Kilenc évvel a Tátrát ért természeti csapás után már több
mint 6.570 hektár tátrai erdő lett a szúinvázió áldozata. Az újabb természeti
csapásnak több mint 2 millió fa esett áldozatul. A mindent elpusztító
szútámadás már nem csak a lucfenyőt, hanem az értékes cirbolyafenyőt is
pusztítja, mégpedig legnagyobb természetes elterjedési területén. A regisztrált
fertőzött felnőtt, nem ritkán 100 évesnél is idősebb egyedek darabszáma közel 3.000
fára tehető. „A cirbolyafenyők elterjedése a tátrai erdőkben nem
elhanyagolható. Pusztulási folyamatuk azonban nem végleges, az ismert történelemből
is tudunk tömeges pusztulásukról. Az érintetlen erdei közösség lebomlása hosszú
távú folyamat” – mondta Ján Ferenčík, a TANAP Állami Erdészet Kutató
Állomásának munkatársa. A cirbolyafenyők pusztulását regisztrálták az erdészek
a Poprádi-tó térségében, a Szimbolikus temető környékén és a Csorbai-tónál, de
pusztul az állomány a Zöld-tavi-völgyben és a Hét-forrás völgyében is. A
kiszáradt fák vonala több helyen már veszélyesen közel van az erdő felső
határához, így magához a cirbolyafenyőkhöz is, amelyek az erdő felső határán és
fölötte élnek.
A 2004-es szélvihar után 9 évvel a szúkárok mértéke már
majdnem elérte a szélvihar által okozott károk mértékét. A 2004 novemberében
tomboló szélvihar a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészete (TANAP) által kezelt
területen 8.737 hektár erdőt pusztított el, az elpusztult fák száma 2,8
millióra tehető. A betűzőszú eddig 2,034 millió fát tett tönkre, az
elpusztított terület nagysága pedig 6.570 hektár. „Tavaly a nemzeti park
területén 75.000 kiszáradt fával bővült az elpusztított erdőterület, a
szútámadásnak újabb 240 hektár erdő esett áldozatul” – mondta a TANAP egyik
szakembere.
A hosszú télre és a vastag hótakaróra tekintettel az
erdészek azt várták, hogy idén tavasszal két héttel késik a szúbogarak
megjelenése a lucfenyőkön. Az április végén tapasztalt meleg napoknak
köszönhetően azonban már április 25-én megjelentek az első bogarak a fákon. Az
érzékenyebb területeken az erdészek még a tavaszi rajzás előtt feromon csapdákat
állítottak fel, a beavatkozás mentes területeken pedig folyamatosan figyelemmel
kísérik a betűzőszú féktelen növekedését. Az újabb természeti csapás idei
elterjedése a nemzeti park területén az erdészek szerint függ az elmúlt években
elpusztult és a nemzeti parkban maradt fák állapotától és mennyiségétől,
természetesen az időjárástól, valamint a fák kérgét pusztító kártevők állapotától.
A szakemberek azt jósolják, hogy a szúbogarak rajzása ebben az évben is hasonló
mértékű lesz, mint az elmúlt évben.
A Tátrai Nemzeti Park központi részén a TANAP erdészeinek
jelentése szerint az erdők felső határán a magashegyi lucfenyő teljes pusztulása
várható. A fenyvesek sávjában található valamennyi ismert turisztikai központot
érinti a szúinvázió. Így pusztulnak az erdők a Csendes-völgyben, a
Kapor-völgyben, a Csorbai-tónál, a Tar-pataki-völgyben, a Hátsó-Rézaknák
völgyében, a Jávor-völgyben és a Poduplaszki-völgyben is. A szútámadás már
károkat okozott a nemzeti park turisták által kevésbé látogatott, vagy teljesen
lezárt területein is, ahol egyáltalán nincs, vagy csak kis mértékben látogatott
turistautak vezetnek, mint pl. a Hincói-völgyben, a Kereszt-völgyben, a
Nefcer-völgyben, a Kis-Kapor-völgyben, az Úr-völgyben, a Kis-háton, a Rézsűn, a
Poduplaszki-Békás-tavak völgyében vagy a Rejtett-völgyben.