2018. június 20., szerda

20 éve égett le a Hosszú-tavi menedékház


Amint arra bizonyára sokan emlékeznek, 1998. június 14-ről 15-re virradó éjszaka folyamán leégett a Nagy-Tarpataki-völgyben található Hosszú-tavi menedékház, a Magas-Tátra egyik legrégebben álló menedékháza. Az egész évben nyitva tartó, 1960 méter tengerszint feletti magasságban álló épület története a XX. század elejére nyúlik vissza. A Magyar Királyi Erdészet már 1907-ben felépített a menedékház helyén egy vadászházat, melyet apró változtatások után három évvel később a turisták rendelkezésére bocsátottak. A kőből és fából épült menedékház az emlékezetes tűzvész előtti formáját 1984-86-ban nyerte el, mai szlovák neve (Zbojnícka chata, szó szerinti fordításban Rabló menedékház) a völgyben a korábbi századokban folytatott orvvadászatra emlékeztet.

2018. június 18., hétfő

Ismét napirenden a belépő a Magas-Tátrában


A Magas-Tátrában esetlegesen fizetendő belépővel kapcsolatban a szlovákok többsége úgy van, mint akinek a haját húzzák. Az igazság azonban az, hogy az erdészek a külföldi példák nyomán komolyan foglalkoznak ezzel a témával. A legkomolyabb inspiráció Lengyelországból érkezik, hol már 25 éve belépőt kell fizetni a nemzeti parkba. Egyre többször kerül szóba az az elképzelés, hogy a Tátra déli oldalán is bevezessék ezt a gyakorlatot. „A Lengyel-Tátrába jelenleg 5 złoty a belépő, ez kb. 1 euronak felel meg. A gyerekek ennek a felét fizetik. Ez a bevétel lehetővé teszi számunkra olyan projektek megvalósítását, amelyekre máskülönben nem lenne lehetőségünk”c – mondta Szymon Ziobrowski, a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) igazgatója.
A Tátra lengyel oldalán a nemzeti park belépőt a völgyek bejáratánál lehet megváltani. „Évente 3 millió turista látogat a nemzeti parkba, ez egy hatalmas szám. Természetesen ilyen mennyiségű embertömeg hatalmas terhet jelent a környezetnek, melyet a belépődíjakból származó pénzzel tudunk valamelyest helyreállítani” – mondta Ondrzej Maluch természetvédő.

2018. június 16., szombat

Hét furcsa ötlet, amely soha nem valósult meg a Tátrában


Az emberek időről-időre a Tátrában is különféle meglepő ötletekkel álltak elő, ezek azonban nem mindig valósultak meg. Gondoljunk csak bele, hogy nézne ki a Tátra, ha az alábbi ötletek megvalósultak volna…
1. Egykor azt tervezték, hogy a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető aszfaltozott utat meghosszabbítják egészen a Chałubiński-kapuig (Wrota Chałubińskiego).
2. A Gąsienica-Fekete-tóban (Czarny Stawi Gąsienicowa) található kis sziklaszigeten akarták felépíteni Juliusz Słowacki lengyel romantikus költő mauzóleumát.
3. 1922-ben lértehoztak egy projektet, amelynek célja a Gerlachfalvi-csúcsra vezető drótkötélpálya megvalósítása lett volna.

2018. június 15., péntek

Vége a téli zárlatnak, megkezdődött a nyári szezon


Június 14-én befejeződött a téli zárlat, június 15-től ismét túrázhatunk a Tátra magasabban fekvő jelzett turistaútjain. A turisták számára ismét megközelíthetővé válnak a völgyek felsőbb részei, a hágókon át vezető turistautak és a magashegyi csúcsok. „A Magas- és a Liptói-Tátrában 1800 méter tengerszint feletti magasság felett, elsősorban az északi lejtőkön és az árnyékos területeken azonban még számítani lehet hófoltokra, a régi hó maradványaira. Ezeknek a szakaszoknak a keresztezéséhez maximális figyelemre van szükség” – hívja fel a turisták figyelmét honlapján a Hegyi Mentőszolgálat (HZS). Emlékeztetnek arra is, hogy a kora reggeli és a késő délutáni órákban, amikor a hőmérséklet lecsökken, ezek e területek könnyen lejegesedhetnek.

2018. június 13., szerda

Lezárták a Zöld-tótól a Nagy-Morgásra vezető turistautat


A június 9-én a Magas-Tátrára zúdult hatalmas esőzés elmosta a Zöld-tótól a Nagy-Morgásra vezető piros jelzésű turistaút egy részét, ezért a Zöld-tótól (Zelené pleso) a Kő-pataki-tóhoz (Skalnaté plseo) vezető turistautat 2018. június 12-től további értesítésig lezárták. Martina Petránová, a Tátrai Nemzeti Park (Štátne lesy TANAPu) illetékese szerint ennek fő oka a látogatók biztonsága, mivel a hétvégi esőzések következtében a turistaút egy része súlyosan megrongálódott.
A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék következtében kőtörmelék csúszott a turistaútra, amely több helyen is elmosta a nyomvonalat, az ezeken történő átkelés viszont veszélyt jelent a turisták biztonságára.

2018. június 11., hétfő

Újabb halálos kicsúszás a Tengerszem-csúcsra vezető turistaúton


2018. június 11-én, hétfőn újabb halálos baleset történt a lengyel oldalon a Tengerszem-csúcsra (Rysy) vezető jelzett turistaúton. Egy 21 éves, valószínűleg amerikai állampolgárságú turista a csúcsról visszafelé letért a jelzett turistaútról, és a Tengerszem-csúp (Bula pod Rysami) közelében kitett, meredek terepre tévedt. Ezen a nehéz terepen a nedves sziklákon valószínűleg megbotlott, és a mélybe zuhant, melynek következtében a helyszínen életét vesztette.
Miközben a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) hegyimentői éppen elérték a lezuhant turista holttestét, újabb, a Tengerszem-csúcs közelében történt balesethez riasztották őket, szerencsére azonban ő zuhanás következtében csak vállsérülést szenvedett.
Május hónapban csak a Tengerszem-csúcsra vezető turistaúton kilenc baleset történt, ezek közül kettő volt halálos kimenetelű, és ezen kívül megtalálták egy több hónapja eltűnt cseh turista holttestét is, és további öt turista szenvedett sérüléseket.

A vadon élő állatok ragadozónak nézik a drónokat


A napjainkban mind többek számára megfizethetővé váló drónok a turisták körében is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, a Tátrai Nemzeti Parkban (TANAP) azonban tilos a használatuk. A TANAP igazgatója, Pavol Majko szerint ennek a tiltásnak számos oka van. „A drónokat a legtöbben csendesnek és ártalmatlannak tartják. Ezzel szemben azonban mind a hazai, mind pedig a külföldi tanulmányok ennek ellenkezőjét erősítik meg. A nemzeti park megfelelő környezetet biztosít számos törvényileg védett ritka állatfajnak, mint pl. a tátrai zerge, a tátrai mormota, a szirti sas, a vándorsólyom, a nagyragadozók és sok más állatfaj. A tanulmányok viszont megerősítették ezeknek a repülő eszközöknek a vadon élő állatok népességére és viselkedésére gyakorolt negatív hatását” – magyarázta Majko.

2018. június 9., szombat

Szlovák Paradicsom – teszt-túra


Magyarország mellett a környező országokban is számos remek túracélpontot találhatunk. Ezek egyike a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park, amelynek szurdokjait vaslétrák, sziklatálcák és doronglétrák segítségével járhatjuk be. Negyvenötezer forint. Nagyjából ennyibe kerül fejenként egy szervezett, háromnapos buszos út a Budapestről 300 kilométerre levő Szlovák Paradicsom Nemzeti Parkba, az ár az utazási és szállásköltség mellett a reggelit és a profi túravezetést is tartalmazza. A kirándulást természetesen saját magunk is megtervezhetjük, de ha már útnak indulunk, érdemes legalább egy hosszú hétvégét szánni a környék felfedezésére. Tikk Gabriella nemrég három napot töltött a szurdokjairól híres nemzeti parkban, az alábbiakban az ő szerkesztett beszámolóját tesszük közzé.

2018. június 8., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2018. május 16-31.


A Sarafi-vízesés a Zsári-völgyben; A Csorbai-tó a lemenő nap utolsó sugarainak fényében; A gyönyörű Kis-Fátra; Tavaszodik a Tátrában; Malompataki-völgy; A Piecky-szurdok Pünkösd hétfőn; Vertikális panorámafotó a Roztoka-völgyből; A Zöld-tó az elmúlt hétvégén; Jól sikerült fotó a mai Sherpa 100 teherhordó versenyről; Zergék az Alacsony-Tátrában; Ezért a panorámáért érdemes az Alacsony-Tátrában túrázni; A Csorbai-tó vihar előtt; Kilátás a Placslivo csúcsáról nyugat felé; Ilyen viharnak nem szeretnék a részese lenni a Tátrában.
Amit látunk, azt a film nem adja vissza, ezt élőben látni kell; A Magas-Tátra 2018-as hivatalos reklámfilmje; A Tátra tegnap reggeltől estig, kicsit felgyorsítva; Liptói-határhegy és Zerge-hegy.
Május második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2018. június 7., csütörtök

Kerüljük el a Lengyel-Öt-tó völgyében bóklászó medvét


A lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) arra figyelmezteti a turistákat, hogy az utóbbi napokban több alkalommal is láttak egy medvét a Lengyel-Öt-tó völgyében (Dolina Pięciu Stawów Polskich), aki egészen közel merészkedett a turistákhoz. A nemzeti park felhívja a turisták figyelmét, hogy semmilyen körülmények között ne próbálják meg etetni a medvét. Abban az esetben, ha medvével találkoznak, lassan és nyugodtan hagyják el a helyszínt. Bár hatalmas és erős állatokról van szó, ennek ellenére gyorsan és fürgén mozognak, ezért ne tegyünk hirtelen mozdulatokat, ne kínáljunk neki élelmiszert, semmivel ne keltsük fel az érdeklődését. A medve ok nélkül nem támad, ezért óvatosan kerüljük el a vele történő közvetlen találkozást.
Forrás és fotó: https://portaltatrzanski.pl

2018. június 6., szerda

Összemérték erejüket a tátrai teherhordók


2018. május 26-án immár 18. alkalommal találkoztak a magashegyi teherhordók, hogy összemérjék erejüket a „Sherpa 100” elnevezésű versenyen. Ezt a versenyt minden évben a fiatalon elhunyt Juraj Petranksý teherhordó emlékre rendezik meg, akit munka közben lavina sodort el a Téry menedékházhoz vezető úton. Az idei verseny startjánál 56 sportember sorakozott fel, köztük 17 profi teherhordó. A férfiak hátára pontosan 100 kg. súlyú pakkok kerültek, a női versenyzők 25 kg-os súllyal indultak útnak. A verseny a szokásos útvonalon zajlott, a Tarajkáról (Hrebienok, 1284 m) a Zamkovszky menedékházig (Zamkovského chata, 1475 m) kellett felvinniük az előre elkészített csomagokat.
A verseny szervezője, Jana Kalinčiaková, a Zamkovszky menedékház vezetője elmondta, hogy a verseny változékony időjárási körülmények között zajlott. „Dél körül kisebb vihar vonult át a térségen, de a hivatásos teherhordókat ez általában nem zavarja. Tudják, hogy az árut fel kell vinni a menedékházba, egy vihar nem állítja meg őket. Minden fejben dől el” – mondta Kalinčiaková. Hozzátette, hogy az idei versenyre főleg a Magas-, az Alacsony-Tátrából, valamint a Fátrából érkeztek versenyzők, de voltak Csehországból érkezett indulók is.

2018. június 4., hétfő

Továbbra is zárva marad a Svinica és a Zawrat közötti turistaút


A két héttel ezelőtt a Niebieska-torony (Niebieska Turnie) csúcstömbjéből történt hatalmas sziklaomlás (sziklakitörés) következtében a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) biztonsági okokból azonnal lezárta a Svinicáról (Świnica) a Zawrat-hágóba (Zawrat) vezető piros jelzésű turistautat. A legfrissebb információk szerint ez a rendkívül népszerű turistaút valószínűleg hosszabb ideig nem lesz hozzáférhető!
Ahogy a nemzeti park illetékesei elmondták, a hatalmas méretű sziklaomláshoz minden bizonnyal hozzájárultak a megelőző napok jelentős esőzései és fagyos éjszakái, ennek következtében ugyanis a sziklák repedéseibe beszivárgott víz éjszaka megfagyott, és szétrepesztette a sziklát. A hideg éjszakák a meleg nappalokkal kombinálva előkészítették a terepet egy sziklakitörés megtörténtéhez.

2018. június 3., vasárnap

A Sas úton túráztunk. Aktuális fotók a Sas útról


Úgy döntöttünk, hogy nekivágunk a Sas útnak (Orlą Perć), és megnézzük, milyenek a körülmények ma a Tátra legnehezebb turistaútján. A túrát hagyományosan Kuźnicéban (Kuźnice) kezdtük, és a nap első sugarai már a Gąsienica-szécsen (Hal Gąsienicowa) fogadtak minket. A Sas út a Zawrattól (Zawrat) a Kereszt-nyeregig (Przełęcz Krzyżne) lényegében már nyári körülmények uralkodnak. Nagyobb mennyiségű megkeményedett firnhó található még a Honoratka-szakadékban, de a sziklafal segítségével biztonságban át lehet jutni rajta. Egy másik nagyobb hófolt van még az Északi-Gránát-csúcs (Skrajny Granat) közelében, a létra tövénél, de ez is megkerülhető a sziklafal mellett. Téli körülmények uralkodnak azonban a Gąsienica-völgyből a Zawratra történő felmenetel során, itt ma még szükség van hágóvasra, a hágó megközelítése hágóvas nélkül rendkívül kockázatos. Az alábbi fotók ezen a túrán készültek.

2018. június 2., szombat

Tátrai mítoszok és legendák – Legendás csúcsok


Miért nincs a Nagyszalóki-csúcsnak hegyes orma? Éltek a Tátrában valaha tündérek? Legendák és mítoszok nélkül a hegyek csak hegyek, a völgyek csak völgyek lennének. A hegyek egyedi varázsa és levegője mindig is inspirálta az embereket. Hallottunk már a sárkányok által okozott földrengésekről, a titokzatos üstökösről, amely kialakította a Tátra mai arculatát, vagy a kővé dermedt kapzsi molnárról. Megpróbáltuk összegyűjteni a legérdekesebb tátrai mítoszokat és legendákat.
A kővé dermedt molnár
Ha közelebbről megnézzük a Poduplaszki-völgyben (Bielovodská dolina) található Molnár (Mlynár) csúcsát, a csúcsán egy sziklába vájt szemet vehetünk észre. A legenda szerint ezt a nyílást egy malomkő ütötte, melyet egy sziklává változott fukar molnár tart a feje fölött, aki állítólag a hegyekben szabadult meg minden bűnétől. A mítosz szerint a malomkő a mai napig kopik, porlad, nyáron kövek, homok és kavics, télen pedig a hó jelképezi a malomból kikerülő lisztet.

2018. június 1., péntek

Bialkai-szénégető – Halastó – Tengerszem


A Tátra legnagyobb tavához, a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető túra a Lysza Polana határátkelőhely közelében található Bialkai-szénégető (Palenica Białczanska, 984 m) nevű parkolóból indul. A kényelmesebbek akár a góralok által hajtott lovas fogatokkal is feljuthatnak a Hajfű-tisztásig, onnan azonban már minden kinek gyalog kell megtenni az út hátralévő részét. Bár viszonylag hosszú a felfelé vezető út, mivel szinte végig szilárd burkolatú úton vezet, és a távhoz képest nem tartalmaz jelentős szintkülönbséget, ez a túra a kisgyermekes családoknak éppúgy ajánlható, mint az idősebbeknek, valamint a fogyatékkal élőknek is. A gyalogtúra alsó szakaszának jelzés nélküli aszfaltozott úton vágunk neki, amely teljesen a Halastó partján álló menedékházig vezet. Túránk alsó részén az erdős Bialka-völgyben haladunk, majd kis idő múlva elérjük a jobbról, a Topor-irtásról (Toporowa Cyrhla) érkező piros jelzést, és innentől már ezen megyünk tovább. Hamarosan megérkezünk az útvonal egyik legfőbb látnivalójához, a Mickiewicz-vízesésekhez (Wodogrzmoty Mickiewicza, 1099 m), amely a Lengyel-Öt-tó lefolyását képező Roztoka-patakon (Potok Roztoka) egymás alatt kialakult három nagyobb, és több kisebb vízesés láncolata.

2018. május 30., szerda

Hogy túrázhatunk legálisan a jelzett turistautakon kívül?


A lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) egyes rendelkezéseinek és szabályainak értelmezését kérték Grzegorz Lorkától, a nemzeti park őrségének helyettes vezetésétől annak érekében, hogy a szabálysértések elkerülése érdekében tisztázzák a turisták és hegymászók számára nem teljesen egyértelmű helyzeteket. Az első kérdés annak meghatározása, hogy ki tartózkodhat a Lengyel-Tátrában a hegymászóterepeken. A Halastó (Morskie Oko) környékén vannak pl. olyan területek, melyen a hegymászók jogszerűen mozoghatnak, de itt az első kérdés: ki számít hegymászónak? Kell-e rendelkeznie bármilyen speciális felszereléssel, vagy konkrét ismeretekkel. Milyen alapok osztályozzák a Tátrában az útvonalak nehézségét? Ez azért fontos, mert szigorúan a sziklamászó útvonalaktól eltekintve vannak a Tátrában olyan útvonalak, amelyek 0+ nehézségűek, ennek következtében nem igénylik hegymászó felszerelés használatát. Tehát elvárható-e valakitől, hogy kötelet használjon ott, ahol erre nincs szükség, másfelől pedig felmerül a kérdés, hogy jogszerűen tartózkodik-e a jelzett turistautakon kívül?
-- A nemzeti park igazgatójának rendelete határozza meg, mely területek állnak a Tátrában a hegymászók rendelkezésére. Azok a hegymászók, akik ezeken a területeken mozognak, kötelesek bejegyezni magukat a túrakönyvbe, ez az egyetlen kötelezettség, melyet be kell tartaniuk. Túrakönyv a Halastavi, a Lengyel-Öt-tavi és a Murowaniec menedékházban, valamint a Gáspár-csúcson található. Emellett egészen a közelmúltig szükség volt hegymászó igazolványra is, erre azonban ma már nincs szükség. Nem ellenőrizzük azt sem, hogy a hegymászóterepen tartózkodó személyeknél van-e hegymászó kötél és más felszerelés. Sok olyan képzett hegymászó van, akinek a könnyebb utakon semmilyen biztosítóeszközre nincs szüksége. Elvileg még a hátizsák sem kötelező felszerelés. Mindenki, aki beírta magát a Túrakönyvbe, jogosan tartózkodhat a hegymászók számára hozzáférhető területen.

2018. május 29., kedd

Fél éve eltűnt turista holtteste került elő a Tátrában


2017. október 29-én arra kérték a Hegyi Mentőszolgálatot (HZS), hogy segítsen egy cseh állampolgárságú turista megkeresésében, aki a Magas-Tátrába indult túrázni, ám egyik menedékházba sem jelentkezett be. A családja október 26-án, csütörtökön lépett vele utoljára kapcsolatba telefonon, családtagjai és ismerősei már korábban is megszokták, hogy alkalmanként akár több napig is nem jelentkezik. Október 29-én, vasárnap este kellett volna hazaérkeznie, de mivel ez nem történt meg, a család tájékoztatta a hegyimentőket a férfi eltűnéséről. Azon a hét végén péntekről szombatra virradóra hatalmas vihar söpört végig a Tátrán, amely a magasabb régiókban egészen vasárnapig tartott. 1500 méter tengerszint feletti magasság felett kb. fél méter friss hó hullott, és a szezon első lavinái is megindultak a hegyoldalakon.
Nagyon kevés információ állt rendelkezésre az 53 éves férfi mozgásáról, a hegyimentők a rendőrség segítségét kérve, a cellainformációk alapján szerezték utolsó információkat a cseh turista tartózkodási helyéről.

2018. május 28., hétfő

Több mint 1,3 millió eurós kárt okozott az erdőtűz


A Magas-Tátrában pusztító, május eleji erdőtűz okozta természeti károk értéke meghaladja az 1,3 millió eurót. Ezt Sólymos László környezetvédelmi miniszter jelentette ki a Késmárki-itató (Kežmarské žľaby) térségében tartott sajtótájékoztatón, ahol a hónap elején mintegy 30 hektárnyi területen pusztított a tűz. Egyben bejelentette, hogy a tárca pénzügyi keretet szabadít fel a légi tűzoltáshoz használatos ballon, közismertebb nevén bambi bucket vásárlására, mely hasonló helyzetekben azonnal az Állami Természetvédelmi Hivatal (ŠOP) rendelkezésére állna.
„A legmagasabb, ötödik védettségi szintű zóna minden elpusztult négyzetmétere óriási veszteség az országnak. Különösen akkor, amikor a tárcánál konkrét lépéseket teszünk azért, hogy a legértékesebb térségek egyre nagyobb védelmet élvezzenek” – jelentette ki Sólymos.

2018. május 26., szombat

Érdekességek a Tátra időjárásával kapcsolatban


A hegyekben az időjárást a természet törvényei szabályozzák, és ennek köszönhetően a körülmények gyakran és gyorsan változnak. Az alábbiakban néhány érdekes tényt olvashatunk a Tátra időjárásával kapcsolatban.

1. A Tátra történetében a halny idején mért legerősebb széllökések sebessége elérte 288 km/órát, ez 1968-ban fordult elő.

2. A ködtenger gyönyörű jelensége a hőmérsékleti inverziónak köszönhetően alakul ki, vagyis olyankor, amikor a magasabban fekvő helyeken melegebb van, mint lent, a völgyekben.

3. 1500 méter tengerszint feletti magasság felett a Tátrában gyakorlatilag az év minden hónapjában előfordulhat havazás.

2018. május 25., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2018. május 1-15


A Magas-Tátra a Szilicei-fennsíkról; Szép fotók a Kapor-völgyből; A jó idő beköszöntével a keresztes viperák is felélénkültek; Halastó - Liptói-határhegy - Lengyel-Öt-tó völgye; Fotók a Kis-Tarpataki-völgyből; Reggel a Bélai-Tátra lábánál; Elülső-Szoliszkó; A múlt hét közepén tomboló tátrai erdőtűz oltásának drámai pillanatai; Pillanatkép a Poduplaszki-völgyből; Így is lehet; A Tátra a Pieninekből; Május első napja a Tátra alatti tisztásokon; Ismerős szépségek; A Liptói-Tátra gyönyörű gerincei. Tavasz a Tátrában; Napfelkelte a Lomnici-csúcson.
Május első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...