2018. április 23., hétfő

A meleg időjárás miatt megnőtt a kullancsveszély


A meleg időjárás kedvez a kullancsoknak, előfordulásuk áprilistól októberig a legintenzívebb. Ezek a paraziták egész Szlovákia területén előfordulnak, azonban nem minden egyed vírushordozó. „A fertőzött kullancsok elsősorban a Vág folyó mentének teljes hosszán okoznak gondot” – tájékoztatott a Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ). Ebben a térségben észlelték a legtöbb vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladásra utaló megbetegedést, ami a nyári időszakban kulminál.
A Vág mentén kívül veszélyes területnek minősül Szlovákia délnyugati része. az érintett régiók közzé tartozik a Tribecs- és a Vtáčnik-hegység, a Nyitra-vidéki és a Garam menti dombság, a Kis-Kárpátok térsége, valamint a Trencsényi, Nyitrai, Érsekújvári és a Lévai járások. Sajnos a klímaváltozás miatt már a magasabban fekvő vidékekre is eljutnak a kullancsok, így a Tátrában is előfordulhatnak. Nem ritka, hogy 1000-1200 méteres magasságban, sőt a déli lejtőkön akár 1400 méteres magasságban is lehet találkozni velük.

2018. április 21., szombat

Repülő gépezet, és szörny a Halastóban – avagy öt tátrai legenda


A Tátrában számos helyhez legendák sora fűződik, melyekben fantasztikus lények és elméletek jelennek meg. Az alábbiakban öt ilyen legendát osztok meg az olvasókkal, melyet sokan talán még nem hallottak.
1. Régebben úgy tartották, hogy a Lengyel-Tátra nyugati részén található Fenyves-tónak (Smreczyński Staw) nincs feneke. A legenda szerint egy pásztor árkot akart ásni, hogy a tó vizét egy közeli rétre vezesse, de amikor egyszer csak hangokat hallott, hirtelen megtorpant. A hang ugyanis figyelmeztette őt, hogy ha tovább ássa az árkot, akkor az egész országot el fogja árasztani a tenger vize.
2. A legenda szerint az Alsó-Gáspár-barlangban (Jaskinia Kasprowa Niżnia) arany kacsák élnek, melyek évente egyszer gyémánt tojást tojnak.

2018. április 20., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2018. március 16-31.


Lassan búcsúzik a tél; Szép napot a Tátra-járóknak; Az első krókuszok a Chocholowi-völgyben; Kilátás a Poprádi-tóra és az Omladék-völgyre a Pátriáról; Lassan olvad a jég a Zöld-tónál; A Busóc melett a Poprád folyóba torkolló Béla-patak; A tátrai klasszikus; Tegnap a Chocholowi-völgyben; Tegnap a Poprádi-tónál, Talán nem szükséges leírni, hogy ezek a fotók melyik klasszikus tátrai turistaúton készültek; Liptói-Tátra, Zsári-völgy, Zsári-nyereg a múlt hét végén; Lent a Dunajec kanyarog, háttérben a Tátra – mindez a Dunajec-áttörés fölött emelkedő Sokolica csúcsáról; Olvad a jég a tátrai tavakon; Kilátás a Gáspár-csúcsról; Kora reggel a Gasienica-völgyben. A Lomnici-csúcs egy percben; Ezekben a napokban a Tátrában minden a krókuszokról szól; A kedvező időjárásnak köszönhetően ez a hét, és még az előttünk álló hétvége is a krókuszokról szól a Tátrában; Hegyivezetővel a Markazit-toronyra.

2018. április 19., csütörtök

Halálos síalpinista baleset a Vörös-mederben


2018. április 19-én a délutáni órákban szemtanúk jelezték a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére, hogy a Bástya-gerincen található Vörös-mederben (Červený žlab) egy síalpinista kb. 300 métert zuhant lefelé. A bejelentést követően mentőhelikopter és ezzel együtt egy földi mentőcsapat is a helyszínre indult. A hegyimentőkkel a helyszínre érkező orvos sajnos már csak azt tudta megállapítani, hogy a síalpinista a zuhanás következtében az élettel összeegyeztethetetlen sérüléseket szenvedett, a baleset pontos oka azonban nem ismert. A szerencsétlenül járt férfi holttestét egy lavinamező felszínén találták meg, ezért elképzelhető, hogy ő maga indított el egy lavinát. A mentőhelikopter később két hegyimentővel és egy lavinamentő kutyával ismét a baleset helyszínére repült, hogy átvizsgálják a lavinamezőt, akik átvizsgálták a lavinamezőt, de eredménytelenül. A cseh nemzetiségű síalpinista holttestét kötéltechnika segítségével vitték le a völgybe, majd Ótátrafüredre szállították, ahol átadták az illetékes hatóság képviselőinek.
Forrás és fotó: https://www.hzs.sk

2018. április 18., szerda

Megtámadtak egy lengyel hegyivezetőt a Gerlach alatt


Felháborító eset történt a napokban a Magas-Tátra legmagasabb csúcsára vezető, csak hegymászók és hegyivezetők által vezetett ügyfelek által használható útvonalon. A Gerlachfalvi-csúcsra vezető szokásos útvonalon ugyanis megtámadtak egy 45 éves lengyel hegyivezetőt. Az esetről és annak körülményeiről a lengyel elektronikus sajtóban és a közösségi médiában egymásnak teljesen ellentmondó hírek jelennek meg, ezért az alábbiakban a szlovák rendőrség honlapján megjelent közlemény olvasható:
„A Magas-Tátra Körzeti rendőrkapitányság közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett erőszak bűntett magalapozott gyanúja miatt büntetőeljárást folytat ismeretlen személy ellen. Az egyelőre ismeretlen elkövető 2018. április 14-én, szombaton, a délelőtti órákban a Magas-Tátra egyik magashegyi útvonalán, a Gerlachfalvi-csúcsra (Garlechovský štít) vezető szokásos útvonal Batizfalvi-próba nevű sziklaküszöbén, kb. 2300 méter tengerszint feletti magasságban megfenyegetett egy 45 éves lengyel nőt. Az esetet megelőzően ők ketten rövid beszélgetést folytattak, melynek során Klaudia a mobiltelefonjával lefotózta beszélgetőpartnerét.

2018. április 17., kedd

Halálos baleset a Tengerszem-csúcs felé vezető turistaúton


2018. április 14-én, szombaton egy turista valószínűleg megbotlott, vagy megcsúszott a Tengerszem-csúcsra (Rysy) vezető jelzett turistaúton, és néhány száz métert csúszott a Tengerszem (Czarny Stawu pod Rysami) irányában, a kicsúszás a tó felett kb. 150-200 méterrel ért véget. Az eset szemtanúi azonnal értesítették a hegyimentőket, mások megpróbálták újraéleszteni a férfit, melyet a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) helyszínre érkező szakemberi folytattak, a férfi azonban a kórházba szállítást követően életét vesztette.
A Tátrában ezekben a napokban szép, napos időjárás a jellemző. A virágzó krókuszok és a tavaszi aura ellenére a magasabban fekvő területeken még téli körülmények uralkodnak, a turistautakat nedves, kásás hó borítja.

2018. április 16., hétfő

Technikailag nehézséget jelentő túrák a Tátrában


Evés közben jön meg az étvágy – ez egy nagy igazság. Miután magunk mögött hagytunk az első, egyszerűbb tátrai túrát, előbb-utóbb vágyat érzünk valami nehezebbre, egyre nagyobb kihívásokat állítunk magunk elé, majd végül következik a Sas út (Orla Perć). Egy ilyen technikailag nehezebb túra előtt sokakban felmerülhet a kérdés, hogyan kezeljük a kitettséget és a nagy magasságot? Hogyan mozogjunk a nagy kihívást jelentő, helyenként láncokkal biztosított turistautakon?
A Tátra igényesebb turistaútjait, melyek nyomvonalán több helyen is mesterséges segédeszközöket építettek be, általában nagy kitettség jellemzi. Ezeket a helyeket mindig félelemmel vegyes izgalommal közelítjük meg, fontos azonban, hogy próbáljuk meg megszelídíteni a félelmet. Nem szabad, hogy a félelem megbénítson minket, mert ez könnyen olyan szituációt eredményezhet, hogy nem leszünk képesek mozogni. Az ilyen, eredetileg mentális, később fizikai bénultság elsősorban egyensúlyzavart, ehhez kapcsolódóan pedig koordinációs nehézségeket okozhat. Hogyan tudjuk leküzdeni a nehéz sziklafalakat? Először is – egyenként. A kitettséget fokozatosan lehet növelni – kezdetben könnyebb, rövidebb utakat válasszunk, és mindenekelőtt olyat, amelyről gond nélkül vissza tudunk fordulni.

2018. április 14., szombat

Tátrai mítoszok és legendák – Miről kapta a nevét a Tátra?


Miért nincs a Nagyszalóki-csúcsnak hegyes orma? Éltek a Tátrában valaha tündérek? Legendák és mítoszok nélkül a hegyek csak hegyek, a völgyek csak völgyek lennének. A hegyek egyedi varázsa és levegője mindig is inspirálta az embereket. Hallottunk már a sárkányok által okozott földrengésekről, a titokzatos üstökösről, amely kialakította a Tátra mai arculatát, vagy a kővé dermedt kapzsi molnárról. Megpróbáltuk összegyűjteni a legérdekesebb tátrai mítoszokat és legendákat.
Miről kapta a nevét a Tátra?
Azon a helyen, ahol ma a Tátra található, a legenda szerint egykor hatalmas síkság terült el. A mítoszok a tatárok vad támadásáról szólnak, akik a mai Szlovákia és Lengyelország közötti síkságon csaptak össze ott élő őseinkkel. A tapasztalat tatár harcosokkal vívott csatában vesztésre álltunk, ezért a vezérek úgy döntöttek, segítséget kérnek egy titokzatos öregembertől.

2018. április 13., péntek

Gąsienica-Zöld-tó / Zielony Staw Gąsienicowy

A Gąsienica-tavak csoportjához tartozó Gąsienica-Zöld-tó egy gyönyörű, 15 méter mély tiszta vizű tó. A Zöld-Gąsienica-völgy (Zielona Dolina Gąsienicowa) legnagyobb tavaként ismert, jégkorszaki eredetű tó a Szélső-torony (Skrajna Turina) lábánál kialakult katlanban terül el, 1672 méter tengerszint feletti magasságban. Területe 3,84 hektár, ezzel a Lengyel-Tátra nyolcadik legnagyobb tava. Kiterjedése 275x238 méter, űrtartalma 260 500 m3, legmélyebb pontja 15,1 méter, vize 10 méter mélységig átlátható. A vízben élő kis mennyiségű planktonnak köszönhetően halványzöld víztükre már a XIX. században romantikus séták kedvelt célpontja volt. Mivel közel van a Murowaniec menedékházhoz (alig egy óra alatt elérhető) a Gąsienica-Zöld-tó a turisták által gyakran látogatott célpont, de még így is sokkal ritkábban, mint a Kápolna-gerinc másik oldalán található Gąsienica-Fekete-tó.

2018. április 11., szerda

Félelem a hegyekben


A magashegyekben történő túrázás elválaszthatatlan a félelemtől. A hegyekben több veszély is leselkedik a turistákra, az egyik leggyakoribb veszélyforrás a magasságtól való félelem. Az emberek gyakran megkérdezik tőlem, hogy nem félek-e olyan nagy mélységek felett túrázni? Természetesen félek. Sőt, azt gondolom, hogy aki nem fél, annak nem kellene a hegyekben menni. Az alábbiakban megpróbálom megmagyarázni ezt a paradoxont…
Az akrofóbia nem csak önmagában a nagy magasságtól való félelmet, a tériszonyt jelenti, hanem úgyszintén, és talán mindenekelőtt a nagy magasságból történő lezuhanástól való félelmet. Ez különböző embereknél különböző módon nyilvánul meg, de mindenkiben benne van, akkor is, ha mélyen elnyomjuk magunkban. Ez a genetikailag belénk kódolt önmegtartóztatáshoz kapcsolódik, és akár bármilyen más fóbiát múltbéli traumatikus élmények is felerősíthetik.

2018. április 10., kedd

Holttestet találtak a Giewont alatt


Április 8-án, vasárnap reggel a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) hegyimentői egy férfi holttestet találtak a Giewont lábánál található Palánkos-völgyben (Dolina Strążyska). A rendőrség szóvivője elmondta, hogy minden valószínűség szerint annak a 43 éves varsói férfinak a holttestét találták meg, aki még március közepén tűnt el, halálát valószínűleg nagy magasságból történő lezuhanás okozta. Róla egy barátja elmondása szerint – akivel a férfi korábban közölte, hogy felmegy egy menedékházba – azt feltételezték, hogy a Tátrába indult. Az egyik lengyel újság még márciusban megírta, hogy a keresett férfinak nem volt magashegyi tapasztalata, korábban csak egy alkalommal, két évvel ezelőtt járt a Tátrában.

2018. április 9., hétfő

Hokus Krokus – avagy a nemzeti park kérése a turistákhoz


A lengyel Tátrai nemzeti Park (TPN) Kościelisko községgel együtt meghirdette a „Hokus Krokus” elnevezésű akcióját. Ennek célja, hogy tájékoztatást nyújtson a Tátrában a napokban virágzó, éppen ezért turisták tömegeit vonzó kórkuszokról, ötleteket adjon, hogy hol csodálhatjuk meg ezeket az elragadóan szép kicsiny virágokat, és nem utolsósorban a természettel szembeni felelősségteljes magatartásra ösztönözze a turistákat.
A krókusz (hivatalos nevén a kárpáti sáfrány – Crocus heuffelianus) vagy ahogy arrafelé nevezik a „gorál tulipán” a tavasz szimbóluma a Tátrában. Legnagyobb mennyiségben a Chochołowi-tisztáson (Polana Chochołowska) fordulnak elő, ahol a 2005-2015 közötti években kb. 14 millió hagyma virágzott.

2018. április 7., szombat

Szürke időben a színes Magas-Tátrában


Gyerekkoromban sokáig Csehszlovákia, egészen pontosan a Besztercebányán át vezető út és a Magas-Tátra volt „a” külföld. Kicsit össze is folyik, hogy mennyi időt töltöttünk ott; valószínűleg két hetek lehettek, de nekem hónapoknak tűnnek, mert ott minden más volt, mint amit megszoktam, és még egy egyszerű bevásárlás vagy buszozás is élményt jelentett :) A környék szeretete azóta is megmaradt bennem: egyszer 2003-ban, egyszer pedig 2007-ben is visszanéztem ide. Sajnos az olyan igazi attrakciók, mint a lanovkák és a hegycsúcsok kimaradtak mindkét alkalommal, de az „elektricskával” azért sikerült utazni. Az útiterv 2017 augusztusában se volt bonyolultabb: egy reggeli vonattal fel Csorbára (Štrba), onnan fogaskerekűvel még feljebb a Csorba-tóhoz (Štrbské pleso), onnan a villamosvasúttal át Tátralomnicra (Tatranská Lomnica), onnét vonattal le Poprádra, Poprádról pedig haza.

2018. április 6., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2018. március 16-31.


Kilátás a Csorbai-csúcsról; Tél a Rohácsokban; A végtelen felé; Az egyik legszebb "mesebeli hely" Szlovákiában; Nem rossz...; A Wim Hof-módszert követő csoport túrája a Gyömbérre; Néhány fotó a Tátra-rajongó férfiaknak...; Hát valahogy így kell inni a TatraTeát...; Tavaszelő a Konrád menedékháznál; Kilátás a Kapor-csúcsról; A Liliom-hágó a Kápolna-csúcsról; Az Alacsony-Tátrában kinyíltak az első kökörcsinek; Kilátás a Rét-hegyről; A Gyömbér egy héttel ezelőtt. Chopok – Gyömbér; Lengyel-Tátra, Kápolna-csúcs (Kościelec, 2155 m).
2018 márciusának második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2018. április 4., szerda

Tavaszi karbantartás a tátrai felvonókon


A www.vt.sk honlapon olvasható tájékoztatás szerint 2018 tavaszán az alábbi ütemterv szerint végzik a Magas-Tátrában közlekedő felvonók szokásos tavaszi karbantartását:

Ótátrafüred – Tarajka, siklóvasút:
Április 4-6 – karbantartás.
Április 9-13 – karbantartás.
Április 16-19 – karbantartás.

Tátralomnici felvonók:
Április 16-20 – karbantartás.
Április 23-27 – karbantartás.
Május 2-4 – karbantartás.
Május 10-18 – karbantartás.

Csorbató, Szoliszkó Express
A lanovky.sk oldal információi szerint a felvonó április 15-ig biztosan közlekedik.

2018. április 3., kedd

Krókuszvirágzás. Hogy kerüljük el a tömeget?


A Tátra tavaszi szimbóluma évről évre egyre nagyobb érdeklődésre tart számot – ez nem csoda, hiszen a hegyi réteket teljesen beborító virágszőnyeg valóban különleges látvány. A múlt évben egy hétvégén rekordszámú, 60 ezer turista látogatta meg a Chochołowi-völgyben található Chochołowi-tisztást (Polana Chochołowską). Vajon van arra lehetőség, hogy elkerüljük a tömeget, és nyugodt légkörben csodáljuk meg a krókuszok virágzását?
A Chochołowi-tisztás a krókuszok legismertebb lelőhelye a Lengyel-Tátrában. De nem az egyetlen, ezekkel a kis lila virágokkal ugyanis más tátrai réteken, tisztásokon is találkozhatunk. De vajon hol?

2018. április 1., vasárnap

Nem lesz többé sötétedés miatti pánik a Halastónál


Az utóbbi három évben Karácsony környékén évről-évre visszatérő gondot jelent a Halastóhoz vezető turistaúton a korai sötétedés, amely miatt több alkalommal is veszélyes helyzet alakult ki. Először 2015 decemberében kb. 100 turista rekedt a Hajfű-tisztáson, miután világossá vált számukra, hogy 17:00 óra után már nem közlekednek a lovaskocsik. Ez a forgatókönyv majdnem pontosan egy évvel később megismétlődött, néhány tucat turistát akkor is meglepett a gyorsan közeledő éjszaka, és reménytelennek tűnő helyzetükben a hegyimentők segítségét kérték. Ezt követően tűzoltó- és rendőrautók világították meg nekik a parkolóba vezető utat, és csak ennek volt köszönhető, hogy nem történt tragédia. Múlt év végén két alkalommal is hasonló helyzet alakult ki ezen az útvonalon, sőt, a szilveszter előtti esetnél immár tettlegességre is sor került.

2018. március 30., péntek

A Magas-Tátra serpái önmagukban megérnek egy túrát


A Magas-Tátra turizmusa a 19. században indult igazán virágzásnak, amikor is egyre többen keresték fel a vidéket kristálytiszta levegője, a páratlan szépségű táj, na és persze gyógyfürdői miatt. A kirándulók ezen alkalmakkor teherhordókra, vagyis serpákra bízták csomagjaik szállítását.
Bár az akkori időket rég magunk mögött hagytuk, talán nem túlzás azt állítani, hogy a túrázókat napjainkban is meglepi, ha a Magas-Tátra útvonalain szembejön velük egy serpa. Pedig arrafelé az ilyesmi nem ritka, ugyanis a hegységben több turistaház is épült, melyek ellátását maradéktalanul a teherhordók végzik.
A Magas-Tátra egyben a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata a Tátra keleti részén, Szlovákia és Lengyelország határán, illetve a világ legkisebb magashegysége is. A magaslat egész területe a lengyel és szlovák Tátrai Nemzeti Parkok védett övezetében található. Érdekesség, hogy szép időben a Magas-Tátra legmagasabb részei Magyarországról is láthatók, többek közöttt Dobogó-kőről és Galyatetőről.

2018. március 28., szerda

Újabb barbárság: apartmanszálloda épül a Tündérlak helyén


A Magas-Tátra első emeletes épületét 1848-1850 között építtette Tátrafüred akkori bérlője, Rainer János György és felesége, Erzsébet asszony. Az épületet kezdetben egyszerűen csak Nagy-háznak hívták, később Tündérlak lett a neve, de Alpesi villa néven is emlegették, majd a csehszlovák időkben Bellevue névre keresztelték át. „Az épületben 17 vendégszobát alakítottak ki, ezek mind a déli oldalon helyezkedtek el. Az északi oldalon az épület teljes hosszában egy folyosó húzódik, amely hőszigetelő funkciót is betöltött. Az épület pillérekkel tagolt főhomlokzata enyhe késő-klasszicista stílusban épült, a pillérek között, a vakolat alatt pedig faszerkezet rejtőzik” – mondta Maroš Semančík művészettörténész. „1881-ben a fiaival, köztük a későbbi a trónörökössel, Ferenc Ferdinánddal együtt ebben az épületben tartózkodott I. Ferenc József császár testvére, Károly Lajos főherceg. Az épületben a szocializmus éveiben az Interhotel Tatry tulajdonában volt, legutóbb pedig különböző magánvállalkozások irodái voltak itt elhelyezve”.

2018. március 26., hétfő

A Tátrából a BBC filmesei is hazamentek

Hogyan lesz egy természetvédőből természetfilmes?
Még ma sem tartom magam filmesnek. A filmezés úgy került elő, mint a természetvédelem eszköze. Egy bizonyos pillanatban, tíz év fáradozás után a Kapor- és Csendes-völgy (Tichá dolina, Kôprová dolina) védelmében tudatosodott bennem, hogy ha egy területet meg akarok védeni, azt ne magam miatt védjem meg, ne azért, mert én úgy akarom – mintha az enyém lenne az egész Csendes- és Kapor-völgy. Ez így nem működik. Egy terület csak akkor lesz tartósan védett, ha azt az emberek is akarni fogják. Akkor egyetlen politikus sem engedheti majd meg magának, hogy ennyi embert magára haragítson egy, az ő szempontjából viszonylag lényegtelen ügy miatt.
Hogyan keletkezett a „Strážca divočiny” (A vadon őre) című film?
Azon gondolkodtunk, hogyan győzhetjük meg az embereket arról, hogy a vad természet milyen elképesztően szép, melyet meg kell védenünk. Elhatároztuk, hogy forgatunk egy filmet a Csendes-völgyről, főszereplőnek pedig a medvét választottuk, és ez nagy siker lett. Azt hiszem, ennek is köszönhető, hogy a Kapor- és Csendes-völgy ma fokozottan védett rezervátum, és kiterjedésében ez a legnagyobb érintetlen védett terület Szlovákiában.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...