Hegyek Nemzetközi Napja

Az ENSZ Közgyűlése december 11. napját 2003-ban a Hegyek Nemzetközi Napjává nyilvánította. Ennek gyökere a 2002. évben megtartott „Hegyek Nemzetközi Éve”, amely felhívta a figyelmet a hegyek jelentőségére, illetve hozzájárult ahhoz, hogy a johannesburgi Föld csúcson létrejöjjön a „Nemzetközi partnerség a hegyi régiók fenntartható fejlődéséért” nevet viselő kezdeményezés. A nemzetközi nap célja, hogy felismerjük, milyen alapvető szerepet játszanak a hegyek életünkben, és átérezzük annak felelősségét, hogy megvédjük környezetüket.

Mivel a kezdeményezés csak pár évre tekint vissza, ezért erről a világnapról történő megemlékezésnek hazánkban még nincs komoly hagyománya. A hegyek napja lehetőség arra, hogy felhívjuk a figyelmet a hegyi biodiverzitás megőrzésének és fenntartható használatának fontosságára, hiszen a biológiai sokféleség – a többi természeti erőforrással együtt – adja az emberi megélhetés alapját. 

A környezetvédők miatt nem gyógyulnak a Magas-Tátra déli lejtői?...

2004. november 19-én félelmetes erejű szél érkezett észak felől a Tátrába, majd a hegyeken átbukva orkánná erősödött, és letarolta a Magas-Tátra déli lejtőit, mintegy 12 600 hektár területen 3 millió fa dőlt ki. Azóta több kisebb szélvihar is lecsapott, de a legnagyobb problémát a szúfertőzés okozza. A környezetvédők 2004-ben tiltakoztak a kidőlt fák elszállítása ellen, amelyek tökéletes élő- és szaporodó helyet jelentettek a szúnak, ezért a rovarok mára csaknem akkora kárt okoztak, mint maga a vihar.

Fotók és videók a Tátrából – 2019. november 17-30.

Őszi Tátra; A nap első sugarai a Bánya-hegy csúcsán; Az életben fontos, hogy megtaláld a számodra legjobb helyet…; A Tátra legmagasabb csúcsa a Lúd-nyakról; A Késmárki-csúcs; Így néz ki a halny a Gubalówkáról…; Ma reggel a Lomnici-csúcson...; Zöld-tavi menedékház, kicsit másképp...; Ha nincs kéznél a fényképezőgép, megteszi a telefon is...; A Lomnici- és a Késmárki-csúcs november 23-án reggel, Késmárkról; A Hátsó-tó a Lengyel-Öt-tó völgyében; Isteni segítséggel a Sátánon...; Csendélet a Nagy-Fehér-tó mellett...; 12 órán át tartó éjszakai mentőakció képei a Lengyel-Tátrából, november 27-ről.

Gorálok a Gerlachon; Ősz a Pieninekben; November 22-től ismét látogatható a tarajkai Jégtemplom; Szlovákia és a Tátra ismét téli kalandokkal vár...; Gerlach - a közelgő tél jegyében.

Emelkedett a balesetek száma a szlovák hegyekben

2019. június 15. és október 31. között összesen 593 mentőakcióban kellett részt venniük a hegyimentőknek a Magas- és Alacsony-Tátrában, a Kis- és Nagy-Fátrában, valamint a Szlovák Paradicsomban. A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) jelentése szerint az idei nyári turistaszezonban mintegy 20 százalékkal emelkedett a balesetek száma. Jozef Janiga, a mentőszolgálat igazgatója szerint az elmúlt 10 évben több mint a duplájára nőtt a hegyi balesetek száma. Példaként említette, hogy míg 2009-ben a Magas-Tátrában 98 bevetésre riasztották őket, addig idén 227 ilyen eset volt, ami nagyon komoly, ráadásul folyamatos növekedést jelent. Janiga elmondása szerint ennek egyik oka a turisták számának növekedése. A Lengyel-Tátra mára mondhatni megtelt, így sok lengyel turista is a Tátra szlovák oldalára látogat, ami szintén túlzsúfoltságot okoz. A turistákat a szolgáltatások színvonalának emelkedése is vonzza, egyre több a városi, ún. egynapos turista.

Lezuhant két ukrán hegymászó a Lomnici-csúcs közelében

2019. november 28-án, csütörtök délután két ukrán hegymászó – egy nő (†30) és egy férfi (†67) – vesztette életét a Magas-Tátrában – közölte a hírt a Facebook oldalán a Hegyi Mentőszolgálat (HZS).

Aznap délután 14 óra körül ukrán hegymászók kértek segítséget a „18 3002-as segélyhívó számon, és bejelentést tettek, hogy a 11 személyből álló hegymászócsoportjuk elveszítette két tagját a Lomnici-csúcs (Lomnický štít) és a Késmáűrki-csúcs (Kežmarský štít) között található Villa-gerinc (Vidlový hrebeň) Sírkert (Cmiter) nevű részén.

A Magas-Tátra síturizmusa

A tanulmány a mai Szlovákia területén található Nyugati-Kárpátok, ezen belül is a Magas-Tátra régió hegyvonulatain kialakult sportélet történelmi kialakulását, fejlődése irányvonalainak eredményeit mutatja be az 1870-es évektől a 20. század közepéig terjedő időszakban. A vizsgálatok forráskutatásra, dokumentumelemzésre épülnek, amelyben arra kerestük a választ, hogy a téli sportok, valamint a helyi fejlesztések milyen hatást gyakoroltak a régió téli sportturizmusának kialakulására és fejlődésére. Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a régió sportturizmusa a magashegyi klíma jótékony hatásaira, valamint a külföldről behozott sísport újdonságaira épült, amelyre speciális közlekedési és vendégfogadási infrastruktúrát építettek ki. Ezt a folyamatot az iskolai sporttáborok bevezetése, a sportegyesületek megalakulása és a versenyrendszerek bevezetése gyorsították. A régióban sajátos téli sportturizmus kultúra alakult ki, ahol múzeumok és emlékhelyek fenntartásával őrzik a hagyományokat, ugyanakkor, korszerű infrastruktúra-fejlesztésekkel igyekeznek megfelelni a modern turizmus követelményeinek.