A Liliom-hágó egykori turistaútja

Az egykori turistaút a Retesz-hágóból. Fotó: Dr.Morcz

Egykori turistautak után nyomozásunk következő helyszíne a Magas- és a Liptói- (lengyel oldalon a Nyugati-) Tátra határát képező Liliom-hágó. Mint köztudott, ebbe a hágóba napjainkban a Vadorzó-hágóhoz és a Chałubiński-kapuhoz hasonlóan csak lengyel oldalról vezet jelzett turistaút. Az előző két hágóhoz hasonlóan azonban néhány évtizeddel ezelőtt a déli oldalról is fel lehetett jutni ebbe a hágóba.

1917 – dr. Vigyázó János: „A Magas Tátra részletes kalauza”.

A kalauz 188. oldalán az alábbiakat olvashatjuk erről a turistaútról (valamennyi korabeli leírást eredeti helyesírással idézek):

„Podbanszkóról a Suchahágóra vagy a Liliowehágóra (4 ½ - 6 ½ ó.). A két, egymáshoz közelfekvő hágót a legtöbb térkép össze szokta zavarni. Mindkettő a Gąsienicatavak katlanába vezet, még pedig a Sucha hágó (kb. 1955 m.) a Kapsrowy Wierch (1989 m.) és Bieskid (2012 m.) között, a Liliowe hágó pedig a Bieskid és Skrajna Turnia (2099 m.) között fekszik.

… Akik felülről jönnek a Tichavölgybe (pl. a Koprova-völgy-Zawory vagy Lengyel Öttó völgye-Gladkihágó felől) azok a Liliowehágót válasszák, amelyre a Walentkowa oldalában épített és zöld színnel jelzett ösvény visz. A Liliowehágóról le a Gąsienicatavakhoz szintén zöldjelzésű úton.”

1931 – dr. Thirring Gusztáv és dr. Vigyázó János: „A Magas Tátra”

A kalauz 82. túraleírása pontosan az 1917-es kalauzban olvasott szavakkal írja le a Liliom-hágóba vezető túrát, kiegészítve azzal, hogy a Liliowehágóba vezető zöld jelzés 2 óra alatt ér fel a hágóba.

1960 – „Vysoké Tatry – správa geodézie a kartografie na Slovensku”; szlovák nyelvű turistatérkép.

A térképen szintén látható a Retesz-hágót (Závory) a Liliom-hágóval (Ľaliové sedlo) összekötő zöld jelzésű turistaút.

1965 – Jožo Šimko: „Magas-Tátra”; Budapest, Sport Kiadó, második javított és bővített kiadás (fordította Joó Kálmán, Niszkács László és Tárnok Árpád). Melléklete: „A Magas-Tátra turistatérképe” című, szlovák és magyar nyelvű térkép.

Ezen a térképen is egyértelműen látható az akkori nevén Závory-nyeregből a Liliowe-hágóba vezető zöld jelzés. A kalauz 11. számú túrája az alábbiak szerint írja le a Liliom-hágóba vezető turistautat:

„…A Závory-nyeregből túloldalt a csendes-völgy zárlatában fekvő hegyi legelőre érünk.   ”A zöld jelzésű ösvény átvisz a Walentkowa füves oldalába és ennek a hegynek a Csendes-völgybe előreugró meredek srakantyúja körül a Walentkowa-völgyecskének nyílása alatt, a Swinicától aláhúzódó lejtőre kerül át. Ez az ösvény egyenletes emelkedéssel rézsút balra keresztezi és a hegység gerincét a Liliowe-hágónál éri el. (Államhatár és egyben a Magas- és Liptói-Tátra közötti geológiai határ.) A Závorytól két óra, a Háromforrástól 7-8 óra járás.”

1969 – dr. Vladimír Ademec: „A Magas-Tátra”; Pozsony, fordította Kelecsényi Tibor.

Ebben a kalauzban a Csendes-völgy túráit bemutató szövegrészben az alábbiakat olvashatjuk erről a turistaútról:

„…A Závory nyergéből zöld jelzés vezet a Ľaliové sedlo nyereghez; itt kezdődik tulajdonképpen a Magas-Tátra főgerince.”

1978 – dr. Vladimír Adamec és Radek Roubal: „Magas-Tátra turistavezető”; Pozsony, fordította Jolana Protičová; első magyar nyelvű kiadás, szlovák nyelven 1972-ben jelent meg először, majd 1974-ben és 1977-ben ismét.

A Csendes-völgyet leíró részben az alábbiakat olvashatjuk:

„…A Závory nyeregről (1876 m) jelzett ösvény vezet a két hágóra: a Hladké sedlóra (1966 m) (Gladki-hágó) és a Ľaliové sedlóra (1947 m): itt kezdődik nyugatról a Magas-Tátra főgerince.”

Ugyancsak jelzi a zöld jelzésű turistautat ennek a kalauznak az 1974-ben megjelent „Die Hohe Tatra” című német változata, amely valószínűsíthetően az 1972-es szlovák nyelvű kiadás alapján készült, vagyis az 1972-es évszám ezúttal támpontként szolgálhat a turistaút megszüntetésének idejének meghatározásánál.

1978 – dr. Komarnicki Gyula: „A Magas-Tátra hegyvilága” hegymászókalauz; Budapest.

A kalauz 373. számú túrája írja le a Liliowe-hágóba vezető útvonalakat, ahol a hágó lehetséges megközelítési útvonalaként a Szélső-toronyról, a Gáspár-csúcsról, valamint a Gąsienica-völgyből történő megközelítés van leírva, szó sem esik a Retesz-hágóból a Liliom-hágóba vezető zöld jelzésű turistaútról.

1978 – „Vysoké Tatry – súbor turistických máp”; szlovák nyelvű nyári turistatérkép 10. kiadása.

Ezen a térképen még jelezve van a zöld jelzésű turistaút, kérdés azonban, hogy 10 kiadásról lévén szó az első kiadás óta eltelt változásokat illetően mennyire voltak naprakészek a térkép készítői.

1990 – „Vysoké Tatry – letná turistická mapa”; nyári turistatérkép.

Ez a térkép már egyértelműen csak jelzés nélküli gyalogútnak, ösvénynek mutatja a korábban zöld színnel jelzett turistautat.

A fenti kronológia alapján az valószínűsíthető, hogy a Retesz-hágóból a Liliom-hágóba vezető zöld jelzésű turistaút 1969-ben, 1972-ban, és talán még 1974-ben is létezett, 1978-ban viszont nagy valószínűséggel már nem használhatták. Ennek ellentmond egyik olvasónk alábbi hozzászólása, aki 1982-ben még a jelzett úton jutott el a Sima-hágóból a Liliom-hágóba. Amennyiben valakinek tudomása van a turistaút megszüntetésének pontos dátumáról, esetleg akkori indoklásáról – akár magyar, akár szlovák nyelven – nagyon megköszönném, ha megosztaná azt az oldal olvasóival, vagy elküldené nekem az ismert elérhetőségeimre.

Ebben az ügyben levélben fordultam a Tátrai Nemzeti Parkhoz (TANAP), mégpedig azzal a kérdéssel, hogy pontosan mikor és miért szüntették meg többek között ezt a turistautat is. A nemzeti park illetékesétől azt a választ kaptam, hogy a jelzett turistautak rendszerében az első jelentős változások a nemzeti park megalakulása, vagyis 1949 után történtek. A következő ilyen időszak az 1970-es, a Magas-Tátrában megrendezett Északi Sí-világbajnokság után következett, miután a világbajnokságnak köszönhetően jelentősen megnőtt a nemzeti park látogatóinak száma, mellyel együtt a problémák is megsokszorozódtak. Napjainkban ismét napirendre került a korábban lezárt turistautak esetleges ismételt megnyitásának kérdése (erről egy korábbi bejegyzésben részletesen is olvashattak az oldal látogatói), amely azonban nem egyszerű feladat. Erről alapos elemzések és a megfelelő jogi háttér megalkotása után a TANAP új Látogatási rendje fog rendelkezni.

Figyelem: a Liliom-hágóba szlovák oldalról napjainkban nem vezet jelzett turistaút, a Magas- és a Liptói-Tátra határát jelentő hágót csak a jegység lengyel oldaláról érhetjük el jelzett ösvényen.

Összeállította: Tátraturista; Fotó: vivo.sk