Ismét lezárták a Halastóhoz vezető utat

Az ismételten megnövekedette magas lavinaveszély miatt a lengyel Tátrai Nemzeti Park ismét lezárta a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető jelzett turistautat. „Az utóbbi napok erős széllel kombinált jelentős havazása következtében ismét magas, 4-es fokozatú lavinaveszély van érvényben a Lengyel-Tátrában. A túrázás feltételei kimondottan kedvezőtlenek! Nagyobb területeken hatalmas hótorlaszok, hópárnák alakultak ki, amelyekben rendkívül nehéz mozogni. Az előttünk álló időszakban a Tátrában további havazás várható, továbbra is erős szél kíséretében. Emiatt azt javasoljuk, hogy tartózkodjunk a magashegyi területeken történő mozgástól” – olvasható a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) tegnap kiadott közleményében.

A megnövekedett lavinaveszély miatt ismételten lezárták a Halastóhoz vezető turistautat. A hegyimentők azt kérik a turistáktól, hogy ne induljanak a hegyekbe, és a figyelmeztetésről tájékoztassák a Tátrába készülő túratársaikat, ismerőseiket.

Forrás és fotó: https://tatromaniak.pl

A hegyimentők legérdekesebb esetei

A hegyimentők sosem pihennek. Nap mint nap újra elindulnak a hegyekbe, hogy segítséget nyújtsanak a bajba jutott turistáknak. Megkeresik és mentik az eltévedt személyeket, a vihar elől menedéket keresőket, akár életüket is kockáztatva mentik a sérült turistákat és hegymászókat, de ha szükséges, az időjárási körülmények miatt nehéz helyzetbe került állatokon is segítenek. Szerencsére azonban a számos szomorú történet mellett sokszor kerülnek olyan mosolyogtató, nem mindennapos szituációba, melyet aztán a központban hosszú ideig emlegetnek.

„Fuvarra van szükségem, hívom a helikoptert”

Nem csak a sérült turisták hívják azonban a mentőhelikoptert. Ez a „szuper” ötlet az utóbbi időszakban sajnos több egészséges turistának is eszébe jutott, akik a mentőhelikopterrel szerettek volna közelebb jutni céljukhoz.  A legtöbb esetben valamelyik csúcsra vezető túra idejét szeretnék lerövidíteni, vagy a közeledő éjszaka elől próbálnak meg kitérni, és inkább a mentőhelikoptert hívják segítségül.

Viktor Beránek: „Legrosszabb sejtéseim igazolódtak be"

A legendás Hunfaly-völgyi menedékház (Chata pod Rysmi, 2250 m) ismét nehéz helyzetbe került. Az új év harmadik napján lavina érte el és temette be részben a házat, amely lerombolta a korlátot, a kazánt és a közelmúltban újjáépített épület kéményeit. A menedékház gondnoka, Viktor Beránek legrosszabb félelmei így pontról pontra beigazolódtak. Az egyetlen szerencse az volt, hogy ez a menedékház télen zárva van a turisták előtt, és a lavina idején senki sem tartózkodott a menedékházban.

A Tátra azonban minden bizonnyal még nem mondta ki az utolsó szót, hiszen még mindig magas a hegyekben a lavinaveszély. A Tátra legmagasabban fekvő menedékháza azonban az egyetlen, amely télen zárva van a turisták előtt. A csaknem 40 éve a házat vezető Beránek ez alatt az idő alatt szinte már mindent megtapasztalt, amit csak lehetett, a legnehezebb helyzetben 2000-ben volt. „Akkor február elején egy lavina félig lerombolta a menedékházat. Szörnyű volt. Azóta sem tudok szabadulni attól a különös érzéstől, hogy vajon mi van a házzal, amikor télen felmegyek oda” – mondja el érzéseit a tapasztalt gondnok.

Fotók és videók a Tátrából – 2018. december 16-31.

A Kopki gerince; A Gyömbér múlt hét végén; Az ezúttal békés, mesebeli hangulatot árasztó Javorinka-patak; Szép téli túra a Zerge-hegyre; A Tátra a Gorce-hegységből; A Gasienica-Fekete-tó felé; A Magas-Tátra a Chopok csúcsáról; A Giewont, nem a megszokott látószögből; Karácsony; Egy mágikus tátrai panoráma, ezúttal a Svinicáról; Téli hangulat a Poprádi-tónál; Akárhogy is nézzük, erre nincs más szó, mint a nap fotója!; Ilyen gyönyörű a tél virágzása a Tátrában, 1500 méter felett; Varázslatos tél van a Lengyel-Tátrában is.

A lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) ezzel a jó hangulatú videóval kíván boldog karácsonyt minden turistának; Téli túra a Baníkov csúcsára.

December második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

Halálos lavina a Kis-Fátrában

Január 9-én, a délelőtti órákban érkezett a bejelentés a Hegyi Mentőszolgálathoz (HZS), hogy lavina söpört végig a Kis-Fátra legmagasabb csúcsa, a Nagy-Krivánról a Vrátna-völgybe lefutó vályúban, amely maga alá temetett egy sítúrázót. A bajba jutott síalpinista társai lavina jeladó segítségével (mellyel mindannyian fel voltak szerelve) azonnal hozzáláttak lavinába került társuk kereséséhez. A kedvezőtlen időjárási feltételek nem tették lehetővé a mentőhelikopter használatát, ezért a hegyimentők földi úton indultak a helyszínre. A lavina jeladóknak köszönhetően a társai időközben megtalálták és kiásták a hó alól bajba került barátjukat, aki ekkor eszméletlen volt, és azonnali újraélesztésre volt szükség, melyet később a helyszínre megérkező hegyimentők folytattak, a 37 éves szlovák férfi életét azonban az erőfeszítések ellenére sajnos nem sikerült megmenteni. Az elhunyt sítúrázót kötéltechnika segítségével szállították le a völgybe, majd onnan Štefanovába, ahol átadták az illetékes hatóság képviselőinek.

Az újabb várható havazásnak köszönhetően feltételezhető, hogy a lavinaveszély mértéke a következő napokban ismét emelkedni fog. A HZS figyelmezteti a látogatókat, hogy tartsák tiszteletben a HZS által kiadott figyelmeztetéseket, és ne kockáztassák meg azokon a területeken történő mozgást, melyek bizonyos körülmények között nem biztonságosak.

Forrás és fotó: https://www.hzs.sk

Őszi túra a Kapor-csúcsra... ...helyett a Nagy-Hincó-tóhoz

2018 október végén egyik Tátrai túra célunk a Kapor-csúcs volt. A hegy azonban ismét gondoskodott róla, hogy nehezítse odajutásunkat. Annyi látnivalót mutatott magáról útközben, hogy egész nap csak ezt mondogattuk : „oda nézz, milyen szép, itt is álljunk meg”. Na, így messze van ám a Kapor-csúcs! A késő őszi napok, meg amúgy is rövidek már. Még csak a Menguszfalvi-völgy tetején, a meredek, kanyargós, köves ösvényen bandukoltunk felfelé, de a völgy, már rég árnyékba burkolózott alattunk. A tiszta égen a napot már nem láttuk. A hőmérőben a folyadék is tudta, mit ésszerű ilyenkor tenni, elindult gyorsan lefelé, akár csak az összes ember rajtunk kívül. Azzal tisztában voltunk, hogy rövidített túra lesz, a Kapor-csúcs ugrott, de az 54 méter mély tavat még szerettük volna látni.

Mit jelent a turistautak színjelzése a lengyel hegyekben?

Mit jelent a turistautak színjelzése a lengyel hegyekben? Dióhéjban semmit. Ebben lényegében minden benne van, de hogy ne kockáztassuk annak lehetőségét, hogy ez a cikk elnyerje a „Legrövidebb cikk az interneten” címet, nézzük meg kicsit alaposabban, mit is jelent a turistautak színjelzése?

Az általánosan elfogadott jelölés három, egyforma széles vízszintes csík, melyen a középső jelöli az út színét, alatta és felette pedig egy-egy fehér sáv látható. Ezek a jelek megtalálhatók a fákon, sziklákon, oszlopokon vagy akár az épületeken is, mégpedig úgy, hogy az egyik jelzéstől mindig látni kell a következőt, az útelágazásoknál pedig a következő kettő. Ezen kívül szabály még az is, hogy a túra során mindig, mindkét irányban látni kell a következő jelet, lehetőleg szemmagasságban. Elméletileg több-kevésbé 50 méterenként kell felfesteni a jelzéseket, néha azonban a terep arra kényszerít, hogy ez az elv háttérbe szorul. Erre a legjobb példákat a Tátrában találjuk.

Öt érdekesség a Tátra szlovák oldaláról

A hatalmas tömegeket vonzó Lengyel-Tátra mellett napjainkban a Tátra szlovák oldala is évről évre egyre több turistát vonz. Lássunk néhány érdekes tényt a Tátra déli oldaláról:

1. A hegység déli oldalán nincsenek fekete jelzésű turistautak.

2. A Nagyszalóki-csúcsra vezető jelzett turistaút az egyik legnehezebb kihívás a Tátrában – Ótátrafüredről indulva 1470 méter szintkülönbséget kell megtenni.

3. Csorbató település álladó lakosainak száma 80 fő.

4. A Kriván csúcsán álló jelenlegi kereszt 2006 augusztusában lett felállítva.

5. A Kő-pataki-tó mellett lévő meteorológiai obszervatórium épületét a szlovák fasiszták építették 1940-1943 között.

Forrás és fotó: https://portaltatrzanski.pl

Lavina érte el a Hunfalvy-menedékházat

2019. január 4-én pénteken hatalmas lavina érte el a Tátra legmagasabban fekvő menedékházát, a Hunfalvy-völgyi menedékházat (Chata pod Rysmi). A szlovák Markíza kereskedelmi TV híradása szerint annak köszönhetően, hogy a menedékház a téli zárlat idején nem üzemel, a lavina idején senki sem volt a házban, és a jelentős lavinaveszélynek köszönhetően ma reggel a bérlő sem ment fel a házba. A Tátrában az utóbbi napok jelentős havazásai és az erős szél miatt jelenleg is 4-es, vagyis erős lavinaveszély van érvényben. A híradás szerint a lavina a Róth Márton-csúcsról (Ťažký štít) indulva érte el a 2250 méter tengerszint feletti menedékházat, melynek átcsapott a tetőzetén. A jelenlegi adatok szerint a lavina szakadási pontja 2 méter, szélessége 300, hossza 400 méter lehetett.

Ismét megnyílt a Hólabirintus Zakopanéban

Ahogy azt a Zakopanéba látogatók az elmúlt években már megszokhatták, a síugrósánc (Wielka Krokiew) lábánál ismét megnyitotta kapuit a város egyik legvonzóbb téli látványossága, a Snowlandia. Az elnevezés, mint korábban ezúttal is egy hóból felépített labirintust, egy hóvárat, egy szánkópályát, és egy mini állatkertet takar, az idei év újdonságaként pedig ehhez csatlakozik a későbbiekben megnyitásra kerülő Jégkirálynő kastélya. A Snowlandia a Bronisław Czecha és a Piłsudski utca találkozásánál található.

Az egyes látnivalók nyitvatartása a www.zakopaneinfo.hu oldal információim alapján (zárójelben a pénztárak zárásának időpontja):

Hólabirintus: 10:00 – 22:00 (21:00)

Hóvár: várható nyitás 2019. január 15. után

Jégirálynő kastélya: várható nyitás 2019. január 15. után

Mini ZOO: 10:00 – 16:00 (15:00)

Szánkópálya: 10:00 – 20:00 (19:00)

70 éves a Tátrai Nemzeti Park, Szlovákia első nemzeti parkja

70 évvel ezelőtt, 1949. január 1-én hozták létre Szlovákia első nemzeti parkját, a Tátrai Nemzeti Parkot (Tatranský Národný Park, TANAP). A nemzeti park alapvetően két részre oszlik, ezek a Keleti-Tátra (a Magas-Tátra szlovák oldala és Bélai-Tátra), valamint a Nyugati-Tátra szlovák oldala.  Területe 1.045 km², ebből saját terület 738 km², a vé­dőövezete 307 km², amely több, különböző fokban védett zónára oszlik. A Magas-Tátra főgerincének hossza 26 km, a Bélai-Tátra 14 km, a Nyugati-Tátra pedig 37 km hosszú főgerinccel bír. A védett terület hossza kelet-nyugati irányban kb. 55 km, észak-déli irányban pedig kb. 17 km.