2017. december 13., szerda

Kulig, avagy lovasszánozás Zakopanéban

Tél van. Mély hó és csikorgó fagy. Esténként messzire világító fáklyák fényénél igáslovak húzzák az élménytől fellelkesült turistákkal teli szánokat. Manapság a lovasszánozás (kulig) elsősorban kereskedelmi tevékenység, de ez nem mindig volt így. A helyi utazási irodák által szervezett esti fáklyás lovasszánozás az egyik legnépszerűbb téli vonzerő Zakopanéban. Az esti szánozás legtöbbször szabadtéri kolbászsütéssel végződik, és az ezt követő mulatozás gyakran reggelig is eltart. A lovak által megtett útvonalak nagyon különbözőek lehetnek – városi vagy erdei, illetve esetenként a Tátrai Nemzeti Park határain belül vezetnek. Amennyiben enyhébb a tél, és nincs elegendő hó, a lovasszánokat gumikerekes szekerekkel helyettesítik, ez azonban már nem ugyanaz az érzés… Az egyetlen dolog, amiben az ilyen típusú kikapcsolódásra vágyók bízhatnak, az a biztos havazás, ami Zakopanéba télen elég sokszor előfordul.

2017. december 11., hétfő

Ismét látogatható a Jégtemplom a Tarajkán

A jégbe fagyott szépség. Talán ezekkel a szavakkal lehetne legpontosabban jellemezni az idei Jégtemplomot, melyet Gaudí alkotása, a barcelonai Sagrada Familia inspirált. Az utóbbi években a Magas-Tátra egyik legfőbb téli vonzerejének számító jégtemplom, amely ezúttal nagyobb és hidegebb, mint a korábbiak, december 8-tól, péntektől várja a látogatókat. A rideg jégkockák a jégszobrászok munkája következtében zergéket, családokat ábrázoló remekművekké formálódtak, melyet színes ólomüvegek tesznek még varázslatosabbá. Érdekes módon ez a Tátra egyetlen olyan vonzereje, ahol a látogatók jobban fázhatnak, mint kint, a szabadban. „A kupola alatt -10 °C a hőmérséklet, ezért aztán a jégszobrok a szokásosnál is érzékenyebbek a külső hőmérsékletre” – mondta Zuzana Fabianová, a Tatry Mountain Resorts szóvivője.
A tátrai Jégtemplomot ezúttal ismét Adam Bakoš tervezte meg, aki saját elmondása szerint 0° alatti hőmérsékleten érzi igazán jól magát. Munkáját ezúttal szlovák, cseh és spanyol jégszobrászok segítették, akik idén a korábbinál 100 tonnával több jeget használtak fel, melyet csak az eddiginél nagyobb kupola alatt tudtak elhelyezni. Adam Bakoš azonban ezúttal nem vett részt a Jégtemplom ünnepélyes megnyitóján, az alkotás főszobrásza ugyanis megbetegedett, a jégtemplom elkészítése kikezdte az egészségét.

2017. december 9., szombat

Termálfürdők a legszebb téli hegycsúcsok között

A  hósapkát viselő hegyek akár már most, a síszezon előtt is fantasztikus látványt nyújtanak, a domborulatok pedig gyönyörű kirándulásokat ígérnek a legbátrabb túrázók számára, utána pedig mennyei élvezet elnyújtózni a helyi termálfürdő forró vízben. Ezúttal Lengyelország és Szlovákia hófedte vidékein találtunk pompás fürdőket.
Terma Bania – Lengyelország
Terma Bania a Lengyel-Tátra egyik legújabb fürdőkomplexuma, alig négy évvel ezelőtt nyitotta meg a kapuit a látogatók előtt, Zakopanétól nem messze. Az egész éven át nyitva tartó fürdő már megjelenésében is gyönyörködtet, tájba simuló építészeti megoldásai, lépcsőzetes medence rendszere és zöld növényekkel beültetett teteje egyedülálló a térségben.
Egyedi élményt jelent télen, hiszen közvetlenül a sípályák mellé telepítették, így a meleg vízben ülve gyönyörködhetünk a téli táj szépségében, este pedig a kivilágított pályák mellett, a hóban levő medencében lazíthatjuk ki izmainkat. A fürdőben használt termálvíz 2500 méter mélyről tör fel 72°C-osan, melyet a vendégek többféle medencében, akár 34°C-osan is élvezhetnek. A fürdőt két részre „hangos” és „csendes” zónára osztották. Így különítették el a bulizni, szórakozni vágyókat és a pihenésre, relaxálásra áhítozókat. 

2017. december 8., péntek

A Csorbai-tónál kezdetét vette a síszezon

December 1-én a Csorbai-tónál kezdetét vette a 2017/2018-as tátrai síszezon, egyelőre az Interski, a Turista és a Junior lesiklópályákat hozták használható állapotba. „A hó vastagsága 40 cm, jelenleg nagyjából két és fél kilométer hosszú pálya áll a síelők rendelkezésére” – mondta Zuzana Fabianová, a Tatry Mountain Resort (TMR) ügynökség szóvivője, és hozzátette, hogy a pályák reggel 8.30-tól várják a síelőket. A magas-tátrai téli szezon hivatalosan december 8-án nyílik, amikor a látogatók számára a Tarajkán (Hrebienok) megnyitják a hegység egyik leglátogatottabb téli különlegességét, a tátrai jégkatedrálist, melyet idén a spanyolországi Sagrada Familia gondolatának jegyében faragnak jégbe. A jégtemplom meglátogatása továbbra is ingyenes, az érdeklődők az itt megrendezésre kerülő koncerteket is meglátogathatják.
A Csorba-tói központban nem ritka a december elejei síelés. „A természeti viszonyoknak köszönhetően ez átlagosnak számít, lévén, hogy az utóbbi öt évben rendszeresen december elején nyitottuk meg központunkat a látogatók előtt. A tavalyi év különlegesnek számított, ugyanis az első síelők már november 26-án birtokba vehették a pályákat” – magyarázta Fabianová.

2017. december 6., szerda

Tragikus lavinabaleset a Nagy-Tarpataki-völgyben

December 6-án a délutáni órákban egy szlovák síelő jelentette a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére, hogy a Nagy-Tarpataki-völgyben (Veľká Studená dolina), a Nagytarpataki-Zerge-horhos (Malý Závrat) alatt lavina zúdult le. Az előzetes információk szerint a lavina elsodorta a bejelentő barátját, akinél sajnos nem volt sem lavina jeladó, sem pedig semmilyen lavinamentő felszerelés. A hegyimentők mentőhelikopterrel indultak a helyszínre, ezzel egy időben Ótátrafüredről három fős földi mentőcsoport, valamint a Hosszú-tavi menedékház két alkalmazottja is a helyszínre indult, akik a bejelentővel, egy szemtanúval és az időközben megérkező hegyimentőkkel együtt láttak hozzá a lavina által érintett terület feltérképezéséhez. A mentőhelikopter mentőkutyával a fedélzetén érkezett a helyszínre, majd miután leeresztette a legénységét, további mentőkutyákért visszaindult a bázisra.

Hétvégén megnyitják a tarajkai szánkópályát

A Magas-Tátrában az utóbbi napokban lehullott hó és a megfelelő hőmérséklet lehetővé teszik, hogy idén az utóbbi években megszokottnál jóval korábban megnyissák a 2,5 km hosszú tarajkai szánkópályát, amelyen a Tarajkáról (Hrebienok) Ótátrafüredre (Starý Smokovec) csúszhatunk le. A téli sportok kedvelői így ezen a télen már decemberben is hódolhatnak szenvedélyüknek. Az elsősorban a családosok és baráti társaságok körében népszerű szánkópálya a Magas-Tátra egyik fő téli vonzereje, hiszen a pálya felső része a tarajkai siklóval kényelmesen megközelíthető, így az itt szánkózóknak csak a 2,5 km hosszú pályán történő élményekkel teli lecsúszás a „feladata”.
A december 8-án, a tarajkai Jégtemplommal egy időben megnyitó szánkópályán naponta 8:30-tól 16:00-ig lehet szánkózni, és ezen időszak alatt természetesen a szánkókölcsönző is nyitva tart. A szánkópálya működéséhez természetesen megfelelő mennyiségű hó szükséges, ez jelen pillanatban rendelkezésre áll.

2017. december 4., hétfő

Mennyi cseh turista szenved tragikus balesetet a Tátrában?

A felelőtlen cseh turisták feletti sajnálkozás már hosszú ideje a szlovák „folklór” részét képezi. Amikor valaki meghal a Tátrában, Szlovákiában sokan szinte automatikusan azt gondolják, hogy biztosan megint egy cseh turista vált a hegyek áldozatává. Az utóbbi évek statisztikái viszont azt mutatják, hogy többet beszélnek a csehekkel történt szerencsétlenségekről, mint ahány eset valójában történik. Az idei statisztika azonban eltér a megszokottól, már jóval év vége előtt látszik, hogy ez lesz a legrosszabb év az utóbbi évtizedben.
Felelőtlenség
A hegyek gyakran követelnek áldozatokat, akik bármilyen állampolgárok is, legtöbbször könnyelműségüknek és a felkészületlenségüknek köszönhetően kerülnek bajba. Egyértelműen igaz ez arra a 29 éves cseh férfira, aki szeptember végén rövidnadrágban, edzőcipőben és egy könnyű kabátban indult túrázni. Holttestét csak néhány nap múlva találták meg Csorbató közelében, a Szoliszkó-gerinc alatt. Az elmúlt hét végén két cseh síalpinista halt meg az Alacsony-Tátrában.

2017. december 2., szombat

Lehet-e sízni a Kárpátok alatt?

Jeszenszky Géza és Neidenbach Ákos különleges idő- és térbeli utazásra hívja olvasóit több mint száz év magyar sítörténetét áttekintő könyvében. Sítechnikai szakkönyvek, síkalauzok már a múlt század első évtizedeiben is megjelentek, de ez az első kötet, amely a Kárpát-medence magyarságának sísportjáról történeti összefoglalót ad. A „Képek a magyar sísport történetéből” alcímet viselő könyv korabeli dokumentumokat, fényképeket válogat, a precíz és pontos történeti áttekintés mellett anekdotákat, hiteles katasztrófatörténeteket is közread. Megtudhatjuk, mit tettünk Trianon előtt és a bécsi döntések lehetősége nyomán a Tátrában vagy Erdélyben, hogy kiépüljenek a sísport feltételi. A kötet második fele pedig jó tanácsokkal szolgál a kezdőknek, praktikus útmutatót ad a sísportok szerelmeseinek is.
A Kairosz Kiadó gondozásában megjelent könyv bemutatója 2017. december 12-én, kedden 18.30 órakor lesz a Virányosi Közösségi Házban (1125. Bp. Szarvas Gábor út 8/c.), melyre az alkotók szeretettel várják az érdeklődőket.

Forrás: Neidenbach Ákos

2017. december 1., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2017. november 16-30.

A Magas-Tátra a Bükkből; A Halas-tó; Lesíelés a Vörös-torony-hágóból; A Tátra a Szilicei-fennsíkról; Ez a csúcs sokaknak ismerős lehet; A Ruszin-tisztásra vezető út; A Bélai-Tátra két főcsúcsa; Reggel a Csorbai-tónál; Úton a csúcs felé; Közeleg a síszezon; A behavazott Tátra a repülőgép ablakából; Kuznice mára virradó éjjel; A napsütötte Pieninek, háttérben a havas Tátra; A Tátra harmadik legmagasabb csúcsa; Októberi Tengerszem-csúcs túra.
Hernád-áttörés - Kolostor-szurdok - Kysel-szurdok via ferrata; Látványos videó a Gerlachfalvi-csúcsra vezetett túráról; A Gubalówka madártávlatból; A Pieninek, Szlovákia legszebb szeglete; Őszi túra a Fátyol-vízeséshez és a Lorenz-hágóba.
2017 novemberének második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2017. november 29., szerda

A Kárpátok barlangjai és nemes kövei – 1846

1846-ban Vahot Imre szerkesztésében Pesten jelent meg a „Magyarföld és népei” című folyóirat, melyben „A Kárpátok, vagy a Tátra” című fejezet bevezető részei után a szerző akkoriban részletesnek mondható módon foglalkozik a Kárpátok és a Tátra viszonyaival, az akkori tudásszint szerint mutatja be a hegység kiterjedését, magasságát, felépítését, időjárását, tavait, vízeséseit, barlangjait, nemes érceit, növényzetét és állatvilágát. Az alábbiakban a barlangokról és a nemes kövekről szóló fejezetek olvashatók, természetesen eredeti helyesírással, 1846-ból:
„VII. A karpati barlangok.
Ezekben nagy állatok csontvázai, s különféle alaku s nagy minéműségű csepkő található. Legnevezetesebb barlangok azok, mellyek Demanfaluhoz közel esnek, u. m. a Feketebarlang; bejárása igen veszélyes, s bent is meredek sziklákon lehet csak tovább menni; de beljebb érve, templomi nagyságu üregeket lelünk. A csepkövek itt igen szép szinnel és alkotással birnak, gúlák- szobrok, obeliskek, és tornyok halmazát képezik. De ennél is meglepőbb itt a két ölnyi magasságú fénylő jégkúp, melly egy örökké tartó jégalapon nyugszik; - közel hozzá egy vékonyabb , de hasonló magasságú jégoszlop áll. Mindkét alak egy lyukból kifolyó fagyos vízből ered. Félórányi távolságra esik ettől a drakoi, vagy az ugynevezett benikoi barlang; nevezetes arról, hogy itt viztartók vannak, mellyeket a természet csepkövekból alkota, mellyekben igen tiszta s olly jéghideg viz foglaltatik, hogy a kéz egy percznél tovább ki nem állhatja; s ezen kemény viz orvosságul is használtatik, mint kőoszlató az emberi testben. Legnevezetesebb része ezen barlangnak az, melly baloldalról mintegy márványnyal látszik kirakva lenni. - Hoszsza 50 öl. 

2017. november 27., hétfő

Két síalpinista nem élte túl az éjszakát az Alacsony-Tátrában

November 26-án, vasárnap a déli órákban lengyel túrázók értesítették a Hegyi Menőszolgálat (HZS) ügyeletét, hogy az Alacsony-Tátra főgerincén, az Ördöglakodalma-hágó (Čertovica) és Gyömbér (Ďumbier) közötti szakaszon két mozdulatlan emberi testet találtak, akik a szavaik szerint nem mutattak semmilyen életjelet. A bejelentés után a hegység északi és déli oldalán található regionális központokból azonnal hegyimentők indultak a helyszínre, azonban a 47 éves nőn és 60 éves társán, egy férfin sajnos már nem tudtak segíteni. A hegyimentők, miután előkészítették a két síalpinista holttestét a szállításra, a sebeséri (Bystrá) bázisra szállították őket, ahol az elhunytakat átadták az illetékes hatóság képviselőinek. A cseh páros még szombaton indult sítúrázni, halálukat valószínűleg a kimerültség, valamint a hirtelen időjárásváltozás nyomán bekövetkező gyors kihűlés okozta.
A Magas- és az Alacsony-Tátrában jelenleg már teljesen téli viszonyok uralkodnak, az időjárás az évnek ebben az időszakában teljesen kiszámíthatatlan, a két cseh turista minden bizonnyal alábecsülte a novemberi időjárást, és felszerelésüket nem igazították a körülményekhez.

A téli túrázás szabályai – avagy nem kell félni a hegyektől

A tél már kopogtat az ajtón, már lehullott az első hó, és nem csak a Magas-Tátrában. A szenvedélyes turisták száméra azonban ez még nem jelenti a szezon végét. A téli zárlatot is figyelembe véve számos gyönyörű úti cél közül választhatunk, ahol élvezhetjük a jégvilág szépségeit. Ehhez azonban jól fel kell öltözni. Ahogy azt a turisták körében ismert mondás is mondja, nincs rossz idő, csak rosszul öltözött turista. Ivan Krajčíral. a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) Szlovák Paradicsom alközpontjának vezetőjével beszélgettünk arról, milyen felszereléssel kell rendelkezni annak, aki téli túrára indul.
1. Meleg ruházat
Rendesen fel kell öltözni! Fontos a megfelelő lábbeli, kényelmes kabát, fagyos időben pedig az aláöltözet. Ne feledkezzünk meg a sapkáról, sálról és kesztyűről sem.
2. Tartalék ruházat
Azt hiszem, a többség igazat ad nekem abban, hogy amikor izzadtan felérünk a csúcsra, szó szerint folyik rólunk a víz. Elég csak pár percig leülni, és azt is elfelejtjük, hogy viharok és betegségek is vannak a világon. Ezért aztán jó ötlet tartalék pólót és zoknit vinni magunkkal, amely jól jöhet egy rosszul megválasztott cipő esetén, vagy ha véletlenül egy szurdokban belelépünk a vízbe. Ha pl. a Szlovák Paradicsomba indulunk, érdemes tartalék kesztyűt is magunkkal vinni, amely könnyen átnedvesedhet a létráktól vagy a hóval érintkezve.

2017. november 25., szombat

9+1 ok, amiért nincs nagyobb királyság a túrázásnál

Tavaly nyáron, több mint húsz év után újra felkerekedtem, hogy megcsináljam a magam mini-elkáminóját. Gyerekkorom egyik legkedvesebb helyén, a Börzsönyben, azon belül is a Szokolya – Királyrét – Csóványos – Nagy-Hideg-hegy útvonalon. Ideje volt újra nekiindulni a személyes, családi emlékek miatt. A nagymamán szokolyai tanítónő volt. Kicsi lakásában, melynek udvarán a két teremből álló iskola is állt, rengeteg nyarat és néhány téli szünetet is eltöltöttünk. És azért is, mert a túrázás komoly szenvedélye valaha szintén az enyém volt. Ezt is apámnak köszönhetem. Meg mindent, amit a túrázástól kapok.
Gimnazista koromban, és még utána pár évig szinte minden hétvégén jártam túrázni. Nagy, sátoros túrákra, turistaházakba, kulcsosházakba vagy csak egynapos menetekre, olykor teljesítménytúrákra. És amikor annyi év után ismét ott másztam a Börzsöny kaptatóin, szépen visszatért néhány tanítás, érzés, amelyeket akkoriban már megtanultam, ám azóta elfelejtettem.
Jöjjenek most ezek az apróságok – nem olyan mély önmegismerésről és belső útról van szó, mint egy zarándoklat esetében, egyszerűen csak a praktikus örömökről.

2017. november 24., péntek

A Szimbolikus temető magyar emléktáblái – Teschler Imre

A Magas-Tátrában a Poprádi-tó közelében, az Oszterva sziklái alatt található az 1934-ben létesített, a nagyközönség előtt 1940-ben megnyitott Szimbolikus temető. A temető középpontjában álló kápolna körüli sziklákon a Tátrában balesetet szenvedett és elhunyt hegymászók, turisták emléktáblái vannak elhelyezve, de emellett a világ más magashegységeiben elhunyt szlovák és lengyel hegymászók emléktáblái is megtalálhatók itt. A Szimbolikus temető szikláin 2015 őszén 352 emléktáblán 492 áldozat neve szerepelt, ezek között néhány magyar hangzású névvel is találkozhatunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak ők szenvedtek halálos balesetet a Tátrában, hiszen nem minden áldozatnak állítanak emléktáblát. A most befejeződő cikksorozatban azokról a magyar hegymászókról, turistákról szeretnék néhány mondatban megemlékezni, akiknek emléktáblája megtalálható a Szimbolikus temetőben.

Teschler Imre (1896-1919)
A fiatal iglói orvostanhallgató már 14 éves korában önállóan járt a Tátrába. Fiatal kora ellenére sok szép és nehéz utat mászott meg, többnyire partnerekkel, de néha egyedül is. 1919. augusztus 12.-én, sikeres orvosi szigorlata után is egyedül indult el otthonról, mégpedig a Jeges-tavi-csúcs megmászására. Tátraszéplakon még betért dr. Guhr Mihály főorvoshoz, neki viszont már azt mondta, hogy a Gerlachfalvi-csúcsra indul a Martin-úton. 

2017. november 22., szerda

Túlélés vészhelyzet esetén

Soha nem lehet kizárni, hogy a hegyekben elérkezik az a pillanat, amikor segítségre lesz szükségünk. Annak érdekében, hogy ez ne érjen minket váratlanul, érdemes előre felkészülni, mi a teendő vészhelyzet esetén. Tervezzük meg előre, hogyan éljünk túl egy esetleges vészhelyzetet, és tervezzük meg előre, ennek érdekében mit csomagoljunk a hátizsákba.
Útiterv és vészhelyzetre történő felkészülés
Egy esetleges baleset, vagy bármilyen vészhelyzet nem olyan dolog, ami előre látható. Amikor elsősegély felszerelésünket összeállítjuk, ösztönösen úgy tesszük, hogy ez csak „tartalék” a hátizsákban. Izolációs fólia? Legtöbben nem is tudják, hogy melyik oldala véd a kihűléstől, és melyik a felmelegedéstől? A legfontosabb azonban, hogy azokat a legalapvetőbb elsősegély felszereléseket pakoljuk be, amire valóban szükségünk lehet.
A vészhelyzetre történő felkészülés tulajdonképpen hosszú idővel a tervezett túra előtt megkezdődik. A tapasztalt turisták nem indulnak túrázni megfelelően előkészített, „minden esetre” jelszóval bepakolt hátizsák nélkül, amely tartalmazza a hideg és a kimerültség elleni védekezés alapvető elemeit, és a lehető legkisebbre csökkenti egy mentőakció szükségességét. Természetesen arra is figyelni kell, hogy pakoljunk a hátizsákba, de ne csomagoljuk „túl” a hátizsákot… Néhány dolog, különösen a hideg évszakban mindenképpen kell, hogy legyen nálunk. Ilyenek pl. a fejlámpa, meleg ital, kémiai kéz és ruházat melegítő, sapka, kesztyű, további meleg rétegek, nagy energiatartalmú, de kis súlyú élelmiszerek, elsősegély készlet, izolációs fólia. Ezek az alapvető felszerelési tárgyak.

2017. november 20., hétfő

40 éve él a Tengerszem-csúcs alatt, és még szerelmes a hegyekbe

A civilizációtól távoli Hunfalvy-völgyi menedékházhoz (Chata pod Rysmi) vezet az egyik legnehezebb tátrai turistaút. A menedékházat évtizedek óta Viktor Beránek vezeti, aki ennyi év után sem unja az itteni életet. A magashegyi menedékházak szépsége olyan nőhöz hasonlítható leginkább, aki mindig rejtve marad a kíváncsi szemek előtt. Szereti azt a szabadságot, melyet a hegyi teherhordók munkája biztosít számára – úgy érzi, ez a munka élete legszebb és legértékesebb része. Aki csak egyszer is hallotta Viktor Beráneket az élete szerelméről beszélni, ő maga is beleszeret a Tátrába. Viktor még a kommunista időkben menekült a hegyekbe, s a mai napig ott is maradt. Ma már azonban nem a kizsákmányoló rezsim, hanem az emberi ostobaság, kapzsiság elől rejtőzik itt. Miközben ő lett a legrégebben dolgozó menedékház-bérlő, továbbra is fiatal maradt. Miután lezárták a menedékházhoz vezető turistautat, elmesélte nekünk, miért lett a Tengerszem-csúcs (Rysy) és az alatta fekvő menedékház sorsdöntő az életében.

2017. november 18., szombat

A Kárpátok sárkánya, a barlangi medve

A Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) 2015 második felében útjára indította az „Év ásványa” és az „Év ősmaradványa” programot. A program célja a földtudományok két pillérének, az ásványoknak és az ősmaradványoknak a népszerűsítése, valamint az ismeretterjesztés. Az MFT Ásványtan-Geokémiai Szakosztályának és Őslénytani-Rétegtani Szakosztályának vezetősége 2016 őszén mindkét díjra három-három jelöltet állított, melyekre a facebookon és Társulat honlapján szavazhattak az érdeklődők. A nyertes ásvány (a kvarc) és a nyertes ősmaradványa (a barlangi medve) kiemelt szerepet kap az MFT 2017-es évi rendezvényein.
Kevés olyan terület van Európában, ahonnan annyi barlangi medve csontváz került volna elő, mint a Kárpát-medencéből. Ez a grizzly medvénél is nagyobb, mára kihalt mindenevő állat a gyapjas mamut és a gyapjas orrszarvú mellett a jégkorszak emblematikus képviselője.

2017. november 17., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2017. november 1-15.

A Poprádi-tó közelében; Maga a felfedezés élethosszig tartó siker...; A Karbunkulus-torony és a Vörös-tavi-csúcs; „Mindenki eljut egyszer az életében arra a pontra, ahol rájön, hogy nem kell tovább keresgélni, sehová nem kell tovább sietni. Rájön, hogy hazaért, és egyszerűen csak élni akar...”; Gyönyörű fotók egy, az Osztervára és a Tompa-hegyre vezető túráról; Panoráma a Liptói-határhegyről; Esti kilátás a Kis-Viszoka csúcsáról; Az idei utolsó menet, de jövőre ismét találkozhatunk a legmagasabban fekvő, tátrai menedékháznál dolgozó tátrai teherhordókkal; A Hegyes-Rohács és a Volovec a Placslivoról; Egy szép téli túra fotói Liptói-Tátrából, a Rohács-gerinc végigjárása; Novemberi túra a Gerlachra, gyönyörű időben, ideális téli feltételek között; A Siklawa-vízesés éjjel; Ködív a Tátrában; Zakopane november 14-én, kedden este. Három évszakos túra a Tengerszem-csúcsra; Few Moments 3 from Slovakia; A Halny jellegzetes felhője a Tátra felett; Rövid ízelítő az eperjesi kerület látnivalóiból; The Icicle Seekers. 2017 novemberének első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2017. november 15., szerda

A tavaszinál több, a múlt évinél kevesebb zerge él a Tátrában

A Tátrában élő zergék száma több mint 200 egyeddel nőtt a tavaszi zergeszámlálás óta. Ahogy Pavol Majko, a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság (Správa TANAPu) vezetője elmondta, az őszi zergeszámlálás során 1263 zergét számoltak össze, ami 221 zergével több, mint tavasszal volt. „Nem véletlen, hogy ez a faj képes túlélni a tátrai ormok között uralkodó nehéz időjárási körülményeket is. Ezúttal a saját szemünkkel győződhettünk meg róla, hogy abban a magasságban, amely az ember számára annyira barátságtalan, a zergék állandó küzdelmet folytatnak a túlélésért” – mondta az igazgató.
Az idei őszi zergeszámlálást az elmúlt héten tartották a Tátra szlovák és lengyel oldalán működő nemzeti parkok saját munkatársaik és önkéntesek közreműködésével. Az instabil októberi időjárás, valamint a korai, jelentős havazást követő alacsony fokú lavinaveszély miatt a zergeszámlálás időpontját többször is el kellett halasztani, amíg végül sikerült egy erre alkalmas napot találni.

2017. november 14., kedd

A TOPR helikopter őszi technikai felülvizsgálaton

November 13-án a repülési szabályzattal összhangban megkezdődött a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) Sokol típusú mentőhelikopterének szokásos őszi felülvizsgálata, amely a tervek szerint december 15-ig tart. Ez alatt az időszak alatt a mentőhelikoptert természetesen nem használható a mentési műveletek során. A lengyel hegyimentők Facebook oldalán megjelent közlemény szerint az előttünk álló egy hónapban az életet közvetlenül veszélyeztető, különleges helyzetekben a szlovák Helikopteres Mentőszolgálat (VZZS) helikopterét használják majd a mentési műveletekhez, persze csak akkor, ha ezt a Tátra fölött uralkodó légköri körülmények lehetővé teszik. A lengyel hegyimentők óvatosságra intik a turistákat.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...