Az éghajlatváltozás a Tátrában is veszélyeztetheti a fák egészségét Hír

Nagy Árpád
Nagy Árpád
2020/11/27
Hirdetés
„A Tátra Nemzeti Park (TANAP) faállományát is veszélyeztetheti a globális felmelegedés és az esők hiánya” – mondta Peter Fleischer, a TANAP Állami Erdészeti Kutatóállomás igazgatója. Elsősorban a lucfenyő és a vörösfenyő, de más fajok is különösen veszélyeztetettek. A jelenlegi mérési eredmények azt mutatják, hogy a TANAP erdőállománya több szén-dioxidot vesz fel, mint amennyit a légkörbe enged, ami az egészséges erdő jele. Fleischer azonban figyelmeztet, hogy a globális felmelegedés és a nedvességhiány fiziológiás változásokat okozhat a fákban, ami növekedés csökkenését és gyengülését eredményezheti, ez pedig csökkentheti a fák CO2 elnyelési képességét.


Az éghajlatváltozás negatív hatásait a TANAP Állami Erdők az aktív gazdálkodással igyekszik enyhíteni, melynek során más fafajtákat ültetnek fenyőfajokkal. Ezek a fák természetes módon előfordulnak a Magas-Tátrában, bár nem egy adott helyen találhatók. Az erdők leggyakoribb fajai a lucfenyő, a erdei fenyő, a juhar, a jegenyefenyő, a kőris és a hárs.
A Magas-Tátrát 2004 novemberében sújtó hurrikán után az erdészek intenzíven foglalkoztak a helyzet megoldásának lehetőségeivel. Ennek oka az, hogy ha nagy területet hirtelen erdősítenek, a levegőbe jutó szén-dioxid (CO2) mennyisége jelentősen megnő. Az erdészek végül úgy döntöttek, hogy az erdő egy részét fenntartják a természetes regeneráció céljára, míg más területeket aktívan kezeltek. Az évek során rendszeresen mérték a szén-dioxid-szintet, annak felvételét és kibocsátását – azaz hogy az erdő mennyi szén-dioxidot nyel el a fotoszintézis során és mennyit enged a légkörbe. A 2004. évi katasztrófa után a CO2 kibocsátás mértéke meghaladta az elnyelés mértékét, mivel az erdők nélküli talaj és a lebomló fák több széndioxidot engedtek a légkörbe. Körülbelül három-négy év elteltével a gyepeknek és a lágyszárú növényzetnek köszönhetően a helyzet javulni kezdett.
Annak érdekében, hogy a TANAP erdészei a lehető legpontosabb eredményeket kapják, 2018-ban kutatóállomást nyitottak. A TANAP Állami Erdők mellett a közös projektben részt vett a zólyomi Műszaki Egyetem, valamint a teljes projektet finanszírozó Tudományos és Kutatási Ügynökség is. „A projekt időigényes, pénzügyi és szakmai oldalról is voltak nehézségek. Több évig tartott az előkészítés. Ennek eredményeként modern kutatóállomást alakítottak ki a nemzeti park erdőiben, amely másodpercenként 150-szer méri a CO2 áramlást, 30 percenként pedig átlagolt mérési eredményeket kapunk” – mondta Peter Fleischer.
A Tátrában a vihar 8 ezer hektár területét döntött le, a letarolt fák mennyisége kb. 2 millió m3 volt. A regenerációt kétféle módon lehet biztosítani - az erdő természetes módon történő helyreállításával vagy az aktív gazdálkodással. A természetes út a terület hosszabb idejű megújulását jelenti, ugyanakkor csökkenti az erdő azon képességét, hogy megkösse a CO2-t, amely így kerül a légkörbe.
Az aktív gazdálkodás ugyanakkor fásítást jelent, amely elősegíti a talajból kibocsátott szén-doxid mennyiségének csökkentését, növeli az erdő szén-dioxid felszívódási képességét, és egyúttal az újratelepítés gyorsabb formáját jelenti.
Szlovákia az Európai Unió más országaival együtt elkötelezte magát, hogy 2030-ra kb. 40 %-al csökkenti a szén-dioxid kibocsátást. 2050-re az Európai Bizottság tisztviselői teljes karbonsemlegességet szeretnének elérni, ami azt jelenti, hogy csak annyi szén-dioxid keletkezik Európában, amelyet a természet képes felszívni.

Hirdetés
Hirdetés