Ahogy Jozef Janiga, a
Hegyi Mentőszolgálat (HZS) igazgatója elmondta, a hegyimentőknek télen dolgosabb
napjaik vannak, mint a nyári szezonban. Ennek oka a nagyobb számú beavatkozás,
különösen a sípályákon történt balesetek miatt, ráadásul az időjárási viszonyok
miatt ilyenkor sokkal igényesebbek a mentési műveletek. Az igazgató elmondta,
hogy 2019-ben összesen 2883 beavatkozásuk volt, ebből kb. 800 a nyári szezonban.
Az összes beavatkozás kb. 30 %-a esetében volt szükség helikopter használatára. Az utóbbi években
megfigyelhető az a tendencia, hogy a múlttal ellentétben az emberek egyre későbbi
órákban indulnak a hegyekbe. „Az emberekből eltűnt az alázat, ezt példázza a
szemét mennyisége, amelyet a turistautakon látunk” – mondta Janiga. Pozitívum viszont
az, hogy a turisták nagy része napjainkban a hegyi túrákhoz alkalmasabb
felszereléssel rendelkezik.
A HZS igazgatója több
hibát is felsorol, melyeket a turisták télen elkövetnek. Sok síelő fejéről hiányzik
pl. a védősisak. „Találkozunk olyan esetekkel, hogy azokon a pályákon, ahol kötelező
a védősisak viselése, a 15 év alatti gyermekek nem használják azt. További
probléma a kötés nem megfelelő erőssége, amelynek a síelő súlyán kellene alapulni.
Ez főleg azoknál a síelőknél fordul elő, akik kölcsönzőből bérlik a
felszerelést” – jelentette ki Janiga.
Szerinte a legnagyobb
problémát a gyors carving léccel síelők körében észlelt túlzott sebesség
jelenti, különösen a meredek lejtőkön. Ennek következtében a síelők gyakran
ütköznek a lejtőkön levő különféle tárgyakkal, például fákkal, hóágyúkkal vagy
más akadályokkal. „Ezek a balesetek többnyire halálos kimenetelűek” – tette
hozzá.
A lavinaveszély állandó
veszélyforrást jelent a hegyvidéki területeken. A síalpinistáknak és a
túrázóknak képesnek kell lenniük a lavinahelyzet felmérésére, rendelkezniük
kell a megfelelő felszerelése, ami egy lavinakereső eszköz mellett lavina
szonda, lavina lapát és feltöltött akkumulátorral ellátott mobiltelefon, hogy szükség
esetén segítséget tudjanak hívni. „Javasoljuk a HZS alkalmazás telepítését a
mobiltelefonra, mellyel segítségkérés esetén azonnal pontos GPS koordinátákat
kapunk, ami azt jelenti, hogy a mentési művelet sokkal gyorsabb” – tette
világossá az igazgató.
A HZS nyáron új
alkalmazást rendszeresített, melyet eddig több mint 33 ezer ember töltött le. „Több
balesetet is jelentettek már ezen az alkalmazáson keresztül. Amennyiben nincs
megfelelő térerő, SMS-ben vesszük fel a kapcsolatot a sérülttel. A látogatók
számára több más funkcióval is rendelkezik, legyen szó a lavinaveszély
jelenlegi mértékéről vagy más figyelmeztetésekről, amelyek a hegységben előfordulnak”
– tette hozzá Janiga.
Az igazgató azt
tanácsolja a téli túrára indulóknak, hogy lehetőleg kora reggel induljanak
túrázni, hogy legkésőbb 16.00 órakor már lent legyenek a településeken. Elmondása
szerint egyensúly megtartásához vagy véletlen megcsúszás megakadályozásához
télen túrabotokra és csúszásgátlóra vagy hágóvasra is szükség van. Ha a turistaúton
közlekedünk, elegendő a csúszásgátló, ha azonban kitett terepen vezet az
út, akkor a hágóvas a megfelelő felszerelés. „Ami a ruházatot illeti,
rendelkeznünk kell tartalék réteg fehérneművel, tolldzsekivel, fejpánttal,
forró teával és némi energiát biztosító táplálékkal. Erre elsősorban azért van
szükség, mert a testünk télen sokkal több energiát fogyaszt, mint nyáron” –
tette hozzá Janiga.
