500 méteres zuhanást élt túl a Tátrában Hír

Nagy Árpád
Nagy Árpád
2014/01/31
Hirdetés
Másodszor született! A 30 éves hegymászó, Ivana 2014. január 7-én túlélt egy 500 méteres zuhanást a Vörös-mederben (Červený žľab) a Sátán (Satan) megmászása során. Azon a végzetes napon minden bizonnyal az angyalok vigyáztak Ivanára. „Az egész azután történt, hogy megmásztam a Sátánt” – meséli széles mosollyal a szimpatikus doktornő. A félelmetes zuhanásból nem sokra emlékszik. A magasból hason csúszott lefelé, minden erejével igyekezett bevágni a hóba a csákányt, amit a kezében tartott, de ez nem sikerült neki. „Kétségbe voltam esve, egyre gyorsabban és gyorsabban csúsztam lefelé. Csúszás közben átrepültem egy 10 méternél is magasabb sziklaküszöbön. Aztán naivan arra gondoltam, hogy ennél rosszabb már nem történhet velem, mivel alattam csak sziklatörmelék volt. Attól a pillanattól kezdve minden elsötétült a szemem előtt. Nem emlékszem a mentőakcióra, a helikopterben történt repülésre, sem pedig a poprádi kórházba történt érkezésre” – eleveníti fel a drámai pillanatokat a fiatal hegymászó.

Másnap a traumatológián tért magához. „Nagyon meglepett, hogy hol vagyok. Meglepett, milyen sok kolléga néz be hozzám. Néhányan sírtak, mások bíztattak. Akkor kezdtem felfogni, mit éltem túl, és hogy ez teljesen másképpen is végződhetett volna”. Ivana folyamatosan azon gondolkodik, mi lehetett a zuhanás oka. A hegyimentők szerint a bal lábára való hágóvasat a jobb lábára vette fel, ami azt eredményezte, hogy megbotlott a saját lábában. „Nem tudom, így történt-e? Gyorsan vettem fel a hágóvasakat a vályú tetején. A társammal össze akartuk kötni egymást, mivel nehéz terepre értünk. A helikopter pillanatok alatt megérkezett. Szívből köszönöm Igori Trgiňának a mentés során mutatott professzionális munkáját” – fejezi ki köszönetét Ivana. A félelmetes zuhanást egy törött lapockával megúszta, valamint rögzíteni kellett a könyökét és az alkarját. Miután megmenekült a halál torkából ismét a hegyekről álmodik. „Meg kell várnom, amíg megszűnik a kopogás a térdemben. Nem haragszom a hegyre, amely ellökött magától. A hegy barátságos és szép, de nem bocsájtja meg a hibákat” – vallja be Ivana.

Forrás és fotók: http://www.cas.sk
Hirdetés
Hirdetés