A Zöld-tó
feletti völgyek, a Nagy-Papirusz-völgy és a Réz-pad-katlan híresek hosszan
tartó hótakarójukról, előbbiben évekkel ezelőtt még a nyári hónapokban is
rendszeresen síversenyeket rendeztek. A Késmárki-csúcs, a Villa-gerinc, a
Lomnici-csúcs és a Fecske-torony által közrefogott, ezért szinte egész évben
árnyékban lévő Réz-pad-katlan az egyik legrejtettebb katlan a Tátrában.
Szakmai
körökben évek óta szóbeszéd tárgya volt, hogy a katlanban egész évben megmaradó
hó tulajdonképpen nem más, mint egy mai tátrai gleccser. Egy szakmai
folyóiratban közétett kutatási eredmények arról tájékoztatnak, hogy ebben a kietlen
katlanban egy miniatűr gleccser nyomaira bukkantak lengyel tudósok.
Bogdan
Gądek és Andrzej Kotyrba geomorfológus 500 MHz frekvenciájú elektromágneses
hullámok segítségével vizsgálta át a területet. Kutatásaik során
megállapították, hogy a kőréteg alatt egy elrejtett jégréteg, ún. glacieret
(miniatűr alpesi gleccser, másképpen egy gleccserre hasonlító jégfelhalmozódás)
található. Radarral rögzítették a miniatűr gleccser belső szerkezetét a
hidrotermális jellemzőivel együtt. A 2025-2120 méter tengerszint feletti
magasságban fekvő gleccser nagysága 150 000 köbméter, legnagyobb szélessége
eléri a 18-20 métert. Későbbi kutatásoknak, fúrásoknak kell megállapítani, hogy
ez a miniatűr gleccser vajon egy jégkorszaki gleccser maradványa-e, vagy
esetleg később keletkezett. A most felfedezett gleccser még nyáron sem látható,
mivel hatalmas sziklafalak alatt fekszik, amelyek megvédik a napfénytől, a
gleccsert borító törmelékréteg pedig jó szigetelőréteget képez, megóvja a
napfénytől és a melegtől.
Alpesi
gleccserek utoljára a negyedkori eljegesedés idején alakultak ki a Tátrában,
amelyek lehúzódtak a völgyekbe. A Magas-Tátrában összesen 41 gleccser volt,
amelyek a folyók és patakok munkájával együtt alakították ki a hegység mai
arculatát, a hegygerinceket és a völgyeket. Ezek a gleccserek a korai holocén
korban megolvadtak, ekkor alakultak ki a ma is ismert gleccsertavak.
