2012. május 24., csütörtök

Lengyel-Öt-tó völgye


A Lengyel-Öt-tó völgye (Dolina Pięciu Stawów Polskich) egy jégkorszaki eredetű völgy a Magas-Tátrában, amely a Roztoka-völgy (Dolina Roztoki) felső völgyzárlatát képezi, az alsó résztől egy jól kivehető tófallal elválasztva. A völgyet délről a Zawrat-hágó (Zawrat, 2159 m) és a Svinica (Świnica, 2300 m) közötti gerinccel együtt a Sas út (Orla Perć) nyugati része határolja. A Svinicától a Liptói-határhegyig (Szpiglasowy Wierch, 2171 m) a Tátra főgerince határolja, a Svinicától kezdődően a Walentko-gerinc (Walentkowa Grań), a Katlanos-gerinc (Kotelnica) és a Liptói-fal (Liptowskie Mury). A völgy délkeleti határát a Réz-hegy (Miedziane) gerince alkotja.

A völgy legmagasabban fekvő része két részre osztható, ezek a Kerek-púpi-katlan (Dolinka pod Kołem) és a Puszta-völgyecske (Pusta Dolinka), a Kolo (Kołowa Czuba) gerincével elválasztva. A völgy egyik nevezetessége a Nagy-tó alatti tófalon lezúduló híres Siklawa-vízesés.
Az egész völgy egy magashegyi vadon, a tájat az időjárás által formált mállékony kőzet uralja, sziklákkal, alpesi legelőkkel és foltokban törpefenyővel. A völgy szép példája az egykori eljegesedés után visszamaradt katlanoknak – a gleccser meredek sziklafalakat és a völgy mélyén számos tavat hagyott hátra. A völgyben jól megfigyelhetők a hajdani gleccsereknek által simára csiszolt, repedésekkel teli sziklás dombok és sziklapúpok, ezek magassága néhány tucat centimétertől néhány méterig, hosszúsága pedig a néhány métertől a több tíz méterig terjed. A völgyet jellegzetes aszimmetrikus lejtők jellemzik – enyhe lejtők a gleccser megindulásának helyén, meredek és gyakran hullámos falak a szemközti oldalon.
A völgyben nincs fás növényzet, a kiterjedt, lapos jégkorszaki vályú alján és a magas hegyoldalakat borító gyepekben csak itt-ott vegetál néhány törpefenyő-csoport (különösen az Elülső-, a Nagy- és a Fekete-tó mentén). A völgy lakatlan hegyoldalain sok tátrai ragadozó, mint pl. medve és hiúz, úgyszintén mormota, zerge és szarvas is élőhelyre talált. A völgyben egészen az 1960-as évekig, addig, amíg a Tátrai Nemzeti Park fel nem vásárolta a földeket, birkákat és teheneket legeltettek.
A Lengyel-Öt-tó völgye fő látnivalói méltán híres, jégkorszaki eredetű tavai. Nevével ellentétben négy, viszonylag nagy vízmedence (Nagy- Fekete-, Hátsó- és Elülső-tó), valamint két kisebb, a Kis-tó és az időszakos Ökör-szem, ezeken kívül több kisebb tó, mint pl. a Nagy-tó felett található Miedziane-tavacskák (Szpiglasowe Stawki) csoportja található a völgyben.
A két legnagyobb tátrai tó egyike a Nagy-tó (Wielki Staw Polski, 1664 m, 34,35 ha, 79 m mély). A hivatalos mérések szerint a Halastó a legnagyobb tátrai tó, de vizuálisan, valamint a hosszúságát, kapacitását és mélységét tekintve a Nagy-tavat tekinthetjük a legnagyobbnak. A tónak mély, lapos tál formája van, melyben 13 millió köbméter víz található. Ez a vízmennyiség az egyharmada a Lengyel-Tátrában található tavak összes vízmennyiségének. Mélységét jól szimbolizálja, hogy ha a krakkói Mária-templomot leengednénk a tó aljára, csak a magasabb torony tetején lengedező zászló látszana ki a vízből.
A Nagy-tóba befolyó patak a Fekete-tóból (Czarny Staw Polski, 1722 m, 12,7 ha, 50 m mély) ered. Ez a gyönyörű tátrai tó egy gleccserkatlanban fekszik a völgy déli részén, a Liptói-fal (Liptowskie Mury) lejtői alatt. A völgy keleti oldalán, az Égett-tető (Opalone Wierch) falai alatt található az Elülső-tó (Przedni Staw Polski, 1668 m, 7,7 ha, 35 m mély). Ennek a tónak az északi partján áll a PTTK Leopold Świerzről elnevezett, híresen finom almás pitéjéről (szarlotka) is nevezetes Lengyel-Öt-tavi menedékháza, amely a legmagasabban fekvő menedékház Lengyelországban. A Svinica alatti Kerek-púpi-katlanban található a második legmagasabban fekvő lengyel-tátrai tó, a Hátsó-tó (Zadni Staw Polski, 1890 m, 6 ha, 30 m mély). Felületét szinte egész évben jégtakaró borítja, amely csak nyár elején olvad fel. A tó felesleges vize az Ökör-szem (Wole Oko) nevű kicsiny tóba folyik le, amely 1862 m tengerszint feletti magasságban fekszik a Sima-hágó alatt (Gładka Przełęcz). Ennek a kis tónak a mérete és a rajta átfolyó víz mennyisége a Hátsó-tóban összegyűlő víz mennyiségétől függ.
A Kis-tó (Mały Staw Polski, 1668 m, 0,18 ha, 2 m mély) valóban egészen kicsi, ez azonban nem von le semmit bájosságából, hiszen a tavat övező mocsaras területen mocsári növények egész sora talált magának élőhelyet. A tóban él a szalamandrafélék családjába tartozó alpesi gőte (Triturus alpestris), melynek ez a legmagasabban fekvő élőhelye Lengyelországban.
1876-ban a Lengyel Tátra Egyesület egy fából készült menedéket épített fel a Kis-tó partján. Később ugyancsak fából komolyabb menedékház épült a tó mellé, míg egy másik a két világháború közötti években épült fel. Ezeknek az épületeknek ma már nyomát sem találjuk. Jelenleg a tó mellett egy nem túl nagy faépület áll, amelyet a PTT épített a II. világháború utáni években a turisták kiszolgálása céljából, jelenleg a Tátrai Nemzeti Park őreinek szállása.
A Lengyel-Öt-tó völgyét a Roztoka menedékháztól induló, a Roztoka-völgyben vezető zöld jelzésű turistaúton, valamint a Halastótól induló, a Mormota-halmon (Świstowa Czuba, 1763 m) át vezető kék jelzésű turistaúton érhetjük el. A völgy felső részén több jelzett turistaúton is túrázhatunk. A kék jelzés az Elülső-tó mellett álló menedékháztól a Zawrat-hágóba (majd tovább a Murowaniec menedékházig) vezet. A sárga jelzés keresztben halad át a völgyön, a Zerge-csorbát (Kozia Przełęcz, 2137 m) köti össze a Réz-hágóval (Szpiglasowa Przełęcz, 2114 m). Tulajdonképpen ez az útvonal köti össze a Halastavi menedékházat a Murowaniec menedékházzal. A völgy látogatói ezt az utat, pontosabban ennek Réz út (Szpiglasowa Perć) nevű szakaszát használják a Liptói-határhegy (Szpiglasowy Wierch, 2171 m) kilátócsúcsának megközelítésére. A fekete jelzésű, jól kiépített, de megerőltető úton juthatunk fel a Zerge-hegyre (Kozi Wierc, 2291 m). A völgy alsó részén ágazik el a Kereszt-nyeregbe (Krzyżne, 2112 m) vezető sárga jelzésű turistaút, amely a nyergen keresztül a Murowaniec menedékházig folytatódik. A völgy legmagasabban fekvő északi részén, a Sas út nyugati végének folytatásaként a piros jelzésen a Zawrat-hágóból a Svinicára juthatunk fel.
A völgyet körülvevő gerinceken elérhető csúcsokról festő panoráma tárul szemünk elé. Különösen szép panoráma vár ránk a Zerge-hegyen, a Liptói-határhegyen és a Mormota-halmon, ahonnan jól láthatóak a völgy szép sorban elhelyezkedő, felfűzött gyöngysorra emlékeztető tavai.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...