2022. március 11., péntek

Egykori turistautak a Tátrában II. – tudjuk, hogy merre vezettek?

A Lengyel-Tátrában 275 km jelzett turistaút található, ami meglehetősen soknak mondható, ha figyelembe vesszük, hogy a Tátra területéből csak 175 km
2 fekszik a határ lengyel oldalán. Minden elérhető völgyből számos jelzett útvonal indul, amelyek a környező csúcsokra és hágókra vezetnek. Ezek többféleképpen kombinálhatók, így meghosszabbítva vagy változatosabbá téve a kirándulást.
A jelenleg meglévő túraútvonal-hálózat évek óta változatlan. Néhányat közülük a téli időszakban rendszeresen lezárnak, pl. a Gombás-nyergen (Przełęcz w Grzybowcu) vezető ösvényt, emellette előfordul, hogy az útvonal felújítása, adott esetben különleges körülmények (pl. 2021 áprilisában egy medve és kölykei tanyáztak a nyomvonal közvetlen közelében) vagy természeti katasztrófák (pl. egy hatalmas sziklaomlás a Świnica-Zawrat útvonalon 2018-ban) miatt a turistautakat időszakosan kivonják a forgalomból. Nem hallunk azonban sem a túrázók számára tervezett új ösvényekről, sem a jelenleg meglévő ösvények esetleges bezárásáról. A Lengyel-Tátra térképén a színekkel jelölt turistautak pókhálója azonban nem mindig úgy nézett ki, ahogyan ma. A tátrai infrastruktúra fejlesztésének első szakaszában létrehozott turistautak egy része különböző okok miatt véglegesen lezárásra került. Melyik utakra gondolunk?

Egy veszélyes nyomvonal
Bár a Mormota-völgyön (Świstówka Roztocka) át vezető turistautat soha nem zárták le véglegesen (szezonálisan minden évben december 1. és május 15. között zárva van), a számos tragikus baleset miatt korábban úgy döntöttek, hogy megváltoztatják az útvonalát. A Lengyel-Öt-tavi menedékháztól (Schronisko w Dolinie Pięciu Stawów Polskich) induló jelenlegi ösvény a Mormota-púpra (Świstowa Kopa) vezet, útközben elhaladva a jellegzetes Mormota-halom (Świstowa Czuba) mellett. Ezután leereszkedik a Mormota-völgybe (Świstówka Roztocka), amelyről az ösvény a nevét kapta, majd az Égett-hegy (Opalony Wierch) lejtőin át a Halastó (Morskie Oko) közelébe viszi a turistákat. Az útvonal a Magas-Tátra felsőbb régióhoz képest meglehetősen könnyűnek tekinthető, és a Csendőrségi-vályú (Żleb Żandarmerii) rövid keresztezésétől eltekintve, amely kissé felgyorsíthatja a szívverést, nem okozhat gondot a túrázóknak, és nem tűnik különösen veszélyesnek sem. Az útvonalba történő beavatkozás előtt azonban más nyomvonalon vezetett az út – nem a Mormota-púpon, hanem annak lejtői mentén. A Mormota-halom közelében az ösvény balra kanyarodott, hogy gyorsabban és kevesebb erőfeszítéssel érjük el a völgyet. Közvetlenül alatta azonban egy több száz méter széles szakadék tátongott. Ha ehhez még hozzáadjuk a tél utáni, hosszú ideig tartó jeges hófoltot, akkor máris megvan a recept a sok balesethez. Az útvonal új nyomvonalát 1958-ban építették ki, a Kereszt-nyeregből (Krzyżne) és környékéről azonban máig elég egyértelmű a régi útvonal nyomvonala.
 
Volt valahol, de nem világos, hogy hol...
A Zakopane fölé magasodó Giewont megközelíthetetlennek tűnik. Amikor a városból nézzük, valójában egyetlen nagy sziklatömböt látunk, egy meredek és veszélyes sziklafalat. A Giewontnak azonban van egy másik, sokkal lágyabb déli oldala is – a Konrád-nyeregig (Kondracka Przełęcz) három irányból, gyakorlatilag sziklalépcsőkön lehet feljutni, és onnan már csak fél óra nem túl megerőltető és számos lánccal megkönnyített mászás a csúcsra. A Giewont északi, meredek lejtőin jelenleg nincs jelzett útvonal, de a XX. század elején egy ideig itt is volt egy nyomvonal. 1902-ben jelölte ki Michał Kirkor zakopanei hegymászó és orvos. Legtöbben úgy vélik, hogy a Kirkor-vályúban (Żleb Kirkora) vezetett (a vályú az orvos halála után kapta nevét), azonban a vályúban található jelentős nehézségek kétségeket ébresztenek ezzel kapcsolatban. Nincsenek olyan források, amelyek egyértelműen megerősítenék az egykori útvonal pontos nyomvonalát, és annak nyomai sem maradtak fenn. Azt sem tudni, hogy pontosan mikor szűnt meg ez az útvonal. Inkább azt kell feltételezni, hogy ez egy nehézségekkel teli, kevés – csak tapasztalt és tériszonymentes – turista által használt ösvény volt, amelyet csak egyszer jeleztek festett táblákkal, és soha többé nem újították fel. Ez bizonyosan messze van attól a képtől, amit ma látunk magunk előtt, amikor azt a szót halljuk, hogy „turistaút”. Ha valaki azt gondolja, hogy a Giewont északi falának sziklái szabályos lépcsőzetes formában helyezkednek el, azt bizony elragadta a képzelete.
 
Elfelejtett út
Ha a Karb-hágóból (Przełęcz Karb) – amely a Kápolna-csúcsra (Kościelec) vezető út kiindulópontja – el szeretnénk jutni a Świnica-hágóba (Przełęcz Świnicka) – ahonnan mind a Świnicára, mind a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) eljuthatunk, akkor le kell ereszkednünk a Zöld-Gąsienica-völgybe (Zielona Dolina Gąsienicowa), és annak középső részén meg kell találnunk a Karb-hágóból érkező kék és a Świnica-hágóba vezető fekete jelzésű turistautak metszéspontját. Az út nem túl hosszú, egy jól felkészült turista számára az egyik hágótól a másikig tartó teljes átkelés kb. egy órát vesz igénybe. Régebben azonban volt egy ösvény, amely ezeket a hágókat kicsit más útvonalon kötötte össze – a völgy peremén, a Kápolna-csúcs lejtőin, a Świnica keleti gerincének lábánál és végül Świnica alatt. Az egykori ösvény felfestései állítólag a mai napig láthatóak, az ösvény azonban nem sokkal a II. világháború után megszűnt.
 
Az utóbbi években, a nyári szezonban a legtöbb lengyel-tátrai túraútvonal turisták zajától hangos, a magasabb és meredekebb részeken pedig akár dugó is lehet. A magashegyi túrázás rendkívül népszerűvé vált az elmúlt évtizedben, a hazai útvonalak iránti érdeklődést pedig a világjárvány még tovább fokozta. Az embernek az a benyomása, hogy a Tátrában kevés a turista útvonal, és ha több útvonalat hoznának létre, vagy megnyitnák az egykor bezárt utakat, az enyhítené a zsúfoltságot és a forgalmi dugókat. Figyelembe kell azonban venni, hogy a hegység lengyelországi részén milyen kevés helyet hagytak a természetnek. A Tátrában rengeteg túraútvonal található – egy átlagos turistának néhány napos nyaralásra biztosan elegendő lehetőséget biztosít. Ha pedig kifogyunk a lengyel-tátrai turistautakból, a határ szlovák oldalán is várnak a jelzett útvonalak. Az, hogy a múltban több, a turisták számára nyitott ösvény is létezett, ma már csak érdekesség, de ne számítsunk a fent leírt ösvények egyikének helyreállítására sem.
Forrás és fotók: https://www.onet.pl

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...