2019. május 20., hétfő

Két éjszaka egyedül a vadonban – a legnagyobb tátrai csodák egyike

A hegyimentő Jaroslav Švorc (66) sok rosszat látott a hegyekben, ugyanakkor részese volt olyan mentési műveleteknek is, amelyek bár kezdetben tragikusnak tűntek, mosollyal végződtek. Az egyik legemlékezetesebb ilyen eset 2006-ban történt, amikor a Liptói-Tátrában, a Racskó-völgyben (Račková dolina) nyoma veszett egy 10 éves kisfiúnak. Először úgy tűnt, hogy Tomás csak elkóborolt a gyerekcsoporttól, de sajnos az azonnal megkezdett keresés nem vezetett eredményre. Sötétedett, jött az éjszaka, és az eperjesi kisfiú egyedül maradt az erdőben.

2019. május 17., péntek

Tíz érdekesség a Tátráról

- A „Tatry” név egyes vélekedések szerint valószínűleg a „ter” régi szláv szóból (melynek jelentése szikla, sziklafal), vagy a galíciai "tertaro" szóból származik.
- A Tátra szlovák csak egy helyen, a Karám-réten (Polana Pod Wysoką) található hegymászó táborhelyen lehet sátorozni. Előtte azonban be kell jelentkezni és meg kell fizetnie a díjat az erdészetnek.
- A Tátra legnagyobb (nem a legmagasabb) vízesése a Siklawa-vízesés (Siklawa, kb. 70 m), amely a Lengyel-Öt-tó völgyének (Dolina Pięciu Stawów Polskich) küszöbéből esik alá.
- A Tátra legmagasabb vízesése a szlovák oldalon található Rejtett-völgyi-vízesés (Ťažký vodopád), amely kb. 100 m magas.

2019. május 15., szerda

Esküvői szertartás a Lengyel-Tátrában

A Tátra lengyel oldalán vannak olyan helyek, ahol a Tátra Nemzeti Park igazgatójának előzetes engedélyével, és természetesen anyakönyvvezető részvételével lehetőség van esküvői szertartás megszervezésére. Sok pár, akik úgy döntenek, hogy kimondják egymásnak a boldogító „igent”, hagyományos, több napig tartó, nagy visszhangot kiváltó esküvőről álmodnak. Közülük néhányan úgy gondolják, hogy álmaikat más, nem hétköznapi módon is megvalósíthatják – ez pedig nem más, mint esküvői szertartás a Tátrában.
A Tátrai Nemzeti Park tájékoztatása szerint a Lengyel-Tátrában több, erre kijelölt helyen szervezhető meg a polgári anyakönyvvezető részvételével megrendezett esküvői szertartás. Ehhez a nemzeti park igazgatójának írásos engedélye szükséges, melyet a kérelem benyújtását (erre a nemzeti park honlapján elektronikus úton is lehetőség van) követően állítanak ki.

2019. május 13., hétfő

Élet a menedékházban – Dominika szemével

Három évvel ezelőtt, amikor Dominika Dejczöová megszerezte a Hosszú-tavi menedékház (Zbojnícka chata) bérleti jogát, olyan örömöt érzett, mintha megnyert volna egy rangos sportversenyt. Már korábban is sokat gondolkozott azon, hogy ha lehetősége lesz rá, szeretne egy menedékház bérlője lenni. Mindössze három másodperc múlva aztán már a felelősség miatt érzett egészséges aggodalom lépett az öröm helyébe, és az jutott eszébe, vajon képes lesz-e kezelni az egyik legnépszerűbb tátrai menedékház vezetéséhez fűződő feladatokat. Most, három év elteltével elmondja, hogyan látott neki a munkának, mi történt eddig, és mire készülnek a menedékházban?
Mi volt a legnagyobb meglepetés Dominika számára a menedékház vezetésével kapcsolatban?
„Hogy ez az élet, és mindaz, ami ehhez kapcsolódik, ilyen szép lesz. Ezt magam sem hittem volna” – vallja be őszintén. „Ez teljes életmódváltás volt számomra.”
Dominika örömét négy szóban lehetne összesűríteni: Tél, síelés, vad természet.
2017/2018 telén októbertől áprilisig volt hó. „Hat hónapon keresztül tudtam síelni, kell ennél több?” Azt talán mondanom sem kell milyen szép sítúraútvonalak vannak a menedékház körül. A Hosszú-tavi menedékház számára még egy bónusszal rendelkezik. „A menedékháztól közvetlenül le lehet síelni a Felső turistaútig (Magistrále). A többi menedékháztól a Felső turistútig vannak olyan szakaszok, amelyek leküzdéséhez kaszkadőrmutatványra van szükség.”

2019. május 10., péntek

165 éve született Majunke Gedeon

165 évvel ezelőtt, 1854. május 9-én született a Szepességben letelepedett olasz családból származó Majunke Gedeon (1854-1921) szepesszombati építész, több magas-tátrai menedékház, valamint a Tátra-körút településein több középület, szálloda építője, tervezője. Építészeti tanulmányait a bécsi műegyetem rendkívüli hallgatójaként kezdte meg (1872-77), majd a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult (1877-80). Ezután rövid ideig gróf Andrássy Manó betléri birtokán tevékenykedett, majd a késmárki bank Alsótátrafüred kiépítésével kapcsolatosan kereste meg. Vállalkozóként, építészként működött, szakértője volt a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) épülő múzeumának, egyben az egyesület építészeti bizottságának az elnöke is volt. 1884-ben megnősült, a boroszlói (Wroclaw) születésű Hergessel Alice-szal (1864-1940) kötött házasságából négy gyermekük született. Felesége a Vöröskeresztben jeleskedett, a szepesszombati helyi szervezet alapító elnöke volt.

2019. május 8., szerda

Futórekordok a Tátrában

A legtöbb embernek elég egyszerűen, túrázva feljutni a tátrai csúcsokra. Egyre népszerűbbé válik azonban a hegyi futás, amely meglehetősen jó kondíciót és kitartást igényel az erre vállalkozó sportemberektől. A Tátrában az év során számos hegyi futóverseny kerül megrendezésre. Ezeken a legjobbak megpróbálják megdönteni a rekordokat, és a bakancsos turisták számára elképzelhetetlen tempóban leküzdeni a hegyi terepeket.
Az egyik legnagyobb tekintélyű kihívás, a Nagy Tátra-korona (Wielka Korona Tatr) leküzdése nem könnyű feladat. Ez a sorozat magában foglalja a Tátra 14 legmagasabb, illetve legnagyobb tekintélynek örvendő csúcsát. Mindegyik magassága meghaladja a 3000 lábat, vagyis a 2438 m-t, és valamennyi a Tátra szlovák oldalán található. Ezek közé tartozik pl. a Gerlachfalvi-csúcs (Gerlachovský štít), a Lomnici-csúcs (Lomnický štít), a Kriván (Kriváň) és a Tengerszem-csúcs (Rysy). A 14 csúcs egy menetben történő végigjárásának rekordját jelenleg Alicja Paszczak tartja, aki ezt 49 óra 15 perc alatt teljesítette, közben 85 km-t és 9500 m szintkülönbséget küzdött le. Az előző rekordot – melyet Piotr Orawiechez tartott 60 óra 41 perccel – több mint 11 órával javította meg.

2019. május 6., hétfő

Tátrai matuzsálem – ezeréves cirbolyafenyő

A Magas-Tátra Szlovákia leglátogatottabb nemzeti parkja. Vajon a hegység melyik részén vannak a legöregebb fenyvesek és őserdők? Elsősorban a Poduplaszki- (Bielovodská dolina) és a Kapor-völgy (Kôprová dolina) zárlatában, a Csendes-völgy (Tichá dolina), a Jávor-völgy (Javorová diolina) és a Malompataki-völgy (Mlynická dolina) alsó részén, és a Késmárki-Fehérvíz-völgyben (Dolina Bielej vody). A Liptói-Tátra területén a Katlan-vályúban (Kotlový žľab) és a Rohácsi-völgy (Roháčska dolina) zárlatában, a Bélai-Tátrában pedig elsősorban a Barlang-völgyben (Nová dolina), a Barlang-hegy (Nový vrch) északi lejtőjén. A múltban azonban ennél jóval több őserdő olt a Tátrában, az ember megjelenésével azonban az erdők egy része legelőkké változott, más részük a fakitermelés és a bányászat áldozatává vált. Az erdőállomány csökkenésének megakadályozása céljából a Tátrában 1933-ban a Katlan-vályúban hozták létre az első természetvédelmi területet.
A Magas-Tátra jelenleg az egyetlen hely Szlovákiában, ahol az őserdőben természetes körülmények között cirbolyafenyők élnek. A cirbolyák azoknak az erdőknek a maradványai, melyek akkor éltek, amikor a gleccserek eltűntek a Tárából. A cirbolyafenyőt a múltban bútorkészítésre és gyógyító olajok kinyerésére használták. Azok a cirbolyafenyők, melyek túlélték a megcsapolást, legalább 500 évesek, vagy annál idősebbek, néhány példányuk azonban több mint ezer éves.

2019. május 3., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2019. április 16-30.

Közeledik a nyári túraszezon, érdemes időben gondoskodni a megfelelő lábbeliről; A Csorbai-tó, ahogy kevesen láthatják; Panoráma WC a Hunfaly menedékház közelében; Az Ablakos-vízesés a Suchà Belá szurdokban; Húsvét hétfőn ezúttal is megrendezték a "Húsvéti tojás" kosztümös síversenyt a Kalata-réten; Néhány fotó egy vasárnapi sétáról; Hátsó-Barát; Sokszor felmerül kérdésként, hol alszanak téli álmot a tátrai medvék?; A tavasz ébredése a Halastavi-völgyben; Siketfajd a Tátrában; Egy szép fotó az elmúlt hétvégéről; Néhány fotó az Árvai Falumúzeumról; No comment; Nem egy szokványos őrangyal, de ők is vigyáznak ránk a hegyekben.
Vacsora a csillagok alatt - az érdeklődők 2020-ban ismét átélhetik ezt az élményt; Látványos rövidfilm a lengyel hegyimentők munkájáról, A Giewont keresztjének felállítása; Lesíelés a Groński-padról (Zachód Grońskiego). Április második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2019. május 1., szerda

Mit rejtenek a pusztuló százéves épületek? – Royal Palace

A Tátra legendás épületeinek legtöbbje még emlékszik azokra az időkre, amikor gyönyörű magashegységünket az Osztrák-Magyar Monarchia arisztokráciája látogatta. Túléltek akár százötven évet, de ahelyett hogy a látogatók ma is megcsodálhatnák őket, pusztulásnak indultak.
Újtátrafüred építészeti drágaköve
Az érdekes múltú, mára pusztuló tátrai épületek sorában a legújabb a Royal Palace, az Általános Nyugdíjintézet szanatóriuma, amely Újtátrafüreden található, és a helyiek csak „Penzák” néven emlegetik. „Ez a legértékesebbnek tartott tátrai épület az 1918 előtti időszakból” – mondja Semančík. A szanatóriumi épületet Michal Milan Harminc építette, aki bár nem volt tanult építész, és saját erőből képezte magát, korszakának legjelentősebb szlovák építtetői közé tartozott. Körülbelül háromszáz nagyobb építkezés – köztük a pozsonyi Hotel Carlton – fűződik a nevéhez egész Magyarország területén.
Az újtátrafüredi szanatórium Peter Hubka liptószentmiklósi vállalkozó megrendelésére készült. A vállalkozónak be kellett fektetnie azt a pénzét, amit az I. világháború alatt a katonaság számára készített bőrszíjak és hevederek gyártásával keresett. „Édesanyja, első felesége, kislánya, és annak nevelőnője mindannyian tuberkulózisban haltak meg, ezért határozta el, hogy szanatóriumot épít a Magas-Tátrában” – magyarázza Semančík.

2019. április 29., hétfő

Tátra – Szlovákiában vagy Lengyelországban?

Legtöbbünk számára a Tátra oszthatatlan egész – a béke oázisa és a tiszta levegő forrása. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy az államhatár két részre osztja, és a két országban egymástól eltérő szabályok vannak érvényben. Elgondolkodott már azon, hogy hol jobb Önnek? Egyszerű kérdés, amelynek objektív megválaszolásához az alábbi összehasonlításokkal próbálunk segíteni.
Terület és turistautak hossza: ezeket nézve a déli oldal nyilvánvalóan felülmúlja a Lengyel-Tátrát. A Tátra alapterületének 77 %- a szlovák oldalon található, a turistautak hossza a déli oldalon 651 km, míg a Lengyel-Tátrában 250, nem kétséges tehát, hogy ilyen szempontból a szlovák oldal sokkal több lehetőséget kínál.
A csúcsok elérhetősége: ebből a szempontból a Lengyel-Tátra több okból is előnyösebb helyzetben van. Először is a lengyelek számára könnyebb a hegység megközelítése, amely a kiváló infrastruktúrának és a fontosabb völgyek tömegközlekedéssel történő megközelíthetőségének köszönhető. A Lengyel-Tátra legmagasabb csúcsainak többsége jelzett turistaúton és egész évben hozzáférhető, míg a szlovák oldalon a csúcsok döntő része csak hegyivezetővel (fizetség ellenében) látogatható, a fennmaradó csúcsokat pedig csak a rövid nyári időszakban lehet látogatni.

2019. április 26., péntek

Helyek a Tátrában, ahol nincs turista – A délutáni Nosal

Nem közlekedő sífelvonók hálózata, szlalompályák a hegyoldalon, dugók az Oswald Balzer utca felőli parkolóban. Télen ez a Nosal. Nyáron azonban a Nosal (1206 m) ideális kirándulóhely lehet a kezdő túrázóknak. Kuźnicéból a sárga jelzésű turistaúton akár 30 perc alatt felérhetünk a szilák tetejére, ahol van elég hely arra, hogy leüljünk, és onnan gyönyörködjünk a Giewonttól a Koszysta csúcsáig terjedő széles kilátásban. Itt szeretnék azonban mindenkit figyelmeztetni, hogy ne menjünk közel a szikla pereméhez, az ugyanis szinte függőleges fallal szakad le.
A Nosalt a nap folyamán számtalan turista látogatja, ezért azt javasoljuk, hogy inkább délután vagy este tervezzük az ide vezető túrát, amikor akár egy szép naplementében is gyönyörködhetünk. Ilyenkor vérvörös takaró borul a Tátrára, szinte felizzik a Vörös-hegyek (Czerwony Wierch) lejtőit borító növényzet, miközben a Giewont baljós hangulatot árasztó északi fala és a Sas út (Orla perć) gránit csúcsai szinte fürdőznek a nap utolsó sugaraiban. Ez az a látvány, amiért sokan órák hosszat képesek lennének a Nosal tetején üldögélni.
Forrás: http://601100300.pl; Fotó: Michal Sosnicki

2019. április 24., szerda

Hogyan viselkedjünk, ha medvével találkozunk?

A medve a legnagyobb, a Tátrában élő ragadozó. Bár a Tátrában ritkák az ember elleni medvetámadások, és ezek túlnyomó többsége az emberek hibájából ered, ez mégis arra figyelmeztet minket, hogy a medvéket ne azonosítsuk egy barátságos mackóval. Ha a turistaúton medvével találkozunk, jusson eszünkbe, hogy különösen óvatosnak kell lennünk. Lássunk néhány szabályt, mire kell figyelnünk medvével történő találkozás esetén:
1) Ha megpillantunk egy medvét a turistaút közelében, ne essünk pánikba. Ne közeledjünk hozzá, de ne is kezdjünk el futni az ellenkező irányba. A legjobb lassan, nyugodtan elindulni az ellenkező irányba.
2) Fokozott éberséget követel a medvekölykökkel történő találkozás. Ilyenkor általában az anyjuk is ott van a közelben, aki úgy érezheti, hogy veszélyeztetjük a kölyköket, emiatt a szokottnál agresszívebben viselkedhet.
3) Ne nézzünk a medve szemébe.

2019. április 21., vasárnap

Tóth Árpád – Este a kilátón

Fotó: Lenka Machová
Ó-Tátrafüred

Este kedvesek nékem a hegyek,
A Kilátó padjáig felmegyek,
És nézem a csillagok álmatag
Fényében, mily szelíden állanak.

A csillagos ég vállukon forog,
S ők, jégbundásan, vén, bús pásztorok,
Őrzik a nagy csendet az ég alatt,
S kő-arcukon ezer holt ránc szalad.


2019. április 19., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2019. április 1-15.

Néhány különleges fotó a Kis-Tarpataki-völgyből; Tiszta fejjel; A gorálok ismét megemlékeztek II. János Pál pápa halála percéről; A Lengyel-Öt-tó völgye szépségei; A szajkó reggelije a krókuszmező közepén; Reggeli panoráma; túra a Volovecre; Mai fotók a Chocholowi-völgyből; Ilyet azért nem mindennap lehet látni; A Bystra, a Liptói-Tátra legmagasabb csúcsa; Napnyugta előtt a Nosalon; Szabadság; Fenyőszajkó 2.0; Mai kilátás a Ruszin-tisztásról és a Lúd-nyakról. Az Alacsony-Tátra szépségei.
Április első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2019. április 17., szerda

Elpusztult a szilveszter előtt felébredt medve

A lengyel Tátrai Nemzet Park (TPN) számolt be róla, hogy a természetvédők erőfeszítései ellenére a téli álmából Szilveszter előtt felébredt nőstény medve nem élte túl a telet. „A medve, amely valószínűleg valamilyen betegségben szenvedett, sajnos nem élte túl a megpróbáltatásokat. Mintát vettünk a testéből, és jelenleg várjuk a vizsgálatok eredményét” – mondta Filip Zięba, a TPB igazgatóhelyettese.
A medve 2018. december 30-án hagyta el téli barlangját, majd beleesett a Kościelisko-patakba (Potok Kościeliska), ahol arra járó turisták találtak rá. Az állat nagyon le volt gyengülve, nem tudott egyedül kijutni a vízből. A nemzeti park természetvédői segítettek neki kijutni a patakból, akik aztán biztonságos helyre, a turistautaktól távoli helyre szállították. Közben felmelegítették a testét, majd nyomkövető gallérral látták el, és intézkedéseket hoztak az állat táplálására és megerősítésére.

2019. április 15., hétfő

Peter Petras tovább harcol a Rainer-kunyhóért

A 71 éves Peter Petras a 90-es években önerőből állította helyre a Rainer-kunyhót (Rainerova útulňa), amely azóta keresett hely lett a Tátrába érkező turisták körében. Mindezek ellenére úgy tűnik, a Magas-Tátra egyik élő legendájának ismét harcolnia kell szeretett kunyhójáért. A Rainer-kunyhó a legrégebbi magashegyi menedékház a Magas-Tátrában. Első alkalommal önkéntesek mentették meg, akik az 1980-as években részlegesen helyreállították, megmentve így a teljes pusztulástól. Ezután továbbra sem használták, így az állapota a következő másfél évtizedben egyre csak romlott. „Egyszer árut vittem a Zakmovszky menedékházba (Zamkovského chata), és keresztben levágtam az utat a Rainer-réten (Starolesnianska poľana) át, ahol egy romos kis kőházon megláttam egy táblát, „Rainerova útulňa 1863” felirattal. Szinte azonnal megfogalmazódott a gondolta, hogy meg kell menteni és az embereknek hozzáférhetővé kell tenni ezt a történelmi épületet. 1998 nyarán megnyitottuk a kunyhót, amely azóta ikonikus hellyé vált” – meséli el szeretett menedékháza újkori történetének kezdetét Peter Petras. Az idős gondnok azóta szeretettel gondoskodik az ide érkező turistákról, a ház előtti tisztáson évente több alkalommal tartanak különféle rendezvényeket, a téli hószobrok ma már elválaszthatatlanok a Rainer-kunyhótól.

2019. április 12., péntek

Nyolc érdekesség a tátrai csúcsok és völgyek elnevezéséről

A Tátra nem csak gyönyörű kilátásáról, hanem hangzatos földrajzi neveiről is híres. Az alábbiakban ezek közül próbáljuk meg elmagyarázni az egyes nevek eredetét.
1. A hatalmas lavináiról ismert, a Halastó (Morskie Oko) közelében található Medvegyökér-szakadék (Marchwiczny Żleb) a zellerek családjába tartozó közönséges medvegyökérről (Ligusticum mutellina, lengyelül marchwicy pospolitej) kapta nevét, amely bőségesen terem abban a hágóban, amelyből a szakadék indul.
2. A Bélai-Tátra elnevezés Szepesbéla (Spišská Belá) város nevéből származik, melynek a hegység már a XIV. században a határához tartozott.
3. A Kis-Békás-csúcsból (Żabi Szczyt Niżni) elágazó oldalgerincet azért nevezik Apostolok-gerincének (Grań Apostołów), mert a régi gorálok szerint a magasba törő karcsú figurák a mennybe induló apostolok sziluettjére hasonlítottak.
4. A Ruszin-tisztás (Rusinowa Polana) első tulajdonosairól a Rusin nevű gorál családról kapta nevét.

2019. április 10., szerda

A Dunajecen megkezdődött a tutajos szezon

A téli szünetet követően április 1-én, hétfőn a Dunajec folyón ismét vízre szálltak a tutajosok, Sromowce-Kąty kikötőből elindultak az első tutajok, ezzel a magyar turisták körében is rendkívül népszerű Dunajec-áttörésben is megkezdődött a 2019-es turisztikai szezon. A szezonnyitó előtt a lengyel Pienini Tutajosok Egyesületének (Polskie Stowarzyszenie Flisaków Pienińskich) vezetője elmondta, hogy már április előtt is sokan várták, hogy végre ismét tutajozhassanak a Dunajec festői áttörésében. A szezon kezdetén, a tavaszi időszakban a lengyel oldalon kb. 50 tutaj várja az utasokat, számuk a szezon csúcsán eléri majd a 250 tutajt, ami azt jelenti, hogy valamennyi használható tutaj közlekedni fog. Az elmúlt évihez képest kis mértékben emelkedtek a jegyárak, a normál jegy ára az előszezonban 55, nyáron pedig 57 złotyba kerül majd. A jegyfoglalás megkönnyítése érdekében Zakopane sétálóutcájában, a Krupówkin jegyautomatát állítanak fel ezekből májustól lesz lehetőség jegyet vásárolni. A tutajosok egyesületének elérhetősége: www.flisacy.pl.
Forrás és fotó: http://portaltatrzanski.pl

2019. április 8., hétfő

Honnan származnak a tátrai elnevezések?

A Tátrában csaknem háromezer, névvel ellátott csúcs, völgy, patak, vízesés, hágó, szurdok és más természeti formáció létezik. Minden földrajzi névnek oka és története van. A közelmúltban elhunyt Ivan Bohúš történész és író, a tátrai elnevezések egyik legalaposabb ismerője sok éve próbálta kideríteni az elnevezések eredetét, és élete végéig jól emlékezett egyes elnevezések eredetére. A Magas Tátra földrajzi neveiről megjelent könyvében, melyet fiával közösen írt, megpróbálta tisztázni és közelebb vinni az olvasót a tátrai földrajzi nevek kialakuláshoz. „1918 előtt csak néhány szlovák elnevezés létezett, ám az első, írásos formában fennmaradt elnevezések a XIII. századból származnak. Az elnevezések kialakulásához a helyi gazdálkodók, favágók és pásztorok is hozzájárultak. A nomenklatúra kialakulásnak folyamata azonban még nem zárult le” – mondta a könyv megjelenése kapcsán Ivan Bohúš.

2019. április 5., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2019. március 16-31.

Éjszaka a Chocholowi-völgyben; Síalpinista túra Halastavi-völgyből a Miedziane-hágón át a Lengyel-Öt-tó völgyébe; Házak a Sas út alatt; A Tátra Nowy Targ felől; MIG-29 katonai repülőgép a szlovák-lengyel határon; Krakkó, Balice repülőtér; „Ha szárnyak nélkül születtél, hagyd, hogy kinőjenek!”; A Vörös-tavi-csúcs a Głodówki-tisztásról; Barlang a Lengyel-Tátrában; Téli túra a Sas úton; Fantasztikus fotó a Gerlachfalvi-csúcsról, A Liptói-Tátra egyik legnépszerűbb csúcsa, a Hegyes-Rohács, Napnyugta a Tátra fölött, infravörös szűrővel; A Sas út nagyítható, feliratos panorámája a Miedziane-hágóból; Április 1-től 18-ig tavaszi karbantartás miatt zárva lesz a Lomborona tanösvény.

2019. április 3., szerda

A tátrai menedékházakban szolgálják fel a legjobb szarlotkát

Évek óta közismert tény, hogy Zakopanéban és a környékén a legjobb almáspitét (szarlotka) a tátrai menedékházakban szolgálják fel, de néha azért érdemes ezt újra megerősíteni. Ez talán azért van így, mert úgy tűnik, hogy a hegyekben minden jobb, mint a városban, vagy talán azért, mert a Tátrában mindennnek jobb íze van? Vagy talán csak azért, mert a menedékházak munkatársai valamilyen különlegesen ízletes szarlotka receptekkel rendelkeznek? Az egyik lengyel portál munkatársai a minap a Kościelisko-völgyben (Dolina Kościaliska) található Ornak menedékházban (Schronisko Ornak9 kapható „Almás pite feltétel” fantázianevű szarlotkát kóstolták meg, melynek a cikk írója szerint nagyon jó íze van!
Forrás és fotó: http://24tp.pl

2019. április 1., hétfő

Fémlépcsők a Halastótól a Tengerszem-csúcsra vezető turistaúton?

Meglepő döntést hozott a lengyel Tátrai Nemzeti park (TPN), eszerint fémlépcsőket építenek be a Halastótól (Morskie Oko) a Tengerszem-csúcsra (Rysy, 5499 m) vezető jelzett turistaúton. A Tengerszem-csúcs a lengyel turisták egyik legnépszerűbb célpontja a Tátrában, sokan álmodnak a megmászásáról, hogy aztán elmondhassák magukról, hogy fenn álltak Lengyelország legmagasabb csúcsán. A csúcsnak a lengyel oldalról való megközelítése sajnos nem tartozik a könnyű túrák közé, ami a kevésbé tapasztalt, kezdő turistáknak nem teszi lehetővé az ország legmagasabb pontjának elérését. A csúcsra vezető turistaút túlságosan meredek, fárasztó emelkedőkben és veszélyes szakaszokban gazdag. Tudjuk azonban, hogy az útvonal leginkább igényes szakaszán kb. 300 méter hosszan már eddig is láncok segítették a haladást. A láncok kiépítésének eredeti célja az volt, hogy segítsen a turisták az akadály legyőzésében, sokukban azonban inkább a félelmet fokozták, melynek nyomán inkább visszafordultak, és lemondtak a csúcs megmászásáról.

2019. március 29., péntek

Holttestet találtak a Lengyel-Tátrában

Március 29-én, pénteken emberi maradványokat találtak a Lengyel-Tátrában, a Roztoka-völgyben (Dolina Roztoki). Az erősen bomlásnak indult maradványokat arra járó turisták találták meg a jelzett turistaúton kívüli területen, de közel a Lengyel-Öt-tó völgyébe (Dolina Pięciu Stawów Polskich) vezető népszerű turistaúthoz. A megtaláló értesítette a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR), velük együtt a helyszínre érkeztek a rendőrség és az ügyészség képviselői is, hogy megkezdjék a holttest azonosítását. Az elhunytnál megtalált dokumentumok alapján valószínűsíthető, hogy egy januárban eltűnt 50 év körüli férfi földi maradványai kerültek elő. Jelenleg nem ismert, hogy mikor indult a Tátrába, és az sem, mi volt halálának az oka, de az elsődleges vizsgálatok kizárták az idegenkezűséget.

A Lomnici-csúcson éjszakázni a legszebb élmények közé tartozik

A 2634 méter magas Lomnici-csúcson (Lomnický štít) éjszakázni olyan különleges élmény, melyet még a rangos Geo Saison c. szaklap is beválasztott Európa Top 100 éjszakázó helyei közé. Ez azt jelenti, hogy a szlovákokon kívül a külföldi idegenforgalmi szakemberekből, designerekből és turisztikai újságírókból álló zsűri is ezt gondolja erről a különleges szálláshelyről. Reakcióik és a hozzászólásaik szerint különösen a Magas-Tátrára nyíló csodálatos kilátás, valamint az a csend nyűgözte le őket, amely az utolsó felvonó indulása után érzékelhető.
Itt minden este, napnyugtakor kezdődik, amikor a felvonó az utolsó turistákat is leviszi a völgybe. Ha szép idő van, biztosak lehetünk benne, hogy felejthetetlen kilátásunk lesz a csúcsokra és a völgyekre. Ezt akár kettesben, akár barátainkkal is élvezhetjük, a csúcson lévő szálláshely ugyanis pároknak vagy kisebb baráti társaságoknak (5 főig) kínál szállást. Szívélyesen fogadják itt a turistákat, ízletes vacsorát szolgálnak fel, a távcsöveken keresztül közelebbről is megfigyelhetjük a csillagokat, gondtalanul pihenhetünk a kényelmes szobákban, majd napkelte után finom reggelivel várnak minket a Kő-pataki-tónál (Skalnaté pleso).

2019. március 27., szerda

Részeg fiákeres szállította a turistákat a Halastóhoz

Botrány a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető turistaúton. Március 14-én a Tátrai Nemzeti Park (TPN) Őrszolgálata (Straż Parku) a Mickiewicz-vízesések (Wodogrzmoty Mickiewicza) közelében megállított egy turistákat szállító lovaskocsit. A kocsi hajtójáról kiderült, hogy alkoholos befolyás alatt hajtotta a turistákkal teli lovaskocsit. Az ellenőrzés során a parkőrök észlelték a gorál férfin az alkohol illatát, ezért megszondáztatták, és a vérében 3,5 ezrelék alkoholt mutattak ki. A férfi a tanúk elmondása szerint annyira részeg volt, hogy az utasoknak kellett megtartaniuk, nehogy leessen a bakról. A parkőrök természetesen kihívták a rendőrséget, az eljárást követően a lovaskocsi hajtója valószínűleg elveszíti ez engedélyét. Ami az esetben meglepő, hogy az utasok közül senki nem reagált a helyzetre, pedig gyerekek és idősebbek is utaztak a lovaskocsin.
Forrás és fotó: http://portaltatrzanski.pl

2019. március 25., hétfő

10 éve volt „Az évszázad lavinája” a Zsári-völgyben

A Zsári-völgy, valamint a völgyben található Zsári menedékház a Liptói-Tátra egyik leglátogatottabb völgye, melyet lavinaveszélyesség szempontjából az egyik legveszélyesebb völgynek tartják számon. A jelzett turistaúton 5,3 km hosszú úton juthatunk el a parkolóból a menedékházig, és kb. a 4. km-t tekinthetjük a biztonságos és a veszélyes területek közötti választóvonalnak. Kevés téli turista van tudatában annak, hogy ezen a ponton belép a lavinamezők világába, ahol a körülmények kedvezőtlen összejátszása esetén bármely oldalról elindulhatnak a lavinák a völgy irányába.
Lavinaszempontból a völgy legveszélyesebb része a Príslop déli irányú központi vályúja, amely a menedékháztól mintegy 200 m-re keresztezi a turistautat. Ezt a csatornát tartják az egyik legnagyobb és legveszélyesebb lavinacsatornának a Tátrában. Nem kevésbé veszélyesek a Jalóci-nyeregből, a Ráztokáról vagy a Jalóci-kúpról lefutó lavinamezők sem, keleti oldalon pedig a Baranyec alatti Fekete-falak jelentenek veszélyforrást.

2019. március 22., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2019. március 1-15.

Különleges felhő a Tátra felett; A szél által formált csodás formák a Volovec közelében; A Tátra esti panorámája a Babia Goráról; A Tátra egy hőlégballon kosarából; Hiúzcsalád a Tátrában; Egy hétfői túra fotói a Rét-hegyről; Medvecsalád; Téli naplemente a Chocholowi-völgyben; Szélvihar a Tátra felett; Egy szép februári nap a Zsári-nyeregben; A halny felhője a Tátra fölött; Egy ritka pillanat megörökítve; Ez bizony egy törpefenyő egy viharos éjszaka után; Indulj útnak, és megkapod a forró csokidat. A Déli-Gránát-csúcs a Lengyel-Tátrában, valamikor februárban; Liptó varázslatos téli világa. Március első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2019. március 20., szerda

Hamarosan nyílnak a krókuszok a Tátrában

A napokban tapasztalható magas hőmérséklet a Tátrában is kedvező hatással van a hóolvadásra, a Havasalján (Podhale) már több tisztáson elolvadt a hó, és szórványosan megjelentek az első idei krókuszok. Már csak néhány nap kérdése, hogy a Tátrában is előbújjanak az első kicsiny virágok.
A múlt évben a legnagyobb krókusz-őrület az április 7-8-ai hétvégén volt, de vajon idén is ekkor lesz a legnagyobb invázió? Meglátjuk, de akármikor lesz is, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) már megkezdte az önkéntesek toborzását, akiknek a feladata lesz biztosítani, hogy a turisták tömegei ne tapossák szét a krókusz mezőket. Mint minden évben, a legnagyobb turistaáradatra ezúttal is a Chochołowi-völgyben (Dolina Chochołowska) és a Kalata-réten (Polana Kalatówki) számíthatunk.
Forrás és fotó: http://portaltatrzanski.pl

2019. március 19., kedd

Síalpinista halálos balesete a Magas-Tátrában

2019. március 19-én reggel arról értesítették a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletét, hogy egy síalpinista szenvedett balesetet a Menguszfalvi-völgyben (Mengusovská dolina), a Pátria (Patria) lejtőjén. A bejelentő a síelő nővel a baleset után sem szóban, a köd miatt pedig vizuálisan sem tudott kapcsolatot létesíteni, így miután felhívta a segítséget, elindult a vályú irányába. A balesetet szenvedett síalpinista nőhöz megérkezve azonnal megkezdte az újraélesztést, majd rövid idő múlva megérkezett a mentőhelikopter, és egy hegyimentőt és egy mentőorvost lecsörlőztek a fedélzetről a baleset helyszínére. Sajnos a kicsúszás következtében az asszony olyan súlyos sérüléseket szenvedett, melynek következtében a VZZS orvosa csak a halál beálltát tudta megállapítani.

2019. március 18., hétfő

Március 1-től a Lengyel-Tátrában is tilos az éjszakai túra

A lengyel Tátrai Nemzeti Parkban (TPN) március 1-től ismét érvénybe lépett nemzeti park vezetésének az éjszakai mozgást tiltó rendelkezése. Ennek értelmében március 1-től november 30-ig az éjszakai órákban sem túrázni, sem pedig sítúrázni nem lehet a nemzeti park területén. Az utóbbi időszakban szinte megszokottá vált, hogy egyre több bakancsos turista túrázik éjjel a Tátrában, és egyre több sítúrázó tartózkodik sötétedés után a sítúraútvonalakon és a sípályákon. Ez a magatartásforma érzékenyen érinti a tátrai természetet, ezért néhány évvel ezelőtt a korábbi rendelkezést egy hónappal meghosszabbítva már március elejétől tiltott az éjszakai mozgás a nemzeti park területén. A sítúrázók éjszakai jelenléte a sítúraútvonalakon és a sípályákon a hó karbantartását végzők szempontjából is veszélyes, különösen korlátozott látási viszonyok között, hiszen ilyen esetben bármikor fennáll a munkagépnek, vagy a kifeszített drótkötélnek történő ütközés veszélye.

2019. március 15., péntek

Fagyos éjszaka a Krivánon, egy profi fotós szemével

Peter Lengyel fotós úgy ismeri a Krivánt (Kriváň, 2494 m), mint a saját tenyerét. Liptószentmiklósról (Liptovský Mikuláš) származik, így sokszor megmászta már ezt a csúcsot. Múlt év februárban azonban úgy döntött, hogy a csaknem két és fél ezer méter magas csúcson tölt egy éjszaka, hogy megpróbálja megörökíteni a fagyos reggel szépségeit. „Kíváncsi voltam, hogy milyen érzés felébredni a csúcson, megkezdeni egy új napot, és úgy látni a világot, ahogy csak a Kriván látja” – mondta a fotós.
A merész túrára két barátjával indult, akik korábban soha nem voltak még a Krivánon. Együtt győzték le a fagyot, a jeget és az erős szélet, amíg végül elérték a csúcsot. A Kriván-nyeregben (Daxnerovo sedlo), néhány száz méterrel a csúcs alatt a trió úgy döntött, hogy nem folytatja a túrát. A hőmérséklet -20 °C alá csökkent, a fejlámpák csak kb. tíz méterre világítottak, és mindenfelé erős szél fújt.

2019. március 13., szerda

Nyolc érdekesség a tátrai balesetek történetéből

A Tátrában az évek során nagyon sok különféle baleset fordult már elő. Ezek közül némelyek nem tűntek túl veszélyesnek, mások sajnos tragédiával végződtek. Lássunk néhány érdekességet a tátrai balesetek történetéből.
1. A Lengyel-Tátrában évente átlagosan 20 ember veszíti életét.
2. 1994-ben a Chałubiński-kapu (Wróta Chałubińskiego) vesztette életét Maria Chałubińska, Tytus Chałubiński unokájának felesége, akiről a hágót elnevezték.
3. 2008 novemberében két krakkói diák fagyott meg a Lengyel-Öt-tavi menedékház (Schronisko w Dolina Pięciu Stawów Polskich) közvetlen közelében.
4. 1956 szilveszterén két síelő halt meg a Mormota-halmon (Przełecz Świstówka) vezető régi turistaúton. Barátjuk, aki a balesetet követően értesítette a hegyimentőket, négy évvel később ugyanazon a helyen halt meg, szintén szilveszterkor, amikor barátainak szerette volna megmutatni a baleset helyszínét.

2019. március 11., hétfő

Közép-Európában egyedülálló kiállítás nyílt Tátraszéplakon

A Magas-Tátrában található Tátraszéplakon (Tatranská Polianka) Közép-Európában egyedülálló digitális kiállítást nyitottak meg a közelmúltban. A kiállítás ötletgazdája Marián Bizub és Marián Aštáry, akik az Ótátrafüreden (Starý Smokovec) megvalósított Tricklandia projekt mögött is állnak. Ez utóbbit évente megközelítőleg 100 ezer turista látogatja. „Tátraszéplakon valami teljesen újat álmodtunk és valósítottunk meg, a modern technológiának köszönhetően a látogatók átélhetik, milyen érzés lenne bolygónk legmagasabb vízesésének tetején állni, úszni egy ismeretlen folyóban, vagy átkelni az Északi-sarkon” – mondta a projektről Marián Bizub.
Az egyedülálló kiállítás ideális tartalommal való megtöltéséhez hozzájárult Pavol Barabáš, az ismert szlovák természetfilmes, aki a kezdetektől együttműködött ezzel a kreatív csapattal. „Örültem neki, amikor a projekt megálmodói megkerestek, és remélem, hogy a digitális technológiának köszönhetően a látogatók kapnak egyfajta olyan belső késztetést, ami arra ösztönzi majd őket, hogy elmélyítsék tudásukat a bolygónkról, és a vele való kapcsolatunkról” – mondta a rendező.

2019. március 8., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2019. február 16-28.


Ski-skiring, a hagyományos téli gorál síversenyek egyik kedvelt műsorszáma; Kilátás a Zöld-tavi-csúcsról; Valahol erről szól a síalpinizmus; Néhány fotó a Tátra-csúcsról; Az erős felmelegedés és a korábbi nagy mennyiségű hó meghozta az első alaplavinákat a Tátrában; Nem kell, de szeretnék; Néha érdemes figyelni az apró részletekre, csodás fotók születhetnek; A fotók az Alacsony- Tátra csodás főgerincén készültek; Csak állni itt, és csodálni a végtelenségig; Útban a Nagy-Rozsutecre, a Kis-Fátrában; Felmentek a hegyre mulatni; Millió csillag a Szoliszkó menedékház felett; A sötét oldalon. A Kis-Fátra téli szépségei egy rövid, de annál látványosabb videón; Tegnapi felvétel a felhők táncáról a Tátra felett. Február második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok.

2019. március 6., szerda

Le kell-e zárni a turistautak télen a Lengyel-Tátrában?

A tél megérkezésével a Lengyel-Tátrában minden évben ismételten felmerül egy régi téma. A turisták nagy része nem érti, hogy a lengyel Tátra Nemzeti Park (TPN) miért nem lép déli szomszédjai nyomába, akik télen lezárják a legtöbb útvonalat. Az interneten sok véleményt olvashatunk erről a témáról. Néhányan egyetértenek ezzel, mondván, hogy egy ilyen megoldás csökkentené a balesetek számát. Mások úgy vélik, hogy csak egy szabály lenne, melyet kevesen tartanának be.
A Tátrában a tél különleges időszak, a hegyeknek ilyenkor teljesen megváltozik a karakterük. A hóval borított, jeges ösvények, a lavinák, a hóvihartok sok turistát elriasztanak ebben az évszakban a hegyektől, akik közül sokan abban a hitben élnek, hogy a hegyek télen veszélyesebbek, mint nyáron.
A Lengyel-Tátrában (három útvonal kivételével) nincs téli zárlat. Hogy túrázunk-e itt télen, az csak saját felkészültségünktől, tapasztalatunktól és felszerelésünktől függ. Ha tehát egy téli túra mellett döntünk, akkor önmagunk viseljük a döntés következményeit, és semmilyen szabályozás nem korlátoz minket.

2019. március 4., hétfő

A hegymászók támadják az új látogatási rend tervezetét

A JAMES Szlovák Hegymászó Sövetség nem ért egyet a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) új látogatási rendjének tervezetével, melyet február elején hoztak nyilvánosságra. Igor Koller, az egyesület elnöke elmondta, hogy a javaslat számos okból elfogadhatatlan. „A fő érvelés nagyon egyszerű, támogatjuk a sátrazás, a bivakolás, a túlzott fakitermelés vagy a drónok használatának tilalmát. Hiányoljuk ugyanakkor a környezeti hatástanulmányokat. Az új látogatási rend valamivel enyhébb, mint a korábbi volt, összességében azonban sokkal több korlátozást tartalmaz, ezért azt kérdezzük, milyen alapon? Azt várnánk, hogy ha például a zergepopuláció jelentősen növekszik, kevesebb lesz a korlátozás, nem pedig fordítva. Ezzel nem tudunk egyetérteni, és nem hallunk ésszerű érveket” – mondta Koller.

2019. március 1., péntek

Hegyimentő vesztette életét egy lavinabalesetben a Tátrában

Február 28-án, csütörtök délelőtt két hegymászót sodort el egy lavina a Magas Tátrában, a Poduplaszki-völgyben (Bielovodská dolina), a Nagy-Molnár-szakadékban (Veľký Mlynárov žľab). A lavina az elől mászót sodorta el, aki abban a pillanatban m ár a vályú tetejének közelében mászott. Társa a kitette terepen rekedt, mintegy 100 méterrel a csúcs alatt, és lezuhant társával nem tudott sem vizuális, sem szóbeli kapcsolatot létesíteni. A riasztást követően a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) szakemberei helikopterrel és lavinakereső kutyákkal Ótátrafüredről (Starý Smokovec) azonnal a helyszínre indultak, egy másik csoport pedig gyalogosan indult a hegymászók keresésére. A lavina által lesodort 48 éves hegymászót nem sokkal a megérkezést követően a helikopter fedélzetéről sikerült lokalizálni, őt részlegesen betemette a lavina, később megállapították, hogy az esés következtében az élettel összeegyeztethetetlen sérüléseket szenvedett.

2019. február 27., szerda

Szemétben fuldokló turistautak

Egy ideje óriási érdeklődés mutatkozik a turisták körében a Tátra hegység, mint pihenőhely iránt. Ezt bizonyítják a gyakori forgalmi dugók Zakopane utcáin, a zsúfolt szállodák és a szálláshelyek hiánya. Egyrészt örömre ad okot, hogy egyre többen meglátják a Lengyel-Tátra szépségét, és a hegyekbe menekülnek a városok zajától, zsúfoltságától, másrészt szomorúságot és haragot is érezhetünk, amikor azt látjuk, hogy a turisták nagy része mennyire nem tiszteli a természetet, ezt a felbecsülhetetlen ajándékot, amely mindannyiunké. Sajnos nem mindenki érzi magát felelősnek, hogy ezt megőrizze…
Szombat volt, hideg reggel. Ideális időjárási körülmények, semmi említésre méltó nem történt a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető turistaúton. Reggel 7-kor még viszonylag nyugodtan lehet haladni az ösvényen, ekkor még nem érezzük magunkat kétsávos autópályán, ahol állandóan a turistákat és a lovasszánokat kell kerülgetni. Ilyenkor még valódi nyugalmat érezhetünk itt. A harmóniát azonban megzavarja a hóban hagyott alumínium sörös dobozok látványa, majd egy idő múlva az egyre több hulladék, melyet elkezdünk gyűjteni a magunkkal hozott reklámszatyorba. Az üres sörösüvegek is a hófalban végezték, mellettük pedig szépen elrendezett kupakok ragadtak a hóban. Ezt látva kezdtük elveszíteni a vágyva várt természet csendjébe vetett bizalmunkat. Még előttünk volt egy kis szakasz a menedékházhoz vezető útból, de mire megérkeztünk, a reklámszatyor a lehető legnagyobb méretűre növekedett.

2019. február 25., hétfő

Lavinabalesetben meghalt egy magyar hegymászó a Tátrában

Február 22-én, pénteken egy magyar csapat riasztotta a Hegyi Mentőszolgálatot (HZS), miután lavinába kerültek a Kis-Tarpataki-völgyben, a Pfinn-kilátó alatt. A mentők a zord (viharos szél és havazás) időjárás miatt motoros szánokkal, majd gyalog közelítették meg a helyszínt, valamint a közeli Téry menedékházból is érkeztek önkéntesek. Társukat a csoport tagjai ásták ki a hó alól. A kiérkező mentők nem találtak nála életjelet, ezért azonnal megkezdték az újraélesztését, amelyet a Téry menedékházba történő átszállítása után tovább folytattak. Mivel azonban ez eredménytelen maradt, az orvossal történő konzultáció után másfél órányi küzdelmet követően a halál beálltát voltak kénytelenek megállapítani.

2019. február 22., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2019. február 1-15.

A Kriván Perbenye (Pribylina) felől; Halo-jelenség az Ödöglakodalma-hágónál; A Tátra a Gorce-hegységből; Magas-Tátra, 2018. január; Szabadság; Napkelte a Lúd-nyakról; Esti pillanatok, A télen is varázslatos Poduplaszki-völgy; Téli Tátra, csak sítúrázóknak; A Gyopár menedékháznál; A Tengerszem-csúcs február 6-án; Mentőhelikopter a Gasienica-Fekete-tó fölött; Házikó a hegyekben; Valentin-nap a Tátrában.
Február első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok.

2019. február 20., szerda

Ukrán turisták a Tengerszem-csúcson: betonvas csákány, munkáskesztyű, gumicsizma

Talán még sosem jutottak fel olyan turisták a Lengyel-Tátra legmagasabb csúcsára, akikkel szemtanúk az elmúlt napokban találkoztak a Tengerszem-csúcson (Rysy, 2499 m). Február 17-én, vasárnap egy ukrán turistacsoport jutott fel Lengyelország legmagasabb csúcsára. A csoport tagjai gumicsizmában voltak, szigetelő szalaggal körbetekerve, a kezükön munkás kesztyű volt, a jégcsákány pedig… betonvasból készült. A csoporttal több lengyel turista is találkozott, akik aznap szintén a Tengerszem-csúcson jártak, közülük egy sziléziai férfi fotókat is készített az ukránok felszereléséről. „Vasárnap reggel 6:30-kor találkoztam velük a Tengerszem (Czarny Staw pod Rysami) felett” – mesélte el a találkozást Bartosz, aki nem akarta elhinni, amit lát, ezért lefotózta a csoportot és a felszerelésüket.

2019. február 18., hétfő

Hetven embert evakuáltak, többen a Lomnici-csúcson éjszakáztak

A Szlovákián múlt hét elején végigsöprő, váratlanul erős szélvihar következtében február 11-én, hétfőn 13 turista kénytelen volt a Lomnici-csúcson (Lomnický štít) éjszakázni, mert nem tudták őket biztonságban lehozni onnan. A vihar előző péntek délután érte el a Tátrát, azon a hétvégén a kedvezőtlen időjárás miatt további két felvonót is le kellett állítani. Szombaton a Szoliszkó menedékháznál közlekedő Furkota ülőszékes sífelvonót, vasárnap pedig a Kő-patakai-tóhoz (Skalanté pleso) közlekedő kabinos felvonót is le kellett állítani. Hétfő délután 70 síelőt motoros szánokkal evakuáltak a Kő-pataki-tótól Tátralomnicra, majd 13 turistának a Lomnici-csúcson kellett éjszakázni, őket csak kedd reggel, azt követően tudták biztonságban lehozni a Kő-pataki-tóhoz, hogy javultak az időjárási körülmények. Azon a hétfői napon az egyre romló időjárási körülmények miatt délután fokozatosan le kellett állítani a tátralomnici felvonókat. Ahogy a sípáláykat üzemeltető TMR cégcsoport szóvivője elmondta, a felvonók leállításának fő oka az volt, hogy a legerősebb széllökések erőssége elérte a 150 km/órát, amely veszélyt jelentett a látogatók biztonságára nézve.
Forrás és fotó: https://www.topky.sk

2019. február 15., péntek

Lengyelország a magyarok kedvenc téli úti céljai között

Szikrázó napsütésben hófedte csúcsokról lesiklani, vadregényes tájakat felfedezni, majd bársonyos, meleg vízben, kényeztető fürdőkben regenerálódni – ez így együtt maga az aktív pihenés. Lengyelország nem véletlenül a magyarok egyik legkedveltebb téli úti célja: viszonylag könnyen és gyorsan elérhető, emellett magas színvonalat, jó ár-érték arányt képvisel. A kellemes kikapcsolódáshoz természetesen hozzájárul a legendás magyar–lengyel jó barátság, amelyet az évszázados közös történelem emlékei folyamatosan táplálnak. A magyar turisták hosszú évtizedek óta szívesen látott vendégek a lengyel városokban, turisztikai régiókban. Ezúttal a napjainkban is az egyik legnépszerűbb úti célt, Zakopanét és környékét kerestük fel: a lengyel Tátra legnagyszerűbb síterepei évente több millió turistát vonzanak, számunkra azonban a környék fürdőkultúrájának felfedezése szerezte a legnagyobb élményt és a legtöbb meglepetést. Lengyelországban hagyományosan fejlett a fürdőkultúra, az utóbbi években azonban óriási fejlesztéseket hajtottak végre, fantasztikus fürdőkomplexumok épültek szerte az országban. A legtöbb termálfürdő itt, a Podhale vidékén található.

2019. február 13., szerda

Kártérítés az apának, aki két fiát vesztette el a lavinában

Andrzej M. 16 évvel ezelőtt, 2003 januárjában két fiát veszítette el a Tengerszem-csúcsra vezető úton bekövetkezett emlékezetes lavinabalesetben. Az apa beperelte az egyik tanárt, mint az utazás szervezőjét, a középiskola sportegyesületét, valamint Tychy város önkormányzatát, 700 ezer złoty összegű kártérítést követelve. A katowicei Fellebbviteli Bíróság múlt hét csütörtökön meghozott ítélete szerint az utazást szervező tanárnak 140 ezer złoty kártérítést kell fizetnie a gyermekeit elveszítő apának. A városi önkormányzat felelőssége elévült, a ma már nem létező sportegyesülettel szembeni eljárást felfüggesztették, így a teljes kártérítési összeget a tanárnak kell kifizetni.

2019. február 11., hétfő

Magyar turisták szorultak segítségre a Kis-Fátrában

Február 9-én, szombaton a Hegyi Mentőszolgált (HZS) Kis-Fátra Regionális Központ munkatársai kimerült magyar turistáknak nyújtottak segítséget, akik a Kis- és Nagy Rozsutec között található Medzirozsutec-nyeregben (Sedlo Medzirozsutce) kértek segítséget, miután a fáradtság és a körülményekhez szükséges felszerelés hiánya miatt nem tudták önállóan folytatni a túrát. A helyszínre érkező hegyimentők ellátták őket megfelelő felszereléssel, a Diery-szurdokon (Staré Diery) keresztül lekísérték őket a terepjáróval elérhető legközelebbi útkereszteződésig (Vrchpodžiar), majd onnan terepjáróval szállították a 33 éves turistákat Štefanová településre.
Forrás és fotó: https://www.hzs.sk

2019. február 8., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2019. január 16-31.

A mesésen szép Zsári-nyereg; Ezt így kevesen láthatják; Napsugarak; Lombkorona tanösvény; A Tátra a Szepesi-Maguráról; Kilátás a Kečka „csúcsáról”; Szánhúzó kutyák is élvezik a telet; A Lomnici-csúcs felé; A Svinica és környéke; Kilátás a Svinica csak hegymászók által elérhető ormáról; Sniezka, az Óriás-hegység legmagasabb csúcsa; A Lomnici-csúcs és a Fecske-torony a Zöld-tavi-csúcsról; Lefelé a Nagy-Rozsutecről, Varázslatos hajnal Késmárkon; A Tátra a Babia Góraról. Friss, ropogós, gyönyörű; 365 nap Tátra. Január második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok

2019. február 6., szerda

Sasok a Tátrában

A sas régebben a szabadság és a nemesség szimbóluma volt. Hatékony repülése csak a hegyek legmagasabban fekvő részein figyelhető meg, ezt látni igazi ritkaságnak számít. A lengyel Tátrai Nemzeti Park területén mindössze egyetlen pár sas él.
A szirti sas, vagy másképpen kőszáli sas (Aquila chrysaetos) határozottan kerüli az emberrel történő érintkezést. Csakis olyan területen rak fészket és él, melyet évek óta nem háborgatnak az emberek. Ez a legnagyobb testű sasféle, melynek több alfaja is van. A sasok megfigyelésével foglalkozó lengyel bizottság adatai szerint a Lengyelországban élő sasok száma nem haladja meg a 60 egyedet, míg az egész Tátrában mindössze 4 pár él. A hímek általában kisebbek, mint a tojók, előbbiek súlya átlagosan 2,8 és 4,5 kg, a nőstényeké pedig 3,8 és 6,7 kg között lehet. Szárnyának fesztávolsága elérheti a 240 cm-t is. Tollazatuk színe a fejükön aranyra hasonlító, míg testük többi részén barna és fekete. A fiatal egyedek tollazata fehér, amely a korukkal együtt változik. 4-5 éves korban érik el az ivarérettséget, ezt követően párban élnek, párt csak annak pusztulása esetén váltanak. A felnőtt egyedek csőre sötét, kékes sapkával.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...