A szlovákokat nagyon, másokat talán kevésbé lepett meg a
lengyelek döntése a zakopanei sífelvonók privatizációjáról. A sokáig egyedüli
pályázó, a Szlovákiában több sípályát üzemeltető TMR (Tatry Mountain Resorts) nevű pályázót a lengyelek nem
engedték a következő fordulóba, így nem kerülnek szlovák kézbe a helyi liftek. Érdekes
fordulatot vett tehát a régóta húzódó történet. A veszteségekkel küszködő Lengyel Államvasutak
az előző évtizedek örökségét szerette volna a rendbe hozni.
2013. február 28., csütörtök
2013. február 27., szerda
Lavina a Nagy-Tarpataki-völgyben
Február 26-án, kedden, a
Francia-vályúban szerencsésen végződött lavina mellett a Zsári-völgyben is több
lavina jött le a hegyoldalakról. Már tegnap beszámoltam a Jalóci-dombról egymás
után lecsúszott két lavináról, egy szemtanú pedig messziről látta, hogy két
síalpinista síelés közben a Placslivó lejtőjén indított el lavinát, amiből
azonban szerencsésen sikerült kimenekülniük.
Nem volt ilyen szerencséje annak a
cseh hegymászónak, aki tegnap társaival a Nagy-Tarpataki-völgyben, a
Közép-hegység délkeleti gerincére (Svištový štít) szeretett volna feljutni.
A Kő-pataki-tó
A magasan fekvő Kő-pataki-völgy
alsó teraszán, a Lomnici-csúcs déli fala alatt, 1751 méter tengerszint feletti
magasságban található a nyári idényben szinte teljesen kiszáradó Kő-pataki-tó.
Az egykoriban Lomnici-tónak is nevezett morénató területe 1,23 hektár , hosszúsága
212 m ,
szélessége 85 méter, legmélyebb pontja 4,2 méter, jól kiépített sétaúton kb. 15
p alatt körbejárható. A tóból folyik ki a Kő-patak, amely a völgy felső részén
többnyire a föld alatt folyik, és csak a völgy alsó részén bukkan a felszínre.
2013. február 26., kedd
Újabb lavina a Francia-vályúban
Február 26-án, kedden, miközben
síelők használták a pályát, lavina csúszott le a tátralomnici síközpontban, a Lomnici-nyereg
alatt lévő Francia-vályúban. A lavinát vétlen síelők mechanikusan indították
el, és akkor még nem volt ismert, hogy sikerült-e mindenkinek kimenekülnie a
lavina útjából. A Hegyi Mentőszolgálat hegyimentői lavinakereső kutyákat
használva a sípálya személyzetével együtt azonnal hozzáláttak a lavinamező
átkutatásához.
A lavinajelentés értékelése
A
lavinaszolgálatok egy adott területre, régióra adják ki jelzéseiket. Figyelembe
veszik az időjárási tényezőket, csapadékot, hőmérsékletet, illetve hóprofil
vizsgálatot végeznek a kitüntetett helyeken. A lavinajelzés általában az adott régióban fekvés, tengerszint feletti
magasság, illetve napszak szerint változik.
2013. február 25., hétfő
HZS – az elmúlt 5 év baleseti statisztikája
A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) igazgatója február első
napjaiban sajtótájékoztató keretében ismertette az elmúlt 5 év Szlovákia
hegyeire vonatkozó baleseti statisztikáját. A balesetek száma folyamatosan
emelkedő tendenciát mutat, 2012-ben a hegyimentőknek az 1980-as adathoz hasonló
számú beavatkozást kellett végrehajtani. 2012-ben leginkább a Szlovákiából,
Lengyelországból, Csehországból és Magyarországról érkezett turistákat érte
baleset Szlovákia hegységeiben.
2013. február 24., vasárnap
Halálos lavina a Lengyel-Tátrában
Vasárnap délelőtt 11:00 óra körül
lavinabaleset történt a Lengyel-Tátrában, a Halastó közelében. A lavina a 2233 méter magasságú Réz-hegy (Miedziane) csúcsgerincétől keleti irányba elágazó Széles-szakadékban (Szeroki Żleb) csúszott le a Halastó irányába, és 5 embert sodort magával, akik a Barát-völgy felé tartottak. Három személynek sikerült magát
kiásni a hó alól, ők értesítették a balesetről a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR).
Eltévedt magyar turisták az Alacsony-Tátrában
Február 23-án, szombaton este két
magyar turista érkezett a Chopok déli oldalán található Hotel Srdiečko
recepciójára, akik a hegyimentők segítségét kérték két, a gyömbér közelében
eltévedt társuk felkutatásához. Azon az SMS-en kívül, amit néhány órával
korábban kaptak két eltévedt társuktól, semmilyen kapcsolatot nem tudtak velük
létesíteni. Az SMS-ben azt írták, hogy csak annyit tudnak, hogy egy völgyben
vannak egy patak közelében.
2013. február 23., szombat
A legerősebb mért szélsebsesség
A Tátrában a valaha mért legerősebb
szélsebességet a Kő-pataki-tónál mérték, ahol a széllökések sebessége elérte a
78,6 m/s-ot. Ez 283 km/h sebességnek felel meg, amely a Beaufort-skála
legmagasabb, 12-es sávjába, az orkán erejű szelek csoportjába tartozik.
Forrás: http://www.tatryportal.sk;
Fotó: Internet
2013. február 22., péntek
Meghalt egy turista a Lengyel-Tátrában
Csütörtökön a délutáni órákban egy élettelen
férfi holttestére bukkantak a Kościelisko-völgyben, a Fenyves-tóhoz vezető
turistaúton. Az 53 éves férfi eltűnését szerdán a felesége jelentette be.
Holttestét egy nappal később turisták találták meg a fenti turistaúton. Az
elsődleges orvosi vizsgálatok szerint a férfi halálát kihűlés okozta, a
rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.
Forrás és fotó: http://24tp.pl
A Szepesség és a Magas-Tátra
1886 és 1901 között jelent meg a
Magyar Királyi Államnyomda kiadásában „Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és
képben” című, a nagyközönség számára népszerűsítő stílusban írt összefoglaló mű
az Osztrák–Magyar Monarchia földrajzáról, állat- és növényvilágáról,
történetéről és néprajzáról. 21 kötetéből 7 foglalkozik a korabeli Magyarországgal
(Általános rész, Alföld, Budapest, Dunántúl, Felső-Magyarország I–II., Erdély
és a szomszédos hegyvidékek). Színvonaluk egyenetlensége és tudományos igényük
hiányának ellenére a magyar népi kultúra első összefoglalási kísérletét
nyújtják, egyes néprajzi fejezetei forrásértékűek.
2013. február 21., csütörtök
Ótátrafüred – Tar-pataki-vízesések
Tarajka (1284 m ) – a zöld
jelzésen Bilík-menedékház (1255
m ) – Tar-pataki-vízesések elágazás (1200 m , 0:15 ó) –
Nagy-vízesés (1226 m )
– Kis-vízesés (1258 m )
– Rainer-rét (1290 m ,
0:20 ó) – a kék jelzésen Rainer-rét elágazás (1304 m ) – Óriás-vízesés (1330 m , 0:15 ó) – vissza a
piros, majd kék jelzésen Rainer-kunyhó (0:20 ó) – Kis-vízesés – Rejtett-vízesés
(1247 m )
– Nagy-vízesés (1226 m ,
0:15 ó) – Tar-pataki-vízesések elágazás (1200 m , 0:15 ó) – a sárga jelzésen Hosszú-vízesés
(1160 m ,
0:15 ó) – Tátraerdőfalva (915
m , 1:00 ó). Összesen 3:25 óra.
2013. február 20., szerda
Chochołowi-völgy
A Chochołowi-völgy (Dolina
Chochołowska) a legnagyobb területű (több mint 35 négyzetkm) és a
leghosszabb (kb. 10 km) völgy a Lengyel-Tátrában. A Nyugati-Tátrában található,
a fővölgy a felső részén három ágra oszlik, ezek az Ótárna-völgy (Dolina
Starorobociańską), a Felső-Chochołowi-völgy (Dolina Wyżnią Chochołowską) és a
Jarząbek-völgy (Dolinę Jarząbczą). A hosszú völgy a Tátra főgerincétől egészen
a hegyek lábáig húzódik.
2013. február 19., kedd
Farkasok pusztítanak a Tátrában
A sok hó alaposan
megnehezíti az állatok életét a Magas-Tátrában. Különösen a szarvasok szenvednek
sokat, sokan alul maradnak az elszaporodott farkasokkal vívott élet-halál
harcban. A Markíza kereskedelmi televízió esti híradója szerint az erdészek már
11 szarvas csontvázára bukkantak a mély hóban. A tetemekről farkasok rágták le
a húst. Az erdészek szerint a magasabb és nehezebb erdei állatok, így a
szarvasok és a vaddisznók hátrányban vannak a kisebb termetű, apró lábú
vadakkal szemben a hóban.
2013. február 18., hétfő
Lavina temette be a Rohácsi-menedékházat
A Rohácsi-völgyben található
Rohácsi-menedékházat (Ťatliakova chata) lavina temette be, minden valószínűség
szerint február 10-én. A frissen hullott, kb. 25 méter szélességű hótömeg a
Zábrat-hágóból csúszott le a menedékház irányába, útjában kb. fél hektáros
területen letarolta a törpefenyőket és a bokrokat, majd az újjáépített
Rohácsi-menedékháznál állt meg.
2013. február 17., vasárnap
Szerencsés baleset a Tátra főgerincén
Szerencsés kimenetelű lavinabalesetet
szenvedett egy 42 éves varsói turista a Lengyel-Tátrában vasárnap délelőtt, 11
óra előtt. A baleset a Tátra főgerincén, a Gáspár-csúcs és a Vörös-hegyek
közötti turistaúton, a Goryczka-halom közelében történt. A turista valószínűleg
rálépett egy hópárkányra, ami leszakadt alatta. A férfi a hópárkánnyal együtt
mintegy 150 métert zuhant a Száraz-Konrád-völgy irányába, és nem tudott a hó
felszínén maradni.
A Magas-Tátra. Téli élet. A start előtt.
„Tátrafüreden a téli idény tetőpontját érte el. Míg
nappal víg sportolással szórakozik a közönség, esténként a Grandhotel termeiben
különböző mulatságok mint: hangverseny, cabaret és mozielőadások, táncz- és
társasjátékok váltják fel egymást. A mostani rendkivül erős havazás kedvezően
befolyásolja a téli idény további kialakulását, mert jelenleg oly magas a
hóréteg, milyen már évek óta nem volt a Tátrában tél közepén. E hónapban még
mulattató ghymkana, továbbá ródli- és bobsleigh-versenyek vannak tervbe véve.
Minden jel arra mutat, hogy a tartósan kedvező téli időjárás ezidén rendkívül
hosszúra fogja nyújtani a téli évadot.”
Vasárnapi Újság, 1913. február 16.
2013. február 16., szombat
245 éve született Genersich Sámuel
245 évvel ezelőtt,
1768. február 15-én született Késmárkon Genersich Sámuel (1768-1844) orvos,
botanikus, akiben a Szepesség és a Tátra első növénykutatóját tisztelhetjük. Genersich
bécsi egyetemi évei után hat éven keresztül Késmárkon praktizált, aztán Lőcsére
költözött, ahol élete végéig a városi fizikus (orvos) posztját töltötte be. Fiatal
éveitől kezdve érdekelte a botanika, botanikai célú kirándulásokra járt a
Szepességben és a Tátrában, nagy növénygyűjteménnyel rendelkezett.
2013. február 15., péntek
Tátrai juhászkutya
A tátrai (podhalei) juhászkutya (Polski owczarek podhalański)
neve egyrészt a kutya fajtájára (juhász- vagy pásztorkutya), másrészt szűkebb
hazájára utal. A polski (lengyel) jelző mellett a podhalański a Magas-Tátra és
a Nyugati-Beszkidek között elterülő Podhale-medencére utal. A fajta neve tehát
szó szerint podhalei lengyel juhászkutya, de nevezik egyszerűen tátrai
juhászkutyának is. Származási helyén, a kiterjedt erdők közötti réteken, mezőkön
birkanyájakat legeltettek, s a nagy fehér kutyáknak kellett megvédeniük a
jószágot a medvétől és a farkastól.
2013. február 14., csütörtök
Őszi emlékek – fotóstúra a Jakubinára
Amikor
a nyár lassan véget ér, és közeledik az ősz, a hegyek ledobják nyári zöld
ruhájukat, és felöltik látszólag vidámabb, de a valóságban inkább
nosztalgikusabb sárga, vörös és narancssárga ruhájukat. Amikor már nem olyan
kék felettünk az ég, kezdődik az őszi időszak, az az időszak, amikor az
anyatermészet felkészül a téli álomra, hogy tavasszal ismét felébredjen, és
ismét felöltse zöld ruháját.
2013. február 13., szerda
„Tátra gerincein 2013” – meghátrál a TPN
Sajnos rossz hírt kell közreadnom a 2013. június 22-re tervezett
„Tátra gerincein 2013”
(Bieg Granią Tatr 2013) elnevezésű nagyszabású hegyi futóversennyel kapcsolatban.
A verseny hivatalos honlapján megjelentek
szerint a Tátrai Nemzeti Park (TPN) annak ellenére, hogy 2012. decemberében
biztosította a szervezőket, hogy hozzájárul a verseny lebonyolításához,
aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy 350 hegyifutó versenyezzen a
nemzeti park területén.
2013. február 12., kedd
Lavina: amit minden turistának tudnia kell
Az elmúlt évi téli szezon végén
kezdődött a Lengyel-Tátrában az a „Lavina ABC” elnevezésű információs kampány,
amelynek az a célja, hogy elősegítse a téli körülmények közötti biztonságos
magatartást a hegyekben, és tudatosítsa a turistákban a rájuk leselkedő
veszélyt. „Egyre több turista, és egyre több olyan ember keresi fel télen a
hegyeket, akik a különféle téli sportok szerelmese. Bárki lehet szemtanúja,
vagy pedig szenvedő alanya olyan lavinabalesetnek, amilyen például az elmúlt
télen is előfordult a Lengyel-Tátrában” – mondta Pawel Skawiński, a Tátrai
Nemzeti Park (TPN) igazgatója.
2013. február 11., hétfő
Kalandos fotózás a Hernád-áttörésben
„Az alábbiakban egy mosolyogtató
történet következik a téli Hernád-áttörésből. Történt mindez 2005-ben, amikor
egy barátommal a szokásos, 3 napos barangolásra indultunk a Szlovák
Paradicsomba. Mivel a Hernád teljesen be volt fagyva, úgy terveztük, hogy az
egyik napon végiggyalogolunk a befagyott folyón Erdőaljától Csingóig, ahol le
volt foglalva a szállásunk. Minden zökkenőmentesen indult. Aztán a jég
időközönként érdekes, pattogó hangokat adott ki, ami nem sok jót jelentett.
2013. február 10., vasárnap
Szepesi Kuszka Jenő – Téli Tátra
Szepesi Kuszka
Jenő (1885-1948) festő a budapesti Iparművészeti Iskolában tanult. Később
Mednyánszky László volt mestere, képein erős Mednyánszky-hatás látható. Sokat
dolgozott a Felvidéken, a Tátrában, munkássága során főleg tájképeket festett.
Több tátrai témájú festményt festett, itt most „Téli Tátra” című festménye (olaj, vászon, 75 x 100 cm) látható.
Több tátrai témájú festményt festett, itt most „Téli Tátra” című festménye (olaj, vászon, 75 x 100 cm) látható.
2013. február 9., szombat
170 éve született Weszter Pál
170 évvel ezelőtt, 1843-ban született
Nagyszalókon Weszter Pál (1843-1921), Tátraszéplak egyik alapítója. A Weszter
család a Poprád melletti Nagyszalókon élt, ahol Weszter Pál 1881-ben létrehozta
a Weszter-park nevű turista telepet, melyet először egyedül, majd sógorával,
id. Guhr Mihállyal vezetett. A Weszter-park kezdetben egy 17 szobás szálloda
volt, amelyet egy 1886-ban vásárolt telken kialakított park vett körül.
2013. február 8., péntek
A Tátra tengerszemeinek mondája
A mélyebb tátrai tavakat ősidők óta
tengerszemeknek hívták. Ez a poétikus elnevezés abból a téves hiedelemből
eredt, hogy a legmélyebb tátrai tavakat földalatti csatornák kötik össze a
tengerekkel, úgyhogy heves tengeri viharok idején ezeknek a tavaknak a felülete
is mozgásba jön, hánykódik, magas hullámokat vet és vadul habzik. Sőt, ha az
óceánvíz nyomása rendkívül nagy, akkor helyenként a tátrai csúcsok legalsó falrészeit
is megrepeszti és az így támadt nyílásokon mint sebes ár tör elő. Ha pedig a
tengereken hajótörést szenved egy-egy vízi jármű, akkor a hajóroncs néhány
gerendája a tátrai tavakban is felszínre bukkan néha.
2013. február 7., csütörtök
Magas lavinaveszély a Tátrában
A Magas-, az Alacsony- és a
Liptói-Tátrában ma reggel magas, vagyis 4-es fokozatú lavinaveszélyt
jelentettek. A legutóbbi havazásos időszakban 40-60 cm friss hó hullott, amely
főleg a meredek lejtőkön csak kis mértékben szilárdult meg. Közepes és nagy
spontán lavinák elindulása várható, amelyek akár a völgyekben vezető utakat is
veszélyeztethetik. A jelzett turistautakon kívül nem ajánlott mozogni, mivel
már kis terhelésre is lavinák indulhatnak el. A Hegyi Mentőszolgálat (HZS)
ezért nem ajánlja a mozgást az alpesi terepen.
Forrás: http://www.hzs.sk
Tátralomnic – Tar-pataki-vízesések

A villamos vasút állomásától egyenesen felfelé indulunk,
keresztezzük a Tátra körutat, majd a Morava Hotel alatti nagy tisztás bal
szélén részút megyünk tovább a kabinos felvonó alsó állomásáig. A felvonó
pályájának jobb oldalán kanyarog felfelé az út, széles erdei úton emelkedünk
egyre feljebb.
2013. február 6., szerda
A Vadorzó-hágó egykori turistaútja
Napjainkban a Tátra főgerincén található Vadorzó-hágóba csak
a lengyel oldalról vezet jelzett turistaút. Nem volt ez azonban mindig így,
hiszen őseink hosszú időn keresztül a déli oldalról, a Menguszfalvi-völgyből is
feljuthattak ebbe a szép kilátást nyújtó hágóba. A népszerű hágóba már az I.
világháború előtti jelzett turistaút vezetett, bár azokban az években, a magyar
időkben még más rendszer szerint jelölték az akkori turistautakat.
2013. február 5., kedd
A medvebocsok életének első napjai
A Tátrában élő medvék december vége és február között hozzák
világra kölykeiket, az erre a célra gondosan előkészített barlangjukban. „A
vackot arra megfelelő helyen, és úgy kell elhelyezni, hogy jól szigeteljen, ne
engedje át a hideget és a nedvességet. Gyakran sziklaüregekben, hatalmas fák
gyökerei alatt, vagy a törpefenyőben kialakított vacokban húzódnak meg, melynek
ágai a ráhullott hóval egyfajta tetőt képeznek, amely megvédi őket a csikorgó
fagyoktól. A nőstények gyakran törött ágakkal és száraz fűvel bélelik ki
barlangjukat.
2013. február 4., hétfő
Összefogás a TANAP szabályok enyhítéséért
A hegyekben történő szabad mozgás engedélyezése a fő célja a
2012.
szeptemberében megalakult „Hegyeink” elnevezésű civil egyesületnek. „Az már
az eltelt időben nyilvánvalóvá vált, hogy a kezdeményezés élénk társadalmi
visszhangra talált. Miután felhívtuk a figyelmet a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) Látogatási
rendjének ellentmondásaira, saját honlapunkat
több mint 300.000 látogató kereste fel” – mondta az egyesület egyik tagja,
Michal Dugas.
2013. február 3., vasárnap
2013. február 2., szombat
Mikor van szezonja a magashegyi túráknak?
Miért ne menjünk
decemberben a Grossglocknerre vagy a Gerlachfalvi-csúcsra? Ősszel, az első
hóesések után, még ha azok bőségesek is, a hó még nem eléggé alakult át ahhoz,
hogy jó kötőanyagot alkosson, így ősszel és tél elején hasonló a helyzet az
Alpokban található gleccserekkel, mint júniusban (rejtve maradnak a
gleccserhasadékok, és nem minden esetben tartja meg a túrázót a hasadékot
takaró hóréteg). Ebben az időszakban a sziklák általában már nem szárazak,
zúzmara képződik rajtuk.
2013. február 1., péntek
A Tátra hegység domborművű térképe - 1875
Péchy Imre (1832-1898) kartográfus, a magyar térképészet
jeles alakja. 1872-ben kiadta Budapest és környéke című sokszínű térképét, majd
elkészítette a legelső magyarországi domborművű térképeket (A Tátra hegység
domborművű térképe; A Balaton medrének és környékének domborműve; Mehádia
környékének domborműve). A Tátra dombortérképe „eredeti mérések alapján, a
vízszintes és magassági viszonyoknak egy mértékére szabásával alakított
dombormű után rézből, galvan uton sokasittatott a m. kir. államnyomdában”.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)