A Lengyel-Tátrában 275
km jelzett turistaút található, ami meglehetősen soknak mondható, ha figyelembe
vesszük, hogy a Tátra területéből csak 175 km2 fekszik a határ
lengyel oldalán. Minden elérhető völgyből számos jelzett útvonal indul, amelyek
a környező csúcsokra és hágókra vezetnek. Ezek többféleképpen kombinálhatók,
így meghosszabbítva vagy változatosabbá téve a kirándulást.A jelenleg meglévő
túraútvonal-hálózat évek óta változatlan. Néhányat közülük a téli időszakban
rendszeresen lezárnak, pl. a Gombás-nyergen (Przełęcz w Grzybowcu) vezető
ösvényt, emellette előfordul, hogy az útvonal felújítása, adott esetben
különleges körülmények (pl. 2021 áprilisában egy medve és kölykei tanyáztak a
nyomvonal közvetlen közelében) vagy természeti katasztrófák (pl. egy hatalmas
sziklaomlás a Świnica-Zawrat útvonalon 2018-ban) miatt a turistautakat
időszakosan kivonják a forgalomból. Nem hallunk azonban sem a túrázók számára
tervezett új ösvényekről, sem a jelenleg meglévő ösvények esetleges
bezárásáról. A Lengyel-Tátra térképén a színekkel jelölt turistautak pókhálója
azonban nem mindig úgy nézett ki, ahogyan ma. A tátrai infrastruktúra
fejlesztésének első szakaszában létrehozott turistautak egy része különböző
okok miatt véglegesen lezárásra került. Melyik utakra gondolunk?Egy veszélyes
nyomvonal Bár a Mormota-völgyön
(Świstówka Roztocka) át vezető turistautat soha nem zárták le véglegesen
(szezonálisan minden évben december 1. és május 15. között zárva van), a számos
tragikus baleset miatt korábban úgy döntöttek, hogy megváltoztatják az
útvonalát. A Lengyel-Öt-tavi menedékháztól (Schronisko w Dolinie Pięciu Stawów
Polskich) induló jelenlegi ösvény a Mormota-púpra (Świstowa Kopa) vezet,
útközben elhaladva a jellegzetes Mormota-halom (Świstowa Czuba) mellett. Ezután
leereszkedik a Mormota-völgybe (Świstówka Roztocka), amelyről az ösvény a nevét
kapta, majd az Égett-hegy (Opalony Wierch) lejtőin át a Halastó (Morskie Oko)
közelébe viszi a turistákat. Az útvonal a Magas-Tátra felsőbb régióhoz képest
meglehetősen könnyűnek tekinthető, és a Csendőrségi-vályú (Żleb Żandarmerii) rövid
keresztezésétől eltekintve, amely kissé felgyorsíthatja a szívverést, nem
okozhat gondot a túrázóknak, és nem tűnik különösen veszélyesnek sem. Az
útvonalba történő beavatkozás előtt azonban más nyomvonalon vezetett az út –
nem a Mormota-púpon, hanem annak lejtői mentén. A Mormota-halom közelében az
ösvény balra kanyarodott, hogy gyorsabban és kevesebb erőfeszítéssel érjük el a
völgyet. Közvetlenül alatta azonban egy több száz méter széles szakadék
tátongott. Ha ehhez még hozzáadjuk a tél utáni, hosszú ideig tartó jeges
hófoltot, akkor máris megvan a recept a sok balesethez. Az útvonal új nyomvonalát
1958-ban építették ki, a Kereszt-nyeregből (Krzyżne) és környékéről azonban máig
elég egyértelmű a régi útvonal nyomvonala. Volt valahol, de nem
világos, hogy hol...A Zakopane fölé
magasodó Giewont megközelíthetetlennek tűnik. Amikor a városból nézzük, valójában
egyetlen nagy sziklatömböt látunk, egy meredek és veszélyes sziklafalat. A
Giewontnak azonban van egy másik, sokkal lágyabb déli oldala is – a
Konrád-nyeregig (Kondracka Przełęcz) három irányból, gyakorlatilag
sziklalépcsőkön lehet feljutni, és onnan már csak fél óra nem túl megerőltető
és számos lánccal megkönnyített mászás a csúcsra. A Giewont északi, meredek
lejtőin jelenleg nincs jelzett útvonal, de a XX. század elején egy ideig itt is
volt egy nyomvonal. 1902-ben jelölte ki Michał Kirkor zakopanei hegymászó és
orvos. Legtöbben úgy vélik, hogy a Kirkor-vályúban (Żleb Kirkora) vezetett (a
vályú az orvos halála után kapta nevét), azonban a vályúban található jelentős
nehézségek kétségeket ébresztenek ezzel kapcsolatban. Nincsenek olyan források,
amelyek egyértelműen megerősítenék az egykori útvonal pontos nyomvonalát, és
annak nyomai sem maradtak fenn. Azt sem tudni, hogy pontosan mikor szűnt meg ez
az útvonal. Inkább azt kell feltételezni, hogy ez egy nehézségekkel teli, kevés
– csak tapasztalt és tériszonymentes – turista által használt ösvény volt,
amelyet csak egyszer jeleztek festett táblákkal, és soha többé nem újították
fel. Ez bizonyosan messze van attól a képtől, amit ma látunk magunk előtt,
amikor azt a szót halljuk, hogy „turistaút”. Ha valaki azt gondolja, hogy a
Giewont északi falának sziklái szabályos lépcsőzetes formában helyezkednek el,
azt bizony elragadta a képzelete. Elfelejtett útHa a Karb-hágóból
(Przełęcz Karb) – amely a Kápolna-csúcsra (Kościelec) vezető út kiindulópontja
– el szeretnénk jutni a Świnica-hágóba (Przełęcz Świnicka) – ahonnan mind a
Świnicára, mind a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) eljuthatunk, akkor le kell
ereszkednünk a Zöld-Gąsienica-völgybe (Zielona Dolina Gąsienicowa), és annak
középső részén meg kell találnunk a Karb-hágóból érkező kék és a Świnica-hágóba
vezető fekete jelzésű turistautak metszéspontját. Az út nem túl hosszú, egy jól
felkészült turista számára az egyik hágótól a másikig tartó teljes átkelés kb.
egy órát vesz igénybe. Régebben azonban volt egy ösvény, amely ezeket a hágókat
kicsit más útvonalon kötötte össze – a völgy peremén, a Kápolna-csúcs lejtőin,
a Świnica keleti gerincének lábánál és végül Świnica alatt. Az egykori ösvény
felfestései állítólag a mai napig láthatóak, az ösvény azonban nem sokkal a II.
világháború után megszűnt. Az utóbbi években, a nyári
szezonban a legtöbb lengyel-tátrai túraútvonal turisták zajától hangos, a
magasabb és meredekebb részeken pedig akár dugó is lehet. A magashegyi túrázás
rendkívül népszerűvé vált az elmúlt évtizedben, a hazai útvonalak iránti
érdeklődést pedig a világjárvány még tovább fokozta. Az embernek az a
benyomása, hogy a Tátrában kevés a turista útvonal, és ha több útvonalat
hoznának létre, vagy megnyitnák az egykor bezárt utakat, az enyhítené a
zsúfoltságot és a forgalmi dugókat. Figyelembe kell azonban venni, hogy a hegység
lengyelországi részén milyen kevés helyet hagytak a természetnek. A Tátrában
rengeteg túraútvonal található – egy átlagos turistának néhány napos nyaralásra
biztosan elegendő lehetőséget biztosít. Ha pedig kifogyunk a lengyel-tátrai turistautakból,
a határ szlovák oldalán is várnak a jelzett útvonalak. Az, hogy a múltban több,
a turisták számára nyitott ösvény is létezett, ma már csak érdekesség, de ne
számítsunk a fent leírt ösvények egyikének helyreállítására sem.Forrás és fotók: https://www.onet.pl
Egy veszélyes
nyomvonal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése