2017. szeptember 22., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2017. szeptember 1-16.

Őszi panoráma a Zöld-tónál; Új híd a Zsári-völgyben; Tényleg erre van szükség a Tátrában, 2015 méter magasságban?; A Volovec és a Hegyes-Rohács; Úton a Sebes (Bystrá) csúcsára; Tegnapi fotó a Kapor-csúcsról; A Batizfalvi-tó a Gerlachfalvi-csúcs alatt; Valahol, valaki, valahová...; A Sebes (Bystrá) felé; A Holló-kő és a Sirató nyár végén; Napfelkelte a Gasienica-völgyben; Ez a fotó vajon honnan készülhetett?...; A Szepesi-Öt-tó valamennyi tava látható ezen a fotón; Naplemente a Giewont alatt. Túra a Gerlachfalvy-csúcsra; Liptói-Tátra, Ék-hegy, Rét-hegy; A Kyseľ-szurdok via ferratája. 2017 szeptemberének első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2017. szeptember 21., csütörtök

A Szlovák Paradicsom legszebb túrái – Piecky-szurdok

Szlovákia legismertebb turistacélpontjai nem véletlenül a Tátra szédítő magasságú csúcsai, az Alacsony-Tátra és a Kis-Fátra erdő borította mély völgyei. A hegyvidékek csúcsai és völgyei mellett olyan féktelen folyók teszik változatosabbá a tájat, mint pl. a tutajozási lehetőséggel hívogató Dunajec. Mindazonáltal ha egyszer ellátogatunk a Szlovák Paradicsom vad világába, ha megtapasztaljuk a titokzatos, sötét erdőkben, a lélegzetelállító, mély szakadékok mélyén folydogáló patakokban vezető túra hangulatát, ha sikerül legyőzni a vízesések létráit és a szurdokok doronglétrahídjait, akkor szinte biztos, hogy később is vissza akarunk térni a hegységbe. A következő néhány mondattal szeretném bemutatni az olvasónak ennek a varázslatos hegyvidéknek a legszebb turistaútjait, melyet bárki felfedezhet magának, ha veszi hozzá az erőt és a bátorságot. Lássuk tehát a Hajts Béla által annak idején a Felvidék Paradicsomának nevezett Szlovák Paradicsom legszebb turistaútjait bemutató sorozatunk negyedik részét. 

2017. szeptember 20., szerda

Napernyő, paraván és grillparty a Zawrat-hágón

Azok a turisták, akik szeptember 9-én, szombaton a délutáni órákban a Gąsienica-völgyből a Zawrat-hágóba vezető turistaúton maguk mögött hagyták a láncokat, a hágó előtt pár lépéssel nem hittek a szemüknek, amikor a hágóban megláttak egy paravánnal körülvett napernyő alatt jókedvűen táborozó társaságot. Mint később kiderült, néhány varsói fiatalember nem mindennapi legénybúcsút szervezett egy kollégájuknak, és úgy gondolták, hogy erre a Zawrat-hágó, a legnehezebbnek tartott tátrai turistaút, a Sas út (Orla Perć) kezdőpontja a legalkalmasabb helyszín. A kerti székeken pihenő, flip-flop papucsos társaság a gázpalackkal működtetett grillsütőben grillkolbászt sütögetett, és hamarosan sült kolbász ínycsiklandozó illata terjengett a levegőben. Az incidensről szemtanúk tájékoztatták a Tygodnik Podhalański című portált, akik fotókat is küldtek a szokatlan helyen tartott legénybúcsúról. Az esemény híre természetesen gyorsan eljutott a Tátrai Nemzeti Park (TPN) parkőrségéhez, melynek vezetője gyors intézkedést ígért az ügyben. Bejelentette, hogy megpróbálják elérni a fiatalokat, egyúttal közölte, hogy ezért a szabálysértésért legfeljebb 1000 złoty összegű bírság szabható ki részükre.

2017. szeptember 19., kedd

Eltérő adatok a medvék és farkasok számáról

A Szlovákiában élő medvék és farkasok számáról hosszú ideje jelentősen eltérő adatok látnak napvilágot a Környezetvédelmi Minisztérium (KM) és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) kiadványaiban. Ezt bizonyítja egy közelmúltban napvilágot látott jelentés, amely szerint 2016 márciusában 2235 medve és 2540 farkas élt Szlovákiában. Ezek az adatok a Nemzeti Erdészeti Központ (NEK) által az agroturizmusban érdekelt üdülőhelyek számára, a nagyvadak számának szabályozásáról készült jelentésben szerepelnek. „A medvék és a farkasok állományának szabályozására nem csak azért van szükség, mert ezek az állatok nagy károkat okoznak az állattenyésztőknek, hanem azért is, mert a méretében nem növekedő területen megjelenő egyre növekvő számuk hozzájárul ahhoz, hogy elveszítik az embertől való természetes félénkségüket” – áll a jelentésben.
A KM nem ért egyet a jelentésben álló adatokkal, a környezettudatos üdülőhelyek részére készített legutóbbi gondozási tervekre hivatkozva a minisztérium becslése szerint a medvék száma 1255, a farkasok száma pedig 300-600 között lehet. A gondozási tervben felhívják a figyelmet arra, hogy a farkasok és medvék egységes és átfogó megfigyelése és feltérképezése lehet az alapja a nagyvadak aktív védelemének. „Korábban az elégtelen kutatás és ellenőrzés szabad utat adott a szubjektív véleményeknek, nem volt egységes védelmi és irányítási rendszer, a kompetenciákat különböző célokkal és eljárásokkal osztották fel” – olvasható a gondozási tervben.

2017. szeptember 18., hétfő

130 éve született dr. Komarnicki Román

130 évvel ezelőtt, 1887. szeptember 18-án régi lengyel család sarjaként Bécsben született dr. Komarnicki Román (1887-1973), a kitűnő hegymászó, az I. világháborúban a honvéd sí- és hegymászó kiképzés oktatója (hadapród őrmester a Csorbai-tavi különítménynél). Édesapja, Komarnicki Zsigmond Varsóban született régi lengyel családból, ott is nevelkedett. A lengyel függetlenség híve volt, ezért az orosz cári rendőrség gyakran zaklatta, majd 1860 körül el kellet hagynia az országot és francia földön telepedett le. Párizsban elvégezte az École Centrale-t és mivel nem térhetett vissza az Oroszországhoz tartozó Varsói nagyhercegségbe, Magyarországon telepedett le. Mint francia állampolgár, vasúti mérnökként érkezett, majd a késmárki Nendtvich Karolinát vette feleségül. Fiai Gyula, Román és László és lánya Mária Budapesten illetve Bécsben születtek, nevelkedtek, Magyarország lett a hazájuk. A Komarnicki fivérek csak felnőtt korukban ismerkedtek meg rokonságuk lengyel részével – egyik nagybátyjuk a varsói egyetem tanára, a másik Lengyelország nagykövete volt a Nemzetek Ligájában Genfben. Ahogy ezt Komarnicki Gyula mondogatta, kapcsolatuk Lengyelországgal nem a rokoni szálakon, hanem a hegymászáson alapultak.

2017. szeptember 16., szombat

Turistaút 24 méter magasan, a fák koronája felett

A jelenlegi ismereteink szerint talán nem túlzás, hogy idén Szlovákiában a legnagyobb síterep-beruházásokat a Bélai-Tátra lábánál, Zár (Ždiar) és a Bachleda-vögy (Bachledová dolina) környékén találjuk. A legújabb látványosság egy „tanösvény”, 24 méter magasan a föld felett, a fakoronák között, csodás kilátással a környék hegyeire.
A lengyel határhoz közeli régióban is beindultak a fejlesztések. Néhány évvel ezelőtt adták át az első ülőliftet a Zár határában található Strednica síterepen, a hihetetlenül hosszú faluban pedig, annak is a végén, a Strachan Panzió mellett egy hasonló nevű pálya épült. Úgy látszik, itt is haladnak a korral, ha minden jól megy, akkor a téli szezonra már egy négyszemélyes ülőlift jár a pálya mellett.
Ha közúton elhagyjuk a Tátralomnicot, el sem kell menni Zárig, ha előtte jobbra lekanyarodunk, akkor a Bachleda-völgybe jutunk, ahol az előző években már szintén komoly fejlesztéseket hajtottak végre.

2017. szeptember 15., péntek

Nyár végi túra a Sokolicára

Augusztus utolsó hétvégéjén a Pieninek hegységbe, ezen belül is a Sokolica nevű hegyre vezetett az utunk. A Sokolica alatt kanyargó, szlovák-lengyel határfolyó, a Dunajec egy látványos szurdokvölgyben tör át a Pienineken. A magyar turisták körében a Dunajec elsősorban a tutajútjairól ismert. Egy ilyen tutajút során született az elhatározás, hogy a folyó fölött meredeken ívelő, 747 méter magas csúcs, egy túra célpontja is lehet, ami ráadásul ideális „kedvcsináló” lehet a 11 éves fiamnak is.
Közel 4 óra autózás után érkeztünk meg Erdős (Lesnica) településre, ahol a Pieninek menedékház (Chata Pieniny) parkolójából indítottuk a túrát. A Sokolica eléréséről magyar nyelven gyakorlatilag semmit sem találtam az interneten, ebből arra következtettem, hogy ez a túraútvonal alig vagy egyáltalán nem ismert a hazai turista társadalom előtt. A szlovák nyelvű honlapok böngészése során eljutottam a menedékház üzemeltetőjéhez, aki telefonon nagyon készséges volt, és angol nyelven útbaigazítást tartott a Sokolica eléréséről.

2017. szeptember 14., csütörtök

Két hátizsákot és emberi maradványokat találtak a Tátrában

A lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) kutatói két hátizsákot, ruhadarabokat, italos palackokat, levesporokat és emberi maradványokat találtak a közelmúltban a Roztoka-völgy (Dolina Roztoki) erdős, a turistautaktól távoli területén. A rendőrség szakemberei a talált dolgok átadásakor a ruhadarabok egyikében megtalálták egy emberi alkarcsont maradványait. A szakemberek szerint elgondolkodtató az a tény, hogy két hátizsákot találtak, de csak egy hálózsákot, és csak egy embertől származó csontmaradványokat. A zakopanei rendőrség szóvivője elmondta, hogy az ügyben két szálon folyik az eljárás: egyrészt ki szeretnék deríteni, mi okozta az elhunyt halálát, másrészt azonosítani kell azt a személyt, akihez a megtalált felszerelési tárgyak tartoztak. A megtalált felszerelés között találtak többek között italos palackokat, valamint olyan instant levesporokat, amelyek 2008-ban és 2009-ben készültek, ami azt jelentheti, hogy az emberi maradványok legalább 8 évvel ezelőtt kerültek a Roztoka-völgybe.

2017. szeptember 13., szerda

115 éve a lengyelek javára döntöttek Grazban a Halastóról

A mai Szlovákia és Lengyelország határa a Tátrában csak 1945-től halad a ma ismert nyomvonalon, a határvonalon korábban több alkalommal is jelentős változások történtek, melyek Lengyelország (majd annak felosztása után Galícia) és Magyarország közötti különböző konfliktusok miatt alakultak ki. Minél régebbre megyünk vissza az időben, annál nehezebb meghatározni a Tátrában vezető határ nyomvonalát. A legnyilvánvalóbb az, hogy a határ a két országot elválasztó hegység főgerincétől bizonyos távolságra húzódott.
Történelmi dokumentumok bizonyítják, hogy a határ nem mindig a ma ismert nyomvonalon vezetett. A XVIII. század második felében a határ hosszú szakaszon a Tátra főgerincen haladt, a Tengerszem-csúcson (Rysy) nem fordult el a Nagy-Békás-csúcs (Velký Žabí štít) felé, mint ma, hanem a Tátra-csúcson (Vysoká), a Ganekon (Gánok), a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcson (Zadný Gerlachovský štít), a Lengyel-nyergen (Polský hrebeň), a Közép-hegységen (Šviśtový štít) át a Varangyos-tavi-csúcsig (Malý Javorový štít) vezetett. A Lengyel-nyereg egyes történészek szerint éppen annak a ténynek köszönheti nevét, hogy hajdan itt ért véget Lengyelország. Ebből aztán nem nehéz levezetni, hogy azokban az időkben Lengyelország legmagasabb csúcsa a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs volt.

2017. szeptember 12., kedd

Hegyivezetővel tévedtek el a Gerlachon

Szeptember 10-én szombat az éjszakai órákban egy ötfős lengyel turistacsoport kérte a szlovák Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét, akik a bejelentés szerint a Lengyel-nyeregből (Polský hrebeň) a Gerlachfalvi-csúcsra (Gerlachovský štít) vezető gerincen (Martin út) eltévedtek, és kitett terepre érkezve nem tudták tovább folytatni útjukat. A turistáktól érkezett információ alapján kb. 250 méterrel a Tetmajer-horhos (Gerlachovské sedlo) alatt lehettek, a gerinc Felkai-völgy felőli oldalán. Miután a hegyimentők vasárnap, a kora reggeli órákban földi mentés során eljutottak a jelzett helyre, nyomát sem találták a bejelentőknek, és kétség merült fel azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán jártak-e ott? Ezután ismét kapcsolatba léptek a bajba jutottakkal, és kérték őket, hogy fotózzák le azt, amit jelen helyzetükből látnak, kiderült, hogy a lengyelek a gerinc másik oldalán, a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcsnak (Žadný Gerlachovský štít) a Poduplaszki-völgy (Bielovodská dloina) felőli oldalán, a Komarnicki-szakadékban (Žľab Komarnických)  vannak.

2017. szeptember 11., hétfő

Vadászat a Brocken-hegyi kísértetre

Néhányan óvakodnak tőle, és megelégszenek az ártatlan, klasszikus szivárvánnyal. Mások hosszú éveket várnak a Brocken-hegyi kísértettel történő pillanatnyi, rendkívüli optikai tisztaságú találkozásra. De miért? A Tátrával való érintkezésben sok ember egyfajta miszticizmust lát. Elfogadjuk azokat a szabályokat, melyekhez az embernek alkalmazkodnia kell. A nyers természet olyan közeli, kézzelfogható és közvetlen, hogy betolakodónak érezhetjük magunkat abban a világban, ahol a medvék fenségesen sétálnak, a mormoták egymást figyelmeztetve füttyögnek, és a büszke zergék parádéznak. Passzívan nézzük a nap és a felhők kegyetlen játékát, ahol a nap és a tiszta idő semmiféle garanciát nem jelent arra, hogy egy pillanat múlva nem lesz hatalmas vihar. Olyan, amelytől égnek áll a hajunk, és amelytől a fém alkatrészek figyelmeztetően szikráznak.
Máskor a napkelte és a napnyugta csodás látványa játszódik le a szemünk előtt. A nappal és az éjszaka határa, a hatalomváltás a Nap és a Hold között. Szinte hihetetlen, hogy a természetben nap mint nap ilyen események zajlanak. Az ember, miközben magányosan gyalogol az ösvényen e hatalmas gépezet morzsányi alkatrészének érezheti magát, vagy betolakodónak, akit egy láthatatlan erő egy pillanat alatt elsöpörhet, vagy másképpen egy megkülönböztetett entitás, akit elvarázsol annak az előadásnak a szépsége, melynek rendezője maga a természet.

2017. szeptember 9., szombat

Beköszönt a tél a Tátrába

Szeptember első hétfőjén a Tátra magasabban fekvő részei fehér lepelbe borultak. Az alábbi fotókat szeptember 4-én, a Zawratra vezető túrán készítette Marcin Wiktorowski.

2017. szeptember 8., péntek

Már épül a Tátra legnagyobb szállodája

Három hónappal ezelőtt megkezdődtek a földmunkák az Alacsony-Tátrában található Jasna síterepén. Itt zajlik Szlovákia egyik legnagyobb szállodaipari beruházása, az ötcsillagos Damian Jasna Hotel építkezése, ahol a tervek szerint 2019 nyarán fogadhatják az első vendégeket.
A Verbici-tó (Vrbické pleso) mellett egy hatalmas szállodai és vendéglátóipari komplexum építkezése kezdődött meg. A földmunkák után már maga az építkezés is megkezdődött az elmúlt héten.
A pályaszállás összesen 37 ezer négyzetméter alapterületen fogadhatja vendégeit. A szálloda részen 54 darab 35 négyzetméteres sztenderd szobát, valamint egy 260 négyzetméteres elnöki lakosztályt alakítottak ki. Az apartmanok között 104 darab stúdió épül, 1-5 szobás kiosztásokban, 40 és 120 négyzetméter közötti méretben. Ezeken felül 18 luxusapartman (110-270 m2 közötti) és 5 exkluzív penthouse (200-600 m2) is megvásárolható.

2017. szeptember 7., csütörtök

A Szlovák Paradicsom legszebb túrái – Sólyom-völgy

Szlovákia legismertebb turistacélpontjai nem véletlenül a Tátra szédítő magasságú csúcsai, az Alacsony-Tátra és a Kis-Fátra erdő borította mély völgyei. A hegyvidékek csúcsai és völgyei mellett olyan féktelen folyók teszik változatosabbá a tájat, mint pl. a tutajozási lehetőséggel hívogató Dunajec. Mindazonáltal ha egyszer ellátogatunk a Szlovák Paradicsom vad világába, ha megtapasztaljuk a titokzatos, sötét erdőkben, a lélegzetelállító, mély szakadékok mélyén folydogáló patakokban vezető túra hangulatát, ha sikerül legyőzni a vízesések létráit és a szurdokok doronglétrahídjait, akkor szinte biztos, hogy később is vissza akarunk térni a hegységbe. A következő néhány mondattal szeretném bemutatni az olvasónak ennek a varázslatos hegyvidéknek a legszebb turistaútjait, melyet bárki felfedezhet magának, ha veszi hozzá az erőt és a bátorságot. Lássuk tehát a Hajts Béla által annak idején a Felvidék Paradicsomának nevezett Szlovák Paradicsom legszebb turistaútjait bemutató sorozatunk harmadik részét.

2017. szeptember 6., szerda

Illegális a drónozás a Lengyel-Tátrában

Napjainkban a turisták körében egyre népszerűbbek a drónokról készített felvételek, a közösségi oldalakon több ilyen felvételt láthatunk. Kevesen tudják azonban, hogy ez a tevékenység a Lengyel-Tátrában külön engedély nélkül nem lehetséges. Ez a tilalom nem csak a Tátrai Nemzeti Parkra (TPN), hanem Lengyelország más nemzeti parkjaira is vonatkozik. A TPN munkatársa egy lengyel portál kérdésére az alábbiakkal indokolta a drónfelvételek tilalmát: „A drónok alacsony magasságban repülnek, ennek következtében a propellerek hangja megzavarhatja az élelmet kereső állatokat, így aztán a turistautaktól távoli területekre menekülnek. A repülő szerkezetektől leginkább a madarak szenvednek, melyekre a drónok reális veszélyt jelentenek”.

Forrás: http://portaltatrzanski.com; Fotó: Peter Tamas

2017. szeptember 5., kedd

Viharos szél, sáros, havas turistautak

A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) honlapján megjelent figyelmeztetés szerint a 2017. szeptember 5-én, kedden a Magas-, a Liptói- és az Alacsony-Tátra gerincein erős, helyenként viharos széllökésekre (25-30 m/s – 90-115 km/h) kell számítani. A lehullott csapadék következtében a turistautak csúszósak lehetnek, az ösvényeket 2000 méter felett helyenként hó boríthat. A hegyimentők a Tátrában túrázóktól fokozott figyelmet kérnek, és jelen körülmények között nem javasolják a magashegyi hágókon történő átkelést. „Az előre jelzett szélsebesség az év ezen időszakában gyakori jelenségnek számít ezekben a hegységekben, mindazonáltal potenciális veszélyt jelent az emberi tevékenységre, különösen a túrázásra és a hegymászásra” – áll a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) figyelmeztetésében.
Ugyancsak nem túl kedvezőek a túrázás feltételi a Tátra lengyel oldalán. A Tátrai Nemzeti Park (TPN) közleményében olvasható, hogy a turistautakon több helyütt tócsák alakultak ki, melyek nehezítik a közlekedést, és vannak olyan turistautak, melyeket teljesen elöntött a víz. Az ösvényeket az erdőövezetben sár, a felsőbb részeken itt is hó borítja, helyenként jegesedés is lehetséges. A lengyel hegyimentők arra kérik a turistákat, hogy alaposan fontolják meg, hová indulnak túrázni.

Top 10 hely a Tátrában VI. – Lomnici-csúcs

Rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy a címben jelzett Top 10 helyszín kiválasztása nagyon szubjektív lista, melyet a bejegyzés írója (Mikołaj Gospodarek) saját tapasztalatai, érzései alapján állított össze. A lista hátterében egy hatalmas fotógyűjtemény áll, melyet 2003-tól megtett tátrai túráin készített. A lista több pontja ugyancsak szép helyszíneket szorított ki a rangsorból, de ez természetes egy ilyen összeállítás esetén. A lista készítőjének reményei szerint a rangsor sokaknak a kezdet, az első lépés lehet tátrai kalandozásukban, más érdekes helyekkel kiegészítve pedig segíthet egy markáns tátrai portfólió összeállításában. Kezdjük hát közös tátrai kalandozásunkat…

2017. szeptember 4., hétfő

Hibrid járművek válthatják a lovakat a Halastónál

A Tátrai Nemzeti Park (TPN) júliusban úgy döntött, hogy új típusú járművekkel váltják ki a Halastóhoz közlekedő útvonalon dolgozó lovak munkáját. A nemzeti park enyhíteni szeretné a turistákat vontató lovak szenvedését, ezért ezen az útvonalon hamarosan hibrid járművek szállítják majd a turistákat.
A lovak nehéz fizikai munkáját elektromos meghajtású járművekkel kívánják kiváltani. Ennek az új járműnek a prototípusa már létezik, jelenleg éppen tesztelés alatt áll. A legutóbbi próbálkozás nagyon jó eredményeket hozott, a jármű mind a felfelé, mind pedig a lefelé vezető utat problémamentesen járta végig. A járművön ennek ellenére még kisebb módosításokat kell végrehajtani, és további tesztelések is szükségesek. Miután ezek megtörténnek, megkezdődhetnek a tárgyalások a járművek tömeggyártásáról.
A jelenleg is tesztelt jármű elektromos motorral van felszerelve, így semmilyen káros anyagot nem bocsát ki. A jármű automatikusan bekapcsol, amikor a terhelés eléri az állatokat jelenleg érintő legnagyobb terhelést. A jármű a tervek szerint egyszeri feltöltéssel 4-5 teljes fordulót lesz képes megtenni.

Forrás: http://portaltatrzanski.com; Fotó: TPN

2017. szeptember 2., szombat

Ismét napirenden a nemzeti park belépő Szlovákiában

A nemzeti parkokba való belépésért vagy a park területén eltöltött éjszakákért fizetendő külön illetékből befolyó összeggel növelni lehetne a környezetvédelmi projektekre fordítható forrásokat – állítják a szlovák pénzügyminisztérium elemzői, akik szerint hasonló intézkedésekkel fokozatosan 130 millió eurót lehetne összegyűjteni. 
Ha nemzeti park, akkor egyeurós belépő – ezzel az ötlettel rukkoltak elő a pénzügyminisztérium elemzői, akik szerint az 1 eurókból évente minimum 6 millió eurót lehetne begyűjteni. „Alternatív megoldás lehet a védett területen eltöltött éjszakáért fizetendő extra illeték” – olvasható a tárca elemzőinek jelentésében. Az így begyűjtött összeget aztán visszafordíthatnák az adott terület fejlesztésére, például a túraösvények javítására vagy különböző környezetvédelmi projektekre. Az elemzők szerint azért elkerülhetetlen alternatív finanszírozási formákat keresni, mert a környezetvédelmi projektek uniós forrásokból vagy állami költségvetésből való finanszírozása hosszú távon tarthatatlan. 

2017. szeptember 1., péntek

Újabb halálos zuhanás a Tátrában

A tegnapi, a Hunfalvi-csúcson történt tragikus végű zuhanás után szeptember első napján sajnos újabb halálos baleset történt a Tátrában, ezúttal annak lengyel oldalkán. A Tengerszem-csúcsra (Rysy) vezető turistaúton, a csúcs északi falát ferdén keresztülszelő, mintegy 300 m szintkülönbségű, folyosó jobb oldalát képező Tengerszem-sziklabegyről (Grzęda Rysów) zuhant le egy 50 éves szlovák férfi. A balesetről szemtanúk értesítették a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) ügyeletét. „A szemtanúk azt látták, hogy valaki zuhan lefelé. Véletlenül, civilként a helyszín közelében tartózkodott a TOPR egyik hegyimentője, aki azonnal megpróbált segítséget nyújtani, de csak a halál beálltát tudta megállapítani, a breznói férfi nem élte túl a zuhanást” – mondta el Andrzej Maciata hegyimentő. Pár perccel ezután megérkezett a mentőhelikopter, a szerencsétlenül járt turista zuhanása azonban meglehetősen nehezen megközelíthető helyen ért véget. „A férfi olyan helyre zuhant, hogy a testet kb. 50 métert le kellett ereszteni annak érdekében, hogy fel tudjuk csörlőzni a helikopter fedélzetére” – mondta el a hegyimentő. „A baleset pontos körülményeit nem ismerjük, az eset nagyon nehéz, kitett, láncokkal biztosított helyen történt, ahol nagy a kicsúszás veszélye” – tette hozzá a mentőcsapat vezetője. A szerencsétlenül járt turista holttestét a hegyimentők a zakopanei kórházba szállították.

Forrás és fotó: http://24tp.pl
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...