2014. december 31., szerda

Tragikus szilveszter a Magas-Tátrában

Az év utolsó napján, december 31-én a délutáni órákban egy lengyel hegymászó kérte a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét a Magas-Tátrában, akinek társa a Nagyszalóki-csúcs (Slavkovský štít) északkeleti falán vezető Birkenmajer-pillér (Birkemajerov pilier) megmászása során lezuhant. A Helikopteres Mentőszolgálat (VZZS) helikoptere hegyimentőkkel és orvossal a fedélzetén repült a helyszínre, ahol megállapították, hogy a 21 éves lengyel fiatalember a több mint 100 méteres zuhanás során az élettel összeegyeztethetetlen sérüléseket szenvedett, így a mentőorvos már csak a hegymászó halálának beálltát tudta megállapítani. A szerencsétlenül járt fiatalember holttestét a helikopter Ótátrafüredre szállította, ahol átadták a rendőrség illetékesének. Ezután visszarepültek a helyszínen maradt hegyimentőért, aki közben segített a falban maradt bejelentőnek, végül a helikopter őket is Ótátrafüredre szállította.

Forrás és fotó: http://www.hzs.sk, Fotó: Tatai Zoltán (illusztráció)

Tátrai jéggel hűtötték a pesti italokat

A hűtők és a fagyasztók előtt hűtőkamrákban, hatalmas jégtömbök segítségével hűtötték az ételt. A jég, mint a tartósítás egyik alapvető eszköze évszázadokon át fontos kelléke volt a háztartásoknak. Ehhez volt szükség a jégvágók munkájára, akik a jeget hatalmas fűrészekkel gyűjtötték be a befagyott tavak, patakok tetejéről. A munkájuk rendkívül veszélyes volt, sokszor kerültek extrém helyzetbe és gyakran meg is sérültek. A tavakról, patakról begyűjtött jeget, vermekben, földdel és szalmával betakarva tárolták. Abban az időben minden falusi kocsmának volt jégverme, az ott tárolt jeget nyáron italok és esetenként hús hűtésére használták.

2014. december 30., kedd

Kalandos (idő)utazás a Tátrában

Vidám történet egy „letűnt” világból, dr. Fegyveres Mária tollából. A haon.hu felhívására az oldal egyik olvasója a Halastó (Morskie Oko), a Lengyel-Tátra egyik legszebb pontján 1976-ban velük történteket írta meg. „A tó csodálatos volt mély zöld színével, és a környező hegyekkel. Nagyon meleg volt, fürdőruhában a megmaradt havon vidáman csúszkáltunk, és hógolyóztunk. Hosszú volt az út vissza a parkolóig, és egyre többet gondoltunk a hűtődobozban levő kovászos uborkára. Miután végre felfrissültünk, tini lányunk megkérdezte: „Csukhatom?” – és már csapta is a csomagtartó tetejét. Ugyanekkor csapott a homlokára a családfő is, mert meggondolatlanul uborka fogyasztás közben a csomagtartóba tette a kulcsot. Ám ez még nem elég! – a pótkulcsot otthon felejtette. Most lett igazán meleg! Végül nagy nehezen, a hátsó ülés szétszedésével sikerült a kulcsot kihalászni. Elindultunk. Egy kanyar után vadvirágos rét, háttérben sűrű fenyves. A rét közepe táján három fenyőfa állt, ezek alá telepedtünk. Plédet a földre, elő az elemózsia. Nagy csend, sehol egy élőlény, a távolban három faház, gondoltuk erdészek laknak benne.

2014. december 29., hétfő

Nagy Magyarország Anno – 2015-ös falinaptár

A történelmi Magyarország csodás tájaira kalauzol minket a Százszorkép Kiadó 2015-ös Nagy Magyarország Anno falinaptára. A régi ország gazdagsága, tisztasága és persze nagysága elevenedik meg a naptárban szereplő felnagyított régi képeslapokon. A kiadványban számos gyönyörű régi felvidéki képeslap szerepel, borítójára pedig a lőcsei főtér 1905-ös felvétele került. Az 1920-as trianoni békediktátum után felszabdalt Magyarország minden nagyobb elcsatolt régiójából találunk felvételeket e naptárban. A csonka országban maradt Balassagyarmat, vagyis a „Civitas Fortissima” és Győr mellett a békebeli Felvidékről feltűnik Lőcse, Ótátrafüred, Érsekújvár és Stubnyafürdő, Kárpátaljáról Ungvár, Erdélyből Félixfürdő, Törcsvár, Sepsiszentgyörgy és Nagyenyed, a Délvidékről Újvidék, valamint a Várvidékről az Esterházyak kismartoni kastélya.
A 22x22 centiméteres naptárat ezúttal is Balázs D. Attila, az Erdély Anno 1895-1944 című album írója szerkesztette, az időutazást ezúttal is frappáns leíró szövegek és egyedi térképek segítik. Az idei naptár az antik lapokat felnagyítva mutatja be, így a képek rejtett részletei is feltárulnak előttünk. A falinaptár megvásárolható az on-line könyvesboltokban.

2014. december 28., vasárnap

Születésnapi beszélgetés a 70 éves Scheirich Lászlóval

2012 januárjában a Jeges-tavi-dombon
Ma ünnepli 70. születésnapját a Poprádon élő Scheirich László, a Tátra lelkes kutatója, az „Emberek, sziklák, századok”, valamint „A mi Magas-Tátránk” című, a tátrai elnevezésekkel foglalkozó könyvek szerzője, az utóbbi években pedig a Hazajáró című turisztikai magazinműsor állandó felvidéki kísérője. Ebből az alkalomból Bácskai Gusztávval együtt poprádi otthonában kerestük fel kedves barátunkat, egyrészt, hogy e jeles napon felköszöntsük, másrészt hogy a www.magas-tatra.info oldal számára egy rövid riportot készítsek vele. Az alábbiakban a beszélgetés szerkesztett változata olvasható. 
Losoncon születtél, mikor és hogyan kerültél a Tátrába?
1944-ban az akkor Magyarországhoz tartozó Losoncon születtem. Már gyermekkoromtól érdeklődtem a természet, a túrázás iránt, majd 19 éves koromban elhatároztam, hogy a Tátra közelében szeretnék élni. Vagyis a Tátra miatt jöttem Poprádra, bár akkor még nem tudtam, mivel fogok foglalkozni. Eredetileg építész vagyok, ezért a poprádi Építőipari Vállalatnál tudtam elhelyezkedni. 1963-ban kerültem Poprádra, majd 1965-ig a mai Csehország nyugati részén sorkatonai szolgálatomat töltöttem.

2014. december 27., szombat

215 éve született Fuchs Frigyes

215 évvel ezelőtt, 1799. december 31-én született Fuchs Frigyes (1799-1874) zipser geodéta, kartográfus, erdész, az egyik első részletes tátrai kalauz szerzője, aki a XIX. század közepén a Tátra legalaposabb ismerőjének szá­mított. 1862-1866 között a Tátra és környéke térképének elkészítésével foglalkozott. Ehhez a Tátrában elsőként trigonometriai méréseket végzett, a magasságot barométerrel mérte, a gyönyörű térképet azonban anyagi eszközök híján végül is nem tudta kiadni. Szinte egész életét a Tátrában töltötte, és a Tátra kiváló ismerőjeként 1863-ban, életének minden tapasztalatát felhasználva adta ki „Die Central-Karpathen mit den nächsten Voralpen” című kalauzát, amelyben az akkor ismert összes útirányt felsorolta. Ebben a kalauzban közölte a térképkészítésnél megismert magasságokat, és a kalauzhoz csatolta az említett térképet is. A jól megírt kalauz és az áttekinthető térkép évtizedes kutatómunkájának gyümölcse. Ma szinte felfoghatatlan, hogy azt az óriási feladatot, amelyet Fuchs egyedül vállalt magára, segítség és előmunkálatok nélkül elvégezhette.

2014. december 26., péntek

A tátrai telepek – 1914. Tél


A tátrai telepek idén, kevés kivétellel, nem nyitottak téli szezont. Szentiványi Csorbató egy-egy sícsapatot lát ugyan, de egyébként kong az elhagyatottságtól. Felsőhági csendjét szintén csak a széplaki szánkiránduló társaságok verik fel néha. Tátraszéplakon rendes üzem van, melyet a katonai sítanfolyamok még élénkítenek, mint azt „Karácsony a Magas Tátrában" cimü cikkünk ismerteti; Ujtátrafüred egy-két régi vendéggel, húzza ki a telet, tulajdonosa s főorvosa, dr. Szontagh Miklós, a harctéren küzd. Ótátrafüred, Tátralomnic palotái lelakatolva, Matlárháza is elhagyatott, egyik tulajdonosa, Loisch Miklós, ki augusztustól kezdve a tűzvonalban harcolt, a zaklicyni ütközetben sebesült meg december legvégén s átlőtt lábbal került a tátraszéplaki kórházba.

Forrás: Turistaság és Alpinizmus 1914/15. 7. szám; Képeslap: Nagy Árpád gyűjteménye

2014. december 25., csütörtök

Karácsony a Magas Tátrában – 1914.

Lomha felhők vonulnak lassan a szürke mennybolton. A csúcsok fehéren merednek az ég felé és a sziklák kemény formáit puha hó lágyítja. Görnyedten lógnak a fekete fenyők ágai a hópelyhek súlya alatt s a vad nehezen, küszködve tör magának utat a mély takaróban.
Mozdulatlan, csendes a természet s az állatok halk nesze is belevész a végtelen csöndbe. Moccantalan áll a hegy. Ünnepi köntösét ölté fel s ünnepi hangulat szállong halkan a levegőben: karácsony van.
Karácsony van lent is. A hegység derekán, az erdők rengetegében apró telepek sora húzódik. A hófedte házacskák ablakain kisugárzik a karácsonyfa fénye s kihallik a karácsonyi ének: Mennyből az angyal...

2014. december 24., szerda

Boldog Karácsonyt! / Veselé Vianoce! / Wesołych Świąt!

"Küszöbön áll a nap, az az egyetlen egy nap az évben, mely hivatalosan is a szereteté. Háromszázhatvanöt nap közül háromszázhatvannégy a gondjaidé, a céljaidé, munkádé, és a szereteté csupán egyetlen egy, s annak is az estéje egyedül. Pedig hidd el, Ismeretlen Olvasó, fordítva kellene legyen. Háromszázhatvannégy nap a szereteté, s egyetlen csak a többi dolgoké, s még annak is elég az estéje."
Wass Albert: Karácsonyi üzenetek

2014. december 23., kedd

Ismét áll a jégtemplom a Tarajkán

Nyolc jégszobrász, tizenhárom nap, negyvenhét tonna jég. Ennyi jég formálódott a cseh František Bálek jégszobrász vezette csapat keze alatt az elmúlt napokban, és ennek köszönhetően december 18-án, csütörtökön ismét megnyitották a nagyközönség előtt a Tarajkán felállított sátorban megtekinthető, Belgiumból érkezett jégkockákból felépített jégtemplomot. Az alkotók mindenre gondoltak, így arra is, hogy megfelelő hidegen tartsák a szobrokat addig, amíg a külső hőmérséklet kellően le nem hűl. A jégtemplom megálmodója az elmúlt évben az akkori jégtemplomban tartotta esküvőjét, az idei évet viszont a zene szépségeinek szentelik. „Az idei év témája a jégrapszódia, vagyis idén több zenei motívummal találkozhatnak majd a látogatók” – mondta František Bálek, a jégszobrok alkotója.

2014. december 22., hétfő

Kezdődik a síalpinista szezon a Tátrában

December 21-én megkezdődött a 2014/2015-ös síalpinista szezon a Tátrában. A Tátra Nemzeti Park (TANAP) Látogatási rendje december 21-től április 15-ig a hegymászó szövetségekbe, egyesületekbe tömörült síalpinistáknak lehetővé teszi, hogy a szezonális zárlat idején is látogassák a magashegyi területeket. Marián Šturcel, a TANAP igazgatóhelyettese elmondta, hogy azok a síalpinisták és hegymászók, akik valamilyen hegymászó szövetség, egyesület tagjai, a téli zárlat idején is mozoghatnak a magashegyi területeken, de csak hegymászás és síalpinizmus céljából. Kedvező hóviszonyok és alacsony (1-es vagy 2-es fokozatú) lavinaveszély esetén a Magas- és Liptói-Tátra kijelölt területein (lásd alább) a fenti időszakban engedélyezett a síalpinista tevékenység folytatása.

2014. december 21., vasárnap

Vitorlázórepülővel a Tátra felett

Jakub Świst, a nowy targ-i Aeroklub tagja 2014. december 13-án, szombaton ismét repült egyet a Tátra felett vitorlázórepülővel. Mint azt már korábban közzétett fotói alapján is sejthetjük, a pilóta rendszeresen repül a Lengyel-Tátra felett, miközben gyönyörű felvételeket készít a Tátráról a vitorlázórepülő pilótafülkéjéből. Bár december 13-án a z időjárás nem tette lehetővé, hogy ismét meglovagolja az ún. Tátra-hullámot, de a két repülés során így is több különleges fotót sikerült készítenie a hegységről. Nézzük hát, milyennek látta a fotós a Tátrát december 13-án, szombaton, egy vitorlázórepülő fedélzetéről:

2014. december 20., szombat

80 éves a Bilík-menedékház

Bilík-menedékház. Fotó: panoramio.com
A Tarajka közelében található Bilík-menedékház elsősorban jó megközelíthetőségének köszönheti népszerűségét, hiszen akár Ótátrafüredről, akár a Tarajkáról még kisgyermekes családok és kevésbé felkészült turisták is minden nehézség nélkül meg tudják közelíteni. A legrövidebb út Ótátrafüredről a Tarajkán keresztül vezet a menedékházhoz. A Tarajkára nagyjából fél óra alatt gyalogosan, vagy akár siklóval is feljuthatunk, ennek köszönhetően valóban könnyen megközelíthető, hiszen a sikló felső állomásától mintegy 5-10 perces sétával elérhető a ház. Elérhető még a menedékház a Rainer-kunyhótól vagy Tátralesznáról is, ezek azonban kicsit hosszabb útvonalak.

2014. december 19., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2014. december 1-15.

Közeledik a tél, közeledik a téli turistaszezon. Ez sok minden más mellett abból is látható, hogy december első felében a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján egyre több havas fotó és téli videó került megosztásra. Téli hangulatú fotókat láthattunk többek között a Lomnici-csúcsról, a Batizfalvi-völgyből és az Alacsony-Tátrából, az északi oldalról pedig a Fenyves-tóról, a Ruszin-tisztásról és a Halastóról. Természetesen a Mikulás sem maradhatott ki, ez a gyerekek számára fontos nap két fotó kapcsán is szóba került, és azt hiszem, mindkettő különleges a maga nemében. Az egyiken a közelmúltban felújított legendás tátrai Ganz villamos, a Kométa újabb útjának beharangozója, a másik pedig egy valódi Télapó megjelenése a Halastónál.

2014. december 18., csütörtök

Új sífelvonó a Liptói-Tátrában

Az előző években megszokott nagyobb léptékű tátrai fejlesztésekhez képest az idén kissé visszafogottabb a tempó, de az idén is épült egy világszínvonalú lift a Tátrában. Az idei szezonra ígért lift a Csorba-tó felett ugyan nem épül meg, de tőle egy kissé nyugatra jelentős beruházással találkozhatunk az idén. Roháče – Spálená síterepének a neve ismerősen csenghet a hazai síelők számára is. Lehet, hogy azok is hallottak már róla, akik nem ilyen néven ismerik. Korábban itthon inkább a szomszédos településtől (Zuberec – magyarul Bölényfalu) kapott nevén emlegettük. Mára már a Nyugati-Tátra (Západné Tatry) vagy más néven a Liptói-havasok egyik részének Roháče (Rohács) és az egyik 2083 méter magas csúcsának, a Spálená (Spalona) neveiből áll össze síterep neve. 

2014. december 17., szerda

Tátrai elsők – Az „Átkozott kutya”

A Tátralomnicon élő ifj. Ivan Bohuš szerint a tátrai csúcsok első meghódításáról fennmaradt legrégebbi és legmegbízhatóbb nyilvántartások egy része gyakran nem csak pontatlan, de egyenesen hamis. A történelmi forrásokból minden tátrai csúcsról, hágóról tudjuk, ki volt az első meghódítója, de Bohuš szerint a könnyen elérhető csúcsokat már a hegymászás úttörői előtti időkben, már a XV. században is többen elérték, pl. a zergékre vadászó góral orvvadászok. „Réges-régen, még a hegymászás elterjedése előtt sok tátrai hegycsúcsra feljutottak pásztorok, vadászok, bányászok, aranyat és más kincseket kereső kalandorok. Ezért mondom azt, hogy még a tátrai csúcsok megmászásáról fellelhető legrégebbi krónikák adatai sem 100 %-ig pontosak és igazak” – mondja a Geofizikai Intézet tátrai obszervatóriumában dolgozó kutató.
„Átkozott kutya”
Az ismert tátrai publicista kutatásai szerint az első tátrai kirándulásról szóló legrégebbi feljegyzések 1565-ből maradtak fenn, amikor Késmárkiak egy csoportja elindult, hogy meglátogassa az abban az időben ismeretlen Késmárki-Fehérvíz-völgyet. Úgy tűnik, hogy a Késmárkiakat abban az időben nagyon lenyűgözte a Tátra, mert ez első ismert tátrai hegycsúcsra, amelyre turisták feljutottak – ez egyébként a Késmárki-csúcs volt – éppen ebből a tátraalji városból indultak a helyi iskola tanárai és diákjaik. A lengyel magashegyi túrázás egyik úttörője volt a krakkói író, művész és utazó, Bogusz Stęczyński, aki 1851-ben a Lomnici-csúcs megmászására vállalkozott, amely abban az időben bizonyosan bátor cselekedet volt.

2014. december 16., kedd

A Bélai-Tátra egykori turistaútjai

Bolond Gerő. Fotó:  Karolina Krasińska
Mint azt bizonyára sokan tudják, az 1970-es évek végéig a Bélai-Tátra is hozzáférhető volt a turisták számára. A Felső turistaúton végig lehetett járni a hegység gerincét, amely jelenlegi végpontjától, a Nagy-Fehér-tótól haladt tovább a Bolond Gerőn, a Hátsó- és az Elülső-Mészárszéken, a Bika-hegyen és a Vaskapun át Barlangligeten ért véget. A Siratóra a Széles-nyeregből induló sárga jelzésen lehetett felmenni, amely a Monk-völgyben vezető zöld jelzésből ágazott el, még mielőtt az elérte volna a piros jelzésű Felső turistautat. Ez a jelzés tovább folytatódott a Holló-kőre, ahonnan továbbra is a sárga jelzésen maradva lehetett visszajutni Zárba.

2014. december 15., hétfő

Téli túrák a Tátrában – I. rész

„A tél nem szezon – szakma” (Winter is not a season, it's an occupation). Tulajdonképpen a nyári kirándulás és a téli túrázás között olyan nagy a különbség, hogy nehéz nem egyetérteni a Nobel-díjas amerikai író, Sinclair Lewis szavaival. A nyári és téli túra közötti különbség, ahogy az előbb is említettük, olyan nagy, hogy a legtöbb, a sikeres nyári túrákhoz szükséges ismeret a téli túrák során használhatatlanná válik. Ezért tudatában kell lennünk annak, hogy ha nyáron be is jártunk már több nehéz turistautat, a téli lehetőségeink (különösen megfelelő tapasztalat nélkül) jóval kisebbek. Téli túráink során számos alapvetően téli problémával találkozhatunk.

2014. december 14., vasárnap

Újabb gyönyörű fotók a Tátrából

Krzysztof Mierzejewski az alábbi szavakkal fogalmazza meg a fotózással kapcsolatos gondolatait: „A fotózással kapcsolatos kalandom hat éves koromban kezdődött, igaz, akkor még nem túlságosan komolyan. Mosollyal az arcomon emlékszem arra a pillanatra, amikor első alkalommal lenyomtam a családi Smena fényképezőgép exponáló gombját. Azt mondhatom, hogy a táj mindig lenyűgözött. Ez megnyilvánult egyrészt a csodálatban, amelyet szüleim társaságában első erdei, majd hegyi túrám során éreztem. Másrészt emlékszem arra a vágyakozásra, melyet az ismerőseim fotóit, vagy az interneten látható fotókat nézegetve éreztem. Amatőr fotós vagyok, és ez a szó tökéletesen megfelel a tevékenységemnek. A hivatalos meghatározás szerint amatőr az a személy, aki azért csinál valamit, mert abban örömét leli, szereti azt.

2014. december 13., szombat

265 éve született Mauksch Tamás

A Késmárki-Fekete-tó (egykori Mauksch-tó)
265 évvel ezelőtt, 1749. december 20-án született Mauksch Tamás (1749-1832) természetkutató, tanító, lelkész, később kereskedő, a Tátra növényvilágának egyik első tudományos kutatója. Országosan híres botanikusként két évtizeden át vezette a hazai és külföldi tudósokat a Tátrában, miközben szinte az egész hegységet bejárta. Mint a hegyek jó ismerője maga is leírta a hegységet, azonban 1826-ban írott Wegweiser durch die Zipser karpatischen Alpen c. munkája nem került kiadásra, ez a világosan, könnyen érthető nyelven írott mű csak kéziratban maradt az utókorra.

2014. december 12., péntek

Őszi emlékek – fotós túra az Ék-hegyre

Amikor a nyár lassan véget ér, és közeledik az ősz, a hegyek ledobják nyári zöld ruhájukat, és felöltik látszólag vidámabb, de a valóságban inkább nosztalgikusabb sárga, vörös és narancssárga ruhájukat. Amikor már nem olyan kék felettünk az ég, kezdődik az őszi időszak, az az időszak, amikor az anyatermészet felkészül a téli álomra, hogy tavasszal ismét felébredjen, és ismét felöltse zöld ruháját.

Túra az Ék-hegyre (Klín, 2172 m)

2014. december 11., csütörtök

Tátrai zugok – Miedziane-hágó / Szpiglasowa Przełęcz

Nagyszerű kilátásával, a Halastótól (Morskie Oko) viszonylag jó megközelíthetőségével a Miedziane-hágó (Szpiglasowa Przełęcz) sok Tátra-járó turista népszerű úticélja. A hágó 2110 méter tengerszint feletti magasságban fekszik a Tátra főgerincének szomszédságában, a Liptó-határhegy (Szpiglasowy Wierch) északkeleti gerincén, a Liptói-határhegyet és a Réz-hegyet (Miedziane) választja el egymástól. Eredetileg Miedziane alatti hágónak (Przełęcz pod Miedziane) nevezték, lengyel és a szlovák elnevezése a német Spiessglanz (antimon) szóból ered, mivel a közelben hajdan tárnák voltak, ahol a réz mellett antimonércet is bányásztak.

2014. december 10., szerda

Beszélgetés Zamkovszky István lányával

Szeretete a hegyek iránt olthatatlan volt. „Apámat a Tátrából történő elüldözése teljesen tönkretette” – mondta Zdenka Tichá, Zamkovszky István lánya, akinek saját menedékházát a kommunisták államosították. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy Zdenka asszony életének első 5 évét 1475 méter tengerszint feletti magasságban töltötte. Bár Lőcsén, apja szülővárosában született, de első lépéseit a Magas-Táttárban, a Kis-Tarpataki-völgyben tette meg. Ott, ahol ma a Zamkovszky-menedékház áll, melyet édesapja épített fel.
Leöntött turisták
Zamkovszky Istvánt már gyermekkorától csábították a hegyek, majd végül le is telepedett a Magas-Tátrában, ahol a Hosszú-tavi menedékház teherhordója, majd később gondnoka lett. „Szüleim a Tátrában találkoztak, ahová anyám a testvérével kirándult. Ott találkozott apámmal, és fellángolt közöttük a szerelem. Anyám Prágából jött, ahonnan első férjétől menekült el, aki később állítólag a Gestapóval is kerestette. 1943-ban elváltak, majd ezután négy évig éltek itt apámmal. Tudtuk, hogy van egy húga, de anyám erről soha nem akart beszélni” – mondta el Zdenka asszony. Édesapja 1942-ben kezdte építeni a menedékházat, amely egy év múlva teljesen készen is volt. „Mama gyakran emlegette, milyen sok embernek segített a háború alatt. Partizánoknak és más családoknak, akik a németek üldöztek. A menedékházban rejtegette őket” – folytatta a történetet. Zdenka Tichá csak nagyon halványan emlékszik a menedékházban töltött éveire, hiszen akkor még nagyon kicsi volt. „Egy dologra pontosan emlékszem, nagyon szerettem meglocsolni a vendégeket a patak vizével. Amikor valaki bement a házba, lesben álltam, és ott vártam rá egy teli bögrével. gyakran kaptam érte, de hiába” – mondja nevetve.

2014. december 9., kedd

Nagy területen vándorolnak a tátrai medvék

Az Erik nevű medve
A Tátrai Nemzeti Park Igazgatósága (Spárva TANAPu) és a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) közös projektje keretében 2014-ben a lengyel természetvédők négy újabb medvét (Iwo, Erik, Filip és Hugo) láttak el telemetriás nyomkövető gallérral. A nyomkövetővel ellátott medvék életét, mozgását kiértékelve nagyon érdekes adatokkal találkoztak, elsősorban az Iwo nevű fiatal hím esetében. A nyomkövető elhelyezése után egy hónappal a fiatal állat az alábbi mozgást végezte: Lengyelországból a főgerincen át átvándorolt Ótátrafüredre, ahol kb. egy hétig a kukákat látogatta. Később nyugat felé indult, végig a Magas- és a Liptói-Tátra déli lejtőin, néhány vadetetőt is meglátogatott, és egészen a Kócs-hegység déli lábáig vándorolt. Itt, kb. útja felénél kissé megtorpant az aktivitása, átkelt a Vág folyón, majd a Nagy-Fátrában található Fenyőházi-völgyben kötött ki, amely Szlovákia leghosszabb völgye.

2014. december 8., hétfő

Márciusig zárva lesz a Bélai-cseppkőbarlang

A Tátra szlovák oldalának egyetlen látogatható barlangja, a Barlangligetről (Tatranská Kotlina) elérhető Bélai-cseppkőbarlang (Belianska jaskyňa) ez előttünk álló téli hónapokban teljes belső rekonstrukción megy keresztül, ezért hosszú évtizedek után első alkalommal a barlangot néhány hónapig a nyilvánosság előtt bezárják. „Itt az ideje, hogy a barlang belső részei is megújuljanak. Az eredeti, 80 éves fémkorlátok elrozsdásodtak, elavultak, itt az ideje, hogy új, rozsdamentes, a következő 100 évre megfelelő korlátokkal cseréljük ki ezeket” – mondta Jozef Bachleda, a Bélai-cseppkőbarlang vezetője. A korlátok cseréje mellett a barlang belső terében is szükségessé vált bizonyos helyreállítási munkák elvégzése, egyes helyeken a turistajárdák kiszélesítése, valamint a látogatók igényeinek megfelelően a lépcsők és betonjárdák javítása.

2014. december 7., vasárnap

Elveszett tó a Tátrában – a Christel-tó

Ha valakit ma megkérdezünk, hogy melyik a legnagyobb tó a Tátra szlovák oldalán, és erre azt válaszolja, hogy a 20 hektár területű Nagy-Hincó-tó (Veľké Hincovo pleso) a Menguszfalvi-völgyben (Mengusovská dolina), akkor igaza van. Egyesek azonban hozzáteszik, hogy valójában a Halastó (Morskie Oko) a legnagyobb tó a Tátrában a maga 35 hektárjával a Halastavi-völgyben (Dolina Rybiego potoku). A múltban azonban volt egy tó, amely mindkét, napjainkban legnagyobbnak tartott tónál jóval nagyobb területű volt. Ez volt a Christel-tó. A legutóbbi jégkorszak (Würm-glaciális) idején a Nagy- és Kis-Tarpataki-völgyből (Veľká a Malá Studená dolina) kiindulva hatalmas gleccser folyt le a Tarajkától (Hrebienok) keleti irányba. A jég elolvadása után a völgy mélyén egy 60 hektáros katlan alakult ki, amely tele volt vízzel.

2014. december 6., szombat

140 éve alakult meg a Tátra Egyesület

140 évvel ezelőtt, 1874. március 19-én alakult meg a Tátra Egyesület (Towarzystwo Tatrzańskie), amely 1950-ig különböző néven működött Lengyelországban, 1950-től napjainkig pedig Lengyel Turista és Természetjáró Egyesület (Polskie Towarzystwo Turystyczno-Krajoznawcze, PTTK) néven ismerjük. A Tátra rajongói körében már 1871-ben felmerült az egyesület megalapításának ötlete, aztán 1873. augusztus 3-án megalakult a Galíciai Tátra Egyesület (Galicyjskie Towarzystwo Tatrzańskie). A Nowy Targ székhelyű egyesület 1874. március 19-én került bejegyzésre, majd még azon év májusában Tátra Egyesületre (Towarzystwo Tatrzańskie) változtatta a nevét, és székhelyét Krakkóba tette át. Az egyesület alapítói között olyan, a Tátra történelméből ismert személyeket találnunk, mint pl. dr. Tytus Chałubiński, Józef Stolarczyk lelkész, Eugeniusz Janota, Walery Eljasz-Radzikowski és mások. Az egyesület első elnökévé Mieczysław Rey grófot választották.

2014. december 5., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2014. november 16-30.

A www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján egy gyönyörű szarvasról készített fotóval indult november második fele. A fotó szomorú aktualitása, hogy amint azt a fotó készítőjének, egy lengyel fiatalembernek az oldalán olvashatjuk, ezt a gyönyörű vadat néhány nappal később lelkiismeretlen orvvadászok lelőtték. Aztán egy ritkaságnak számító korabeli fotót osztottam meg, amelyen az I. világháború előtti években a Téry-menedékházban összegyűlt turisták láthatók, köztük a Tátra történelméből jól ismert Grósz Alfréd, Hety Gyula Andor és Zuber Oszkár. Később, egy nyári emlékeket idéző fotó után már valódi őszi, majd a napok múlásával mindinkább télies hangulatú fotók következtek. November utolsó harmadában a hó is megékezett a világ legkisebb terjedelmű magashegységébe, így aztán természetesen egyre inkább télies jellegű fotók kerültek előtérbe.

2014. december 4., csütörtök

Szlovák nyelvtan gyorstalpaló sörrel

Fotó: www.smadnymnich.sk
Ahogy a gyerekkönyvben házikók és mosolygó medvék segítik a tanulást, a sörfogyasztó rétegnél mi sem célszerűbb módszer, mint nőkkel vagy vagy magával a sörrel összekötni az edukálást. Különben is, nincs is jobb, mint az adventi vásárokon a mézbortól, a puncstól és a forralt bortól összeragadt szánkat némi jó sörrel megtisztítani, s közben már gyakorolhatjuk is frissen szerzett tudásunkat. Alapfokú szlovák nyelvtan gyorstalpaló következik, magyarországi turistáknak. Anélkül, hogy bővebb következtetéseket vonnánk le a szlovák nép történelmét illetően, az elején le kell szögezni, hogy a szlovák sörök egy része - utalva a serfőzés hagyományának megalapítóira - bizony nem szlovák nevű. Ezt magyar szemmel könnyű felismerni, ilyenkor természetesen német kiejtéssel kell kérni a korsó Martinert, a Steint, Kalteneckert és a Steigert.

2014. december 3., szerda

Hőmérsékleti inverzió a Tátrában

A Magas-Tátra a Király-hegyről. Fotó: Ambrus Ferenc
Fent a csúcsokon melegebb van, mint lenn, Ótátrafüreden vagy Zakopanéban. Napsütés, behavazott fenyők és gyönyörű kilátás – mindez a hőmérsékleti inverziónak köszönhető, amely november második felében ismét több napon át tapasztalható volt a Tátrában. Talajmenti (kisugárzási) inverzió idején előfordul, hogy Zakopanéban -8 °C-t mutat a hőmérő higanyszála, miközben a Gáspár-csúcson pozitív hőmérsékletet mérnek. November 30-án reggel 9 órakor Poprádon -12 °C volt, miközben fent, a Kő-pataki-tónál +4 °C-t mértek, és a Lomnici-csúcson is fagypont körül volt a hőmérséklet. Ilyenkor a Tátraalja, akár a szlovák, akár a lengyel oldalra gondolunk, fuldoklik a felhők alatt, miközben a tátrai völgyek magasabban fekvő részein, a csúcsok régiójában hétágra süt a nap. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ebben az időszakban a Tátrában már téli körülmények uralkodnak, ezért aki az inverziót kihasználva november-decemberben indul túrázni, az a völgyekben, a felhősávban található részeken havas, csúszós, esetleg lejegesedett turistautakra készüljön.

2014. december 2., kedd

Lefagytak a napelemek, nem működik a webkamera

A Magas-Tátrában a zergék életét figyelő webkamera működését biztosító napelemeket belepte a múlt héten hullott hó, befagyott a technika, emiatt a webkamerák átmenetileg nem sugároznak élő képet a Kő-pataki-völgy (Skalnatá dolina) felső katlanából. Az 1900 méter tengerszint feletti magasságban felállított, a Tátra állatvilágának szimbolikus képviselői, a zergék és a mormoták életét on-line rendszerben követő kamera és a hozzá kapcsolódó technika nagyon érzékeny a Tátrában rendkívül gyorsan változó időjárási feltételekre. Mivel a kamerák működését biztosító napelemeket belepte a hó, és az időjárás szeszélyeinek kitett helyen felállított kamerának ez a fő energiaforrása, ezért a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság (Správa TANAPu) szakemberei átmenetileg felfüggesztették a TANAP Igazgatóság honlapján elérhető on-line adást.

2014. december 1., hétfő

Tátra-totó 2014

A Magas-Tátrát méltán nevezik a világ legkisebb magashegységének, legmagasabb csúcsát, a Gerlachfalvi-csúcsot pedig a „Haza legmagasabb oltárának” nevezték. De vajon mennyit tudnunk ma erről a határainkhoz legközelebb fekvő, a magyar turizmus bölcsőjének tekintett magashegységről? Az alábbiakban, valamint itt is olvasható 13+1 kérdés megválaszolásával bárki ellenőrizheti, mennyire naprakészek az ismeretei a Tátrával kapcsolatban. A kérdések között szerepelnek a Tátra történelmével, földrajzával, valamint aktuális idegenforgalmi látnivalóival kapcsolatos kérdések a hegység mindkét oldaláról.

2014. november 30., vasárnap

A Tátra éjszaka – varázslatos fotógaléria

Mindannyian tudjuk, milyen szép a Tátra napközben. Éjszaka azonban, amikor eltűnnek a turisták az ösvényekről, és az égen csillagok milliói gyulladnak ki, igazán varázslatos világ ez. A www.tatromaniak.pl lengyel weboldal egyedülálló éjszakai képsorozatot állított össze. Egyedülálló, mert az alábbi fotókon szereplő pillanatokat csak kevesen csodálhatják élőben. Lássuk hát, milyen a Tátra sötétedés után…

2014. november 29., szombat

115 éve született Wincenty Birkenmajer

115 évvel ezelőtt, 1899-ben született Wincenty Birkenmajer (1899-1933) középiskolai tanár és költő, a két világháború közötti időszak egyik legnevesebb lengyel hegymászója, aki rövid élete során nagy hírnevet szerzett magának a tátrai elsőmászások terén. 1924-től turistaként rendszeresen megfordult a Tátrában, ő volt a kezdeményezője az 1927-1930 között működött „Cyrhla” nevű turista és hegymászó csoportnak. 1929-től teljes mellszélességgel a hegymászás felé fordult, ebben az évben több nagyon nehéz és néhány új utat is megmászott. 1930-ban az egész nyarat (90 nap) a Tátrában töltötte, ekkor egy sajátos rekordot is felállított, hiszen ebben a nyári szezonban 35 új utat, illetve már ismert utak új útvonalát járta be más-más társakkal együtt. A hegymászás mellett a topográfia, a tátrai nomenklatúra, valamint a hegymászás ideológiája is érdekelte. A természetvédelem egyik úttörője, ugyanakkor a korlátozások nélküli kempingezés és bivakolás szószólója is volt, emellett érdekelte a magashegyi fényképezés is.

2014. november 28., péntek

Új tanösvény a Király-hegyre

Fotó: www.vas.cas.sk
Királyhegyaljai (Šumiac) aktivisták 2014 őszén új tanösvényt építettek ki az Alacsony-Tátra egyik ismert kilátópontjára, a legendás Király-hegyre (Kráľová hoľa, 1946 m). A projekt keretében új turistajelzéseket is felfestettek. A tanösvény Királyhegyaljáról (841 m) a kék jelzésen vezet fel a Király-hegyre, majd a zöld jelzésen vezet tovább a Király-sziklára (Kráľová skala, 1690 m), ahonnan egy újonnan kiépített sárga jelzésen juthatunk vissza a Királyhegyaljára vezető kék jelzésre. A turistaúton 1066 méter szintkülönbséget kell legyőzni kb. 16 km távolságon, amihez 7-8 óra menetidő társul. A tanösvény mentén 12 tájékoztató táblát helyzetek el, amelyekről különböző ismeretekkel (pl. a terület állat- és növényvilága, helyi sajátosságok) gazdagodhatunk szlovák és angol nyelven.

2014. november 27., csütörtök

Kuźnice – Gąsienica-szécs / Hala Gasienicowa

Fotó: Marcin Bukowski
A Gąsienica-szécsre, a Murowaniec menedékházhoz (Schronisko Murowaniec) vezető túrát leggyakrabban a teljesen kezdő túrázóknak szokták javasolni. Az előttünk álló utat a Boczań-hegyen (Boczań) keresztül a kék, vagy a Lengyel-Jávor-völgyön (Dolina Jaworzynka) a sárga jelzésen tehetjük meg. A tisztásról szemet gyönyörködtető kilátás nyílik a Tátra főgerincének a Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch) és Svinica (Świnica) közötti szakaszára, valamint a teljes Sas útra (Orla Perć) és a Kápolna-csúcsra (Kościelec).

2014. november 26., szerda

Romokban áll a Magas-Tátra legrégebbi szállodája

A Tátralomnicon álló, 1893-ban épült Lomnic szálló épülete – amely Szlovákia kulturális emlékeinek listáján is szerepel – az összedőlés küszöbén áll, évek óta egyre romosabb az állapota. „A Lomnic szálló 1893-ban épült, az akkori Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb faszerkezetű épületeként. A szálló 1905-ig nagyon keresett volt az arisztokrácia köreiben, amikor felépült a Palota Szálló, amely megnyitása idején a Tátra legjelentősebb szállodája volt” – idézi fel a szálloda történetét Peter Chudý, a Magas-Tátra Turisztikai Egyesület vezetője. A szálloda hosszú éveken át az Interhotel Tatry érdekeltségébe tartozott, de az épület műszaki állapota fokozatosan oly mértékben leromlott, hogy elkerülhetetlenné vált az építmény helyreállítása. Ez azonban tekintettel a szálloda jellegére, elhelyezkedésére és építésének idejére nem volt olyan egyszerű, így a szálloda állapota romlani kezdett.

2014. november 25., kedd

Már dolgozik a Téry-menedékház új bérlője

A Kis-Tarpataki-völgyben (Malá Studená dolina) található Téry-menedékház (Téryho chata, 2015 m) új bérlője, Peter Michalka már teljes gőzzel dolgozik. „Amikor megérkeztem, az első dolog, amibe belefogtam nem más volt, mint beálltam a napi munkába. Mosogattam, kiszolgáltam a vendégeket, levest és teáét főztem” – meséli első napjait az új bérlő. Elmondása szerint a menedékház eredeti személyzetének a fele eltávozott, őket újakkal kellett helyettesíteni, míg a többiek maradtak, és dolgoznak.

2014. november 24., hétfő

Tíz évvel ezelőtt örökre megváltozott a Tátra

A Magas-Tátrában november 19-én a 10 évvel ezelőtti természeti katasztrófára emlékeztek, amely örökre megváltoztatta a Föld legkisebb terjedelmű magashegységét. 2004. november 19-én késő délután és éjszaka szokatlanul erős szélvihar söpört végig a Magas-Tátra déli lejtőin, amely hatalmas károkat hagyott maga után. Sajnos azonban nem csak a természetben, hanem az emberek szívében is, akik önmaguknak köszönhetően túlélték a pusztítást.
Kényelmes nap volt ez a Magas-Tátrában, a tátrai lakosok a hamarosan megnyíló téli szezon kezdetére készülődtek. Délután, kb. 15.30-kor azonban a természet hirtelen megmutatta erejét. Körülbelül három és fél óra alatt olyan dráma játszódott le, amely örökre megváltoztatta a Tátra arculatát. Szó szerint eltűntek az erdők. A vihar következtében elpusztult 12.600 hektár erdő.

2014. november 23., vasárnap

A „Tátrai hangulatok” továbbra is előrendelhető

Egy szép, tartalmas képeslapos album úgy gondolom hasznos ajándék lehet azoknak a szeretteinknek, barátainknak, akiket érdekel a Magas-Tátra egykori világa, hazánk egykori legmagasabb hegységének történelme, feltárása. Arra kérem a Magas-Tátra és a tátrai túrák kedvelőit, valamint a régi képeslapok gyűjtőt, hogy aki teheti, és érdekli a könyv témája, de eddig még nem élt az előrendelés lehetőségével, az a „Tátrai hangulatok” kedvezményes áron történő előrendelésével járuljon hozzá ahhoz, hogy ez a hiánypótló kiadvány még a Karácsonyi ünnepek előtt megjelenjen.
Ehhez nem kell mást tenni, mint az alábbi adatokat tartalmazó megrendelést elküldeni a tatraihangulatok@gmail.com e-mail címre: Könyv darabszáma – Név – Település – Utca, házszám – Irányítószám – Telefonszám – e-mail cím. Az előrendelések hozzám futnak be, az előrendelt könyveket pedig az Agenda Natura Kiadótól a GLS futárszolgálat fogja eljuttatni a megrendelők címére. Az A4 formátumú, 160 oldalas album ára előrendelés esetén 4.620.- Ft, később, a megjelenés után, a kiadótól történő vásárlás esetén viszont 5.460.- Ft lesz. Ehhez jön még a postaköltség, amely egy könyv esetében 700.- Ft körül van.

2014. november 22., szombat

Éjszaka a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcson

2014. október 26-án Bartłomiej Korzeniowski a TOPR-nél hegyimentőként dolgozó Andrzej Mikler hegyi vezetővel megmászta a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcsot. Eddig semmi különös nincs a hírben, de ők ezután a csúcson töltötték az éjszakát, majd köszöntötték a felkelő napot. Az alábbiakban a túra rövid leírása olvasható, valamint a túrán készült gyönyörű fotókat lehet megtekinteni. A mászás terve a most készülő, „Ahol a szavak véget érnek…” (Tam, gdzie kończą się słowa... ) című film készítése közben született. Mi volt a terv? Egy éjszaka a csúcson, a filmhez szükséges anyaggyűjtéssel együtt. A történet további részét maga Bartek meséli el: „Október 26-ra szép időt jeleztek a meteorológusok, így megbeszéltük Andrzejjel a tátrai fotózást.

2014. november 21., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2014. november 1-15

November. A Tátrában erre a hónapra azt mondjuk, holt szezon. A nyári és őszi túraszezon már befejeződött, a téli síszezon pedig még nem kezdődött el. Pihen a Tátra, pihen a természet, elcsendesedtek a menedékházak, kisebb a forgalom a turistautakon, szokásos őszi karbantartás zajlik a tátrai felvonókon. Bár a téli zárlat csak a Tátra szlovák oldalára vonatkozik, bizony a lengyel oldalon is visszaesik ilyenkor a forgalom. Azt szoktuk mondani, a novemberi körülmények nem igazán alkalmasak a túrázásra. Azt hiszem ez általánosságban igaznak is fogadható el. De mint minden szabály alól, ez alól is van kivétel. Hiszen ha az időjárás megengedi, az évnek ebben a hónapjába is ki lehez mozfulni otthonról el lehet indulni a Tátrába, hiszen nem csak a csúcsok és a magashegyi hágók, de a menedékházakig vezető utak is sok szépséget rejtenek. A hegymászók a Tátrai Nemzeti Park látogatási rendjében foglaltak szerint mozoghatnak a Tátra szlovák oldalán is, a lengyel oldalon pedig most még korlátozás nélkül túrázhatunk. Sőt, amíg nem fedi hó, akár a Nagyszalóki-csúcsra is felmehetünk, teljesen legálisan.

2014. november 20., csütörtök

A Magas-Tátrában túrázni terhesen?

Szokatlan érzés, hogy ezúttal nem egy 30 kilométeres, 1000 méter szintkülönbséget felölelő teljesítménytúra áll előttem; hanem csupán a Magas-Tátra szelídebb lankái. Indulás előtt figyelembe kellett vennünk ugyanis, hogy ezúttal egy láthatatlan utas is velünk tart, egész pontosan a hasamban. Így, a második trimeszter közepén – és ezzel a terhesség valószínűsíthető félidejében – épp nagyon aktív korszakomat élem, túl vagyok az első három hónap erőtlen, kómás zombilétén, általános állapotom pedig közelít a megszokotthoz. Ezért is döntöttünk úgy – plusz a kibírhatatlan magyar parlagfű helyzet miatt -, hogy idén sem hagyjuk ki a Magas-Tátrát. A terep ismerős volt, az állapot új, a végeredmény a lehető legkellemesebb. Tapasztalatok és tippek arról, mit vigyünk magunkkal, ha 2000 méter alatt tervezzük a túrát.

2014. november 19., szerda

Az emlékezetes tátrai szélvihar 10. évfordulója - videókkal

Tíz évvel ezelőtt, 2004. november 19.-én, a délutáni, kora esti órákban orkán erejű vihar söpört végig a Magas-Tátra déli lejtőin. A félelmetes sebességű bukószél északról érkezve, a hegység főgerincén átbukva orkánná erősödött, és szinte letarolta a Magas-Tátra szlovák oldalának lejtőit. Óriási, évtizedekig ki nem heverhető károk keletkeztek a nemzeti park élővilágában. A négy órán át tomboló vihar kidőlt, derékban kettétört hatalmas fenyőfákat, elpusztult állatokat, járhatatlan közutakat és turistautakat hagyott maga után. Néhány nappal a természeti katasztrófa után Újtátrafüredre indultam, ahol személyesen próbáltam meg felmérni a vihar utáni helyzetet, és nem mellékesen segítettem az ott élő barátaimnak a károk elhárításában. Erről az utamról született egy újságcikk, amely a Hegyisport és Turista Magazin 2005. januári számában jelent meg. Az alábbiakban ennek a cikknek szerkesztett változata olvasható.

2014. november 18., kedd

Vitorlázórepülővel a Tátra felett

November 15-én, szombaton Jakub Świst, a nowy targi repülőklub tagja ismét a levegőbe emelkedett egy vitorlázórepülőben, és a néhány nappal ezelőtt, a legutóbbi halny idején készített felvételek után az ún. "Tátrai hullámot" meglovagolva ismét lélegzetelállító fotókkal örvendeztette meg a Tátra szerelmeseit. Ahogyan az alábbi fotókon is látható, ezúttal többek között a Gąsienica-völgy, a Lomnici-csúcs és a Halastó felett vezetett a repülési útvonal. Érdemes végignézni az út során készült fotókat, melynek sorát egy igazán különleges felvétel zárja.

Óriáskocka a Magas-Tátrában

Nemzetközi tervpályázatot írtak ki a jó pár évvel ezelőtt leégett tátrai Késmárki menedékház újjáépítésére. A cseh Atelier 8000 különös, formabontó tervvel egy hatalmas, az égből a hegyek közé ledobott kocka formájában képzeli újraértelmezni a menedékházat. Az élére állított, kockaformájú épület oldalait szinte tetszőleges elrendezésben alkotják tükröződő alumínium-, üveg- és napelem felületek. A messziről feltűnő, a környezetében található hegyeket azonban változatosan visszatükröző épület egyszerre hivalkodó, ugyanakkor a fényvisszaverődései miatt rejtőzködő. Belső terében – hűen a tátrai menedékházak hagyományaihoz – a fa dominál, de eltérően a többi hegyi házhoz, nagy üvegfelületeivel lényegesen világosabb kiképzésű pihenő- és vendégváró tereket kínál társainál.

2014. november 17., hétfő

Halott turista a Vörös-hegyeken

November 17-én, hétfőn a Vörös-hegyek (Czerwone Wierchy) csoportjához tartozó Kis-réti-hegy (Małołaczniak) közelében egy turista eszméletlen férfit talált a turistaút mentén. Az azonnal a helyszínre riasztott hegyimentők csak a halál beálltát tudták megállapítani. „Egy turistától érkezett a bejelentés, aki ma a Konrád-púp (Kopa Kondracka) körzetében túrázott, és a túra során egy eszméletlen férfit talált az út mentén. A helikopterrel azonnal a helyszínre indultak a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) hegyimentői, de már csak a halál tényét tudták megállapítani. A halál okát egyelőre nehéz lenne megmondani, teste már kihűlt, de nem látszanak rajta zuhanás nyomai. A férfin az időjárási körülményeknek megfelelő öltözék volt” – mondta el Andrzej Mikler hegyimentő, aki a mentőakciót vezette. Az elsődleges vizsgálatok alapján a halál oka valószínűleg hirtelen szívmegállás lehetett, de biztosat csak a boncolás után lehet majd tudni.

Forrás: http://tatromaniak.pl; Fotó: TygodnikPodhalanski

Emelkedett a balesetek száma a szlovák hegyekben

Szlovákia különböző hegységeiben a nyári idényben 501 alkalommal kellett segítséget nyújtaniuk a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) munkatársainak, legtöbbször a Magas-Tátrában és a Kis-Fátrában riasztották őket. A HZS statisztikái szerint munkatársaik leggyakrabban alkar-, lábszár- és ujjtöréseknél, ízületi sérüléseknél, vágott sebeknél, eszméletvesztésnél és súlyos kimerültségnél gondoskodtak a szerencsétlenül járt turistáktól. A legtöbb baleset túrázás (231 eset), kerékpározás (57 eset), hegymászás (27 eset), szabadidős sport (23 eset), munkavégzés (5 eset), siklóernyőzés (3 eset), barlangászat (2 eset) vagy egyéb más tevékenység (153 eset) közben következett be.

2014. november 16., vasárnap

A Tarpataki-vízesések

A Magas-Tátrában Ótátrafüred (Starý Smokovec) és Tátralomnic (Tatranská Lomnica) környékének egyik legismertebb, legtöbbet látogatott turista látványossága a Tarpataki-vízesések (Vodopády Studeného potoka) csoportja, melyek a Tátra leglátogatottabb turisztikai célpontjai. Az egymás fölött, egymáshoz közel elhelyezkedő vízesések a zuhatagok összetett rendszerét alkotják. A tulajdonképpeni Tarpataki-vízesésektől kissé elkülönülten, azoktól feljebb, a Kis-Tar-patakon (Malý Studený potok) található az Óriás-vízesés (Obrovský vodopád) melynek hídjáról az utóbbi évek súlyos szútámadásának áldozatául esett kiszáradt és letarolt fenyőknek köszönhetően napjainkban sajnos szép kilátás nyílik a Felső turistaútra (Magistrála). A Kis-Tar-patak fehér habos vize két szikla közé beszorulva zúdul le a 20 m mélységű völgytorokba.
A Nagy-Tar-patak (Veľký Studený potok) és a Kis-Tar-patak egyesülése alatt további négy vízesés található. Közülük a legnagyobb a Felső-vízesésnek is nevezett Kis-vízesés (Malý vodopád) kaszkádja. Ettől lejjebb, 1247 m tengerszint feletti magasságban található a Rejtett-vízesés (Skrytý vodopád), majd következik talán a legismertebb, az 1226 m magasságban található, Középső-vízesésnek is nevezett Nagy-vízesés (Veľký vodopád) zúgójának alsó vége.

2014. november 15., szombat

105 éve született Wiesław Stanisławski

105 évvel ezelőtt, 1909. november 15-én született Wiesław Stanisławski (1909-1933), a két világháború közötti évek egyik legkitűnőbb fiatal lengyel hegymászója. 1925-ben járt először a Tátrában, ezután minden nyarat és néhány téli szezont is ott töltött. Általában kevésbé tapasztalt hegymászók társaságában mászott, ez alól csak egy-két kivétel volt tragikusan rövid pályafutása során. Hegymászó karrierje első éveiben több bravúros mázás is fűződött a nevéhez, később, miután kissé tapasztaltabb lett, óvatosabbá is vált, de mindig bátran vágott neki az újabb feladatnak. Első nagy sikerét 1928-ban a Kápolna-csúcs (Kościelec) nyugati falának korábban mások által sikertelenül ostromolt új útján érte el. 1929-ban Bronisław Czech és Lidą Skotnicówną társaságban elsőként hódította meg a Simon-torony északi falát, amely vízválasztó esemény volt a tátrai hegymászás történetében. 1932-ben hódította meg a legnagyobb tátrai falat, a Weber-csúcs északi falát. Téli első mászásai közül talán a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs észak-nyugati falának első megmászását lehet említeni, melyet 1930 januárjában hajtott végre. Stanislawski 24 éves korában barátjával, Witold Wojnarral együtt a Batizfalvi-völgyben magasodó Kápolna (Kostolík) nyugati falának első megmászási kísérlete közben vesztette életét 1933-ban. Varsóban temették el, emléktáblája az Oszterva alatti Szimbolikus temetőben látható.
Forrás: Tátrai túrák, http://pl.wikipedia.org; Fotó: www.goryonline.com
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...