A fotócsapdák elmúlt 5 éves működéséről a Tátrai Nemzeti
Park Igazgatósága (Spárva TANAPu) által most kiadott jelentésből többek között
azt is megtudhatjuk, hogy a nemzeti parkban jelenleg több mint 130 medve él. A
fotócsapdák nem csak a védett területek ellenőrzésére szolgálnak, de segítséget
nyújtanak a szakembereknek a nemzeti parkban élő ritka állatfajok
azonosításában is. A több tucat fotócsapdának köszönhetően a természetvédők
pontosabban fel tudják térképezni a Tátrában élő nagyragadozókat. „Átfogó képet
kaphatunk például a medvepopulációról, hiszen a Tátrában rögzített DNS
mintákkal és a műholdas nyomkövető rendszer adatival kombinálva viszonylag pontosan
számon tarthatjuk ezeknek az állatoknak az életét” – mondta el Pavol Majko, a
TANAP igazgatója.
2013. szeptember 30., hétfő
2013. szeptember 29., vasárnap
Tragédia a Tengerszem-csúcsra vezető láncos úton
A Tengerszem-csúcsra vezető
turistaút láncos szakaszán ma délután lezuhant egy turista, és a helyszínen
életét vesztette. Ahogy a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR)
ügyeletese elmondta, délután 14 óra után kapták a bejelentést a balesetről.
Miután a hegyimentők helikopterrel a helyszínre érkeztek, kiderült, hogy a
balesetet szenvedett turista elhunyt. A baleset a turistaútnak a Tengerszem-sziklabegy (Grzedy pod Rysami) nevű szakaszán történt, ahol a 23 éves fiatalember valószínűleg megcsúszott a jeges sziklákon, és a mélybe zuhant.
Fehér zászpa / Veratrum album
A
liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó, akár 50-150 cm magasságúra is
megnövő fehér zászpa június és augusztus között hozza virágait. Végálló, fürtös
bugavirágzata dús virágú, 30–60 cm hosszú, kocsánya rövidebb a
murvánál. Hat lepellevélből álló, 10-20 mm széles virágai csillag alakúak, fehér,
külső oldalán zöldes, vagy mindkét oldalán sárgászöld színűek, az alsók
hímnősek, a felsők csak porzósak. Toktermése 10-15 mm hosszú, ritkás
szőrű. Tövén megvastagodó hengeres szárán merev, ép szélű, a száron csavarvonalban
növő levelei szórt állásúak, széles-tojásdadok, párhuzamosan erezettek, hosszában
erősen redőzöttek, fonákjukon pelyhes-molyhos szőrűek, lándzsásak. Lápréteken,
alpesi legelőkön, nedves erdőfoltokon 1500-1800 méter között fordul elő, de
akár 2300 m-ig találkozhatunk vele, és szórványosan 1500 m alatt is, főleg
meszes és szilikátos talajon.
2013. szeptember 28., szombat
A Hazajáró ismét a Magas-Tátrában – Duna TV, Szeptember 29. 13:45.
Forgatás a kapor-csúcson |
Augusztusban a „Hazajáróval” a Szepességbe látogattunk el,
megmásztunk két csúcsot a Magas-Tátrában, túráztunk a Bélai-havasokban, majd
megtekintettünk pár történelmi települést: Hibbét, Nagyőrt, Szepesbélát és
Késmárkot, ezek után leereszkedtünk Barlangliget cseppkőbarlangjába.
Első nap a Koprova-csúcsra vezető hosszú, több mint 20
kilométeres túránkat a Csendes-völgyben kezdtük meg, mely elválasztja egymástól
a Liptói-havasokat és a Magas-Tátrát. A nyári forróságban jólesett a hűs
Csendes-patak társasága, melytől hamar búcsút vettünk és utunkat a
Koprova-völgyben folytattuk tovább. Folyamatos enyhe emelkedő következett,
elhaladtunk a szigorúan védett és lezárt Nefcer-völgy mellett, majd kisvártatva
megérkeztünk a Hlinszka-völgy bejáratáig.
2013. szeptember 27., péntek
Furcsa és költséges mentések a Tátrában
A Tátra nem csak fenséges és gyönyörű, de néha veszélyes és
alattomos is. Tudják ezt a hegyimentők is, akiknek emiatt több, nem mindennapos
beavatkozást kell végrehajtaniuk. A hegység északi oldalán dolgozó lengyel
hegyimentők néha nagyon megizzadnak, többségében furcsa esetek következtében.
Ha pl. a Tátrában kígyómarás éri az embert, nagyon fontos megjegyezni, hogy a
kígyó milyen nagy volt, mivel a kígyó mérete jelzi a méreg erejét. „Minden
attól függ, hogy a kígyó kicsi vagy nagy méretű, a megmart személy szenved-e
valamilyen allergiában, és hogy milyen gyorsan terjed szét a méreg a
szervezetben” – mondta Tomasz Wojcowchski hegyimentő.
2013. szeptember 26., csütörtök
Életre kelt tátrai legendák – Hotel Encián
Három éven át álmodoztunk róla.
Kerestük a lehetőségeket, a forrásokat. Ő egész idő alatt csak némán állt, és
csak bámult minket széles, itt-ott betört ablakaival. Kevesen gyanítják, hogy
mit rejt ez a legendás épület, amely méltóságteljesen magasodik a Kő-pataki-tó
víztükre fölé. A Tátrai Szépítő Egylet (TOS) önkénteseinek köszönhetően ezen az
állapotot szeretnénk változtatni. Mert az Encián megérdemli. S vele együtt a
Tátra is.
Amikor 2013 júniusában beléptünk a
Kő-pataki-tó fölé magasodó egykori Encián szálló romos épületébe, hogy a
takarítást megkezdve megpróbáljuk visszaállítani eredeti szépségét, a
hulladékhegyektől semmit sem láttunk. Nem láttunk mást, csak leszaggatott
falburkolatot, évtizedeken keresztül használt, széttaposott szőnyeget,
vizespalackokat, melyekből évekkel ezelőtt bizonnyal ivott valaki.
2013. szeptember 25., szerda
Mégsem lesz belépődíj a nemzeti parkokban?
A Környezetvédelmi Minisztérium és a Környezetvédelmi Felügyelet
nem tervezi belépődíj általános bevezetését a nemzeti parkokban és a védett
területeken – közölte Maroš Stano, a szaktárca szóvivője. Mint arról korábban olvashattunk, a Hospodárské Noviny gazdasági lap szerint az Állami Környezetvédelmi
Felügyelet (ŠOP) fizetőssé tenné a Magas-Tátra és a Pieninek védett területeire
való belépést. Maroš Stano, a Környezetvédelmi Minisztérium szóvivője szerint
az illetékesek nem tervezik a belépődíj általános bevezetését. „Ez a környezeti
tényezők miatt több helyszínen nem is lenne lehetséges” – mutatott rá. A
szóvivő hozzátette: a hatályos törvények szerint már évek óta lehetséges az
illeték szedése, de ezt nem ültették át a gyakorlatba, mivel a bevételek a
központi környezetvédelmi alapba folynának.
2013. szeptember 24., kedd
Kilövési engedély egy problémás medvére
A Magas-Tátrában a medvehelyzet
nagyon hasonló a tavalyihoz, a medvék továbbra is elkeserítik a tátrai településeken
élők, az ott tartózkodók életét. Tátraváros önkormányzata az elmúlt napokban
kapta meg az újabb – két éven belül immár a negyedik –, az embereket
veszélyeztető medve kilövésére az engedélyt, melyet azonban még az illetékes
minisztériumnak jóvá kell hagyni. Az utóbbi időben Felsőtátrafüreden, az
egészségház környékén a tavalyihoz képest gyakrabban találkoznak az ott lakók
medvével. Ezek nem mindig közvetlen találkozások, de a medvék szinte minden
éjjel meglátogatják az épületek melletti szemeteseket. „Rendszeresen járnak ide
medvék, a konténerek körül minden reggel szét van szórva a szemét” – mondta el
egy ott lakó. A medvék által hátrahagyott szemét eltakarításához az önkormányzatnak
közmunkásokat kellett alkalmazni. Ezen kívül gyakori a medvék jelenléte
Újtátrafüred nyugati, Sibír nevű részén, valamint Tátralomnicon.
2013. szeptember 23., hétfő
Közös járőrözés a szabályok betartatása céljából
Augusztus utolsó hetében a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság (Spárva
TANAPu) őrszolgálata és a Szlovák Köztársaság rendőrsége részvételével közös,
preventív célú akciót hajtottak végre a Tátrában. A megelőzést középpontba
állító akció célja a környezeti károkat okozó tevékenységek kiszűrése, a víz és
a levegő, a növény- és állatvilág, a fák és cserjék védelmét szolgáló jogszabályok
megsértésének kiszűrése, az orvvadászat megelőzése, a nemzeti park területén
közlekedő illetéktelen járművek közlekedésének, az erdei növények termései
illegális gyűjtésének és értékesítésének megakadályozása, a jelzett
turistautakon kívül történő mozgás, valamint a bivakolás megakadályozása volt.
2013. szeptember 22., vasárnap
Szilágyi Dezső úti kalandja a Tátrában
Az „Országos Hírlap” 1898.
augusztus 16-án megjelent számában olvashatták az érdeklődők az Országgyűlés
akkor elnöke, Szilágyi Dezső (a Tarajkán található Szilágyi-emlék névadója) kalandos
megérkezését a Tátrába.
„Szilágyi Dezsö uti kalandja.
A t. Ház népszerü elnöke, aki
tudvalevöleg a Tátrában nyaral, volt minisztertársától, gróf Csáky Albintól, nemrégiben
meghivást kapott, hogy szepes-mindszenti kastélyában egy pár napot töltsön.
Szilágyi Dezsö a meghivást elfogadta és vonatra ült, amelyröl Szepes-Olaszin
kellett kiszállnia. Itt várt reá gróf Csáky négyes fogata. Szilágyi azonban
nagyon elmerült a vadregényes táj szemlélésébe és csak Margitfalu táján
kérdezösködött, hogy mennyire vannak még Szepes-Olaszitól. Ekkor hallotta, hogy
Olaszi után már a negyedik állomáshoz közelednek. A dolgon nem lehetett már
segiteni, Szilágyi Margitfalván kiszállt és hosszasan, várakozott a visszafelé
menö vonatra. Több órai késéssel érkezett meg Olaszira és igy
Szepes-Mindszentre, ahol gróf Csáky már aggódva várta vendégét.”
2013. szeptember 21., szombat
A Gerlachfalvi-csúcsra 1902-ben
![]() |
Fotó: www.stretnutiepodtatrami.sk |
A következőkben egy több mint 100 évvel
ezelőtti hegymászótúra leírása olvasható. Az alábbi sorokat Hajts Lajos geográfus,
térképész (a Szlovák Paradicsom szurdokvölgyeinek feltárásában és kiépítésében
elévülhetetlen érdemeket szerzett Hajts Béla bátyja) vetette papírra 1933-ban,
a túrára azonban 31 évvel korábban, 1902-ben került sor. Hajts Lajos a
budapesti honvéd felsőbb tiszti tanfolyam és földrajzi intézet topográfiai
tanfolyamának elvégzése után 1895-1919 között a Ludovika Akadémia tanára, majd
az Állami Térképészeti Intézet vezetőjeként az "angyalos" térképek
kiadója volt. A túrán négy turista, valamint akkori szokásoknak megfelelően két
vezető (Spitzkopf Márton és Ruman János, akik koruk legkiválóbb tátrai vezetői
közé tartoztak) és két hordár vett részt.
2013. szeptember 20., péntek
A láncok eltűnése, és ami mögötte van…
A Gerlachfalvi-csúcsra vezető, jelzés nélküli
hegymászóútvonalról eltűnt láncok után újabb, ugyancsak jelzés nélküli
hegymászóútról tűntek el a veszélyes szakaszokon történő átjutást lehetővé tevő
láncok. Ezúttal a Lomnici-csúcson dolgozók feljutását is segítő kettős láncok
tűntek el, mintegy 25 méter hosszúságban, helyükön csak a meredek falak és az
üres kampók maradtak. Már július első felében elterjedt a híre, hogy a
Lomnici-csúcsra vezető hagyományosan legnépszerűbb útvonalon valaki leszerelte
a sziklafalba erősített láncokat. A láncokat a csúcsra vezető útvonal
úgynevezett „Kémény” nevű részének alsó szakaszáról tüntették el, a felső
részen lévő láncok viszont érintetlenek. Az elkövetők valószínűleg nagy
biztonsággal mozoghatnak és dolgozhatnak nehéz alpesi terepen, ezért a láncok
eltűnéséért egészen biztosan nem a színesfém gyűjtögetők tehetők felelőssé. A
Lomnici-csúcsra vezető útvonalról eltűnt láncokról a rendőrség nem kapott semmiféle
hivatalos tájékoztatás, így az ügyben nem is nyomoznak.
2013. szeptember 19., csütörtök
Podbanszkó – Csendes-völgy – Sima-hágó
Podbanszkó (950 m ) – a sárga jelzésen Csendes-völgy
elágazás (983 m )
– a Toman-völgybe vezető egykori turistaút elágazása (1164 m , 3:15 ó) – a piros
jelzés elágazás a Gáspár-csúcs alatt (1265 m , 0:45 ó) – a piros jelzésen Retesz-hágó
(1879 m ,
2:00 ó) – Sima-hágó (1993 m ,
0:15 ó). Vissza ugyanezen az útvonalon 5:15 óra. Teljes menetidő 11:30 óra.
A parkolóból a Béla-patak hídján átkelve balra indulunk,
majd a zöld jelzésű turistaút elágazásától továbbra is a sárga jelzésen megyünk
tovább az aszfaltozott úton, jelentős emelkedés nélkül a Csendes-völgy mélyén,
egykor gyönyörű, mára azonban a szúkárok miatt erősen károsodott erdei
környezetben. Jobb oldalon a Liptói-Kereszt-hegy kiterjesztett nyúlványai
láthatók számos völggyel és vályúval.
2013. szeptember 18., szerda
Fizetőssé válhat a belépés a Magas-Tátra védett részeire
Fizetőssé tenné a Magas-Tátra és az észak-szlovákiai
Pieninek védett területeire való belépést a szlovák állami környezetvédelmi
felügyelet (SOP) - közölte az intézmény illetékeseire hivatkozva egy szlovák
gazdasági lap kedden. A tervek szerint a belépőkből befolyó összeget a
túraútvonalak karbantartására, valamint a hegyi turizmushoz kötődő
infrastruktúra kiépítésére fordítanák.
Az alapötlet nem számít teljesen újnak a régióban, hiszen a
Tátra lengyelországi részén már két évtizede szednek belépőket, ezek ára egy
felnőtt esetében egy eurónak megfelelő összeget tesz ki – számolt be a
részletekről a szlovák lap, amely szerint a Tátra védett területein is hasonló
belépőárban gondolkoznak a környezetvédők.
2013. szeptember 17., kedd
Hosszú-tavi menedékház / Zbojnícka chata (1960 m.)
A Nagy-Tarpataki-völgy felső
részében, a Tar-pataki-hát mögött található a sűrűn látogatott Hosszú-tavi
menedékház. A ház kitűnő kiindulópontja a hegymászóknak, a síalpinistáknak, és
kedvelt célpontja azoknak a túrázóknak, akik a menedékházig, esetleg a közelben
található magashegyi hágókon át egy másik völgyből ide, vagy innen egy másik
völgybe indulnak. Az egész évben nyitva tartó menedékházhoz Ótátrafüredről a
Tarajkára vezető zöld jelzésen indulhatunk, onnan a Rainer-kunyhó melletti
elágazásig a piros jelzésen, az elágazástól tovább pedig már a kék jelzésen
mehetünk, egészen a menedékházig. A túra közepes nehézségű, de akár átlagos
kondícióval rendelkező kisgyermekes családok is belevághatnak. A túra átlagos
menetideje 3 óra 15 perc.
2013. szeptember 16., hétfő
Mennyi bírságot fizethetünk a Tátrában?
A Tátrában járó sok turista nincs tisztában a tátrai
tavakban történő fürdőzésre vonatkozó tilalommal. A tátrai tavak és patakok
ugyanis az ötödik, a legszigorúbb védelmi szint alá tartoznak. Néhány turista
azonban úgy gondolja, szabad strandként használhatja ezeket a folyó- és
állóvizeket, ugyanakkor akár egy lábmosásért is bírságot szabhatnak ki a Tátrai
Nemzeti Park (TANAP) őrei. „A Csorbai-tó és más tavak az ötödik, legmagasabb
szintű védettséget élvezik a nemzeti park területén belül, amelynek
köszönhetően bármilyen tevékenység tilos ezekben a vizekben” – mondta Pavol
Král, a TANAP ökológusa. „Ez vonatkozik az úszásra is. Nem sok vállalkozó
szellemű turista van, aki szívesen megmártózna a 10 °C-os vízben, de mindig
vannak kalandorok. Azonban már abban az esetben is bírságra számíthatnak, ha
csak a lábukat mossák meg a tavakban” – tette hozzá.
2013. szeptember 15., vasárnap
Csomós harangvirág / Campanula glomerata
A harangvirágfélék
(Campanulaceae) családjába tartozó csomós harangvirág június és szeptember
között, gyakorlatilag nyár elejétől egészen az első őszi fagyokig virágzik. Az
általában szőrös, 30-60 cm magasságú, hengeres száron nyíló, 15-25 mm
hosszúságú, öt összenőtt, kihegyesedő cimpájú, 15-20 virágból álló tömött
csomókban ülő sötétkék-sötétibolya színű, olykor fehér vagy lila virágai a szár
csúcsán, vagy az alatt csomókban ülnek. Virágai általában kopaszak, vagy kissé
szőrösek. A virágcsomók tövén széles vállú murvalevél van. Tőlevelei és alsó
szárlevelei szíves vállúak, hosszúkás-tojásdadok vagy lándzsásak, hosszú
nyelűek, a szélük csipkés. Felső szárlevelei ülők. Termése egyenes felálló
toktermés, amely az alján lévő három lyukkal nyílik fel. Száraz gyepek,
tölgyesek, cserjés lejtők, hegyi rétek, nyílt erdők lakója, a savanyú talaj
kedveli. Megfelelő körülmények között terjedése más növények kárára akár
agresszívvá is válhat.
2013. szeptember 14., szombat
Hegyek, hegyek, hegyek – emlékek Kiss Péterről
A Kis-Templom csúcsán |
Magyar hegymászó két
éve, 2011 augusztusában járta be először egyedülmászóként a
Magas-Tátra főgerincét. A hegymászót Kiss Péternek hívták. Vagy ahogy egymás
közt neveztük: Peti. Aki már örök álmát alussza a Kancsendzöngán, valahol 8000
méteren.
Akadtak néhányan, akik megkérdőjelezték Kiss Péter részvételének
létjogosultságát a Kancsendzönga-expedícióban mondván, hogy először öt-, hat-,
majd hétezres csúcsra kellett volna mennie. Mivel személyesen nem jártam olyan
magasságban, csak a műkedvelő hegymászó gondolatkísérletének eredményét
mondhatom: az út 8000-re öt-, hat-, majd hétezer méteren át vezet. Ha bármelyik
lépcsőnél kiderül a felkészületlenség, azonnal vissza lehet fordulni, amint azt
számos példa mutatja. Ha viszont egy hétezres csúcson derül ki, hogy az illető
hátratett kézzel is fel tud rá szaladni, akkor az is világos, hogy rengeteg
fáradság és költség elpazarlásával elmulasztott egy nyolcezrest. Ezt nyilván
maga Erőss Zsolt és Kollár Lajos is így gondolta, különben nem vették volna be
a csapatba.
2013. szeptember 13., péntek
Három csoportban több turista ragadt a Sas úton
Meglepte a szerdáról csütörtök
reggelre virradó éjszaka a Tátrában lehullott hó a Sas úton túrázókat, ezért ma
a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) hegyimentői három csoportban
több embert mentettek a Lengyel-Tátra egyik legnépszerűbb turistaútjáról.
Valamennyien a korán lehullott hó miatt rekedtek a Sas út különböző részein,
így a Zawraton, a Zerge-csorbában, illetve a Kulczyński-szakadékban. A turisták nem
készültek fel az ilyenkor szokatlan időjárásra, ezért nyolcukat mentőhelikopterrel
kellett lehozni a hegyről, további társaik saját lábukon le tudtak jönni. Mindannyian
sérülések nélkül megúszták a kalandot.
Rekordokat döntő nyár a Lengyel-Tátrában
„Augusztus 12 és 18 között mintegy 200.000 turista
látogatott el a Lengyel-Tátrába, amely rekordnak számít” – mondta el Szymon
Ziobrowski, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) munkatársa. A nemzeti park
nyilvántartásaiból az derül ki, hogy az előző év hasonló időszakában (amikor
Lengyelországban a nemzeti ünnep miatt szintén hosszú hétvége volt – a szerk.)
180.000 turistát regisztráltak, idén tehát több mint 10 %-al többen jöttek a
hegyekbe, mint az ugyancsak rekordnak számító előző évben. Két évvel ezelőtt ez
a szám még csak 140.000 fő volt. A legmagasabb napi látogatottságot augusztus
16-án rögzítették, ezen a napon mintegy 41.000 ember koptatta a tátrai
turistautakat.
2013. szeptember 12., csütörtök
Medvétől megriadt kutyákat mentettek a hegyimentők
![]() |
Illusztráció |
Szeptember 10-én, kedden egy nem mindennapos mentőakció
során találták meg a hegyimentők azt a három megriadt kutyát, akik a Poprádi-tó
partján álló hegyi szálló teraszáról menekültek el még szombaton, amikor a
közelben megjelent egy medve. A kutyákat kereső hegyimentők a Sátán közelében
hallották meg a kutyák ugatását. A medvétől megriadt kutyák olyan helyen
rekedtek meg, ahonnan nem tudtak tovább jutni sem felfelé, sem lefelé, ahonnan
külső segítség nélkül nem voltak képesek lejönni. Az elkóborolt kutyák három
napon át a hegy foglyai voltakm amikor a hegyimentők kedden meghallották
ugatásukat. A hegyimentők a Hincó-csorbán át (Hlinské sedlo) ereszkedtek le a
Sátán-völgyecskébe (Satania dolinka), ahonnan kötéltechnika és egy kis
improvizáció segítségével helyezték biztonságba az ott rekedt négylábúakat. Ezt
követően levitték őket a Menguszfalvi-völgy szájába, ahol átadták őket tulajdonosaiknak.
Forrás: http://poprad.korzar.sme.sk;
Fotó: www.cas.sk
Túrautak: Tarajka – Téry-menedékház
Az alábbi útvonal talán az egyik legklasszikusabb túraút a Magas
Tátrában. „Tájilag hálás”, kényelmesen teljesíthető, mégis bepillantást
nyerhetünk a hegység szívébe. Egy nap alatt oda-vissza meg lehet járni vagy
akár kellemes bevezető etap lehet egy több napos tátrai nyaraláshoz. Ha
megérkeztünk Ótátrafüredre (Starý Smokovec), az autót pár euróért a Gand Hotel
mögötti parkolóban hagyhatjuk. A Tarajkára (Hrebienok) vezető felvonó alsó állomásánál
lévő kocsmában egy sörrel leöblíthetjük az út porát, esetleg a sportboltban
pótolhatjuk az otthon felejtett felszerelést. A siklót érdemes igénybe venni,
mivel a mellette kanyargó betonút nem különösebben érdekes túraszempontból.
Miután kiszálltunk a felső állomásnál (1285 m), a piros jelzésen (Magisztrále)
folytatjuk utunkat.
2013. szeptember 11., szerda
Megtalálták a négy napja eltűnt turista holttestét
Szeptember 7-én, szombaton késő
délután egy 31 éves férfi hozzátartozói kérték a Hegyi Mentőszolgálat (HZS)
segítségét, aki aznap reggel indult el a Magas-Tátrába, célja a Hincó-torony (Hlinská
veža) megmászása volt. Utoljára a mászás megkezdése előtt hívta fel telefonon a
szüleit, és megígérte, hogy a csúcsról ismét jelentkezik. Mivel több hívás nem
érkezett tőle, szülei a hegyimentők segítségét kérték. A hegyimentők a
rendőrség segítségével próbálták lokalizálni az eltűnt férfi mobiltelefonját. Még
aznap este hegyimentők két csoportja indult a célpontként megjelölt csúcsot
határoló két völgybe a férfi keresésére. Az egész éjszakán át tartó
eredménytelen kutatás után másnap reggel a helikopter segítségét kérték.
Vasárnap a hegyimentők a levegőből és a földön is átkutatták a területet,
melyhez keresőkutyákat is igénybe vettek.
Őszi körülményekre készüljünk a Tátrában
Bár a Magas-Tátrában jelenleg még kellemes az időjárás, a
turistáknak azonban ezekben a napokban már fel kell készülniük arra, hogy a
magashegyi terepen ilyenkor már hűvösebb időjárás uralkodik, helyenként és
időszakonként csúszósak lehetnek a sziklák. Jozef Janiga, a Hegyi
Mentőszolgálat (HZS) igazgatója elmondta, hogy a kora reggeli és a késő esti
hőmérséklet a hegyekben megközelítheti a fagypontot, amelyhez minden turistának
alkalmazkodnia kell. „Szeptember-októberben már bármikor számíthatunk kisebb
havazással és természetesen cseppfolyós csapadékkal is, amely az éjszakai
órákban megfagyhat, így a hegyekbe indulóknak fel kell készülni arra, hogy akár
már téli körülményekkel is találkozhatnak.
2013. szeptember 10., kedd
A jégkorszakból származó lény él a Tátrában
A Furkota-völgy turistaúttól távoli, elzárt tavában, a
Felső-Furkota-tóban él egy valódi jégkorszaki reliktum, az utolsó jégkorszakból
származó arktikus tócsarák (Branchinecta paludosa). Valódi unikuma a
Tátrának ez a maradványfaj, amely sehol máshol nem található meg Szlovákiában,
legközelebb csak a Tátrától több ezer kilométerre, Skandináviában, Szibériában
és Grönlandon fordul elő. „Ez egy valódi kuriózum. Az állatoknak minden ilyen
elszigetelt és ritka előfordulása természeti szempontból nagyon érdekes” –
mondta Vlado Toporcer természettudós. Az arktikus tócsarák a garnélarák távoli
rokona, fizikai felépítése emlékezet a rokonságra, mérete azonban csak 1,2 és
1,5 cm között van. Ezek a lények a Furkota-völgy egyetlen tavában élnek, annak
ellenére, hogy a tó télen teljesen befagy. Az arktikus tócsarák csak 4-6
hónapig él, aztán a teljes populáció elpusztul.
2013. szeptember 9., hétfő
Kétirányú lett a Vörös-torony-hágó!
Miután újabb láncokat és vaskapcsokat szereltek fel a
sziklafalban, a Vörös-torony-hágó immár nem csak a Téry-, hanem a Hosszú-tavi
menedékház felől is járható. Az újonnan telepített láncoknak és fémhágcsóknak
köszönhetően a hágón átkelő turisták már kellő távolságból láthatják és
elkerülhetik egymást anélkül, hogy a nehéz, kitett sziklás terepen akadályoznák
és veszélyeztetnék társaikat. Megszűnt tehát az eddigi egyirányú közlekedés, a
turisták ezután már mindkét irányból átmehetnek a hágón. „Az éves forgalomszámlálás
adatai megerősítették, hogy a magashegyi hágók közül a Vörös-torony-hágó a
legkedveltebb a turisták körében. A fizikailag és mentálisan kevésbé felkészült
turisták azonban a nehezebb szakaszokon sokszor hosszú ideig akadályozták a
hágón való átkelést” – mondta el Dominik Michalik, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP)
munkatársa. Az idegesen várakozó turisták aztán a láncok melletti sziklafalon
indultak felfelé, nem törődve azzal, hogy az esetlegesen lezuhanó kövekkel
veszélyeztetik az alattuk várakozókat és haladókat.
2013. szeptember 8., vasárnap
Tátralomnic – Kő-pataki-tó hegyi futóverseny
Augusztus 29-én, csütörtökön első alkalommal rendezték meg a
Magas-Tátrában a Tátralomnic – Kő-pataki-tó hegyi futóversenyt. A verseny
startjánál 76 induló jelent meg, nekik a kb. 10 kilométeres távon 860 méter
szintkülönbséget kellett leküzdeniük. A verseny favoritjának a 35 éves csorbai
futó, az ismert biatlonversenyző, Pavol Hurajt számított, aki végül is csak a
harmadik helyet tudta megszerezni 1 óra 3 perces eredménnyel. „A pálya nagyon
élvezetes, de nagy kihívás” – mondta a célban. A versenyt az ugyancsak 35 éves
lengyel Andrzej Dlugosz nyerte meg, az előzőnél mintegy 6 perccel jobb
időeredménnyel.
2013. szeptember 7., szombat
195 éve született John Ball
195 évvel ezelőtt, 1818. augusztus
20-én született John Ball (1818-1889) angol utazó, a Jég-völgyi-csúcs első
ismert turista megmászója. Az ír származású politikus, botanikus, glaciológus,
író és hegymászó, az Angol Alpesi Club későbbi első elnöke a Magas-Tátra
északi részén kezdte hegymászó pályafutását. 1843-ban Wilhelm Richter és egy
ismeretlen magyar festőművész társaságában, jurgói zergevadászok vezetésével
az északi oldalról, a Jávor-völgyből jutottak fel a Tátra főgerincének
legmagasabb, a Magas-Tátra harmadik legmagasabb csúcsára. John Ballt a Lengyel
Tátraegyesület (Towarzystwo Tatrzańskie) 1874-ben tiszteletbeli tagjává
választotta. Az ír származású angol utazó az alpinizmus „aranykorának” egyik
legkiemelkedőbb alakja, az Alpokban több első megmászás fűződik nevéhez.
Forrás: Magyar Hegyisport és Turista
Enciklopédai, 2006.
2013. szeptember 6., péntek
Grósz Alfréd emlék
Az 1973. március 1-én Késmárkon elhunyt Grósz Alfréd –
akiről halála után azt mondták, „…elment az utolsó cipszer…” – utolsó kívánsága
az volt, hogy hamvait az általa oly nagyon szeretett Magas-Tátra számára
legkedvesebb helyén, az Elülső-Rézaknák közelében lévő Weidau rétjén szórják
szét. Ezt a kívánságát természetesen tiszteletben tartották, és halála után
hamvainak egy kis részét szüleinek a késmárki temetőben lévő sírjában helyezték
el, a nagyobbik részt pedig június 24-én, egy ködös nyári napon, itt-ott
csepergő esőben legközelebbi barátai felvitték az Elülső-Rézaknák völgyében
található, számára oly kedves Nagymező (Weidau) rétjére, és ott szétszórták.
2013. szeptember 5., csütörtök
Csorbató – Kapor-csúcs
Csorbató (1346 m ) – a piros jelzésen
Poprádi-tó melletti útelágazásig (1510 m , 1:05 ó) – a kék jelzésen elágazás a
Menguszfalvi-völgyben (1620 m ,
0:35 ó) – Nagy-Hincó-tó (1946
m , 1:00 ó) – Felső-Kapor-hágó (2180 m , 0:45 ó) – a piros
jelzésen Kapor-csúcs (2363 m ,
0:30 ó). Vissza ugyanezen az úton 3:25 óra. Teljes menetidő 7:20 óra.
A Pátria Hotel előtti kereszteződéstől a piros jelzésen indulunk
el a Felső turistaúton (Tatranská Magistrála), átmegyünk a Malompatak fölött
átívelő hídon, és az erdőben vezető úton megkezdjük az egyenletes emelkedést a
Bástya-hát felé. Egyre gyérülő növényzetben érjük el az ún. „téli út”
elágazását, mi azonban a piros jelzésen folytatjuk utunkat (amely abban az
időszakban, amikor hó takarja a turistautat nem használható, ilyenkor a zöld
jelzésű „téli úton” érhetjük el a Poprádi-tavat).
2013. szeptember 4., szerda
A Menguszfalvi-Békás-tavak
A Menguszfalvi-völgy északkeleti
elágazásaként a minden oldaláról más formát mutató, jellegzetes Simon-torony által
uralt Békás-tavi-völgyben, a Tengerszem-csúcs és a Hunfalvy-hágó lejtői alatt
fekszenek a Békás-tavak (Žabie plesá). A kopár sziklakatlan északi oldalát
határoló, a Tengerszem-csúcsig húzódó, kb. 800 m hosszú, szinte teljesen
vízszintes főgerinc-szakasz a Hincó-tavi-toronytól a Békás-tavi-toronyig az
Ökör-hát nevet viseli. Ezt a katlant nyugati felén a Hincó-tavi-torony déli
gerince határolja, míg kelet felől a Róth Márton-csúcsból délnyugati irányban
elágazó Poprádi-gerinc képezi határát.
2013. szeptember 3., kedd
Zamkovszky-menedékház
Tátrai menedékházakat bemutató
sétánk során megérkeztünk a Kis-Tarpataki-völgyben található
Zamkovszky-menedékházhoz, melyet Zamkovszky István épített 1943-ban.
Zamkovszky, a szakképzett fényképész Lőcséről származott, de szinte egész
életét a hegyekben töltötte, ahová első munkahelye kapcsán került, ugyanis
teherhordónak szegődött el a Téry- és a Hosszú-tavi menedékházhoz. Kora egyik
legjobb hegymászójaként már korábban hírnevet szerzett magának. Nagyon
szorgalmas és kitartó ember volt, aki szerette a hegyeket. Már 1936-ban a
Téry-menedékház társbérlője lett, és ott jött az ötlet, hogy építsen egy saját
menedékházat. Az álma az volt, hogy ez a menedékház a Kis-Tarpataki-völgyben
épüljön fel, így feleségével együtt 1942-ben készített egy tervet egy új,
kétszintes menedékház felépítésére.
2013. szeptember 2., hétfő
12 órás mentőakció a Tengerszem-csúcson
Szeptember 1-én, vasárnap délután 17:40-kor érkezett a
bejelentés a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) ügyeletére, mely
szerint egy 30 év körüli lengyel turista lábsérülései következtében nem tud
önállóan lejönni Lengyelország legmagasabb csúcsáról, a Tengerszem-csúcsról
(Rysy, 2499 m). A csúcson tartózkodó turistatársaktól kapott ugyan meleg és
vízhatlan ruhát, de a leereszkedéshez a hegyimentők segítségét kérte. Sajnos a
rossz idő és a rendkívül alacsony felhőzet miatt a helikoptert nem tudták
bevetni, ezért 16 hegyimentős részvételével kezdődött meg a földi mentőakció.
Az első hegyimentő valamivel 5 órával a bejelentés után érkezett meg a sérülthez
a Halastótól, éjfél előtt már valamennyien fent voltak.
Ezért zöldült be a Csorbai-tó vize
Augusztus 22-én napvilágot látott hírek szerint a szakemberek megtalálták a magyarázatot arra a rejtélyre,
miért zöldült be a Csorbai-tó vize. A Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészete
(TANAP) szakemberei által elvégzett vízminőségi vizsgálatok eredményei az
alábbiakat mutatják: „A Csorbai-tó vizében 2013-ban jelentősen megnőtt az
ammónium-nitrát tartalom, amely egyharmadával meghaladja a felszíni vizekben előforduló
ammónium-nitrát szint határértékét. Ezt a jelenséget a Desmidiales családba
tartozó zöld alga, annak is különösen a Cosmarium cf. Sphagnicolum faja okozza.
Ezt a tényt jelzi a tó tápanyag utánpótlásának jelentős szennyeződése is” –
mondta Pavol Kráľ, a TANAP szakembere.
2013. szeptember 1., vasárnap
Medvék sétálnak Zakopane utcáin – videóval!
A tátrai medvék hamarosan megkezdik
felkészülésüket a téli hibernációs időszakra. Ez azt is jelentheti, hogy
élelmet keresve akár Zakopane házai között is találkozhatunk velük. Ahogy az a Bogdański
utcán is megtörtént, a Palánkos-völgy (Dolina Strążyska) közelében. Néhány
nappal ezelőtt került fel a világhálóra egy ipari kamerás felvétel, amely a
Willa 5 Dolin nevű panzió ipari kamerája készített. A felvétel április végén,
éjjel 2 óra körül készült, és az látható rajta, ahogy két medve bandukol a
csendes utcán, a házak kerítési között. „Tudunk erről a felvételről. A
Bogdański utcában gyakran előfordulnak ilyenek, főleg tavasszal, amikor a
medvék felébrednek téli álmukból, és ősszel, amikor készülnek aludni” – mondta Filip
Zięba, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) szakembere.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)