2014. január 10., péntek

Szilveszter a Magas-Tátrában

Fotó: Papp Csongor
Ha szilveszter, akkor irány a Tátra túrázásokkal és esti bulizásokkal. A szlovák határ átlépése után nem sokkal Betlérre érkeztünk, ahol meglátogattuk az Andrássy család egykori vadászkastélyát. Ez a csodálatosan felújított kastély, mely a szobák eredeti berendezését mutatja be, néhány évvel ezelőtt elnyerte az "Év múzeuma Európában" díjat. A múzeumlátogatás után átkeltünk az Alacsony-Tátrán, majd megérkeztünk Mlynica faluba. Az apró település Poprád és a Magas-Tátra között helyezkedik el, nagyjából félúton. A falu szélén lévő egyik magánszálláson elfoglaltuk szobáinkat, ahol utazásunk összes éjszakáját töltöttük. Másnap reggel autóbusszal utaztunk első gyalogtúránk kiindulópontjához, egy Tátralomnichoz közeli parkolóba. Innen gyalog folytattuk utunkat a késmárki Fehérvíz-völgyben. Közel három óra gyaloglás után hagytuk magunk mögött a fenyőerdőt, amikor is szinte kinyílt előttünk a völgy. Kétezer méter magas, hófedte csúcsok kísérték utunkat a Zöld-tavi házhoz vezető ösvényen.

Újabb fél óra múlva az évszakhoz képest csekély vastagságú hóban érkeztünk a Zöld-tó mellett, gyönyörű környezetben épült turistaházhoz, 1 551 méter magasra. A környező csúcsok - a Késmárki és a Lomnici - fenségesen magasodtak fölénk. Nem is siettünk vissza. Vidám hangulatban megebédeltünk, és jóféle aranyfácán sörrel öblítettük le a gőzgombócokat, majd némi pihenés után a már ismert útvonalon túráztunk vissza buszunkhoz. Az ösvényen a letaposott hó ekkorra már jól lefagyott, ezért kellemes csúszkálással haladtunk lefelé. Este a mlynicai házban, forralt bor szürcsölése közben jólesett a nyári túrákon készült diavetítést nézni.

Búcsú az Óévtől
Az Óévet egy rendkívül látványos túrával búcsúztattuk. Ezúttal Ótátrafüredről a Tarajka felvonóval indultunk felfelé, így rögtön 1 285 méter magasan kezdődött tátrai utazásunk talán leglátványosabb túrája. A megfagyott Tarpataki-vízesések mellett elhaladva a Kis-Tarpataki-völgyben csodás panorámával kísérve folytattuk utunkat. Megpihentünk a Zamkovszky-menedékháznál, ahol erőt gyűjtöttünk a meredek utolsó szakasz leküzdéséhez. Közel 1,5-2 órás kapaszkodás után érkeztünk 2 015 méter magasra, a Magas-Tátra legmagasabban fekvő, télen is nyitva tartó menedékházához.
Ahogy visszatekintettünk a völgyre, pazar látvány tárult elénk. Alattunk felhők borították a tájat, csak a 2 000 méter fölé magasodó csúcsok emelkedtek ki belőle, mint szigetek a tengerből. Mi pedig, mintha ezen a szürke-fehér, hullámzó tengeren járnánk. Megpihentünk a Téry-menedékházban, finom, meleg káposztalevest ettünk, majd viszszatértünk a Tarajka felvonó felső állomásához. Innen már könnyedén lejutottunk Ótátrafüredre, ahol még meglátogattunk néhány cukrászdát és kricsmit, majd kis séta után visszabuszoztunk Mlynica faluba. Szállásunkon aztán kezdetét vette a fergeteges szilveszteri buli, forralt borral, pezsgővel, vetélkedővel és hajnalig tartó táncmulatsággal.

Jeges tó és aquapark
Az Újév első napja egy kicsit a regenerálódás jegyében is zajlott. Ránk is fért, mert nem éppen a hegyibetegségtől fájt a fejünk. Mlynica faluból busszal utaztunk a Csorbai-tóhoz (Strbske Pleso), majd innen indulva csodaszép fenyvesekben túráztunk, mígnem elénk tárult a Magas-Tátra egyik hófedte oldalgerince, rajta a Pátria-, Bástya-, Sátán-csúcsokkal.
További másfél órás túra során elértük a gyönyörű Poprádi-tó partját, ahol egy remek menedékházat találtunk. A tó, mint annyi társa a Tátrában, a jégkorszak után keletkezett, az egykori jégárak csonthó-gyűjtő fülkéiben, vagy cirkuszvölgyeiben. Felszínüket novembertől áprilisig jég és hó borítja. Megnéztük a közeli Szimbolikus temetőt is, mely azoknak a hegymászóknak állít emléket, akik a Tátrában szenvedtek végzetes balesetet.
Megfelelő engedéllyel a tó partjáról két irányban is továbbmehetünk. A Menguszfalvi-völgyben előbb a kék, majd a piros jelzést követve a Hunfalvy-völgyi menedékházhoz, innen pedig egy kitett, de könnyen mászható gerincen át a Tengerszem csúcsra mászhatunk. A másik lehetőség, hogy az Omladék-völgy felé vesszük az irányt, és akkor próbát tehetünk a Sárkány-gerincen, vagy a Sárkány-falon.
Csapatunk inkább csak túrázgatni jött fel ide, ezért csak messziről csodáltuk az égbenyúló csúcsokat. Miután megebédeltünk és kipihentük magunkat, visszaindultunk a Csorbai-tóhoz, majd buszunkkal Poprád felé vettük az irányt, a közeli aquaparkba, ahol végre ellazulhattunk a kellemesen meleg termálvizes medencékben. Nincs is jobb, mint henyélni egy kicsit az Újév első napján! Az aquapark négy részből áll, amelyeket zónáknak neveznek. Ezek között a zónák között lehet válogatni a belépéskor, és eldönteni, hogy inkább a szabadtéri medencékben, vagy a fedett uszodákban akarunk-e lubickolni. Vannak kombinált zónajegyek is, és egy különálló rész a szaunákkal és masszázzsal kecsegtető termekkel. A fedett részben éttermeket és bárokat is találunk, ahol így, az Újév első napján a kutyaharapást szőrével gyógyíthatjuk.
Az uszoda üvegfalú, így szép tiszta időben remek kilátás nyílik a Magas-Tátrára. Jó magyar szokás szerint megoldottuk, hogy mindenki mindenhová eljusson, mégpedig a beléptető karszalagok egymás közötti cserélgetésével. Estig maradtunk a fürdő-komplexumban, majd visszabuszoztunk szálláshelyünkre.

Lengyelországi szomszédolás
Másnap átutaztunk a szomszédos Lengyelországba, és a Lengyel-Tátra egyik lenyűgöző szépségű völgyében túráztunk. Mivel ez a terület nemzeti park, ezért gépjárművekkel tilos behajtani. Buszunkkal csak a parkolóig mehettünk, ahonnan felgyalogoltunk a híres Halastóhoz, amely az összes tengerszem névadója. Útközben pazar kilátás nyílt a Magas-Tátra északi vonulataira, néhány ismertető tábla is segítette tájékozódásunkat.
Ezek a táblák mutatják a környező hegycsúcsokat, a jégkorszakbeli gleccserek munkáját, és az élővilágot. Akik nem éreznek magukban kellő elszántságot a gyalogláshoz, vagy csak egyszerűen új élményre vágynak, lovas szánokkal juthatnak fel a tóhoz. A tó partján egy menedékház áll, ahol mi is kipihentük magunkat, megebédeltünk, és ittunk egy-két sört. Visszafelé hatalmas hózáporban gyalogoltunk, és szinte hóemberként értünk le a parkolóba. Ilyen időben bizony nagyon jólesett a finom házipálinka, ami több kabátzsebből is előkerült.

Reggel összepakoltunk, és elhagytuk Mlynica falut. Mielőtt hazafelé vettük volna utunkat, megálltunk a közeli Poprádon, ebben a nagyon szép fekvésű városban, ahonnan a főutcán sétálva is gyönyörködhettünk még egy utolsót a házak közül elő-előbukkanó Magas-Tátrában.
Forrás és fotók: http://www.vjm.hu

3 megjegyzés:

  1. A Nalepková menedékház neve már elég régóta
    Zamkovszky-menedékház(Zámkovského chata, 1475 m).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
    2. Köszönöm az észrevételt, javítottam a téves elnevezéseket!

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...