Kis gerendaházak a sziklafalak tövében, vagy éppen a tisztások fölé magasodó vagy a fák mögül előbukkanó nagy téglaépületek. Fényt és meleget árasztó pontok a téli ösvények térképén, nyáron pedig a hűtőből (vagy a hordóból) származó frissítés ígérete. Napközben általában nyüzsgő és zsúfolt, éjszaka... Nos, éjszaka gyakran nem sokkal kevésbé zsúfolt és néha elég nyüzsgő. A legtöbb turista számára azonban a tátrai hegyi szállók általában csak egy megállóhelyet jelentenek az úton, egy családi séta célpontját, egy olyan helyet, ahol meg lehet enni valamit, ami nem egy hátizsákba gyömöszölt szendvics, ahol levegőhöz lehet jutni a további emelkedő előtt, vagy ahol a lábaknak pihenőt lehet biztosítani a további ereszkedés előtt. A hegyi menedékházban való éjszakázás gyakran úgy tűnik, mintha a kezdő túrázók számára a beavatás magasabb formája lenne. Sokan soha nem merik ezt megtenni, maradnak a város által kínált kényelmesebb lehetőségeknél. Néhányan azonban a kíváncsiságtól vagy egyszerűen csak a lehetőségek miatt, amelyeket a hegyek szívében történő ébredés kínál, végre ki akarják próbálni. Valószínűleg nem titok, hogy a szállás egy menedékházban egészen más, mint a legkevésbé kényelmes szállodában vagy egy gorál vendégszobában. Nem mindenki számára világos azonban, hogy ez pontosan mit jelent, és hogyan kell felkészülni egy ilyen éjszakai tartózkodásra. Erről szólni az alábbi cikk.
Először is, amikor éjszakai szállást tervez egy menedékházban, figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy a hegyek lábánál történő éjszakázás iránti kereslet határozottan meghaladja a kínálatot. A Tátrában nem sok menedékház van – a lengyel oldalon pontosan hét, és ezek falai nem gumiból készültek, ezért korlátozott számú ágyat tudnak befogadni. A rekordot a Chochołowi menedékház (Schronisko na Chochołowskej Polanie) tartja, amely 121 férőhelyet kínál. De még a Chochołowi-tisztáson vagy Gąsienica-szécsen (Hala Gąsienicowa) lévő Murowaniec menedékházban (Schronisko Murowaniec) található több mint száz ágy is kevés azoknak a turistáknak a számához képest, akik a főszezonban naponta látogatják a környező ösvényeket, és a közelben szeretnének éjszakázni. Természetesen a szállók bővítése vagy új létesítmények építése környezetvédelmi szempontok miatt nem jöhet szóba.
Ezért egy ilyen helyzet eredménye az óriási érdeklődés a szállásfoglalás iránt, amely akár egy évvel a tervezett tartózkodás előtt is megtörténhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak úgy lehet egy hegyi menedékházban megszállni, ha egy évre előre tervezzük a kirándulást. Először is: a hétvégén a legnagyobb a zsúfoltság, míg hét közben könnyebb szabad ágyat találni. Másodszor, sok foglalást lemondanak, így néha még egy napsütéses augusztusi szombaton is spontán találhatunk egy ágyat a Murowaniecben, mert valaki nem jött el. Harmadszor, egyes menedékházak nem adják el az összes ágyat telefonon vagy interneten keresztül, néhányat megtartanak az adott napon érkező turisták számára. És végül: egyes szállókban van „Földön” opció, azaz a földön alvás (világjárvány idején ez nem valószínű, hogy működik).
Minden lengyelországi tátrai menedékház rendelkezik konyhával, ahol különböző specialitásokat is kínálnak. Nem okoz gondot, ha rendelünk valamit reggelire, vacsorára vagy desszertre (nem hiszem, hogy van olyan szálló, ahol ne kínálnának almás pitét!), valamint teát vagy kávét. Arra azonban fel kell készülni, hogy néhány napig csak a menedékház konyháján étkezni egy kicsit költséges lehet. Az étkezések ára a menedékházakban természetesen némileg érthető – a hozzávalók biztosítása, valamint magának a létesítménynek a fenntartása sokkal körülményesebb és így drágább, mint a belvárosban. Azonban majdnem húsz złotyt fizetni egy pár virsliért egy szelet kenyérrel és egy kis ketchuppal fájó lehet, különösen, ha az embernek nem áll szándékában néhány napig leereszkedni a hegyekből. Spórolási lehetőség, ha legalább némi élelmiszert (valamint filteres teát és instant kávét) viszünk magunkkal. Jó megoldás a zabkása és „kínai leves”, amelyek porított formában nagyon kis súlyúak, mindenféle időjárási körülmények között kibírják a szállítást, és fogyasztásra kész állapotban csak forró vizet kell rájuk önteni. Utóbbihoz mindig hozzá lehet jutni a menedékházban, akár a turistakonyhán, akár a ház konyháján, ha az ember kéri. Ezért Lengyelországban sehol sem kell fizetni. Ha úgy tervezzük, hogy ilyen típusú ételeket fogyasztunk, ne felejtsünk el magunkkal vinni legalább egy bögrét, vagy egy kompakt, összehajtható poharat. A szállások csapjaiból származó víz általában iható, de a biztonság kedvéért nem árt, ha van nálunk víztisztító – így egy patakból vagy akár egy tóból származó vízzel is újra tudjuk tölteni a palackokat.
Nem is olyan régen még elboldogultunk nélküle, de manapság a feltöltött telefon sokunk számára elengedhetetlen része egy utazáshoz szükséges felszerelésnek. Nem csak arról van szó, hogy fényképeket vagy videókat készíthetünk, és azonnal feltölthetjük őket a világhálóra. Végül is egy telefon megmentheti az életünket, ha segítségre van szükségünk. Másrészt a szeretteinkkel való kapcsolat hirtelen elvesztése egy lemerült akkumulátor miatt felesleges riadalmat okozhat. Ezért nem árt tisztában lenni azzal, hogy a telefon töltése egy hegyi menedékházban nem magától értetődő dolog. A legtöbbjükben egyáltalán nincs konnektor a szobákban. A fürdőszobákban, néha a folyosón találhatók konnektorok, esetleg a turistakonyhában teszik őket elérhetővé. Általában azonban nincs több mint egy tucatnyi aljzat, és ne feledjük, hogy a turisták száma, akik a szállókban éjszakáznak, néha meghaladja a százat. Ráadásul fennáll a telefon elvesztésének veszélye… Bár a hegyi menedékházakról azt gondoljuk, hogy oda csak normális értékrenddel rendelkező turistákat vonzanak, az utóbbi években egyre többször hallottunk az ott elkövetett lopásokról. Ha egy óránál hosszabb ideig felügyelet nélkül hagyjuk a telefont, az kellemetlen meglepetéssel végződhet, és a fürdőszoba padlóján ülve várni a töltésre sem tűnik sem kényelmesnek, sem kellemesnek. Végső megoldásként megkérhetjük a menedékház személyzetét, hogy csatlakoztassa a telefont egy konnektorba valahol a konyhában, de ezeknek a konnektoroknak a száma is korlátozott. Ha pedig nagyon sokáig leszünk a hegyekben, akkor még a powerbank töltése is problémásnak bizonyulhat.
A hegyi menedékházakban való éjszakázás valószínűleg nem mindenki számára jó megoldás, és még ha mi rajongunk is az ilyen típusú szálláshelyekért, nincs értelme mindenkit rábeszélni erre. Vannak azonban olyanok, akik akár az ösvények közelsége, akár a menedékházak legendás hangulata miatt szeretnék kipróbálni, de ugyanakkor sok félelmük, kétségük és egyszerűen csak kérdésük van. Reméljük, hogy a fenti cikk sokukra választ ad.
Forrás és fotók: https://tatromaniak.pl
