2012. április 18., szerda

Történelmi Tátra-térkép


Ezúttal egy valódi kuriózumot mutathatok be a magas-tatra.info oldal olvasóinak. Abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy ifj. Lukácsa László, az ELTE-IK Térképtudományi és Geoinformatikai szakának végzős hallgatója ezen a felületen teszi közzé első alkalommal az általa készítette különleges Tátra-térképet.

A térkép különlegessége, hogy a Magas-Tátra történelmére, feltárásának időpontjaira helyezi a hangsúlyt, a térkép szerzője által fellelt adatok alapján. A térképen leginkább a csúcsok első ismert megmászásainak évszámai, települések első említése, utak, ösvények építésének évszámai kerültek feltüntetésre, alapvetően Komarnicki Gyula könyvei alapján.
Jó szívvel ajánlom ezt a térképet minden Tátra-járónak, akit nem csak a jelen, hanem a múlt, a Magas-Tátra feltárásának kronológiája is érdekel. A térképet böngészgetve egy felületre összegyűjtve láthatjuk a hegység feltárásának legfontosabb dátumait. Ezek rendkívül fontosak abból a szempontból, hogy a jövő nemzedékben is tudatosodjon szeretett hegységünk feltárásának története, de nem kevésbé fontos a készítő másik nem titkolt szándéka sem, nevezetesen felhívni a figyelmet arra a nem elhanyagolható tényre, hogy a hegység feltárásában, a földrajzi helyek elnevezésében annak idején a magyarok és lengyelek jártak az élen. Talán még inkább aktuális ez napjainkban, amikor az eredeti magyar elnevezések helyett egyre több honfitársunk előszeretettel használja a ma elfogadott szlovák vagy lengyel neveket a Tátra legismertebb turistacélpontjait, csúcsait, völgyeit, tavait, vízeséseit említve. Legyünk büszkék arra, és ne feledjük, hogy a Magas-Tátrát, annak is az egykori Magyar Királysághoz tartozó részét németül és magyarul beszélő, önmagukat büszkén magyarnak valló szepességi cipszerek és az ország más részeiből érkezett honfitársaink tárták fel!

A Magas-Tátra hegyvilága - Turista történelem
A térkép erőteljesebb domborzati árnyékolással,
pdf formátumban itt látható.

A térkép készítőjének rövid bevezetője:
A Magas-Tátra felfedezése kincskeresők és bányászok által már a XVI. században megindult, és nem sokkal később már írásos feljegyzések is születtek a különböző kirándulásokról. Ezekből az időkből azonban viszonylag kevés és bizonytalanul értelmezhető forrás maradt fenn. Eközben egyre nőtt az érdeklődés a Magas-Tátra titokzatos világa iránt, a turisták növekvő érdeklődése pedig felgyorsította a felfedezéseket, építkezéseket. Megjelentek az első részletes útleírások, majd 1876-ban az első hegységi turistatérkép.
Azóta jó néhány kiadvány jelent meg, különböző megoldásokkal, de legfőképp turista tematikával. Az általam elkészített térkép célja az volt, hogy bemutassam a Magas-Tátra felfedezését térképi formában, ezzel megteremtve a lehetőséget, hogy a szemlélő gyors képet kapjon a Magas-Tátra turista történelméről. Az első megmászások, a települések első említése, felvonók, utak és menedékházak építésének éve kerültek feltüntetésre. Másodlagos, de fontos volt számomra az is, hogy az emberek észrevegyék, a Magas-Tátra napjainkban ugyan egy másik országhoz tartozik, de a magyarok (és a lengyelek) szorgalma és kemény munkája nélkül ma nem közelíthetnénk meg ilyen gyorsan a hegység látnivalóit, nem lenne éjszakai szállást nyújtó menedékházak, és nem gyönyörködhetnénk a Tátra lenyűgöző panorámájában.

A térkép készítője:
Ifj. Lukácsa László az ELTE-IK Térképtudományi és Geoinformatikai szakának végzős hallgatója. Szabadideje nagy részét magashegyi mászásokkal, túrázással tölti, életét teljesen kitölti a hegyek szeretete. 2004-ben járt először a Magas-Tátrában, és a Tengerszem-csúcson állva már akkor elhatározta, hogy a hegység visszatérő vendége lesz. Azóta ha teheti, évente több alkalommal is nekivág a hegységnek, sorra mássza a szebbnél-szebb csúcsokat. Mivel elég gyakran ellátogat a Magas-Tátrába, kézenfekvő ötlet volt, hogy az egyik egyetemi kurzus keretében készítsen a Magas-Tátráról egy térképet, melynek tematikáját maga választotta.
Forrás: Tátraturista

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...