2013. november 2., szombat

Az első bécsi döntés 75. évfordulója

Az első bécsi döntés közvetlen előzményének az 1938. szeptember 29-én megkötött müncheni egyezményt tekinthetjük, amely a Szudétavidéknek a Német Birodalomhoz történő csatolásáról rendelkezett. Ebbe az egyezménybe az olasz külügyminiszter, Ciano gróf javaslatára bekerült az a kitétel, miszerint Csehszlovákia a területi viták békés rendezése érdekében kezdjen tárgyalásokat Magyarországgal és Lengyelországgal. Mivel a magyar-csehszlovák tárgyalások több fordulóban sem vezettek eredményre, ezért a csehszlovák és magyar tárgyaló felek által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938. november 2-án meghozta az első bécsi döntésnek nevezett határozatot, melyet előzetesen mindkét tárgyaló fél magára nézve kötelező érvényűnek ismert el.

A döntést Bécsben, a Felső-Belvedere palotában hirdették ki. A döntés az etnikai revíziót megvalósítva 11 927 km² (az utólagos kiigazításokkal 12 012 km²) Trianonban elcsatolt területet juttatott vissza Magyarországnak, 869 ezer fős lakossággal, akik közül 752 ezer fő (86,5%) volt magyar és 117 ezer más nemzetiségű. Továbbra is idegen uralom alatt maradt viszont 67 000 magyar, akik az újonnan meghúzott határokon kívül rekedtek. A döntésnek köszönhetően újra magyar lett Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Beregszász, Rimaszombat, Éresekújvár, Komárom, Léva és Losonc városa. A honvédség november 5. és 10. között vonult be a csehszlovák hadsereg által kiürített területre, ahol mindenütt örömmel fogadták őket. A Csallóköz vidékét visszafoglaló 2. vegyesdandár gyalogságához tartozó székesfehérvári m. kir. „Szent István” 3. honvéd gyalogezred honvédtisztjei az alábbiakat jegyezték fel az ezredkrónikában:
„A bevonuló katonák virágesős diadalmenetben vonultak végig az utakon. A tisztán magyarlakta településeken áthaladva látni lehetett az emberek örömkönnyeit, a rejtekhelyekről előkerült sok piros-fehér-zöld zászlót és a húsz éven át titokban őrzött emlékeket. Ezt elfelejteni sohasem lehet!”.

Az egri m. kir. „Dobó István” 14. honvéd gyalogezred felvidéki bevonulásának egyik megörökítője Márai Sándor, a Pesti Hírlap munkatársa volt, aki írásaiban igen szívbemarkolóan írta le a bakák fogadtatását. Az Eger című újság a következőkben írta le a város háziezredének tornai fogadtatását:
„A kétezer lakosú tiszta magyar község zászló- és virágtengerbe borult. A verőfényes őszi napsugaras délelőttön a község és a környező falvak népe ott tolongott, lelkesedve éljenzett végig a régi tornai vármegye székházához vezető útvonalon. Óriási tömeg szorongott félegykor az ősi vármegyeháza előtt, amikor megérkeztek a honvédség előcsapatai. A felszabadult magyarok túláradó lelkesedéssel ölelik, csókolják a magyar katonákat s mindenkit magával ragadó lelkesedés lesz úrrá rajtuk (…) Az ezredes beszéde után felhangzott a Himnusz. A nemzeti imádságot sokan letérdelve, zokogva énekelték végig. …”

Forrás: http://hu.wikipedia.org, Nagy Magyarország, IV. évfolyam, 1. szám.; Fotó: internet

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...