Az egyik legidősebb szlovák hegyivezető, Pavol Rajtár ezekben a napokban ünnepli 75. születésnapját, és egyúttal 50. évfordulóját annak, hogy ügyfeleket kalauzol a hegyekben. Az egyik legidősebb, mai napig aktív hegyivezető elmondta, hogy 1961. július 8-án kapta meg hegyivezetői engedélyét. Az évek során több ezer kirándulást tett nem csak Szlovákiában, de külföldön is. Pályafutása során több mint ezer alkalommal ment fel a Magas-Tátra legmagasabb csúcsára, a Gerlachfalvi-csúcsra, és több mint 200-szor járt a Tátra-csúcson és a Jég-völgyi-csúcson.
A külföldi hegyekben több mint 280 esetben vezetett ügyfeleket, a Mont Blanc csúcsán 59-szer járt. Ezek bár nagy számok, mégsem szeret dicsekedni velük, minden dicséret és büszkeség helyett az a fontos, hogy él.
Jelenleg már nincsenek nagy álmai. „Már tudok élvezni egy szép napot és egy szép túrát a Magas-Tátrában” – mondta. Mindig nagy örömmel megy az Alpokba. Kedvenc települése Chamonix, ahol általában évente háromszor is megfordul, hiszen nyáron a Mont Blanc-ra is vezet ügyfeleket. Néhány évvel ezelőtt még Észak- és Dél-Amerikában is vezetett hegymászókat, jelenleg már csak Európára korlátozza a tevékenységét.
Pavol Rajtár már 75 éves, abban a korban van, amikor sok ember már a pihenésre vágyik, ő viszont még mindig aktív, és továbbra is vezeti a turistákat a hegyen. „Először is egészségesnek kell maradni. Szeretem az embereket és szeretem az alpesi környezetet. Nagyon szeretem a bort, boros családból származom” – mondja mosolyogva. Mindehhez jön még a genetika. „Apám 101 évig élt, és még 95 éves korában is biciklizett. Ez egy nagy ajándék az élettől, amit én roppant mód értékelek” – mondta.
Pavol Rajtár 1936. június 24-én született Aranyosmarót (Zlaté Moravce) közelében. Gyermekkora lovak közelében telt el, ennek köszönhetően jutott el a Magas-Tátrába. 14 évesen érkezett első lovasversenyére Kakaslomnicra (Veľká Lomnica). „Amikor megláttam a Tátrát, azt mondtam, itt fogok élni, és megkeresem a módját, hogyan juthatok a hegyekbe.” Nagybátyja befolyásának köszönhetően kezdett hegyet mászni és síelni. Még a katonai szolgálat alatt is lovagolt, de szerencsére abban az időben alakult meg a Dukla Banská Bystrica, ahol versenyszerűen síelni kezdett. A sorkatonai szolgálat után a Baník üdülő sportreferenseként dolgozott, 1967-től 1994-ig pedig hegyimentőként tevékenykedett. 1977-ben tagja volt annak a cseh–szlovák–olasz expedíciónak, amely a Dhaulaghiri nyugati falát mászta meg a Himalájában. Pavol Rajtár tevékenységével jelentős mértékben hozzájárult a hegyivezetői szakma újjáélesztéshez Szlovákiában.
Szerk. megjegyzése: Nekem a múlt év júniusi Gerlach-túrám során a Gerlachfalvi-csúcson volt szerencsém találkozni Pavol Rajtárral. Igaz, akkor még nem tudtam, ki ő, csak azt láttam, hogy egy nem túl fiatal hegyivezető vezeti apát és fiát, a fiút ráadásul edzőcipőben a csúcsra. Éppen emiatt, és a Batizfalvi-főszakadékban akkor még elég nagy hó miatt a csúcson hallhattuk, amint azt mondja másokat vezető társainak, hogy ők a Felkai-próbán mennek vissza is, mivel a fiú cipője nem alkalmas a havas lejtőn való lemenetelre. Azt hiszem, eddigi teljesítménye minden tiszteletet megérdemel.
