2012. szeptember 27., csütörtök

A Nefcer-vízesések


A Nefcer-völgyben (Nefcerka) található Alsó-Terianszko-tóból (Nižné Terianske pleso) folyik ki a Nefcer-patak (Nefcerský potok), amely már néhány száz méter után lezuhan a völgyterasz küszöbén. Ez a mintegy 30 m magas Felső-Nefcer-vízesés (Vyšný nefcerský vodopád), a vízesés felső lépcsőjének magassága kb. 1855 m. A vízesés felső része nem más, mint egy függőleges, kb. 10 m-es ugrás egy sziklahíd vagy sziklaalagút alatt. Ez a „híd” nem lesodort kőtömbökből, hanem a tömör küszöb elvált részéből épül fel.

A Felső-Nefcer-vízesés alatt a patak mintegy 100 m-en át számos lépcsős kis vízesést alkot, végül mint halk csermely szeli át a Felső-Garai-lapályt. A Felső- és az Alsó-Garai-lapály (Nižná Garajova roveň) között a völgyküszöb nem túlságosan meredek, ezért a patak, bár számos lépcsős kis vízesést alkot, inkább zajos, mint vízesés jellegű. A következő völgyküszöb a nagyon meredek Medve-lapály (Medvedia roveň). A Nefcer-patak itt a Középső-Nefcer-vízesést (Kmeťov vodopád) alkotja, amely egy sziklasávval elválasztva két részből áll; magassága mintegy 45 méter. Felső, az ösvényhez közeli részének dőlése 40 foknál nem több, a helyrajzi bal oldaláról áthajló falak, a helyrajzi jobb oldaláról pedig kisimított táblák határolják. A vízesés teteje, és ezzel a magassága is erősen egyezményes: itt nincs a Felső-Nefcer-vízesésnél meglévő éles átmenet a vízszintesből a függőlegesbe, hanem egyre növekvő dőlésszögről beszélhetünk. A Medve-lapályon a patak csendesen folyik, susog a mély erdőben. Ezután a terep meredekebb lesz és következik az utolsó völgyküszöb, már a Medve-lapály és a Kapor-völgy alja között. A patak egy mélyen bevágott erdős mederben folyik, a meder falai nagyon meredekek, helyenként valódi, mintegy 40 m magas, sziklafalak. Egy sor kis lépcsős vízesés, kimosott mederlyukak, kidőlt fák, alámosott part, stb. Valódi vadon! Legalul a patak függőleges falak között zuhan le és itt alkotja az Alsó-Nefcer-vízesést (Nižný nefcerský vodopád). A Nefcer-vízesések közül ez a legmagasabb és legmonumentálisabb. Magassága mintegy 60 méter, felső széle és a jelzett turistaösvény fölött található alsó vége centiméter pontossággal lemérhető.
A szlovák névanyagban valójában a Középső-Nefcer-vízesést nevezik Kmeťov vodopád-nak (Kmeť-vízesésnek). Az elnevezés anno megtörtént, de megfeledkeztek a vízesés pontos elhelyezéséről! Neves kalauzírók, mint Paryski (1956), Puškáš (1988), Bohuš (1996) és a rendszeresen megjelenő „Vysoké Tatry” turistatérkép az imént ismertetett változatot kínálják. A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) álláspontja – legalább is a nemzeti park azon munkatársának álláspontja, aki a jelzőtáblákat kihelyezik – a Kmeť-vízesés az Alsó-Nefcer-vízesés szinonimája (3 percre a Kapor-völgyben vezető ösvénytől).
Forrás: Władysław Cywiński: A Tátra; 14. kötet – Triumetal-gerinc (fordította: dr. Futó Endre); Fotó: vivo.sk

A szerkesztő megjegyzése:
Mint láthatjuk, pontos helyüket, elnevezésüket és magasságukat tekintve a nefcer-völgyi vízesések kiváltképp pechesek. Hiteles (legalábbis annak vélt…) forrásokat felhasználva a 250 tátrai túra című kalauzaim mindhárom kiadásában én magam is 80 méterben adtam meg a Nefcer-vízesés magasságát, és ezzel a legnagyobb tátrai vízesésnek tituláltam. Cywiński alapos munkája nyomán azonban nekem is, és talán másoknak is felül kell vizsgálnunk álláspontunkat, és amennyiben ezeket az adatokat hitelesnek fogadjuk el (márpedig annak kell elfogadnunk, hiszen Cywiński személyesen bejárta mindazokat a helyszíneket – még a lezárt részeket is – amelyekről írt), akkor újra kell írnunk a legmagasabb tátrai vízesések listáját.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...