Téli korlátozások a Lengyel-Tátrában

A Lengyel-Tátrában is van bizonyos fokú téli zárlat, ám ez jóval kisebb területre koncentrálódik, mint a Tátra déli oldalán. A Tátra Nemzeti Park (TPN) előírásai szerint november 1. és április 30. között nem látogatható a Fagyos-barlang (Mrożna Jaskinia) a Kościelisko-völgyben (Dolina Kościeliska).

Mikor túrázzunk a Magas-Tátrában?

Melyik hónapban érdemes túrázni a Magas-Tátrában? A válasz egy szóval: bármelyikben. Minden hónapban más és más arcát mutatja a hegység, minden évszaknak megvan a maga varázslatos hangulata. Ha mégis választani kellene, akkor adunk pár tippet, mielőtt elindulnál.

Január-február: az igazi téli hónapok. A síelés és a téli havas túrák időszaka.

Március: az utolsó igaz téli túrák hónapja.

1 €-s szezonnyitó a Tátrában - ELMARAD!!!

A hegyekben még az ősz uralkodik, de a Tátrában már minden előkészület megtörtént, hogy megkezdődjön az ide síszezon, csupán a hó hiányzik. A tátrai síterepek üzemeltetői mindenkit szeretettel várnak november 30-án, a szezonnyitón Tátralomnicra, ahol pénteken 1 €-ért lehet használni a sípályákat és felvonókat. Ha lesz hó…

Zakopanéban is gondot jelentenek a medvék

A természetvédők azt tapasztalják, hogy a tátrai medvék egyre kevésbé félnek az ember közelségétől, egyre jobban megközelítik Zakopane lakóépületeit. A Palánkos-völgy torkolatánál, a Strążyska utca közelében rendszeresen föltűnik legalább egy nőstény a kölykével, valamint egy magányos egyed, aki egyre közelebb merészkedik a házakhoz, és a kerítések mögött álló almafákról leszedi az érett almát. Sajnos ezt a viselkedést a szülők továbbadják a kölyköknek, így aztán az ember közelségéhez hozzászokott felnőttek kölykeiben is egyre kisebb a félelem az embertől.

Átlag feletti a Csorbai-tó vízszintje

A Csorbai-tóban lévő víz mennyisége jelenleg elégségesnek mondható annak ellenére, hogy kevés eső esett a nyáron, száraz volt a nyár és az ősz is. A tó vízszintje jelenleg kb. 20 cm-rel magasabb az átlagosnál. A magasabb vízszint abból is látható, hogy a tó körüli sétaúton kialakuló pocsolyák még száraz időben sem tűnnek el teljesen. A vízszint emelkedése azt is eredményezi, hogy a tó hivatalosan mért területe (19,76 hektár) most valamelyest nagyobbnak mutatkozik.

A leghosszabb szerpentin a Tátrában

A Magas-Tátrában a legkanyargósabb turistaút a Poprádi-tótól az Oszterva-nyeregbe vezető szerpentin, amelynek két végpontja között 32 alkalommal kell éles kanyart tennünk. Nem sokkal marad el mögötte egy másik, szintén a Felső turistaúton található szerpentin, a Zöld-tó és a Nagy-Morgás-hágó közötti szerpentinen ugyanis 27 kanyart alakítottak ki az út hajdani építői.

Forrás: http://www.tatryportal.sk

Életre kelnek az elpusztult fák

A 68 éves stólai Ján Veteška fafaragónak köszönhetően eredeti módon kelnek életre a vihar által elpusztított fenyőfák a Magas-Tátrában. A gyökerestől kitépett fák helyükön maradt gyökérzete eredeti fafaragványok képében kel életre keze munkája nyomán. Szemet gyönyörködtető alkotásait megtalálhatjuk az erdőkben, a településeken és a turistautak mentén. Legismertebb alkotásai a Poprádi-tóhoz vezető kék jelzésű út mellett láthatóak.

Közel 30 omladozó épület a Magas-Tátrában

A Magas-Tátra településein még mindig közel 30 elhanyagolt, pusztuló épület várja sorsa jobbra fordulását, amelyek nagy mértékben rontják a települések esztétikai képét. Az utóbbi időben azonban egy, a pusztuló épületekkel foglalkozó szlovák nyelvű honlap (www.tatranske-haraburdy.sk), valamint a Tátrai Szépítő Egylet (TOS) aktivistáinak köszönhetően mintha megmozdult volna az állóvíz.

Hódot láttak a Felkai-Hosszú-tóban

Ebben az évben szokatlan látogatóra tűnt fel a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) magasan fekvő részein A TANAP Állami Erdészetének munkatársai a Felkai-völgyben először a Felkai-tóban, majd később a Hosszú-tóban is egy fiatal hódra figyeltek fel. Jozef Hybler, a TANAP zoológusa elmondta, hogy egy fiatal egyed közel 2000 méteren keresett magának új élőhelyet. A Felkai-Hosszú-tó 1939 méter tengerszint feletti magasságban található, így ez a hódok legmagasabban feljegyzett elfordulási helye Szlovákiában.

Enyhülhet a jövőben a téli zárlat?

Amint arról az oldal látogatói egy korábbi bejegyzésben értesülhettek, november 1-től június 15-ig szezonális zárlat van érvényben a Tátra szlovák oldalán. Ezt a gyakorlatot 1980-ban vezették be, főképpen természetvédelmi okokból, valamint a turisták biztonsága érdekében. Télen sokkal nehezebb a tájékozódás a hegyekben, a turistautak nehezen járhatók, csúszósak, jegesek lehetnek.

Hat új emléktábla a Lengyel-Tátrában

A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) mentés közben elhunyt tagjaira emlékezve november 2-án, a Halottak napján hat új emléktáblát avattak fel a Lengyel-Tátrában, a Wiktorówkin lévő kegyhely mellett kialakított emlékhelyen a Tátrai Hegyimentők Napja alkalmából. A Tátrai Hegyimentők Napját minden évben október 29-én, az 1909-ben alakult TOPR megalakulásának évfordulóján ünneplik.

Szomorú évforduló: 8 évvel a vihar után

2004. november 19-én hatalmas vihar söpört végig a Magas-Tátra déli lejtőin, amely milliárdos károkat okozott a Tátra élővilágában. A viharnak napjainkig ható következményei lettek, az elpusztított erdők, valamint a természeti csapást követő rovarfertőzöttség éles vitát váltott ki az állami szervek, az erdészek, valamint a természetvédelmi szervezetek képviselői között.

Lévay József: Szentpéteri üres fészek

Balra, az előtérben a Millennium villa

Lévay József (1825–1918) költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja 25 éven át, 67 éves korától 92 esztendős koráig vezette nagyobb részben a szüleitől örökölt, a szülőháza helyén 1840 körül emelt sajószentpéteri kúriában, kisebb részben pedig miskolci lakásaiban írott feljegyzéseit. Az idős költő gyakran járt haza Sajószentpéterre, agg szüleihez. Ezek hirtelen és egymást alig pár héttel követő halála után szinte rítusossá váltak hazalátogatásai a "szentpéteri üres fészekbe", melyekről 1892-től vezetett naplójában számolt be maga-magának.

Hohe Tatra – 1881

Magyarország harmadik katonai felmérése, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó nagy térképészeti vállalkozása 1869-1873, valamint Erdélyben 1872-1884 között valósult meg. A térképek 1:25 000 méretarányban, öt színben készültek. A felmérés a korábbinál pontosabb és részletesebb ábrázolást nyújtott, domborzatrajzát a csíkozás mellett még 100 méteres szintvonalakkal is kiegészítették.

Késmárki menedékház – volt, és lesz még?

Milyen nagyszerű is lenne… A Késmárki menedékház október 4-én ünnepelhette volna megnyitásának 70. évfordulóját. Sajnos azonban ezt az évfordulót csak a ház emlékének ápolói ünnepelhették meg, hiszen ez a tátrai menedékház 38 évvel ezelőtt leégett. A Késmárki menedékház a Fehér-tavi-völgyben, a Nagy-Fehér-tó partján állt, ma már azonban csak a turisták emlékezetében létezik.

Lengyel vagy szlovák kézbe kerül a zakopanei síterep?

Zajlanak a dolgok a Lengyel-Tátrában is. Nagyon úgy néz ki, hogy a lengyelek összefogtak, hogy megakadályozzák, hogy szlovák kézbe kerüljön Zakopane legismertebb liftje és síterepe. A meccs igazából csak most kezdődik, de erősnek látszik a hazai pálya előnye. A Gápsár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő kabinos lift a Lengyel Kötélvasút Társaság (PKL) tulajdonában van, azonban a vállalat a Lengyel Államvasutakhoz tartozik a régi idők öröksége nyomán. A mára már nem igazán vasúti profilba vágó liftüzemeltetéstől szabadulna a vasúttársaság, és vele együtt a felhalmozott veszteségtől is.

Ellopott emléktáblák a Magas-Tátrában

Az elmúlt hetekben a színesfém tolvajok több emléktáblát is eltüntettek a Magas-Tátrában. A hegység életében kiemelkedő szerepet játszó személyeknek emléket állító sárgaréz táblák egymás után tűnnek el a településekről. Elsőként Matlárházán tűnt el a település alapítójának, Loisch Mátyásnak az emléktáblája. Később Felsőtátrafüredről, a Három-forrástól, majd Csorbatóról tűntek el emléktáblák, utóbbi településen Szentiványi József emléktábláját tulajdonították el a színesfém tolvajok.

A nyári szezon baleseti statisztikája

A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) szakemberi a nemrég véget ért nyári turisztikai szezonban (május 1. és október 31. között) 117 olyan turistának segítettek, akik eltévedtek a hegyekben. Jozef Janiga, a HZS vezetője elmondta, hogy ezek az esetek többnyire tapasztalatlan látogatókkal kapcsolatban fordultak elő, akik általában nem rendelkeztek az adott helyen és időben történő túrához szükséges felszereléssel.

Téli pihenőre készül a tátrai természet

A Magas-Tátra állatvilága már készül a közelgő télre. A mormoták már visszavonultak téli járataikba, és hamarosan a medvék is téli álomba szenderülnek, a zergéknél viszont most jött el a párzási időszak. A magashegyi turistautakon november 1-től életbe lépett a szokásos téli zárlat, melynek ideje alatt a természetnek lehetősége van kipihennie a turisták áradatát. Az életüket megzavaró turisták jelenléte nélkül a zergék zavartalanul játszadozhatnak egymással, és indulhat a harc a nőstényekért, hiszen a Tátra jelképének is tekintett kedves állatok életében kezdetét veszi a párzási időszak.

Tátralomnic - Bethlen ház (1918)

1895-ben épült fel Tátralomnicon a képen látható, favázas szerkezetű Bethlen ház. A 63 szobás, 3 szintes szálló felépítése idején a település legnagyobb szállóépülete volt. Megnyitása után ebbe az épületbe helyezték át a fürdőigazgatóság irodáját, amelyet csak az I. világháború után költöztettek vissza eredeti helyére, a Lomnic szállóba.

Drámai segítségkérés a Lengyel-Tátrában

Egy súlyosan sérült német turista csütörtökön reggel szó szerint a földön kúszva kért segítséget a Halastavi menedékházban. Az egyedül túrázó 25 éves fiatalember a Tengerszem-csúcsra indult előző nap, szerdán, ám délután 15 óra körül, útban a csúcsra, a Tengerszem-csúp (Bula pod Rysami) közelében megcsúszott, és súlyos sérülést szenvedett. A baleset során súlyos lábsérüléseket szenvedett, egyik lábán nyílt törést szenvedett, a törött csont pedig átszúrta a bőrét és a cipőjét is.

115 éve hunyt el id. Divald Károly

115 évvel ezelőtt, 1897. november 7-én hunyt el Eperjesen id. Divald Károly (1830-1897) fényképész, aki eredeti szakmája szerint gyógyszerészként végzett. Az évfordulón a nol.hu oldalon korábban megjelent cikkel emlékezünk a neves fotográfuscsalád alapítójára, aki elsőként jutott fel kamerájával a Magas-Tátra sziklavilágába.

Divald Károly legfeljebb abban különbözik nagynevű pályatársaitól, hogy őbelőle kettő is volt. A gyógyszerész végzettségű idősebb Divald Károly kezdetben Eperjesen dolgozott, s a technikai nehézségekkel dacolva a Tátra ihletett fényképésze lett.

A Varangyos-tó mondája

A monda szerint a Varangyos-tóban rejlik a Kárpátok összes kincshalmaza, melyet a rossz szellem őriz. S valóban, a tó keleti partján álló szikla olyan, mint egy barátruhában, fölhúzott csuklyával görnyedve ülő óriási emberalak, amiért e sziklacsúcsot Barátnak (Mönch) nevezik. Éppen e szikla alatt vannak elásva a kincsek, melyeket a rossz szellem őriz, hogy emberi lény ne férhessen hozzájuk. A Varangyos-tó nevét arról a sok-sok békáról kapta, melyek itt szaporán tenyésznek, s az a rege róluk, hogy beleikben aranyszemeket hordanak.

Újabb illegális kereszt a Tengerszem-csúcson

A Tátrai Nemzeti Park (TPN) igazgatósága a lehető legrövidebb időn belül el fogja távolítani a Tengerszem-csúcson engedély nélkül felállított újabb keresztet. Paweł Skawiński, a TPN igazgatója úgy véli, a keresztet a TPN és az illetékes egyházi hatóságok engedélye nélkül állították fel. A valamivel több, mint egy méter magas acélkeresztet az utóbbi pár hétben állította fel valaki, akinek a kiléte nem ismert. Ez már a második, engedély nélkül felállított kereszt Lengyelország legmagasabb pontján, már 2009-ben is felállítottak egy, a maihoz nagyon hasonlító keresztet, akkor a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) megalapításának 100. évfordulója tiszteletére.

Kritikus a medvehelyzet Újtátrafüreden

Tekintettel arra, hogy a Magas-Tátrában élő medvék még nem vonultak téli álomra, sőt, téli zsírtartalékaikat a tátrai települések konténereiből próbálják feltölteni, azért az önkormányzati rendőrség a természetvédőkkel együttműködve a medvéket elijesztő akcióba kezdett. „Mivel a medvék megjelenése riadalmat okoz a lakosságban, ezért a Városi Rendőrség, az állami természetvédelmi szervezetekkel együttműködve a veszély elhárítása érdekében a medvék elriasztásának tervén dolgozik” – tájékoztatott Jozef Štefaňák, az önkormányzati rendőrség helyettes vezetője.

Forradalmi változások várhatók a Halastónál

A lovak összeesnek a kimerültségtől, a parkolóhoz vezető úton nap, mint nap kilométeres forgalmi dugók alakulnak ki, és a menedékházban egy csésze teáért hosszú negyedórákat kell sorban állni. A Halastónál főszezonban több éve ugyanaz a helyzet. A legszebb tátrai tó, amelyet évente több mint félmillió turista keres fel, a saját népszerűségének áldozatává vált. Egyre több irányból lehet hallani olyan hangokat, hogy a Tátra e részének megközelítése változtatásokat igényel. Azt ma még nem lehet tudni, hogy csak korrekciós, vagy forradalmi változtatásokra van szükség…

1000-nél is több zerge él a Tátrában!

Az új évezred második évtizedének elején bátran kijelenthetjük, hogy tovább növekszik a tátrai zergepopuláció. Amíg 1999-ben csak mintegy 320 zerge élt a Tátrában, és a 2005 őszén elvégzett számlálás során alig több mint 500 egyedet számoltak össze, addig az idei őszi zergeszámlálás napokban közzétette adatai szerint napjainkban 1096 zerge él a hegységben. Ebből 810 a szlovák, 286 pedig a lengyel oldalon lett megszámolva, közülük a déli oldalon 134, az északin pedig 43 fiatal egyedet láttak a számolást végzők.

Telepy Károly Tátra-festményei

Telepy Károly - Tátrai táj

A magyar romantikus táj festője, Telepy Károly (1828-1906) Pesten Barabás Miklósnál, majd Münchenben és a velencei akadémián tanult. Pályája kezdetén főként portrékat festett Barabás stílusában, majd áttért az egész életművére jellemző romantikus tájfestésre. 1861-ben Pesten telepedett le s ez időtől kezdve a történelmi nevezetességű várakat és tájakat, a Tátra és Mátra hegyvonulatait számos látképszerű kompozícióban örökítette meg. Vonzódott a magyar tájakhoz, ezért szinte az egész országot beutazta, rengeteg vázlatot készített, melyekből aztán gyönyörű képeket alkotott. Romantikus tájképeit részben külföldi útiélményei, részben a hazai táj szépségei ihlették. Megörökítette a hófedte csúcsokat, patakokat, völgyeket, tengerszemeket.

Forrás: www.hung-art.hu, telepy-karoly.hung-art.com

130 éve született Horn Károly Lajos

130 évvel ezelőtt, 1882. november 5-én született Horn Károly Lajos (1882-1945), a neves hegymászó, aki a BETE tagjaként 1904-ben járt először a Magas-Tátrában. 1906/1907-ben Wachter Jenővel és Serényi Jenővel együtt ők alkották a magyar hegymászó-társadalom csak „Tátra-triász” néven ismert hegymászóhármast, melynek Horn volt a legidősebb tagja. A Magas-Tátra valamennyi csúcsát megmászta, s járt az Alpokban is. Mászásai mellet aktív szerepet vállalt a különböző turistaegyesületek életben is.

A régi temető Zakopanéban

„Ojczyzna to ziemia i groby. Narody, tracąc pamięć, tracą życie” (A haza az föld és sírok. A nemzet elvesztvén emlékezetét, elveszíti életét) – ez a mottó olvasható a Zakopanéban található, 1858-ban alapított Érdemesek temetője (Cmentarz Zasłużonych na Pęksowym Brzyzku) falán, amelybe az 1920-as évektől kezdődően csak Zakopane, a Tátra és a Havasalja életében fontos szerepet betöltő személyek földi maradványait helyezik örök nyugalomra (kivéve azokat, akiknek régebbről családi kriptájuk van itt).

Ady Endre – Halottak napján

Halottja van mindannyiunknak,
Hisz percről-percre temetünk,
Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk.
Sírhantolunk, gyászolunk mindig,
Temetkező szolgák vagyunk!
-- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma gyásznap van, ma sírhatunk!