A közelmúltban olvashatták az oldal látogatói a Tátra szlovák
oldaláról a Vadorzó-hágóba vezető egykori jelzett turistaút rövid
kronológiáját. Nem a Vadorzó-hágó volt azonban az egyetlen olyan hely, a
Magas-Tátrában, ahová korábban jelzett turistaúton fel lehetett jutni. Hogy ne
menjünk messzire, évtizedekkel ezelőtt a Hincó-tavi-katlannal szomszédos
Fenyves-tavi-völgyben (másik ismert nevén a Szmrecsini-völgyben) is a mainál
jóval több jelzett turistaút vezetett a völgyet övező gerinc különböző
pontjaira. Az alábbiakban a Fenyves-tavi-völgy egykori turistaútjaira emlékezünk.
A Vadorzó-hágóhoz hasonlóan napjainkban a Chałubiński-kapuhoz is csak a lengyel oldalról vezet jelzett turistaút. A főgerincnek ez a két, egymáshoz közeli bemetszése abban is hasonlít egymáshoz, hogy korábban hosszú időn keresztül a déli oldalról, a Fenyves-tavi-völgyből is fel lehetett menni a hágóba, sőt, mint az alábbi forrásból kiderül, ebből a völgyből nem csak a Chałubiński-kaput, de az attól északnyugatra lévő Fekete-hágót (szlovákul Čierna lávka, lengyelül Czarna Ławka, akkori nevén Czarny-hágó) is jelzett ösvényen lehetett elérni.
1917 – dr. Vigyázó János: „A Magas Tátra részletes kalauza”.
A kalauz ezt írja a Szmrecsini-völgy átjáróiról (valamennyi
korabeli leírást eredeti helyesírással idézek):
„1. Czarnyhágó (1970 m.), melyet az Alsó Szmrecsini tótól
kb. 1 óra alatt érhetünk el s róla 30-40 perc alatt a Lengyel Öttó Czarny
stawjához (1724 m.) ereszkedhetünk le minden különösebb nehézség nélkül.
2. Chalubinski kapu (Wrota Chalubinskiego 2033 m.), melyet
kitaposott ösvényen a felső Szmrecsini tótól kb. ¾-1 ¼ óra alatt érhetünk el s
róla a „Dolina za Mnichem”-en át kékjelzésű úton a Halastóhoz juthatunk (1½ - 2
ó.).”
1931 – dr. Thirring Gusztáv és dr. Vigyázó János: „A Magas
Tátra”
A kalauz 81. és 93. túraleírásában olvashatjuk a
Chałubiński-kapuhoz vezető útirányokat, az alábbiak szerint:
„Az Alsó Szmrecsini tó tófala alatt az ösvényről É fordulva
1 óra alatt elérhetjük a Czarny-hágót (1970 m), melyen át ½ ó. alatt a Lengyel
Öttó Czarny stawjához (1724 m) ereszkedhetünk le minden különösebb nehézség
nélkül.
Használtabb átjáró a Chałubiński kapu (Wrota Chałubiński
2032 m), melyet kitaposott ösvényen a Felső Szmrecsini tótól 1 óra alatt
érhetünk el s róla a „Dolina za Mnichem”-en át kékjelzésű úton a Halastóhoz
juthatunk (1 ½ ó.).”
Utóbbi útvonal fordított irányáról az alábbiakat olvashatjuk
ebben a kalauzban:
„Chałubiński-kapu… Innen jól taposott vörös jelz. ösvényen
leszállunk a Szmrecsini-tavak völgyébe és
(¾ ó.) elérjük a Felső Szmrecsini tavat (1723 m) és ¼ ó. alatt az Alsót
is (1674 m.)”
1960 – „Vysoké Tatry – správa geodézie a kartografie na
Slovensku”; szlovák nyelvű turistatérkép.
A turistatérképen jól látható, hogy a Kapor-völgyben vezető
zöld jelzésű turistaútból elágazó piros jelzés a Fenyves-tavak északkeleti
oldalán vezet, majd a Felső-Fenyves-tó fölött élesen balra kanyarodva a
Chałubiński-kapun át a Barát-völgyben futó sárga jelzésű turistaútig vezet.
1965 – Jožo Šimko: „Magas-Tátra”; Budapest, Sport Kiadó,
második javított és bővített kiadás (fordította Joó Kálmán, Niszkács László és
Tárnok Árpád). Melléklete: „A Magas-Tátra turistatérképe” című, szlovák és
magyar nyelvű térkép.
Az 1960-as térképhez hasonlóan ezen is látható a Fenyves-tavi-völgyből
a Chałubiński-kapun át a Barát-völgybe vezető piros jelzésű útvonal. A kalauz 12.
számú túrája így írja le az útvonalat:
„Alsó Szmrecsini-tó … A bal oldalon (a tó északi partján)
haladva, fél óra járással elérjük a Felső Szmrecsini-tavat. A tó mentén
kezdődik a bal oldali lejtőre felkapaszkodó meredek ösvény, amely a
Chałubiński-kapuhoz vezet fel, amelyet további fél óra alatt érhetünk el
(országhatár).”
1969 – dr. Vladimír Ademec: „A Magas-Tátra”; Pozsony,
fordította Kelecsényi Tibor.
Ebben a kalauzban a Fenyves-tavi-völgy túrának leírásában a
következők olvashatók:
„Temnosmrečinská dolina… Mindkét tó, illetve tengerszem, a
felső és az alsó, e völgy igazgyöngyei, szépségükkel felüdítik a völgy
romantikus zugát. A felső tótól kényelmesen feljuthatunk a Magas-Tátra
főgerincén fekvő Chalubiňského brána nyeregbe.”
A „Kirándulások” címszó alatt viszont már csak a
Fenyves-tavi-völgybe vezető piros jelzésű turistaút van leírva, itt már nincs
említve a Chałubiński-kapuba vezető jelzés, mint ahogy a leíráshoz mellékelt
térképrajzon is csak a Felső-Fenyves-tóig vezet a piros jelzésű turistaút.
Az előző kalauz 1974-ben megjelent „Die Hohe Tatra” című
német változatában az 1969-es kiadásban szereplő térkép, mellette pedig az
1978-ban (szlovákul először 1972-ben) megjelent kalauzban olvasható leírás
szerepel. Valószínűsítem, hogy a német kiadás az 1972-es szlovák nyelvű kiadás
alapján készült, vagyis ez az 1972-es évszám támpontként szolgálhat a turistaút
megszüntetésének idejének meghatározásánál.
1978 – dr. Vladimír Adamec és Radek Roubal: „Magas-Tátra
turistavezető”; Pozsony, fordította Jolana Protičová; első magyar nyelvű
kiadás, szlovák nyelven 1972-ben jelent meg először, majd 1974-ben és 1977-ben
ismét.
A Fenyves-tavi-völgyet leíró részben itt már szó sincs
arról, hogy a Chałubiński-kapuba jelzett turistaút vezetne, és a leíráshoz
mellékelt térképrajzon is csak az Alsó-Fenyves-tó nyugati partjáig, nagyjából
mai végpontjáig vezet a piros jelzésű turistaút.
1978 – dr. Komarnicki Gyula: „A Magas-Tátra hegyvilága”
hegymászókalauz; Budapest.
A kalauz 251. számú túrája írja le a Vadorzó-hágóba vezető
útvonalakat. A Chałubiński-kapu megközelítéséről ezt olvashatjuk a 314. számú
túraleírásban:
„Szmrecsini-völgyből. Készített ösvény. …A szép vízesés
mellet b. elhaladva először az Alsó- (1674 m), majd a Felső- (1716 m)
Szmrecsini-tóhoz az é. parton. (Három-forrástól 3 ½ ó.) Az é. partján a tó k.
végéig, itt élesen b. kanyarodva az ék. völgyoldalon omladékon, majd
földes-füves lejtőn, amelyet jobbról mélyen lenyúló fal határol, a hágóra (1
ó).”
Komarnicki kalauzának 1985-ben, halála után megjelent 2.
kiadásában a 314.B. számú leírásban szóról-szóra az első kiadásban megjelent
mondatokat olvashatjuk a Chałubiński-kapuról.
1978 – „Vysoké Tatry – súbor turistických máp”; szlovák
nyelvű nyári turistatérkép 10. kiadása.
Ezen a térképen már csak egy szürke szaggatott vonal (a
jelmagyarázat szerint ösvény) jelzi a korábbi piros jelzésű turistautat.
Szintén jelzés nélküli gyalogútnak, ösvénynek mutatja az egykori turistautat az
1990-ben megjelent (Vysoké Tatry – letná turistická mapa” című nyári
turistatérkép.
A fenti kronológia alapján az valószínűsíthető, hogy a Fenyves-tavi-völgyből
a Chałubiński-kapuhoz vezető piros jelzésű turistautat valamikor 1969 és 1972 között
szüntették meg, 1978-ban nagy valószínűséggel már nem használhatták. Amennyiben
valakinek tudomása van a turistaút megszüntetésének pontos dátumáról, esetleg
akkori indoklásáról – akár magyar, akár szlovák nyelven – nagyon megköszönném,
ha megosztaná azt az oldal olvasóival, vagy elküldené nekem az ismert elérhetőségeimre.
Ebben az ügyben levélben fordultam a Tátrai Nemzeti Parkhoz
(TANAP), mégpedig azzal a kérdéssel, hogy pontosan mikor és miért szüntették
meg többek között ezt a turistautat is. A nemzeti park illetékesétől azt a
választ kaptam, hogy a jelzett turistautak rendszerében az első jelentős
változások a nemzeti park megalakulása, vagyis 1949 után történtek. A következő
ilyen időszak az 1970-es, a Magas-Tátrában megrendezett Északi
Sí-világbajnokság után következett, miután a világbajnokságnak köszönhetően
jelentősen megnőtt a nemzeti park látogatóinak száma, mellyel együtt a
problémák is megsokszorozódtak. Napjainkban ismét napirendre került a korábban
lezárt turistautak esetleges ismételt megnyitásának kérdése (erről egy korábbi
bejegyzésben részletesen is olvashattak az oldal látogatói), amely azonban nem
egyszerű feladat. Erről alapos elemzések és a megfelelő jogi háttér megalkotása
után a TANAP új Látogatási rendje fog rendelkezni.
Figyelem: a Chałubiński-kapuhoz a déli oldalról
napjainkban nem vezet jelzett turistaút. A hágó, sőt már a Felső-Fenyves-tó
megközelítése is a TANAP előírásai szerint szigorúan tilos!
Összeállította: Tátraturista; Fotó: http://www.fotopb.sk
Úgy gondolom jó, ha maradnak a Tátrának ilyen turisták által is látogatható, mégis eldugott zugai. Biztos nem válik a Fenyves-tavi-völgy átjáróházzá a hágó esetleges megnyitásakor sem, de az Alsó-Fenyves-tónál véget érő turistaút lehetőséget ad rá, hogy a kialakított pihenőhelyről teljes zavartalanságban szemlélhessük ezt a kedves völgyet. Tavaly jártam itt és teljes magányban tudtam itt tölteni fél órát, ami egyik meghatározó élményem a Tátrában.
VálaszTörlésAbszolút egyetértek!
TörlésEgyébként azt meg tudjátok mondani, a Kapor-völgyben (Koprovska dolina) be lehet hajtani autóval? Amikor ottjártam, nagyon frusztrált, hogy mentek az úton (gondolom Podbanské felől) felfelé 100-as Skodával a helyiek, ez hogy van, kell érte fizetni és bárki bemehet, vagy csak az ottaniak, vagy ez már megszűnt?
VálaszTörlésA Kapor-völgybe (Koprova dolina) nem lehet behajtani autóval. Közlekedési tábla tiltja és egy sorompó lehetetlenné teszi a behajtást. Kivételesen a TANAP igazgatósága ad engedélyt a völgyben valaminlyen szakmai feledatot végző egyéneknek. Állandó engedéllyel rendelkező erdei munkásoknak van engedélyük ( pld. szolgálati utak karbantartása, csemeték ültetése stb.) akiket az adott napra ide osztott be az erdőfelügyelő. Az autóban nagy valószinüséggel ilyen munkások utazhattak.
TörlésA Kapor-völgybe azonban be lehet menni biciklivel, ami nagyobb élvezet mint az autózás.
Szép túrázást Sch. L.
Értem és köszönöm. Egyébként egy idős házaspár ült az autóban, de nem csak ők mentek, hanem pár másik autó is.
VálaszTörlés