2018. január 15., hétfő

Sárkánycsontok, kincskeresők, szanatóriumok – a Tátra kultúrtörténete

A Magas-Tátra egyet jelent a Budapestről viszonylag rövid időn, fél napon belül elérhető alpesi üdülőhellyel, kirándulási, hegymászási lehetőséggel, a bámulatos ormokkal, a tiszta levegővel. A hegység lábánál az 1820-as évekre ütötte fel fejét a turizmus, nem sokkal később itt épültek a Monarchia pompásabbnál pompásabb szállodái. Kiállításunkból kiderül, miként alakult a masszívum és az emberek közös históriája az utóbbi pár évszázadban.
A zergevadászoktól a késmárki rektorokig
A Tátra első meghódítói a magashegyi pásztorok és zergevadászok voltak, azonban forrás híján pontosan nem datálható, hogy először mikor járt ember a csúcsokon. Az első név szerint ismert túrázó Lászky Jeromos késmárki várkapitány és felesége, Beáta volt, akik a Zöld-tó völgyét látogatták meg kíséretükkel a 16. század első felében. Egyes források szerint csak Beáta volt a felfedező, amiért férje haragját és büntetését vonta magára.
Nem sokkal később a késmárki líceum tanárai és diákjai voltak azok, akik szó szerint és képletesen is kitaposták a későbbi turisták előtt az utat. Frölich Dávid, az iskola rektora volt az első, aki dokumentálta háromnapos túráját a Késmárki-csúcsra, a 17. század közepe táján. Frölich geográfus, csillagász, a „császári és királyi matematikus” cím viselője és a korát megelőző tudós volt. A hegy meghódítására Petrarca ösztönözte, aki maga is megvilágosodás-élményként írta le a Mont Ventoux-ra tett útját.

2018. január 13., szombat

Télen is a Magas-Tátrában

Sokan télen jórészt wellness élményekért keresik fel a Magas-Tátrát, amely a medencékből nézve havas hegyoldalaival remek hátteret nyújt, ám megfelelő körülmények között bizony igazán fantasztikus téli túralehetőségek is rejtőzhetnek az alacsonyabb vonulatokban. Természetesen nincs szó hegymászásról, a téli időszakban jobb elkerülni a veszélyesen kitett vagy csúszós részeket. 
November végi utazásunk alkalmával kicsit kétségek között, de azért reménykedve érkeztünk Ótátrafüredre, hiszen nem lehetett tudni előre, hogy milyen lehetőségek lesznek a téli túrázásra. Időközben abban már biztosak lehettünk, hogy ideális időjárási viszonyok várnak azon a négy napon, amit a Magas-Tátrában töltünk.
Budapestről, Kassai átszállással néhány óra vonatozás után érkeztünk meg Poprádra, majd egy könnyű ebédet követően máris úton voltunk első túránk kiinduló pontja felé, a Csorba-tóhoz. A Csorba-tó és környéke sok turista kedvence, főleg festői környezete és könnyű megközelíthetősége miatt.

2018. január 12., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2017. december 16-31.

A Sokolica a Pieninekben, háttérben a Tátra; A Murowaniec menedékház éjszaka; Tél a Halastavi-völgyben; Megfelelő felkészültséggel és felszereléssel ilyen helyekre is eljuthatunk a Tátrában; A Zerge-hegy, csodás téli időben; Talán a legszebb tátrai panoráma; Az év legrövidebb napja a Gáspár-csúcson; Hová vezet a vándor útja?; A fenyőfa legszebb dísze a frissen hullott hó; A szél munkájának „eredménye” a Gyömbéren; Hétvégi ház a Tátrában; A Betlejemka éjszakai fényei; Egy interkontinentális ballisztikus rakéta kipufogógázai által keletkezett felhő a Gasienica-völgy felett; Gyönyörű halo-jelenség a Wyspowy-Beszkidekben; Angyalok érkeznek a Tátrába; Az egyik legszebb kilátás a Magas-Tátrára, a Tamásfalvi-kilátóból. Az év legszebb napja a Tátrában 2017-ben; A Tátra téli szépségei. 2017 utolsó két hetében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2018. január 10., szerda

Magashegyi menedékházak felejthetetlen kilátással

Akinek kellő tapasztalata van a lefagyott, adott esetben jeges terepen történő túrázásban, és rendelkezik megfelelő téli felszereléssel, mint pl. a hágóvas (vagy csúszásgátló) és túrabot, az a síelőkhöz hasonlóan télen is élvezheti a Tátra szépségeit. Ezúttal két magashegyi menedékházat, a Hosszú-tavi menedékházat és a Téry menedékházat látogatjuk meg.
Hosszú-tavi menedékház (Zbojnícka chata)
A Hosszú-tavi menedékház a Nagy-Tarpataki-völgy (Veľká Studená dolina) felső részén, az ún. Tar-pataki-hát (Zbojnícky chrbát) mögött található. Mai szlovák nevét (magyarul rabló) a múltban errefelé sűrűn előforduló vadorzóknak köszönheti, akik az egész völgyet bejárták. A házat a Magyar Királyi Erdőfelügyelőség vadászkunyhóként építette 1907-ben, az eredeti épületet napjainkig több alkalommal átépítették. Az emlékezetes, 1999-es tűzvész után a házat lebontották, majd eredeti formájában teljesen újjáépítették.
Az 1960 méter tengerszint feletti magasságban található menedékházban jelenleg 16 személynek tudnak szállást biztosítani, minden bizonnyal felejthetetlen élményt nyújtó napkeltével vagy a napnyugtával. Maga a völgy hét km hosszú, és ez a völgy a Tátra tavakban leggazdagabb völgye, összesen 26 kisebb-nagyobb vízfelület található itt.

2018. január 8., hétfő

Zergebalesetek a jeges hegyoldalakon

A múlt évi karácsonyi ünnepek idején tapasztalt időjárás, a lejegesedett lejtők sajnos nem csak emberi életeket követeltek a Magas-Tátrában, az ilyen körülmények a zergék életét is alaposan megnehezítik. December 25-én és 26-án négy fiatal élete ért értelmetlen véget a Magas-Tátra turistaútjain. Ezekkel az emberi tragédiákkal egy időben azonban a szakemberek több tátrai zerge elpusztult maradványait találták meg a tátrai völgyekben.
A lejegesedett, havas hegyoldalak, a naponta többször a völgyek magashegyi részei fölött repülő mentőhelikopter zaja, valamint a téli zárlat hatálya alá tartozó turistautakon közlekedő fegyelmezetlen turisták összesen 11 zerge pusztulását idézték elő a karácsonyi ünnepek alatt. A genetikai változékonyság fenntartása szempontjából a mára már viszonylag stabil tátrai zergeállomány minden egyes tagjának nagy jelentősége van.
A Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság (Správa TANAPu) felhívja a tátrai természetbe kirándulók figyelmét, hogy tartsák tiszteletben a természetvédelmi irányelveket, kirándulásuk során viselkedjenek felelősségteljesen, és mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy a Tátrában élő állatokkal együtt mindenki, aki a Tátrába kirándul, biztonságosan visszatérhessen a családjához.

Forrás és fotó: http://spravatanap.sk

2018. január 6., szombat

Lélekmelegítés a mínuszokban

A múlt héten a csodás Mátrai télben tettem egy kört, most hétvégén pedig menyasszonyommal a Tátra lábához utaztunk, hogy egy nyugodt, csendes hétvégén töltődjünk fel egy kis karácsonyi szellemmel. Ótátrafüredet (Stary Smokovec) vettük célba, vagyis pontosítok, mert a szállás Tarajkán (Hrebienok) volt, ahová már külön lanovkával kell felmenni. Ez egy medvelátott hely. De kezdjük az elején….
Februárban jártunk már Tarajkán és mivel már a túraútvonalak nagy része zárva van, olyan helyet kerestünk, ahol elég tág a lezáratlan rész. Nem terveztünk erős túrát, inkább pihenni mentünk (amúgy is nagyon rövidek a nappalok) sétálni a hóban, betérni menedékházakba, meg minden ehhez kapcsolódó hangulatos tevékenység…

2018. január 4., csütörtök

Nem szokványos baleset a Halastóhoz vezető úton

A „Kampány a lovak dolgoztatása és elpusztítása ellen” (Kampania przeciwko transportowi i ubojowi koni) elnevezésű lengyel facebook csoport szemtanúkat keres! Aki látta az alábbi balesetet, jelentkezzen a mok@viva.org.pl e-mail címen.
Egy szemtanú elmondta, hogy a fotón látható esemény 2017. december 26-án az ünnep második napján történt. A lovaskocsi hajtója nem hogy nem tájékoztatta a Tátrai Nemzeti Parkot (TPN) arról, hogy menet közben összerogyott egy ló, de miután a ló ismét felállt, visszafogta a kocsi elé, és a turistákkal teli lovaskocsi tovább folytatta útját.
A TPN egyik alkalmazottjával folytatott telefonbeszélgetésből kiderül, hogy a nemzeti park sajnálatos módon semmit nem tud az esetről, így a ló jelenlegi egészségi állapotáról sem. A közösségi oldalon megtalálható állatvédő csoport igyekszik megtudni a részleteket, amelyről további tájékoztatást ígértek. Az eset tisztázása érdekében kérelemmel fordultak a nemzeti parkhoz, valamint értesítették az esetről a bűnüldöző szerveket, melyektől szintén az ügy tisztázását kérik. Kérelmükben azt is tisztázni szeretnék, miért húztak a lovak kerekeken guruló kocsikat a szánok helyett, amelyek sokkal könnyebbek, és amelyeken kevesebb turista szállítható?
A csoport egyúttal aláírásgyűjtésbe kezdett a lovaknak a turisták szállításában történő dolgoztatása ellen, amelyhez a következő linken lehet csatlakozni: http://www.petycje.pl

2018. január 2., kedd

Két magyar turista a Kis-Rozsutecen rekedt szilveszterkor

2017. december 31-én, röviddel sötétedés előtt két magyar turista kérte a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét, akik a Kis-Fátrában található Kis-Rozsutecre (Malý Rozsutec) túráztak, de nem rendelkeztek sem hágóvassal, sem jégcsákánnyal, a jeges turistaúton nem mertek leereszkedni a csúcsról. A hegyimentők a helyszínre érkezve először is meleg takarókkal és forró itallal látták el őket, mert addigra kissé kihűltek és kimerültek voltak. Ezt követően lekísérték őket a csúcs alatti kis telepre, ahonnan terepjáróval szállították őket Terhelyre (Terchová), ahol a két 44 éves turista csatlakozott az ismerőseikhez.

Forrás és fotó: https://www.hzs.sk

Halastó 4.0 – ezúttal részegen, agresszívan…

Hajfű-tisztás (Polana Włosienica). Idáig szállítják a lovasszánok a Halastóhoz tartó turistákat. December 31-én, szilveszter napján, 13 óra körül kb. 300 ember várt arra, hogy levigyék őket a lovasszánok. Olyan hosszú sor várakozott arra, hogy elinduljanak a Bialkai-szénégető (Palenica Białczańską) parkolójába, hogy a sor vége a PTTK pavilonjánál állt.
„Egy férfi a Tátrai Nemzeti Park (TPN) egyenruhájában azt mondta, hogy 200 embert tudnak még levinni, többet nem, mert nincs több szán. Ez botrány! Hogy jutunk le a parkolóban hagyott autónkhoz?” – mondta felháborodva egy varsói nő. Mint a legtöbben, akik ott voltak, ő sem akart gyalog lemenni. Nem vette figyelembe a tájékoztatást, hogy a Hajfű-tisztásról 17:00 órakor indul az utolsó lovasszán a parkolóba.
Sok fiatal, láthatóan ittas turista egyetértett vele, akik várakozás közben alkoholt, sört és forralt bort fogyasztottak. Gyorsan kitört a botrány. Az ittas várakozók a parkőröket kezdték sértegetni. Egy fiatal férfi, miután megtudta, hogy sem ő, sem a felesége, sem a gyermeke nem fér bele abba a 200 fős csoportba, akit még levisznek a lovasszánok, megpróbálta megvesztegetni a parkőrt, hogy őt és családját vigye le a szolgálati autóval, és miután a parkőr erre nemet mondott, sértegetni kezdte az őröket, majd verekedést provokált.

2017. december 31., vasárnap

Szolgálatba állnak a lavinamentő macskák

A magashegységekben beköszöntött a tél, a Tátrában és az Karkonosze-hegységben (Karkonosze) jelentősen megnőtt a lavinák esélye. Sajnos minden évben előfordulnak lavinabalesetek, melyek egyaránt érhetnek kevésbé vagy jól felkészült turistákat, és időnként nagy téli tapasztalattal rendelkező túrázók is a lavina áldozatává válnak. Ilyen helyzetekben rendkívüli jelentősége van az időnek. A lavina alá került személy a hidegnek és az oxigénhiánynak köszönhetően néhány perctől pár tucat percig terjedő ideig élheti túl a lavinát. A mentőakció megszervezése, esetlegesen a lavinamentő kutyának az állomáshelyről a helyszínre történő szállítása sok időt vesz igénybe, amely értékes percekkel csökkenti a túlélés esélyét.

2017. december 29., péntek

110 éve született Zamkovszky István

110 évvel ezelőtt, 1907. december 25-én egy ötgyermekes család legkisebb gyermekeként Lőcsén született Zamkovszky István (1907-1961), a neves hegymászó és hegyivezető, a Zamkovszky menedékház építője, első tulajdonosa és gondnoka, a Tátra történelmének jeles személyisége, aki egész életét a Magas-Tátrának szentelte. Már kisgyermek korában, amikor a hasonló korú társai még a gyerekjátékokkal játszottak, ő már szívesebben járta a szülőföldje körüli erdőket, dombokat. Fényképésznek tanult, de soha életében nem dolgozott a szakmájában. Mivel egyre jobban csábították a hegyek, munkát keresve a közeli Magas-Tátra festői völgyei felé vette az irányt. Kezdetben több éven keresztül teherhordóként dolgozott a Hosszú-tavi és a Téry menedékházban, szívből szerette ezt a munkát, az erőfeszítésektől és az időjárási körülményektől függetlenül. Megbízhatóságának és szervezési képességeinek köszönhetően, melyeknek többször tanújelét adta, 1934-ben I. osztályú hegyivezető minősítést kapott, majd 1936-ban a Téry menedékház gondnoka lett. Korának legmegbízhatóbb hegyivezetőjeként ismerték, akinek a vezetés nem csak hobbija, hanem az önmegvalósítás egyik eszköze is volt, Zamkovszky volt a sportmászók egyik legsikeresebb vezetője a Tátrában.

2017. december 27., szerda

Halastó 3.0 – avagy Karácsonykor az élet ismétli önmagát?...

Az oldal állandó olvasói bizonyára emlékeznek arra a 2015 karácsony másnapján, majd 2016 szilvesztere előtt megtörtént, első hallásra viccesnek tűnő eseményekre, hogy az előbbi esetben több mint 100, egy évvel ezelőtt pedig néhány tucat turista rekedt a Halastónál, pontosabban a lovaskocsik végállomását jelentő Hajfű-tisztáson (Włosienica). Tegnap este ismét egy ilyen hírt láttam több lengyel weboldalon, amelyről először azt gondoltam, valamilyen oknál fogva ismét elővették a tavalyi, illetve a két évvel ezelőtti hírt. Aztán rá kellett jöjjek, hogy nem erről van szó, mivel 2017. december 26-án, karácsony másnapján újabb 45 turista „rekedt” a Halastó közelében. Íme a hír:
A tavalyi évhez hasonlóan 45 turista nem volt rá felkészülve a Lengyel-Tátrában, hogy télen a hegyekben korábban sötétedik. A csoport a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető turistaúton, a Hajfű-tisztáson (Włosienica) ragadt. A 24tp.pl weboldal egyik olvasójától származó információt a Tátrai Nemzeti Park (TPN) parkőrségének vezetője is megerősítette. Azt is elmondta, hogy mindenkit, aki tegnap a Bialaki-szénégetőn (Palenicza Białczańska) belépőt váltott a nemzeti parkba, tájékoztattak arról, hogy a lovaskocsik csak 17 óráig közlekednek. Mindezek ellenére kevéssel 17 óra után 45 turista gyűlt össze a Hajfű-tisztáson, akik miután szembesültek vele, hogy nincs fent több lovaskocsi, a nemzeti parktól, a hegyimentőktől, a tűzoltóktól és a rendőrségtől kértek segítséget.

2017. december 26., kedd

Újabb halálos zuhanás, ezúttal a Nagy-Tarpataki-völgyben

December 26-án a délelőtti órákban szemtanúktól érkezett bejelentés a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére, akik a Nagy-Tarpataki-völgyben (Veľká Studená dolina), a Király-szakadék (Kráľovský žľab) alatt egy mozdulatlan férfit találtak a hóban, aki nem mutatott életjelet. A bejelentés idején éppen egy másik baleset sérültjének mentését végző mentőhelikopterrel együtt Ótátrafüredről egy földi mentőcsoport is a helyszínre indult, ahol megállapították, hogy a 33 éves cseh turista a nagy magasságból történő zuhanás következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A szerencsétlenül járt turista holttestét Ótátrafüredre szállították, ahol átadták az illetékes hatóság képviselőinek.

Újabb fiatal halálos kicsúszása a Nagy-kaptatón

2017. december 26-án, a kora reggeli órákban a szlovák Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeleti központjába a lengyel hegyimentők (TOPR) ügyeletéről érkezett bejelentés a Kis-Tarpataki-völgyben (Malá Studená dolina) a Téry menedékház (Téryho chata) felé vezető jelzett turistaúton, a Nagy-kaptató (Valký hang) környékén történt kicsúszásról. A bejelentő a kicsúszás után nem látta társát, akivel vizuális kapcsolata sem volt, őt csak egy órával a bejelentés után találta meg. Időközben két hegyimentővel a fedélzetén a helyszínre érkezett a Helikopteres Mentőszolgálat (VZZS) helikoptere, akik evakuálták a súlyosan sérült 25 éves fiatalembert, akit Ótátrafüreden átadtak a mentőszolgákat orvosainak. Annak ellenére, hogy a mentés valamennyi résztvevő mindent megtett a férfi megmentése érdekében, a lengyel turista belehalt a kicsúszás során szerzett sérüléseibe.

2017. december 25., hétfő

Tragikus balesetek napja a Magas-Tátrában

2017. december 25-én, hétfőn több balesethez is riasztották a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) szakembereit a Magas-Tátrában. A reggeli órákban a Lominici-nyereg (Lomnické sedlo) alatti sípályán éppen egy szlovák síelő sérüléseit látták el, amikor újabb bejelentés érkezett, melyben a Kis-Tarpataki-völgyben (Malá Studená dolina), a Téry menedékház (Téryho chata) közelében balesetet szenvedett cseh turistához hívták a hegyimentőket, aki a Kis-kaptató (Malý hang) jeges lejtőjén megcsúszott, és több száz métert csúszott lefelé meredek lejtőn. A hegyimentők azonnal a helyszínre indultak, a 25 éves cseh nő az esés következtében azonban olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A HZS szakemberei a holttestet Ótátrafüredre szállították, ahol átadták az illetékes hatóság képviselőjének.

2017. december 24., vasárnap

Tompa Mihály – Márta könnye

Hol a Kárpát havas tetőin,
- Mint barna csókák a téli fára, -
Halk szárnyütéssel a kifáradt
Felhők megűlnek éjszakára;
Hol a vihar fogantatik,
S szül a mennydörgés száz harsány fiut;
Hol a havas rózsája búsúl,
S a törpe fenyvek tengő szára fut:
Magában egy kicsinyke tó
Áll a jégvölgyi csúcs alatt,
Mely méltán tiszta, mint a köny,
Ha bús leány szemén fakad;
Hiszen könyhullatás özönje!
E kis tavacska: Márta könnye. 

2017. december 22., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2017. december 1-15.

A Tátra Bükkszentkeresztről; Téli szépség a Tátrából; A Tátra a dobogókői kilátóból; Nincs rossz idő, csak rosszul öltözött turista; A Téry-horhos múlt hét szombaton; A Tátrába is megérkezett a Mikulás; Esti panoráma az Ornak menedékháztól; Hátsó-Jávor-völgy, Kis-Nyereg-hágó, Jég-völgyi-csúcs; A Lomnici-nyereg a viharos szél előtt; Tátrai klasszikus; Reggel a Zöld-tavi menedékháznál; Ilyen az idei tél a Kő-pataki-tónál; A Niagara-vízesés Csorbató felett; Szeretne valaki egy ilyen éjszakai találkozást? Az Alacsony-Tátra téli szépségei; Novemberi túra a Zawratra; Sokunk kedvence, a Téry menedékház. 2017 decemberének első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2017. december 20., szerda

Egyre népszerűbb a Tátrában a síalpinizmus

A Magas-Tátrában is egyre népszerűbb téli sportolási forma a síalpinizmus. „A 10-15 évvel ezelőttihez képest jelentősen megnőtt az érdeklődés a behavazott természetben történő síelés iránt. Korábban csak néhány síelővel találkoztunk a tátrai völgyekben, szinte mindannyian ismertük egymást. Manapság egyre többen vágynak arra, hogy az érintetlen, szűz hóban síeljenek, egyre többet szeretnének látni, és egyúttal egyre népszerűbbé válnak az adrenalin-növelő sportok, köztük a síalpinizmus” – mondja Roman Hric hegyi vezető és szenvedélyes síalpinista.
Egyúttal figyelmeztet, hogy meg kell különböztetni az ún. sítúrázókat, akik a síléceiken az előkészített sípályákat használva jutnak fel a hegyre, és a síalpinistákat, akik a völgyekben és a hágókban a behavazott turistautakon közlekednek. „Azok között, akik az előkészített sípályákon kívülre merészkednek, az egyik legnépszerűbb a Zöld-tóhoz (Zelené pleso) vezető út, amely nagyon szép útvonal, ráadásul itt nem olyan nehéz a tájékozódás, mint egy lesiklópályán. Ezen kívül a Poprádi-tóhoz és a Sziléziai házhoz vezető útvonal is nagyon népszerű” – mondja Hric.

2017. december 18., hétfő

A sítúrázókra vonatkozó szabályok a Lengyel-Tátrában

Az utóbbi időszakban a tátrai turisták körében is egyre népszerűbb a síalpinizmus, mint síelési forma, amely ötvözi a sífutás és a lesiklás előnyeit. Mielőtt azonban valaki ráállna a két sílécére, érdemes megismerkedni a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) ezzel kapcsolatos rendelkezéseivel, szabályaival. A Lengyel-Tátrában az összes jelzett turistaúton lehet síelni, az alábbi korlátozásokat figyelembe véve:
- A Myślenicei-tornyoktól (Myślenickie Turnie) a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch), valamint a Gąsienica-tisztásról (Hala Gąsienicowa) a Liliom-hágóba (Liliowe) csak felfelé lehet sítúrázni (mindkét esetben közel van egy sípálya, lefelé azon lehet síelni);
- A Gombás-nyeregből (Przełęcz w Grzybowce) a Felső-Konrád-nyeregbe (Wyżnią Kondracką Przełęcz), a Toman-völgyből (Dolina Tomanowa) a Keskeny-csorbába (Chudą Przełączkę), valamint a Mormota-halmon (Świstówka Roztocką) keresztül vezető turistaút december 1. és május 15. között le van zárva;
- november 30-ig és május 1. után a nemzeti park területén csak napközben lehet mozogni.

2017. december 16., szombat

Porcukorhóba burkolt, mézeskalács-falucskák a Tátrában

A Tátra a Kárpátok legmagasabb vonulata, melyen Szlovákia és Lengyelország osztozik. A több mint kétezer méteres csúcsokkal teli magashegység lejtői egész évben vonzzák a természetközeli pihenésre vágyó turistákat. Nemcsak a hósipkás hegyek, a vadregényes erdők és a meredek patakvölgyek érdemesek azonban a látogatók csodálatára, de a környék épségben megőrzött néprajzi értékei és kultúrája is. Ezekkel pedig a vidék meseszép falucskáiban a legjobb ismerkedni.
Az alábbiakaban bemutatunk tíz csodákkal teli, kicsi települést a Tátra és az Alacsony-Tátra Magyarországhoz közelebbi, szlovákiai részén, melyek télen talán még szebbek, amikor belepi őket a hótakaró.
A femina.hu teljes cikke itt olvasható!
Forrás és fotó: https://femina.hu
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...