Ilyen még nem volt a Tátrában: a medvék hajnali 4-ig buliztak…

Most, hogy nincsenek turisták a Tátrában, a vadon élő állatok veszik át az emberek szerepét. A Lengyel-Tátrát a Tátrai Nemzeti Park (TPN) döntése értelmében csaknem egy hónapja lezárták a turisták előtt. A közösségi médiában ennek természetesen voltak és vannak ellenzői és támogatói is, a legtöbb hozzászóló ugyanakkor egyetért abban, hogy a szigorítások következtében a természet végre meg tud pihenni. Kicsit megnyugszik, de vajon hogyan?...

A téli álomból felébredő medvék először nem tudták, mi történik, nagyon zavartnak tűntek az új helyzet miatt. „Olyan furcsa volt... szeretem volna valaki megijeszteni éjjel, de egy élő lélek sincs itt” – mondta néhány nappal ezelőtt Waldek, az egyik nagyobb Tátrában élő egyed. „A zergék kitalálták, hogy versenyt rendeznek a helyiek keresése érdekében – mert hogy a tilalom rájuk nyilvánvalóan nem vonatkozik – de ki akar egyedül a nemzeti parkban futkározni?” – tette hozzá.

Fotók és videók a Tátrából – 2020. március 16-31.

Nem rossz; Tegnap a Volovecen; Szép fotók Fehér-tavi-völgyből; A Tátra-csúcson; Tátrai klasszikusok egy évvel ezelőtt, márciusban; Medve a Tátrában; Szürke-hegy, Liptói-Tátra; Ezt most sajnos csak itthonról láthatjuk, de Zakopanéban több mint 40 cm a hó vastagsága; Kinek hogy tetszik ez a perspektíva?; Zakopane és a Giewont tegnap reggel; A Tátra a Korona-hegyről (Pieninek), napkelte előtt; A fotó március 15-én, vasárnap reggel készült a Tátrától kb. 140 km-re található Zagorzyce-ból; Túra a Tengerszem-csúcsra, 2 évvel ezelőtt; A Csorbai-tó és környéke madártávlatból; A Csorbai-tó; A Lomnici-csoport egy késmárki lakás erkélyéről.

A Magas-Tátra a Látó-kövekről; Halastó (Morskie Oko), 1929 – 1970; Zakopane és a Gubalówka a koronavírus idején.

Erdőtűz a Tátrában

Április 4-én, szombaton arra járó túrázók jelentették a Hegyi Mentőszolgálatnak (HZS), hogy füstöt láttak a Nagyszalóki-csúcs (Slavkovský štít) alatti, turisták által nem hozzáférhető területen. Az egyre növekvő füstről azonnal értesültek a tűzoltóságot, akik az oltáshoz a hegyimentők együttműködését kérték. A hegyimentők segítségével tudták a tűzoltók az oltáshoz szükséges anyagot a helyszínre szállítani, a tüzet kora este sikerült az ellenőrzésük alá vonni.

A tűzoltás utómunkálatai miatt másnap, április 5-én a Tarajka (Hrebienok) közelében több turistautat is lezártak, így le volt zárva az Ótátrafüredről a Tarajkára vezető zöld jelzésű turistaút, a szánkópálya, az Öt-forráson keresztül a Nagyszalóki-csúcsra vezető kék jelzésű út, valamint a Tarajkáról a Sziléziai házhoz vezető piros jelzésű turistaút. A lezárásokat hétfőn feloldották.

Forrás és fotó: https://www.hzs.sk

Felhívások, újabb szigorítások a Tátrában

Mint tudjuk a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) március 12-től a tátrai járásban (powiat tatrzański) élők kivételével le volt zárva a turistaforgalom előtt. A Lengyelországban is életbe léptetett, a koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében meghozott kormányzati döntések értelmében azonban nekik is be kellett tartaniuk bizonyos szabályokat, pl. hogy maximum ketten túrázhatnak együtt, kivéve, ha közös háztartásban élőkről van szó. Ennek ellenére a nemzeti park őrei még március második felében is több alkalommal találkoztak olyan, több főből álló kisebb csoportokkal, akik úgy túráztak a tátrai völgyekben, mintha mi sem történt volna, és a Facebookon is megjelentek fotók egy sízőkből álló csoportról. Ezeken kívül több baleset történt, melyeknél a TOPR hegyimentőinek beavatkozására volt szükség. Ez nagy veszélyt jelent a hegyimentők számára, hiszen ha kiderül, hogy a mentett személy koronavírussal fertőzött, több hegyimentőt is kizárhat a mentőakciókból, és mivel az állomány viszonylag kis létszámú, ez a szervezet működőképességét is veszélybe sodorhatja. A TOPR ezért azzal a kéréssel fordult a tátrai járásban élőkhöz, hogy ők sem menjenek a Tátrába. „Ha továbbra is előfordulnak ilyen esetek, mindenki számára bezárjuk a Tátrát” – mondta március 25-én Szymon Ziobrowski, a TPN igazgatója. Április 3-tól aztán a helyiek sem kirándulhatnak a nemzeti parkba, így ma már a Lengyel-Tátra teljesen le van zárva a turistaforgalom előtt.

175 éve született Dénes Ferenc

175 évvel ezelőtt, 1845. április 2-án Újterebesen (Trybsz), a Szepesség északi részén található (az I. világháború után Lengyelországhoz csatolt) faluban született Dénes Ferenc (1845-1934) gimnáziumi tanár, Tátra-kutató, turista és hegymászó, tátrai kalauzok szerzője, aki munkássága mellett azzal is beírta nevét a hegység történelmébe, hogy még idős korában is rendszeresen túrázott a Tátrában, és ezeken a túrákon feljutott az akkor elérhető csúcsokra is. Noha nem Lőcsén született, de már fiatalemberként megismerte a várost, ami végül az otthona lett. Volt ugyanakkor egy másik otthona – a Magas-Tátra. Az eperjesi és a nowy targi elemi iskola elvégzése után a lőcsei gimnáziumban érettségizett, Bécsben tanult, majd Pesten szerzett földrajztanári oklevelet. Később visszatért Lőcsére, ahol középiskolai tanárként dolgozott. Már gyermekkorában sokat járt a hegyekbe, ez a szenvedély bennük maradt. A bécsi tanulmánya során megismerte az Osztrák Alpokat, a magyarországi tartózkodása során pedig bejárta a Mátrát. Miután visszatért Lőcsére, minden szabad idejét Tátraszéplakon (Tatranská Polianka), ahol a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) tagjaként hegyivezetőként mászta a Tátra csúcsait.

Mosoly a kötélen

„Meredek gránitfal. A fal felső részén hegymászó pár látható. Az elölmászó a csúcskéményben halad, és nemsokára már fölér. Aztán csak néhány könnyű méter, a kőtömbökön és a gyepen át, és megáll a csúcson. Egyszer csak felkiált. Az elölmászó kiesik a kéményből, fejjel lefelé vagy húsz métert zuhan. Fokozatosan kitépi az összes szöget, magával rántja mászópartnerét, és együtt zuhannak még tíz métert. A kötél megakad egy sziklabevágásban, csodával határos módon megtartja a hatalmas rántást - a hegymászók megmenekültek. Lassan magukhoz térnek, megsebesültek és sokkot kaptak, de élnek. Következik a hosszadalmas, bonyolult ereszkedés a falból, és a traverzálás. Maguktól képesek erre, és szintén saját maguk vonszolják be magukat a Rabló menedékházba.

Nevetségesnek tűnik ez? - Nekem ugyan nem. Egy szemernyit sem. No és látják, amikor ezt a szerencsés végű kalandot a szereplői a menedékházban elmesélték, a ház rengett a röhögéstől.

Régen történt. A Rabló-házban ültem, és a lemenetelre készültem. Tizenhat éves voltam, szamárköhögésem és idült tüdőgyulladásom volt, beteges és rozoga voltam. Annál nagyobb volt a csodálatom a hegymászók iránt, akik a szomszéd asztalnál ültek. Hegymászó történeteket és élményeket meséltek egymásnak. Az elbeszélések számomra érdekesek, és drámaiak voltak, de mindenekelőtt nagyon vidámak. Egyetlen történetből sem hiányzott egy jó adag humor.

Lezuhant egy önkéntes hegyimentő a Ruman-csúcsról

2020. március 29-én este érkezett egy bejelentés a Hegyi Mentőszolgálathoz (HZS), hogy egy szlovák állampolgárságú személy nem tért vissza hegymászó túrája után. A férfi északról szeretett volna feljutni a Ruman-csúcsra (Rumanov štít), és mivel az előre meghatározott időpontig nem ért vissza a túráról, ezért barátja tájékoztatta a hegyimentőket. A hegyimentők a bejelentés után azonnal a rendőrség segítségét kérték a férfi mobiltelefonjának bemérése céljából, ami akkor már nem volt elérhető, ezzel egy időben két földi mentőcsapat indult a helyszínre. Végül március 30-án a kora reggeli órákban a Ruman-csúcs északi fala alatt megtalálták a 26 éves férfi holttestét, a földi maradványok elszállítására a lehető leghamarabb sor kerül majd. A baleset szomorú aktualitása, hogy az elhunyt a hegyimentők csapatába tartozik, önkéntes hegyimentőként tevékenykedett.

Forrás és fotó: https://www.hzs.sk

Szinte megállt az élet a tátrai menedékházakban

A koronavírus járvány természetesen a tátrai menedékházakat is érintette, március 13-tól kezdve további értesítésig szinte minden menedékház zárva tart. A tatry.sk portál információi szerint ez alól csak néhány kivétel van, ezek a Zamkovszky menedékház (Zamkovského chata), a Majláth menedékház (Majláthová chata), a Szoliszkó menedékház (Chata pod Soliskom) és a Poprádi-tavi hegyi szálló (Horský Hotel Popradské Pleso). Ezek is csak korlátozott üzemmódban működnek, ami azt jelenti, hogy kizárólag ablakon keresztül értékesítenek bizonyos árukat.

A Zöld-tó (Zelené pleso) partján álló Zöld-tavi menedékházat Tomáš Petrík működteti. „Teljesen zárva vagyunk, de itt kell lennünk. Vigyázni kell a menedékházra, ügyelni, hogy ne fagyjon be. Folyamatosan kell fűteni és elektromos energiát előállítani, a kazán és a fagyasztók működéséhez a nap 24 órájában fenntartjuk a fűtést és az áramtermelést” – mondta Petrík. A központi válságstáb szigorú intézkedései ellenére a Tátrába és a menedékházba továbbra is érkeznek turisták.

Érdekességek a Tátra történelméből

A Tátra felfedezésének története lenyűgöző. Feltárása során egyes csúcsok neve, az utak nyomvonalka többször megváltozott, és amikor az első turisták megérkeztek Havasaljára (Podhale), Zakopane falu még teljesen ismeretlen volt a külvilág előtt.

1. Ha a XIX. század végén nem építettek volna gátat a lefolyásához, akkor mára a Késmárki-Zöld-tó valószínűleg teljesen eltűnt volna.

2. A XIX. században, pontosan 1870-ben Walery Eljasz Radzikowski kiadta az „Útmutató a Tátrába, a Pieninekbe és Szczawnicába” (Ilustrowany przewodnik do Tatr, Pienin i Szczawnic” című kalauzát, ami olyan népszerű volt, hogy 1900-ig hat kiadásban jelent meg. Ez a turisták egyfajta bibliája volt. Íme egy részlet a kalauzból: „Vajon mi van a Tátrában, ami olyan erővel vonzza magához az embert, hogy hazatérve úgy tud hiányozni, mint egy szeretett ember? Milyen erő vonzza ide a legkülönfélébb foglalkozású, temperamentumú, nemű és életkorú embereket? Tudósok, természettudósok, művészek, költők, a gyönyörű természet szerelmesei úgy igyekeznek a Tátrába, mintha valami csodákkal teli kincseskamra lenne, és olyan élményekkel feltöltődve térnek onnan haza, ami érthetetlen azok számára, akik még nem voltak ott”.

Zárva a Tátra, elmarad a krókuszokért folytatott invázió

Évtizedek óta nem volt ilyen üres a Tátra. A lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) parkőrségének nem sok turistát kell visszafordítani a turistautakról, ami azt is jelenti, hogy idén tavasszal, a téli álmukat követően a mormoták nyugodtan bújhatnak elő téli járataikból, a medvekölykök is békésen kezdhetik tavaszi napjaikat, és a hamarosan nyíló krókuszokat sem tapossák le a turisták…

A tátrai turistautak csaknem üresek, a TPN igazgatóságának döntése alapján csak azok kirándulhatnak a Tátrában, akik lakcímkártyával igazolják, hogy a tátrai járás (powiat tatrzański) lakosai, másokat visszafordítanak. „Vannak, akik az ország más részéről érkeztek a Tátrába, őket visszafordítjuk, elmagyarázva nekik, hogy a koronavírus veszélye miatt túrázási tilalmat vezettünk be, mivel ez a betegség terjedéséhez vezethet” – magyarázta Edward Wlazło, a TPN őrség parancsnoka.

Lezuhant egy férfi a Tátra-csúcsról

2020. március 22-én a délelőtti órákban egy 34 éves szlovák férfi jelentette a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segélyvonalára, hogy 53 éves nagybátyja, akivel együtt mászták meg a Tátra-csúcsot (Vysoká) lezuhant. Korábban mindkét férfi esetében anamnézisre került sor. Miután a fiatalabb férfi egyedül tért vissza a csúcsról, és jelentette az esetet, a hegyimentők idősebb társa keresésére indultak, de nem sikerült őt megtalálni. A késő esti órákban személyes tárgyait megtalálták a Tátra-csúcs északi oldalán. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a mentőhelikopter vasárnap nem tudott felszállni, a keresést hétfőn reggel folytatták, melyet az erős szél és a 3. fokozatú lavinaveszély nehezített.

A hegyimentők megfertőződése megbéníthatja a mentőszolgálatot

A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) saját Facebook oldalán március 16-án felszólította a Havasalján (Podhale) és Zakopanéban élőket, valamint az oda érkező turistákat, hogy tartózkodjanak a hegyi kirándulásoktól. „A hegyimentők, a mentőhelikopter pilóták és a szerelők csapata olyan kicsi, hogy csoportunkban akár csak a betegség gyanúja is drasztikusan korlátozhatja a cselekvési lehetőségeket”. A TOPR hegyimentői arra kérnek mindenkit – még a Havasalja lakóit is, akik mentességet élveznek a mások számára lezárt Lengyel-Tátra látogatási tilalma alól – hogy emiatt tartózkodjanak a hegyi túráktól. „Gondolj arra, hogy valóban szükséges-e most a Tátrában túráznod?...” – fejeződik be a felhívás.

A felszólítás elsősorban azoknak szól, akik a lezárást követő napokban rendre megszegték a Tátrai Nemzeti Park (TPN) korlátozó intézkedéseit. „A TOPR a megelőző intézkedések részeként megpróbálja megelőzni a fertőzéseket, sőt, még annak gyanúját is, hiszen a ez bekövetkezik, az ezt követő karantén az azt követő hetekben gyakorlatilag cselekvőképtelenné teheti a mentőszolgálatot”.

Fotók és videók a Tátrából – 2020. március 1-15.

Gyömbér; Rendhagyó téli túra a Gyömbérre; Egy tátrai klasszikus; A Kopa-hágó felé; Valahol a Tátrában; Ismerős ez a kunyhó valakinek?; A Kápolna-csúcson (2155 m); Azt hiszem, ehhez nem kell kommentár; A Tátra 10 ezer méter magasságból; Tökéletes reggel; Éjjel a Nagy-Tarpataki-völgyben; Kilátás a Tátra-csúcsról; Az 1905-ben megnyitott Palota Szálló (ma Grand Hotel Praha) Tátralomnicon, akkor és most; Néhány nappal ezelőtt a Tátrában; Ángyán Krisztián: Naplemente.

Kicsit fújt a szél a Kis-Tarpataki-völgyben; Tátralomnic - Lomnici-csúcs --- 2020 március.

2020 márciusának első felében ezeket a fotókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

A lezárás ellenére szinte minden nap mentenek a hegyimentők…

2020. március 14-én, szombaton egy férfi kérte a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) segítségét, aki eltévedt a Swinica környékén.  Szerencsére semmi baj nem történt vele, de mivel egyedül nem volt képes biztonságos helyre jutni, ezért inkább hívta a hegyimentőket, akik visszakísérték a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch), majd a felvonóval levitték Zakopanéba.

A dolog szépséghibája, hogy március 12-től a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) összes útvonala le van zárva, a belépési tilalom azonban nem vonatkozik a Tátra kerület (Poviat Tatrzańskiego) lakosaira. Ennek ellenére a Halastó (Morskie Oko) felé vezető útról a parkőröknek több tucat embert vissza kellett fordítani, akiknek nem voltak dokumentumaik. A tilalom megszegéséért személyenként 500 PLN bírságot szabnak ki.

Egy volt vadász: egy hiúzbőrért annyit kaptam, mint az éves fizetésem

Ondrej Galko anyagilag szerette volna biztonságban tudni a családját, ezért vadászott például hiúzra és más vadállatokra. Ma ezen állatok megfigyelésének aktív résztvevője, és a vadászpuskát fényképezőgépre cserélte.

Éppen akkor érkeztünk meg hozzá, amikor Jarabában, az Alacsony-Tátrában egy barátja segítségére sietett, aki elesett a hóban. Minden idejét a természetben tölti. Ondrej Galko korábban erdész volt, ma erdészeti munkákat végez Brezno városának és kezeli az erdészházat. Ezenkívül részt vesz a nagyvadak megfigyelésében.

Ez azonban nem mindig volt így. A kommunizmus idején vadászott hiúzra, rókára, sőt nyestre is, aztán a zsákmányt eladta nyugatra. Abban az időben a műszőrme nem volt olyan jó minőségű, mint ma. „A nők keresték a jó minőségű bőrt, amiből sapkát és gallért lehetett készíteni. Elég jól lehetett vele keresni, ami jelentősen hozzájárult a családi költségvetéshez” – magyarázza Galko. A lenyúzott bőrök értékesítésével próbálta segíteni a családját. „Fiatal családom volt, két gyerek, akik tanulni akartak” – mondta és hozzátette, hogy abban az időben nagyon alacsony volt az erdészek fizetése. „Egy hiúzbőrért megkaptam az éves fizetésemet” – emlékszik vissza.

Utazás a Tátrába és a Pieninekbe

Maria Steczkowska a XIX. század közepén több alkalommal ellátogatott Zakopanéba és a Tátrába. 1858-ban „Képek a Tátrába és a Pieninekbe tett utazásról„ (Obrazki z podróży do Tatrów i Pienin) címmel adta ki kiadta emlékeit ezekről az utakról. Íme néhány tipp, amelyet a Tátrába induló hölgyeknek adott: „Tehát miután kedvenc olvasnivalónkkal letelepedtünk Zakopanéban, induljunk a hegyekbe, ahová meggyötört lelkünk epekedve vágyakozik; mosolyogva menjünk, mert minden nehézség csodálatosan szép benyomásokkal jutalmaz minket, amely mindig velünk marad. Mindenkinek, aki a hegyekbe indul, azt tanácsolom, hogy szerezzen egy kényelmes és erős lábbelit, mert a szűk és vékony cipő egyetlen kiránduláshoz sem megfelelő.

Rendkívüli intézkedések a koronavírus miatt - Lezárták a Tátrát!

Forrás: Depositphotos.com

Ahogy azt az oldal olvasói is bizonyára tudják, a koronavírus miatt hazánkhoz hasonlóan Európa több országában, így a szomszédos Szlovákiában és a Tátra északi oldalán, Lengyelországban is korlátozó intézkedéseket vezettek be. Mivel csak a mai napon több, ezzel és a következő napokban tervezett túrákkal kapcsolatos kérdés érkezett hozzám, az alábbiakban megpróbálom összefoglalni a Tátrába készülőket érintő, ott életben lévő intézkedéseket, korlátozásokat.

Nem célom, hogy az általános helyzetről beszámoljak, erre ott vannak a különböző hírcsatornák, itt kimondottan csak a Tátrába és a környékére indulni szándékozókat érintő korlátozásokról lesz szó.

A bejegyzést igyekszem folyamatosan frissíteni, de előre is elnézést kérek érte, ha az nem lesz mindig percre pontos.

Ivan és Ľubka szokatlan kalandja a Tátrában: mi van a hó alatt?

Az elmúlt meleg télen nem sokáig aludtak a medvék a Tátrában. Már február végén felébredtek, és azonnal élelem után kezdtek kutatni. Ebben az időszakban egy szlovák sítúrázó a törpefenyők között találkozott egy példánnyal, és bár szerencsésen megúszta a találkozást, élete végéig nem fogja elfelejteni ezt a napot. Ivan (59) és felesége, Ľubka (51) gyakran tesznek sítúrát a Tátrában, ahol néhány nappal ezelőtt nem mindennapi kalandban volt részük. „Annak ellenére, hogy hegyivezetőként sok mindent megtapasztaltam, a február utolsó napján történteket nehéz lesz felülmúlni” – mondja Ivan, és azonnal elkezdi mesélni, mi várt rájuk szombat délelőtt, a Fonatos (Velická Kopa) alatt.

Tragikus szombat a Tátrában, eltévedt magyar turisták az Alacsony-Tátrában

2020. március 7-én a délutáni órákban szemtanúk jelezték a Hegyi Mentőszolgálatnak (HZS) egy síelő lezuhanását, aki megpróbált lesíelni a Lomnici-csúcs (Lomnicý štít) déli lejtőjén. A kedvezőtlen látási viszonyok miatt nem sikerült vele vizuális kapcsolatot kialakítani, a csúcsra közlekedő felvonó munkatársaitól szerzett információk szerint viszont megerősítést nyert, hogy a Kartátik-vályú (žlab Kartárik) alsó részén egy emberi test található. A helyszínre érkező hegyimentők megállapították, hogy a síelő a kb. 700 méteres függőleges zuhanás következtében az élettel összeegyeztethetetlen sérüléseket szenvedett, holttestét az ótátrafüredi halottasházba szállították.

Szombaton tragikus baleset történt a Tengerszem-cscúsra (Rysy) vezető turistaúton is, a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) hegyimentőit a délutáni órákban riasztották a helyszínre. A nagy magasságban történt kicsúszás és zuhanás következtében a balesetet szenvedett 30-40 év körüli nő életét sajnos nem sikerült megmenteni, halálának oka valószínűleg fejsérülés volt.

Fotók és videók a Tátrából – 2020. február 16-29.

Irány a Kis-Viszoka; A hó és a szél közös szerzeménye; Túra az Ék-hegyre; Szemtől szemben; A Murowaniec menedékház holdfényben; Gyönyörű felvétel, nem mindennapi látószögből; Úton a Swinicára; A Tátra a Nagykőről (Skalisko, 1293 m); Zakopane, háttérben az Osobita csúcsa; A Tátra a levegőből; Pihenő, Az elemek egész hétre feltöltve; A TOPR hegyimentői gyakorlatoznak a Murowaniec menedékháznál; A tátrai zerge. Galya-kilátó és a Tátra; Magas-Tátra 2020.

2020 februárjának első felében ezeket a fotókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

Utcaképen (Street Wiew) elérhető a Téry és a Hosszú-tavi menedékház

A 15 éves Google Maps alkalmazás a közelmúltban további utcaképekkel gazdagodott. Ennek keretében a szolgáltató egy speciális kamera segítségével meglátogatta a Magas-Tátrában lévő két ismert és népszerű hegyi kunyhót, a Téry (Téryho chata) és a Hosszú-tavi menedékházat (Zbojnícka chata), melyek a Tátra legmagasabban fekvő menedékházai közé tartoznak. „Talán aggódnunk kellene, hogy ezek a hagyományos túracélpontok az otthoni karosszékből is elérhetők lesznek, de ennek ellenére szívesen hozzájárultunk az Utcakép létrehozásához, mivel ez lehetővé teszi, hogy a fogyatékossággal élők vagy az idősebb, túrázni bármilyen okból nem képes természetkedvelők legalább virtuális túrát tegyenek a Tátrában” – mondta Peter Dragúň, a Szlovák Turisztikai Klub (KST) elnöke. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy ez a szolgáltatás a fiatal és egészséges emberek számára is vonzóvá teheti a gyönyörű tájat, melyért érdemes megtenni a több száz méter szintkülönbséget. „A befektetett energia többszörösen megtérül, ráadásul a túra végén a menedékházakban elfogyaszthatunk egy csésze illatos, gőzölgő teát” – mondta a KST vezetője.

A tátrai medvék ébredeznek téli álmukból

A Tátrában élő medvék lassan felébrednek téli álmukból, a természetvédelmi szakemberek szerint ebben az időszakban nagyon fontos egészségügyi feladatokat látnak el a természetben, hiszen megtisztítják az erdőt az elhullott állatoktól. „Február végén a tátrai völgyekben megjelennek az első medvenyomok. Egy viszonylag nehéz időszakot követően – a téli álom során csak a korábban testükben felhalmozott zsírtartalékból nyerték ki a túléléshez szükséges energiát – lassan közeledik a tavasz, és ezek a vadállatok ismét jóllakhatnak” – magyarázta Pavol Majko, a Tátra Nemzeti Park Igazgatóságának (Správa TANAP) igazgatója.

A Tátra meséje

Messze innen, túl az Óperencián található egy különös hegység, a nagy Turtur hegység, amelyet manapság Tátrának neveznek, s amely a világ legkisebb magashegysége. Nem magasságra kicsi ez a hegység, csúcsai ugyanúgy az égig érnek, mint az Alpoknak, hanem kiterjedésre kicsi, Lengyelország szélétől számítva annyi csupán, mintha Késmárkról elmennénk Lőcsére.
Vulkáni működés, kőzetfelgyűrődés millió évekkel ezelőtt: a tudósok valahogy így magyarázzák a keletkezését, de én nem vagyok tudós, csak egy mesemondó, akinek a zsákjában száz mese lapul, s ezek között természetesen akad olyan is, amely ennek a különleges hegységnek a születését meséli el. Igen ám, de merőben másképp meséli el, mint ahogy azt a tudósok tudják, ugyanis az én mesém szerint a Tátra nem holmi természeti erők által, hanem egyenesen az Úr akaratából, ama bizonyos hat napnak egyikén, mondhatni, némi kacskaringóval teremtetett.

65 éve történt a Magas-Tátra főgerincének első téli csoportos végigjárása

65 évvel ezelőtt, 1955. február 23-án vette kezdetét a Magas-Tátra főgerincének első téli csoportos végigjárása, amely a Liliom-hágótól (Ľaliové sedlo) a Kopa-hágóig (Kopské sedlo) tartott. Ez volt a főgerinc harmadik téli bejárása, amely abban az időben szokatlanul nagy médiafigyelem mellett zajlott. A téli főgerinc 1955. február 23-án Ótátrafüreden kezdődött, ahonnan a résztvevők Arno Puškáš vezetésével (aki nem volt a mászócsapat tagja) – Ivan Kluvánek (28 éves), František Kele (19 éves), Ivan Lehotský (23 éves), Ján Vozatár, Milan Mereš (22 éves) és Jozef Psotka (20 éves) – Poprádon, Liptóújváron és Perbenyén keresztül jutottak el Podbanszkóra (Podbanské). A főgerinc végigjárás alatt bőven volt lehetőségük megtapasztalni a tátrai időjárás változatosságát. Néhány nappal később két fotós csatlakozott a csoporthoz, Vladimír Koštial és Miloš Brix a külvilág felé igyekeztek bemutatni a mászás részleteit.

A csoport 1955. március 5-én 17 óra 25 perckor érkezett meg a Kopa-hágóba, majd az egykori Késmárki menedékház (Kežmarská chata) előtt barátok, orvosok és újságírók vártak rájuk. A mászás résztvevőinek érzéseit, benyomásait a Csehszlovák Rádió élő adásban közvetítette a rádióhallgatók felé. A főgerinc téli csoportos bejárásával a mászók nagy álma teljesült, a bejárásnak köszönhetően pedig az akkoriban nem túl ismert hegymászás egyre népszerűbbé és érthetőbbé vált a laikusok számára is.

Lejátszották az első - engedély nélküli - jégkorongmérkőzést a Halastavon

Február 22-én szokatlan esemény zajlott a Tátra legnagyobb tava, a Halastó (Morskie Oko) felszínén. Azon a reggelen – szokatlan módon – önkéntesek egy csoportja elkezdte megtisztítani a tó felszínét a hótól. Mindezt azért, hogy a tó jegének egy részét előkészítsék egy jégkorong mérkőzés lejátszására. A játékosok, vagyis a nowy targi "Szarotek" jégkorong egyesület tagjai korcsolyáikkal otthonosan mozogtak a tó felszínén, felállították a kapukat, ezután perig az éppen ott tartózkodó turisták egy errefelé teljesen szokatlan látványnak lehettek szemtanúi. „A Tátrai Nemzeti Park (TPN) munkatársai kedvezően fogadták az ötletet, amelyért ezúton is köszönetet szeretnénk mondani. A megvalósítás jól sikerült, így biztosan lesz folytatás, jövőre azonban a második ilyen lehetőséget már nagyobb felhajtással kívánjuk megvalósítani” – mondta az esemény egyik kezdeményezője.

Tragédia a Késmárki-csúcson

2020. február 21-én este érkezett a bejelentés a Hegyi Mentőszolgálathoz (HZS) két lengyel hegymászó eltűnéséről, akik nem tértek vissza a Késmárki-csúcsra (Kežmarský štít) tervezett túrájukról. A bejelentést tevő családtagok nem tudták megmondani, hogy melyik mászóútvonalon tervezték megmászni a csúcsot. Az autó, amellyel érkeztek, a bejelentés időpontjában a Fehér-víz (Biela voda) parkolójában volt. Péntek napközben és éjjel a Tátra magasabban fekvő területein havazott és erős szél fújt, ennek következtében a látótávolság szinte a nullával volt egyenlő. Szombaton a kora reggeli órákban javultak az időjárási körülmények, így a hegyimentők kérték a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának közreműködését, melynek helikoptere fedélzetére vette a hegyimentőket, akik a Késmárki-csúcs falain és lejtőin, valamint a közeli csúcsokon kezdték meg az eltűnt hegymászók keresését.

Fotók és videók a Tátrából – 2020. február 1-15.

Februári reggeli kilátás Zakopanéból; Mentőakció a Kurtyka-kuloárban; Lubló vára és a Tátra; Ezért a kilátásért érdemes; Hajnali kilátás a Turbacz csúcsáról; Különleges felhők a Tátra fölött; A Rovátka télen; A Magas- és a Bélai-Tátra egy repülőgép fedélzetéről; Egy nap Zuberecben; Zakopane holdfényben; Csillagképek rendszere a legmagasabb lengyel hegycsúcsok felett; Napnyugta előtt; A Tátra Krakkóból; A Tátra Királya; No comment.

Lengyel kerékpáros csoport a Késmárki-Zöld-tó felszínén; Tatry Ice Master 2020; Halny, 2019. november; Téli túra a Zerge-hegyre.

2020 februárjának első felében ezeket a fotókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

Március 1-től emelkednek a belépők a Lengyel-Tátrában

A Gazeta Krakowska szerint 2020. március 1-től emelkednek a belépők árai a Tátrai Nemzeti Parkban. Jelenleg egy normál belépőért 5 PLN-t fizetünk, a kedvezményes jegyért pedig 2,50 PLN-t. Márciustól a normál jegy 6 złotyba, a kedvezményes jegy 3 złotyba fog kerülni. A 7 napos jegy ára felnőtteknek 30 PLN, kedvezményesen 15 PLN lesz. A normál csoportos jegy ára 10 személyenként 54 PLN, kedvezményesen 27 PLN lesz.

A döntést a park működési költségeinek növekedésével magyarázzák. Mindehhez hozzá tartozik, hogy a nemzeti park belépőkből befolyó összeg 15%-a kerül a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálathoz kerül. Ezen felül forrásokat különítenek el többek között az oktatással, megfigyeléssel, természetvédelemmel és az útvonalak felújításával kapcsolatos tevékenységekhez. Az eddigi utolsó áremelésre 2014-ben került sor.

Forrás és fotó: https://tatromaniak.pl

Hová túrázhatunk 3-as lavinaveszély esetén a Lengyel-Tátrában?

Az alábbiakban hasznos tanácsokkal igyekszünk szolgálni azzal kapcsolatban, hogy hol lehet biztonságosan, félelem nélkül túrázni 3. fokú lavinaveszély esetén a Lengyel-Tátrában. Ilyen körülmények között a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) hegyimentői nem ajánlják a Tátra magasabban fekvő részeire vezető túrákat. Ilyenkor sokan kérdezik, hová lehet menni ilyen körülmények között? Megjegyezzük, hogy gyakorlatilag egyetlen turistaúton sem garantálható a 100%-os biztonság. A hármas lavinaveszély azonban nem azt jelenti, hogy sehová sem túrázhatunk.

A zergegyökér és a zergehíd

Zergegyökér

A monda szerint a zergék kedvelt elesége, az édes zergegyökér (Doronicum austriacum / Osztrák zergevirág) hegymászáshoz ás aranykereséshez is kiváló, sőt, az embernek is hasznos lehet. Egy régi tátrai könyvben ez olvasható: „A Kerek-tónál… sok zergegyökér található. A zergék szívesen eszik ezt a gyökeret, amelyet a lábukkal kaparnak ki. Ez a gyökér édes, és ha az ember megeszi, bátorságot nyer belőle a sziklamászáshoz.”

Zergehíd

Egy angol iskolai olvasókönyvből származik az a vadász-lódítás, hogy az anyazerge nagyon gyakorlatiasan oldja meg gidájának a kisebb szakadékokon való átjutását. Mégpedig úgy, hogy ő maga helyezkedik el hídként a szakadék fölé, mire a kisgida először anyja hátára, majd onnét a szakadék túlsó szélére ugrik. Ez a történet azonban a zergék, valamint a sziklás vidék ismerőit nem tévesztheti meg. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az átlag 1 m testhosszúságú zerge nyújtózkodva sem hidalhat át 1,5 méternél nagyobb szakadékot. Márpedig annak a gidának, amelyik anyját a sziklás terepen követni tudja, a másfél méteres szakadék átugrása nem jelenthet gondot.

Fotó: Pernye Attila

75 éve evakuálták a Rohácsi-völgyben lévő partizánkórházat

A második világháború alatt a Liptói-Tátra északi részén fekvő Rohácsi-völgy (Roháčska Dolina) sorsa rendkívül viharos volt, az ott zajló drámai események 1944/1945 fordulóján érték el csúcspontjukat. Akkoriban szlovák és szovjet partizánok csoportjai érkeztek a Rohácsi-völgybe, akik megszállták Bölényfalu (Zwerówka) környékét. December elején azonban a katonákat meglepték az Oszobita (Osobitá) felől érkező németek, ami teljesen váratlanul érte a partizánokat. Az összecsapás mészárlásba torkollott, melynek során 20 embert öltek meg, őket a Foltos-völgy (Látaná Dolina) torkolatánál található kis temetőben helyezték örök nyugalomra. A többi partizánnak sikerült elmenekülnie az Elülső-Szalatin (Predné Salatín) felé, ahol az egyik erdei kunyhóban az ápolónők kórházat rendeztek be számukra. Ma a Zverovka menedékháztól (Chata Zverovka) ide, az egykori Partizánkórházhoz (Partizanská nemocnica) vezet a sárga jelzésű turistaút.

Figyelmeztetés a viharos szél miatt – két halott egy sípályán

A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) arra kéri a Tátrában, a Tátra környékén tartózkodó turistákat, hogy a következő néhány órában mondjanak le a hegységben történő rútázásról. A Mentőszolgálat Facebook oldalán vasárnap az alábbi közlemény jelent meg:

„A következő napokban a Tátrában nagyon erős szél várható. A meteorológusok szerint a legerősebb széllökések hétfőn várhatóak, ezek mértéke már most (vasárnap délután) is elérheti a 100 km/h-t. Arra kérünk mindenkit, hogy mindenképpen tartózkodjanak a hegyekben történő túrázástól. Az erdőhatár felett szinte lehetetlen a mozgás, az erdőkben pedig a fák jelentenek halálos veszélyt”.

Megnyitották a Lomnici-nyereg sípályáját

Az elmúlt hét havazásainak köszönhetően február 8-án megnyitották a Lomnici-nyereg (Lomnické sedlo) sípályáját. A múlt heti, látszólag kedvezőtlen időjárás sok havat hozott a Tátrába. Február 8-tól a síelők ebben a szezonban először használhatják Szlováki legmagasabban fekvő sípályáját, melynek megnyitása mint mindig, ezúttal is a természetes hótól függ. „A Lomnici-nyereg 1240 méter hosszú lejtőjét jelenleg 1-2 méter vastagságú hóréteg borítja, a síelés feltételei nagyon jónak mondhatóak. A síelők 2190 méter tengerszint feletti magasságból indulva 5,5 km hosszú sípályán csúszhatnak le Tátralomnicra” – mondta el Tátraváros önkormányzatának illetékes szakembere. Az elmúlt hét közepén 50 cm-rel vastagodott a hóréteg, így igaz hogy két hónappal később, mint a 2018/2019-es téli szezonban, de megnyithatták Szlovákia egyik legmeredekebb lejtőjét a síelők előtt. A nyeregből induló, gondozott pálya átlagos lejtése 46,91 %, a fekete jelzésű szakasz szintkülönbsége 439 méter.

Fotók és videók a Tátrából – 2020. január 16-31.

A Gerlachfalvi-csúcs; Halo-jelenség a Halastó felett; A Tátra a Bükkből; Tátra-csúcs, 2020. január 15; Tatry Ice Master 2020; Téli panoráma a Lomnici-csúcsról; A Tátra madártávlatból; A Jég-völgyi-csúcs, előtte pedig a legendás Kőparipa; A Téry-menedékház télen; Úgy tűnik, elkészült a hóból faragott teherhordó a Rainer-kunyhónál; Túra a Volovecre a Liptói-Tátrában; A Hosszú-tavi menedékház felé; Üdvözlet a Téry menedékházból; A Chochołowi-völgy, a menedékház közelében; Farkas az Alacsony-Tátra főgerincén; A Konrád-menedékház esti fényei.

Sas út – 2020. január 3; Biztonságban a Tengerszem-csúcsra (Rysy) téli körülmények között, A Tengerszem-csúcsra vezető turistaúton január 25-én történt halálos balesetben elhunytra emlékezve.

Tátrai Trilógia télen, elsőként

Két fiatal lengyel mászó, Wadim Jabłoński és Michał Czech elsőként mászta át a három nagy tátrai északi falat egyetlen túra keretében, mindössze 44 óra alatt.

A Weber-csúcs (Malý Kežmarský štít), a Ganek (Gánok) és a Nagy-Menguszfalvi-csúcsok (Velký Mengusovkský štít) északi falai 900, 800 és 900 m magasak. Ezek megmászása a hegységet kedvelők számára hasonló presztízzsel bír, mint az Alpok nagy északi falaié (Eiger, Matterhorn, Grandes Jorasses). Télen értelemszerűen ugrásszerűen nagyobb kihívás őket egyenként is megmászni, hát még egyvégtében. A két lengyel srác erre vállalkozott, depó és utánpótlás nélkül, minden felszerelésüket a hátukon cipelve 44 óra alatt teljesítették a túrát. Az elejétől a végéig gyalogosan közlekedtek, a falak ugyanis nem egymás mellett találhatók.  

Az idei szezonban 30 farkas kilövését engedélyezték Szlovákiában

Az idei farkasvadászati idény kezdete, vagyis november 1. óta 11 farkast lőttek ki a Tátrai Nemzeti Park külső védelmi övezetében. Bár ez a tevékenység teljesen legális, a nemzeti park illetékesei szerint ez túl nagy veszteség ezen az adott területen. „Nem örülünk ennek, mivel ez jelentős hatással van a Tátrában élő farkas populációra. A farkasok a nemzeti parkban védettséget élveznek, de amikor zsákmány után kutatva lemennek a hegyek lábához, ott levadásszák őket. Ahogy szinte minden farkast, akik az évek során a Tátra védett területén éltek” – mondta el Pavol Majko, a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság (Správa TNAPAu) igazgatója.

Az idei tátrai Betlehem kisebb a korábbi években megszokottnál

A Magas-Tátrában, a Rainer-kunyhó mellett immár évek óta minden télen hóból készülő Betlehem ezúttal kisebb lett, mint azt a korábbi években megszokhattuk. A kunyhó üzemeltetője, Peter Petras szerint ennek oka elsősorban a hóhiánynak tudható be. „A Betlehem elkészítésének kezdetéán kevés volt a hó, ezért ezúttal kisebb méretűre terveztük. A Betlehem általában 4,5 x 5 méter, és 3,5 méter magas, az idei azonban csak 3 x 4 méter alapterületű lett. A belső kialakítás viszont minden évben ugyanaz, a szent család, Jézus, Szent József és Szűz Mária látható hóból kifaragva” – mondta Petras.

A betlehemi jászol zsaluzatot előre elkészítették, de az erős szél megrongálta az alapot, így újra elölről kellett kezdeniük. Karácsony után jött a hó, amelyet összegyűjtöttek a ház körül, majd belapátolták és tömörítették. Ez a hó viszont elég száraz volt, ezért nem volt teljesen megfelelő a születési jelenet előkészítéséhez. „A boltozat kissé megsüllyedt, ami nehézségeket okozott a faragásban. Később azonban kétszer is havazott, tehát a természet is hozzájárult a munkánk sikeréhez, majd jöttek az erősebb fagyok, ezért azt gondolom, ha egy kicsit stabilizálódik az időjárás, a betlehem a lehető leghosszabb ideig állni fog majd.

Újabb halálos baleset a Tengerszem-csúcsra vezető úton

A Tátrai Önkéntes Menőszolgálathoz (TOPR) január 25-én, szombat délután érkezett bejelentés egy. a Tengerszem-csúcsra (Rysy) vezető turistaúton történt balesetről, ahol nagy magasságból lezuhant egy turista. A mentőhelikopter azonnal a helyszínre repült, a balesetet szenvedett nő életét azonban már nem lehetett megmenteni, a kb. 400 méteres zuhanás során szerzett sérülései következtében a helyszínen életét vesztette.

Az utóbbi napokban sajnos szinte mindennaposak a Tengerszem-csúcsra vezető turistaúton a balesetek. Éppen a szombati baleset előtt egy héttel szintén halálos baleset történt, de a hegyimentőknek számos más, súlyos sérüléssel járó balesetnél is be kell avatkozniuk.

2019 baleseti statisztikája a HZS adatai alapján

Ahogy a megelőző évek, így 2019 is nehéz év volt a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) életében, ismét emelkedett a beavatkozások és sajnos a tragikus véget ért balesetek száma. Amíg a hegyimentőknek 2018-ban 2763 esetben kellet beavatkozni, addig 2019-ben ez a szám 2886-ra nőtt, ami 4,5%-os növekedést jelent.  Ismét a sípályákon történő beavatkozások száma volt a legmagasabb, ilyenre összesen 1973 esetben volt szükség. Ez a szám némileg alacsonyabb, mint a megelőző évben (1996 eset), ezzel ellentétben viszont jelentős mértékben, 19 %-al nőtt a sípályán kívüli sérülések száma.

Amíg a hegyimentők 2018-ban 767 esetben segítették a túrázókat, hegymászókat, síalpinistákat, siklóernyősöket, kerékpárosokat és más hegyvidéki látogatókat, 2019-ben ez 913 esetben történt. Ezek a balesetek elsősorban a jelzett túraútvonalakon és turistautakon kívül, de könnyű terepen történtek. A II. fokozattól nehezebb hegymászó terepen 51 balesethez kellett mentőakciót szervezni.

A téli zárlat ellenére is van hová túrázni a Magas-Tátrában

A Magas-Tátrában a téli szezon immár évtizedek óta hagyományosan a jelzett turistautak egy részének lezárásával kezdődik. Nem kell azonban síelőnek vagy hegymászónak lenni annak, aki a Tátra téli szépségeit szeretné élvezni. A Magas-Tátra Turisztikai Szövetség (Združenie cestovného ruchu Vysoké Tatry), mint a Tátra Információs Irodák (Tatranské informačné kancelárie) üzemeltetője egy egyszerű térképet készített, amely az egész évben hozzáférhető turistautakat mutatja, melyek téli túrázásra is alkalmasak. Ezt a térképet a Magas-Tátra Régióval (Región Vysoké Tatry) együttműködve beillesztették egy új, a téli turizmust népszerűsítő szórólapba, amely az információs irodákban és szövetséghez csatlakozott szálláshelyeken hozzáférhető.

Azt szeretnénk, hogy a látogatók egész évben örömmel jöjjenek a Tátrába, ezért úgy döntöttünk, hogy elkészítünk egy térképet, amely télen is motiválja a turistákat. A szezonális lezárásról általában a tilalmak és a lezárt utak felsorolásával tájékoztatják a nyilvánosságot, mi azonban ezzel ellentétes megközelítést alkalmazunk, megmutatva azt, ami ebben az időszakban is megengedett.

Fotók és videók a Tátrából – 2020. január 1-15.

A Giewont 2020 első napján, az Őzike-szikláról (Sarnia Skala); Január 2-án ilyen panoráma várt a Ruszin-tisztáson; Felhőmentes kék ég, szikrázó napsütés a Gasienica-völgyben; Újév napján a Konrád-púpon; Néhány friss fotó január második napján a Gyömbérről; Ez tényleg mágikus hely; A Tátra a Babia Góra csúcsáról; A tátrai villamos vonalán a modern szerelvények mellett néhanapján láthatjuk a múlt népszerű modelljeit is; Téli idill az Alacsony-Tátrában; Jaszczurówkai „Jézus Szent Szíve” kápolna - 2019. december 28; Telihold a Kriván felett; Csillagfényes éjszaka a Nagyszalóki-csúcs felett; A Tátra madártávlatból. Wejście na Gerlach (2655 m n.p.m.) - 06.01.2020; A Tátra élő legendája, Viktor Beránek gondolatai az életről; Újévi túra a Lomnici-csúcsra.

Megtalálták a két napja eltűnt turista holttestét

A Tátrai Önkéntes Menőszolgálat (TOPR) hegyimentői vasárnap óta eltűntként kerestek egy lengyel turistát. A 42 éves férfi holttestét a hegyimentők kedden délután észlelték a mentőhelikopter fedélzetéről a Świnica és a Zawrat közötti turistaút közelében, a Niebieskia-torony (Niebieska Turnia) alatt. Miután a férfi személyazonosságát később a családja is megerősítette, egyértelművé vált, hogy a 42 éves Paweł valószínűleg nagy magasságból történő kicsúszás következtében életét vesztette.

200 éve született Hunfalvy János

200 évvel ezelőtt, 1820. január 21-én a Szepes megyei Nagyszalókon, Johann Hunsdorfer néven szepesi szász családban született Hunfalvy János (1820-1888) a magyar tudományos földrajz megalapítója. Tanulmányait Késmárkon, Miskolcon (ahol magyarul is megtanult), Eperjesen, Berlinben és Tübingenben végezte. A berlini egyetemen megismerkedett a kor vezető geográfus professzorának, Ritter Károlynak tanításaival, amelynek szellemében – részleteiben továbbfejlesztve azt – maga is egész életén át tevékenykedett. A reformkor és a szabadságharc korának számos vezető személyiségéhez szoros barátság fűzte. 1846-ban bátyja – a kiváló nyelvész tudós – mellett a statisztika és történelem tanára lett a késmárki líceumban, ettől az állástól azonban a szabadságharcban való részvétele miatt megfosztották és börtönbe zárták. Szabadulása után Pestre költözött, ekkor írta „Egyetemes történelem” című háromkötetes művét. 1860-ban Darmstadt-ban jelent meg „Magyarország és Erdély képekben” című háromkötetes műve. A Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban levelező tagjának választja, 1863-tól a tudós társaság rendes tagja, a Magyar Földrajzi Társaság alapító elnöke.

Két halálos baleset a Lengyel-Tátrában

Január 18-án, szombaton délelőtt 10 óra előtt két balesetről is bejelentés érkezett a Tátrai Önkéntes Menőszolgálat (TOPR) ügyeletére. Mindkét baleset a Tengerszem-csúcsra (Rysy) vezető turistaúton történt, az egyik baleset sérültje szerencsére nem szenvedett komolyabb sérüléseket, és egyedül le tudott ereszkedni a hegyről, a másik baleset érintettje, egy 34 éves lengyel turista viszont nem élte túl a több száz méteres kicsúszást, testét kb. 200 méterrel a Tengerszem (Czarny Staw pod Rysami) felett találták meg.

Néhány órával később, délután 14 óra előtt halálos kimenetelű baleset történt a Gránátok (Granaty) közelében is, ahol az előző balesethez hasonlóan egy turista nem élte túl a nagy magasságból történő kicsúszást.

Hol veszélyeztetik a lavinák a Halastóhoz vezető utat?

Az év nagy részében a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető út az egyik legegyszerűbb és legbiztonságosabb turistaút a Tátrában. Ez aligha meglepő, elvégre szinte lapos, aszfaltozott útról beszélünk. Jelentős havazás után azonban az útvonal akár halálos csapdává is válhat. Az útvonalon ugyanis számos hely van, amelyeket különösen veszélyeztetnek a lavinák, amelyek a múltban tragikus baleseteket okoztak. A Bialkai-szénégető (Palenica Białczańska) parkolóból induló úton több helyen is láthatjuk a lehetséges lavinaveszélyre figyelmeztető táblákat. Az első a Mickiewicz-vízesések (Wodogrzmoty Mickiewicza) közelében található, ahol az út a Wołoszyn hatalmas lejtőinek lábánál balra fordul. Ez egy viszonylag rövid szakasz, vagy legalábbis jelentősen rövidebb, mint a következő.

Éjszakai ködkísértet – így készült az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb fotója

Nehéz elhinni, hogy a fenti kép valódi-e? Pedig az! Ismerjük meg elkészítésének részleteit. „Figyelem! Ez nem fotómontázs!” – így kezdődik a fotó készítőjének leírása, amely Cris Froese Pics felhasználó néven található meg a Facebookon. A fotós teljesen véletlenül egy igazán nem mindennapi jelenséget tapasztalt 2019. december elejének egyik éjszakáján a Lengyelország déli részén található Tábla-hegyek (Góry Stołowe) egyik legismertebb pontja, a Nagy-hasadék (Wielki Szczeliniec) csúcsán. Azon az éjszakán az Ükapa fotelje (Tron Pradziada), A Nagy-hasadék legmagasabb pontja feletti fényviszonyok – elsősorban a hegy felett megjelenő felhők miatt – nem voltak tökéletesek.

A tilalom ellenére ismét petárdáztak a Tátrai Nemzeti Parkban

A mögöttünk hagyott szilveszter éjszakáján a tilalom ellenére ismét tűzijátékok robbanásának  hangját lehetett hallani a Tátrai Nemzeti Parkban (TANAP). Pavol Majko, a TANAP Igazgatóság vezetője szerint a legnagyobb „cirkusz” Csorbató (Štrbské Pleso) környékén volt. „Máshol is voltak robbanások, ezért csalódott vagyok és fel vagyok háborodva. Úgy érzem, ez egy szélmalomharc az emberekkel” – mondta az igazgató. A nemzeti park minden évben karácsony és újév közeledtével felhívást intéz a turistákhoz annak érdekében, hogy petárdák és tűzijátékok nélkül teljenek el az ünnepek, emellett a nemzeti parkokban a természetvédelmi törvény egyértelműen tiltja a pirotechnikai anyagok és a tűzijátékok használatát.

A geológusok ismeretlen tó maradványait találták a Tátrában

A Szlovák Tudományos Akadémia (SAS) geológusai egy tó maraványait találták meg a Tarajkától (Hrebienok) keletre fekvő völgyben. A vizsgált területen először finoman laminált lerakódásokat dokumentáltak, amelyek a fákon megtalálható évgyűrűkhöz hasonlóan a gleccserek éves növekedésének ütemét jelzik. Ezt a szaknyelv varv néven ismeri, képződése ciklikus, periodikus jelenségekhez kötött. Ezen kívül megtalálták olyan szúnyogok és más vízi rovarok maradványait, amelyek manapság csak a legmagasabb hegyi tavakban fordulnak elő. Minderről a SAS szóvivője, Monika Hucáková tájékoztatta a nyilvánosságot.

A varv a skandináv országokra jellemző, eredete a gleccserhez és annak a nyári hónapokban tapasztalható egyre gyorsabb felmelegedéséhez kapcsolódik. "Ez a jelenség csak néhány tóban fordul elő, kizárólag organogén lerakódások alatt, amelyek még ma is vannak a Tátrában" - mondta a SAS Földtudományi Intézetének egyik munkatársa. A geológusok varvákon kívül olyan vízi rovarokat is dokumentálták, amelyek képesek túélni akár az 5-7 Celsius fokos hőmérsékletet is, ezek jelenleg csak a legmagasabb hegyi tavakban vannak jelen.

Fotók és videók a Tátrából – 2019. december 16-31

A Szent Anna templom Javorinán, télies hangulatban; A Malompataki-völgyben; Kis házikó a nagy hegy lábánál; A Giewont december 11-én kora hajnalban; Sokunk kedvence; A Magas-Tátra az Alacsony-Tátrából; A Nagyszalóki-csúcs tegnap délelőtt; Túra a Placslivóra a Liptói-Tátrában; Merry Christmas; Ilyen a tél a Kócs-hegységben, úton a Nagy-Kócsra; Fagyos reggel a Tátra alatt; Szepes vára és a Tátra; A Tátra Salgó várából; A Gasienica-völgyben; A Lomnici-csúcs Tátralomnic fölött.

2019 decemberének második felében ezeket a fotókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást, egyúttal minden Tátra rajongónak boldog, tátrai túrákban gazdag új évet kívánok!