Engedélyezésre vár az első tátrai via ferrata

Vörös-torony-hágó - Vörös-torony- Kis-Nyereg-hágó

Az első tátrai via ferrata megnyitásának tervezett időpontja 2013. július 1. A projekt azonban még nem rendelkezik minden szükséges engedéllyel, ezért úgy tűnik, hogy a tervezett időpont nem tartható. Tátraváros önkormányzata a Magas-Tátra Régió Idegenforgalmi Hivatal körzeti szervezetével együttműködve idén tavasszal jelentette be egy beépített technikai eszközökkel biztosított turistaútvonal (via ferrata) kiépítésének szándékát. Ez a via ferrata a tervek szerint a Kis-Tarpataki-völgy két, jelzett turistaúton elérhető magashegyi átjáróját, a Kis-Nyereg-hágót és a Vörös-torony-hágót köti majd össze, a Vörös-torony 2461 m-es csúcsán át. A május elején nyilvánosságra hozott tervek szerint a via ferrata kiépítésével együtt biztonságosabbá kell tenni a két magashegyi hágóba vezető jelzett turistautat is.

„A Kis-Nyereg-hágó – Vörös-torony – Vörös-torony-hágó útvonalon kiépítendő, a biztosításhoz szükséges fix kötelekkel, fémhágcsókkal és más mesterséges segédeszközökkel ellátott via ferrata kiépítése mellett nagy hangsúlyt fektetünk a beszálláshoz és a kiszálláshoz vezető jelenlegi útvonalak biztonságosabbá tételére is, amely a TANAP Állami Erdészet (Štátne lesy TANAPu) kezelésében van” – magyarázza Jan Mokoš, Tátraváros polgármestere. Az útvonal kiépítése során a fő szempont, hogy az a lehető legkisebb környezetterheléssel járjon. „Az volt a célunk, hogy a jelzett turistaúton elérhető két hágót összekötő útvonal minimális környezeti beavatkozást igényeljen”. Hossza mérlegelés után két lehetséges útvonal maradt: az egyik a Kis-Nyereg-hágót és a Vörös-torony-hágót (a Vörös-torony csúcsán át) összekötő ferrata, a másik pedig a Rovátkáról a Kis-Viszokára tervezett ferrata. „Mindkét útvonal messze esik a lakott területektől, ami azért fontos, mert így várhatóan csak valóban felkészült túrázók látogatják majd ezeket, akik nagy valószínűséggel rendelkeznek a megfelelő technikai tudással. Fontos ez annak ellenére is, hogy a gerincen vezető útvonal nem nevezhető extrém nehézségűnek” – tette hozzá a polgármester. Az önkormányzat azt is javasolta, hogy a tervezett egyirányú via ferrata kezdő és végpontján állítsanak fel információs táblákat, amelyek tájékoztatnak az útvonal nehézségéről, az útvonal leírásáról, valamint a felhasználható technikai segédeszközökről.

Az első tátrai via ferrata kezdeményezője, a Magas-Tátra Régió Idegenforgalmi Hivatal körzeti szervezete időközben számos vitát folytatott nem csak a város, hanem a Hegyi Mentőszolgálat (HZS), a TANAP Állami Erdészet (Štátne lesy TANAPu), és a TANAP Igazgatóság (Správa TANAPu) illetékeseivel. Elvileg egyik fél sem ellenezte a tervet, jelenleg is folynak viszont a tárgyalások Tátraváros önkormányzata és a Kerületi Környezetvédelmi Hivatal között, amelynek engedélyeznie kell az ilyen típusú útvonalak kiépítését. A hivatal még nem adta ki az építés megkezdéséhez szükséges engedélyt.

Az eredeti tervek szerint az útvonal kiépítése és a biztosításhoz szükséges technikai segédeszközök tervezett költsége 30.000 €-t tett volna ki, ma azonban az útvonal kiépítésének végleges költsége nem ismert. Ma az valószínűsíthető, hogy a tervezett via ferratát az engedélyezési eljárás sikeres befejezése esetén sem lehet az eredetileg tervezett időpontban, vagyis július 1-én megnyitni. A via ferratát finanszírozó Tátraváros önkormányzatának az útvonal kiépítésére versenytárgyalást kell kiírni. Az önkormányzat szerint az lenne a legjobb megoldás, ha a többi jelzett turistaúthoz hasonlóan ez az útvonal is a TANAP Állami Erdészet kezelésében lenne, ezzel azonban nem minden érintett ért egyet.

Fotó: TASR

A „Hegyeink” elnevezésű civil egyesület, melynek fő célja a hegyekben történő szabad mozgás engedélyezése, a hegycsúcsok, hágók és nyergek elérhetővé tétele a Magas-Tátra területén, elsőként állt elő via ferraták kiépítésének ötletével. „Üdvözöljük az arra irányuló tevékenységet, hogy hivatalosan is hozzáférhetővé tegyenek olyan területeket, amelyek 20 évvel ezelőtt hozzáférhetők voltak a turisták számára, napjainkban azonban csak illegálisan látogathatók. Az említett útvonalat azonban megfelelően jelezni, a két hágó közötti kritikus helyeken, ahol az szükséges, megfelelően biztosítani kell” – mondta el Martin Porada, az egyesület elnöke. Véleménye szerint az útvonalnak egyszerre több szempontnak is meg kell felelnie. „Ez a biztosított turistaút egyirányú lenne, a turisták nem bolyonganának a védett területen, a technikai segédeszközök kiépítése pedig növelné a magashegyi területen történő biztonságos mozgást” – tisztázta. „Bízom a Kis-Nyereg-hágó és a Vörös-torony-hágó között kiépítendő via ferrata megvalósításában, és remélem, hogy ha a tervezett útvonal biztosítása a fenti a szellemben készül el, nem zavarja meg a természetet” zárta mondanivalóját Martin Porada.

A rendelkezésre álló források szerint technikai segédeszközökkel biztosított turistautak (mai népszerű nevén via ferrata) már az 1860-es évektől kezdődően léteztek a Magas-Tátrában, ezek több mint 100 éven át fennálltak. Ilyen volt pl. a Gerlachfalvi-csúcsra, a Lomnici-csúcsra, a Vörös-torony-hágóba és a Rovátkára vezető útvonal. Amikor a XX. század 90-es éveiben életbe lépett a Tátrai Nemzeti Park új Látogatási rendje, ezeknek a turistaútvonalaknak egy részét hivatalosan törölték és lezárták, ettől függetlenül azonban a turisták továbbra is látogatták ezeket a területeket.

Kapcsolódó bejegyzés: Július 1-én megnyílhat a Tátra első via ferratája

Kapcsolódó bejegyzés: Összefogás a TANAP szabályok enyhítéséért

Forrás: http://poprad.korzar.sme.sk; Fotó: Tygodnik Podhalanski.pl