Ezúttal egy valódi kuriózumot
mutathatok be a magas-tatra.info oldal olvasóinak. Abban a
megtiszteltetésben részesültem, hogy ifj. Lukácsa László, az ELTE-IK
Térképtudományi és Geoinformatikai szakának végzős hallgatója ezen a felületen
teszi közzé első alkalommal az általa készítette különleges Tátra-térképet.
A
térkép különlegessége, hogy a Magas-Tátra történelmére, feltárásának
időpontjaira helyezi a hangsúlyt, a térkép szerzője által fellelt adatok
alapján. A térképen leginkább a csúcsok első ismert megmászásainak évszámai,
települések első említése, utak, ösvények építésének évszámai kerültek
feltüntetésre, alapvetően Komarnicki Gyula könyvei alapján.
Jó szívvel ajánlom ezt a térképet minden Tátra-járónak, akit nem csak a jelen, hanem a múlt, a Magas-Tátra feltárásának kronológiája is érdekel. A térképet böngészgetve egy felületre összegyűjtve láthatjuk a hegység feltárásának legfontosabb dátumait. Ezek rendkívül fontosak abból a szempontból, hogy a jövő nemzedékben is tudatosodjon szeretett hegységünk feltárásának története, de nem kevésbé fontos a készítő másik nem titkolt szándéka sem, nevezetesen felhívni a figyelmet arra a nem elhanyagolható tényre, hogy a hegység feltárásában, a földrajzi helyek elnevezésében annak idején a magyarok és lengyelek jártak az élen. Talán még inkább aktuális ez napjainkban, amikor az eredeti magyar elnevezések helyett egyre több honfitársunk előszeretettel használja a ma elfogadott szlovák vagy lengyel neveket a Tátra legismertebb turistacélpontjait, csúcsait, völgyeit, tavait, vízeséseit említve. Legyünk büszkék arra, és ne feledjük, hogy a Magas-Tátrát, annak is az egykori Magyar Királysághoz tartozó részét németül és magyarul beszélő, önmagukat büszkén magyarnak valló szepességi cipszerek és az ország más részeiből érkezett honfitársaink tárták fel!
Jó szívvel ajánlom ezt a térképet minden Tátra-járónak, akit nem csak a jelen, hanem a múlt, a Magas-Tátra feltárásának kronológiája is érdekel. A térképet böngészgetve egy felületre összegyűjtve láthatjuk a hegység feltárásának legfontosabb dátumait. Ezek rendkívül fontosak abból a szempontból, hogy a jövő nemzedékben is tudatosodjon szeretett hegységünk feltárásának története, de nem kevésbé fontos a készítő másik nem titkolt szándéka sem, nevezetesen felhívni a figyelmet arra a nem elhanyagolható tényre, hogy a hegység feltárásában, a földrajzi helyek elnevezésében annak idején a magyarok és lengyelek jártak az élen. Talán még inkább aktuális ez napjainkban, amikor az eredeti magyar elnevezések helyett egyre több honfitársunk előszeretettel használja a ma elfogadott szlovák vagy lengyel neveket a Tátra legismertebb turistacélpontjait, csúcsait, völgyeit, tavait, vízeséseit említve. Legyünk büszkék arra, és ne feledjük, hogy a Magas-Tátrát, annak is az egykori Magyar Királysághoz tartozó részét németül és magyarul beszélő, önmagukat büszkén magyarnak valló szepességi cipszerek és az ország más részeiből érkezett honfitársaink tárták fel!
![]() |
A Magas-Tátra hegyvilága - Turista történelem |
A térkép erőteljesebb domborzati árnyékolással,
pdf formátumban itt látható.
pdf formátumban itt látható.
A térkép készítőjének rövid bevezetője:
A Magas-Tátra felfedezése kincskeresők
és bányászok által már a XVI. században megindult, és nem sokkal később már
írásos feljegyzések is születtek a különböző kirándulásokról. Ezekből az
időkből azonban viszonylag kevés és bizonytalanul értelmezhető forrás maradt
fenn. Eközben egyre nőtt az érdeklődés a Magas-Tátra titokzatos világa iránt, a
turisták növekvő érdeklődése pedig felgyorsította a felfedezéseket,
építkezéseket. Megjelentek az első részletes útleírások, majd 1876-ban az első
hegységi turistatérkép.
Azóta jó néhány kiadvány jelent meg,
különböző megoldásokkal, de legfőképp turista tematikával. Az általam
elkészített térkép célja az volt, hogy bemutassam a Magas-Tátra felfedezését
térképi formában, ezzel megteremtve a lehetőséget, hogy a szemlélő gyors képet
kapjon a Magas-Tátra turista történelméről. Az első megmászások, a települések
első említése, felvonók, utak és menedékházak építésének éve kerültek
feltüntetésre. Másodlagos, de fontos volt számomra az is, hogy az emberek
észrevegyék, a Magas-Tátra napjainkban ugyan egy másik országhoz tartozik, de a
magyarok (és a lengyelek) szorgalma és kemény munkája nélkül ma nem
közelíthetnénk meg ilyen gyorsan a hegység látnivalóit, nem lenne éjszakai
szállást nyújtó menedékházak, és nem gyönyörködhetnénk a Tátra lenyűgöző
panorámájában.
A térkép készítője:
Ifj. Lukácsa László az ELTE-IK
Térképtudományi és Geoinformatikai szakának végzős hallgatója. Szabadideje nagy részét magashegyi
mászásokkal, túrázással tölti, életét teljesen kitölti a hegyek
szeretete. 2004-ben járt először a Magas-Tátrában, és a Tengerszem-csúcson
állva már akkor elhatározta, hogy a hegység visszatérő vendége lesz. Azóta ha
teheti, évente több alkalommal is nekivág a hegységnek, sorra mássza a
szebbnél-szebb csúcsokat. Mivel elég gyakran
ellátogat a Magas-Tátrába, kézenfekvő ötlet volt, hogy az egyik egyetemi kurzus
keretében készítsen a Magas-Tátráról egy térképet, melynek tematikáját maga
választotta.
Forrás: Tátraturista
Forrás: Tátraturista
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése