A Zsári-völgy, valamint a völgyben található Zsári menedékház a Liptói-Tátra egyik leglátogatottabb völgye, melyet lavinaveszélyesség szempontjából az egyik legveszélyesebb völgynek tartják számon. A jelzett turistaúton 5,3 km hosszú úton juthatunk el a parkolóból a menedékházig, és kb. a 4. km-t tekinthetjük a biztonságos és a veszélyes területek közötti választóvonalnak. Kevés téli turista van tudatában annak, hogy ezen a ponton belép a lavinamezők világába, ahol a körülmények kedvezőtlen összejátszása esetén bármely oldalról elindulhatnak a lavinák a völgy irányába.
Lavinaszempontból a völgy legveszélyesebb része a Príslop déli irányú központi vályúja, amely a menedékháztól mintegy 200 m-re keresztezi a turistautat. Ezt a csatornát tartják az egyik legnagyobb és legveszélyesebb lavinacsatornának a Tátrában. Nem kevésbé veszélyesek a Jalóci-nyeregből, a Ráztokáról vagy a Jalóci-kúpról lefutó lavinamezők sem, keleti oldalon pedig a Baranyec alatti Fekete-falak jelentenek veszélyforrást.
2009. március végén több mint két hétig szinte szünet nélkül havazott a völgy térségében, és kb. 1,5 méter vastag porhó halmozódott föl a menedékházat körülvevő hegyoldalakon. Ez a hóréteg az állandó viharok miatt rendkívül instabillá vált, a szél gerinceken több méteres hópárkányokat alakított ki, és csak idő kérdése volt, mikor jön az „utolsó csepp a pohárban”, mikor indul meg ez a rendkívül instabil hóréteg.
Aztán 2009. március 23-án és 24-én bekövetkezett az „Ítélet napja”. A korábbinál is erősebb és intenzívebb hóvihar söpört végig a hegységen, a lavinaveszélyt 4-es fokozatúra emelték, és a szakemberek biztosak voltak benne, hogy előbb-utóbb elindul egy hatalmas, mindent elsöprő lavina. Március 25-én, szerdán indult meg az első lavina a Kis-Baranyecről a Jamniki-völgy irányába. Időközben a várható hatalmas lavina miatt a Zsári menedékház személyzetét, valamint a Hegyimentő Szolgálat (HZS) kihelyezett állomásának dolgozóit is evakuálták, így csak az állandóan működő webkamera 11 órakor történt meghibásodásából sejthették, hogy valami komoly dolog történt a völgyben. Akkor még senki sem tudhatta, hogy vajon létezik-e még a pár évvel korábban teljesen felújított Zsári menedékház?...
Március 26-án, csütörtökön a HZS és a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) szakemberei a média képviselőivel együtt indultak a helyszínre, hogy meggyőződjenek róla, mi történt valójában, és felmérjék, milyen károkat okozott a lavina. A menedékház közelében a pusztulás lélegzetelállító képe fogadta őket: hatalmas hókupacok mindenütt, a lavinamező úgy nézett ki, mint valami hatalmas gleccser. A lavina által lehozott hótakaró vastagságát néhol 20-30 m-re becsülték, az erdőkben okozott károkat akkor megbecsülni sem lehetett. A lavina széle még a biztonságosnak tekintett 4. kilométertől is 500-700 méterrel lejjebb volt. A menedékház a csodával határos módon kisebb-nagyobb rongálásokkal, de megúszta az eseményt, és kísértetként állt az elhagyatott táj közepén. A ház környékén a lavina mindent letarolt, a házak tetejére szerelt antennákat, egyéb eszközöket szinte lerobbantotta a hógörgeteg ereje, ezeket később a környező fákon és a patakban találták meg. A lavina a nyílászárókon át betört a házba, részben tönkretéve a konyha berendezését. Rosszabbul járt a HZS kihelyezett állomása, amely szinte teljesen a lavina középpontjában állt, így szinte telibe találta a fergeteg. Megsérült a tető, a kémény, megrepedtek a falak, az oldalsó ablakon keresztül pedig még a szobák is megteltek hóval. Megsérült a ház közelében álló Szimbolikus temető harangtornya, valamint az egyik fából készült szobor is. A lavina következtében a völgy biztonságos tartománya 3,5 km-re csökkent, és az első pillanatban hihetetlennek tűnő rombolás miatt a völgy képe örökre megváltozott. Hosszú éveknek kell majd eltelni addig, amíg a Zsári-völgy kiheveri ennek a 100 évenként egyszer bekövetkező lavinának a nyomait.
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
Forrás: www.spravatanap.org; Fotók: www.keptelenseg.hu
