2019. március 20., szerda

Hamarosan nyílnak a krókuszok a Tátrában

A napokban tapasztalható magas hőmérséklet a Tátrában is kedvező hatással van a hóolvadásra, a Havasalján (Podhale) már több tisztáson elolvadt a hó, és szórványosan megjelentek az első idei krókuszok. Már csak néhány nap kérdése, hogy a Tátrában is előbújjanak az első kicsiny virágok.
A múlt évben a legnagyobb krókusz-őrület az április 7-8-ai hétvégén volt, de vajon idén is ekkor lesz a legnagyobb invázió? Meglátjuk, de akármikor lesz is, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) már megkezdte az önkéntesek toborzását, akiknek a feladata lesz biztosítani, hogy a turisták tömegei ne tapossák szét a krókusz mezőket. Mint minden évben, a legnagyobb turistaáradatra ezúttal is a Chochołowi-völgyben (Dolina Chochołowska) és a Kalata-réten (Polana Kalatówki) számíthatunk.
Forrás és fotó: http://portaltatrzanski.pl

2019. március 19., kedd

Síalpinista halálos balesete a Magas-Tátrában

2019. március 19-én reggel arról értesítették a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletét, hogy egy síalpinista szenvedett balesetet a Menguszfalvi-völgyben (Mengusovská dolina), a Pátria (Patria) lejtőjén. A bejelentő a síelő nővel a baleset után sem szóban, a köd miatt pedig vizuálisan sem tudott kapcsolatot létesíteni, így miután felhívta a segítséget, elindult a vályú irányába. A balesetet szenvedett síalpinista nőhöz megérkezve azonnal megkezdte az újraélesztést, majd rövid idő múlva megérkezett a mentőhelikopter, és egy hegyimentőt és egy mentőorvost lecsörlőztek a fedélzetről a baleset helyszínére. Sajnos a kicsúszás következtében az asszony olyan súlyos sérüléseket szenvedett, melynek következtében a VZZS orvosa csak a halál beálltát tudta megállapítani.

2019. március 18., hétfő

Március 1-től a Lengyel-Tátrában is tilos az éjszakai túra

A lengyel Tátrai Nemzeti Parkban (TPN) március 1-től ismét érvénybe lépett nemzeti park vezetésének az éjszakai mozgást tiltó rendelkezése. Ennek értelmében március 1-től november 30-ig az éjszakai órákban sem túrázni, sem pedig sítúrázni nem lehet a nemzeti park területén. Az utóbbi időszakban szinte megszokottá vált, hogy egyre több bakancsos turista túrázik éjjel a Tátrában, és egyre több sítúrázó tartózkodik sötétedés után a sítúraútvonalakon és a sípályákon. Ez a magatartásforma érzékenyen érinti a tátrai természetet, ezért néhány évvel ezelőtt a korábbi rendelkezést egy hónappal meghosszabbítva már március elejétől tiltott az éjszakai mozgás a nemzeti park területén. A sítúrázók éjszakai jelenléte a sítúraútvonalakon és a sípályákon a hó karbantartását végzők szempontjából is veszélyes, különösen korlátozott látási viszonyok között, hiszen ilyen esetben bármikor fennáll a munkagépnek, vagy a kifeszített drótkötélnek történő ütközés veszélye.

2019. március 15., péntek

Fagyos éjszaka a Krivánon, egy profi fotós szemével

Peter Lengyel fotós úgy ismeri a Krivánt (Kriváň, 2494 m), mint a saját tenyerét. Liptószentmiklósról (Liptovský Mikuláš) származik, így sokszor megmászta már ezt a csúcsot. Múlt év februárban azonban úgy döntött, hogy a csaknem két és fél ezer méter magas csúcson tölt egy éjszaka, hogy megpróbálja megörökíteni a fagyos reggel szépségeit. „Kíváncsi voltam, hogy milyen érzés felébredni a csúcson, megkezdeni egy új napot, és úgy látni a világot, ahogy csak a Kriván látja” – mondta a fotós.
A merész túrára két barátjával indult, akik korábban soha nem voltak még a Krivánon. Együtt győzték le a fagyot, a jeget és az erős szélet, amíg végül elérték a csúcsot. A Kriván-nyeregben (Daxnerovo sedlo), néhány száz méterrel a csúcs alatt a trió úgy döntött, hogy nem folytatja a túrát. A hőmérséklet -20 °C alá csökkent, a fejlámpák csak kb. tíz méterre világítottak, és mindenfelé erős szél fújt.

2019. március 13., szerda

Nyolc érdekesség a tátrai balesetek történetéből

A Tátrában az évek során nagyon sok különféle baleset fordult már elő. Ezek közül némelyek nem tűntek túl veszélyesnek, mások sajnos tragédiával végződtek. Lássunk néhány érdekességet a tátrai balesetek történetéből.
1. A Lengyel-Tátrában évente átlagosan 20 ember veszíti életét.
2. 1994-ben a Chałubiński-kapu (Wróta Chałubińskiego) vesztette életét Maria Chałubińska, Tytus Chałubiński unokájának felesége, akiről a hágót elnevezték.
3. 2008 novemberében két krakkói diák fagyott meg a Lengyel-Öt-tavi menedékház (Schronisko w Dolina Pięciu Stawów Polskich) közvetlen közelében.
4. 1956 szilveszterén két síelő halt meg a Mormota-halmon (Przełecz Świstówka) vezető régi turistaúton. Barátjuk, aki a balesetet követően értesítette a hegyimentőket, négy évvel később ugyanazon a helyen halt meg, szintén szilveszterkor, amikor barátainak szerette volna megmutatni a baleset helyszínét.

2019. március 11., hétfő

Közép-Európában egyedülálló kiállítás nyílt Tátraszéplakon

A Magas-Tátrában található Tátraszéplakon (Tatranská Polianka) Közép-Európában egyedülálló digitális kiállítást nyitottak meg a közelmúltban. A kiállítás ötletgazdája Marián Bizub és Marián Aštáry, akik az Ótátrafüreden (Starý Smokovec) megvalósított Tricklandia projekt mögött is állnak. Ez utóbbit évente megközelítőleg 100 ezer turista látogatja. „Tátraszéplakon valami teljesen újat álmodtunk és valósítottunk meg, a modern technológiának köszönhetően a látogatók átélhetik, milyen érzés lenne bolygónk legmagasabb vízesésének tetején állni, úszni egy ismeretlen folyóban, vagy átkelni az Északi-sarkon” – mondta a projektről Marián Bizub.
Az egyedülálló kiállítás ideális tartalommal való megtöltéséhez hozzájárult Pavol Barabáš, az ismert szlovák természetfilmes, aki a kezdetektől együttműködött ezzel a kreatív csapattal. „Örültem neki, amikor a projekt megálmodói megkerestek, és remélem, hogy a digitális technológiának köszönhetően a látogatók kapnak egyfajta olyan belső késztetést, ami arra ösztönzi majd őket, hogy elmélyítsék tudásukat a bolygónkról, és a vele való kapcsolatunkról” – mondta a rendező.

2019. március 8., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2019. február 16-28.


Ski-skiring, a hagyományos téli gorál síversenyek egyik kedvelt műsorszáma; Kilátás a Zöld-tavi-csúcsról; Valahol erről szól a síalpinizmus; Néhány fotó a Tátra-csúcsról; Az erős felmelegedés és a korábbi nagy mennyiségű hó meghozta az első alaplavinákat a Tátrában; Nem kell, de szeretnék; Néha érdemes figyelni az apró részletekre, csodás fotók születhetnek; A fotók az Alacsony- Tátra csodás főgerincén készültek; Csak állni itt, és csodálni a végtelenségig; Útban a Nagy-Rozsutecre, a Kis-Fátrában; Felmentek a hegyre mulatni; Millió csillag a Szoliszkó menedékház felett; A sötét oldalon. A Kis-Fátra téli szépségei egy rövid, de annál látványosabb videón; Tegnapi felvétel a felhők táncáról a Tátra felett. Február második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok.

2019. március 6., szerda

Le kell-e zárni a turistautak télen a Lengyel-Tátrában?

A tél megérkezésével a Lengyel-Tátrában minden évben ismételten felmerül egy régi téma. A turisták nagy része nem érti, hogy a lengyel Tátra Nemzeti Park (TPN) miért nem lép déli szomszédjai nyomába, akik télen lezárják a legtöbb útvonalat. Az interneten sok véleményt olvashatunk erről a témáról. Néhányan egyetértenek ezzel, mondván, hogy egy ilyen megoldás csökkentené a balesetek számát. Mások úgy vélik, hogy csak egy szabály lenne, melyet kevesen tartanának be.
A Tátrában a tél különleges időszak, a hegyeknek ilyenkor teljesen megváltozik a karakterük. A hóval borított, jeges ösvények, a lavinák, a hóvihartok sok turistát elriasztanak ebben az évszakban a hegyektől, akik közül sokan abban a hitben élnek, hogy a hegyek télen veszélyesebbek, mint nyáron.
A Lengyel-Tátrában (három útvonal kivételével) nincs téli zárlat. Hogy túrázunk-e itt télen, az csak saját felkészültségünktől, tapasztalatunktól és felszerelésünktől függ. Ha tehát egy téli túra mellett döntünk, akkor önmagunk viseljük a döntés következményeit, és semmilyen szabályozás nem korlátoz minket.

2019. március 4., hétfő

A hegymászók támadják az új látogatási rend tervezetét

A JAMES Szlovák Hegymászó Sövetség nem ért egyet a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) új látogatási rendjének tervezetével, melyet február elején hoztak nyilvánosságra. Igor Koller, az egyesület elnöke elmondta, hogy a javaslat számos okból elfogadhatatlan. „A fő érvelés nagyon egyszerű, támogatjuk a sátrazás, a bivakolás, a túlzott fakitermelés vagy a drónok használatának tilalmát. Hiányoljuk ugyanakkor a környezeti hatástanulmányokat. Az új látogatási rend valamivel enyhébb, mint a korábbi volt, összességében azonban sokkal több korlátozást tartalmaz, ezért azt kérdezzük, milyen alapon? Azt várnánk, hogy ha például a zergepopuláció jelentősen növekszik, kevesebb lesz a korlátozás, nem pedig fordítva. Ezzel nem tudunk egyetérteni, és nem hallunk ésszerű érveket” – mondta Koller.

2019. március 1., péntek

Hegyimentő vesztette életét egy lavinabalesetben a Tátrában

Február 28-án, csütörtök délelőtt két hegymászót sodort el egy lavina a Magas Tátrában, a Poduplaszki-völgyben (Bielovodská dolina), a Nagy-Molnár-szakadékban (Veľký Mlynárov žľab). A lavina az elől mászót sodorta el, aki abban a pillanatban m ár a vályú tetejének közelében mászott. Társa a kitette terepen rekedt, mintegy 100 méterrel a csúcs alatt, és lezuhant társával nem tudott sem vizuális, sem szóbeli kapcsolatot létesíteni. A riasztást követően a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) szakemberei helikopterrel és lavinakereső kutyákkal Ótátrafüredről (Starý Smokovec) azonnal a helyszínre indultak, egy másik csoport pedig gyalogosan indult a hegymászók keresésére. A lavina által lesodort 48 éves hegymászót nem sokkal a megérkezést követően a helikopter fedélzetéről sikerült lokalizálni, őt részlegesen betemette a lavina, később megállapították, hogy az esés következtében az élettel összeegyeztethetetlen sérüléseket szenvedett.

2019. február 27., szerda

Szemétben fuldokló turistautak

Egy ideje óriási érdeklődés mutatkozik a turisták körében a Tátra hegység, mint pihenőhely iránt. Ezt bizonyítják a gyakori forgalmi dugók Zakopane utcáin, a zsúfolt szállodák és a szálláshelyek hiánya. Egyrészt örömre ad okot, hogy egyre többen meglátják a Lengyel-Tátra szépségét, és a hegyekbe menekülnek a városok zajától, zsúfoltságától, másrészt szomorúságot és haragot is érezhetünk, amikor azt látjuk, hogy a turisták nagy része mennyire nem tiszteli a természetet, ezt a felbecsülhetetlen ajándékot, amely mindannyiunké. Sajnos nem mindenki érzi magát felelősnek, hogy ezt megőrizze…
Szombat volt, hideg reggel. Ideális időjárási körülmények, semmi említésre méltó nem történt a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető turistaúton. Reggel 7-kor még viszonylag nyugodtan lehet haladni az ösvényen, ekkor még nem érezzük magunkat kétsávos autópályán, ahol állandóan a turistákat és a lovasszánokat kell kerülgetni. Ilyenkor még valódi nyugalmat érezhetünk itt. A harmóniát azonban megzavarja a hóban hagyott alumínium sörös dobozok látványa, majd egy idő múlva az egyre több hulladék, melyet elkezdünk gyűjteni a magunkkal hozott reklámszatyorba. Az üres sörösüvegek is a hófalban végezték, mellettük pedig szépen elrendezett kupakok ragadtak a hóban. Ezt látva kezdtük elveszíteni a vágyva várt természet csendjébe vetett bizalmunkat. Még előttünk volt egy kis szakasz a menedékházhoz vezető útból, de mire megérkeztünk, a reklámszatyor a lehető legnagyobb méretűre növekedett.

2019. február 25., hétfő

Lavinabalesetben meghalt egy magyar hegymászó a Tátrában

Február 22-én, pénteken egy magyar csapat riasztotta a Hegyi Mentőszolgálatot (HZS), miután lavinába kerültek a Kis-Tarpataki-völgyben, a Pfinn-kilátó alatt. A mentők a zord (viharos szél és havazás) időjárás miatt motoros szánokkal, majd gyalog közelítették meg a helyszínt, valamint a közeli Téry menedékházból is érkeztek önkéntesek. Társukat a csoport tagjai ásták ki a hó alól. A kiérkező mentők nem találtak nála életjelet, ezért azonnal megkezdték az újraélesztését, amelyet a Téry menedékházba történő átszállítása után tovább folytattak. Mivel azonban ez eredménytelen maradt, az orvossal történő konzultáció után másfél órányi küzdelmet követően a halál beálltát voltak kénytelenek megállapítani.

2019. február 22., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2019. február 1-15.

A Kriván Perbenye (Pribylina) felől; Halo-jelenség az Ödöglakodalma-hágónál; A Tátra a Gorce-hegységből; Magas-Tátra, 2018. január; Szabadság; Napkelte a Lúd-nyakról; Esti pillanatok, A télen is varázslatos Poduplaszki-völgy; Téli Tátra, csak sítúrázóknak; A Gyopár menedékháznál; A Tengerszem-csúcs február 6-án; Mentőhelikopter a Gasienica-Fekete-tó fölött; Házikó a hegyekben; Valentin-nap a Tátrában.
Február első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok.

2019. február 20., szerda

Ukrán turisták a Tengerszem-csúcson: betonvas csákány, munkáskesztyű, gumicsizma

Talán még sosem jutottak fel olyan turisták a Lengyel-Tátra legmagasabb csúcsára, akikkel szemtanúk az elmúlt napokban találkoztak a Tengerszem-csúcson (Rysy, 2499 m). Február 17-én, vasárnap egy ukrán turistacsoport jutott fel Lengyelország legmagasabb csúcsára. A csoport tagjai gumicsizmában voltak, szigetelő szalaggal körbetekerve, a kezükön munkás kesztyű volt, a jégcsákány pedig… betonvasból készült. A csoporttal több lengyel turista is találkozott, akik aznap szintén a Tengerszem-csúcson jártak, közülük egy sziléziai férfi fotókat is készített az ukránok felszereléséről. „Vasárnap reggel 6:30-kor találkoztam velük a Tengerszem (Czarny Staw pod Rysami) felett” – mesélte el a találkozást Bartosz, aki nem akarta elhinni, amit lát, ezért lefotózta a csoportot és a felszerelésüket.

2019. február 18., hétfő

Hetven embert evakuáltak, többen a Lomnici-csúcson éjszakáztak

A Szlovákián múlt hét elején végigsöprő, váratlanul erős szélvihar következtében február 11-én, hétfőn 13 turista kénytelen volt a Lomnici-csúcson (Lomnický štít) éjszakázni, mert nem tudták őket biztonságban lehozni onnan. A vihar előző péntek délután érte el a Tátrát, azon a hétvégén a kedvezőtlen időjárás miatt további két felvonót is le kellett állítani. Szombaton a Szoliszkó menedékháznál közlekedő Furkota ülőszékes sífelvonót, vasárnap pedig a Kő-patakai-tóhoz (Skalanté pleso) közlekedő kabinos felvonót is le kellett állítani. Hétfő délután 70 síelőt motoros szánokkal evakuáltak a Kő-pataki-tótól Tátralomnicra, majd 13 turistának a Lomnici-csúcson kellett éjszakázni, őket csak kedd reggel, azt követően tudták biztonságban lehozni a Kő-pataki-tóhoz, hogy javultak az időjárási körülmények. Azon a hétfői napon az egyre romló időjárási körülmények miatt délután fokozatosan le kellett állítani a tátralomnici felvonókat. Ahogy a sípáláykat üzemeltető TMR cégcsoport szóvivője elmondta, a felvonók leállításának fő oka az volt, hogy a legerősebb széllökések erőssége elérte a 150 km/órát, amely veszélyt jelentett a látogatók biztonságára nézve.
Forrás és fotó: https://www.topky.sk

2019. február 15., péntek

Lengyelország a magyarok kedvenc téli úti céljai között

Szikrázó napsütésben hófedte csúcsokról lesiklani, vadregényes tájakat felfedezni, majd bársonyos, meleg vízben, kényeztető fürdőkben regenerálódni – ez így együtt maga az aktív pihenés. Lengyelország nem véletlenül a magyarok egyik legkedveltebb téli úti célja: viszonylag könnyen és gyorsan elérhető, emellett magas színvonalat, jó ár-érték arányt képvisel. A kellemes kikapcsolódáshoz természetesen hozzájárul a legendás magyar–lengyel jó barátság, amelyet az évszázados közös történelem emlékei folyamatosan táplálnak. A magyar turisták hosszú évtizedek óta szívesen látott vendégek a lengyel városokban, turisztikai régiókban. Ezúttal a napjainkban is az egyik legnépszerűbb úti célt, Zakopanét és környékét kerestük fel: a lengyel Tátra legnagyszerűbb síterepei évente több millió turistát vonzanak, számunkra azonban a környék fürdőkultúrájának felfedezése szerezte a legnagyobb élményt és a legtöbb meglepetést. Lengyelországban hagyományosan fejlett a fürdőkultúra, az utóbbi években azonban óriási fejlesztéseket hajtottak végre, fantasztikus fürdőkomplexumok épültek szerte az országban. A legtöbb termálfürdő itt, a Podhale vidékén található.

2019. február 13., szerda

Kártérítés az apának, aki két fiát vesztette el a lavinában

Andrzej M. 16 évvel ezelőtt, 2003 januárjában két fiát veszítette el a Tengerszem-csúcsra vezető úton bekövetkezett emlékezetes lavinabalesetben. Az apa beperelte az egyik tanárt, mint az utazás szervezőjét, a középiskola sportegyesületét, valamint Tychy város önkormányzatát, 700 ezer złoty összegű kártérítést követelve. A katowicei Fellebbviteli Bíróság múlt hét csütörtökön meghozott ítélete szerint az utazást szervező tanárnak 140 ezer złoty kártérítést kell fizetnie a gyermekeit elveszítő apának. A városi önkormányzat felelőssége elévült, a ma már nem létező sportegyesülettel szembeni eljárást felfüggesztették, így a teljes kártérítési összeget a tanárnak kell kifizetni.

2019. február 11., hétfő

Magyar turisták szorultak segítségre a Kis-Fátrában

Február 9-én, szombaton a Hegyi Mentőszolgált (HZS) Kis-Fátra Regionális Központ munkatársai kimerült magyar turistáknak nyújtottak segítséget, akik a Kis- és Nagy Rozsutec között található Medzirozsutec-nyeregben (Sedlo Medzirozsutce) kértek segítséget, miután a fáradtság és a körülményekhez szükséges felszerelés hiánya miatt nem tudták önállóan folytatni a túrát. A helyszínre érkező hegyimentők ellátták őket megfelelő felszereléssel, a Diery-szurdokon (Staré Diery) keresztül lekísérték őket a terepjáróval elérhető legközelebbi útkereszteződésig (Vrchpodžiar), majd onnan terepjáróval szállították a 33 éves turistákat Štefanová településre.
Forrás és fotó: https://www.hzs.sk

2019. február 8., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2019. január 16-31.

A mesésen szép Zsári-nyereg; Ezt így kevesen láthatják; Napsugarak; Lombkorona tanösvény; A Tátra a Szepesi-Maguráról; Kilátás a Kečka „csúcsáról”; Szánhúzó kutyák is élvezik a telet; A Lomnici-csúcs felé; A Svinica és környéke; Kilátás a Svinica csak hegymászók által elérhető ormáról; Sniezka, az Óriás-hegység legmagasabb csúcsa; A Lomnici-csúcs és a Fecske-torony a Zöld-tavi-csúcsról; Lefelé a Nagy-Rozsutecről, Varázslatos hajnal Késmárkon; A Tátra a Babia Góraról. Friss, ropogós, gyönyörű; 365 nap Tátra. Január második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok

2019. február 6., szerda

Sasok a Tátrában

A sas régebben a szabadság és a nemesség szimbóluma volt. Hatékony repülése csak a hegyek legmagasabban fekvő részein figyelhető meg, ezt látni igazi ritkaságnak számít. A lengyel Tátrai Nemzeti Park területén mindössze egyetlen pár sas él.
A szirti sas, vagy másképpen kőszáli sas (Aquila chrysaetos) határozottan kerüli az emberrel történő érintkezést. Csakis olyan területen rak fészket és él, melyet évek óta nem háborgatnak az emberek. Ez a legnagyobb testű sasféle, melynek több alfaja is van. A sasok megfigyelésével foglalkozó lengyel bizottság adatai szerint a Lengyelországban élő sasok száma nem haladja meg a 60 egyedet, míg az egész Tátrában mindössze 4 pár él. A hímek általában kisebbek, mint a tojók, előbbiek súlya átlagosan 2,8 és 4,5 kg, a nőstényeké pedig 3,8 és 6,7 kg között lehet. Szárnyának fesztávolsága elérheti a 240 cm-t is. Tollazatuk színe a fejükön aranyra hasonlító, míg testük többi részén barna és fekete. A fiatal egyedek tollazata fehér, amely a korukkal együtt változik. 4-5 éves korban érik el az ivarérettséget, ezt követően párban élnek, párt csak annak pusztulása esetén váltanak. A felnőtt egyedek csőre sötét, kékes sapkával.

2019. február 5., kedd

Tragikus baleset a Mickiewicz-vízeséseknél

Február 5-én balesetet szenvedett férfiról érkezett a bejelentés a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálathoz (TOPR), aki a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető turistaúton található Mickiewicz-vízesésekbe (Wodogrzmoty Mickiewicza) zuhant. A hegyimentők és velük együtt a katasztrófavédelem munkatársai azonnal a helyszínre indultak, és miután megtalálták a turistát, kiderült, hogy nem élte túl a nagy magasságból történő zuhanást.
Az esemény pontos körülményei nem ismertek, nem lehet tudni, hogy baleset történt-e, vagy pedig a férfi szándékosan ugrott a vízbe. Az ügy körülményeit a rendőrség vizsgálja.
Forrás és fotó: https://tatromaniak.pl

2019. február 4., hétfő

Egyedül menni a hegyekbe nem jelenti azt, hogy egyedül vagy…

A hegyekbe készülve sokan társat keresnek a túrához, egyes emberek számára az a tény, hogy nem találnak társat, már a kirándulás tervezése során akadályt jelent. Az alábbiakban egy magányos túrázó története olvasható, melyet érdemes elolvasni. Sokat lehet tanulni belőle, sok mindent megérthetünk, és ismét rátalálhatunk a hegyekbe vezető ösvényre…
Egy magányos turista naplójának titkai…*
Amikor augusztusban meglátogatom a Tátrát, többnyire szép idő van. Néha azonban ilyenkor is „szabadnapot” adok magamnak, mert esik az eső… Ilyenkor magamra veszem az esőkabátot, sétálok egyet a közeli völgyekben, elmegyek a régi temetőbe, vagy csendben leülök a Nosalon.
Talán véletlen egybeesés, de a Nosalon többször is találkoztam olyanokkal, akik láthatólag szomorúbbak voltak, mint a fejünk felett gyülekező felhők. Őket legtöbbször magukra hagyom, de ma egy fiatal lány mellé társultam, olyan közel, hogy kéznél legyek, ha esetleg segítségre lenne szüksége. Az ilyen közelség persze kommunikációt provokál, így egy kis idő után ezt kérdezi?
– Egyedül jársz a hegyekben? Magányos vagy? Nem biztos, hogy jó ötlet, ez veszélyes.
Nekem nincs kivel túrázni, a környezetemben senkit nem vonzanak a hegyek… Szeretem a hegyeket, de sok éven át nem voltam a Tátrában, mert nem volt kivel. Ezúttal megbeszéltem a barátnőmmel, hogy együtt jövünk, de végül nem jött… talált valami kifogást… lehet, hogy a barátja nem engedte el, nem tudom… Most itt vagyok a városban, feljöttem a Nosalra, és kíváncsi vagyok… társat keresek, de nem könnyű. Ide mindenki társsal jön, és nem szeretne idegenekkel barangolni… Mi erről a véleményed?

2019. február 1., péntek

Mit rejtenek a pusztuló százéves épületek? – Tündérlak

A Tátra legendás épületeinek legtöbbje még emlékszik azokra az időkre, amikor gyönyörű magashegységünket az Osztrák-Magyar Monarchia arisztokráciája látogatta. Túléltek akár százötven évet, de ahelyett hogy a látogatók ma is megcsodálhatnák őket, pusztulásnak indultak.
A Tündérlak
A jelenleg is álló legidősebb épület a Magas-Tátrában az ótátrafüredi Hotel Bellevue, amelynek építését 1850-ben fejezték be. Ez abban az időben volt, amikor a Tátra még vasúton sem volt elérhető, így nem működhetett a tömegturizmus sem. Az odaút időben és pénzben is költséges volt, ezt pedig csak kevesen engedhették meg maguknak. Aki üdülni vágyott, annak lovon, kocsival vagy gyalog kellett érkeznie. Maroš Semančík, a késmárki múzeum művészettörténésze magyarázza nekünk, hogy a Hotel Bellevue – melyet eleinte egyszerűen csak „Nagy háznak”, vagy „Tündérlaknak” neveztek – volt az első emeletes, és úgyszintén az első favázas épület a Magas-Tátrában. A teherhordó szerkezet fából készült, falazattal kitöltve és bevakolva. Az épületet Rainer János György szepesszombati mészáros, és felesége Erzsébet építtette a fürdő- és üdülőhelyen, ők azonban akkoriban csak a szezonban tartózkodtak itt. „Amellett, hogy mészárosként dolgozott, fogadókat üzemeltetett és adott bérbe Poprádon, majd haszonbérbe vette egész Ótátrafüredet, melyet rövid szünetekkel harminc évig vezetett.

2019. január 30., szerda

Súlyos lavinabaleset a Tengerszem-csúcs alatt

Hat embert sodort el az a lavina, amely ma délelőtt zúdult le a Lengyel-Tátrában, a Tengerszem-csúcsra (Rysy) vezető turistaúton. A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) ügyeletét szemtanúk tájékoztatták az esetről, és már a bejelentés idején fennállt a gyanú, hogy emberek lehetnek a hó alatt. Ahogy Jan Krzysztof, a TOPR vezetője elmondta, a lavina hat embert sodort magával, de csak ötöt temetett részben maga alá. „Senkit nem temetette teljesen maga alá a hó. Négy sérültet helikopterrel a zakopanei kórházba szállítottak, közülük a legsúlyosabb állapotban lévő sérültet később a Légimentő Szolgálat helikoptere a krakkói kórházba szállította. Az ötödik érintettet, aki nem szenvedett súlyos sérüléseket, a helikopter a Halastavi menedékházhoz vitte, ahonnan mentőautóval szállították tovább. A hatodik turista nem szenvedett sérülést, ő a saját erejéből ereszkedett le a hegyről” – mondta a TOPR vezetője. Két súlyos állapotban lévő sérültet, valamint azt a személyt, aki saját erejéből ki tudta magát ásni a hó alól, a zakopanei kórházban ápolják, egy másik súlyos sérültet pedig már átszállítottak a nowy targi kórházba.

A tátrai teherhordók a szellemi kulturális örökség része

2018 év végén Szlovákia Kulturális Minisztériuma öt új elemmel bővítette a Nemzeti Szellemi Kulturális Örökségek Reprezentatív listájára, ezen kívül egy új elem került fel a Szellemi Kulturális Örökség Védelmének Legjobb Módjainak listájára. A listákra történő felvételre bárki előterjesztheti ajánlását, amely ezt követően hosszabb szakértői vizsgálat alá kerül, majd a jóváhagyást megelőzően az ajánlást a Szellemi Kulturális Örökség tanácsa értékeli.
2018-ban a szlovák jelnyelv (Slovenský posunkový jazyk), a solymászat (Sokoliarstvo), a Poľana-alji “bekérők” (Popolianske rozkazovačky) és a szlovák hagyományos fasípok egy fajtája az ún. Rífová píšťala mellett a magashegyi teherhordók (Vysokohorské nosičstvo) is felkerültek erre a reprezentatív listára, míg a szellemi kulturális örökség védelmének legjobb módjai listája a Dragúni táncház sorozattal (Cyklus Tanečný dom združenia Dragúni) bővült.

2019. január 28., hétfő

A medvék miatt lezártak három barlangot a Lengyel-Tátrában

A lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) a medvék nyugodt téli álma biztosítása céljából lezárta a Miętusz-völgy felső részén található három barlangot. Ezek a Miętusz-barlang (Jaskinia Miętusia), a Felső-Miętusz-barlang (Jaskinia Miętusia Wyżnia, és a Tető-alatti-barlang (Jaskinia Pod Dachem), melyeket a tátrai medvék téli álmuk során használnak. A barlangászok körében népszerű, de turisták számára nem hozzáférhető barlangokba behúzódott medvékről téli búvóhelyéről a szakemberek a rajtuk lévő GPS nyomkövetők adatait elemezve szereztek tudomást.
„Az év elejétől a Nyugati-Tátrában található Kościelisko-völgy (Dolina Kościeliska) egyik mellékvölgyeként ismert Miętusz-völgy Wantula régiójában található három barlangot lezártuk a barlangász turisták előtt” – mondta el egy interjúban Filip Zięba, a TPN igazgatóhelyettese. Ennek oka, hogy ezekben a barlangokban medvék telelnek, ezért a TPN megtiltotta ezek megközelítését, amely veszélyes lehet mind az állatok, mind az emberek számára. 

2019. január 25., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2019. január 1-15.

Gyönyörű fotók a Lomnici-csúcsról; A tátrai fogaskerekű; Ivan Bajo egyik klasszikus mondata; A lengyel hegyimentők helikopteréből készítették ezeket a gyönyörű felvételeket; Aktuális fotó a Lengyel-Öt-tavi menedékházról; Valahol a Tátrában, két nappal ezelőtt; Mai fotók a Gasienica-tisztásról; A téli Zakopane a Gubalówkáról; Hullott egy kis hó; A Nagy-Kócs felé a Kócs-hegységben; A szépséges téli Tátra; A Kápolna-csúcs teljes téli pompájában; „Soha ne állj ellent az ismeretlennek...”; Tatry Ice Master 2019; Zár (Zsgyár) község egy szép téli napon. Tegnap reggeli, robbantással elindított porhó lavina a Rohácsi-völgy sípályáján; Sokan már azt mondják, az évszázad tele van a Tátrában; Tatry Ice Master jégszobrász verseny a Tarajkán; A tél szépségei a Kis-Fátrában.

2019. január 23., szerda

Kimentették a hó alól a 0009-es hármasikreket

A Tátrai Villamos Vasút 2018-ban ünnepelte száztíz éves jubileumát ünnepelte, az első villamos a Magas-Tátrában 1908. december 20-án közlekedett Poprád és Ótátrafüred (Starý Smokovec) között. A jubileum alkalmából nagy fogást sikerült elérni a poprádi Vasúti Veteránklub jóvoltából. Sikerült teljesen felújítani és üzemképessé tenni az egyik Hármasikreket (Trojča), azaz az EMU 89.0 sorozatú tátrai villamost, egészen pontosan a 0009-est.
A legendás keskeny nyomtávú jármű 1967 és 2003 között rótta a köröket a Magas-Tátra csúcsainak lábánál a Csorbató–Ótátrafüred–Poprád és az Ótátrafüred–Tátralomnic vonalon. A prágai ČKD Tatra járműgyártó műhelyeiben alkották meg 1965-ben az EMU 89.0001-es pályaszámú prototípust. A menetrend szerinti forgalomba két évvel később, 1967. május 5-én állt be az első Hármasiker (utalva arra, hogy a szerelvény háromrészes). 1970-ig összesen tizennyolc szerelvényt szállított le a gyártó. Az EMU 89.0, majd később a 420.95 pályaszámú Hármasikrek a Magas-Tátra villamos vasútvonalain egészen 2002-ig teljesítettek szolgálatot, amikor fokozatosan elkezdték őket kiváltani a 425.95-ös sorozatú új villamos motorvonatok.

2019. január 21., hétfő

Farkasok a Tátrában

A feljegyzések szerint a múltban a Tátrában gyakrabban lehetett találkozni farkasokkal, ma azonban csak néhány farkasfalka él a Tátra területén. A Tátra lengyel oldalán a farkasok fő vadászterülete a Chochołowi-völgyben (Dolina Chochołowska) és a Száraz-víz-völgyben (Dolina Suchej vody) található. Egyes források arról is beszámoltak, hogy a Gubałówka erdőiben is látták farkasok nyomait, de korábban a Tátra más régióiban is megfigyelték őket.
A szürke farkas, vagy egyszerűen csak farkas (Canis lupus) a kutyafélék családjába tartozó faj. Testük hossza az orruktól a farkuk végéig akár 200 cm is lehet, tényleges testhosszuk 100-150 cm. Súlyuk elérheti a 80 kg-ot, átlagos testsúlyuk azonban 50 kg, a hímek általában nagyobbak, mint a nőstények. A kutyáktól megkülönböztetőt legjelentősebb jellemzőik: szélesebb fej, lekerekített és rövidebben álló fül, szélesebb mancs és jellegzetes szín. A vadon élő farkasok általában 8-16 évig élnek, leggyakrabban maximum 10 fős falkában élnek. Télen takarmányozott állatokkal táplálkoznak, nyáron nyulakkal, rágcsálókkal és néha madarakkal. A beteg és gyengébb állatok eltávolításával az ökoszisztémában a természetes szelektor szerepét töltik be.

2019. január 18., péntek

On-line jegyelővétel és kirándulás a Lomnici-csúcsra

A turisták körében a Magas-Tátra talán legnépszerűbb csúcsa a Tátralomnic felett emelkedő Lomnici-csúcs (Lomnický štít, 2634 m), amely népszerűségét elsősorban annak köszönheti, hogy kabinos felvonóval bárki számára elérhető. A felvonó három szakaszban teszi meg a csúcsig vezető utat. Tátralomnicról (Tatranská Lomnica) négyszemélyes kabinos felvonó közlekedik a Start átszállóállomásig (Štart), ahol át kell szállni a 15 személyes kabinokba, melyek a Kő-pataki-tóig (Skalnaté pleso) közlekednek. Itt újabb átszállás következik immár a csúcsra vezető, ugyancsak 15 személyes, piros színű kabinba, amely a 855 méteres szintkülönbséget 8,5 perc alatt küzdi le. Érkezés után a csúcson 50 percet tartózkodhatunk, majd a következő második felvonóval le kell jönni.
A felvonóra a www.gopass.sk oldalon legkorábban 7 nappal a tervezett utazás előtt lehetőség van on-line jegyrendelésre, illetve a felvonó tátralomnici pénztárában ugyancsak 7 nappal a tervezett utazás előtt személyesen is megvásárolhatjuk konkrét időpontra (óra, perc) szóló jegyünket. Az on-line jegyrendelés szlovák, lengyel vagy angol nyelven érhető el.

2019. január 16., szerda

Ismét lezárták a Halastóhoz vezető utat

Az ismételten megnövekedette magas lavinaveszély miatt a lengyel Tátrai Nemzeti Park ismét lezárta a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető jelzett turistautat. „Az utóbbi napok erős széllel kombinált jelentős havazása következtében ismét magas, 4-es fokozatú lavinaveszély van érvényben a Lengyel-Tátrában. A túrázás feltételei kimondottan kedvezőtlenek! Nagyobb területeken hatalmas hótorlaszok, hópárnák alakultak ki, amelyekben rendkívül nehéz mozogni. Az előttünk álló időszakban a Tátrában további havazás várható, továbbra is erős szél kíséretében. Emiatt azt javasoljuk, hogy tartózkodjunk a magashegyi területeken történő mozgástól” – olvasható a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) tegnap kiadott közleményében.
A megnövekedett lavinaveszély miatt ismételten lezárták a Halastóhoz vezető turistautat. A hegyimentők azt kérik a turistáktól, hogy ne induljanak a hegyekbe, és a figyelmeztetésről tájékoztassák a Tátrába készülő túratársaikat, ismerőseiket.
Forrás és fotó: https://tatromaniak.pl

A hegyimentők legérdekesebb esetei

A hegyimentők sosem pihennek. Nap mint nap újra elindulnak a hegyekbe, hogy segítséget nyújtsanak a bajba jutott turistáknak. Megkeresik és mentik az eltévedt személyeket, a vihar elől menedéket keresőket, akár életüket is kockáztatva mentik a sérült turistákat és hegymászókat, de ha szükséges, az időjárási körülmények miatt nehéz helyzetbe került állatokon is segítenek. Szerencsére azonban a számos szomorú történet mellett sokszor kerülnek olyan mosolyogtató, nem mindennapos szituációba, melyet aztán a központban hosszú ideig emlegetnek.
„Fuvarra van szükségem, hívom a helikoptert”
Nem csak a sérült turisták hívják azonban a mentőhelikoptert. Ez a „szuper” ötlet az utóbbi időszakban sajnos több egészséges turistának is eszébe jutott, akik a mentőhelikopterrel szerettek volna közelebb jutni céljukhoz.  A legtöbb esetben valamelyik csúcsra vezető túra idejét szeretnék lerövidíteni, vagy a közeledő éjszaka elől próbálnak meg kitérni, és inkább a mentőhelikoptert hívják segítségül.

2019. január 14., hétfő

Viktor Beránek: „Legrosszabb sejtéseim igazolódtak be"

A legendás Hunfaly-völgyi menedékház (Chata pod Rysmi, 2250 m) ismét nehéz helyzetbe került. Az új év harmadik napján lavina érte el és temette be részben a házat, amely lerombolta a korlátot, a kazánt és a közelmúltban újjáépített épület kéményeit. A menedékház gondnoka, Viktor Beránek legrosszabb félelmei így pontról pontra beigazolódtak. Az egyetlen szerencse az volt, hogy ez a menedékház télen zárva van a turisták előtt, és a lavina idején senki sem tartózkodott a menedékházban.
A Tátra azonban minden bizonnyal még nem mondta ki az utolsó szót, hiszen még mindig magas a hegyekben a lavinaveszély. A Tátra legmagasabban fekvő menedékháza azonban az egyetlen, amely télen zárva van a turisták előtt. A csaknem 40 éve a házat vezető Beránek ez alatt az idő alatt szinte már mindent megtapasztalt, amit csak lehetett, a legnehezebb helyzetben 2000-ben volt. „Akkor február elején egy lavina félig lerombolta a menedékházat. Szörnyű volt. Azóta sem tudok szabadulni attól a különös érzéstől, hogy vajon mi van a házzal, amikor télen felmegyek oda” – mondja el érzéseit a tapasztalt gondnok.

2019. január 11., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2018. december 16-31.

A Kopki gerince; A Gyömbér múlt hét végén; Az ezúttal békés, mesebeli hangulatot árasztó Javorinka-patak; Szép téli túra a Zerge-hegyre; A Tátra a Gorce-hegységből; A Gasienica-Fekete-tó felé; A Magas-Tátra a Chopok csúcsáról; A Giewont, nem a megszokott látószögből; Karácsony; Egy mágikus tátrai panoráma, ezúttal a Svinicáról; Téli hangulat a Poprádi-tónál; Akárhogy is nézzük, erre nincs más szó, mint a nap fotója!; Ilyen gyönyörű a tél virágzása a Tátrában, 1500 méter felett; Varázslatos tél van a Lengyel-Tátrában is.
A lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) ezzel a jó hangulatú videóval kíván boldog karácsonyt minden turistának; Téli túra a Baníkov csúcsára.
December második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2019. január 10., csütörtök

Halálos lavina a Kis-Fátrában

Január 9-én, a délelőtti órákban érkezett a bejelentés a Hegyi Mentőszolgálathoz (HZS), hogy lavina söpört végig a Kis-Fátra legmagasabb csúcsa, a Nagy-Krivánról a Vrátna-völgybe lefutó vályúban, amely maga alá temetett egy sítúrázót. A bajba jutott síalpinista társai lavina jeladó segítségével (mellyel mindannyian fel voltak szerelve) azonnal hozzáláttak lavinába került társuk kereséséhez. A kedvezőtlen időjárási feltételek nem tették lehetővé a mentőhelikopter használatát, ezért a hegyimentők földi úton indultak a helyszínre. A lavina jeladóknak köszönhetően a társai időközben megtalálták és kiásták a hó alól bajba került barátjukat, aki ekkor eszméletlen volt, és azonnali újraélesztésre volt szükség, melyet később a helyszínre megérkező hegyimentők folytattak, a 37 éves szlovák férfi életét azonban az erőfeszítések ellenére sajnos nem sikerült megmenteni. Az elhunyt sítúrázót kötéltechnika segítségével szállították le a völgybe, majd onnan Štefanovába, ahol átadták az illetékes hatóság képviselőinek.
Az újabb várható havazásnak köszönhetően feltételezhető, hogy a lavinaveszély mértéke a következő napokban ismét emelkedni fog. A HZS figyelmezteti a látogatókat, hogy tartsák tiszteletben a HZS által kiadott figyelmeztetéseket, és ne kockáztassák meg azokon a területeken történő mozgást, melyek bizonyos körülmények között nem biztonságosak.
Forrás és fotó: https://www.hzs.sk

2019. január 9., szerda

Őszi túra a Kapor-csúcsra... ...helyett a Nagy-Hincó-tóhoz

2018 október végén egyik Tátrai túra célunk a Kapor-csúcs volt. A hegy azonban ismét gondoskodott róla, hogy nehezítse odajutásunkat. Annyi látnivalót mutatott magáról útközben, hogy egész nap csak ezt mondogattuk : „oda nézz, milyen szép, itt is álljunk meg”. Na, így messze van ám a Kapor-csúcs! A késő őszi napok, meg amúgy is rövidek már. Még csak a Menguszfalvi-völgy tetején, a meredek, kanyargós, köves ösvényen bandukoltunk felfelé, de a völgy, már rég árnyékba burkolózott alattunk. A tiszta égen a napot már nem láttuk. A hőmérőben a folyadék is tudta, mit ésszerű ilyenkor tenni, elindult gyorsan lefelé, akár csak az összes ember rajtunk kívül. Azzal tisztában voltunk, hogy rövidített túra lesz, a Kapor-csúcs ugrott, de az 54 méter mély tavat még szerettük volna látni.

2019. január 7., hétfő

Mit jelent a turistautak színjelzése a lengyel hegyekben?

Mit jelent a turistautak színjelzése a lengyel hegyekben? Dióhéjban semmit. Ebben lényegében minden benne van, de hogy ne kockáztassuk annak lehetőségét, hogy ez a cikk elnyerje a „Legrövidebb cikk az interneten” címet, nézzük meg kicsit alaposabban, mit is jelent a turistautak színjelzése?
Az általánosan elfogadott jelölés három, egyforma széles vízszintes csík, melyen a középső jelöli az út színét, alatta és felette pedig egy-egy fehér sáv látható. Ezek a jelek megtalálhatók a fákon, sziklákon, oszlopokon vagy akár az épületeken is, mégpedig úgy, hogy az egyik jelzéstől mindig látni kell a következőt, az útelágazásoknál pedig a következő kettő. Ezen kívül szabály még az is, hogy a túra során mindig, mindkét irányban látni kell a következő jelet, lehetőleg szemmagasságban. Elméletileg több-kevésbé 50 méterenként kell felfesteni a jelzéseket, néha azonban a terep arra kényszerít, hogy ez az elv háttérbe szorul. Erre a legjobb példákat a Tátrában találjuk.

2019. január 5., szombat

Öt érdekesség a Tátra szlovák oldaláról

A hatalmas tömegeket vonzó Lengyel-Tátra mellett napjainkban a Tátra szlovák oldala is évről évre egyre több turistát vonz. Lássunk néhány érdekes tényt a Tátra déli oldaláról:
1. A hegység déli oldalán nincsenek fekete jelzésű turistautak.
2. A Nagyszalóki-csúcsra vezető jelzett turistaút az egyik legnehezebb kihívás a Tátrában – Ótátrafüredről indulva 1470 méter szintkülönbséget kell megtenni.
3. Csorbató település álladó lakosainak száma 80 fő.
4. A Kriván csúcsán álló jelenlegi kereszt 2006 augusztusában lett felállítva.
5. A Kő-pataki-tó mellett lévő meteorológiai obszervatórium épületét a szlovák fasiszták építették 1940-1943 között.
Forrás és fotó: https://portaltatrzanski.pl

2019. január 4., péntek

Lavina érte el a Hunfalvy-menedékházat

2019. január 4-én pénteken hatalmas lavina érte el a Tátra legmagasabban fekvő menedékházát, a Hunfalvy-völgyi menedékházat (Chata pod Rysmi). A szlovák Markíza kereskedelmi TV híradása szerint annak köszönhetően, hogy a menedékház a téli zárlat idején nem üzemel, a lavina idején senki sem volt a házban, és a jelentős lavinaveszélynek köszönhetően ma reggel a bérlő sem ment fel a házba. A Tátrában az utóbbi napok jelentős havazásai és az erős szél miatt jelenleg is 4-es, vagyis erős lavinaveszély van érvényben. A híradás szerint a lavina a Róth Márton-csúcsról (Ťažký štít) indulva érte el a 2250 méter tengerszint feletti menedékházat, melynek átcsapott a tetőzetén. A jelenlegi adatok szerint a lavina szakadási pontja 2 méter, szélessége 300, hossza 400 méter lehetett.

Ismét megnyílt a Hólabirintus Zakopanéban

Ahogy azt a Zakopanéba látogatók az elmúlt években már megszokhatták, a síugrósánc (Wielka Krokiew) lábánál ismét megnyitotta kapuit a város egyik legvonzóbb téli látványossága, a Snowlandia. Az elnevezés, mint korábban ezúttal is egy hóból felépített labirintust, egy hóvárat, egy szánkópályát, és egy mini állatkertet takar, az idei év újdonságaként pedig ehhez csatlakozik a későbbiekben megnyitásra kerülő Jégkirálynő kastélya. A Snowlandia a Bronisław Czecha és a Piłsudski utca találkozásánál található.
Az egyes látnivalók nyitvatartása a www.zakopaneinfo.hu oldal információim alapján (zárójelben a pénztárak zárásának időpontja):
Hólabirintus: 10:00 – 22:00 (21:00)
Hóvár: várható nyitás 2019. január 15. után
Jégirálynő kastélya: várható nyitás 2019. január 15. után
Mini ZOO: 10:00 – 16:00 (15:00)
Szánkópálya: 10:00 – 20:00 (19:00)

2019. január 2., szerda

70 éves a Tátrai Nemzeti Park, Szlovákia első nemzeti parkja

70 évvel ezelőtt, 1949. január 1-én hozták létre Szlovákia első nemzeti parkját, a Tátrai Nemzeti Parkot (Tatranský Národný Park, TANAP). A nemzeti park alapvetően két részre oszlik, ezek a Keleti-Tátra (a Magas-Tátra szlovák oldala és Bélai-Tátra), valamint a Nyugati-Tátra szlovák oldala.  Területe 1.045 km2, ebből saját terület 738 km2, a vé­dőövezete 307 km2, amely több, különböző fokban védett zónára oszlik. A Magas-Tátra főgerincének hossza 26 km, a Bélai-Tátra 14 km, a Nyugati-Tátra pedig 37 km hosszú főgerinccel bír. A védett terület hossza kelet-nyugati irányban kb. 55 km, észak-déli irányban pedig kb. 17 km.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...