200 éve született Husz Dávid, mindenki Husz Apója

200 évvel ezelőtt, 1813. november 28-án született Husz Dávid (1813-1889) poprádi vendéglős, a helyi közélet neves szereplője, aki a XIX. század második felében felismerte, hogy Poprádon is szükségessé vált egy olyan turistaközpont létesítése, ahonnan rövid idő alatt elérhetővé válnak a hegyek, hisz ne feledjük, ekkor még Tátrafüred kivételével nem léteztek a Tátra körút melletti települések. A XIX. század hatvanas éveinek végén a turizmus egyre nagyobb méreteket öltött, így ennek kielégítésére Husz Dávid 1868-ban kis vendéglője mellé 24 szobás turistahá­zat és éttermet építtetett. Az állandó vendégei körében csak Husz apónak nevezett tulajdonos ezzel megteremtette az alapjait a Husz-parknak, amely a század­fordulón 9 különböző komfortfokozatú épületből állt. A parkban a szállóépületeken kívül étterem, fürdőház, söröző és tekepálya is helyet kapott. A szállóépületekben összesen mintegy 150 szoba és a Tátrára nyíló pazar panoráma várta a pihenésre vágyókat, a parkot díszcserjék és virágágyások díszítették.

Egyedülálló fotók: ezek ma már hiányoznak a Tátrából

Bár napjainkban pénzbüntetésre számíthat az, aki beleveti magát a Csorbai-tóba, vagy tüzet gyújt a Tátrában felállított sátor előtt, a múltban az emberek gyakran fürödtek a tóban, és táboroztak a hegységben. Ezen kívül túra közben bármikor találkozhattak egy juhnyájjal, vagy akár katonákkal is. Aztán jöttek a vadászok, akik zsákmányukat a tátrai településeken értékesítették. Napjainkban minden ilyen tevékenység tilos, ezek a történetek már csak a régi fotókon éledhetnek újjá.

Építőipari tevékenység

A XIX.-XX. század fordulóján nem jelentett gondot egy menedékház felépítése. Ennek a munkának az eredményei a mai menedékházak a Tátrában. És régen többen voltak, mint ma, akik látogatták ezeket. Ma a tátrai sziklák között semmi sem épülhet.

Pusztulnak Tátralomnic egykori büszkeségei

Tátralomnic a Magas-Tátra egyik legismertebb turisztikai központja. Korábban néhány gyönyörű épületéről volt híres, melyek helyreállítására jelenleg nem nagyon van remény. Ezek a romok egykor a Tátra büszkeségei voltak, a rendszerváltás után azonban gazdát cseréltek, és a pompás épületek kezdtek pusztulni. Úgy tűnik, számukra közel a vég.

Tátralomnicon, amelyet napjainkban a világ minden tájáról érkező turisták látogatnak, két egykor pompás épület romjait is megcsodálhatjuk. A település központjában 15 éve kísértetházként álló Lomnic szálló (Hotel Lomnica) épülete hosszú éveken át a Tátra leglátványosabb épületei közé tartozott. Az épületet a neves építész, Majunke Gedeon tervezte, aki számos jelentős épületet tervezett a Tátrában.

A Gerlachfalvi-csúcs útjai - www.overmagazin.com

Széles, kiterjedt hegytömb, labirintusszerű szakadékokkal, falakkal. Kimagasló alakja hosszan elnyúló tetőélével jellegzetes látvány a környékbeli csúcsokról, a Poprádi-síkság felől viszont inkább egy horpadt ölű, testes piramis képét nyújtja. Karcsú toronyra, merész bástyára vagy valamilyen más, rögtön mászásra csábító képződményre nem igazán hasonlít, tömegével, sziklás oldalainak méreteivel mégis tekintélyt parancsoló. Felpillantva rá, az ember egyből látja, hogy túl könnyen nem érheti el. S tényleg így van: megmászása minden, csak nem sétaút…

A Gerlachfalvi-csúcs a maga 2655 méterével nem csak a Magas-Tátra, hanem az egész Kárpát-koszorú legmagasabb pontja. Sokáig azonban más ormokat tartottak a legnagyobbnak, a Kriván, a Lomnici- és a Jég-völgyi-csúcs szintén birtokolta ezt a kitüntető titulust. Mígnem 1839-ben hegyünk elsőbbsége is felmerült, majd – a kétkedések ellenére – pár évtizeddel később végre hivatalosan is megkapta a címet a jogos tulajdonosa.

Medveszámlálás a Tátrában

A varsói Agrártudományi Egyetem, valamint a Tátrai Nemzeti Park (TPN) szakemberei által elvégzett medveszámlálás adatai szerint a Tátra lengyel oldalán jelenleg 15 medve él. A nyár folyamán azonban ennél többen vannak, mivel több medve is átbarangol a hegység déli oldaláról a Lengyelországhoz tartozó területre. A medvék genetikai kutatása több mint egy évvel ezelőtt kezdődött. „A kapott eredmények azt mutatják, hogy az állandóan a Lengyel-Tátrában tartózkodó medvék száma nem túl nagy. A nyári időszakban azonban a létszámuk megduplázódik, mivel több medve szívesebben tölti a nyarat a hegység északi oldalán” – mondta el egy lengyel szakember, dr. Zuzanna Nowak. Kutatásaik szerint az egész Tátrában 45 medve él, ebből 15 egyed állandóan a Lengyel-Tátrában, 16 medve pedig szezonálisan mozog a két ország között. Ezek a telet inkább a szlovák oldalon töltik, a májustól augusztusig terjedő időszakot viszont a Lengyel-Tátrában, majd ősszel ismét visszatérnek Szlovákiába.

A Tátra elveszítheti a nemzeti park besorolást

A Nemzetközi Természetvédelmi Unióra (IUCN) hivatkozva a lengyelek azt állítják, Magas-Tátra a virágzó építőipari beruházások, valamint a természetbe történő nagy fokú beavatkozás miatt akár el is veszítheti a nemzeti park címet.  A nemzetközi szervezet arra figyelmeztet, hogy ha Szlovákiában folytatják a síközpontok tervezett bővítését és építését, felül kell vizsgálni a Tátra nemzeti parki besorolását. A szlovák hatóságok ugyanakkor azt állítják, hogy a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) területén valamennyi beruházás legális, és összhangban áll a természetvédelmi törvényekkel. Arról, hogy a természetvédelmi terület nemzeti park címet kapott, az IUCN döntött. Ennek alelnöke, a szlovén Andrej Sovinc azonban úgy véli, hogy a Tátra szlovák része lassan, de biztosan elveszíti ezt a címet. A több millió eurós költségvetésű építkezések, a TANAP területén lévő síközpontok fejlesztése Sovinc szerint ellentétben állnak a környezetvédelemmel és a tátrai ökoszisztéma védelmével.

Csorbató korabeli képeslapokon és fotókon

2013 nyár elején mutatták be a nyilvánosságnak a Magas-Tátra lábánál található Csorba, valamint a hozzá tartozó Csorbató település történelméről szóló, rövid idő alatt immár a harmadik kiadványt. A május végén bemutatott képes album címe: Csorbató korabeli képeslapokon és fotókon (Štrbské Pleso na dobových pohľadniciach a fottografiách), szerzője pedig a Felsőhágin élő Jozef Huber. „A könyvvel megpróbáltuk Csorbató és az egész település történetét közelebb vinni a nyilvánossághoz, a mai fiatalokhoz. Tavaly jelent meg a „Premeny obce” című könyv, melyben az ott látható fotókon keresztül követhetik nyomon az érdeklődők, hogyan jött létre a település. Nem sokkal később jelent meg Milan Koreň „Od Štrby po Štrbský štít” (Csorbától a Csorbai-csúcsig) című könyve” – mondta el Michal Sýkora, Csorba község polgármestere.

70 éves az obszervatórium a Kő-pataki-tónál

Szeptember 19-én volt pontosan 70 éve annak, hogy a Kő-pataki-tó felett felépült obszervatóriumban elvégezték az első megfigyeléseket. Elsősorban a napenergia fotoszférájára összpontosítottak, de a szakértők berajzolták az itt megfigyelt első napfoltokat is. „70 éve ezen a reggelen ábrázolták a szakemberek az első napfoltokat a Kő-pataki-tó mellett újonnan épült obszervatóriumban. Azóta hosszú utat jártunk be, és jelentős számú fontos felfedezéssel írtuk be nevünket a világ csillagászatába” – mondta el Aleš Kučera, a Szlovák Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének igazgatója. Az obszervatórium egyik legnagyobb eredménye a csillagos égbolt egyedülálló atlasza, melyen több mint 50 éve a világ szinte minden megfigyelőállomása dolgozott, és amelyet éppen itt sikerült összeállítani.

Elítéltek dolgoznak a turistautakon

Az újszandeci (Nowy Sącz) büntetés végrehajtási intézetben bebörtönzött elítéltek is segítik a Tátrai Nemzeti Park (TPN) munkáját a nyári turistaszezonban a Lengyel-Tátrában, idén többek között dolgoztak a Kościelisko-völgyben, valamint a Halastóhoz vezető turistaúton. „Az elítéltekkel kapcsolatos legfőbb cél a rehabilitáció, ebbe a folyamatba pedig szervesen illeszkedik ez a tevékenység. A munkalehetőséget igyekszünk a lehető legtöbb fogva tartottra kiterjeszteni. A munkát azok a foglyok irányítják, akiket a pszichológusok és a nevelőik erre alkalmasnak találtak” – tájékoztatott a megállapodásról Artur Farat, a krakkói regionális Büntetés-végrehajtási Felügyelőség munkatársa.

Őszi túra a Chabenyecre és a Nagy-Chochulára

Egy szép szeptemberi hétvégén az Alacsony-Tátra egy ritkábban látogatott csúcsát, a főgerincen fekvő Nagy-Chochulát (Veľká Chochuľa) vettük célba. Túránkat Lúzsna (Liptovská Lúžna) egykori gorál településről indítottuk. Kirándulásunk első szakaszát másfél órás folyamatosan emelkedő, meredek úton tettük meg, sűrű fenyves erdőben. A fenyő övezetből kiérve a törpe fenyők között értük el az 1500 méter magasan található Szkalka-nyerget (Sedlo pod Skalkou), majd dél-nyugatnak tartottunk a Nagy-Fátra irányába. Az Alacsony-Tátra főgerincén „áthullámvasutaztunk” a Szkalka-nyeregbe, majd a Kosarasra (Košarisko). Innen már karnyújtásnyira volt utunk célpontja az 1753 méter magasan fekvő Nagy-Chochula.

Felkai-völgy – Magas-Tátra

A lassan emelkedő, kb. 5,5 km. hosszú, déli irányban nyitott, többlépcsős Felkai-völgy (Velická dolna) a Magas-Tátra középső részének kedvelt völgye, mely nevét a völgyben eredő Felkai-patakról (Velický potok) kapta. A völgyet a tőle északkeleti irányban elhelyezkedő Nagy-Tarpataki-völgytől (Veľká Studená dolina), egyúttal a kettő közé ékelődött Szalóki-völgytől (Slavkovská dolina) a Bibircs (Bradavica) csúcsából elágazó délkeleti irányú gerinc választja el. Az észak-északkeleti irányban található Poduplaszki-völgytől (Bielovodská dolina) a főgerinc egy része, míg a nyugatra fekvő Batizfalvi-völgytől (Batizovská dolina) a Gerlachfalvi-csúcs (Gerlachovský štít) hatalmas tömbje választja el. A völgyet jobb oldalról a Gránát-fal (Velické granáty) hatalmas sziklafalai, valamint a gerinc felső részén a Bibircs monumentális csúcsa határolja.

Kilenc évvel a vihar után lassan helyreáll az ökoszisztéma

Kilenc évvel a Magas-Tátrát 2004. november 19-én sújtó emlékezetes szélvihar után napjainkban már egy új generációs erdő nyomait figyelhetjük meg a nemzeti parkban. A kutatók a természeti csapás után idén első alkalommal számolhatnak be a Tátrában pozitív széndioxid egyensúlyról. „A fotoszintézis során több széndioxidot nyelt el a biomassza, mint amennyit a talajban élő mikroorganizmusok visszajuttatnak a légkörbe. A megzavart erdei ökoszisztéma napjainkra ismét kezd megfelelni a kívánt mértéknek, ami azt jelenti, hogy több széndioxidot köt meg, mint amennyit termel” – mondta el Peter Fleischer, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) Állami Erdészete Kutató állomásának vezetője.

Nem sokkal a katasztrófa után, és még napjainkban is a katasztrófa sújtotta területen számos helyen több tisztás kínál kilátást a Magas-Tátrára. A TANAP igazgatóhelyettese, Pavol Fabian szerint azonban ez már nem marad így sokáig.

Mire nem képesek a turisták a hegyekben

Lehet a Tátra bármilyen kis magashegység, a turisták képzelete nem ismer határokat! Mert ki gondolta volna például, hogy egy esős napon valaki egy néhány hónapos csecsemővel elindul a Tengerszem-csúcsra, és a mászáshoz a kötél és a karabínerek helyett kollégája vállába kapaszkodik… A hegyimentők ezt különbözőképpen értékelik: néhányan tudatlanságnak, hanyagságnak, mások viszont meggondolatlanságnak, gondatlanság ítélik. Megint mások nem fogják vissza magukat: „Ez egyszerűen ostobaság!”. Napjainkban a médiában naponta többször figyelmeztetik az embereket, amikor a hegyekben elromlik az idő. Eközben a turisták szisztematikusan bajba sodorják önmagukat, a legtöbb esetben gondatlanságból. Mint 20, vagy 50 évvel ezelőtt.

Angi jelenti – Emléktúra a Tátrában I.

Az M1 november 13-án, szerdán késő este sugározta az „Angi jelenti” című ismeretterjesztő sorozat legújabb filmjét. A Budapesten született, de Pozsonyban nevelkedett Galán Angéla, a riporter, a civilek kíváncsiságával látogat el ismert helyekre, tudósít eseményekről. A műsor érdekes helyekről és eseményekről tudósít informatív, könnyed stílusban, a riporter feltalálja magát szinte minden helyzetben. Nem okoskodik, nem udvariaskodik, nem játssza el a jól tájékozott újságíró szerepét. Egyszerűen csak kíváncsi és érdeklődő. Időnként a maga civil módján kommentálja a látottakat. Őt nézve az az érzésünk, mintha egy közeli ismerősünk számolna be a látottakról.

160 éve született gróf Władysław Zamoyski

160 évvel ezelőtt, 1853. november 18-án született gróf Władysław Zamoyski (1853-1924), aki Tytus Chałubiński, Walery Eljasz-Radzikowski és Stanisław Witkiewicz mellett jelentős mértékben hozzájárult Zakopane fel­virágoztatásához. Fiatal korában Párizsban tanult, majd hadnagyként szolgált a francia hadseregben. A francia kormány tagjaként részt vett a Sydneyben megrendezett világkiállításon, ennek kapcsán beutazta Ausztráliát és Új-Zélandot, ahonnan gazdag néprajzi és ásványtani gyűjteménnyel tért vissza Európába. A gróf egy gazdag család tehetős leszármazottjaként 1882-ben költözött Kórnikból Kuźnicéba, majd 1889-ben annak érdekében, hogy megmentse a kivágástól a zakopanei erdőket, megvásárolta a zakopanei uradalmat. Híres lokálpatriótaként sokat dolgozott azért, hogy segítse a turizmus, és ezáltal szeretett városa fejlődését.

Befejezték a Felső turistaút helyreállítását

A Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészete (TANAP) befejezte a helyreállítási munkákat a piros jelzésű Felső turistaút Tarajka és a Rainer-kunyhó közötti szakaszán, az útvonal ismét korlátozás nélkül használható. A felújítás érdekessége, hogy az útvonal legkritikusabb szakaszain, négy helyszínen összesen kb. 200 méter hosszban a Tátrában először ezen az útvonalon használtak gyeptégla rácsot turistaút burkolására. Ez olyan újdonság, melynek felhasználására a Tátrában korábban nem volt példa. „A turistautak felületének kialakítására alkalmas technológiák közül azért választottuk ezt a megoldást, mert ez terheli legkevésbé a természeti környezetet, másrészt ez kellőképpen tartós megoldás lehet” – mondta el Marián Šturcel, a TANAP igazgatóhelyettese.

Patrik Kolesár - teherhordó és önkéntes egy személyben

A tátrai teherhordó, Patrik Kolesár jogot tanult Pozsonyban, majd önkéntesként tért vissza a Tátrába.

Hogyan lesz valakiből jogi egyetemi diplomával magashegyi teherhordó?

„Az egyetemi tanulmányaim elvégzése után lettem teherhordó. Késmárkról származom, ahol sílécen nőttem fel. Fiatal koromban sokat síeltem, de ezt abba kellet hagynom, mert már kiöregedtem, mindig lemaradtam a társaim mögött. A nyár folyamán, a téli síszezonra történő felkészülés során pedig önkéntesként dolgoztam a Tátrában – szemetet gyűjtöttem, takarítottam a sípályákat, vagy festettem a padokat. Így jutottam el a menedékházakba. A teherhordó lét azt jelenti, hogy egymagad vagy a karbantartó és a szakács, a takarító és a festő. Ha ebben a környezetben akarsz élni, mindig csinálni kell valamit.”

Mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni a Tátrát

Néhány napja megkezdődött a Tátrában a téli zárlat. Sem a turisták, sem a hegymászók nem szeretik a tilalmakat, úgy gondolják, ez a rendelkezés korlátozza őket a természetben történő szabad mozgásban, de a nagyobb probléma a magashegyi területekre történő belépést tiltó egész éves tilalom. A hegyekben mozgó emberek véleménye szerint a turisták jelenléte megakadályozza a természetes élőhelyek elpusztítását, az erdei termések tiltott gyűjtését, valamint az orvvadászatot. Sőt, a túraútvonalakban nagyobb kárt okoznak a tavaszi lavinák, mint közvetlenül a turizmus.

A mormoták előbb kezdik téli álmukat, mint a medvék

Legkésőbb október végén minden mormota megkezdi téli álmát a Tátrában. „A mormoták téli álma közel fél évig tart. Reméljük, hogy nem fagynak meg. A mormotáknak elegendő vastagságú hótakaró szükséges ahhoz, hogy ne fagyjanak meg téli járataikban” – mondta el Pavol Majko, a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóságának (TANAP) igazgatója. A mormoták általában október második felében kezdik meg téli álmukat, a Bélai-Tátrában annak északi tájolásának köszönhetően kicsivel korábban, a Liptói-Tátrában pedig október utolsó harmadában. A mormoták viselkedési szokásait nem érinti a Tátrában október végén tapasztalt, ebben az évszakban szokatlanul meleg időjárás sem. Az október közepén lehullott, néhol fél méter vastag hótakaró következtében a mormoták 90 %-a befalazta téli járatuk kijáratait, és ők már akkor sem jönnek elő, amikor az időjárás az idei évhez hasonlóan jóra fordul” – mondta Majko. A mormoták valódi téli álmot alszanak, ez az időszak áprilisig tart, így átalusszák a szeszélyes téli időszakot.

Kilenc táblán tíz új név a Szimbolikus temetőben

A Tátrai Nemzeti Park (TANAP), valamint az Önkéntes Tátrai Hegyi Mentőszolgálat (THS) szervezésében a Magas-Tátrában, az Oszterva alatt található Szimbolikus temetőben október utolsó szombatján több száz érdeklődő jelenlétében tartották meg a hagyományos megemlékezést a hegyek áldozatairól. A megemlékezésen nem csak a kilenc új emléktáblán szereplő tíz áldozatra emlékeztek az elhunytak rokonai, barátai, ismerősei, az érdeklődők. A temető kápolnájának falán olvasható mottó szellemében (A halottak emlékére, az élők figyelmeztetésére) a temető szikláin elhelyezett 333 emléktáblán immár 470 személy neve szerepel.

Lezuhant egy mászó a Jég-völgyi-vállról

2013. november 9-én este egy szlovák hegymászó kérte a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét, mivel a Jég-völgyi-vállról (Žadný Ľadový štít) a Kis-Jég-völgy (Ľadová dolinka) irányába történő ereszkedés közben az útvonal felső negyedében lezuhant a mászótársa, akivel ezután minden kapcsolatot elveszített. A hegyimentők egy csoportja azonnal a két hegymászó mentésére indult. A Tátrában jelenleg nagyon kedvezőtlenek a feltételek, egész nap esett, nagy magasságban pedig havazott, az átázott terepet nedves hóréteg borítja. A hegyimentők első csoportja szombat éjjel kénytelen volt visszatérni, mivel a lehullott nedves hó miatt, amely nem tapad a nedves felületen, kisebb lavinák veszélyeztették őket. Vasárnap kora reggel aztán a hegyimentők második csoportjának sikerült elérni a segítséget kérő hegymászót. A Tátra északi oldalán szakadozott felhőréteg kezdett kialakulni, ezért a szlovák hegyimentők a lengyel hegyimentők helikopterének segítségét kérték. A megérkező helikopter első repülése során csörlővel a fedélzetére vette a segítséget kérő mászót, akit hypothermia gyanújával a zakopanei kórházba szállítottak. A segítséget kérő mászót az elsődleges orvosi ellátás után kiengedték a kórházból, őt a HZS szállította vissza Szlovákiába.

Elhagyott kutyát találtak a Tengerszem-csúcs közelében

Marek Hołda, az S.O.S Állatvédő Alapítvány munkatársa október 11-én barátaival indult a Tengerszem-csúcsra. A csúcsot azonban nem érte el, mivel még előtte találkozott olyan valakivel, akivel ez egyáltalán nem volt várható. Marek maga meséli el a találkozás, valamint a kalandos mentőakció történetét. „Eredetileg a Lengyel-Öt-tó völgyébe szerettünk volna eljutni, de az útelágazásnál jött egy sugallat, és azt javasoltam, menjünk inkább a Halastóhoz, majd onnan másnap korán reggel a Tengerszem-csúcsra. A Halastavi menedékházban aludtunk, majd reggel a Tengerszem mellett elhaladva elindultunk a Tengerszem-csúcsra. Kb. 2200 méter magasságban, ott, ahol a csúcsra vezető utat biztosító láncok kezdődnek, találkoztunk egy kutyával. Miután megállapítottuk, hogy gazdátlanul kóborol a hegyen, a döntés csak egyvalami lehetett – visszük magunkkal. Adtunk neki vizet és sonkakonzervet. Meg volt ijedve, rázta a hideg, a szeme fölött egy kisebb seb látszott. Nem félt tőlünk, gond nélkül kézbe vettük, még tetszett is neki. Annyira ki volt merülve, hogy aligha élte volna túl a következő éjszakát.

325 éve született ifj. Buchholtz György

325 évvel ezelőtt, 1688. november 3-án született Késmárkon ifj. Buchholtz György (1688-1737) evangélikus lelkész, fizikus és természettudós, aki tu­dós emberként 1723-tól haláláig a késmárki líceum rektora volt. Tanítványaival több kirándulást is rendezett a Magas-Tátrába, 1726-ban például a Keleti-Zerge-résen keresztül átkelt a Vörös-tavi-völgyből a Fehér-tavi-völgybe. Részletesen foglalkozott a Tátra természeti viszonyaival, többek között a Zöld-tó fenekén keletkező zöld foltokkal, amely jelenséget a feltörő víz alatti forrásokkal magyarázta.

A téli zárlat nem jelenti a túraszezon végét

A Magas-, a Liptói- és a Bélai-Tátrában november 1-én életbe lépett a téli zárlat. „Emiatt azonban nem kell elhalasztani a tátrai kirándulást, hiszen a zárlat nem érinti az egész hegységet. A zárlat különösen a magasabban fekvő turistautakra, a magashegyi hágókra és csúcsokra vonatkozik” – mondta el Lenka Maťašovská, a Magas-Tátra Régió Idegenforgalmi Hivatal körzeti szervezetének igazgatója. A turisták például a téli hónapokban is meglátogathatják az összes magashegyi menedékházat, a Hunfalvy-völgyi menedékház kivételével. Maťašovská szerint a természeti környezet az, amiért a legtöbben felkeresik a Magas-Tátrát. Ezért az idegenforgalmi szervezet arra kéri a látogatókat, hogy tartsák tiszteletben a Tátrai Nemzeti Park Látogatási rendjében foglaltakat, hiszen a szezonális zárlat alá eső területeken kívül is számos lehetőség nyílik a túrázásra a hegységben.

Még nagyobb légtorna a szurdokok paradicsomában

Először 2009-ben jártunk a Szlovák Paradicsomban két nagyobbik fiammal, akik akkor 7 és 10 évesek voltak. Azóta többször, négy hosszú hétvégén is visszatértünk. A leglátványosabb 8-10 túraútvonal szinte mindegyikét bejártuk. Kezdetben a könnyebbeknek és rövidebbeknek vágtunk neki, a komolyabb utak közül az első a Nagy-Sólyom-szurdokba (Veľký Sokol) vezetett 2010 tavaszán. Szokás szerint a vernári Simon panzióból indultunk, és 35 kilométert autózva Píla (Fűrésztelep) falucska parkolójában tettük le a kocsit. A parkolóból bő két kilométer séta a patak menti dzsindzsásban a Sólyom-szurdok bejárata. Itt ráfordultunk balra a sárga jelzésű útra, ami felfelé, a szorosba vezet. A Veľký Sokol a Szlovák Paradicsom leghosszabb szurdoka: 289 szintklönbségű létrázás és 6 km kőről-kőre ugrándozás, doronghídon egyensúlyozás állt előttünk.

Ha május, akkor dől a víz. Ez az ókori szlovák bölcsek által a karsztba vésett felirat figyelmeztethetné a túrázókat a Nagy-Sólyom-szurdok bejáratánál, ha lettek volna persze az ókorban szlovák bölcsek. De nem voltak, ezért most csak egy kétnyelvű (szlovák-angol) tájékoztató tábla áll a bejáratnál.

24 órás villamosjegy a Magas-Tátrában

A Szlovák Vasúttársaság (Železničná spoločnosť Slovensko, ZSSK) arról tájékoztatta a Magas-Tátrába utazókat, hogy 2013. október 15-től néhány változtatást vezetett be a tátrai villamos (Tatranských elektrických železniciach, TEŽ) és a csorbatói fogaskerekű vasút (Ozubnicovej železnici, OŽ) jegyrendszerében. Bővül a portfólió, az eddig csak konkrét napra vásárolt teljes hálózati napijegyet már több nappal előre is meg lehet váltani, hiszen a jegyen nem lesz dátum. A menetjegy attól az időponttól érvényes, amikor azt az első utazás alkalmával érvényesítik, onnantól kezdve 24 órán át lehet vele utazni.

Még mindig sok a hulladék a tátrai tavakban

Október 18-án immár huszadik alkalommal merültek a búvárok a „Tiszta vizek” hulladékgyűjtési akció keretében a tátrai tavakba, ahonnan ezúttal sem jöttek fel üres kézzel. Ezúttal az Új-Csorbai-tavat, a Poprádi-tavat és a Felkai-tavat tisztították meg, ezekből összesen 45,5 kilogramm hulladékot szedtek össze. A tiszteletre méltó szám ellenére ez a mennyiség lényegesen kevesebb, mint az elmúlt években összeszedett hulladék. Ez valószínűleg annak is köszönhető, mivel a jelentősen elszaporodott algák miatti rossz látási viszonyok miatt a Csorbai-tó ezúttal első alkalommal kimaradt az akcióból. „A tó vizében a látótávolság jelenleg alig fél méter, így nincs értelme a búvároknak hulladék után kutatni” – mondta el Pavol Kráľ, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) szakembere.

Rekordszámú zerge él a Tátrában

Október 22-én reggel a Tátra szlovák és lengyel oldalán több mint 100 szakember indult útnak azzal a céllal, hogy megszámolják a hegységben élő zergéket. A két napos zergeszámlálás adatainak összesítése szerint a Tátrában jelenleg 1186 zerge él. „Ez 90-el több, mint az elmúlt év hasonló időszakában” – mondta el Jozef Hybler, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) zoológusa. Az október 22-23-án elvégzett összeírás adataiból az is kiderül, hogy a teljes állományból 170 fiatal egyedet számoltak össze. A Tátra szlovák oldalán 872, a lengyel oldalon pedig 314 zergét regisztráltak a számlálók. A rendszeres számlálások bevezetése óta még soha nem volt ilyen magas a hegységben elő zergék száma. A teljes állományból 158 hímet, 326 nőstényt, 170 idei és 80 tavalyi gidát regisztráltak, 452 egyedet pedig nem sikerült azonosítani. A zergeállomány jelentős része hosszú idő óta a turisták előtt szinte teljesen zárt Bélai-Tátra területén található, itt élnek a legnagyobb létszámú zergecsordák is.

In memoriam Kókai Tamás

Hihetetlen, de immár 10 év eltelt azóta a gyászos emlékű este óta. 10 évvel ezelőtt, november 3-án az esti órákban Kókai Tamás barátom tragikus körülmények között életét vesztette. Az ezt követő napok, hetek döbbenete után lassan megfogalmazódott bennem, hogy papírra kellene vetni a közös élményeket, a túrák emlékezetes pillanatait. De rögtön adódott egy nagyon nehéz kérdés: hogyan is kezdhetném a Tomival együtt bejárt túrák során átélt élményeim, a túrák felejthetetlen pillanatainak megörökítését megpróbáló „napló” megírását? Talán ez volt a legnehezebb része a dolognak. Belefogni a leírásába annak a számtalan, mások számára talán lényegtelen, de számunkra, Tomi és az én számomra mégis felejthetetlen, azóta is számtalanszor felemlegetett élménynek a közérthető leírásába így, hogy Tomi már nincs velünk…

Az első bécsi döntés 75. évfordulója

Az első bécsi döntés közvetlen előzményének az 1938. szeptember 29-én megkötött müncheni egyezményt tekinthetjük, amely a Szudétavidéknek a Német Birodalomhoz történő csatolásáról rendelkezett. Ebbe az egyezménybe az olasz külügyminiszter, Ciano gróf javaslatára bekerült az a kitétel, miszerint Csehszlovákia a területi viták békés rendezése érdekében kezdjen tárgyalásokat Magyarországgal és Lengyelországgal. Mivel a magyar-csehszlovák tárgyalások több fordulóban sem vezettek eredményre, ezért a csehszlovák és magyar tárgyaló felek által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938. november 2-án meghozta az első bécsi döntésnek nevezett határozatot, melyet előzetesen mindkét tárgyaló fél magára nézve kötelező érvényűnek ismert el.

Emlékezzünk halottainkra – Wass Albert

„...- Borzasztó dolog meghalni....

- Nem olyan borzasztó az, Teofil. Az ember elalszik lassan, és nem ébred föl többet. Csak pihen és pihen. Pihenni jó... De az élet! Soha többet nem látni erdőt, és soha többet nem hallani madarat! Pedig olyan szép az élet... Itt maradsz te, Teofil, ezután is. Csak nem láthatnak többé az emberek... Te hinted le éjszaka a harmatot a fűre, és te rázod le a fák leveleit ősszel. És amikor az első virág kinyílik az erdőn, ott állsz majd mellette, és megfested a szirmait, amilyenre akarod. Együtt szállasz a pillangókkal, és ujjad megérinti a fenyőtűk hegyét, és azok csillogni fognak tőle a napban, és te hordod majd, mint a szellő, a jó illatot üverből üverbe…”

Wass Albert: A funtineli boszorkány (idézet)