2018. február 21., szerda

Hiúz, zerge, kuvik, róka – találkozás a nemzeti park lakóival


Az elmúlt hónapokban – a téli időjárás ellenére – gyakran találkoztak a turisták a Tátrai Nemzeti Park vadon élő lakóival. Mindenképpen különleges eseménynek számított a két hiúzzal történő találkozás a Kościelisko-völgyben. A gyönyörű vadmacskával történő találkozást egy turista rögzítette videóra, akinek a Kościelisko-völgyben az állat nyomait követve sikerült lencsevégre kapnia a Tátra ritkán látott lakóját. A felvétel megtekinthető a TPN Facebook oldalán. Ez minden tekintetben egyedi és ritka találkozásnak tekinthető. A hiúz főleg az erdőkben él, de időnként a havasi tisztásokon is feltűnik, ahol mormotára és zergére vadászik. Nagy kiterjedésű vadászterületén hosszú utakat tesz meg, számuk nehezen becsülhető, a nemzeti park területén valószínűleg 10-nél kevesebb él.

2018. február 20., kedd

205 éve született Tibély Károly tájképfestő


205 évvel ezelőtt, 1813. február 6-án született Szepesváralján Tibély Károly (1813-1870) szepességi portré- és tájfestő, aki több tájképet festett a Tátráról és a szepességi tájról. Legismertebb romantikus jellegű, a „Tarpataki-völgy a Rabló-kőtől” című festménye 1846 körül készült. Ezen kívül ismertebb festményei közé tartozik az „Ótátrafüred látképe az akkori építményekkel, háttérben a Lomnici-csúcs”, a „Nagyszalóki-csúcs” és az „Igló látképe” című alkotás, de a tájképek mellett számos szepességi személyiség arcképét is lefestette. 1840-től közel húsz évig Felső-Magyarországon és Szebenben dolgozott, 1844-től több kiállításon vett részt a Pesti Műegyletben tájképeivel, néhány képének fametszetét a Vasárnapi Újság is közölte.

2018. február 19., hétfő

Jégmászókat sodort el a lavina a Nagy-Tarpataki-völgyben - videóval frissítve


2018. február 18-án délelőtt a Magas-Tátrában lengyel síalpinisták kérték a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét, ahol a Széles-jég (Široké ľad) megmászása közben lavina sodort el és teljesen betemetett két lengyel jégmászót, a bejelentőt és a csoport többi tagját azonban nem érintette. A mentőhelikopter mentőkutyával együtt repült a szerencsétlenség helyszínére, de a baleset szemtanúi időközben elkezdték átkutatni a lavinamezőt. A lavinajeladó berendezésnek köszönhetően mindkét eltemetett síalpinistát megtalálták és kiásták a hó alól, majd megkezdték az újraélesztést, melyet a helyszínre megérkező mentőorvos és hegyimentők folytattak a később földi úton megérkező kollégáik, valamint a helikopterrel odaszállított CPR (Automata újraélesztő készülék) segítségével. A 30 éves lengyel nőt kritikus állapotban a poprádi kórházba, majd onnan Kassára szállították, ahol a külső keringéstámogató berendezés (ECMO) segítségével próbálják meg életben tartani. A 35 éves férfi esetében annak ellenére, hogy a hegyimentők és a mentőorvos jelentős erőfeszítéseket tettek megmentése érdekében, csak a halál beálltát tudták megállapítani, ezután holttestét Ótátrafüredre szállították, ahol átadták az illetékes hatóság képviselőinek.

2018. február 17., szombat

A bujdosó lány – avagy Mezey Mária a Tátrában


1944 tavaszán rövid hír jelent meg a Filmhíradó című képes hetilap Kis Szemfüles rovatában: „A Wesselényi-darab szereposztása végképp felborult a Vígszínházban. Mezey Mária, akit az Ellenfél női főszerepére kértek fel, tíz nap óta nyomtalanul eltűnt, s azóta nem vett részt a próbákon sem. Mezey Mária, aki közismerten a legnagyobb képzelt beteg Budapesten, valószínűleg szanatóriumba vonult, hogy végképp kikúrálja azt a betegségét, amelytől többhetes tátrai pihenője alatt nem tudott megszabadulni.”
Mezey Mária valóban eltűnt, és tényleg nem először. Ótátrafüredre utazott. De nem színésznői szeszélyből. Úgy érezte, menekülnie kell. … Nem származása vagy politikai nézetei miatt. Saját magát parancsolta le a színpadról. „1944-ben hátat fordítottam a világ, a színház, az otthonom hazugságainak, s vak ösztönömtől vezetve, felhúzódtam a Tátrába, a tiszta csúcsok és jó szagú fenyőerdők valóságába. Ahová a háború kitörésétől kezdve mind sűrűbben menekültem, lelki tartást gyűjteni az itthon ránk nehezedő, fullasztó, embertelen és művészietlen áramlatok ellen” – írta később.

2018. február 16., péntek

Halálos lavina az Alacsony-Tátrában


2018. február 15-én, csütörtökön a délutáni órákban érkezett a bejelentés a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére, hogy az Alacsony-Tátrában (Nízke Tatry), a Chopok csúcsának déli oldalán lavina söpört le a Nagy-Gápel (Veľký Gápeľ, 1776 m) csúcsáról, amely a szemtanúk szerint valószínűleg elsodort egy embert. A bejelentést követően azonnal a helyszínre indult Besztercebányáról a VZZS mentőhelikoptere három hegyimentővel és két mentőkutyával, a völgy szájából pedig további két hegyimentő sílécen indult felfelé. A helikopter elhagyása után röviddel az egyik mentőkutya jelezte az 54 éves szlovák férfit a hó alatt, melyet a hegyimentők szondázással megerősítettek, majd azonnal megkezdték a férfi kiásását.

2018. február 14., szerda

Halny, az elátkozott lelkek éneke

A halny és annak ereje különös hatással van az emberekre. Változó jellegének és erősségének köszönhetően, amely hatással van az emberi szervezet működésére, sokan régóta mintegy fizikailag megfogható lényként gondolnak rá.
Honnan jön a halny?
A november és április közötti hónapok az az időszaka az évnek, amikor a halny a leggyakrabban előfordulhat a Tátrában. A természet szempontjából semmi szenzációs nincs a keletkezésében – a hegység két oldalán kialakuló nyomáskülönbség hatására keletkezik. Lengyelországban a Kárpátokban és a Szudétákban fordul elő. A halny érkezését jellegzetes felhők jelzik, amely átbukik a hegygerinc másik oldalára, de nem folyik le a hegy lábáig. Amikor azonban a felhők elkezdenek észak felé mozogni, a szél egyre erősödik. A halnyt követően az időjárás drámaian megváltozik.
A halny és az ember
A halny előtt és annak idején a légnyomás hirtelen lecsökken, ezért aztán rendkívül erős hatással van az emberi szervezetre. A rendkívül erős szél előfordulásának vége felé megnő a koraszülések, a szívinfarktusok, az öngyilkosságok és az erőszakos cselekmények száma. A szív- és érrendszeri betegségekben és a depresszióban szenvedők tünetei súlyosabbá válnak. Nyugtalannak érezhetjük magunkat, rémálmok gyötörhetnek. Úgy érezzük, hogy az erős szél „szétráz” minket. Még ha úgy is tűnik számunkra, hogy semmi különös nem történik, testünk nem marad közömbös a halny hatásaival szemben. Miért szeretné mégis sok ember elbagatellizálni a halny hatásait, és csak a hegyekben mért szélerősség fokozódásával kifejezni azt?

2018. február 13., kedd

Leszakadt a hópárkány, ketten lezuhantak


A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére február 11-én, vasárnap a délelőtti órákban a lengyel hegyimentőkön keresztül érkezett a segítségkérés három lengyel turistától, akik alatt leszakadt egy hópárkány a Hunfalvy-hágóban (Sedlo Váha). Egyikük fent tudott maradni a hágóban, egy másik néhány tíz métert zuhant, harmadik társuk viszont a hótömeggel együtt néhány száz métert zuhant a Rejtett-völgy (Ťazká dolina) irányába. A lengyel nő a csodával határos módon a hosszú zuhanás ellenére nem szenvedett súlyos sérüléseket, csupán az arcán sérült meg, valamint zúzódások borították a testét. Az időjárási viszonyok nem tették lehetővé, hogy a VZZS helikoptere fel tudjon szállni Poprádról, ezért a szlovák hegyimentők a lengyel kollégáktól kértek légi mentést. A TOPR helikoptere a fedélzetre csörlőzte, majd Csorbatóra szállította a sérültet, ahol átadták őt a HZS hegyimentőinek. A lengyel turista nem kívánta igénybe venni a felajánlott egészségügyi ellátást, és saját felelősségére, saját autójával visszautazott Lengyelországba.

2018. február 12., hétfő

Hogyan ne fagyjunk meg egy téli túrán?


Egy téli magashegyi túrán saját testünk az elsődleges hőforrásunk. A különböző anyagok, melyekből a turisták ruházata készül, képesek arra, hogy megőrizzék a testünk által kibocsátott hőt, elszigeteljék testünket a hideg levegőtől, és megvédje a kihűléstől és a nedvességtől. Mindezeken túl kivezeti a fizikai erőfeszítés során keletkező párát. Egy téli túra során a megfelelő komfortérzet biztosításának legmegfelelőbb módja a ruházat megfelelő kiválasztása.
A túraruházatban minden rétegnek a másiktól kissé eltérő feladata van.
- Termikus aláöltözet – a testünkkel közvetlenül érintkezve először is eltávolítja a nedvességet bőrünk felszínéről, és megtartja a szervezet által kibocsátott hőt.
- Közbenső réteg – a termikus aláöltözet kiegészítője. Fő feladata a test által kibocsátott hő megőrzése, valamint a külső hideg levegő elszigetelése. Attól függően, hogy mennyire lesz intenzív az erőfeszítés, és milyen alacsony a hőmérséklet, ez a réteg a szintetikus anyagból készülő pólóktól (az egyik legnépszerűbb a Polartec) kezdve a vastagabb szintetikus hőmegtartó réteggel ellátott ruházaton keresztül (Primaloft, Thermoball) egészen a tollkabátig terjed, melyben a szigetelést libatoll biztosítja.
- Külső réteg – feladata, hogy a legkedvezőtlenebb időjárás körülmények között is védjen a hótól, az esőtől és a széltől. Erre a technikai öltözet a legmegfelelőbb, amely olyan anyagokból készül, mint pl. a Gore-Tex. 

2018. február 10., szombat

A lavina köt, mint a beton, bedarál, megfullaszt, de túl lehet élni


Rengeteg szerencsés véletlen, józan félelem, a hópelyhek életének és a havas leejtők viselkedésének pontos ismerete is kell ahhoz, hogy egy lavinát elkerüljünk, a ránk zúduló hótömeg alatt valahogy életben maradjunk. Szlankó Zoltán hegymászó négy évvel ezelőtt ott volt, amikor a Himalájában betemetett egy 14 fős csapatot a hőgörgeteg. A Magyar Hegymászó Oktatók Egyesületének szervezésében, alpesi oktatóként lavinatanfolyamokat tart. Vele beszélgettünk arról, hogy miként lehet növelni a túlélési esélyeinket lavina esetén.
Februárban a Magas-Tátrába várják lavinatanfolyamra az érdeklődőket. Mi történik egy ilyen oktatáson?
Szlankó Zoltán: Az egész tanfolyam mindössze háromnapos, és elsősorban az a célja, hogy megtanítsuk az embereket félni a havas lejtőktől. A félelem adja meg a határainkat, amire a hegyen nagy szükségünk van, a félelem egy idő után visszafordít bennünket a veszélyesnek tűnő helyzetektől, mint amilyen a lavina. Ezután a résztvevők megtanulják használni azokat a felszereléseket, eszközöket, amelyek szükségesek egy lavinamentés során, megtanulnak hóprofilt készíteni, és megtanulják, hogy egy havas lejtő milyen tényezők miatt válhat veszélyessé. 

2018. február 9., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2018. január 16-31.

Kedvcsináló a Király-hegyről; Ezért a panorámáért érdemes elviselni a fáradtságot; The Best Of 2017; A Közép-orom a Tátra-csúcsról; Tornádó a Tátrában; Tökéletes szimbiózis: az ember, a kutya és a természet; Az Alacsony-Tátra a repülőgép ablakából; Úton; Ezt a menedékházat ebből a szögből talán kevesen látták; Alig pár napos felvétel szeretett hegységünkről, egy hőlégballon kosarából; A Lombkorona tanösvény télen is látogatható; Egy különleges Brocken-hegyi; A Magas-Tátra és a Kárpátok legmagasabb csúcsa; A Tátra egyik leghangulatosabb menedékháza; Kilátás a Bástya-katlani-nyeregből; A Hegyes-Rohács, ahogy valószínűleg kevesen látták. Sítúra az Elülső-Bástyára, Téli túra a Zerge-hegyre; Ajánlom mindenkinek, aki szereti a Tátrát; A Késmárki-csúcs meghódítása. 2018 januárjának második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2018. február 7., szerda

Hegymászókat, síalpinistákat érintő változások a Lengyel-Tátrában


Elektronikus túrakönyv és pozitív változások az extrém sízők számára. Január elsején életbe lépett a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) igazgatójának hegymászókra és síalpinistákra vonatkozó új szabályozása. Az alábbiakban a legfontosabb változásokról tájékozódhatunk.
Az új rendelkezések közül az első újdonság a hegymászók számára létrehozott elektronikus túranapló. Ez a már régóta létező, a menedékházakban hozzáférhető túranapló mellett egy újabb lehetőség a mászótúra regisztrációjára, a wspinanie.tpn.pl címen elérhető elektronikus túranaplóba a hegymászók online formában jegyezhetik be túráikat. Ennek használata nem kötelező, vagyis a hagyományos túrakönyvek továbbra is érvényben maradnak. A TPN hangsúlyozza, hogy a túrakönyvben csak a hegymászóknak kell bejegyezni azokat a túráikat, a jelzett turistautakon történő túrázást továbbra sem kell bejegyezni sem az elektronikus, sem a papíralapú túrakönyvbe. A jelzett turistautakon történő túrákról biztonsági okokból érdemes valakit tájékoztatni (család, barát, szálloda vagy menedékház recepciója), de a túrakönyvek nem erre a célra szolgálnak.  
Jelentős változás a szabályozásban, hogy a hegymászók számára lehetővé tették a célként kiválasztott mászófal sílécen történő megközelítését, valamint az onnan történő visszatérést („a legrövidebb biztonságos útvonalon a legközelebbi turistaútig”).

2018. február 5., hétfő

Aktuális információk a Lombkorona tanösvényről


Fotó: Margaréta Majáková
Ahogy az oldal rendszeres olvasói bizonyára már értesültek róla, 2017 szeptemberében egyedülálló látnivalóval gazdagodott a Tátra, egészen pontosan a Bélai-Tátra, ahol  a magyar turisták által is ismert és közkedvelt Zár (Ždiar) község keleti részén található Bachleda-völgyben (Bachledová dolina), az ülőszékes felvonó felső állomása közelében megnyitották a Lombkorona tanösvényt (Chodník korunami stromov). Erről már szeptemberben, még a megnyitás előtt, majd októberben, már a megnyitás után is képes beszámoló jelent meg ezen a felületen. Az errefelé szokatlan látnivaló gyorsan népszerűvé vált nem csak a helyiek, de a külföldi, így a lengyel és magyar turisták körében is, szinte heti rendszerességgel érkeznek hozzám ezzel kapcsolatos kérdések, ezért úgy gondoltam, egy cikkben összefoglalom a tanösvény jelenlegi és jövőbeni meglátogatásával kapcsolatos legfontosabb információkat.

2018. február 3., szombat

A Tátra télen


10 éves álmom vált valóra azzal, hogy ismét visszatérhettem télen a Tátrába. Akkor zöldfülűként verődtem egy csapathoz, most én szerveztem az egész utat és feleségem, valamint két kisfiunk is velünk tartott. Ezzel az írással első sorban azoknak szeretnék néhány tipped adni, akik még nem jártak a magyar turizmus bölcsőjében, vagy magas hegyen és ezt télen terveznék pótolni.
A Tátra bár területében kisebb, mint a Mátra, legmagasabb csúcsa több, mint két és félszer akkora, így mindamellett, hogy lélegzetelállító látványt nyújt már messziről is, bizony halálosan komolyan kell venni. Ormai és völgyei, mint a tengeri nimfák hívogatnak, ám végzetes fenyegetést tartogathatnak a vakmerő vándornak. Ahogy nekiláttam az út tervezésének, tíz éves emlékeim leporolásának és aktualitásokkal történő kifényesítéséhez, fekete hétvége szállt a hegységre, három ember halálát okozva azon a részen, ahova első napi utunkat terveztem. Egy ember kicsúszott, kettőt lavina sodort el. Bár vettem részt elméleti lavinaoktatáson, az ünnepek alatt kicsit jobban beleástam magam a témába. Szerencsére a Tátrában a lavinajelentések könnyen elérhetők, emellett külön lavinatérkép is rendelkezésre áll. A térkép megnyugtatott. Az első napi cél a Téry-menedékház volt. Valójában a 18 km-es túra utolsó néhány száz métere számít csak lavinaveszélyes terepnek. Abból is csak a legkisebb 1-es besorolásúnak, így ez az útvonal igen kevés rizikóval rendelkezik, de azért kíváncsian vártuk az időjárás-, és lavinajelentést.

2018. február 2., péntek

Vacsora a csillagok alatt


Magas-Tátra Régió 2018-ban is nem mindennapi élményekkel várja a turistákat. Az egy esztendővel ezelőtti téli szezonhoz hasonlóan 2018-ban is várják a vállalkozó kedvűek jelentkezését egy nem mindennapi vacsorára a csillagok alatt. A „Vacsora a csillagok alatt” (Večera pod hviezdami) elnevezésű akció keretében az előttünk álló időszakban még három alkalommal van lehetőség arra, hogy a csillagok alatt felszolgált vacsora mellett élvezzék a hegyek éjszakai hangulatát. A szolgáltatást igénylőknek lehetőséget biztosítanak egy esti felvonózásra, amely normál esetben nem lehetséges, csakis ilyen különleges rendezvények alkalmával. A résztvevők a nagyközönség előtt ugyancsak zárva tartó obszervatóriumba is beléphetnek, amely szintén felejthetetlen élményeket ígér.
Egyedülálló esti szórakozást jelenthet az 1751 méter tengerszint feletti magasságban elfogyasztott vacsora, kivételesen finom ételekkel és a hozzá kapcsolódó érdekes programokkal. Ezt a minden valószínűség szerint felejthetetlen élményt ezen a télen öt alkalommal élvezhetik az érdeklődők, ebből három időpont még az előttünk álló időszakra van tervezve.

2018. január 31., szerda

Mi történik a tátrai zergékkel?


A tátrai zergeállomány 1971 óta a legnagyobb mértékű állománycsökkenést szenvedte el az óév utolsó és az újév első napjaiban. Akkor a Zsári-völgyben (Žiarská dolina) egy időben 12 zerge pusztult el, miután egy szurdokba zuhantak, valószínűleg annak köszönhetően, mert megriadtak a Baranyecen (Baranec) rendezett tűzijáték hangjától és fényeitől. Ezen a télen, 2018. január 12-ig bezárólag a Tátra Nemzeti Park Igazgatósága (Správa TANAPu) 15 elpusztult zergét regisztrált. Közülük néhány az élet természetes körforgása következtében a nagyragadozók prédájává vált. A tátrai zergék tökéletesen alkalmazkodtak a nehéz körülmények közötti életfeltételekhez. A felesleges kockázat azonban ezen állatfaj esetében nem nevezhető természetesnek. A zergék főleg olyan helyeken tartózkodnak, ahol annak ellenére biztonságban érzik magukat, hogy sokszor erősen kiette terepről van szó. Az instabil, a megszokottól melegebb időjárás és az ennek következtében fellépő jegesedés következtében azonban néha jégcsapdában találják magukat.

2018. január 29., hétfő

Biztonságos-e a befagyott tátrai tavakon sétálni?


A Halastó (Morskie Oko) az egyik legnépszerűbb hely a Tátrában, melyet a turisták az év minden szakában előszeretettel látogatnak. Természetesen nyáron vannak a legtöbben, de télen is nagyon sokan keresik fel a tavat és a partján álló menedékházat, sőt, sokan közülük a befagyott tó jegén sétálnak. Jogosan merül fel a kérdés, vajon jól teszik, hogy a befagyott tó közepén sétálgatnak, biztonságosan megtehetik ezt? A Tátrai Nemzeti Park (TPN) illetékese elmondta, hogy a nemzeti parkban a turisták csak az erre konkrétan kijelölt útvonalakon túrázhatnak. Télen azonban, az erdőhatár feletti területeken a szabályok lehetővé teszik számukra, hogy a nyári útvonalakon kívül, de az azokhoz legközelebbi, biztonságos területen is mozogjanak. „Értelmezhetjük úgy, hogy a befagyott Halastó jegén történő séta ennek a könnyítésnek a keretein belül történik, mivel pl. magas lavinaveszély esetén nincs hivatalosan kijelölt nyomvonal a közelben” – magyarázza Ewa Holek-Krzysztof.

2018. január 27., szombat

Már 15 éve… – Lavina a Tengerszem-csúcs alatt

15 évvel ezelőtt, 2003. január 28-án történt a Lengyel-Tátra történetének legnagyobb lavinaszerencsétlensége. A lavinában hét fiatal és egy kísérőjük vesztette életét, akik mindannyian ugyanannak a középiskolának a tanulói voltak. Történetük egyike azoknak a baleseteknek, amelyek az idő múlásával is összeszorítják az ember szívét. Ez a szinte elképzelhetetlen szerencsétlenség ijesztő módon emlékeztet a hegyek és a természet hatalmára. De, mint szinte minden tragédia a hegyekben, ebben is közrejátszott az emberi tényező. Annak a 13 fős csoportnak azon a napon nem kellett volna azon az útvonalon tartózkodni…
De a sors másképpen akarta. Mirosław Sz. a tychy-i középiskola tanárának döntése nyomán a rajta kívül 10 tanulóból, egyikük testvéréből és egy másik kísérőből álló csoport kb. reggel 6:30-kor indult a Halastavi menedékházból – ahol az éjszakát töltötték – a Tengerszem-csúcs (Rysy) felé. A Tárában aznap nagyon alattomos idő volt, második fokozatú lavinaveszély volt érvényben, és az időjárási körülmények nem kedveztek egy ilyen túra megtételéhez. Előző éjszaka egész éjjel nedves hó hullott, a hegyekbe megérkezett az olvadás. A csoport túl nagy létszámú volt, ráadásul nem volt velük megfelelő képesítéssel rendelkező hegyivezető sem. Ennek szerepét a tanár vette át, aki egy nappal korábban sikeresen felvezette a csúcsra az osztály hasonló létszámú másik felét. A tanár korábban többször túrázott az Alpokban is, így a tanulók megbíztak benne.

2018. január 26., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2018. január 1-15.

Boldog új évet!; Ettől a kisfiútól tanulhatna az a sok i....a…; A Tátra legmagasabb csúcsa sötétedés után; Gyönyörű téli fotók a Tátrából; A lenyugvó Hold a Közép-orom; Tél a Bélai-Tátrában; Lombkorona tanösvény; A Lomnici-csoport teljes téli pompában; Az Alacsony-Tátra legmagasabb csúcsa; A Tátra északról; A Magas-Tátra téli panorámája Zakopane közeléből; A Bélai-Tátra legmagasabb csúcsai téli pompában; Tatry Ice Master 2018; A Rét-nyereg; A Karcsmar-folyosó felülről. Sítúra a Tátra-csúcs főszakadékán át a csúcsra; Simon-torony; Jégszobrászok a Lomnici-csúcson; A Kis-Fátra téli szépségei. 2018 első két hetében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2018. január 25., csütörtök

1000 méteres kicsúszás a Tengerszem-csúcstól a Tengerszemig

Január 16-án, kedden két turista csodával határos módon élt túl egy nem mindennapi kalandot a Lengyel-Tátrában. A több száz méteres kicsúszás ellenére mindketten épek és egészségesek. Aznap kb. 13 órakor egy lengyel turista tette bejelentést a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) ügyeletére, aki a Tengerszem-csúcsra (Rysy, 2499 m) vezető út felső részén elvesztette az egyensúlyát, és több száz métert csúszott lefelé a meredek, havas hegyoldalon. A végtelen hosszúnak tűnő kicsúszás végén átrepült a Tengerszem-csúp (Bula pod Rysami) közelében lévő nagyobb szikla felett, majd az alatta összegyűlt mély hóban ért véget. Valószínűleg ez mentette meg az életét, mindössze komoly fájdalommal járó váll- és bokasérüléseket szenvedett. 10 perccel később újabb hívás érkezett az áldozattól, aki arról számolt be, hogy társa, akivel együtt indultak a Tengerszem-csúcsra, egy pillanattal korábban nagy sebességgel csúszott le mellette, és láthatóan meg sem állt a Tengerszemig (Czarny Staw pod Rysami, 1583 m).

2018. január 24., szerda

A Tátrai Haute Route – élménybeszámoló

Már egy ideje tervezgettük, hogy meg kéne csinálni a Tátrai Haute Route-ot. Ez nagyjából a Poprádi-tavi ház --> Hosszú-tavi ház --> Zöld-tavi ház útvonal különböző variánsait, illetve 1-1 nappal kibővített változatait jelenti. Az idény a hóviszonyokat tekintve elég rosszul indult, de a mottó az volt, hogy menni kell, max. pályasízünk, erősödjön a combunk stb. Nem estünk abba a hibába, hogy „úgyis szar a hó, nem érdemes menni pl. Chopokra”' stb. Mindig érdemes. December végén, illetve januárban a legrosszabb napokon is találtunk egy-egy szél által hóval behordott, gyakorlásra alkalmas lejtőt, némi kővel. Aztán az off-pista gyakorló síeléseket egy idő után fokozatosan a sítúrák váltották. Kezdetben nagyon hideg volt, -26°C, kevés hó, de aztán a csapadék is szép lassan megjött. Szinte minden hétvégén lehetett tolni valamit, általában mindkét nap. És közeledett a március. Már az idény haladtával éreztük, hogy ha a hóviszonyok engedik, valami jó kinéz nekünk a szezonból. E.T. illetve Gag nagyon lelkesedtek a klasszikus Haute Route-ért, de érdekes módon a Francia Alpokban nem voltak igazán jók a viszonyok – mint kiderült, az egész szezon folyamán nem. Így hát maradt a Tátrai Haute Route, amit lényegesen könnyebb megszervezni a házak foglalása szempontjából, de a terep komplikáltsága a klasszikus Haute Route kulcsnapjához hasonlatos.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...