2016. július 25., hétfő

Agresszív és meggondolatlan turisták a Tátrában

A Tátrába látogató turisták közül sokan elég furcsán viselkednek a hegyek között. A lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) munkatársainak július közepén két érdekes és szerencsére nem mindennapi esetben is be kellett avatkozni a turisták mozgásába.
Egy alkalommal a Kościelisko-völgyben (Dolina Kościeliska) túrázó szemtanúk jelezték a nemzeti park őreinek, hogy egy a kezében férfi puskát lóbálva halad felfelé a völgy turistaútján. A járőrök azonnal a helyszínre siettek, ahol kiderült, hogy a dán turista a fegyverek és a hadsereg megszállottja. Az is kiderült, hogy hatástalanított fegyverről volt szó, és a turista elnézést kért az általa okozott kellemetlenségekért, azt állítva, hogy nem tudott arról, hogy fegyvert nem lehet bevinni a nemzeti parkba. A parkőrök ezért a felelőtlenségért 200 złoty büntetést szabtak ki rá.

2016. július 24., vasárnap

Új időrekord a Sas úton

Az ismert lengyel hegyifutó, Piotr Łobodziński hihetetlennek tűnő rekordot állított fel a Tátra legendás láncos útján, a Sas úton (Orla Perć). Az extrém sportoló a Zawrat-hágó és a Kereszt-nyereg közötti utat nem több mint 1 óra 16 perc 32 másodperc alatt tette meg (a Sas út teljes hossza 4,3 km, szintkülönbsége kicsivel több mint 1000 méter, ennek megtételéhez egy átlagos turistának, normál körülmények között 7 órára van szükség)! Ez az időeredmény az eddig feljegyzett leggyorsabb teljesítése a Sas útnak. A szédítő tempó ellenére a sportoló biztosította az érdeklődőket, hogy az útvonalon végig biztonságban érezte magát, biztos léptekkel haladt, és amikor kellett, bevetett néhány trükköt is. Gratulálunk Piotrnak, de senkinek nem ajánljuk, hogy a nyomdokaiban haladjon!

Forrás és fotó: http://portaltatrzanski.com

2016. július 23., szombat

Halálos baleset történt a Sas úton

Július 23-án, szombaton valószínűleg kicsúszott és nagy magasságból lezuhant egy középkorú férfi a Sas útnak (Orla Perć) a Kis-Zerge-hegy (Mały Kozi Wierch) és a Fagyott-tavi-taraj (Zmarzłe Czuby) közötti részén. A szerencsétlenül járt turista testét más turisták találták meg, akik értesítették a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR). A hegyimentők a helyszínre érkezve sajnos már csak az 50 év körüli férfi halálának beálltát tudták megállapítani, így nem maradt más dolguk, csak a holttestet Zakopanéba szállítani.

Forrás és fotó: http://tatromaniak.pl

380 éve született Daniel Speer

A Tátráról közölt első feljegyzések közé tartozik a 380 évvel ezelőtt Boroszlóban (ma Wroclaw) született Daniel Speer (1636-1707) német író és zeneszerző 1683-ban, Lipcsében megjelent Ungarischer oder Dacianischer Simplicissimus c. műve, melyben arról ír, hogy a késmárki líceum tanulói minden évben tátrai hegymászó-kiránduláson vettek részt. A mulattató mo­dorban megírt, kalandos élményeket tartalmazó útirajz szerint 1654-ben ba­rátaival, egy tátraalji tanító vezetésével háromnapos kirándulás során felmásztak egy meg nem nevezett csúcsra. Sajnos ebből a leírásból nem derül ki, hogy pontosan mely csúcsot mászták meg, hisz csak általánosságban, földrajzi nevek nélkül írja le a kirándulást. A ké­sőbbi kutatások szerint ez a csúcs valószínűleg a Késmárki-csúcs lehetett. A leírás szerint ezt a tátraalji tanítót tekinthetjük az első hegyi vezetőnek a Tátrá­ban, akiről írásbeli feljegyzés maradt, hisz a műben a szerző leírja, hogy a kirándulást vezető tanító a résztvevők számára előírta a szükséges felsze­relést, a hegy megmászásának több útját is ismerte, neveiket a csúcson egy kőra­kás alá elrejtett pléhdobozban lévő pergamenre feljegyezték, valamint lefelé jövet egy könyvecskében leírtak szerint igazodtak el.

Forrás: Tátrai túrák

2016. július 22., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2016. július 1-15.

Valahol a Tátrában; egy újabb szép ködkísértet; a Csorbai-tó eső után; a Pátria-tű a Bástya-gerincen; reggel a Tengerszem mellett; néha a hölgyeknek is kedveskedjünk, nem mindig csak az uraknak...; kilátás a Kereszt-nyeregből; egy napsütéses szép túra a Liptói-Tátra főgerincén; a Szalatin csúcsai a Liptói-Tátrában; Valahol a Tátrában…; a Tátra Nagyszalókról; este a Zöld-tónál. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2016. júliusának első felében megosztott fotókon. No comment... Vagy mégis, de csak egy szó: gyönyörű; A Tatry Project 2. része; Sas út 2015 – A szelíd arca…; A Malompataki-völgy és a Furkota-völgy legszebb részei drónnal készült felvételen. Ezúttal ezek a videók kerültek be a válogatásba, melyek megtekintéséhez ezúttal is jó szórakozást kívánok!

2016. július 21., csütörtök

Sas út / Orla Perć

A Zawrat-hágó (Zawrat) és a Kereszt-nyereg (Przełęcz Krzyżne) között vezető Sas út a leghíresebb gerinctúra a Tátrában, melyet egyúttal Lengyelország legnehezebb jelzett turistaútjaként tartanak számon. Az alábbi leírás bemutatja a teljes útvonal legfontosabb pontjait, a nemzeti parkba történő belépéstől az onnan történő kilépésig. Ez az opció azonban csak a legfelkészültebb túrázóknak ajánlott, másoknak két vagy több részre kell bontani az útvonalat, melyet a számos fel- és levezető utak tesznek lehetővé.
Kuźnice (Kuźnice)
Kuźnice a Lengyel-Tátra egyik leglátogatottabb pontja. A jelentős turistaközpont a Lengyel-Sebes-völgyben (Dolina Bystrej), 1000 méter tengerszint feletti magasságban található. Népszerűségét elsősorban a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő felvonónak köszönheti, amelynek itt található az alsó állomása. Kuźnice (régebbi nevén Hámor /Hamrami/) a XIX. századi Galíciában a vas- és acélgyártás egyik központja volt. A hámor, amely a XIX. század első felében élte fénykorát, a magyar Homolács család tulajdonába tartozott. A létesítmények bezárása óta sok minden történt itt, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) erőfeszítéseinek köszönhetően a közelmúltban helyreállították a történelmi épületeket, amelyek így ma is – ráadásul ingyenesen – látogathatók.

2016. július 20., szerda

Vadorzó-hágó / Mięguszowiecka Przełęcz pod Chłopkiem

Különleges, csak megfelelő tapasztalattal rendelkezőknek ajánlott ösvény egy nagyszerű kilátással jutalmazó hágóba – ez a Vadorzó-hágó, egy kivételes hely a Tátra turisztikai térképén. A hágó a Tátra főgerincén található, a Menguszfalvi-csúcsok (Mięguszowieckie Szczyty) két csúcsa, a Középső- (Mięguszowiecki Szczyt Pośredni) és a Keleti-Menguszfalvi-csúcs (Mięguszowiecki Szczyt Czarny) között, egyben a Halastavi-völgy (Dolina Rybiego Potoku) és a szlovák oldalon található Menguszfalvi-völgy (Mengusovská dolina) között. A Vadorzó-hágó a legmagasabb (2307 méter), jelzett turistaúton elérhető hágó a Lengyel-Tátrában. Lengyel nevét a hágó keleti részén magasodó, 15 méter magas sziklatorony, a Parasztocska (Chłopek) után kapta, magyar és német neve viszont az egykori vadorzóknak állít emléket.

2016. július 19., kedd

Menedékházak a Tátra szlovák oldalán

Fotó: marusic.blog.sme.sk
Tátrai túráink során kevés olyan turistautat találunk, amelynek nyomvonalán előbb-utóbb ne érkeznénk meg egy menedékházhoz. A hegység szinte minden jelentős völgyében találunk menedékházat, beszéljünk akár a szlovák, akár a lengyel oldalról. Ez alól talán csak a Liptói-Tátra a kivétel, ahol bár három menedékház is található, közülük azonban csak egy, mégpedig a Zsári-völgyben álló Zsári menedékház (1325 m) található magashegyi környezetben, a másik kettő közül az egyik (Oravica menedékház, 812 m) egy kisebb településen, a másik (Zverovka menedékház, 1037 m) pedig egy közúton is elérhető turistaközpontban található.
A Magas- és a Lengyel-Tátrában ezzel szemben valódi magashegyi környezetben épült menedékházakat találhatunk, melyek mind történelmüket, mind kialakításukat, mind pedig mai létüket tekintve rendkívül sokszínűek. Azt hiszem, kockázat nélkül mondhatom, hogy velem együtt nagyon sokan vagyunk, akik ezért vagy azért nosztalgikusan tekintünk ezekre a hegyi szálláshelyekre. Ha ismerjük a történetüket, akkor azért, ha laktunk már bennük, akkor talán azért, ha viszont csak elmegyünk előttük, esetleg egy pohár frissítőre, egy tányér káposztalevesre térünk be ide, akkor azért. Megcsodáljuk a zord időjárási körülményeknek ellenálló építészeti kialakításukat, jóízűen fogyasztjuk finomabbnál finomabb ételeiket (pl. gőzbukta, szarlotka), na és persze jólesően megpihenünk legtöbbször egyszerű emeletes, máskor modern ágyaikban. Hosszú oldalakat meg lehetne tölteni a tátrai menedékházak fordulatokban gazdag történelmével. Terjedelmi okokból most a legek oldaláról megközelítve szeretnék rövid bepillantást engedni a hegyi kunyhók sallangoktól mentes világába.

2016. július 18., hétfő

Lezárt szurdokok a Szlovák Paradicsomban


Figyelem! A heves esőzéseket követő megnövekedett vízszint miatt a Hegyi Mentőszolgálat a Szlovák Paradicsomban további értesítésig lezárta a Suchá Belá, a Piecky és a Nagy-Sólyom-völgy szurdokait. Az összes többi szurdokban is magasabb vízszinttel kell számolni, emiatt a hegyimentők fokozott óvatosságra intik a turistákat.
A biztosító berendezések cseréje miatt ideiglenesen lezárták a Kysel-völgy sárga turistaútját is.
Kérlek Titeket, hogy osszátok meg ezt a bejegyzést, hogy minél több, a napokban a fenti szurdokba induló turistához eljusson a hír. 

A lengyelek keresnek a turistákon, a szlovákok nem

Amíg a Tátra szlovák oldalán fél éven keresztül több mint 200 km hosszúságú jelzett turistaút le van zárva a turisták előtt, addig a lengyel oldal turistaútjai egész évben hozzáférhetők. A Lengyel-Tátrában összesen 275 km jelzett turistaút áll a turisták rendelkezésére, melyek használatáért fizetni kell, a szlovák oldal turistaútjainak használata viszont ingyenes. A Lengyel-Tátrában túrázók naponta 5 złotyt fizetnek a turistautak használatáért, és mivel a Tátra lengyel oldalát évente átlagosan 3 millió turista keresi fel, így a turistautak használata éves szinten kb. 15 millió złoty bevételt jelent a nemzeti parknak, amelyet építési és felújítási munkákra lehet felhasználni.

2016. július 17., vasárnap

Gerlach, Wysoka, Babia Góra és Turbacz – 1 nap alatt

Meg lehet mászni négy hegyvonulat legmagasabb csúcsát egyetlen nap alatt? Úgy tűnik, igen. Június 29-én legalábbis arra vállalkozott a Wartkie Kiyrpce legénysége, hogy egyetlen nap leforgása alatt megmássza a Tátra, a Pieninek, a Beszkidek és a Gorce legmagasabb csúcsát. „A terv az volt, hogy egy nap alatt megmásszuk ezt a négy csúcsot anélkül, hogy hullafáradtan érnénk a nap végére. Nem az volt a cél, hogy ezt a lehető leggyorsabban vigyük véghez, tisztán csak az egy napba szerettünk volna beleférni. Közben egy kicsit kerékpároztunk, egy kicsit hegyet másztunk, túráztunk és futottunk is. Reggel 4:00-kor indultunk Nowy Targból, és este 22::00-ra érkeztünk vissza. Közben megtettünk 51 km-t és legyőztünk 3400 méter szintkülönbséget” – tájékoztatnak.

2016. július 16., szombat

120 éve avatták fel a Gerlachfalvi-csúcson a millenniumi emléktáblát

1896. július 18-án a millennium alkalmából emléktáblát avattak a Gerlachfalvi-csúcson, a Magas-Tátra legmagasabb csúcsán. A 80 x 60 x 8 cm méretű, dioritból készült emlék­táblát Egenhoffer Teréz terve alapján készítették el, és Galkó József hegyi vezető irányításával egy 35 főből álló hegymászó­csapat segítségével vitték fel a csúcsra június 16-17-én. Az emléktábla aranyozott felirata az alábbi volt:
A magyar nemzet
honalapításának
ezredik
évfordulója emlékére
Első Ferencz József
bölcs uralkodása 48. évében
1896
íme a legmagasabb oltár
ezredéves hazánkban
új ezer esztendőt kér az
egektől imánk
Magyarországi Kárpát egyesület


2016. július 15., péntek

A Tátra építészei – Majunke Gedeon

Elegáns szállodák, fürdőházak, magashegyi menedékházak és egyedi templomok nélkül a tátrai települések kevésbé mutatnák vonzó arcukat. A települések képét uraló néhány vasbeton monstrumot viszont a késő modernizmus jegyében tervezték. A Müller Antal, Majunke Gedeon és Hoepfner Guidó által tervezett épületek viszont még napjainkban is az európai elegancia magas szintjét képviselik.
Kitörölhetetlen nyomokat hagyott a tátrai településeken a szepesszombati családból származó Majunke Gedeon, akit a történészek a tátrai építészet legfontosabb alakjának tartanak. Ő honosította meg a Magas-Tátrában a nyugat-európai városokban és falvakban abban alkalmazott jellegzetes, favázas építészeti stílust.

2016. július 14., csütörtök

Mészkősziklák világa - Őz-szikla, Fagyos-barlang

Június utolsó hétvégéjére terveztük első nyári tátrai túránkat, úticélunk a Lengyel-Tátra egy általunk, magyar turisták által kevésbé ismert, de legalábbis kevésbé látogatott magaslata, a Fehér-völgyből (Dolina Białego) elérhető Őz-szikla (Sarnia Skała), majd másnap a népszerű Kościelisko-völgy (Dolina Kościeliska) bejárása volt, annak barlangjaival és menedékházával együtt. Folyamatosan figyeltük az időjárás előrejelzéseket, mégpedig a helyi, lengyel oldalakat, amelyek tapasztalataim szerint a Magas- és a Lengyel-Tátra tekintetében a legmegbízhatóbb prognózissal szolgálnak. Sajnos az előrejelzések nem voltak egyértelműek, mi ennek ellenére elindultunk, gondoltuk, egy kis esőtől semmi bajunk sem lehet. Nem is lett, de az eső minden nap felborította a programot…

2016. július 13., szerda

A nyári szezonban minden nap nyitva lesz a Ťatliak-menedékház

Június közepén a Liptói-Tátrában található Rohácsi-völgyben is megkezdődött a nyári turistaszezon. A Tátra e részének legnagyobb tengerszint feletti magasságban (1393 m) található menedékháza, a Ťatliak-menedékház idén nyáron munkanapokon 8:00-tól 18:00-ig, hétvégén pedig 7:00-tól 20:00 óráig várja a turistákat. „Júliusban és augusztusban viszont minden nap reggel 7-tól este 8-ig leszünk nyitva, vagy ameddig a forgalom kívánja” – mondta Tomáš Toček, a menedékházat üzemeltető „Chata Zverovka Egyesület” vezetője. Az üzemeltetők fokozatosan bővíteni szeretnék a büfé kínálatát, többek között különlegesen finom tejtermékekkel, természetes alapanyagból készült cukormentes gyümölcslevekkel, jó minőségű szeszes italokkal, és a kínálatból a friss gyümölcs sem fog hiányozni. „Specialitásokat is kínálunk, mint pl. mint pl. a pácolt camembert, vagy a rohácsi pirítós” – mondta el a menedékház egyik alkalmazottja.

2016. július 12., kedd

Ismét nőtt a Tátra zergeállománya

Mintegy tizedével bővült egy év alatt a Tátra zergeállománya, a június végén végzett állományfelmérés szerint a hegység szimbólumának számító kérődzőkből 1232 egyed él a Tátrában – közölte a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) erdeit felügyelő állami ügynökség (Státne Lesy TANAPu) sajtóosztálya. A nemzeti prak munkatársai által végzett állományfelmérés eredményeiből kiderül, hogy a teljes állomány 13 százaléka, 165 egyed, idei gida. Ez az arány Jozef Hybler, az SLTANAP zoológusa szerint azt bizonyítja, hogy a populáció életképes, nagyon jó körülmények között él, és megerősíti az utóbbi években beindult állományfejlődés örömteli trendjét.
Az állományfelmérés során a zergéket a Tátra teljes területén – vagyis a hegység szlovák és lengyel részén is – számolják. Az idei adatok ismét igazolták, hogy az állomány nagyobb hányada a TANAP területén, azon belül a Bélai-havasokban (Belianske Tatry) él, itt fordulnak elő a legnagyobb létszámú zergecsordák is. A Tátra szlovák oldalán 847 egyedet számoltak össze, közülük 87 volt a gida, míg a lengyelországi részén idén 385 zergét számoltak, közülük 78 volt gida.

2016. július 11., hétfő

Csak tudatlan ember kereshetett aranyat a Krivánon

Miért is görbe a Kriván? Azt mondják, hogy ez a bányászok lelkiismeretét terheli. Addig bányásztak aranyat a belsejében, amíg a csúcs veszélyesen megdőlt... Egész nap fekvő helyzetben bányásztak. Másképp nem lehetett, mert a bánya szűk volt, a gránit túl szívós, és a technika nagyon primitív. De olyan gyorsan kellett dolgozniuk, ahogyan csak lehetett, mert egy évben csak három hónapot tudtak dolgozni. Hosszabban nem engedték a mostoha tátrai körülmények, alig hogy elkezdték, abba kellett hagyni a túlzott hideg miatt. A tárnákat befújta a hó, a szűk járatokat beborította az első fagy, a véső és kalapács kicsúszott az elgémberedett ujjak közül. Némelyiküknek csak fa lábbelije vagy vasalt bocskora volt, különben úgy öltöztek, mint a favágók, irhadarabokat csavartak maguk köré, amelyek a hegyes szikladaraboktól is megvédték őket. Bár színaranyat csak jelentéktelen, szabad szemmel alig látható szemcsékben találtak a kovakő erekben, a kemény gránitba ágyazódva, sosem vesztették el reményüket, hogy a Kriván alatt egyszer gazdag aranybányát találnak.

2016. július 10., vasárnap

Nagyfelbontású tátrai panoráma

2016. június 23-án este, naplemente idején készítette az alábbi, nagy felbontású panorámaképet a Tátráról Michał Adamowski. A 19 függőleges képkockából összeállított, 24660x2216 pixel méretű panorámaképen feliratozva láthatjuk a fontosabb tátrai csúcsokat Nowy Targ városából nézve, megkönnyítve így azok beazonosítását.

2016. július 9., szombat

135 éve született Lavallé Márta

135 évvel ezelőtt, 1881. július 7-én született Sevillában Lavallé Márta (1881-1959), aki 1899-1900-as években mászott a Magas-Tátrában későbbi férje, Jordán Károly társaságában. Férjével több tátrai túrán vett részt, többek között az Omladék-völgy egyik legszebb csúcsa, a később róla elnevezett Márta-csúcs (2433 m) első megmászásában (1899. augusztus 29.), melyet akkoriban kuriózumnak számító módon, vezető nélkül, kettesben másztak meg. Dr. Komarnicki Gyula 1960. március 11-én a Magyar Földrajzi Társaság emlékülésén felolvasott emlékbeszédében Lavallé Márta saját, a korábban a Turisták Lapjában megjelent szavait tolmácsolta a Márta-csúcs első megmászásának körülményeiről:
„Hajnali 1/2 4-kor indultak Csorbatóról és az Omladékvölgyben, amelyben akkor még nem vezetett ösvény, feljutottak a céljukat képező csúcs tövében fekvő Jeges-tóhoz. Innen jól áttekinthető a hegy felépítése. A legkönnyebbnek látszik a csúcs délkeleti gerince, amelyet egy hófolyosón át érnek el, azután csakugyan minden nehézség nélkül hatolnak fel a csúcsnak déli előormáig, amelyen meglepetésükre egy kőrakást és egy elpiszkolódott névjegyet találnak, ezen mindössze Károly név olvasható. A még kb. 30 méterrel magasabb főoromtól átmászhatatlannak látszó gerinctű - a mai Wachter-torony - választja el őket, amely mögött sima fallal szökik fel a főcsúcs.

2016. július 8., péntek

Találkozás a sassal

Kapcsolatom a Tátrával teljességgel rendezetlen. Ígéretes kezdést követően minden további szándékom dacos ellenállásba ütközött a hegy részéről; az első kirándulás csúcsmászását követően 1700 m fölé soha többé nem jutottam. Kicsit kezdett már misztikussá válni, ahogy válogatott időjárási fortélyokkal veri vissza a hegység minden kísérletemet. Talán teljes érdektelenségbe fulladt volna ez a viszony – hiszen hozzánk a Maglić, Durmitor és a Szlovén-Alpok is közelebb esik – ha nem éreztem volna egyre intenzívebb sóvárgást a Sas út végigjárására. De éreztem, s az idei nyár egyik programja lett volna ez, ha nem jön közbe az az apró malőr, hogy a meglehetősen korán, már februárban megkezdett hegymászó szezonban a barátaim és harcostársaim ilyen célra szánt szabadidejét jórészt feléltük, s a nyár derekára csapat nélkül maradtam.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...