Boldog Új Évet!

A www.magas-tatra.info oldal minden olvasójának tátrai élményekben, túrákban gazdag boldog új évet kívánok!

Az oldalon az új év első napjaiban - ezúttal első alkalommal - pár napig nem jelenik meg újabb bejegyzés.
Hacsak valami váratlan és fontos esemény nem történik, a következő bejegyzés 2020. januárjának első hetében jelenik meg.

Üdvözlettel: a szerkesztő.

A Mickiewicz-vízesések – Vitéz Somogyvári Gyula

Az I. világháborúban szerzett érdemeiért 1921-ben vitézzé avatott Vitéz Somogyvári Gyula „Ne sárgulj, fűzfa!” című, 1939-ben megjelent regénye az I. világháborúban játszódik, a regény főhősének a Tátrában töltött szabadságát meséli el. A regény első kötetének cselekménye a Magas-Tátrában, közelebbről Zúgón játszódik. A könyv lapjain bebarangolhatjuk a Magas-Tátra kissé méltatlanul háttérbe szorult északi részének tájait. Az alábbi mondatokkal az író a Mickiewicz-vízeséseknek a szemlélőre gyakorolt hatását írja le érzékletes szavakkal (eredeti helyesírással).

A Lengyel-Tátra legrégebbi jelzett turistaútja

A Tátrában jelzett turistautak olyan hálózata található, melyek lehetővé teszik, hogy biztonságosan mozoghassunk a hegységben, és megkönnyítik a hegységben történő tájékozódást. De vajon hogyan kezdődött a turistautak jelzésének története? Először is azon kell elgondolkodni, honnan származik egyáltalán a turistautak festékkel történő jelölésének gondolata? A Tátra Társaság (Towarzystwo Tatrzańskie) 1874-ben történő megalapítása idején nem jelölték az útvonalakat, mivel a hegyek akkori ismerői ellenezték ezt az ötletet. A Tátrába kiránduló turisták a tájékozódási problémák miatt nem nagyon mertek egyedül útnak indulni, ez pedig jelentősen hozzájárult a hegyi vezetők szolgáltatásainak népszerűségéhez. Ugyanakkor a Tátra déli oldalán, az akkori magyar oldalon hozzáláttak a turistautak színes festékkel történő jelöléséhez. Ennek köszönhetően egyre többen egyedül indultak a hegyekbe, amely nagymértékben hozzájárult a turizmus növekedéséhez.

85 éves a Bilík-menedékház

1934-ben a Nagyszalóki-csúcs délkeleti lábánál, a Szószék nevű helyen épült fel a Bilík menedékház, de már korábban itt állt az egyszerű Róza menedékház, melyet később egy turista szállóval helyettesítettek. Az ezen a helyen épült első építmény története 1875-ben kezdett íródni, a Róza menedékház azonban 17 évvel később leégett, majd 1893-ban az épület maradványait is elbontották. Helyére két szállodát építettek, ezzel létrehozták a Tarpatakfüred nevű kis telepet. A fürdőteleppel nagy terveik voltak az építtetőknek, legalább hat újabb épületet terveztek felépíteni, melyekben 400 szobát alakítottak volna ki cukrászdával sörözővel, saját tehenészettel. A nagyszabású tervek közül azonban egy sem valósult meg, röviddel az I. világháború után a fürdőházat lebontották, és a későbbi beruházások sem mentették meg a fürdőt, amely 1927. elején leégett. Tarpatakfüred helyén 1934-ben épült fel egy emeletes menedékház, melynek földszintjén volt az ebédlő és a konyha, az emeleten pedig a hálóterem lett elhelyezve. Az egész építkezést ifj. dr. Guhr Mihály finanszírozta, aki azonban a hivatalos megnyitót sajnos már nem élhette meg. Ennek ellenére a menedékházat az építtetője iránti tiszteletből Guhr menedékháznak nevezték el.

Fotók és videók a Tátrából – 2019. december 1-15.

Tegnapi fotó a Gasienica-völgyből; A Tátra Késmárkról; Vasárnap a Király-hegyen; A Gáspár-csúcsról a Swinicára; Fenséges napkelte a Nagyszalóki-csúcson; Mikulás a Tátrában; Ehhez azt hiszem nem kell kommentár; Mai napnyugta a Tátrában, ami pont ilyen volt élőben is; Gyönyörű téli világ a Gyömbér csúcsán december első hétvégéjén; Havazik a Tátrában; A Nagy-Rozsutec a Stohról a Kis-Fátrában; A Bibircs Mikulás napján, 2019-ben; Kilátás a Lomnici-csúcsról nyugat felé; Elülső-Szoliszkó.

Tatranský ľadový dóm 2019/2020; Hala Gąsienicowa on December 2019; Így készült az idei Jégtemplom a Tarajkán.

Jan Kiełkowski: Zdobycie Tatr (A Tátra meghódítása)

2018-ban jelent meg Lengyelországban Jan Kiełkowski „Zdobycie Tatr” (A Tátra meghódítása) című könyve. A szerző hét kötetben tervezi megírni a Tátra hegymászó történetét, a kezdetektől 2000-ig. A nem régiben megjelent első kötet a kezdetektől 1903-ig sorolja fel a Tátra hegymászó bejárásának szakaszait. 2019 szeptemberében megjelent a sorozat második kötete, amely az 1904–1925 évek eredményeit taglalja. A könyv kimerítően ismerteti minden tátrai csúcs, torony és egyéb alakzatra vezető utak történetét, első megmászását, az ismétléseket és megírja, hol és mikor jelent meg az útvonal leírása. A teljesnek mondható bibliográfia közli a mászók nevét, helyenként rövid életrajzukat és egyéb eredményeiket is. A szerző a könyvet bőven szemlélteti tátrai képekkel, az első megmászók fényképeivel, rajzaival. Sajnos az eredetileg színes képek is fekete-fehérben jelennek meg, minőségileg sokszor kifogásolhatók. A könyv teljesen tárgyilagosan ismerteti a Tátra meghódítói útjait, bármilyen nemzetiségűek is legyenek, úgy az északi mint a déli oldalon. Mivel szerzője lengyel, egy kicsit „lengyel” szempontból írta, de az csak abban jelenik meg, hogy legtöbbször lengyel könyvekben, folyóiratokban megjelent leírásból idéz, ha illusztrálni szeretné az utat. A szerző céljait legjobban az első kötet Bevezetője ismerteti, mely az alábbiakban olvasható.

Írta: dr. Futó Endre

Fagysérülések a hegyekben – hogyan nyújtsunk elsősegélyt?

Miért van az, hogy a sarki expedíciók tagjai, akik akár mínusz 40 fok körül ingadozó hőmérsékleten is tartózkodnak, nem szenvednek fagyási sérüléseket, az ennél enyhébb hőmérsékletű fagyok viszont súlyosan károsíthatják az ember egészségét?

A fagyás a testünkön kialakuló lokális elváltozás, melyet főleg az alacsony hőmérséklet hatása okoz. Kialakulásához a nedvesség és a szél is hozzájárul – ezek együtt kiváló hővezetők, melyek gyorsítják a szövetek hűtését. Hőmérsékletcsökkenés esetén gyorsan kifejtik hatásukat, akár még enyhén pozitív hőmérsékleten is. A hideg, de a száraz levegőt jobban elviseli a testünk, ezért ez nem okoz gyors sérüléseket. A fagyás szervezetünk extracelluláris (sejten kívüli) terének fagyása miatt következik be, ami viszont kiszáradáshoz, azt követően pedig a sejtek széteséséhez vezet. A legsebezhetőbb testrészek a kéz, a láb, az orr, a fül és az arc.

Kincskeresők, varázsszerek

Abban a régmúlt korban, amikor a nép még hitt a naiv mesékben, a Tátra rengetegében roppant különös történetek játszódtak le. Éjféltájban magas sziklacsúcsok emberi alakort öltöttek, és mint szerzetes csuhába öltözött hallgatag barátok, a hegyi kincseskamrák földalatti békéje fölött őrködve járkáltak rögös útjaikon. A földalatti kristálypalotákban nimfák laktak, melyek csak nagyritkán mutatkoztak. Csodabarlangok kincseskamráiban fényt sziporkázó drágakövek, mint alvilági napok ragyogtak. Végtelen barlangjáratokban, aranyhidakon át jutott az ember a messze külföldre. Szent János éjjelén, június 23-án éjfélkor kitárult az egyik barlang kapuja, és aranymadarak, aranykacsák repültek ki belőle.

Hegyek Nemzetközi Napja

Az ENSZ Közgyűlése december 11. napját 2003-ban a Hegyek Nemzetközi Napjává nyilvánította. Ennek gyökere a 2002. évben megtartott „Hegyek Nemzetközi Éve”, amely felhívta a figyelmet a hegyek jelentőségére, illetve hozzájárult ahhoz, hogy a johannesburgi Föld csúcson létrejöjjön a „Nemzetközi partnerség a hegyi régiók fenntartható fejlődéséért” nevet viselő kezdeményezés. A nemzetközi nap célja, hogy felismerjük, milyen alapvető szerepet játszanak a hegyek életünkben, és átérezzük annak felelősségét, hogy megvédjük környezetüket.

Mivel a kezdeményezés csak pár évre tekint vissza, ezért erről a világnapról történő megemlékezésnek hazánkban még nincs komoly hagyománya. A hegyek napja lehetőség arra, hogy felhívjuk a figyelmet a hegyi biodiverzitás megőrzésének és fenntartható használatának fontosságára, hiszen a biológiai sokféleség – a többi természeti erőforrással együtt – adja az emberi megélhetés alapját. 

A környezetvédők miatt nem gyógyulnak a Magas-Tátra déli lejtői?...

2004. november 19-én félelmetes erejű szél érkezett észak felől a Tátrába, majd a hegyeken átbukva orkánná erősödött, és letarolta a Magas-Tátra déli lejtőit, mintegy 12 600 hektár területen 3 millió fa dőlt ki. Azóta több kisebb szélvihar is lecsapott, de a legnagyobb problémát a szúfertőzés okozza. A környezetvédők 2004-ben tiltakoztak a kidőlt fák elszállítása ellen, amelyek tökéletes élő- és szaporodó helyet jelentettek a szúnak, ezért a rovarok mára csaknem akkora kárt okoztak, mint maga a vihar.

Fotók és videók a Tátrából – 2019. november 17-30.

Őszi Tátra; A nap első sugarai a Bánya-hegy csúcsán; Az életben fontos, hogy megtaláld a számodra legjobb helyet…; A Tátra legmagasabb csúcsa a Lúd-nyakról; A Késmárki-csúcs; Így néz ki a halny a Gubalówkáról…; Ma reggel a Lomnici-csúcson...; Zöld-tavi menedékház, kicsit másképp...; Ha nincs kéznél a fényképezőgép, megteszi a telefon is...; A Lomnici- és a Késmárki-csúcs november 23-án reggel, Késmárkról; A Hátsó-tó a Lengyel-Öt-tó völgyében; Isteni segítséggel a Sátánon...; Csendélet a Nagy-Fehér-tó mellett...; 12 órán át tartó éjszakai mentőakció képei a Lengyel-Tátrából, november 27-ről.

Gorálok a Gerlachon; Ősz a Pieninekben; November 22-től ismét látogatható a tarajkai Jégtemplom; Szlovákia és a Tátra ismét téli kalandokkal vár...; Gerlach - a közelgő tél jegyében.

Emelkedett a balesetek száma a szlovák hegyekben

2019. június 15. és október 31. között összesen 593 mentőakcióban kellett részt venniük a hegyimentőknek a Magas- és Alacsony-Tátrában, a Kis- és Nagy-Fátrában, valamint a Szlovák Paradicsomban. A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) jelentése szerint az idei nyári turistaszezonban mintegy 20 százalékkal emelkedett a balesetek száma. Jozef Janiga, a mentőszolgálat igazgatója szerint az elmúlt 10 évben több mint a duplájára nőtt a hegyi balesetek száma. Példaként említette, hogy míg 2009-ben a Magas-Tátrában 98 bevetésre riasztották őket, addig idén 227 ilyen eset volt, ami nagyon komoly, ráadásul folyamatos növekedést jelent. Janiga elmondása szerint ennek egyik oka a turisták számának növekedése. A Lengyel-Tátra mára mondhatni megtelt, így sok lengyel turista is a Tátra szlovák oldalára látogat, ami szintén túlzsúfoltságot okoz. A turistákat a szolgáltatások színvonalának emelkedése is vonzza, egyre több a városi, ún. egynapos turista.

Lezuhant két ukrán hegymászó a Lomnici-csúcs közelében

2019. november 28-án, csütörtök délután két ukrán hegymászó – egy nő (†30) és egy férfi (†67) – vesztette életét a Magas-Tátrában – közölte a hírt a Facebook oldalán a Hegyi Mentőszolgálat (HZS).

Aznap délután 14 óra körül ukrán hegymászók kértek segítséget a „18 3002-as segélyhívó számon, és bejelentést tettek, hogy a 11 személyből álló hegymászócsoportjuk elveszítette két tagját a Lomnici-csúcs (Lomnický štít) és a Késmáűrki-csúcs (Kežmarský štít) között található Villa-gerinc (Vidlový hrebeň) Sírkert (Cmiter) nevű részén.

A Magas-Tátra síturizmusa

A tanulmány a mai Szlovákia területén található Nyugati-Kárpátok, ezen belül is a Magas-Tátra régió hegyvonulatain kialakult sportélet történelmi kialakulását, fejlődése irányvonalainak eredményeit mutatja be az 1870-es évektől a 20. század közepéig terjedő időszakban. A vizsgálatok forráskutatásra, dokumentumelemzésre épülnek, amelyben arra kerestük a választ, hogy a téli sportok, valamint a helyi fejlesztések milyen hatást gyakoroltak a régió téli sportturizmusának kialakulására és fejlődésére. Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a régió sportturizmusa a magashegyi klíma jótékony hatásaira, valamint a külföldről behozott sísport újdonságaira épült, amelyre speciális közlekedési és vendégfogadási infrastruktúrát építettek ki. Ezt a folyamatot az iskolai sporttáborok bevezetése, a sportegyesületek megalakulása és a versenyrendszerek bevezetése gyorsították. A régióban sajátos téli sportturizmus kultúra alakult ki, ahol múzeumok és emlékhelyek fenntartásával őrzik a hagyományokat, ugyanakkor, korszerű infrastruktúra-fejlesztésekkel igyekeznek megfelelni a modern turizmus követelményeinek.