2016. augusztus 29., hétfő

A legveszélyesebbnek tűnő csúcsok a Tátrában

A magas hegyek lenyűgözik és egyben meg is rettentik az embereket. A Magas-Tátrában, a világ legkisebb magashegységében mindkettőre akad példa. Az alábbiakban sorra vesszük a Magas-Tátra azon csúcsait, amelyek a közelmúltban a legtöbb emberéletet követelték. „Az utóbbi 10 évben, 2006-2015 között, melyekről már teljesen feldolgozott adatok állnak rendelkezésre, a Magas-Tátrában 2016 baleset történt, és ugyancsak ebben az időszakban 1236 baleset történt télen, a sípályákon. Ez alatt a 10 év alatt a Magas-Tátrában a nyári szezonban 108 halálos baleset történt” – mondta Katarína Števčeková, a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) munkatársa. A szakember ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a legkockázatosabb tátrai csúcs meghatározása nagyon problematikus lenne. A sérüléssel vagy halálozással járó balesetek okai annyira különbözőek, hogy ha ezekből indulunk ki, akkor azt láthatjuk, hogy akár egy szép nyári napon kényelmesen túrázó turistát is érhet baleset. Elég egyetlen pillanatnyi figyelmetlenség, és máris bekövetkezhet a baleset. Mindezek ellenére a statisztikák adatait összegezve megpróbáltuk összeállítani az öt legveszélyesebbnek tűnő helyet a Magas-Tátrában.

2016. augusztus 28., vasárnap

Kőlavina ölt meg egy hegymászót a Magas-Tátrában

Augusztus 28-án a déli órákban a Középső-Menguszfalvi-csúcson (Prostredný Mengusovský štít) mászóó hegymászóktól érkezett egy bejelentés a Hegyi mentőszolgálat (HZS) ügyeletére, miszerint a Keleti-Menguszfalvi-csúcsról (Východný Mengusovksý štít) kőlavina indult el, amely valószínűleg maga alá temetett egy embert. A bejelentés után keresőkutyás földi egységek és a mentőhelikopter is a helyszínre indult , akik a csúcsról lefutó vályúban egy szikla alá beékelődve lokalizálták az érintettet. A mentőhelikopter fedélzetén orvos és hegyimentő érkezett a baleset helyszínére, akik a sérülthez leereszkedve együttes erővel szabadították ki a férfit a szikla alól, ám a gyors beavatkozás ellenére az 57 éves lengyel hegymászó életét nem tudták megmenteni, földi maradványait átadták az igazságügyi orvosszakértőnek.

Forrás: https://www.hzs.sk; Fotó: Miroslav Vazny

Tragikus zuhanás a Lengyel-Tátrában

Augusztus 27-én újabb halálos baleset történt a Lengyel-Tátrában. A Tengerszem-csúcsra (Rysy) vezető úton található Orłowski-folyosóban (Żleb Orłowskiego) a Tengerszem-csúp (Bula pod Rysami) irányába lezuhant egy turista, aki a zuhanás következtében sajnos a helyszínen életét vesztette. A helyszínre érkező hegyimentőknek már csak az a szomorú kötelességük maradt, hogy a szerencsétlenül járt férfi földi maradványait a zakopanei kórházba szállítsák.

Gleccserboglárka / Ranunculus glacialis

A boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó, 5-20 cm magasságúra megnövő gleccserboglárka július-augusztusban virágzik. Kopasz, felemelkedő vagy felálló szárának végén ülő egy vagy több virága öt fehér, rózsaszín vagy sötétvörös sziromból áll, 15-20 mm átmérőjű, felálló. Tőlevelei húsosak, vastagok, sötétzöldek, mélyen három hasábra tagoltak, a hasábok egyenlőtlenül bevagdaltak, tompa csúcsú cimpákkal. Szárlevelei ülők, szabálytalanul tenyeresen hasogatottak, cimpáik lándzsa alakúak. A csészelevelek szőrösek, rozsdabarnák, maradók. A Tátrában 1800 m felett, Európa más magashegységeiben egészen 4300 méterig előfordul, de 1500-1800 méter között is gyakran találkozhatunk vele. Európa egyik legmagasabban élő virágos növénye, amely mészben szegény törmelékeken, sziklarésekben érzi jól magát.
Forrás: https://hu.wikipedia.org; Fotó: Nagy Árpád

2016. augusztus 27., szombat

175 év született Róth Márton

175 évvel ezelőtt, 1841. augusztus 3-án Késmárkon született Róth Márton (1841-1917) iglói gimnáziumi tanár, a tátrai menedékházak és útépítések ügyének élharcosa. Késmárkon járt általános iskolába, majd miután 1865-ben letette a tanári vizsgát, öt évig ott nevelősködött. 1870-1909 között az iglói gimnázium latin, német és történelem tanára volt. 1875-től az Magyarországi Kárpátegyesület vezetőségének, 1878-tól az MKE Évkönyve szerkesztőbizottságának tagja egészen haláláig. Több éven keresztül volt az Egyesület Iglói osztályának alelnöke. Elévülhetetlenek az érdemei a Hernád-áttörés feltárása, megismertetése terén. Turizmussal foglalkozó cikkei mellett az MKE évkönyveiben írásai jelentek meg a magasságmérésről, a hőmérséklet megfigyelésekről és a tátrai helynevekről.

2016. augusztus 26., péntek

Tátrai fotók, videók, információk

Szeretném felhívni az oldal olvasóinak figyelmét, hogy létrehoztam a Facebookon egy csoportot, „Tátrai fotók, videók, információk” névvel. A csoport azért jött létre, hogy megosszuk egymás között a Tátrában (legyen az Magas- Liptói-, Bélai- vagy Alacsony-Tátra), a Szlovák Paradicsomban, vagy Szlovákia és Lengyelország bármelyik hegységében, turistaközpontjaiban készült, a nyilvánosság számára is érdekes fotókat, videókat. Közreadhatjuk itt a helyi viszonyokról, az aktuális időjárási helyzetről, a túrázás feltételeiről szerzett saját tapasztalatokat, benyomásokat, információkat.
A leendő tagoktól azt kérem, hogy csak olyan fotókat, videókat osszunk meg, amelyek a hegyekről, a természet szépségeiről szólnak. Mellőzzük a családi fotóalbumba készült fotókat, ami persze nem zárja ki, hogy a fotón emberek is szerepeljenek.

Pillantás a tengerszemekbe, avagy a Rysy meghódítása

Ha unod már a munkahelyed zsivaját, a tömeget a villamoson vagy a kígyózó sort a kasszánál, akkor semmiképp se vágj neki a Tengerszem-csúcsnak (Rysy), ugyanis a Tátra egyik leglátogatottabb célpontja gyakorta válik tömeges turista-találkozóhellyé. Ha az említett tényezők hidegen hagynak, és a szemedben a hegy értékei minden körülmények közt csorbíthatatlanok – nem mellesleg, álmaidban hetek óta e nagy hírű csúcs sziklái törik a talpadat –, kenj meg pár szendvicset, dobj a hátizsákba néhány flakont a friss hegyi patakvíznek, és indulj útnak a kéklő sziluettek felé.
A 2503 méteres Rysy-nél magasabbra az egész Tátrában nem visz jelzett turistaút. A kilátás lenyűgöző, ha nem fogad odafent sűrűn gomolygó fehér köd, és kellőképp nehéz az út ahhoz, hogy a magunkfajta kalandéhes vándorok fantáziáját ne hagyja nyugodni. Hát kitűztünk egy ragyogó szombatot, jól kiszámolt, kora reggeli indulással. Egészen pontosan 8 óra 52 perckor már a Csorba-tó parkolójából (1346 m), a viszontlátás zsibbasztó örömével hunyorogtunk fel az előttünk magasodó, kopáran csillogó csúcsokra.

2016. augusztus 25., csütörtök

Tatry Tour 2016 kerékpárverseny

2016. szeptember 3-án rendezik meg az idei Tátra körüli hosszú távú kerékpáros körversenyt. A két távon, több korcsoportban kiírt verseny startja 3-án, szombaton lesz Ótátrafüreden, a hosszabb, 195 km-es távon indulók 10:00 órakor, a rövidebb, 72 km-en indulók pedig 11:00 órakor startolnak el.
A 72 km-es táv versenyzői kelet felé indulnak, Barlangligeten át érik el Lysza Polanát, ahol megfordulnak, és visszatekernek Ótátrafüredre, a célba. Az erre a távra nevezőket egy frissítőpont (41 km-nél), valamint a célban meleg étel várja.
A 195 km-es távon indulók Csorbató (14 km), Podbanszkó (30 km), Liptóújvár (48 km), Liptószentmiklós (56 km), Oravice (105 km) érintésével jutnak el Aszúligetre (Suchá Hora, 119 km), ahol átlépnek Lengyelországba. Innen Poronin (140 km) és Bukowina Tatrźanska (148 km) érintésével kerekeznek át a Tátra keleti oldalára, ahol Lysza Polanán (158 km) jutnak vissza Szlovákiába.

2016. augusztus 24., szerda

Európai Egészségbiztosítási Kártya és utasbiztosítás a Tátrában

Tátrai túráink során bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy a szlovák vagy a lengyel hegyimentők, és ezzel összefüggésben az adott ország egészségügyi intézmények szolgáltatásait kelljen igénybe venni. Az utóbbi évek túrái és kirándulásai alkalmával volt „szerencsém” megismerkedni a szlovák (HZS) és a lengyel (TOPR) hegyimentők munkájával, valamint bepillantást nyerhettem a zakopanei és a krakkói kórház sürgősségi osztályainak életébe. Az alábbiakban a tények mellett az itt szerzett tapasztalatokat szeretném megosztani, tanulságként, és okulásul, és legfőképpen annak érdekében, hogy minden, a Tátrába induló honfitársunk tartsa szem előtt: nem indulunk a Tátrába érvényes Európai Egészségbiztosítási Kártya, valamint magashegyi turisztikára és helikopteres mentésre is fedezetet nyújtó utasbiztosítás nélkül.

2016. augusztus 23., kedd

40 év után megnyitották a Kyseľ-szurdokot

2016. augusztus 18-án ismét megnyitották a Szlovák Paradicsomban található Kyseľ-szurdokot, melyet 40 évvel ezelőtt egy hatalmas, valószínűleg felelőtlen turisták által okozott tűzvész miatt kellett lezárni. A pusztító tűzvészt követő, idáig eltelt 40 évben a szurdokban emberi beavatkozás nélkül lassan helyreálltak a természetes állapotok, így lehetővé vált a völgy e részének újbóli megnyitása a turisták előtt. „A szurdokban kiépített turistaút az európai trendeknek megfelelő exponált hegyi túraútvonal, hasonlóan a Szlovák Paradicsom más szurdokaihoz. Az útvonal mesterséges segédeszközeit a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) csapata szerelte fel a sziklafalakba, ezért az útvonalat Ferata HZS névre keresztelték” – mondta Ivan Krajčír, a nemzeti park regionális központjának vezetője. A nemzeti park igazgatója szerint a Kyseľ-szurdok teljes rekonstrukciója 65.000 €-ba került, a via ferrata 1500 méter hosszú, melyen 420 sziklahágcsót és 380 méter drótsodronyt építettek be.
A Kyseľ-szurdok újonnan megnyitott, június 15-től október 31-ig használható alsó részének „C” kategóriás via ferratája természetesen egyirányú, csak alulról felfelé járható. Az ösvényen a nemzeti parkban máshol megszokottól eltérő módon tapasztalhatjuk meg a szurdokvölgyek természetes szépségét és vadságát. A szurdok most megnyitott része a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park fennsíkjának keleti szélén található, hossza kb. 1500 méter, szintkülönbsége 180 méter. A szakadékon történő átjutás nem könnyű, az alsó részt acél drótkötelekkel és sziklahágcsókkal biztosított via ferrata útvonalként építették ki.

2016. augusztus 22., hétfő

A menedékházakhoz vezető utak a legnépszerűbbek a Tátrában

Ahogy az utóbbi években már megszokhattuk, a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészetének (Štátne lesy TANAPu) munkatársai a nyári szezonnak egy előre meghatározott napján ebben az évben is megszámolták a Tátrába látogató turistákat. Ahogy azt a TANAP szóvivője, Lenka Burdová elmondta, az augusztus 9-én elvégzett felmérés adataink az elemzése azt mutatja, hogy a Tátrában a turisták által leginkább kedvelt útvonalak a menedékházakhoz vezető turistautak. „A nemzeti park magashegyi környezetének jelzett turistaútjain azon a napon 22.839 turistát számoltunk össze. Legnagyobb számban a szlovák, lengyel és cseh turisták voltak jelen, de nem hiányoztak a német, angol, spanyol, olasz, oroszok és magyarok sem” – mondta a szóvivő. A TANAP munkatársai, önkéntesek és diákok előre kinyomtatott íveken jegyezték fel a turisták számát és nemzetiségét.

2016. augusztus 21., vasárnap

Havasi sisakvirág / Aconitum napellus

A boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó havasi sisakvirág július-augusztusban virágzik. A 30-150 cm magasságú, felálló száron nyíló, csúcsálló, tömött, hosszú hajtásvégi fürtben nyíló, sötét kékesibolya vagy bíborlila virágjának öt csészelevele közül a felső virágtakaró nagyobb, sisak alakú. A sisakba két, ívesen görbült, hosszú nyelű mézfejtő nyúlik. A poszméhek a nektár miatt látogatják virágait. Ha eltávolítjuk a sisakot, akkor láthatóvá válik a két hosszúra nyúlt nektárlevél, és így a virág egy befogott ekhós szekérre hasonlít, emiatt „Vénusz-szekérnek” is hívják.
Szórt állású, kerekded körvonalú sötétzöld levelei legyezőszerűen ötösen összetettek, levélszeletei tenyeresen szeldeltek. Nyirkos erdőkben, patakpartokon, nedves legelőkön egészen 2300 méterig találkozhatunk vele, e magasság fölött is előfordul, de ott már ritkábban. A meszes és szilikátos talajt kedveli, a legmérgezőbb növények egyike. Az ókorban „növényi arzénnak” nevezték, már 1-2 grammja halálos dózisnak számít. A halál igen erős fájdalmak közepette, szívleállás vagy légzésbénulás miatt áll be. Méreganyaga az intakt (ép) bőrön is áthatol, ezért csak kesztyűvel érjünk hozzá! A mérge olyan erős, hogy már csupán a bőrrel való érintkezés során képes bejutni a szervezetbe, nagy hólyagokat és duzzanatokat okozva. Legmérgezőbb a hajtása (radix aconiti), mérgező azonban az egész növény, mely diterpén-alkaloidokat, elsősorban akonitint tartalmaz. Régen nyílméregnek is használták. A sisakvirág okozta mérgezések leghíresebb áldozata Claudius római császár, akit negyedik felesége, Agrippina mérgezett meg.

Forrás: Margot és Roland Spohn: Melyik virág ez?; http://hu.wikipedia.org

2016. augusztus 20., szombat

130 éve nyílt meg a Kárpát Múzeum

1886. augusztus 21-én a Husz Dávidtól ajándékba kapott telekre épített emeletes épület három termében nyitotta meg a Magyarországi Kárpátegyesület a poprádi Kárpát Múzeumot, amely elsősorban a Magas-Tátra és a Szepesség természetrajzi, archeológiai, néprajzi és turista tárgyú emlékeit volt hivatott összegyűjteni és a nagyközönség számára bemutatni. A múzeum gyűjteményei olyan gyorsan gyarapodtak, hogy már a századfordulón szükségessé vált az épület bővítése. 1906-ban négy teremmel, valamint a múzeumőr lakásával bővítették a kiállítási épületet, amelyben egyebek mellett a 8000 kötetes könyvtár is helyet kapott. A Felvidék elcsatolása után a múzeum anyaga is a semmit nem kímélő rombolás áldozata lett, a kiállítási tárgyak nagy részét több más értékes tárgyi emlékkel együtt elégették.

2016. augusztus 19., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2016. augusztus 1-15.

A Tengerszem-csúcs, a Hunfalvy-völgyecske és a Hunfalvy-völgyi menedékház; Kilátás a Közép-oromról; A Rovátka a Poduplaszki-völgyből; Kilátás a Lúd-nyakról; Brocken-hegyi kísértet (ködkísértet) a Békás-Baba csúcsán; A Gáspár-csúcs és a Svinica; Kilátás a Kis-Viszokáról; Tömegek a csúcsokon, az utaktól távol csend; A Litvor-völgy és a Litvor-tó; A Vörös-torony-hágó, a Vörös-torony és a Kis-Nyereg-hágó; A lengyel hegyimentők munka közben; A zergék életének egyik ritkán látott pillanata; A Tengerszem-csúcs augusztus 11-én; A Lomnici-csúcs augusztus 12-én; A Vadorzó-hágó előtt augusztus 12-én; Kilátás a Jég-völgyi-csúcsról; Úton a Tengerszem-csúcsra; A Poduplaszki-Békás-tavak völgye a Magas-Tátrában. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2016. augusztusának első felében megosztott fotókon.

2016. augusztus 18., csütörtök

Három-forrás – Kapor-völgy – Kapor-csúcs

Három-forrás (1141 m) – a kék jelzésen Kis-hát alatti kereszteződés (1104 m, 0:30 ó) – jelzés nélküli elágazás az Alsó-Nefcer-vízeséshez (1160 m) – a zöld jelzés elágazása a Hincó-völgy torkolatánál (1411 m, 2:30 ó) – Hincó-völgy – Felső-Kapor-hágó (2180 m, 2:15 ó) – a piros jelzésen Kapor-csúcs (2363 m, 0:30 ó). Vissza ugyan ezen az útvonalon 5:45 óra. Teljes menetidő 11:45 óra.
A Három-forrás erdészháztól a kék jelzésen indulva eleinte egy tisztáson, majd az erdőn át emelkedünk felfelé, keresztezzük a Kis-hát alacsony hegyhátát, majd hosszú szerpentinen ereszkedünk le a Kapor-völgyben lévő útelágazáshoz. Innen a Kapor-völgyben futó aszfaltozott erdei úton enyhe emelkedéssel tartunk felfelé a völgyben, néhány alkalommal keresztezve a Kapor-patakot. Az út jobb oldalán látható a Kriván (2494 m) hatalmas tömbje, a völgy bal oldalát a Liptói-Tátrához tartozó Liptói-tető gerince alkotja, amelynek legmagasabb pontja a Nagy-Kapor-tető. A Kriván alatti, turisták előtt elzárt Nefcer-völgy hatalmas küszöbén található az Alsó-Nefcer-vízesés, amelyhez egy jobbra elágazó rövid ösvényen juthatunk el.

2016. augusztus 17., szerda

Ideiglenesen lezárták a Jávor-völgybe vezető utat

Átmenetileg lezárták a Javorináról (Tatranská Javorina) a Jávor-völgybe (Javorová dolina) vezető kék és zöld jelzésű turistautat. A lezárás oka az út felületének rekonstrukciója a település és ma Murány alatti erdészház közötti mintegy 2 km-es szakaszon. A Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészete (Štátne lesy TANAPu) a lezárással egy időben a lezárt turistaút mentén az erdőben vezető kerülőutat alakított ki. A kerülőút, azonban – amelyet a helyszínen táblákkal jelöltek – sajnos nem alkalmas babakocsival, vagy mozgássérültek által használt közlekedési eszközökkel történő használatra” – jelentette be Lenka Burdová, a nemzeti park szóvivője.

2016. augusztus 16., kedd

A hegyekben mindig legyünk kapcsolatban szeretteinkkel

Sokan azért mennek a hegyekbe, hogy kicsit eltávolodjanak a civilizációtól, kicsit mentesülni akarnak a munkával járó kötelezettségek alól. Sokan szeretnék kicsit maguk mögött hagyni azokat az ismerőseiket, akikkel nem túl jó a kapcsolatuk. Mindezek ellenére soha nem tehetjük meg, hogy nem vesszük fel a telefont, ha egy ismerős szám hív minket.
Augusztus első napjaiban több lengyel portál is beszámolt arról, hogy a lengyel Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR), a szlovák Hegyi Mentőszolgálat (HZS) és a lengyel és szlovák rendőrség is hosszú időn át eltűntként keresett egy férfit, aki több napig nem adott életjelet magáról. Több nap után aztán kiderült, hogy végig biztonságos helyen volt egy lengyel turistaközpontban, egyszerűen csak nem vette fel a telefonját. Ez a felelőtlen viselkedés természetesen óriási kritika áradatot zúdított az illetőre, néhányan azonban próbálták megvédeni a férfit, rámutatva arra, hogy a hegyekben általában azért nem vesszük fel a telefont, mert nem akarjuk elrontani a túra hangulatát, vagy egész egyszerűen csak ott és akkor nem akarunk beszélgetni a hozzátartozóinkkal, egy kis időt nélkülük szeretnénk tölteni. A hegyekben azonban minden ilyen érvet elfogadhatatlannak tartunk, hiszen az ezzel érvelők valószínűleg nincsenek tisztában a hegyek sajátosságaival, veszélyeivel, valamint azzal, hogy a tudatosság, a hozzátartozók tájékoztatása egyik legfontosabb alapelve a hegyekben tervezett túrának.

2016. augusztus 15., hétfő

A nyári havazás nem számít különlegesnek a Tátrában

A Tátrában a nyári havazás nem számít különleges jelenségnek, de évről-évre egyre kevesebb alkalommal fordul elő. A hegyekben augusztusban és a nyár végén többnyire stabil az időjárás. A Tátra magasabban fekvő részein azonban a havazás és a hótakaró, csakúgy, mint az Alpokban, nyáron sem szokatlan. Ez a meteorológusok szerint viszonylag rendszeresnek mondható esemény, amely a legmelegebb napokban is azt bizonyítja, hogy a szlovák hegyekben a nyári időjárás nagyon változó lehet. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az elmúlt évek éghajlati változásainak köszönhetően a lehullott hó, különösen a Tátra alacsonyabban fekvő területein gyorsan eltűnik. Mindezeket alátámasztják azok a mérési adatok, melyeket négy kijelölt meteorológiai mérőállomáson mértek az elmúlt években június 1. és augusztus 31. közötti időszakokban. Ez a négy állomás a Chopok (Chopok, 2005 m), a Lomnici-csúcs (Lomnický štít, 2634 m), a Kő-pataki-tó (Skalnaté Pleso, 1763 m) és Csorbató (Štrbské Pleso, 1322 m). Közülük a Lomnici-csúcson és Csorbatón 1951-től, a Chopokon 1955-től, a Kő-pataki-tónál pedig 1961-től állnak rendelkezésre mérési adatok.

2016. augusztus 14., vasárnap

Kankowszky Ervin – Vihar a Tátrában

Kankowszky Ervin (1884-1945): Vihar a Tátrában (1920 k.). Mérete 21,2 x 27,5 cm, zselatinos ezüst nagyítás, kasírozva, kartonon jelezve.

Forrás és illusztráció: http://axioart.com

2016. augusztus 13., szombat

135 éve épült fel a második Majláth-menedékház

A Poprádi-tó partján lévő második épület egy évvel a Majláth-menedékház leégése (1880) után épült fel. A Magyarországi Kárpátegyesület 1200 koronát szánt az építkezésre, ebbe beleszámítva az előző menedékházért felvett biztosítási összeget is. Máriássy ismét hozzájárult ahhoz, hogy a birtokán épüljön fel a menedékház, sőt, ingyenesen biztosított faanyagot az építkezéshez. Az új ház ugyanolyan nagy volt, mint elődje, és ugyanott épült fel, ahol az előző ház állott. Most azonban falai kőből épületek, tetejét pedig kúposan alakították ki, hogy jobban ellenálljon a rárakódott hónak. Belül három helyiséget alakítottak ki, két hálószobát és egy előszobát. A középső helyiségben az eredeti helyén építették újjá a nyitott tűzhelyet. Az épülethez tartozott a fedett veranda, valamint az alatta lévő pince. Az építkezést Kummer Károly főerdész irányította. A Poprádi-tó partján épült második menedékházat a turisták 1881. augusztus 10-től használhatták.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...