 |
| Az Őz-szikla a Fehér-völgy felett |
A Lengyel-Tátra a Magas-Tátra és a Liptói-Tátra É-i szegélyeként Lengyelország D-i részén fekszik. Földrajzilag K-ről, D-ről és Ny-ról is Szlovákia határolja (U alakban ékelődik be Szlovákiába). É-ról a nowy targi medencébe hanyatló Havasalja (Podhale) hegyvidéke határolja. A szlovák oldalhoz hasonlóan a Liliom-hágó (1947 m) választja el egymástól a hegység geológiai szempontból egymástól elkülönülő két fő részét, a hágótól Ny-ra fekvő Nyugati-Tátrát (Tatry Zachodnie), valamint a K-re húzódó Magas-Tátrát (Tatry Wysokie).
A Nyugati-Tátra határát Ny-on az Árvában található Osobitá (1687 m), míg K-en a Świnicából (2300 m) K felé elágazó, majd ÉK felé elforduló gerinc jelenti. A Świnicától K-re fekvő Białka-völgy, valamint ennek felső mellékvölgyei, a Roztoka-völgy) és a Halastavi-völgy, úgyszintén az ezeket övező hegykoszorú geológiailag már a Magas-Tátrához tartozik.
Turisztikai szempontból négy fő részre oszthatjuk a hegységet. Ny-ról K felé haladva ezek a Chochołowi-völgy, a Kościelisko-völgy, a meredek falként Zakopane fölé emelkedő Giewonttól (1894 m) a Gąsienica-völgyig terjedő középső rész, valamint a Białka-völgy, amely a Lengyel-Tátra leginkább alpesi jellegű része.
Csúcsok
A Lengyel-Tátra legmagasabb csúcsai a hegység K-i részén, a SK-PL határon magasodó Tengerszem-csúcs (2503 m) körül találhatók, a hegység 10 legmagasabb csúcsa közül kilenc a Tengerszem-csúcs közvetlen környezetében magasodik. A legmagasabb olyan csúcs, amely teljesen lengyel területen fekszik, a Zerge-hegy (2291 m), amely magasságával csak a 11. a rangsorban.
Tavak, vízesések
Bár a Tátra lengyelországi része kisebb területen fekszik, mint a szlovákiai rész, de a keleti, magas-tátrai részen itt is találunk tavakat, tengerszemeket, és nem is akármilyeneket. Bár a lengyel oldalon a tavak száma kevesebb, mint a szlovák oldalon, ellenben itt találjuk az egész Tátra legnagyobb tavát, a Halas-tavat (Morskie Oko, 1395 m, X 34,54 ha), valamint a legmélyebbet, a Nagy-tavat (Wielki Staw Polski, 1664 m, ? 79 m). A Lengyel-Tátra tavainak legnagyobb része a hegység K-i részén fekvő három hatalmas völgyben, a Gąsienica-völgyben, a Lengyel-Öt-tó völgyében, valamint a Halastavi-völgyben található. A jobbára mészkő alkotta Ny-i részen csak elvétve találunk tavakat, ez a környezet inkább a barlangok kialakulásának kedvezett.
A vízeséseket tekintve a Lengyel-Tátrában kevesebb vízesés található, mint a hegység szlovák oldalán, de ezek szépségben nem maradnak el a magas-tátrai vízesések mögött. A legjelentősebb vízesés a Lengyel-Öt-tó völgyében lévő Siklawa-vízesés (1580 m), amely a Nagy-tó lefolyásaként kb. 70 m magasságból zúdul alá a völgy alsóbb lépcsőjére. Ezen kívül még két vízesés érdemel külön említést. Az egyik a legforgalmasabb Lengyel-Tátrai turistaúton található Mickiewicz-vízesések (1099 m), a másik pedig a Giewont É-i fala alatt, a Strążyska-völgyben található Siklawica-vízesés, amely mindkét lépcsőjén kb. 12 m magasságból hull alá.
Barlangok
A Tátra szlovák oldalától eltérően a lengyel oldal, különösen a Ny-i rész, igen gazdag barlangokban. Mintegy 400 kisebb-nagyobb barlang található a hegységben, bár ezek némelyike inkább csak üregnek nevezhető. A barlangok néhány kivételtől eltekintve a nagyközönség előtt zárva vannak, csak a barlangkutatók nyerhetnek ide bebocsátást.
A leghosszabb barlang a kb. 10 050 méter feltárt hosszúságú Magas-barlang, és a harmadik a rangsorban a 9 660 m feltárt hosszúságú Nagy-Havas-barlang, amely azonban egy olyan barlangrendszer része, amelynek teljes hossza meghaladja a 20 km-t. Ennek a barlangnak a mélysége 814 m, ezzel a legmélyebb a barlangok között.
Összesen 16 olyan barlang található a Lengyel-Tátra területén, amelyek feltárt hosszúsága meghaladja az 1000 m-t, valamint 10 olyan barlang, amelynek mélysége meghaladja a 100 m-t.
