Hogy viselkedjünk viharban a hegyen?

A vihar az egyik leggyakoribb veszélyforrás, amelyet tavasszal és nyáron a Tátrában megtapasztalhatunk. Hogyan viselkedjünk villámlás közben, és mindenekelőtt hogyan kerüljük el azt? Emlékeztetni szeretnénk mindenkit, hogy a légköri kisülések a déli és délutáni órákban fordulnak elő. Ezért érdemes feláldozni magunkat, és hajnalban felkelni, hogy a legveszélyesebb órákban már a csúcsok és gerincek alatt legyünk. Fontos emlékeztetni mindenkit, hogy különös figyelmet kell fordítani a visszavonulás során előforduló esetleges nehézségekre – sok baleset történik az átgondolatlan, ideges menekülés során. Ezenkívül figyelemmel kell kísérni az időjárás előrejelzést, akár már otthon is, akár a menedékházak monitorjain. Javasoljuk továbbá a mobiltelefonra telepíthető viharfigyelő alkalmazások használatát. Ha az előrejelzés villámlást jelez, meg kell változtatnunk az útiterveket.

Fotók és videók a Tátrából – 2020. június 16-30.

A TOPR mentőhelikoptere Kuźnice fölött; Az Elülső-tó a Lengyel-Öt-tó völgyében; Kilátás a Tompa-hegyről; A Ruman-tó a Ruman-völgyecskében; A lengyel motorosok is vártak a határnyitásra; A Kápolna-csúcs a másik oldalról; A Racskó-tavak a Racskó-völgyben; Gólyacsalád a Tátra előtt; Tegnapi felvételek a Tátra különböző részeiből; A Fenyves-tavi völgy a Kapor-csúcsról; Zergeportré a Téry menedékház felé vezető úton; Így tornyosultak ma a vihar előtt a felhők a Tátra főgerincén; A Tengerszem-csúcs felé; A Nagy-Fehér-tó kicsit szokatlan perspektívából; Szép túra Zárból a Zöld-tóhoz.

A Tátra madártávlatból; Lengyel-Öt-tó völgye; Zakopane a koronavírus járvány elején, március-április fordulóján; Túralehetőség a nyári szezonra: A Kis-réti-völgyön keresztül a Konrád-púpra, kommentár nélkül.

Lezártak két népszerű turistautat a Tátrában

A TANAP Állami Erdészet (Štátne lesy TANAPu) felhívja a Magas-Tátra látogatóinak figyelmét, hogy biztonsági okokból lezárták a Jávor-völgyön (Javorová dolina) keresztül a Kis-Nyereg-hágóba (Sedielko) vezető zöld jelzésű, valamint a Hátsó-Rézaknák völgyén (Zadné Meďodoly) a Kopa-hágóba (Kopského sedlo) vezető kék jelzésű túraútvonalat. Erre a lépésre a turistaútra zuhanó száraz és elhalt fák és faágak közvetlen kockázata miatt volt szükség. A ŠOP SR nyilatkozata szerint a TANAP erdészei a turistaútvonalak közelében élő ritka madárfajok fészkelésének időszakát követően, 2020. szeptember 1. után folytathatják a fák eltávolítását, a fenti két turistaút addig zárva lesz.

Eddig a TANAP Állami Erdészet közleménye. A helyzet azonban – ahogy az a hiking.sk cikkében olvasható – jelen esetben sem ilyen egyszerű. Az állami erdészet szerint a kiszáradt fák veszélyeztetik a látogatókat, de nem tudják eltávolítani őket, mert a természetvédelmi hatóság nem adott erre engedélyt. Az állami erdők szerint a bezárás oka a szárított fák által a turistákat fenyegető közvetlen veszély. „Mivel a Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelmi Hivatala ebben az időszakban nem értett egyet a fák eltávolításával, a TANAP Állami Erdészet, mint a Tátrai és a Pieniny Nemzeti Park túraútvonalainak kezelője arra kényszerült, hogy további értesítésig bezárják a népszerű útvonalat” – mondta Martina Petránová, az állami erdészet szóvivője.

Nem közlekedhetnek elektromos robogók a Lengyel-Tátrában

A Tátra Nemzeti Park (TPN) vezetősége a nemzeti park területén betiltotta az elektromos robogók közlekedését. Ez elsősorban a Halastó (Morskie Oko) felé vezető aszfaltozott turistautat érinti, amelynek felülete megfelelő lenne az ilyen robogókkal történő közlekedésre. „Túl veszélyes” – összegezte Szymon Ziobrowski, a TPN igazgatója.

Egy évvel ezelőtt történtek az első tesztelések a Halastóhoz vezető úton az elektromos robogók használatára. A kísérletekben részt vett többek között Łukasz Wantuch, Krakkó városának tanácsosa is, aki maga is támogatta azt az elképzelést, hogy elektromos robogók helyettesítsék a lovaskocsikat. Azzal érvelt, hogy ezzel a módszerrel a lovakat mentesítenék a megterhelő munkától, az emberek számára pedig továbbra is könnyen elérhető lenne a tó. A nemzeti park őrei akkoriban figyelmeztették a robogókkal közlekedőket, büntetést azonban – mivel nem volt jogalapja – nem szabtak ki.

Búcsúzik a második tátrai fogaskerekű

A Csorba és Csorba-tó közötti „Zubačka” 1970-ben épült a csorbatavi Északi Sívilágbajnokságra, és azóta is a svájci Schweizerische Locomotive und Machinenfabrik Winterthur (SLM) és a Brown, Boveri & Cie, Baden (BBC) által gyártott fogaskerekű motorvonatok járnak rajta. Az ötven éves járművek testvérei ugyan még Svájcban is közlekednek, de már csak kisegítésként, így a Felvidéken is időszerű lett a cseréjük.

A fogasnak volt elődje, a Kassa-oderbergi Vasút (KsOd) 1898-ban helyezte üzembe a közel azonos nyomvonalon haladó vonalát, persze még gőzüzemmel, de 1932-ben leállították és a negyvenes években a pályát is elbontották, mivel a Tátrai Villamos Poprádról induló vonatai és a Csorbáról indított új, autóbuszos kapcsolatot elegendőnek és akkoriban korszerűbbnek gondolták.

Megelőzte a korát, csaknem elfeledték – 425 éve született Frölich Dávid

Frölich Dávid (1595-1648) neve szerepel ugyan a lexikonokban, de elsősorban a Tátra csúcsainak egyik első megmászójaként. Ennél jelentősebb hagyatéka azok a német, latin és magyar nyelvű kalendáriumok, amelyek közül néhányat a cikk írója is kezébe vehetett néhai főnöke jóvoltából, aki nagy szerelmese volt a régi kiadványoknak.

Frölich (de írják Fröhlichnek is) a Késmárkhoz közeli Leibicben született. Bár a szlovák munkákban szlovák tudós emberként szerepel, valójában szepességi német, azaz cipszer volt, aki természetesen megtanult szlovákul is, de magyarul anyanyelvi szinten tudott. Azokban az időkben az eszes gyerekeket a Szepességből Németországba küldték tanulni, ő történetesen az Odera melletti Frankfurtban diákoskodott, és több mint tíz évet utazgatással töltött.

Átmenetileg lezárják a Halastóhoz vezető utat – Kiterjesztik az on-line parkolást

A Tátrai Nemzeti Park (TPN) tájékoztatása szerint átmenetileg és részlegesen lezárják a Lengyel-Tátra legnépszerűbb kirándulóhelyéhez, a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető aszfaltutat. A felújítás oka az útvonal közel 2 km-es szakaszának teljes felújítása, melynek köszönhetően az útvonal utolsó szakasza könnyebben járható lesz a fogyatékkal élők és a kisgyermekes családok számára. A lovaskocsik végállomását jelentő Hajfű-tisztástól (Włosienica) a tóig tartó úrszakasz felújítása június 29-én hétfőn kezdődött, és az időjárástól függően előreláthatólag július 10-ig tart. Az első héten előkészítő munkálatokat (a kátyúk kitöltése, a felület kiegyenlítése) végeznek, ezen a héten azonban a turistaút még nyitva lesz, bár a túra során átmeneti nehézségek előfordulhatnak. A következő héten, július 6-a körül kezdődik az út aszfaltozása.

A nagy fenyőormányos a tátrai erdők újabb kártevője

A pusztító szélviharok és a betűzőszú után újabb ellensége akadt a Tátrában található erdőségeknek, mégpedig nem más, mint a nagy fenyőormányos (Hylobius abietis), mely a rovarok osztályába, a bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és az ormányosbogár-félék családjába tartozó faj. Európától Japánig honos, fenyvesekben él, néha tömegesen elszaporodik és a fenyők kérgének rágásával súlyos károkat okoz. Előszeretettel rágja a fiatal tűlevelű facsemeték kérgét, így a lucfenyőét, a borókafenyőét, vörösfenyőét vagy a jegenyefenyőét.

Tíz érdekesség az egykori Tátráról

Turistaként ma teljesen tiszta képünk van a Tátráról: gyönyörű kilátások, turistautak hálózata, nemzeti park és a turisták tömege. 100-200 évvel ezelőtt azonban a Tátra arculata lényegesen különbözött a ma megszokott arculattól. Nézzük, milyen volt a Tátra őseink idejében:

1. A juhok legeltetésének megszüntetése számos gyönyörű tisztás fokozatos eltűnését, természetes újraerdősítését eredményezte a Tátrában. 1955-től a korábbi legelőterületek 46 %-a eltűnt.

2. 1987-ig a szlovák Tátrai Nemzeti Park (TANAP) a Nyugati-Tátrát (a Csendes-völgy kivételével) nem foglalta magában.

3. A múltban a Lengyel-Öt-Tó völgyében (Dolina Pięciu Stawów Polskich) lévő menedékházakba lovakkal szállították a szükséges anyagokat.

4. Az 1980-as évekig a Mickiewicz-vízesések (Wodogrzmoty Mickiewicza) melletti tér buszmegállóként szolgált az akkoriban menetrend szerint közlekedő PKL buszjáratok számára.

Egy nap alatt a Tengerszem-csúcsra, a Babia Góra-ra és a Śnieżka-ra

2020. június 20-án két lengyel fiatalember, Rafał és Radek nagyon ambiciózus és érdekes projektet hajtott végre. Céljuk az volt, hogy három csúcsot meghódítsanak 24 órán belül. Ennek önmagában valószínűleg nem lenne hírértéke, ha nem tudnánk, hogy ez a három csúcs a Tengerszem-csúcs (Rysy), a Babia Góra és a Śnieżka, vagyis a Tátra legmagasabb lengyel csúcsa mellett a Żywieci-Beskidek és a Karkonosze legmagasabb csúcsa. Rafał így emlékszik erre az „őrült napra”:

A Tátra vizuális (nem)látogatási rendje

A projekt készítője Jakub Rusnák, ez az oldal a saját amatőr projektje, amely minden bizonnyal tartalmazhat hibákat. Aki bármilyen hibát talál, észrevételeit küldje el az info@neporiadok.sk címre.

A projekt célja, hogy a TANAP tisztiviselői által összeállított, sokszor bonyolultnak tűnő látogatási szabályokat érthető vizuális formájúvá alakítsa.

A szerző szeretne rámutatni, hogy a jelenlegi szabályok sokak számára kevéssé ismertek, így pedig nem csak a látogatók, de a hazaiak is tudatosan figyelmen kívül hagyják azokat.

A projekt szerzője szerint ennek a tudatlanságnak köszönhetően a Tátrában nem érzékelhető a nyilvánosság nyomása arra vonatkozóan, hogy ezeket a szabályokat a hétköznapi sítúrázók vagy magashegyi turisták részére is kedvező irányban megváltoztassák.

Fotók és videók a Tátrából – 2020. június 1-15.

Egyszerűen csak a Tátra; Tündérek földje; Nem megszokott fotó a Gąsienica-tisztásról; Szlovákiában június 3-tól megnyithattak a strandok és a fürdők; Aktuális fotó a Téry menedékháznál; Oszterva, pár nappal ezelőtt; Szombati fotók a Mormota-halomról; Kemény fiúk a puha hóban; Vihar előtti csend a Rainer kunyhónál; Újabb fotók a múlt hét végéről, ezúttal az Ék-hegyről; Nagy-Szoliszkó – gyönyörű, de csak hegymászóknak, vagy hegyivezetővel; Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch); 100-as teherhordó verseny 2020 (Juraj Petranský emlékverseny) – Nosičská stovka 2020; Esőmentes gyönyörű szivárvány az Óriás-vízesésnél; Napkelte a Zerge-hegyen, június 10-én fantasztikus felhőtengerrel. Ék-hegy (Starorobociański Wierch).

A szinte láthatatlan, ezért varázslatos hiúz

Nem láttam, ahonnan jött. Amikor észrevettem, már ott ült előttem.
Eurázsiai hiúz (Lynx Lynx)

Az eurázsiai hiúz a minket körülvevő természet legtitokzatosabb fenevadja. A hiúzzal kapcsolatos első tapasztalataim majdnem 15 évesek, akkor még távcsővel a kezemben, kamera nélkül. Az első hiúznyomok felismerése, az útvonalak és az időpontok feljegyzése az akkoriban számomra még ismeretlen nyomok, jelek rögzítése.

De az idő haladtával egyre több tapasztalatot szereztem, és az elmúlt 15 évben kb. 30 alkalommal találkoztam ezzel a fenevaddal. Nagyon nagyra értékelem ezeket a találkozásokat, melyek élénken élnek az emlékeimben. A hiúzokról készült fotókon sosem a fénykép minőségét nézem, mindazonáltal a fotósnak sok mindenen át kell esnie egy ilyen ritkaságszámba menő fotó elkészítéséért. Éveken át tartó megfigyelés, megismerés és millió gondolat, miért, mikor, hol, hogyan?

Vége a téli zárlatnak, kezdődik a nyári szezon

Június 14-én befejeződött a téli zárlat, június 15-től ismét túrázhatunk a Tátra magasabban fekvő jelzett turistaútjain. A turisták számára ismét megközelíthetővé válnak a völgyek felsőbb részei, a hágókon át vezető turistautak és a magashegyi csúcsok. Fontos tudni azonban, hogy a Magas- és a Liptói-Tátrában, 1800-2000 méter felett, elsősorban az északi lejtőkön és az árnyékos területeken számítani lehet hófoltokra, a régi hó maradványaira, ezek keresztezéséhez maximális figyelemre van szükség. Ugyancsak megfontolandó, hogy a kora reggeli és a késő délutáni órákban, amikor a hőmérséklet lecsökken, ezek a területek akár le is jegesedhetnek.

A tapasztalt Tátra-járók számára ismert tény, hogy a Tátrában a nyári hónapokat a nagy melegben hirtelen képződő viharok jellemzik. Ezek a hegyekben fokozott kockázatot jelentenek a turisták egészségére, életére nézve. „Ezekben a hónapokban fokozott figyelemmel kell kísérni az időjárás alakulását, a viharokra figyelmeztető előrejelzéseket, melyeket általában kellő idővel előre jeleznek az arra hivatott szolgálatok. A túrákra célszerű a kora reggeli órákban elindulni annak érdekében, hogy a déli órákban már visszafelé tartsunk. Erre azért van szükség, hogy az esetleges viharok ne kitett terepen, nagy magasságban érjenek minket. Senkinek nem ajánlott egyedül túrázni a hegyekben” – tanácsolják a hegyimentők. Ne feledjük, hogy akár egy kisebb sérülés, vagy egy látszólag jelentéktelen orientációs problémából adódó kimerültség esetén a túra nehezen befejezhetővé válik.

Kettős tragédia a Zawraton – a halálba menekültek a vihar elől

Június 13-án, szombat reggel a Zawrat-hágó (Zawrat) alatt arra elhaladó turisták egy holttestet találtak. Értesítették a hegyimentőket, akik azonnal helikopterrel repültek a helyszínre, akik a holttest megközelítése közben újabb holttestet találtak a hágó közelében. Ekkor még nem voltak ismertek kettős haláleset körülményei, a helyszíni vizsgálatot követően a délutáni órákban azonban a hegyimentők olyan információkhoz jutottak, melyek alapján körvonalazódtak előttük a tragédia valószínűsíthető körülményei. A megszerzett információk és a nyomok arra utalnak, hogy a szerencsétlenül járt turisták péntek éjszaka a Zawrat-hágón bivakoltak, ahol megtalálták szészagatott sátrukat. A péntek éjjel a hegyekben tomboló vihar elől valószínűleg gyorsan el akarták hagyni a gerincet és védettebb helyre akartak ereszkedni. A sietséget bizonyítja az a tény is, hogy a hágóvasakat és a túracsákányt is a Zawraton hagyták. Sajnos a felszerelés nélkül megkezdett menekülés a még mindig havas vályúban tragikus véget ért – a nő és a férfi a helyszínen életüket vesztették.

125 éve nyitották meg a Sziléziai házat

125 évvel ezelőtt, 1895. június 2-án nyitották meg a Felkai-völgyben a Sziléziai házat. A menedékház felépítésének körülményeiről, valamint az átadási ünnepségről az alábbiakat olvashatjuk a Turisták Lapja 1895. évi 5-6. számában, Petrik Lajos tollából:

„A Turisták Lapjában már többször volt alkalmunk arról a serény tevékeny­ségről megemlékezni, melyet a M. K. E. Sziléziai Osztálya a Magas-Tátra érdeké­ben kifejt. Az ezen osztály élén álló férfiak külföldön hathatós propagandát csináltak és kirándulások rendezésével a német turistákat a Magas-Tátra felé irányították. Legtöbb érdemet szerzett e téren a Sziléziai Osztály tevékeny titkára, dr. Ottó A. boroszlói tanár, ki a Grieben-féle Reisebibliothek kiadásában meg­jelent úti kalauzával a külföldi, német turisták tanácsadója és útmutatója lett. De a Sziléziai Osztály legszebb sikereit a gyakorlati téren érte el. Működése terének a Felkai völgyet választván, kiépítette a Hosszútótól a Lengyel-nyeregre vezető utat, úgy hogy ez a kirándulás valódi sétaúttá vált. Ugyancsak a szilé­ziaiaknak köszönhetjük azt, hogy a Gerlachfalvi csúcs ma eléggé könnyen és veszély nélkül mászható meg, mert a legrosszabb helyeken lánczokat és vaskap­csokat alkalmaztak.

On-line parkolójegy a Bialkai-szénégető parkolóban

A Tátra Nemzeti Park bejelentette, hogy elindítja az első e-parkolójegy értékesítő szolgáltatás tesztelését a Lengyel-Tátrában. A tesztelés helyszíne nyilvánvaló volt – a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető turistaút kezdetén található Białkai-szénégető (Palenica Białczańska) parkolója. Ennek oka az, hogy ez a parkoló nyitja meg a kaput a turisták számára a Halastó felé, amely az egész Tátra egyik legszebb pontja, ennek köszönhetően ez a legzsúfoltabb parkoló.

Hogyan működik majd a foglalási rendszer? A TPN szerint a következő napra történő vásárlás az érkezés előtti napon legkésőbb 18:00-ig lehetséges. A foglalás igénybevételének feltétele a parkolóba reggel 8:00 óráig történő megérkezés. A parkolási jegyet ki kell nyomtatni, vagy el kell menteni a telefonra. Ez mindenképpen fontos, mert a parkolóban sokszor problémák vannak a lefedettséggel. A tervek szerint a 400 férőhelyes parkoló kapacitásának felét, vagyis 200 parkolóhelyet lesz lehetőség előzetesen lefoglalni.

A menedékházak lassan visszetérnek a megszokott működéshez

A koronavírus járvány elleni védekezés érdekében meghozott intézkedések újabb lazítását követően Szlovákiában a menedékházak és menhelyek működése lassan ismét megközelíti a szokásos működési rendet. Néhány korlátozás azonban továbbra is fennmarad, ezek elsősorban a beltéri tartózkodásra és a szálláslehetőségekre vonatkoznak.

A megrendelt ételeket most már a belső térben is felszolgálják, nem csak a teraszon, a belső térben viszont maszkot vagy kendőt kell viselni, az idegenektől való távolságnak pedig legalább 2 méternek kell lennie. Ennek köszönhetően az étkező kapacitása korlátozott – mutat rá Danka, a Zamkovszky menedékház munkatársaira. Nagyobb turistatömeg esetén számítani kell arra, hogy csak a külső teraszon tudunk leülni. A belső térbe történő belépés előtt továbbra is fertőtlenítenie kell a kezet.

A menedékházak örülnek annak, hogy akkor is elszállásolhatják a turistákat, ha a szobák nem rendelkeznek saját fürdőszobával, továbbá az egyszobában egymást követő vendégek között nem kell 24 órás zárlatot tartani. Továbbra is fennáll, hogy egy szobában csak együtt érkező vendégeket (vagy családokat) lehet elszállásolni. „Egy csoport vagy egy család mehet egy szobába, a tetőtérben még nem biztosítunk szállást” – mondta Tomáš Petrík, a Zöld-tavi menedékház bérlője.

Fotók és videók a Tátrából – 2020. május 16-31.

Napkelte és napnyugta a Tátra fölött, Osztornyáról; Ki tudna ellenállni egy ilyen reggelinek ebben a környezetben?; 100 éve született Szent II. János Pál pápa; A Lomnici-csúcs nyugati fala és a Közép-orom; A Tátrában a legmagasabb; A Kápolna-csúcs a Gasienica-Fekete-tó fölött; Medve a Lengyel-Jávor-völgyben; Csütörtöki fotó naplemente idején, középpontban a Jég-völgyi-csúccsal; Sokak kedvence, a Tar-pataki-vízesés; A Kápolna-csúcs, ezúttal északról, úgymond szemből; A Lengyel Nemzeti Parkok a Biebrzanski Nemzeti Parkban élő hiúzcsaládról készült fotókkal köszöntötték ma az édesanyákat; Czorsztyn vára, a Czorsztyni-víztározó és háttérben természetesen a Tátra; A TOPR ún. „Hosszú kötél” technikával végrehajtott evakuációs gyakorlata a Kis-Kápolna közelében; Egy lehetséges, izgalmas útvonal a Lomnici-csúcsra, természetesen csak hegyivezetővel, A Tátra Tarnówból. 2020 májusának második felében ezeket a fotókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

Folytatódik a Zamkovszky menedékház rekonstrukciója

A téli szezon sok turistát vonzott a Magas-Tátrába, amely a Zamkovszky menedékházban (Zamkovského chata) is érezhető volt. „Sokan csatlakoztak a „Doby Tatry” (Hódítsd meg a Tátrát) kihíváshoz, ennek talán köszönhetően is a szlovákok ismét felfedezték a téli Tátra varázsát, amely talán varázslatosabb, mint egy nyári mese. Nem veszünk részt a kihívásban, de rajta vagyunk az ügyön. De néhány turistának az a kihívás, hogy ideérjen” – mondja nevetve az üzemeltető, Andrej Kalinčík. Sokan vesznek részt ebben a kihívásban, így a turisták számának növekedése azzal jár együtt, hogy javítani kell a menedékház nyújtotta szolgáltatások színvonalát.

Hercegnői bútorok a késmárki múzeumban

A szülők gyakran mondják a késmárki múzeum legfiatalabb látogatóinak, hogy itt megláthatják, milyenek voltak régen a hercegnők. Ez különösen akkor fordul elő, amikor meglátják a gazdagon díszített bútorokat. Bár Késmárkon soha sem élt hercegnő, a múzeum gyűjteményében megtalálhatók olyan bútorok, amelyek egy hercegnőhöz tartoztak. Hogyan kerültek ezek ide? Sokszor nem csak az emberek, hanem a tárgyak útjai is bonyolultak, és különféle körülmények, véletlen egybeesések által irányítottak. Ugyanez vonatkozik a cikkben tárgyalt bútorokra is.

A Magas-Tátra a XIX. század utolsó harmadában vált a turizmus népszerű központjává. Amikor a császári-királyi kiváltságnak számító, újonnan megépített Kassa-Oderbergi vasútvonalon bárki számára elérhetővé vált, ez a vonzó természeti látnivaló egyre több látogató számára vált divatos célponttá. A társadalmi presztízst és csillogást a legmagasabb arisztokrácia soraiból származó látogatók biztosították, melyek között kétségtelenül fontos szerepet játszottak a Habsburg-dinasztia tagjai. Ezek egyike volt Klotild főhercegnő.

Hét meglepő tény a Tátráról

Ahogy az élet más területein, a Tátrában sem minden olyan, ahogy a logika sugallja. Lássunk néhány információt, amely sokak számára meglepő lehet:

1. A 2159 m magasságú Błyszcz formálisan nem tekinthető csúcsnak, mivel a Błyszcz és a Sebes-hegy (Bystrá) közötti gerincen nincs süllyedés.

2. A látszattal ellentétben az Ornak menedékháztól (Schronisko w Hali Ornak) a Sebes-hegyre vezető út rövidebb, mint a csúcsra vezető bármelyik szlovák út.

3. A Kiry-ben lévő útjelző tábla, hasonlóan a Białkai-szénégető parkolóban lévő táblához, a ténylegesnél sokkal hosszabb menetidőt mutat. A tábla szerint az Ornak menedékház 1 óra 40 percre van, míg a valóságban kb. 1 óra. alatt fel lehet érni.

4. A Volovec (Voloviec) korábban a Rohács-csoport (Roháče) csúcsaihoz tartozott.

5. A Chochołowi-völgy (Dolina Chochołowska) nem Chochołów község határában található.

6. A Brzeziny és a Gąseinica-tisztás (Hala Gąsienicowa) között vezető kerékpárút rendkívül kellemetlen macskaköveken halad.

7. Csorbató (Štrbské Pleso) település nem tartozik Tátravároshoz (Vysoké Tatry).

Forrás és fotó: https://portaltatrzanski.pl

A TPN vállalkozót keres légi áruszállításhoz

A lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) olyan társaságot keres, amely helikopterrel felszállítja az építési anyagokat a Nyugati-Tátra csúcsaira vezető utak javításához. 60 köbméter faanyagot kellene felszállítani a Nyugati-Tátra három csúcsára, a Volovecre (Wołowiec), a Rákonyra (Rakoń) és a Háromnapos-hegy (Trzydniowiański Wierch) melletti Czubikra (Czubik). „A szlovákok visszautasították a turistautak javításához szükséges anyagok helikopterrel történő szállításának gondolatát. Manapság, amikor minden złoty számít, ez olcsóbb megoldásnak ígérkezik, mint emberi erővel felvinni a faanyagot. Utóbbi megoldás hosszú ideig tartana és sok emberre lenne szükség. Kíváncsian várjuk, hogy az állatok hogyan reagálnak majd a helikopterre. Ha kiderül, hogy jól, akkor hasonló módon szálltjuk majd az építőanyagot a Magas-Tátrában történő útfelújítási munkákhoz is, ahol sürgősen jelentős felújítást kell végrehajtani a Zerge-hegy (Kozi Wierch) környezetében.

Mégsem lesz via ferrata az Elülső-Szoliszkóra

Mivel a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság (Správa TANAPu) ellenzi a tervet, valószínűleg nem építik meg az Elülső-Szoliszkó (Predné Solisko) csúcsára tervezett látványos via ferrata utat a Magas-Tátrában. A nemzeti park közölte, hogy újabb helyszínre tesznek javaslatot az ilyen típusú tevékenység számára. Az újabb halasztással nem ért egyet a via ferrata útvonal megépítését kezdeményező Szlovák Turisták Klubja, amely 2017-ben részt vett a szlovák-lengyel turisztikai infrastruktúra fejlesztésére irányuló, határokon átnyúló Interreg projekt előkészítésében. A projekt forrásait felhasználva biztosított vasalt utat terveztek kiépíteni a Malompataki-völgyből (Mlynická dolina) egy sziklabordán keresztül az Elülső-Szoliszkó csúcsán álló kereszthez.

Fotók és videók a Tátrából – 2020. május 1-15.

A Gyömbér-csoport a Liptói-Tátrából; Tátralomnic és a Lomnici-csúcs; Kilátás a Dénes-csúcs közelében található Tomko-barlangból; Újabb barlang, ezúttal a Raptawica-barlang; A Tátrában visszatért a tél; A Telgárt melletti viadukt sokaknak ismerős lehet; Hmmm…; A Hosszú-tavi menedékházban így tesznek eleget a koronavírus járvány terjedését megelőző követelményeknek; Jakub ismét repült egyet a Tátra felett...; Az egyik legismertebb, legkedveltebb...; Tátrai patak, de vajon melyik?...; Hétfői pillanat...; Az Alsó-Nefcer-vízesés a Nefcer-völgy torkolatában; Jávor-csúcs. Siklóernyővel a Beszkidektől a Tátráig; A Tátra 365 napja – Timelapse

Várbörtön egy kirándulásért – Tények és legendák Késmárkról

A mítoszok és legendák ősidők óta hozzá tartoznak a várak és kastélyok történetéhez, ez alól a késmárki vár sem kivétel. A vár egykori kapitányának feleségét, Beata Łaska-t börtönbe zárták, mert állítólag turistaként kirándult a Magas-Tátrában. Ezzel erkölcsileg vétkezett férje ellen, aki több évvel fiatalabb volt nála, aki ezért őt bezáratta a vár tornyába. A Késmárki Múzeum igazgatója, Erika Cintulová megerősítette, hogy ez a várhoz fűződő történet sokat segít a vár népszerűsítésében, elsősorban a lengyel turisták ismerik a vár úrnőjének történetét.

„Beátát – amikor Késmárkra érkezett – elbűvölte a közeli Tátra szépsége, férjét azonban hiába próbálta erről meggyőzni, Albertnek más keltette fel az érdeklődését, így tehát a vár úrnője nélküle indult a Tátrába, más kérmáski polgárok társaságában. Valószínűleg a Zöld-tóhoz indultak. A korabeli késmárki adóskönyv többek között a következőket írja: „Łaska asszonynak nagyon megtetszett a vidék szépsége, és az Úr 1565-ik évében több városi polgár kíséretében a hegyekbe utazott” – magyarázta Nora Baráthová történész.

Halálos zuhanás a Tengerszem-csúcsról

2020. május 18-án délután a lengyel Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) ügyelete kérte a szlovák Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét, miután a lengyel hegyimentők adatai szerint a két ország határán emelkedő Tengerszem-csúcs (Rysy, 2499) közelében lezuhant egy lengyel turista. A lengyel hegyimentők mentőhelikoptert küldtek a helyszínre, akik azt észlelték, hogy a csúcs szlovák oldalán lezuhant személy nem mutatott életjelet. Az információkat átadták a szlovák hegyimentőknek, akik a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának helikopterével a kora esti órákban lehozták az 56 éves lengyel turista maradványait a Rejtett-völgyből (Ťažká dolina), és átadták a rendőrség illetékeseinek.

Forrás és fotó: https://www.hzs.sk

Újra indulhatnak a lovaskocsik a Halastóhoz

Az elmúlt hétvégétől, május 16-tól a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető turistaúton ismét igénybe vehetik a turisták a lovaskocsik szolgáltatásait, melyet a Tátrai Nemzeti Park (TPN) vezetősége 2020. március 12-én függesztett fel a koronavírus járvány terjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedések részeként. Szymon Ziobrowski, a TPN igazgatója jelentette be, hogy a május 16-17-i hétvégétől ismét közlekednek a lovaskocsik a Halastó felé, a szállítható személyek számát azonban nyolc főre korlátozták (korábban felfelé 12, lefelé 15 utast szállítottak a lovaskocsik). Ezen felül a fuvarosok vállalták, hogy olyan válaszfalakat szerelnek fel a kocsikra, mellyel az utasokat el tudják választani egymástól. Mielőtt a nemzeti park végleges hozzájárulást adna a folytatáshoz, ellenőrizni fogja a lovaskocsik biztonságos átalakítását.

Fotók és videók a Tátrából – 2020. április 16-30.

A Gąsienica-völgy Ząb-ról; Egykor és most; Tegnapi fotó a Felkai-völgyből; Tavaszi nyugalom a Tátra alatt; Tavaszi napnyugta; Ezért a panorámáért megéri; Német katonai temető Vázsec határában; Martin Malicky gyönyörű fotói a Téry menedékház még mindig havas környezetéről; Akinek hiányzik a Tátra; Podhale; A Tátra Nowy Targ környékéről; Tavaszodik, Csak mert szép; A Tátra csúcsai Kacwinból; Sokunk kedvelt gorál öregapója is alkalmazkodik a járványhelyzethez. Tengerszem-csúcs, 2017. január.

2020 áprilisának második felében ezeket a fotókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

Tudnivalók a tátrai felvonók jelenlegi működéséről

A koronavírus elleni védekezés során meghozott intézkedések enyhítésének egyik jeleként 2020. május 1-től ismét járhatnak az ülőliftek és egyéb felvonók az Alacsony- és a Magas-Tátrában. Ez azt jelenti, hogy komoly szigorításokkal, de május elejétől a turisták ismét használhatják a Magas-Tátra és Chopok néhány felvonóját. A szigorú biztonsági intézkedések:

- Minden utasnak kötelező a szájat és az orrot egyaránt takaró maszk használata

- Jegyvásárlás online ajánlott, de egy-egy kasszát kinyitnak mindenhol

- Fizetés mindenhol csak kártyával lehetséges, készpénzt nem fogadnak el

- A felvonóra történő beszállás csak a kijelölt folyosón

- A beléptető kapuknál 2 méternyi távolság kötelező

- A kabinokat vagy ülőszékeket naponta fertőtlenítik

- Ételt és italt a büfék csak ablakon keresztül árusítanak

- A liftek kezelő személyzetének kötelező a maszk és kesztyű viselése

- Korlátozták a liftekkel egy  időben szállítható utasok számát: négy-, illetve hatszemélyes felvonón max. 2 fő, 15 személyes kabinba max. 4 fő, a tarajkai siklón egy kocsiban max. 8 fő, Chopokon a 24 személyesbe max. 7 fő, Chopokon a fogaskerekűn max. 20 fő.

Milyen formában működnek jelenleg a Lengyel-Tátra menedékházai?

Az alábbiakban megpróbálom összefoglalni, hogy a május 4-től elvileg ismét megnyitható lengyel-tátrai menedékházak jelenleg hogyan működnek. A határok sajnos továbbra is zárva vannak, vagyis a Magyarországon élő turistáknak ez jelenleg csak információként szolgál. A koronavírus járvány terjedésének megakadályozása érdekében márciusban mehozott szigorító intézkedések feloldásának folymatatában azt gondolom, hogy hosszú távon azért ezek fontos információk lehetnek, melyek hatása vélhetően a határok későbbi esetleges megnyitását követően is érzékelhető lesz.

A koronavírus járvány terjedésének megakadályozása érdekében a menedékházaknak meg kell felelniük számos biztonsági szabálynak, melyek jelenleg gyakorlatilag megakadályozzák a házakat abban, hogy teljes üzemben működjenek, ahogyan korábban ezt megszoktuk. A Tátrában néhány menedékház kínál szállást, míg mások jelenleg még nem, és az étkezési lehetőség is menedékházanként különbözik.

A Tátrai Nemzeti Park (TPN) területén lévő menedékházakból származó információk:

Milyen formában működnek a Magas-Tátra menedékházai?

A koronavírusfertőzés számának pozitív alakulása (Szlovákiában…) lehetővé tette a bevezetett korlátozó intézkedések felgyorsítását. Ennek értelmében Szlovákiában 2020. május 6-tól ismét megnyithatnak a menedékházak és menedékhelyek. Eddig a házakban nem lehetett aludni, emiatt jelentősen korlátozott volt a hosszabb túrák vagy a kényelmes alvás lehetősége. A nyitva tartó menedékházak csak ablakon keresztül szolgáltak ki harapnivalókat, vagy pedig teljesen bezárták. Mivel ez csak a helyzet javulása és nem a járvány vége, a menedékházak működtetésére egyelőre szigorú szabályok vonatkoznak. Összegyűjtöttük az eddig ismert információkat arról, hogy jelenleg melyik menedékház milyen szolgáltatásokat nyújt.

200 éve született Blásy Ede, a Tengerszem-csúcs első ismert megmászója

200 évvel ezelőtt, 1820. május 3-án született Blásy Ede (1820-1888) felkai zergevadász, kereskedő és földbirtokos. 1869 és 1874 között az ótátrafüredi szanatórium igazgatója volt, közreműködött a Magyarországi Kárpátegyesület megalapításában. Aktívan részt vett az egyesület Magas-Tátrában végzett munkájában, a hegyivezető szolgálat megszervezésében, utak és menedékházak építésénél. Tátrafüred fürdőorvosaként saját költségén Blásy építette az első kőkunyhót a Felkai-völgyben, a Felkai-tó északkeleti partján levő vizes réten, kb. 1700 m magasságban. Közreműködött a Szalóki-tavak melletti kunyhó és a Menguszfalvi-völgyben a Hincó-tavi- és a Békás-tavi-patak összefolyásánál épült első menedékház felépítésében. 1840. július 30-án egy másik zergevadásszal, a 60 éves stólai id. Ruman Jánossal a Hunfalvy-hágó felől jutott fel a Tengerszem-csúcsra. Bár e könnyen elérhető csúcson jártak már előttük más zergevadászok és térképészek, mégis ezt tekintjük a csúcs első megmászásának. A csúcsról elé táruló látványról később Blásy így nyilat­kozott a Turisták Lapjában:

„Sok év telt el az óta, sok szép és sok szomorú időt éltünk át, de ama csudás benyomás, melyet ama páratlan kilátóponton akkor éreztem, egész hatalmában megújul az én lel­kemben, valahányszor az ott töltött első perczekre gondolok.”

Egyedülálló filmfelvétel a Tátrából 1937-ből

1937-ben a gazdag budapesti Brust család ellátogatott a Tátrába és más helyekre az akkori Csehszlovákiában. A kirándulásra magukkal vittek egy akkoriban még szokatlannak mondható eszközt – egy kézi kamerát. Az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának köszönhetően – amely a zsidók életéről gyűjt dokumentumokat – most láthatjuk, milyen volt a Tátra több mint nyolcvan évvel ezelőtt. A képkockákon a Csehszlovák Turisták Klubja logójával felismerhető egy menedékház, amely az 1884-ben épült egykori Zerge-szálló lehet a Nagy-Tarpataki-völgy torkolatában, a Rainer kunyhó közelében. Az épület ma már nem létezik, de a film készítésének idején 10 szobájában akár 100 turistát is el tudtak helyezni. A film következő részében láthatjuk az akkori turistautakat, és az egyedi történelmi felvételekben megismerhetjük a Tar-patak vízeséseit is. Két perc múlva a film szerzőivel együtt elindulunk a Dunajechez (Oh felejthetetlen Dunajec), ahol az akkoriban is népszerű tutajozásra indulnak. Érdekes, hogy a tutajosok polgári ruhát viselnek, és nem népviseletet, ahogy az napjainkban szokás. A kirándulás után visszatérünk a Tátrába, a turisták valószínűleg a Csorbai-tó mellett sétálnak, a háttérben látható egy síugrósánc. Ez az ún. Jarolímek-sánc lehet, melyet 1926-ban építettek a Malompataki-völgyben, és legfényesebb napjait 1935-ben (azaz két évvel a film forgatása előtt) élte, amikor FIS versenyt rendeztek itt. Rendkívül fontos pillanat a filmben a 6 perc 34 másodpercnél látható jelenet, amikor az operatőr felvett a festőt munka közben, akit sajnos nem sikerült azonosítani. Egy pillanattal később azonban felismerjük egy szálloda, mégpedig a mai Grand Hotel Kempinski sziluettjét. Ezt néhány családi felvétel követi a turistaúton történő sétáról, a mosolyogtató „De nehéz az élet!!!” felirattal, majd a film tátrai része a Grand Hotel belső felvételeivel zárul.

Korlátozásokkal, de megnyitják a Lengyel-Tátrát

A lengyel Tátrai Nemzeti Park igazgatósága (TPN) április 30-án úgy döntött, hogy május elejei hosszú hétvégét követően (ott nem csak május 1, de május 3. is ünnepnap) május 4-től, hétfőtől a Lengyel-Tátrát ismét hozzáférhetővé teszik a turisták számára. A lengyel miniszterelnök április 29-én jelentette be, hogy május 4-től a szállodák és más szálláshelyek ismét fogadhatnak vendégeket (a szállodák éttermei viszont továbbra is zárva tartanak, de megnyitják a kulturális intézményeket, múzeumokat, könyvtárakat is). Nem könnyű megítélni, hogy ez milyen helyzetet teremt majd a Havasalján (Podhale), milyen méretű turista invázió várható. A Lengyel-Tátrában egy héttel ezelőtt csak négy kisebb völgy (Fehér-, Palánkos-, Lyuk- és Kapu-völgy) megnyitásáról döntöttek.

Kárpáti növények, tátrai állatok – 1846.

1846-ban Vahot Imre szerkesztésében Pesten jelent meg a „Magyarföld és népei” című folyóirat, melyben „A Kárpátok, vagy a Tátra” című fejezet bevezető részei után a szerző akkoriban részletesnek mondható módon foglalkozik a Kárpátok és a Tátra viszonyaival, az akkori tudásszint szerint mutatja be a hegység kiterjedését, magasságát, felépítését, időjárását, tavait, vízeséseit, barlangjait, nemes érceit, növényzetét és állatvilágát. Az alábbiakban a növény- és állatvilágról szóló fejezetek olvashatók, természetesen eredeti helyesírással, 1846-ból:

A Magas-Tátrában a felvonók májusi újraindítását mérlegelik

A Magas-Tátrában található sípályákat üzemeltető Tatry Mountain Resorts (TMR) fő részvényese, Igor Rattaj a tátrai felvonók újraindításáról beszélt annak érdekében, hogy a hegyekbe fokozatosan visszatérjen az élet. A síközpontokat a téli szezon vége előtt, március 13-án zárták be a Szlovák Köztársaság Központi Válságstábjának a koronavírus járvány megfékezésével kapcsolatos intézkedései részeként. „El tudom képzelni, hogy május elején a felvonók folytatnák a személyszállítását, természetesen fel és le is nagyon szigorú biztonsági intézkedések mellett. Ha ezt a vasúti személyszállításban meg lehet valósítani, akkor a felvonókon miért ne lehetne” – kérdezi Rattaj, rámutatva a személyszállító vonatokkal való hasonlóságra. „Hasonló helyzetben vagyunk, mint a vasút, hiszen mi is embereket szállítunk. A felvonók is csak meghatározott számú utast szállítanának, pontosan ugyanúgy, mint a vonatok” – tette hozzá Rattaj.

Nyolc hely a Tátrában, ahol egykor menedékház állt

A Tátrában (a szlovák és lengyel oldalon összesen) jelenleg 24 menedékház működik. Régebben azonban ennél több volt, éppen ezért vessünk most egy pillantást azokra a helyekre, ahol egykor menedékházak védkunyhók vagy olyan egyéb épületek álltak, melyek menedéket nyújtottak az arra járóknak.

1. Az 1894-1920 közötti években egy kis menedékkunyhó állt a Gąsienica-Fekete-tó (Czarny Staw Gąsienicowy) partján.

2. Az Ék-hegy (Starorobociański Wierch) lejtőin egykor volt egy kis menedékkunyhó, melyet a II. világháború idején „Ognia” őrnagy partizánjai használtak.

3. 1942-1974 között a Fehér-tavi-völgyben (Dolina Kežmarskiej Bielej vody) állt a Késmárki menedékház (Kežmarská chata), melynek újjáépítésére jelenleg is vannak erőfeszítések.

Fotók és videók a Tátrából – 2020. április 1-15.

A Tengerszem-csúcs téli panorámája; Mesebeli; Az Arany-tavacska Késmárk közelében; A Gerlachfalvi-csúcs, a Koncsiszta és a Tompa-hegy, nem megszokott látószögből; A Fehér-tavi-csúcs; A Jávor-gerinc a Hátsó-Jávor-völgy fölött; A Magas-Tátra a Krakova hoľa tetejéről; A legendás Ganek-karzat; A Kéményes-hegy; Itt a tavasz; Góral a hegyen; Éjjeli fotók a Lengyel-Tátra menedékházairól; A Gerlachfalvi-csúcs a Király-hegyről; A felkelő nap első sugarai a Bánya-hegy csúcsán; Nedec vára a Tátrával.

Tengerszem-csúcs, 2020. február; Konrád-púp – Gáspár-csúcs; Lesíelés a Honoratka-szakadékban; Głowa do GÓRY.

A TANAP igazgatója szerint irracionális az ablakon át történő kiszolgálás

A Tátra Nemzeti Park Igazgatósága (Správa TANAPu) arra kéri a Tátrába látogató turistákat, hogy ebben az időszakban legyenek tekintettel a természet érzékenységére, fogadják megértéssel, ugyanakkor tartsák be az ide vonatkozó jogszabályokat. rendeleteket. Pavol majko, a TANAP igazgatója elmondta, hogy a közelmúltban több alkalommal is megsértették a természetvédelmi törvényt. „Turisták mozgását észleltük olyan területeken, ahol nincs kijelölt túraútvonal. Ebben az időszakban, amikor a mormoták kiássák magukat a hó alól, a vándorsólymok, a kőszáli sasok és a baglyok fészkelnek, és folyik a siketfajdok és a nyírfajdok dürgése, nem kívánatos, hogy az emberek a jelzett turistautakon kívül mozogjanak. Az elmúlt időszakban több alkalommal járőröztünk, melynek során büntetéseket is kiszabtunk. A Felkai-völgyben pl. találkoztunk egy férfival, aki olyan helyen szeretett volna síelni, amely nem kijelölt síalpinista terület, ráadásul póráz nélkül vele volt a kutyája is. Azt gondolom, ez így a lehető legnagyobb felelőtlenség” – mondja az igazgató.

A Kárpátok tavai, vízesései – 1846

1846-ban Vahot Imre szerkesztésében Pesten jelent meg a „Magyarföld és népei” című folyóirat, melyben „A Kárpátok, vagy a Tátra” című fejezet bevezető részei után a szerző akkoriban részletesnek mondható módon foglalkozik a Kárpátok és a Tátra viszonyaival, az akkori tudásszint szerint mutatja be a hegység kiterjedését, magasságát, felépítését, időjárását, tavait, vízeséseit, barlangjait, nemes érceit, növényzetét és állatvilágát. Az alábbiakban a tavakról és a vízesésekről szóló fejezetek olvashatók, természetesen eredeti helyesírással, 1846-ból:

Négy nap tél, a Magas-Tátrában jártunk

Idén nálunk, nagy bánatunkra, csak egyetlen napig volt tél. Elhatároztuk, hogy – mint a mesében – ha már ő nem jön mifelénk, elmegyünk utána. A februárra időzített tavaszi szünetben (micsoda oximoron!) Poprádra vonatoztunk, mert az időjárás-jelentések alapján úgy láttuk, arrafelé még nem ismeretlen fogalom a hó és a jég.

Poprádot a Magas-Tátra kapujaként emlegetik az útikönyvek. Valóban találó megállapítás. Kiszáll az ember a vonatból a felüljárókkal gazdagon ellátott állomáson, aztán szinte karnyújtásnyira ott az óriási, behavazott hegytömeg. Hogy a várost mégsem csak így raktározzuk majd el az emlékezetünkben, arról a szállásunk is tehet. A szocializmus építése közben a poprádiak számos szállodát is emeltek, amelyek mára, bizony, felújításra szorulnak. A mi háromcsillagosunkban kicserélték a lifteket, bútorokat, bejárati ajtókat, szőnyegeket. Minden másra – ablakok, fürdőszoba, vécé – akkurátusan ráragasztottak egy-egy matricát, miszerint a közeljövőben tervezik a rekonstrukciójukat. Mi jobban örültünk volna, ha a tájékoztató szöveg, vagyis az ígéretek helyett a tettek eredményét látjuk.

A TOPR hegyimentőjét jelölték az „Év kalandja” díjra

A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) egyik hegyimentőjét, Paweł Jankowskit is jelölték a National Geographic által alapított „Év kalandja” díjra, mégpedig a világ legmagasabb vízeséséről, az Angel-vízesésről (Venezuela) történő ugrásáért.

Jankowski 2019 márciusában ugrott le az Angel-vízesésről. A vízesés csaknem egy km, egészen pontosan 979 m magas. „Venezuelában szükségállapot van érvényben, az utcán zavargások vannak, mindennaposak az áramszünetek, teljes a káosz a médiában. Mindenre kiterjedő ellenőrzések vannak, csak a kapcsolatok és a nemzeti zászló jelenthet segítséget. A pemon törzsből származó vezetőnkhöz terepjáróval és kisrepülővel jutottunk el. A tárgyalások eredményeképpen 12 indián teherhordót sikerült szereznünk, akik segítségünkre voltak a vízeséshez vezető, az Auyantepui-fennsíkon lévő dzsungelben, a szavannákon, mocsarakban és sziklalabirintusokon keresztül vezető út során.

Ilyen még nem volt a Tátrában: a medvék hajnali 4-ig buliztak…

Most, hogy nincsenek turisták a Tátrában, a vadon élő állatok veszik át az emberek szerepét. A Lengyel-Tátrát a Tátrai Nemzeti Park (TPN) döntése értelmében csaknem egy hónapja lezárták a turisták előtt. A közösségi médiában ennek természetesen voltak és vannak ellenzői és támogatói is, a legtöbb hozzászóló ugyanakkor egyetért abban, hogy a szigorítások következtében a természet végre meg tud pihenni. Kicsit megnyugszik, de vajon hogyan?...

A téli álomból felébredő medvék először nem tudták, mi történik, nagyon zavartnak tűntek az új helyzet miatt. „Olyan furcsa volt... szeretem volna valaki megijeszteni éjjel, de egy élő lélek sincs itt” – mondta néhány nappal ezelőtt Waldek, az egyik nagyobb Tátrában élő egyed. „A zergék kitalálták, hogy versenyt rendeznek a helyiek keresése érdekében – mert hogy a tilalom rájuk nyilvánvalóan nem vonatkozik – de ki akar egyedül a nemzeti parkban futkározni?” – tette hozzá.

Fotók és videók a Tátrából – 2020. március 16-31.

Nem rossz; Tegnap a Volovecen; Szép fotók Fehér-tavi-völgyből; A Tátra-csúcson; Tátrai klasszikusok egy évvel ezelőtt, márciusban; Medve a Tátrában; Szürke-hegy, Liptói-Tátra; Ezt most sajnos csak itthonról láthatjuk, de Zakopanéban több mint 40 cm a hó vastagsága; Kinek hogy tetszik ez a perspektíva?; Zakopane és a Giewont tegnap reggel; A Tátra a Korona-hegyről (Pieninek), napkelte előtt; A fotó március 15-én, vasárnap reggel készült a Tátrától kb. 140 km-re található Zagorzyce-ból; Túra a Tengerszem-csúcsra, 2 évvel ezelőtt; A Csorbai-tó és környéke madártávlatból; A Csorbai-tó; A Lomnici-csoport egy késmárki lakás erkélyéről.

A Magas-Tátra a Látó-kövekről; Halastó (Morskie Oko), 1929 – 1970; Zakopane és a Gubalówka a koronavírus idején.

Erdőtűz a Tátrában

Április 4-én, szombaton arra járó túrázók jelentették a Hegyi Mentőszolgálatnak (HZS), hogy füstöt láttak a Nagyszalóki-csúcs (Slavkovský štít) alatti, turisták által nem hozzáférhető területen. Az egyre növekvő füstről azonnal értesültek a tűzoltóságot, akik az oltáshoz a hegyimentők együttműködését kérték. A hegyimentők segítségével tudták a tűzoltók az oltáshoz szükséges anyagot a helyszínre szállítani, a tüzet kora este sikerült az ellenőrzésük alá vonni.

A tűzoltás utómunkálatai miatt másnap, április 5-én a Tarajka (Hrebienok) közelében több turistautat is lezártak, így le volt zárva az Ótátrafüredről a Tarajkára vezető zöld jelzésű turistaút, a szánkópálya, az Öt-forráson keresztül a Nagyszalóki-csúcsra vezető kék jelzésű út, valamint a Tarajkáról a Sziléziai házhoz vezető piros jelzésű turistaút. A lezárásokat hétfőn feloldották.

Forrás és fotó: https://www.hzs.sk

Felhívások, újabb szigorítások a Tátrában

Mint tudjuk a lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) március 12-től a tátrai járásban (powiat tatrzański) élők kivételével le volt zárva a turistaforgalom előtt. A Lengyelországban is életbe léptetett, a koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében meghozott kormányzati döntések értelmében azonban nekik is be kellett tartaniuk bizonyos szabályokat, pl. hogy maximum ketten túrázhatnak együtt, kivéve, ha közös háztartásban élőkről van szó. Ennek ellenére a nemzeti park őrei még március második felében is több alkalommal találkoztak olyan, több főből álló kisebb csoportokkal, akik úgy túráztak a tátrai völgyekben, mintha mi sem történt volna, és a Facebookon is megjelentek fotók egy sízőkből álló csoportról. Ezeken kívül több baleset történt, melyeknél a TOPR hegyimentőinek beavatkozására volt szükség. Ez nagy veszélyt jelent a hegyimentők számára, hiszen ha kiderül, hogy a mentett személy koronavírussal fertőzött, több hegyimentőt is kizárhat a mentőakciókból, és mivel az állomány viszonylag kis létszámú, ez a szervezet működőképességét is veszélybe sodorhatja. A TOPR ezért azzal a kéréssel fordult a tátrai járásban élőkhöz, hogy ők sem menjenek a Tátrába. „Ha továbbra is előfordulnak ilyen esetek, mindenki számára bezárjuk a Tátrát” – mondta március 25-én Szymon Ziobrowski, a TPN igazgatója. Április 3-tól aztán a helyiek sem kirándulhatnak a nemzeti parkba, így ma már a Lengyel-Tátra teljesen le van zárva a turistaforgalom előtt.