kezdődött, amikor először túrázott családjával az Alpokban.

Egyedülálló símúzeum Tátralomnicon - képgalériával

A Magas-Tátra második legmagasabb csúcsa, a Lomnici-csúcs alatt fekszik a festői szépségű Tátralomnic. Ezen a településen, a tátrai villamos végállomása és az autóbusz pályaudvar közelében, a főút mentén az egykori általános iskola helyén újonnan emelt épületben található a közelmúltban megnyílt símúzeum, amelyet egyre nagyobb számban keresnek fel a hazai és külföldi turisták, a síelés szerelmesei. Kívülről csak egy szép új épület, de belépve egy rendkívül érdekes kiállítást láthatunk, melyet a tátrai téli sportok kialakulásának és fejlődésének szenteltek a kezdetektől 1945-ig. Az épületben a símúzeum mellett szállásokat, sportszerboltot valamint egy hangulatos kávézót is kialakítottak.

Ami a Tátrai hangulatokból kimaradt…

Üdvözlet Tátralomnicról (ismeretlen kiadó litográfiája, 1897)

A lapot „Őnagysága Záhorszky Emma úrhölgy” részére Felkára küldte „Záhorszky Árpád, ludovika akadémiai növendék”, aki a magyar katonai felsőoktatás legmagasabb szintű intézete, a Ludovika Akadémia hallgatója volt.

A virágokkal gazdagon díszített képeslaplap fő témája a települést uraló Lomnici-csúcs, valamint alatta néhány grófi nyaraló, még a Palota szálló felépítése előtti időszakban. A bal felső képen a fürdőház, alatt pedig Róza menház felirattal valójában a Zerge szálló látható.

Kérem a Tisztelt olvasót, hogy a „Tátrai hangulatok” előrendelésével segítse a könyv mielőbbi megjelenését.

Forrás: Nagy Árpád: Tátrai hangulatok – Történelmi séta a Magas-Tátrában (előkészületben)

215 éve született Albrecht von Sydow

215 évvel ezelőtt, 1799-ben született Albrecht Sydow (1799-1861) porosz földrajztu­dós, az első Tátra-útikalauz szerzője. 1827-ben járta be a hegységet, s az 1830-ban, Berlinben megjelent Bemerkungen auf einer Reise im Jahre 1827 durch die Beskiden über Krakau und Wieliczka nach den Central-Karpathen, als Beitrag zur Characteristik dieser Gebirgsgegenden und ihrer Bewohner c. műve mellé – melyben részletes leírást tett közzé a hegység földrajzáról, növény- és állatvilágáról, valamint lakosságáról – egy emlékezetből rajzolt térképet is mellékelt. Az elkövetkező évtizedek számos látogatójának a fenti útikalauz szolgált útmutatóul tátrai barangolásai során, a tér­kép pedig a Tátráról megjelent első térképként vonult be a Tátra történelmébe.

Forrás: Tátrai túrák

A Lengyel-Tátra fotogrammetriai térképe – 1934.

1934-ben a varsói Katonai Földrajzi Intézet kiadásában jelent meg ez a rendkívül ritka és érdekes, 1:20.000 méretarányú térkép a Tátrai Nemzeti Parkról. A térképet három változatban adták ki, mégpedig normál, turista és sítérkép formájában. 1934-ben jelent meg a normál változat, amely 145x68 cm-es mérete miatt két részből állt. Ezen a hat színnel színezett térképen mintegy 350 négyzetkilométer nagyságú terület van ábrázolva, a térképet 1938-ban adták ki ismét. Az 1937 végén megjelent turistatérkép nyolc színnel lett színezve, a sziklafalak magasságát a helyszínen topográfiai mérésekkel állapították meg, majd a helyszínen készült rajzokkal a lehető leginkább valósághűen ábrázolták. A térkép margóján található jelmagyarázat tartalmazza az összes használt topográfiai karaktert és a rövidítéseket.

Különös optikai jelenség: halo melléknap a Gyömbéren

Három napkorong egy időben. A képek nem a Marson, még csak nem is egy sci-fi film forgatásán, hanem a szomszédos Szlovákiában készültek. Magyar hegymászó és fotós kapta lencsevégre ezt a különleges égi színjátékot, a „szivárványos naptükröződést”, közismertebb nevén a halo melléknapot. Ez egy nagyon ritka, rövid ideig tartó, többnyire magashegyi természeti jelenség, emiatt ritkán is fotózható. A látványos légköroptikai tüneményt  többnyire a 8-12 kilométer magasságban képződő fátyolfelhők, a cirrusok, illetve az alattuk elhelyezkedő pehelyfelhők (cirrostratusok) jégkristályain megtörő fény alakítja ki. Emiatt egy időben a napkorong két oldalán szimmetrikusan két újabb, szivárványudvarral körbeölelt kisebb naptükröződés is látható. Ezért nevezik melléknapnak is.

Tatry Ice Master 2014 – Jégszobor fesztivál a Tarajkán

Az Ótátrafüred fölött található Tarajkán (Hrebienok) 2013 után ezen a télen is megrendezték a múlt évben nagysikert aratott jégszobor fesztivált (Tatry Ice Master). Lenka Maťašovská, a Magas-Tátra Régió Idegenforgalmi Hivatal körzeti szervezetének ügyvezetője elmondta, hogy az idei versenyre Japánból, Oroszországból, Nagy-Britanniából, Szlovákiából, Csehországból, Magyarországról, Lengyelországból, Romániából, Szerbiából és Finnországból érkeztek versenyzők, akik január 31. és február 2. között 46 tonna jeget keltettek életre. A szervezők mindhárom napra különböző témakörökben írták ki a versenyt, melyet minden este témakörök szerint értékeltek. Az első nap témája a „Medve” volt, szombaton az „Ország, ahonnan érkeztem”, majd vasárnapra szabadon választott absztrakt alkotással ért véget a verseny.

80 km sífutópálya várja a síelőket a Magas-Tátrában

Amennyiben lesz elegendő mennyiségű hó, a sífutás kedvelői összesen 80 km, különböző nehézségű sífutópályán hódolhatnak szenvedélyüknek Csorbató, Tátrafüred, Tátralomnic és Kakaslomnic környékén. A Magas-Tátra Regionális Idegenforgalmi Szervezet ezen a télen több mint 50.000 €-t fektet be a sífutópályák kialakítása és karbantartása céljaira. „A sífutás iránti érdeklődés egy visszafogottabb időszakot követően ismét fellendülőben van. Ezért természetes, hogy támogatjuk az ilyen tevékenységet, még akkor is, ha az alpesi síeléssel összehasonlítva kevesebben művelik” – mondta el Ján Mokoš, Tátraváros polgármestere.

„Tátrai hangulatok” – rendelje meg kedvezményesen!

Amint már több korábbi bejegyzésben jeleztem, hamarosan megjelenik Tátrai hangulatok című képeslapos könyvem. A megjelenés időpontja most már csak a megfelelő számú előrendelés összegyűjtésétől függ. Ennek érdekében kérem a Magas-Tátra kedvelőit, a tátrai túrázás szerelmeseit, a Magas-Tátra régi világa iránt érdeklődőket, valamint a régi képeslapok gyűjtőit, hogy kedvezményes áron történő előrendelésükkel járuljanak hozzá ahhoz, hogy ez a hiánypótló kiadvány minél előbb megjelenjen. Kérem ezt azért is, mivel a könyv csak akkor jelenik meg, ha sikerül összegyűjteni a kiadó által előírt számú előrendelést.

Ehhez nem kell mást tenni, mint az itt található előrendelési lapon található adatokat elküldeni a tatraihangulatok@gmail.com e-mail címre. Az előrendelések a könyv szerzőjéhez futnak be, az előrendelt könyveket az Agenda Natura Kiadótól a GLS futárszolgálat fogja eljuttatni a megrendelők címére.

Az A4 formátumú, 160 oldalas album ára előrendelés esetén 4.599.- Ft, később, a megjelenés után, a kiadótól történő vásárlás esetén viszont 5.499.- Ft lesz. Ehhez jön még a postaköltség, amely egy könyv esetében 700.- Ft körül van. Az album várhatóan 2014-ben megjelenik.

A borító után elkészült a könyv lapjainak tervezete, a készülő könyv 4 oldalát itt lehet megtekinteni!

Ami a Tátrai hangulatokból kimaradt…

A Zerge villa Alsótátrafüreden (Divald Károly, 1907)

A Zerge villa a Mókus villával együtt már Szontagh Miklós 1883-ban megjelent könyvében is ábrázolva van. Az 1907-ben kiadott, a Divald Károlytól megszokott jó minőségű fekete-fehér képeslap hátterében elmosódottan látható az Alsótátrafüred panorámáját uraló Nagyszalóki-csúcs. A lapon szinte fotóminőségben, élesen láthatjuk a korabeli tátrai építészet fő díszítő motívumait, melyeket az alpesi stílust alapul véve alkalmaztak a kor legnevesebb építészei, pl. Hoepfner Guidó, vagy a település több épületét tervező Majunke Gedeon is.

Kérem a Tisztelt olvasót, hogy a „Tátrai hangulatok” előrendelésével segítse a könyv mielőbbi megjelenését.

Forrás: Nagy Árpád: Tátrai hangulatok – Történelmi séta a Magas-Tátrában (előkészületben)

A Tátra közlekedése

A Tátra közlekedése dec. 15-től febr. 28-ig ismét élénk lesz. A Tátrai h. é. villamos vasutak Poprád-Tátrafüredi viszonylatban naponként 6 menetet és vissza szintén 6 menetet közlekedtetnek, ugy hogy az ország távolabbi vidékeiről egy napra felrándulók is, kik az éjjeli vonatokkal utaznak, alkalmas összeköttetés révén már reggel 9 órakor a tátrai fürdőkön lehetnek és este ½ 10 óráig az utolsó villamos indulásáig élvezhetik a téli sport örömeit. A téli telepeken, Tátraszéplakon, Tátrafüredeken és Tátralomnicon hosszabb ideig tartozkodó vendégek pedig a sürü transverzális forgalom előnyeit kellemesen használhatják ki.