2019. május 22., szerda

Drótkötél csúszópálya lehet a Tátra új szenzációja

A Lengyel Kötélvasút Társaság (Polskie Koleje Linowe, PKL), a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő felvonó tulajdonosa vizsgálja annak lehetőségét, hogy teljes biztonsággal kiépíthető-e egy 2296 méter hosszú, 600 méter szintkülönbségű, ún. Tyrolka drótkötél csúszópálya, amely a Gáspár-csúcsról a Myślenicei-tornyok (Myślenicke Turnie) átszállóállomásig vezetne, amelyen a tervek szerint akár 150 km/óra sebesség is elérhető lenne.
A lecsúszáshoz kezdetben a jelenlegi drótkötélpálya (alulról nézve) bal oldali drótkötelét szeretnék használni, ha azonban az új attrakció kellőképpen népszerűvé válik, újabb kötél kiépítését tervezik, a jelenlegi oszlopok felhasználásával. Mindehhez azonban előbb a lengyel parlamentnek (Szejm) el kell fogadni a természetvédelmi törvény javasolt módosítását.

2019. május 20., hétfő

Két éjszaka egyedül a vadonban – a legnagyobb tátrai csodák egyike

A hegyimentő Jaroslav Švorc (66) sok rosszat látott a hegyekben, ugyanakkor részese volt olyan mentési műveleteknek is, amelyek bár kezdetben tragikusnak tűntek, mosollyal végződtek. Az egyik legemlékezetesebb ilyen eset 2006-ban történt, amikor a Liptói-Tátrában, a Racskó-völgyben (Račková dolina) nyoma veszett egy 10 éves kisfiúnak. Először úgy tűnt, hogy Tomás csak elkóborolt a gyerekcsoporttól, de sajnos az azonnal megkezdett keresés nem vezetett eredményre. Sötétedett, jött az éjszaka, és az eperjesi kisfiú egyedül maradt az erdőben.

2019. május 17., péntek

Tíz érdekesség a Tátráról

- A „Tatry” név egyes vélekedések szerint valószínűleg a „ter” régi szláv szóból (melynek jelentése szikla, sziklafal), vagy a galíciai "tertaro" szóból származik.
- A Tátra szlovák csak egy helyen, a Karám-réten (Polana Pod Wysoką) található hegymászó táborhelyen lehet sátorozni. Előtte azonban be kell jelentkezni és meg kell fizetnie a díjat az erdészetnek.
- A Tátra legnagyobb (nem a legmagasabb) vízesése a Siklawa-vízesés (Siklawa, kb. 70 m), amely a Lengyel-Öt-tó völgyének (Dolina Pięciu Stawów Polskich) küszöbéből esik alá.
- A Tátra legmagasabb vízesése a szlovák oldalon található Rejtett-völgyi-vízesés (Ťažký vodopád), amely kb. 100 m magas.

2019. május 15., szerda

Esküvői szertartás a Lengyel-Tátrában

A Tátra lengyel oldalán vannak olyan helyek, ahol a Tátra Nemzeti Park igazgatójának előzetes engedélyével, és természetesen anyakönyvvezető részvételével lehetőség van esküvői szertartás megszervezésére. Sok pár, akik úgy döntenek, hogy kimondják egymásnak a boldogító „igent”, hagyományos, több napig tartó, nagy visszhangot kiváltó esküvőről álmodnak. Közülük néhányan úgy gondolják, hogy álmaikat más, nem hétköznapi módon is megvalósíthatják – ez pedig nem más, mint esküvői szertartás a Tátrában.
A Tátrai Nemzeti Park tájékoztatása szerint a Lengyel-Tátrában több, erre kijelölt helyen szervezhető meg a polgári anyakönyvvezető részvételével megrendezett esküvői szertartás. Ehhez a nemzeti park igazgatójának írásos engedélye szükséges, melyet a kérelem benyújtását (erre a nemzeti park honlapján elektronikus úton is lehetőség van) követően állítanak ki.

2019. május 13., hétfő

Élet a menedékházban – Dominika szemével

Három évvel ezelőtt, amikor Dominika Dejczöová megszerezte a Hosszú-tavi menedékház (Zbojnícka chata) bérleti jogát, olyan örömöt érzett, mintha megnyert volna egy rangos sportversenyt. Már korábban is sokat gondolkozott azon, hogy ha lehetősége lesz rá, szeretne egy menedékház bérlője lenni. Mindössze három másodperc múlva aztán már a felelősség miatt érzett egészséges aggodalom lépett az öröm helyébe, és az jutott eszébe, vajon képes lesz-e kezelni az egyik legnépszerűbb tátrai menedékház vezetéséhez fűződő feladatokat. Most, három év elteltével elmondja, hogyan látott neki a munkának, mi történt eddig, és mire készülnek a menedékházban?
Mi volt a legnagyobb meglepetés Dominika számára a menedékház vezetésével kapcsolatban?
„Hogy ez az élet, és mindaz, ami ehhez kapcsolódik, ilyen szép lesz. Ezt magam sem hittem volna” – vallja be őszintén. „Ez teljes életmódváltás volt számomra.”
Dominika örömét négy szóban lehetne összesűríteni: Tél, síelés, vad természet.
2017/2018 telén októbertől áprilisig volt hó. „Hat hónapon keresztül tudtam síelni, kell ennél több?” Azt talán mondanom sem kell milyen szép sítúraútvonalak vannak a menedékház körül. A Hosszú-tavi menedékház számára még egy bónusszal rendelkezik. „A menedékháztól közvetlenül le lehet síelni a Felső turistaútig (Magistrále). A többi menedékháztól a Felső turistútig vannak olyan szakaszok, amelyek leküzdéséhez kaszkadőrmutatványra van szükség.”

2019. május 10., péntek

165 éve született Majunke Gedeon

165 évvel ezelőtt, 1854. május 9-én született a Szepességben letelepedett olasz családból származó Majunke Gedeon (1854-1921) szepesszombati építész, több magas-tátrai menedékház, valamint a Tátra-körút településein több középület, szálloda építője, tervezője. Építészeti tanulmányait a bécsi műegyetem rendkívüli hallgatójaként kezdte meg (1872-77), majd a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult (1877-80). Ezután rövid ideig gróf Andrássy Manó betléri birtokán tevékenykedett, majd a késmárki bank Alsótátrafüred kiépítésével kapcsolatosan kereste meg. Vállalkozóként, építészként működött, szakértője volt a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) épülő múzeumának, egyben az egyesület építészeti bizottságának az elnöke is volt. 1884-ben megnősült, a boroszlói (Wroclaw) születésű Hergessel Alice-szal (1864-1940) kötött házasságából négy gyermekük született. Felesége a Vöröskeresztben jeleskedett, a szepesszombati helyi szervezet alapító elnöke volt.

2019. május 8., szerda

Futórekordok a Tátrában

A legtöbb embernek elég egyszerűen, túrázva feljutni a tátrai csúcsokra. Egyre népszerűbbé válik azonban a hegyi futás, amely meglehetősen jó kondíciót és kitartást igényel az erre vállalkozó sportemberektől. A Tátrában az év során számos hegyi futóverseny kerül megrendezésre. Ezeken a legjobbak megpróbálják megdönteni a rekordokat, és a bakancsos turisták számára elképzelhetetlen tempóban leküzdeni a hegyi terepeket.
Az egyik legnagyobb tekintélyű kihívás, a Nagy Tátra-korona (Wielka Korona Tatr) leküzdése nem könnyű feladat. Ez a sorozat magában foglalja a Tátra 14 legmagasabb, illetve legnagyobb tekintélynek örvendő csúcsát. Mindegyik magassága meghaladja a 3000 lábat, vagyis a 2438 m-t, és valamennyi a Tátra szlovák oldalán található. Ezek közé tartozik pl. a Gerlachfalvi-csúcs (Gerlachovský štít), a Lomnici-csúcs (Lomnický štít), a Kriván (Kriváň) és a Tengerszem-csúcs (Rysy). A 14 csúcs egy menetben történő végigjárásának rekordját jelenleg Alicja Paszczak tartja, aki ezt 49 óra 15 perc alatt teljesítette, közben 85 km-t és 9500 m szintkülönbséget küzdött le. Az előző rekordot – melyet Piotr Orawiechez tartott 60 óra 41 perccel – több mint 11 órával javította meg.

2019. május 6., hétfő

Tátrai matuzsálem – ezeréves cirbolyafenyő

A Magas-Tátra Szlovákia leglátogatottabb nemzeti parkja. Vajon a hegység melyik részén vannak a legöregebb fenyvesek és őserdők? Elsősorban a Poduplaszki- (Bielovodská dolina) és a Kapor-völgy (Kôprová dolina) zárlatában, a Csendes-völgy (Tichá dolina), a Jávor-völgy (Javorová diolina) és a Malompataki-völgy (Mlynická dolina) alsó részén, és a Késmárki-Fehérvíz-völgyben (Dolina Bielej vody). A Liptói-Tátra területén a Katlan-vályúban (Kotlový žľab) és a Rohácsi-völgy (Roháčska dolina) zárlatában, a Bélai-Tátrában pedig elsősorban a Barlang-völgyben (Nová dolina), a Barlang-hegy (Nový vrch) északi lejtőjén. A múltban azonban ennél jóval több őserdő olt a Tátrában, az ember megjelenésével azonban az erdők egy része legelőkké változott, más részük a fakitermelés és a bányászat áldozatává vált. Az erdőállomány csökkenésének megakadályozása céljából a Tátrában 1933-ban a Katlan-vályúban hozták létre az első természetvédelmi területet.
A Magas-Tátra jelenleg az egyetlen hely Szlovákiában, ahol az őserdőben természetes körülmények között cirbolyafenyők élnek. A cirbolyák azoknak az erdőknek a maradványai, melyek akkor éltek, amikor a gleccserek eltűntek a Tárából. A cirbolyafenyőt a múltban bútorkészítésre és gyógyító olajok kinyerésére használták. Azok a cirbolyafenyők, melyek túlélték a megcsapolást, legalább 500 évesek, vagy annál idősebbek, néhány példányuk azonban több mint ezer éves.

2019. május 3., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2019. április 16-30.

Közeledik a nyári túraszezon, érdemes időben gondoskodni a megfelelő lábbeliről; A Csorbai-tó, ahogy kevesen láthatják; Panoráma WC a Hunfaly menedékház közelében; Az Ablakos-vízesés a Suchà Belá szurdokban; Húsvét hétfőn ezúttal is megrendezték a "Húsvéti tojás" kosztümös síversenyt a Kalata-réten; Néhány fotó egy vasárnapi sétáról; Hátsó-Barát; Sokszor felmerül kérdésként, hol alszanak téli álmot a tátrai medvék?; A tavasz ébredése a Halastavi-völgyben; Siketfajd a Tátrában; Egy szép fotó az elmúlt hétvégéről; Néhány fotó az Árvai Falumúzeumról; No comment; Nem egy szokványos őrangyal, de ők is vigyáznak ránk a hegyekben.
Vacsora a csillagok alatt - az érdeklődők 2020-ban ismét átélhetik ezt az élményt; Látványos rövidfilm a lengyel hegyimentők munkájáról, A Giewont keresztjének felállítása; Lesíelés a Groński-padról (Zachód Grońskiego). Április második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2019. május 1., szerda

Mit rejtenek a pusztuló százéves épületek? – Royal Palace

A Tátra legendás épületeinek legtöbbje még emlékszik azokra az időkre, amikor gyönyörű magashegységünket az Osztrák-Magyar Monarchia arisztokráciája látogatta. Túléltek akár százötven évet, de ahelyett hogy a látogatók ma is megcsodálhatnák őket, pusztulásnak indultak.
Újtátrafüred építészeti drágaköve
Az érdekes múltú, mára pusztuló tátrai épületek sorában a legújabb a Royal Palace, az Általános Nyugdíjintézet szanatóriuma, amely Újtátrafüreden található, és a helyiek csak „Penzák” néven emlegetik. „Ez a legértékesebbnek tartott tátrai épület az 1918 előtti időszakból” – mondja Semančík. A szanatóriumi épületet Michal Milan Harminc építette, aki bár nem volt tanult építész, és saját erőből képezte magát, korszakának legjelentősebb szlovák építtetői közé tartozott. Körülbelül háromszáz nagyobb építkezés – köztük a pozsonyi Hotel Carlton – fűződik a nevéhez egész Magyarország területén.
Az újtátrafüredi szanatórium Peter Hubka liptószentmiklósi vállalkozó megrendelésére készült. A vállalkozónak be kellett fektetnie azt a pénzét, amit az I. világháború alatt a katonaság számára készített bőrszíjak és hevederek gyártásával keresett. „Édesanyja, első felesége, kislánya, és annak nevelőnője mindannyian tuberkulózisban haltak meg, ezért határozta el, hogy szanatóriumot épít a Magas-Tátrában” – magyarázza Semančík.

2019. április 29., hétfő

Tátra – Szlovákiában vagy Lengyelországban?

Legtöbbünk számára a Tátra oszthatatlan egész – a béke oázisa és a tiszta levegő forrása. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy az államhatár két részre osztja, és a két országban egymástól eltérő szabályok vannak érvényben. Elgondolkodott már azon, hogy hol jobb Önnek? Egyszerű kérdés, amelynek objektív megválaszolásához az alábbi összehasonlításokkal próbálunk segíteni.
Terület és turistautak hossza: ezeket nézve a déli oldal nyilvánvalóan felülmúlja a Lengyel-Tátrát. A Tátra alapterületének 77 %- a szlovák oldalon található, a turistautak hossza a déli oldalon 651 km, míg a Lengyel-Tátrában 250, nem kétséges tehát, hogy ilyen szempontból a szlovák oldal sokkal több lehetőséget kínál.
A csúcsok elérhetősége: ebből a szempontból a Lengyel-Tátra több okból is előnyösebb helyzetben van. Először is a lengyelek számára könnyebb a hegység megközelítése, amely a kiváló infrastruktúrának és a fontosabb völgyek tömegközlekedéssel történő megközelíthetőségének köszönhető. A Lengyel-Tátra legmagasabb csúcsainak többsége jelzett turistaúton és egész évben hozzáférhető, míg a szlovák oldalon a csúcsok döntő része csak hegyivezetővel (fizetség ellenében) látogatható, a fennmaradó csúcsokat pedig csak a rövid nyári időszakban lehet látogatni.

2019. április 26., péntek

Helyek a Tátrában, ahol nincs turista – A délutáni Nosal

Nem közlekedő sífelvonók hálózata, szlalompályák a hegyoldalon, dugók az Oswald Balzer utca felőli parkolóban. Télen ez a Nosal. Nyáron azonban a Nosal (1206 m) ideális kirándulóhely lehet a kezdő túrázóknak. Kuźnicéból a sárga jelzésű turistaúton akár 30 perc alatt felérhetünk a szilák tetejére, ahol van elég hely arra, hogy leüljünk, és onnan gyönyörködjünk a Giewonttól a Koszysta csúcsáig terjedő széles kilátásban. Itt szeretnék azonban mindenkit figyelmeztetni, hogy ne menjünk közel a szikla pereméhez, az ugyanis szinte függőleges fallal szakad le.
A Nosalt a nap folyamán számtalan turista látogatja, ezért azt javasoljuk, hogy inkább délután vagy este tervezzük az ide vezető túrát, amikor akár egy szép naplementében is gyönyörködhetünk. Ilyenkor vérvörös takaró borul a Tátrára, szinte felizzik a Vörös-hegyek (Czerwony Wierch) lejtőit borító növényzet, miközben a Giewont baljós hangulatot árasztó északi fala és a Sas út (Orla perć) gránit csúcsai szinte fürdőznek a nap utolsó sugaraiban. Ez az a látvány, amiért sokan órák hosszat képesek lennének a Nosal tetején üldögélni.
Forrás: http://601100300.pl; Fotó: Michal Sosnicki

2019. április 24., szerda

Hogyan viselkedjünk, ha medvével találkozunk?

A medve a legnagyobb, a Tátrában élő ragadozó. Bár a Tátrában ritkák az ember elleni medvetámadások, és ezek túlnyomó többsége az emberek hibájából ered, ez mégis arra figyelmeztet minket, hogy a medvéket ne azonosítsuk egy barátságos mackóval. Ha a turistaúton medvével találkozunk, jusson eszünkbe, hogy különösen óvatosnak kell lennünk. Lássunk néhány szabályt, mire kell figyelnünk medvével történő találkozás esetén:
1) Ha megpillantunk egy medvét a turistaút közelében, ne essünk pánikba. Ne közeledjünk hozzá, de ne is kezdjünk el futni az ellenkező irányba. A legjobb lassan, nyugodtan elindulni az ellenkező irányba.
2) Fokozott éberséget követel a medvekölykökkel történő találkozás. Ilyenkor általában az anyjuk is ott van a közelben, aki úgy érezheti, hogy veszélyeztetjük a kölyköket, emiatt a szokottnál agresszívebben viselkedhet.
3) Ne nézzünk a medve szemébe.

2019. április 21., vasárnap

Tóth Árpád – Este a kilátón

Fotó: Lenka Machová
Ó-Tátrafüred

Este kedvesek nékem a hegyek,
A Kilátó padjáig felmegyek,
És nézem a csillagok álmatag
Fényében, mily szelíden állanak.

A csillagos ég vállukon forog,
S ők, jégbundásan, vén, bús pásztorok,
Őrzik a nagy csendet az ég alatt,
S kő-arcukon ezer holt ránc szalad.


2019. április 19., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2019. április 1-15.

Néhány különleges fotó a Kis-Tarpataki-völgyből; Tiszta fejjel; A gorálok ismét megemlékeztek II. János Pál pápa halála percéről; A Lengyel-Öt-tó völgye szépségei; A szajkó reggelije a krókuszmező közepén; Reggeli panoráma; túra a Volovecre; Mai fotók a Chocholowi-völgyből; Ilyet azért nem mindennap lehet látni; A Bystra, a Liptói-Tátra legmagasabb csúcsa; Napnyugta előtt a Nosalon; Szabadság; Fenyőszajkó 2.0; Mai kilátás a Ruszin-tisztásról és a Lúd-nyakról. Az Alacsony-Tátra szépségei.
Április első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2019. április 17., szerda

Elpusztult a szilveszter előtt felébredt medve

A lengyel Tátrai Nemzet Park (TPN) számolt be róla, hogy a természetvédők erőfeszítései ellenére a téli álmából Szilveszter előtt felébredt nőstény medve nem élte túl a telet. „A medve, amely valószínűleg valamilyen betegségben szenvedett, sajnos nem élte túl a megpróbáltatásokat. Mintát vettünk a testéből, és jelenleg várjuk a vizsgálatok eredményét” – mondta Filip Zięba, a TPB igazgatóhelyettese.
A medve 2018. december 30-án hagyta el téli barlangját, majd beleesett a Kościelisko-patakba (Potok Kościeliska), ahol arra járó turisták találtak rá. Az állat nagyon le volt gyengülve, nem tudott egyedül kijutni a vízből. A nemzeti park természetvédői segítettek neki kijutni a patakból, akik aztán biztonságos helyre, a turistautaktól távoli helyre szállították. Közben felmelegítették a testét, majd nyomkövető gallérral látták el, és intézkedéseket hoztak az állat táplálására és megerősítésére.

2019. április 15., hétfő

Peter Petras tovább harcol a Rainer-kunyhóért

A 71 éves Peter Petras a 90-es években önerőből állította helyre a Rainer-kunyhót (Rainerova útulňa), amely azóta keresett hely lett a Tátrába érkező turisták körében. Mindezek ellenére úgy tűnik, a Magas-Tátra egyik élő legendájának ismét harcolnia kell szeretett kunyhójáért. A Rainer-kunyhó a legrégebbi magashegyi menedékház a Magas-Tátrában. Első alkalommal önkéntesek mentették meg, akik az 1980-as években részlegesen helyreállították, megmentve így a teljes pusztulástól. Ezután továbbra sem használták, így az állapota a következő másfél évtizedben egyre csak romlott. „Egyszer árut vittem a Zakmovszky menedékházba (Zamkovského chata), és keresztben levágtam az utat a Rainer-réten (Starolesnianska poľana) át, ahol egy romos kis kőházon megláttam egy táblát, „Rainerova útulňa 1863” felirattal. Szinte azonnal megfogalmazódott a gondolta, hogy meg kell menteni és az embereknek hozzáférhetővé kell tenni ezt a történelmi épületet. 1998 nyarán megnyitottuk a kunyhót, amely azóta ikonikus hellyé vált” – meséli el szeretett menedékháza újkori történetének kezdetét Peter Petras. Az idős gondnok azóta szeretettel gondoskodik az ide érkező turistákról, a ház előtti tisztáson évente több alkalommal tartanak különféle rendezvényeket, a téli hószobrok ma már elválaszthatatlanok a Rainer-kunyhótól.

2019. április 12., péntek

Nyolc érdekesség a tátrai csúcsok és völgyek elnevezéséről

A Tátra nem csak gyönyörű kilátásáról, hanem hangzatos földrajzi neveiről is híres. Az alábbiakban ezek közül próbáljuk meg elmagyarázni az egyes nevek eredetét.
1. A hatalmas lavináiról ismert, a Halastó (Morskie Oko) közelében található Medvegyökér-szakadék (Marchwiczny Żleb) a zellerek családjába tartozó közönséges medvegyökérről (Ligusticum mutellina, lengyelül marchwicy pospolitej) kapta nevét, amely bőségesen terem abban a hágóban, amelyből a szakadék indul.
2. A Bélai-Tátra elnevezés Szepesbéla (Spišská Belá) város nevéből származik, melynek a hegység már a XIV. században a határához tartozott.
3. A Kis-Békás-csúcsból (Żabi Szczyt Niżni) elágazó oldalgerincet azért nevezik Apostolok-gerincének (Grań Apostołów), mert a régi gorálok szerint a magasba törő karcsú figurák a mennybe induló apostolok sziluettjére hasonlítottak.
4. A Ruszin-tisztás (Rusinowa Polana) első tulajdonosairól a Rusin nevű gorál családról kapta nevét.

2019. április 10., szerda

A Dunajecen megkezdődött a tutajos szezon

A téli szünetet követően április 1-én, hétfőn a Dunajec folyón ismét vízre szálltak a tutajosok, Sromowce-Kąty kikötőből elindultak az első tutajok, ezzel a magyar turisták körében is rendkívül népszerű Dunajec-áttörésben is megkezdődött a 2019-es turisztikai szezon. A szezonnyitó előtt a lengyel Pienini Tutajosok Egyesületének (Polskie Stowarzyszenie Flisaków Pienińskich) vezetője elmondta, hogy már április előtt is sokan várták, hogy végre ismét tutajozhassanak a Dunajec festői áttörésében. A szezon kezdetén, a tavaszi időszakban a lengyel oldalon kb. 50 tutaj várja az utasokat, számuk a szezon csúcsán eléri majd a 250 tutajt, ami azt jelenti, hogy valamennyi használható tutaj közlekedni fog. Az elmúlt évihez képest kis mértékben emelkedtek a jegyárak, a normál jegy ára az előszezonban 55, nyáron pedig 57 złotyba kerül majd. A jegyfoglalás megkönnyítése érdekében Zakopane sétálóutcájában, a Krupówkin jegyautomatát állítanak fel ezekből májustól lesz lehetőség jegyet vásárolni. A tutajosok egyesületének elérhetősége: www.flisacy.pl.
Forrás és fotó: http://portaltatrzanski.pl

2019. április 8., hétfő

Honnan származnak a tátrai elnevezések?

A Tátrában csaknem háromezer, névvel ellátott csúcs, völgy, patak, vízesés, hágó, szurdok és más természeti formáció létezik. Minden földrajzi névnek oka és története van. A közelmúltban elhunyt Ivan Bohúš történész és író, a tátrai elnevezések egyik legalaposabb ismerője sok éve próbálta kideríteni az elnevezések eredetét, és élete végéig jól emlékezett egyes elnevezések eredetére. A Magas Tátra földrajzi neveiről megjelent könyvében, melyet fiával közösen írt, megpróbálta tisztázni és közelebb vinni az olvasót a tátrai földrajzi nevek kialakuláshoz. „1918 előtt csak néhány szlovák elnevezés létezett, ám az első, írásos formában fennmaradt elnevezések a XIII. századból származnak. Az elnevezések kialakulásához a helyi gazdálkodók, favágók és pásztorok is hozzájárultak. A nomenklatúra kialakulásnak folyamata azonban még nem zárult le” – mondta a könyv megjelenése kapcsán Ivan Bohúš.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...