Szilveszteri lángok

Máry Dezső rajza

"Hóval fedetten nyugszik a Tátra a téli éjszakán. Minden élet kihalt. Egy kunyhóban sem pislog már a mécses, egyben sem hangzik gyerekkacagás. Jég, hó és síri csend mindenütt. A meredek tófalakon nem vezet út, se vadász, se vándor nem téved a teljes elhagyatottság hónába.

Ilyenkor, december 27-én, fent a Téryház előtt tűzfény gyullad ki. Minden évben, már hosszú idő óta. Hatalmas máglya lángjai csapkodnak egész éjjel az ég felé. Félelmetesen világit a tűz a hómezőkön. Vájjon mi okból? Tán, hogy utat mutasson valakinek? Egy távollevőt hívjon oda? Drága emlékezés vagy felejthetetlen gyász lángjai ezek? Senkisem mondhatja meg. Egy öreg nő őrzi a titkot. Hajnali szürkületkor a tűz kialszik. Azontúl csak halavány fény csillog a kunyhóban.

Halastavi menedékház / Schronisko przy Morskiem Oku

Fotó: pl.wikipedia.org

A pisztrángokkal teli Halastó (Morskie Oko, 1395 m) partján áll a Lengyel-Tátra legrégebbi menedékháza, a Halastavi menedékház. A tó partján az első építményt a javorinai uradalom akkori birtokosa, a Palocsay-Horváth család 1806 körül állíttatta egy pásztorszállás formájában, amelyhez kocsiutat is építettek. 1823 körül felé a terület akkori tulajdonosa, Homolács Emánuel a tó partjára kis kunyhót építtetett, amely 1865-ig, amikor is leégett, ellátást nem, csak szállást nyújtott az erre járóknak. A PTTK 1874-ben itt építette fel a Lengyel-Tátra első, Stanisław Staszicról elnevezett menedékházát, amelyben 3 szobát alakítottak ki a turisták részére.

Lengyel-Öt-tavi menedékház / Schronisko w Doline Pięciu Stawów Polskich

Fotó: odkryjmalopolske.pl

A Lengyel-Öt-tó völgyében (Dolina Pięciu Stawów Polskich), az Elülső-tó (Przedni Staw Polski, 1668 m) partján áll a Lengyel-Tátra legmagasabban épült menedékháza, az egész évben nyitva tartó Lengyel-Öt-tavi menedékház. A PTTK 1876-ban ettől nem messze, a Kis-tó (Mały Staw Polski) partján építette fel a Zejszner-kunyhó (Schronisko imieniem L. Zejsznera) névre keresztelt, kőből készült kunyhóját. Az egy helyiségből álló kezdetleges menedéket csak nyáron látogatták, télen felügyelet nélkül hagyták, állaga így folyamatosan pusztult. Minden évben elvégezték a legszükségesebb javításokat, mely óriási összegeket emésztett fel, ezért 1896-ban a TT úgy döntött, hogy ugyanazon a helyen új, kényelmes menedékházat építenek. Ennek építési munkái 1898-ra fejeződtek be, az új, fából készült, tűzhellyel és priccsekkel ellátott épület sokkal kényelmesebb volt, mint a korábbi. Sokkal jobban védett a hideg ellen, sokkal kényelmesebb volt annál, így nem csoda, hogy a turisták körében hamar népszerűvé vált. Növekvő népszerűsége miatt többször kibővítették és korszerűsítették. Az épület az I. világháború alatt elpusztult, később azonban a lengyel hadsereg segítségével újjáépítették, és egészen 1924-ig szolgálta a turistákat. Ekkor a Lengyel Tátra Egyesület (PTT) zakopanei szervezete egy új, nagyobb menedékház felépítéséről döntött.

Roztoka menedékház / Schronisko w Roztoce

Fotó: jacekptak.nazwa.pl

A Mickiewicz-vízesések (Wodogrzmoty Mickiewicza, 1099 m) középső zuhataga fölött átvezető hídtól a zöld jelzésen kelet felé haladva 15 percnyi távolságra találhatjuk a Lengyel-Tátra második legrégebben épült menedékházát, a Roztoka menedékházat. A menedékháznak helyt adó tisztáson építette fel a Tátra Egyesület (TT) 1876-ban a két szobás, kamrával és konyhával kiegészített, Wincenty Pol (Schronisko imieniem Wincentego Pola) névre keresztelt menedékházát. 1911-1912-ben az akkor már használaton kívüli épület helyén új, nagyobb menedékházat építettek, melynek építése során felhasználták a régi menedékház gerendáit is. 1923-1926, valamint 1932-1935 között további átépítéseket, bővítéseket végeztek az épületen, az egész évben nyitva tartó, fából épült hangulatos menedékház ekkor nyerte el mai formáját.

Murowaniec menedékház / Schronisko Murowaniec

Fotó: pl.wikipedia.org

A Gąsienica-tisztás (Hala Gąsienicowa, 1500-1530 m) közelében áll a PTTK egész évben nyitva tartó, 1921-1925 között épült Murowaniec menedékháza, amely a magashegyi túrázók bázisának számít. A Tátra Egyesület (TT) 1891-ben két szénakunyhót vásárolt a tisztáson, melyek közül az egyiket 1894-ben menedékházzá alakította át, míg a másikat a konyhának használták. A Murowaniec menedékházat 1921-1925 között építtette fel a Lengyel Tátra Egyesület (PTT) Varsói Osztálya. A lengyel hadsereg Krakkóban állomásozó utászezrede által felépített menedékházat 1925. július 12-én Lengyelország elnöke, Stanisław Wojciechowski nyitotta meg. 1950-51-ben építették hozzá az épülethez a nyugati szárnyat, ezzel együtt átalakították a belső teret, hozzávetőlegesen kialakítva a mai elrendezést. 1963-ban a menedékház részben leégett, ezután részben ismét átépítették.

Konrád-menedékház / Schronisko na Kondratowej Hali

Fotó: mojetatry.pl

A Kalata-rét (Polana Kalatówki) déli részénél ágazik el a Lengyel-Sebes-völgyből (Dolina Bystrej) a Konrád-völgy (Dolina Kondratowa), melynek középső részén, a kék jelzésű turistaúton elérhető, tágas Konrád-réten (Kondratowa Polana) áll a Lengyel Turista és Országjáró Egyesület (PTTK) egyik leghangulatosabb menedékháza, a kicsiny, egész évben nyitva tartó Konrád-menedékház. Már 1910 előtt felépítettek itt egy sí-menedékházat, amelyet nem sokkal később lavina pusztított el, de 1913-ban ismét felépítették. 1933-ban a réten egy barátságtalan menedékház állt, ez azonban a megszállás évei alatt leégett, maradványait a később felépített mai menedékház építésnek idején bontották le. A jelenlegi épületet a Lengyel Tátra Egyesület (PTT) építtette 1946-48 között. Két évvel később már ki is bővítették, ekkor újabb szárnyat építettek hozzá.

Kalata-réti Hegyi Szálló / Hotel Górski na Kalatówkach

Fotó: e-turysta.net

Zakopane közelében, a Tátrai Nemzeti Parkban (TPN) fekvő Kalata-réten (Polana Kalatówki, 1160-1250 m), a festői Lengyel-Sebes-völgyben (Dolina Bystrej) áll a Lengyel-Tátra legmodernebb turistaháza, az 1938-ban épült Kalata-réti Hegyi Szálló (1198 m). Az első épületet a Tátra Egyesület (TT) Sí Osztálya építette a tisztáson 1911-1913 között. Az épület a II. világháború idején raktárként szolgált, majd 1943-ban tűz pusztította el. A jelenlegi, Józef Jaworski tervezte épületet rekord idő, 150 nap alatt építették fel. A német megszállás idején az épületet „Berghaus Krakau” néven ismerték, és a német tisztek kedvelt pihenőhelyének számított. Az egész évben nyitva tartó, alpesi stílusú szálló 92 férőhellyel, étteremmel, kávézóval, szaunával várja a turistákat. 

Ornak menedékház / Schronisko na Hali Ornak

Fotó: atrakcje-turystyczne.eu

A Kościelisko-völgyben (Dolina Kościeliska) futó zöld jelzés közelében, a sűrű erdőkkel övezett, hangulatos Kis-Ornak-tisztás (Mała Ornaczańska Polana) szélén áll a PTTK egész évben nyitva tartó Ornak menedékháza, amely sorrendben az ötödik turisztikai létesítmény a Kościelisko-völgyben. Az első kisebb épületet a Tátra Egyesület (TT) építtette 1875-ben a Jeges-forrás (Lodowe Źródło) közelében, a Régi-Kościelisko-tisztás (Stare Kościeliska) déli végén. A következő épület 1892-ben épült a Hámor-réten (Smytnia Polana), majd a harmadik épületet 1896-ban a Fenyves-tó (Smreczyński Staw) partján építették fel. E három épület közül egyik sem tudott ellenállni az időnek, és gyorsan elpusztultak. A következő épületet a Kevély-völgyben (Dolina Pyszniańska), a Kevély-tisztáson (Hala Pyszniańska) építették fel 1909-ben, ez volt az első, kimondottan a turisták kiszolgálása céljából épített menedékház a Kościelisko-völgyben. Már 1910-11-ben átépítették, majd később több alkalommal végeztek rajta korszerűsítési munkákat. A menedékház a II. világháború éveiben a Magyarországra induló tátrai futárok bázisaként működött, és egészen 1945-ig fennmaradt, ekkor a németek és a partizánok között dúló harcok során pusztult el.

Chochołowi menedékház / Schronisko na Chochołowskiej Polanie

Fotó: zakopane-free.pl

A napsütötte Chochołowi-réten (Chochołowska Polana, 1090-1160 m), a Chochołowi-Barátok (Chochołowskie Mnichy) sziklái alatt található a Nyugati-Tátra legnagyobb menedékháza, az 1953-ban épült, egész évben nyitva tartó, a zöld jelzésen akár kerékpárral is megközelíthető Chochołowi menedékház. A tisztás déli végén 1930-32-ben a Varsói Síklub (Warszawski Klub Narciarzy) építette fel az első menedékházat. Ennek megnyitására 1932-ben került sor, bár már korábban is éjszakáztak benne a turisták. Ez az épület a II. világháború vége előtti napokban egy német tüzérségi lövedék találatának következtében leégett.

Zsári menedékház / Žiarska chata

Fotó: dolinky.szm.com

A Zsári-völgy (Žiarska do­lina) középső ré­szén található a Liptói-Tátra déli oldalának egyetlen magashegyi menedékháza, az egész évben nyitva tartó Zsári menedékház. A menedékház el­sősorban a Rohács-csoportot (Roháče), vala­mint a Liptói-Tátra nyugati részének csú­csait megmászni kívánó turisták körében örvend nagy népszerűségnek, melyet a téli idényben előszeretettel látogatnak a sítúrázás szerelmesei.

Zverovka menedékház / Chata Zverovka

Fotó: chatazverovka.sk

A Bölényfalutól (Zuberec) 7,5 km távol­ságra található füves tetőn az első, 40 fő befogadóképességű turistaházat a Foltos-völgyben (Látaná dolina) 1926-ban leégett menedékház pótlására 1928-ban építette a Csehszlovák Turisták Klubja (KČST). 1934-ben a szomszédos erdőőri lak szobái­nak kibérlésével a menedékház befogadóképességét 65 főre növelték. Az évek során, főleg a II. vi­lágháború eseményei folytán a menedékház olyannyira tönkrement, hogy 1948-1949-ben új menedékház építése vált szükségessé. Ekkor épült fel a mai mene­dékház, amelyet 1959-ben, majd pedig 1970-71-ben bővítettek ki mai formájára. A Rohácsi-völgy (Roháčska dolina) napos hegyi lejtőjén, az Osobitá csúcsa alatt található menedékházat legegyszerűbb műúton megközelíteni, hisz mellette autóbusz-végállomás és parkoló is található.

Oravica menedékház / Chata Oravice

Fotó: sk.wikimedia.org

Oravicapusztán (Oravice) található az Oravica menedékház, amely a Liptói-Tátra egyik legnagyobb menedékháza. A jelenlegi menedékház helyén egy emléktábla tanúsága szerint már 1870 és 1885 között erdészház állott. Ez a menedékház szolgál kiindulási pontjául a Liptói-Tátra legészakibb részébe, így többek között az Árvai-Bobróci-völgybe (Bobrovecká dolina) és a Juráni-völgy (Juráňová dolina) sziklaszurdokába irányuló túráknak.

A legsúlyosabb halny a történelemben - képgalériákkal

Beszélgetés Apoloniusz Raj nyugalmazott meteorológussal és hegyi vezetővel.

Emlékszik Ön arra, hogy a Havasalján (Podhale) olyan viharos erejű halny tombolt volna valaha is, mint az elmúlt napokban?

„Talán meglepő, de nem emlékszem ilyenre. Az a szél, amely Zakopanéban és Kościeliskoban Karácsony estéjén, valamint Karácsony első napján tombolt, a legsúlyosabb következményekkel járt a Lengyel-Tátra történelmében.” 

Ami a Tátrai hangulatokból kimaradt…

A Vadászház Tátraszéplakon (Feitzinger Ede, 1910)

Az 1888-ban alapított település a négy évvel korábban, 1884-ben felépített, a képeslap közepén látható kis Vadászház köré épült. Az egykori Vadászházat később élelmiszerbolttá alakították át, majd az 1950-es években lebontották, helyén napjainkban a település központjában található élelmiszerbolt működik.

Forrás: Nagy Árpád: Tátrai hangulatok – Történelmi séta a Magas-Tátrában (előkészületben)

100 éve alakult meg a Tátrai Önkéntes Mentő Bizottság

100 évvel ezelőtt, 1913. december 28-án a Magas-Tátra mentésügyének biztosítása céljából Tátraszéplakon megalakult a Tátrai Önkéntes Mentő Bizottság (TÖMB), a mai Hegyi Mentőszolgálat törté­nelmi elődje. A szervezetet a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE), a Magyar Turista Egyesület (MTE) és a Budapest Egyetemi Turista Egyesület (BETE) hívta életre. Első elnöke dr. Guhr Mihály volt, s olyan neves hegymászók és Tátra-járók, mint pl. Grósz Alfréd, Hefty Gy. Andor vagy Reichart Dezső is a szervezet tagjai lettek.

A menedékházakban bevezették a bejelentkezési kötelezettséget, a Tátra lakott menedékházait és vadászházait jelentőhelyekké nyilvánították és közöttük telefonösszeköttetést létesítettek. A jelentőhelyek kialakításával egyi­dejűleg a fürdőhelyeket mentőhelyekké nyilvánították, s a szükséges mentőfelsze­reléssel (kötszerrel, sínekkel, hordágyakkal) ellátták.

Halny tombolt a Lengyel-Tátrában

Fotó: Benus Tibor

A halny egy főn típusú szél, amely Dél-Lengyelországban, a Kárpátokban és a Szudéta-hegységben ismert. A legerősebb ilyen típusú szél a Havasalján (Podhale) fúj, ahol a Tátra csúcsairól alábukva jelentős pusztítást okozhat. Ez egy meleg, száraz és viharos bukószél, amely a hegygerincről a völgyek irányában fúj. A halny déli oldalán az érkező levegő felfelé kényszerül, 100 méterenként 0,6 °C-al lehűl, és nedvességtartamát a hegy ezen oldalán adja ki. A levegő a gerincen átbukva, immáron kiszáradva a másik oldalon leáramlik, 100 méterenként 1 °C-al felmelegszik, ezáltal relatív nedvessége jelentősen lecsökken. Jelenlétére a hegységgel párhuzamosan kialakuló lecsiszolt felhőformák (például lencse formájú felhők, latinul lenticularisok) utalhatnak. A halny következtében emelkedik a hőmérséklet, és felgyorsul a hóolvadás (Zakopanéban csütörtökön reggel a hőmérők + 8 °C-t mutattak.)

Dr. Vigyázó János – Téli túráim a Tátrában

Kilátás az Ottó-csúcsról a Nagyszalóki-csúcs gerincére
és a Lomnici-csúcsra. Dr. Hruby Ede felévtele.

Ha vén anyókát látunk redőkuszálta orcával, olyan hihetetlennek tetszik, hogy ezen a hervadt, fakó mezőn hajdan szép rózsák virultak, e beesett homályos szempár egykor sugaraktól ragyogott, ezek az össze­aszott ajkak nyájasan mosolyogtak.

Pedig úgy van; de az idő könyörtelen keze letörlé mind a bájt s ami megmaradt, csak puszta váz, merev és színtelen.

A természet törvénye kérlelhetetlen, - de következetes. Rombolnia kell, hogy alkothasson; ölnie, hogy új életet adhasson. S e törvény alól nincs kivétel. Minden, aminek a természet létet ad, az elmúlás hatalma alá van vetve.

Milyen bájavesztett, kopár arcot ölt télen a természet is! Ifjú tündér volt s ime vén anyóka lett.

Dr. Komarnicki Román – Fehér ünnepnapok

A Lomnici-csoport. Dr. Tóth István felvétele.

Halványodóban már a nyárnak emlékei, végigszántott rajtuk hideg kezével a feledés; széthordta már az őszi szél a tar fáknak aranysárga ékét, melynek minden hervatag leveléhez egykor reményt és Ígéretet fűzött a virágfakadás. S mi elsirattuk a természet lassú sorvadását, szenvedéséről halk elegiát dalol a borongós bánatos őszutó.

Egyhangúan szürke, novemberi napok járják; erdőn-mezőn kiült a téli halálnak látogató jegye: a dér. A ködös ősznek sivár melancholiája ránehezedett a poprádi síkra és unalmas egyhangúsággal szitál az őszi eső.

Oly szomorúan, elhagyottan áll most a Tátra, felhőben és ködben; mélyen nyúlnak alá ködmönének tépett foszlányai, elfonódnak a fenyvesek koronái közé. De ott a magasban, felhők mögött őszi hervadás, haldoklás idején új, tiszta világ születik; őszi fergetegnek harcai közben fehér pelyhekben hull alá az égnek könnye és a Tátra viharszántott ormaira leszállt már a hosszú álom, az első téli hó.

Wass Albert – Karácsonyi versek II.

Elindul újra a mese!
Fényt porzik gyémánt szekere!
Minden csillag egy kereke!
Ezeregy angyal száll vele!
Jön, emberek, jön, jön az égből
Isten szekerén a mese!

Karácsony készül, emberek!
Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek,
csillogtassátok kedvetek,
legyetek ujra gyermekek
hogy emberek lehessetek!

Póznák segítik télen a turistákat

A Magas-Tátra magashegyi környeztében található téli turistautakon, melyekre nem terjed ki a téli zárlat, már elhelyezték az útvonalak nyomvonalát jelölő póznákat. A Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészet (TANAP) Területi Szolgálatának erdészei minden évben kb. 21 km. hosszú jelzett turistaút téli nyomvonalát jelzik ezzel a módszerrel. „Póznákkal jelöljük az út nyomvonalát valamennyi, egész évben nyitva tartó menedékházhoz, valamint a völgyekben addig a pontig, ameddig a téli zárlat miatt közlekedhetnek a turisták. Hasonlóképpen faoszlopokkal jelöljük az egykori erdőkben vezető azon útvonalakat, amelyek nyomvonalán a szúkárok miatt napjainkban már nincsenek fák” – mondta Dominik Michalík, a TANAP kerületi vezetője. A kihelyezett karók hosszúsága kb. 4 méter, annak érdekében, hogy legalább 2 méteres részük a hótakaró fölött maradjon. „Nagyobb havazások és szeles időjárás esetén ellenőrizzük a karók állapotát, mivel havazás vagy nagyobb szél után a karóknak néha csak 20-30 cm hosszú darabja marad a felszínen” – tette hozzá Michalík. Ilyen esetben az erdészek újabb karókat helyeznek el az útvonal jelölésére.

Ami a Tátrai hangulatokból kimaradt...

A Tátraszéplakról Újtátrafüredre vezető út (Feitzinger E., 1902)

Az osztrák-sziléziai Feitzinger Ede adta ki ezt a képeslapot, melyen egy, a Kárpátok alatt élő parasztcsaládot láthatunk. Az 1903. júliusban postára adott lap üzenete az alábbi: „Ma nagyon rossz időnk van egész nap esik. Eddig kellemes volt a fenyvesek közt, de most nagyon lehült a levegő. Jó időt remélve csókol Mariska”

Forrás: Nagy Árpád: Tátrai hangulatok - Történelmi séta a Magas-Tátrában (előkészületben)

Ismeretlen holttestet találtak a Kapor-völgyben

December 20-án ismeretlen személy holttestére bukkant egy természetvédelmi őr a Kapor-völgy (Kôprova dolina) nyugati részén. A Kapor-völgy a Magas-Tátra és a Liptói-Tátra között húzódik, mintegy 11 km hosszan. A holttestet a völgy nyugati részén, a Liptói-tető (Liptovské Kopy) gerincén vette észre egy természetvédő. A Magas-Tátrában és a Liptói-Tátrában működő hegyimentők 12 fős csoportja indult szombaton reggel a tetem felkutatására. Dél körül a Hátsó-Kopasz-hegy (Zadný Holý vrch) térségében akadtak rá az elhunytra, akin már nem észleltek életjeleket. Dokumentálták a helyszínt és lehozták a tetemet a hegygerincről Podbanszkó (Podbanské) községbe.

105 éve közlekedik a tarajkai sikló

105 évvel ezelőtt, 1908. december 21.-én kezdte meg működését a tarajkai sikló, azon a napon indult útjára ugyanis az első szerelvény az Ótátrafüred és a Tarajka között kiépített siklóvasút vonalán. A siklóvasút kiinduló állomása a Grand Hotel mögött, a kápolna mellett található, míg felső állomása a Tarajkán lett kialakítva. Az egész úgy működött, hogy a felső állomás épületében volt egy elektromos motor, amely mozgatta a drótkötelet, melynek mindkét végéhez egy-egy nyitott, ingajáratban közlekedő vagont erősítettek. Az állomásokon nem volt váróterem, csak a felszállóhely felett volt tető, a menetjegyeket pedig a vagonokban lehetett megvásárolni.

A Nagy-Kapor-tető, öt gerinc elágazási pontja

A Nagy-Kapor-tető (Veľká kopa, 2053 m) a Liptói-tető tömbjének legmagasabb csúcsa. A csúcs öt gerinc elágazási pontja, ebből a szempontból csak a Bika-hegy (Bujačí vrch) előzi meg, bár ennek elsőbbségét egyes térképészek jogosan megkérdőjelezik, mivel a Bika-hegy oldalgerincei nem a kiterjedt tömb legmagasabb pontján ágaznak el. A Nagy-Kapor-tető esetében csak a Bredár-nyeregbe vezető nyugati gerinc elágazási pontja kérdéses, mivel ez a csúcstól kb. 100 m-re található. A csúcsból elágazó gerincek sorban:

1. Az északkeleti gerinc a Felső-Csendes-nyeregbe vezet, ez a Liptói-tető főgerincének egy szakasza.

2. A délkeleti váll, amelyet Kusza-gerincnek hívnak, és amely elválasztja a Garai-völgyet a Türckh’s-völgytől.

3. A délnyugati gerinc a Türckh’s-nyeregbe vezet, szintén a Liptói-tető főgerincének egy szakasza.

Túrázás a Magas-Tátrában anno

A 19. században a Magas-Tátrában túrázni kifejezetten drága mulatság volt. Kevésbé a szállodai árak, sokkal inkább a közlekedés és a túravezetés árai voltak szokatlanul magasak.

A Magas-Tátrába a legcélszerűbben a vonattal és bérkocsival lehetett eljutni. A vonatról a Kassa-Oderbergi Vasút poprádfelkai állomásán kellett leszállni. Innét egy bérkocsi (persze a pesti árak többszöröséért) kb. 90 perc alatt elvitte az utazót Tátrafüredre. Azért Tátrafüredre, mert a csorba-tói fogaskerekű és a tátrai villamos megnyitása előtti időben a magas hegység túraútvonalaihoz legközelebbi kiinduló pont Tátrafüred volt. A túrázók tehát Tátrafüreden megszálltak. Másnap innét lehetett továbbindulni.

Átadták az új felvonót Tátralomnicon

2013. december 14-én, szombaton üzembe helyezték a Start és a Kő-pataki-tó között felépített új, 15 személyes felvonót, amely gyönyörű napsütéses időben szállította az első utasokat. A felvonó az idei téli szezon legfontosabb újdonsága a Magas-Tátrában, felépítésének költsége elérte a 10 millió eurót. Az új felvonó a régi, négy személyes kabinos felvonó felső szakaszát váltotta fel, amely még 1995-ben épült, és egészen 2013 őszéig közlekedett. Ennek a felvonónak az alsó, Tátralomnictól a Startig közlekedő része továbbra is a turisták rendelkezésére áll. „Az új felvonó nagyon különleges, megfelel az ilyen felvonókkal szemben támasztott legmagasabb biztonsági követelményeknek is. A felvonó a minimálisan szükséges magasságban követi a terep egyenetlenségeit, ezzel is növelve a biztonságot szeles időben.

Jégtemplom épül a Tarajkán

A Magas-Tátrában az idei téli szezon egyik újdonsága a Tarajkán felépített jégtemplom lehet. Ennek felépítésében 12 jégszobrász vesz részt, akik 280 darab, összesen 28 tonna súlyú jégtömbből készítik el a jégtemplomot. Kétkezi munkájuknak köszönhetően a jégtömbök jégből készült templommá állnak össze. „Már nagyon várom a pillanatot, amikor beléphetünk végre a jégtemplomba, melyet a látogatók belépődíj nélkül tekinthetnek meg, és amelyben Bach, Mozart és Beethoven zenéit hallgathatják majd. Különböző kulturális programokkal, koncertekkel készülünk, és esküvőt is rendeznek majd itt” – mondta el Lenka Maťašovská, a Magas-Tátra Régió Idegenforgalmi Hivatal körzeti szervezetének vezetője. A jégtemplom megálmodója a csehországi Plzenben élő jégszobrász, František Bálek.

Tátrai hangulatok – A Magas-Tátra régi képeslapokon

Kattints a nagyításhoz

Örömteli hírrel szolgálhatok a Tátra-barátoknak, a Magas-Tátra turistaösvényeit járó honfitársaimnak, a hegység történelme, múltja és jelene, a XX. század elejének tátrai hangulata iránt érdeklődők széles táborának. Hamarosan megjelenik legújabb, „Tátrai hangulatok” című képeslapos könyvem, amely nem más, mint egy képeslapalbum, melyben képeslapok segítségével szeretném felidézni a millennium utáni évek tátrai világát, hangulatát. Természetesen korabeli képeslapokról van szó, amelyeket a képeslapkiadás hőskorában, a XIX. század utolsó éveitől kezdődően az I. világháború végéig adtak postára, vagy vásároltak meg őseink. Már maga az is kisebb csoda, hogy ezek a lapok átvészelték két világháború pusztítását, az elmúlt 100 év viharait, címzettjük vagy őrzőjük, tulajdonosuk életének sorsfordító eseményeit, boldog vagy szomorú pillanatait. Átvészelték, és gondos kezekbe kerülve újjáélednek a gyűjtők albumaiban, és remélhetőleg újjáélednek majd e könyv lapjain is. 

Készülődés a téli szezonra

A tátrai téli szezonra nagyban készülődnek fürdőink. Tátraszéplak, Matlárháza, Ujtátrafüred és Tátralomnic idén ősszel nem is zártak be, hanem egész éven át tartó folytonos fürdőéletet igyekeztek teremteni a Tátra alján. Magyarországon ez még sok ráfizetéssel és áldozatok árán valósitható csak meg és épen ezért igen dicséretes fürdőink próbálkozása. Szigorú telet jósolnak a meteorologusok, igy a téli sportokra hosszú idény vár, bár a Tátrában különben emiatt sohsem panaszkodhatunk, decembertől márciusig mindig van elég hó. Tátralomnicon nagyszabású külön rodli- és külön bobpályát építenek most, melyek vízvezetékkel locsolhatok lesznek. Drótkötélpálya fogja felvontatni a szánkázókat stb. Matlárházán pedig már is eleven, vállalkozó szellemű sporttársaság tanyázik, kik legutóbb a Zöldtóhoz rándultak ki korcsolyázni A befagyott tó hómentes jegén élvezetes siklásban volt részük.

Forrás: Turistaság és Alpinizmus I. évfolyam, 1910/1911.

245 éve született Asbóth János

245 évvel ezelőtt, 1768. december 13-án született Asbóth János (1768-1823) természettudós, mineralógus, botanikus, zoológus. 1788-tól Göttingenben tanult, 1791-ben tért haza, és előbb a lőcsei, majd 1796-tól a késmárki gimnázium tanára lett. A Tátrával való kapcsolata is a lőcsi és késmárki tanítóskodásának éveire tehető, amikor ezekben a középiskolákban filozófia és természetrajzot oktatott. Ekkor kereste fel és írta le a Tátra egyes tavait. A Tátrát leginkább Fábri Jakab hegyivezető kalauzolásával Berzeviczy Gergely, Mauksch Tamás és Genersich Sámuel társaságában járta. Asbóth János készítette el a Késmárki-völgy egyik első leírását Topographisch-mineralogische Beschreibung des Felsenkessels, in welchen der grüne See auf der Karpathen eingeschlossen ist címmel, amely Bredeczky Sámuel 1802-ben, Sopronban megje­lent Topographisches Taschenbuch für Ungarn, auf das Jahr 1802 c. művében je­lent meg. Érdemeit elismerve több külföldi tudós társaság tagjává választotta.

Forrás és fotó: http://www.fsz.bme.hu; Magyar hegyisport és turista enciklopédia.

A Jégpince a Bélai-Tátrában

A Bélai-Tátra számos barlangja közül a már korábban bemutatott Bélai-cseppkőbarlang és az Alabástrom-barlang mellett említést érdemel még az Alabástrom barlang mellett található Jégpince (Ľadová jaskyňa). Mint neve is mutatja, ez az 1434 m tengerszint feletti magasságban fekvő, kb. 50 m hosszúságú barlang az egyedüli a Bélai-Tátra bar­langjai közül, amelyben állandóan jeges képződmények találhatók. Dr. Róth Samu a Magyarországi Kárpátegyesület 1882-es évkönyvében ezekkel a sorokkal mutatja be a barlangot (részlet az írásból):

Felesküdtek az új hegyimentők a TOPR-nél

2013. október 26-én, szombaton a Lengyel-Öt-tavi menedékházban letették az esküt a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) új hegyimentői, soraikban több mint 30 év után az első női hegyimentővel. Az eskü szövege 1909-től nem változott, azóta mindig Mariusz Zaruski több mint 100 évvel ezelőtt megfogalmazott szavaival tesznek esküt a hosszú képzésen átesett hegyimentők: „Önként és becsületszavamra esküszöm, hogy amíg egészséges vagyok, Vezetőnk vagy Helyettesének hívására – függetlenül az évszaktól, a naptól és az időjárási körülményektől – mindig megjelenek az általa megadott helyen és órában, megfelelő felszereléssel és készen arra, hogy a hegyekbe induljak az általuk megadott útvonalon és utasítások alapján, annak érdekében, hogy megleljem az elveszettet és segítséget vigyek. Kötelességemet lelkiismeretesen és kötelességtudóan fogom végrehajtani, annak tudatában, hogy cselekedeteimtől emberek élete függhet. A magamra vállalt nehéz kötelességeimnek teljesem tudatában vagyok és jó szándékom jeléül az eskümet Vezetőnknek adott kézfogással is megerősítem.”

Szimbolikus emlékhely a Szlovák Paradicsomban

A Szlovák Paradicsomban, a Mendékkő-fennsíkon (Kláštorisko) 2010-től létezik egy szimbolikus emlékhely. „Ekkor helyeztük el a szimbolikus emlékhely alapkövét, és ekkor tartottuk itt az első megemlékezést” – mondta el az emlékhely megálmodója, Vladimír Mucha, aki a Szlovák Paradicsom Nemzeti Parkban dolgozik. A temető a turisták által gyakran látogatott helyen található, és emlékeztet arra, hogy a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park gyönyörű hely, amely azonban alattomos és veszélyes is lehet. A szimbolikus emlékhelyen 71 személy neve szerepel az emléktáblán, legtöbbjük a Szepesség hegyeiben haltak meg. Azoknak a neve is olvasható az emléktáblán, akik hozzájárultak a nemzeti park fejlesztéséhez. Ahogy az ötletgazda elmondta, az emlékhely nem csak a Szlovák Paradicsomban balesetet szenvedett személyeknek állít emléket.

Etetik a kihalással fenyegetett tátrai zergéket

A tátrai zerge (Rupicapra rupicapra tatrica) olyan endemikus faj, amely csak a Tátrában él, az ezredfordulón azonban a kihalás veszélye fenyegette. Ez az egyedülálló faj 13 évvel ezelőtt csaknem kihalt, a zergepopuláció létszáma 2000-ben 160 egyedre csökkent. Szerencsére a kihalással fenyegető félelmetes forgatókönyv nem következett be, azóta a tátrai zergék száma fokozatosan növekszik, mára a zergeállomány csaknem hétszerese az akkorinak. A legutóbbi, az idei tél beállta előtt elvégzett zergeszámlálás adatai alapján jelenleg 1186 zerge él a Tátrában, ez 90-el több, mint egy évvel ezelőtt. „A jó hír az, hogy a teljes állományból 170 fiatal kölyköt számoltunk meg” – mondta el Jozef Hybler, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) zoológusa.

Lótrágyától bűzlenek Zakopane utcái

A zakopanei hatóságok nem képesek felvenni a harcot azoknak a góral lovasfogatoknak a tulajdonosaival, akik az nyári turistaszezonban sétakocsikázásra hívják a városba látogató turistákat. Mint kiderült, a fiákerek ellen a leggyakoribb panasz az, hogy beszennyezik az utcákat, és a lovak ürülékét senki nem takarítja fel utánuk. A legnagyobb probléma az, hogy olyan fiákeresek ellen érkezik a panaszok többsége, akik sehol sincsenek regisztrálva, magyarul illegálisan végzik ezt a tevékenységet. A legálisan dolgozók kocsiján kis táblán látható a regisztrációs szám, ők folyamatosan takarítják a lovaik által hátrahagyott ürüléket, de a több száz illegálisan fuvarossal a hatóságok egyszerűen nem tudnak mit kezdeni. A hatóságok elismerték, hogy tehetetlenek az illegális fuvarozók által hátrahagyott lótrágya ügyében.

Neogrády László – Tátrai táj patakkal

Neogrády László (1896-1962) a Képzőművészeti Főiskolán tanult, Balló Ede növendéke volt. Naturalista tájképeket és portrékat festett, több festményének is témája a Tátra. Rendszeresen szerepelt a Műcsarnok tárlatain, 1929-ben a Fészek Klubban mutatta be alkotásait. Tátrai táj patakkal című festménye 60x80 cm méretű.

A festő műveiből készült összeállítás itt tekinthető meg!

Forrás: neogrady-laszlo.hung-art.com

415 éve született Augustini (ab Hortis) Keresztély

415 évvel ezelőtt, 1598. december 6-án született Augustini (ab Hortis) Keresztély (1598-1640) orvos aki nagy érdeklődést tanúsított a természettudo­mányok iránt, az orvostudományon kívül a botanika és az ásványtan is foglakoztatta. Orvosi diplomájának megszerzése után 1622-ben Késmárkon telepedett le, majd II. Ferdinánd személyes orvosa lett. 1631-ben füvészkertet létesített, ezért a császártól magyar nemességet, és „ab Hortis” (füvészkerti) előnevet kapott. A császár halála után visszatért a Szepességbe, Frölich Dávid kortársaként hozzá hasonlóan járta a Tátra magasabb régióit, először 1640-ben kirándult a hegségbe, de úticéljait nem ismerjük. Ekkor, valamint későbbi kirándulásai során valószínűleg a hegység több csúcsára is feljutott, ám erről szóló feljegyzései sajnos elvesztek. Id. Buchholtz György kutatási eredményeit felhasználva elkészítette a „Balsamum Hungaricum” névre keresztelt fenyőolaj készítményt, melyet 1640-től nagy mennyiségben kezdett gyártani.

Fényűző luxus a Magas-Tátrában: Hotel Kempinski

A Caviar&Cocaine című népszerű életmódportálon október végén jelent meg egy tátrai utazásra csábító írás. A cikk szerint a Tátrai Nemzeti Parkban történő szabadság egy luxusszállodában eltöltött pihenéssel együtt olyan, mint egy kaland a paradicsomban, ahol megállt az idő. Magas hegyek, kristálytiszta és mély tavak a sűrű erdők mélyén, történelmi épületek, ezekkel a szavakkal csábít a portál a Tátrai Nemzeti Park meglátogatására. A természeti szépségek kiegészítéseképpen ugyanakkor felhívja a figyelmet a különösen fényűző Grand Hotel Kempinskire, amely a hegységben a pihenés aktív módját választó vendégeknek kivételes kényelmet és exkluzív szolgáltatásokat kínál. A cikk szerzője kiemeli a szálloda wellness részlegét, valamint teljes belső kialakítását.

A Pátria nevének eredete

Bizonyára sokakban felmerült már a kérdés, vajon miről kapta nevét a Bástya-gerinc egyik utolsó, délkeleti irányban legmesszebbre kinyúló kiemelkedése, a Pátria (2203 m) csúcsa, amely széles, enyhe omladéklejtővel ereszkedik alá Csorbai-tó felé. Előretolt helyzeténél fogva igen kiterjedt a kilátása déli irányban, a Poprádi-medence, Liptó, a Szepesség és az Alacsony-Tátra felé, de különösen szép a Menguszfalvi- és Malompataki-völgy közeli hegykoszorújára. Bél Mátyás és ifj. Buchholtz György mint Kupferschachtot (rézakna) emlegetik, mivel a stólai Benedek-rendi kolostornak volt itt részbányája. Mai elnevezése a helybeli szlovák tájszólásban használt patrieť (nézni, látni) szóból ered, mivel a délre kiszögellő csúcs kitűnő kilátópont.

Tűzliliomot loptak a Szlovák Paradicsomból

Zsugori kertész, vagy közönséges vandál? Virágtolvajok garázdálkodtak a nyáron a Szlovák Paradicsom Nemzeti Parkban. Káposztafalva (Hrabušice) határában, az Irtás-réten (Kopanecké lúky) ritka, értékes virágot, tűzliliom (Lilium bulbiferum) hagymákat ástak ki és loptak el. Csak az üres gödrök maradtak a kiásott virághagymák után. A természetvédők három virághagyma eltűnését tudták megállapítani, az esetről természetesen értesítették a rendőrséget. „Ellentmondásos a helyzet, mivel a virág rokon fajtáit meg lehet vásárolni kertészeti szakboltokban. Úgy gondoljuk, hogy a közelben lakók ásták ki a hagymákat, és ültették el saját kertjükben” – mondta a nemzeti park illetékese. A ritka virág eszmei értéke 27 €, ezt meg lehet szorozni hárommal, mivel a virág védett helyről származik.

Hunfalvy-völgyi menedékház – www.menedekhaz.info

Aki egy kicsit is rákap a Magas-Tátra (Vysoké Tatry) ízére, előbb vagy utóbb ellátogat a turisták számára is látogatható, pazar körpanorámát nyújtó Tengerszem-csúcsra (Rysy). Ha dél felől közelítjük meg a hegyet (mint a Magyarországról érkező túrázók többsége), akkor mindenképp utunkba fog esni a hegység legmagasabban fekvő menedékháza, a Hunfalvy-völgyi (szlovák és lengyel nevén: „Rysy alatti”) menedékház. Az épület több éve húzódó teljes körű felújítása nemrég fejeződött be, így eljött az ideje, hogy bővebb ismertetőt kapjon oldalunkon. Több szempontból is „igazi” menedékházról van szó, mely annak ellenére, hogy a felújítás után sem összkomfortos, előnyös pozíciójának és barátságos hangulatának köszönhetően igen népszerű: falai közt egy-egy szezonban több ezren fordulnak meg - akár egy étkezés erejéig, akár itt éjszakázó vendégként.

Kevesebb áldozat és mentőakció a nyári szezonban

A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) november 6-án tartott sajtótájékoztatóján arról tájékoztatták a média képviselőit, hogy 2013-as nyári idegenforgalmi szezonban a tátrai hegyi üdülőhelyeken megnövekedett forgalommal együtt nem nőtt a komolyabb sérülésekkel járó balesetek, így a beavatkozások száma sem. „Ez az év nagyon kedvező volt számunkra. Annak ellenére, hogy a forgalom láthatóan növekedett, a balesetek aránya enyhe csökkenést mutat, amivel nagyon meg vagyunk elégedve” – mondta el Jozef Janiga, a HZS vezetője. A május 1-től október 31-ig tartó nyári szezon pozitívuma, hogy a szlovák hegyekben a hegyimentőknek az előzőeknél kevesebb súlyos balesetnél kellet közbeavatkozni. „A nyári szezonban öt halálos baleset történt, amely a korábbi évekhez viszonyítva egyértelműen csökkenést jelez” – tette hozzá Janiga.

Gréb János gyógyszerész hirdetése – Vasárnapi Újság

Havasi gyopár-créme - Kitűnően elismert és gyorsan ható szer szeplők, máj- és bőrfoltok, kiütések és mindennemű bőrbajok ellen. Ezen créme óntalan és zsírtalan. Készíti Gréb János gyógyszerész Poprádon és Alsó-Tátrafüreden. Ára 3 tégely 3 korona.

Havasi gyopár arcz-puder – 1 doboz 1 kor., 4 doboz 3 kor.

Havasi gyopár-tej – világhírű gyártmány kifogástalan arczszin elnyerésére, valamint a bőrszin ápolására. Üvegje 1 kor. 60 fill.

Hat koronás rendeléseket bérmentve küld Gréb János gyógyszerész, Poprád, Szepesmegye.

Forrás: Vasárnapi Újság 1903; Fotó: photoblog.lujoba.hu

200 éve született Husz Dávid, mindenki Husz Apója

200 évvel ezelőtt, 1813. november 28-án született Husz Dávid (1813-1889) poprádi vendéglős, a helyi közélet neves szereplője, aki a XIX. század második felében felismerte, hogy Poprádon is szükségessé vált egy olyan turistaközpont létesítése, ahonnan rövid idő alatt elérhetővé válnak a hegyek, hisz ne feledjük, ekkor még Tátrafüred kivételével nem léteztek a Tátra körút melletti települések. A XIX. század hatvanas éveinek végén a turizmus egyre nagyobb méreteket öltött, így ennek kielégítésére Husz Dávid 1868-ban kis vendéglője mellé 24 szobás turistahá­zat és éttermet építtetett. Az állandó vendégei körében csak Husz apónak nevezett tulajdonos ezzel megteremtette az alapjait a Husz-parknak, amely a század­fordulón 9 különböző komfortfokozatú épületből állt. A parkban a szállóépületeken kívül étterem, fürdőház, söröző és tekepálya is helyet kapott. A szállóépületekben összesen mintegy 150 szoba és a Tátrára nyíló pazar panoráma várta a pihenésre vágyókat, a parkot díszcserjék és virágágyások díszítették.

Egyedülálló fotók: ezek ma már hiányoznak a Tátrából

Bár napjainkban pénzbüntetésre számíthat az, aki beleveti magát a Csorbai-tóba, vagy tüzet gyújt a Tátrában felállított sátor előtt, a múltban az emberek gyakran fürödtek a tóban, és táboroztak a hegységben. Ezen kívül túra közben bármikor találkozhattak egy juhnyájjal, vagy akár katonákkal is. Aztán jöttek a vadászok, akik zsákmányukat a tátrai településeken értékesítették. Napjainkban minden ilyen tevékenység tilos, ezek a történetek már csak a régi fotókon éledhetnek újjá.

Építőipari tevékenység

A XIX.-XX. század fordulóján nem jelentett gondot egy menedékház felépítése. Ennek a munkának az eredményei a mai menedékházak a Tátrában. És régen többen voltak, mint ma, akik látogatták ezeket. Ma a tátrai sziklák között semmi sem épülhet.

Pusztulnak Tátralomnic egykori büszkeségei

Tátralomnic a Magas-Tátra egyik legismertebb turisztikai központja. Korábban néhány gyönyörű épületéről volt híres, melyek helyreállítására jelenleg nem nagyon van remény. Ezek a romok egykor a Tátra büszkeségei voltak, a rendszerváltás után azonban gazdát cseréltek, és a pompás épületek kezdtek pusztulni. Úgy tűnik, számukra közel a vég.

Tátralomnicon, amelyet napjainkban a világ minden tájáról érkező turisták látogatnak, két egykor pompás épület romjait is megcsodálhatjuk. A település központjában 15 éve kísértetházként álló Lomnic szálló (Hotel Lomnica) épülete hosszú éveken át a Tátra leglátványosabb épületei közé tartozott. Az épületet a neves építész, Majunke Gedeon tervezte, aki számos jelentős épületet tervezett a Tátrában.

A Gerlachfalvi-csúcs útjai - www.overmagazin.com

Széles, kiterjedt hegytömb, labirintusszerű szakadékokkal, falakkal. Kimagasló alakja hosszan elnyúló tetőélével jellegzetes látvány a környékbeli csúcsokról, a Poprádi-síkság felől viszont inkább egy horpadt ölű, testes piramis képét nyújtja. Karcsú toronyra, merész bástyára vagy valamilyen más, rögtön mászásra csábító képződményre nem igazán hasonlít, tömegével, sziklás oldalainak méreteivel mégis tekintélyt parancsoló. Felpillantva rá, az ember egyből látja, hogy túl könnyen nem érheti el. S tényleg így van: megmászása minden, csak nem sétaút…

A Gerlachfalvi-csúcs a maga 2655 méterével nem csak a Magas-Tátra, hanem az egész Kárpát-koszorú legmagasabb pontja. Sokáig azonban más ormokat tartottak a legnagyobbnak, a Kriván, a Lomnici- és a Jég-völgyi-csúcs szintén birtokolta ezt a kitüntető titulust. Mígnem 1839-ben hegyünk elsőbbsége is felmerült, majd – a kétkedések ellenére – pár évtizeddel később végre hivatalosan is megkapta a címet a jogos tulajdonosa.

Medveszámlálás a Tátrában

A varsói Agrártudományi Egyetem, valamint a Tátrai Nemzeti Park (TPN) szakemberei által elvégzett medveszámlálás adatai szerint a Tátra lengyel oldalán jelenleg 15 medve él. A nyár folyamán azonban ennél többen vannak, mivel több medve is átbarangol a hegység déli oldaláról a Lengyelországhoz tartozó területre. A medvék genetikai kutatása több mint egy évvel ezelőtt kezdődött. „A kapott eredmények azt mutatják, hogy az állandóan a Lengyel-Tátrában tartózkodó medvék száma nem túl nagy. A nyári időszakban azonban a létszámuk megduplázódik, mivel több medve szívesebben tölti a nyarat a hegység északi oldalán” – mondta el egy lengyel szakember, dr. Zuzanna Nowak. Kutatásaik szerint az egész Tátrában 45 medve él, ebből 15 egyed állandóan a Lengyel-Tátrában, 16 medve pedig szezonálisan mozog a két ország között. Ezek a telet inkább a szlovák oldalon töltik, a májustól augusztusig terjedő időszakot viszont a Lengyel-Tátrában, majd ősszel ismét visszatérnek Szlovákiába.

A Tátra elveszítheti a nemzeti park besorolást

A Nemzetközi Természetvédelmi Unióra (IUCN) hivatkozva a lengyelek azt állítják, Magas-Tátra a virágzó építőipari beruházások, valamint a természetbe történő nagy fokú beavatkozás miatt akár el is veszítheti a nemzeti park címet.  A nemzetközi szervezet arra figyelmeztet, hogy ha Szlovákiában folytatják a síközpontok tervezett bővítését és építését, felül kell vizsgálni a Tátra nemzeti parki besorolását. A szlovák hatóságok ugyanakkor azt állítják, hogy a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) területén valamennyi beruházás legális, és összhangban áll a természetvédelmi törvényekkel. Arról, hogy a természetvédelmi terület nemzeti park címet kapott, az IUCN döntött. Ennek alelnöke, a szlovén Andrej Sovinc azonban úgy véli, hogy a Tátra szlovák része lassan, de biztosan elveszíti ezt a címet. A több millió eurós költségvetésű építkezések, a TANAP területén lévő síközpontok fejlesztése Sovinc szerint ellentétben állnak a környezetvédelemmel és a tátrai ökoszisztéma védelmével.

Csorbató korabeli képeslapokon és fotókon

2013 nyár elején mutatták be a nyilvánosságnak a Magas-Tátra lábánál található Csorba, valamint a hozzá tartozó Csorbató település történelméről szóló, rövid idő alatt immár a harmadik kiadványt. A május végén bemutatott képes album címe: Csorbató korabeli képeslapokon és fotókon (Štrbské Pleso na dobových pohľadniciach a fottografiách), szerzője pedig a Felsőhágin élő Jozef Huber. „A könyvvel megpróbáltuk Csorbató és az egész település történetét közelebb vinni a nyilvánossághoz, a mai fiatalokhoz. Tavaly jelent meg a „Premeny obce” című könyv, melyben az ott látható fotókon keresztül követhetik nyomon az érdeklődők, hogyan jött létre a település. Nem sokkal később jelent meg Milan Koreň „Od Štrby po Štrbský štít” (Csorbától a Csorbai-csúcsig) című könyve” – mondta el Michal Sýkora, Csorba község polgármestere.