A szlovák politikával kapcsolatban nem csoda, ha a külföldi médiában negatív példaként emlegetik, szerencsére azonban még mindig van néhány gyöngyszem az országban, ami a külföld számára különlegessé teszi Szlovákiát. A brit BBC egy közelmúltban megjelent írásában a ma már egyedülállónak számító magashegyi teherhordókra hívta fel az olvasók figyelmét. A cikk írója rögtön az elején, már a főcímben azt írta, hogy a tátrai teherhordók az utolsó ilyan foglalkozás Európában.
Szlovák kulturális örökség
„Európa utolsó teherhordói veszélyes útvonalakon közlekednek a völgyeken át a kunyhókig, akár 2250 méteres magasságig. Sílécet és hágóvasat viselnek. Erős pántokkal rögzített speciális hordkeretet vesznek a hátukra, amely önmagában akár 8 kilogrammot is nyomhat. Így biztosítják az ételt, italt, tüzelőanyagot és minden más anyagot, amire a menedékháznak szüksége van. A teher összsúlya néha több mint 100 kg. A teherhordók mindenféle időjárási viszonyok között dolgoznak, a forró nyártól a hideg télig, amikor a hőmérséklet akár -20 °C-ra is csökkenhet, a hegyeket pedig hó és jég borítja” – írja a BBC.
A tátrai teherhordók kétségtelenül kiérdemelték az ilyen és hasonló dicséretet. Ahogy a külföldi média beszámol róla, a tátrai teherhorók valójában egy olyan foglalkozást űznek, amely Európában máshol már nem található meg. Bár nem valószínű, hogy ebből a mesterségből nagy vagyonra tehetnek szert, a teherhordók szellemileg és lelkileg folyamatosan gazdagodnak.
A BBC a cikkben idézi Peter Petrast, aki azt mondja, hogy nem a pénzért, hanem a hegyek szeretete miatt végzi ezt a munkát. Igényes mesterségüket a Kulturális Minisztérium is elismeréssel jutalmazta. Mint arról több portál is beszámolt, 2019 elején a nehéz hordkereteket cipelő teherhordók felkerültek Szlovákia szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Felszabadító, de veszélyes
„Amikor a XIX. század közepén a Tátrában felvirágzott a turizmus, a turisták azért fizették a hordárokat, hogy vigyék az élelmüket és a felszerelésüket. Amikor később kiépítették a túraútvonalakat és felépítették az első menedékházakat, a hordárok szállították a kunyhók építéséhez szükséges építőanyagokat, később pedig a vendégek által elfogyasztott ételt, italt, valamint a fűtőanyagot” – írja a BBC.
A továbbiakban ismét Petrást idézik, aki azt mondja, hogy a serpák a zord idő ellenére is feljuttatják a szállítmányt. A teherhordók tudják, hogy a menedékház számít rájuk. Petras elmondta a BBC-nek, hogy bármennyire romantikusnak is tűnik, ez egy nagyon veszélyes foglalkozás. Olyan eseteket is elmesélt, amikor egy teherhordót lavina ölte meg, egy másik pedig halálra fagyott.
Tovább kell menniük
A BBC egy másik teherhordót, „Števo” Pišta Bačkort is említi, aki a feleségével, Martinával megalapította a Sherpa Caffe és Múzeumot, ő maga több mint 20 évig dolgozott hivatásos teherhordóként” – írja.
Idézik Pišta szavait, amikor arról beszél, hogy hiányzik neki a munkája. „Élvezed, de ugyanakkor egy kicsit aggódsz az időjárás miatt. Napsütésben indulsz, aztán egy óra múlva már 150 km/h-s széllel tomboló viharban találod magad” – idézi a BBC Stefan Bačkor szavait. Amikor a turisták a rossz időjárás miatt vissza is fordulnak, a teherhordóknak akkor is tovább kell menniük.
Európában egyedülálló
Petras szerint a legerősebb serpa jelenleg a 69 éves Viktor Beránek, aki a Tátra legmagasabb menedékházát, a Hunfalvy-völgyi menedékházat (Chata pod Rysmi, 2250 m) vezeti. A legidősebb, Laco Chudík (79) még most is hetente egy-két alkalommal dolgozik. Bačkor a BBC-nek elmondta, hogy a legidősebb hordár nem a pénzért, hanem szórakozásból csinálja. A szabadság érzése az, ami sokakat arra ösztönöz, hogy ezt a munkát végezzék. Ahogy a BBC is beszámol róla, a szlovákiai teherhordók Európában egyedülállóak, a munkájuk tiszteletre méltó. Nélkülük egy pohár ásványvíz sem lenne a menedékházakban.
Forrás és fotók: https://www.startitup.sk; https://www.bbc.com
