Bobík egy legendás
kutya, akit nem csak a helyiek, de a turisták közül is sokan ismernek. Több
mint 10 éve remeteként és turistaként él a Tátrában, időről időre megjelenik a
Tarajkán (Hrebienok), aztán a Kő-pataki-tónál (Skalnaté pleso), és gond nélkül
elutazik a tátrai villamossal Ótátrafüredről (Starý Smokovec) Tátralomnicra
(Tatranská Lomnica). A világjárvány idején azonban, amikor a Tátrában nem
voltak turisták, a bátor Bobík sorsa is rosszra fordult. Amellett, hogy velük
együtt szokott túrázni, az élelem is hiányzott neki, amellyel a turisták
ellátták.
Amikor Bobík úgy gondolja, csatlakozik valakihez, és elmegy vele a Hosszú-tavi menedékházba (Zbojnícka chata) vagy akár a Nagyszalóki-csúcsra (Slavkovský štít) is. Társaságot jelent számukra, hagyja hogy etessék és egy kicsit kényeztessék, majd ismét a saját útjára lép. Jaro Michalko hegyi vezető évek óta rendszeresen találkozik a fekete-fehér kutyával. „A Tarajka gyakori indulási és érkezési állomás a turisták számára. Senkit nem zavar, alázatosan vár, amíg nem kerül valami a foga alá. Ha valakit megkedvel, csatlakozik hozzá, és akár egész nap vele marad” - mondta Michalko.
Amikor Bobík úgy gondolja, csatlakozik valakihez, és elmegy vele a Hosszú-tavi menedékházba (Zbojnícka chata) vagy akár a Nagyszalóki-csúcsra (Slavkovský štít) is. Társaságot jelent számukra, hagyja hogy etessék és egy kicsit kényeztessék, majd ismét a saját útjára lép. Jaro Michalko hegyi vezető évek óta rendszeresen találkozik a fekete-fehér kutyával. „A Tarajka gyakori indulási és érkezési állomás a turisták számára. Senkit nem zavar, alázatosan vár, amíg nem kerül valami a foga alá. Ha valakit megkedvel, csatlakozik hozzá, és akár egész nap vele marad” - mondta Michalko.