2013. január 26., szombat

10 évvel a lavina után...


10 évvel ezelőtt, 2003. január 28-án, kedden a délelőtti órákban hatalmas lavina zúdult le a Tengerszem-csúcsra vezető hegyoldalon, a Tengerszem irányába, amely hét diák és egyik tanáruk halálát okozta. A Tychy-ből indult középiskolás turistacsoport éppen Lengyelország legmagasabb csúcsára szeretett volna feljutni, amikor a 13 főből álló csoport (11 diák és 2 tanár) kilenc tagját elsodorta egy lavina. Egy nappal korábban az iskolai csoport másik fele szintén a Tengerszem-csúcsra kirándult, nekik minden gond nélkül sikerült befejezniük a túrát.

A lavináról 11 óra 06 perckor az esemény egyik résztvevője tájékoztatta a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR). A 19 perccel később a helyszínre érkező hegyimentőknek három személyt sikerült kiásniuk a hó alól, közülük egyet már csak holtan, további hat személy viszont a hó, illetve a Tengerszem jegének fogságába került, hiszen csak a tó jegének beszakadása tudta megfékezni a hatalmas hógörgeteget. Összesen négy sérültet szállítottak a zakopanei kórházba, közülük az egyik nem került a hó alá, de súlyos sérüléseket szenvedett, ahogy a hó görgette maga előtt. A nap folyamán 30 hegyimentő dolgozott a helyszínen, köztük két orvos és hat mentőkutya, valamint a Tátrai Nemzeti Park (TPN) 17 munkatársa. Az esti órákban a kedvezőtlenre fordult időjárás (feltámadt a szél és erőteljesen havazott) miatt meg kellett szakítani a keresést, mivel a fokozódó lavinaveszély miatt felesleges lett volna újabb életeket kockáztatni akkor, amikor egyre csekélyebb volt az esélye annak, hogy túlélőket találjanak. A hegyimentők azonnali helyzetértékelése szerint a lavinát minden bizonnyal maguk a turisták indították el. A lavina kb. a Tengerszemtől a Tengerszem-csúcsra vezető turistaút magasságának felénél, a Tengerszem-csorbába vezető vályúból indult el. A lavina kb. 1 km hosszú és mintegy 300 méter szélességű sávon csúszott le, egészen a Tengerszemig. Leért a tóig, majd mintegy fél hektárnyi területen betörte a tó jegét, és a tó vizében állapodott meg. Vastagsága 4-5 méter körül lehetett. A mentés második napján viszont menet közben meghibásodott a mentésben részt vevő „Sokol” típusú helikopter, és csak a pilóta lélekjelenlétén múlott, hogy nem történt újabb tragédia. Az összesen nyolc halálos áldozatot követelő lavinaszerencsétlenség utolsó áldozatát csak fél évvel később, június 17-én találták meg a Tengerszembe benyúló hófolt alatt, 26 méteres mélységben. A baleset vizsgálata megállapította, hogy emberi mulasztás is hozzájárult a szerencsétlenséghez. 
A katowicei bíróság 2006 áprilisában a balesetet túlélő földrajztanárt bűnösnek találta, és két év - végrehajtásában négy évre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte. 
A tragédiáról készült "Cisza" című, 2010-ben készült film teljes, lengyel nyelvű változata.
Forrás: http://fakty.interia.pl; Fotó: TOPR

5 megjegyzés:

  1. Őszintén sajnálom az áldozatokat, azok családtagjait, és a tanárokat is. A vétett súlyos hibá(ka)t nem vitatom, de jó pár kirándulást maga mögött tudó tanárként számomra azért árnyaltabb a kép... A meghozott ítélettel teljes mértékben egyetértek. Az áldozatok nyugodjanak békében, a túlélők és családtagok pedig találjanak megnyugvást. Ezúton ajánlom mindenki figyelmébe az erről talán 2010-ben készült filmet, melynek címe Cisza.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, valóban 2010-ben készült a Cisza (Csend) című film, amit a hozzászólóhoz hasonlóan én is ajánlok mindenki figyelmébe. Igaz, csak lengyelül nézhető meg (nekem legalábbis lengyelül van meg), de érdemes rászánni azt a másfél órát.
      A kép valóban árnyaltabb, ahogy mondod. A fenti cikkhez saját élményemet szeretném még hozzáfűzni. Mi 2003-ban június 15-én, vagyis 2 nappal az utolsó áldozat megtalálása előtt töltöttünk 4 napot a Halastavi menedékházban. Fel szerettünk volna menni a Tengerszem-csúcsra, de mivel akkor még nem találták meg ezt a fiút, senkit sem engedtek átmenni a Tengerszembe benyúló hófolton. teljesen érthetőn. Sajnos láttam ennek a fiúnak az édesapját, aki a baleset óta gyakorlatilag ott élt a menedékházban, minden nap felment a Tengerszemhez, és várta mikor kerül elő a fia. Ehhez tudni kell, hogy ez az ember 2 fiát veszítette el a balesetben, az elsőt rögtön megtalálták, a másikat csak hónapok múlva. Ez az ember gyakorlatilag megháborodott...
      Sokat beszélgettünk ott abban a 4 napban a menedékházban dolgozókkal is a balesetről. Egyértelműen azt mondták, hogy a baleset napján többször figyelmeztették a csoportot vezető tanárt, hogy ne induljanak a csúcsra, mivel az előző naphoz képest jelentősen megnőtt a lavinaveszély. A felnőtt oktató mégis elindult a diákokkal, talán azért, hogy ha előző nap a csoport másik felének sikerült a csúcshódítás, ezek a gyereke sem maradjanak le róla, talán másért, ezt őszintén szólva nem tudom. Borzasztó, hogy ennek így kellett végződnie... Nyugodjanak békében!

      Törlés
  2. Szülôként valóban még elfogadhatatlanabb és felfoghatatlanabb lehet a történet az általuk is biztosan jól ismert figyelmeztetések tudatában... A filmhez elérhetô angol nyelvû felirat... Lelkes de nem túl bátor turistsként egy útvonalon kívûl a teljes szlovákiai részt többször bejártam, miközben számos esetben visszafordulásra kényszerített az idôjárás... Ma már mindenki jól tudja mennyivel könnyebb lett volna a gyerekes (és talán szülôk) neheztelése ellenére az okosabb döntést meghozni... R.I.P.

    VálaszTörlés
  3. A Cisza (Csend) című film
    http://www.youtube.com/watch?v=u4fJWOmzVF0

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm az oldal olvasói nevében, belinkeltem a cikk mellé.

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...