2019. december 31., kedd

Boldog Új Évet!

A www.magas-tatra.info oldal minden olvasójának tátrai élményekben, túrákban gazdag boldog új évet kívánok!

Az oldalon az új év első napjaiban - ezúttal első alkalommal - pár napig nem jelenik meg újabb bejegyzés.
Hacsak valami váratlan és fontos esemény nem történik, a következő bejegyzés 2020. januárjának első hetében jelenik meg.
Üdvözlettel: a szerkesztő.

2019. december 30., hétfő

A Mickiewicz-vízesések – Vitéz Somogyvári Gyula

Az I. világháborúban szerzett érdemeiért 1921-ben vitézzé avatott Vitéz Somogyvári Gyula „Ne sárgulj, fűzfa!” című, 1939-ben megjelent regénye az I. világháborúban játszódik, a regény főhősének a Tátrában töltött szabadságát meséli el. A regény első kötetének cselekménye a Magas-Tátrában, közelebbről Zúgón játszódik. A könyv lapjain bebarangolhatjuk a Magas-Tátra kissé méltatlanul háttérbe szorult északi részének tájait. Az alábbi mondatokkal az író a Mickiewicz-vízeséseknek a szemlélőre gyakorolt hatását írja le érzékletes szavakkal (eredeti helyesírással).

2019. december 27., péntek

A Lengyel-Tátra legrégebbi jelzett turistaútja

A Tátrában jelzett turistautak olyan hálózata található, melyek lehetővé teszik, hogy biztonságosan mozoghassunk a hegységben, és megkönnyítik a hegységben történő tájékozódást. De vajon hogyan kezdődött a turistautak jelzésének története? Először is azon kell elgondolkodni, honnan származik egyáltalán a turistautak festékkel történő jelölésének gondolata? A Tátra Társaság (Towarzystwo Tatrzańskie) 1874-ben történő megalapítása idején nem jelölték az útvonalakat, mivel a hegyek akkori ismerői ellenezték ezt az ötletet. A Tátrába kiránduló turisták a tájékozódási problémák miatt nem nagyon mertek egyedül útnak indulni, ez pedig jelentősen hozzájárult a hegyi vezetők szolgáltatásainak népszerűségéhez. Ugyanakkor a Tátra déli oldalán, az akkori magyar oldalon hozzáláttak a turistautak színes festékkel történő jelöléséhez. Ennek köszönhetően egyre többen egyedül indultak a hegyekbe, amely nagymértékben hozzájárult a turizmus növekedéséhez.

2019. december 23., hétfő

85 éves a Bilík-menedékház

1934-ben a Nagyszalóki-csúcs délkeleti lábánál, a Szószék nevű helyen épült fel a Bilík menedékház, de már korábban itt állt az egyszerű Róza menedékház, melyet később egy turista szállóval helyettesítettek. Az ezen a helyen épült első építmény története 1875-ben kezdett íródni, a Róza menedékház azonban 17 évvel később leégett, majd 1893-ban az épület maradványait is elbontották. Helyére két szállodát építettek, ezzel létrehozták a Tarpatakfüred nevű kis telepet. A fürdőteleppel nagy terveik voltak az építtetőknek, legalább hat újabb épületet terveztek felépíteni, melyekben 400 szobát alakítottak volna ki cukrászdával sörözővel, saját tehenészettel. A nagyszabású tervek közül azonban egy sem valósult meg, röviddel az I. világháború után a fürdőházat lebontották, és a későbbi beruházások sem mentették meg a fürdőt, amely 1927. elején leégett. Tarpatakfüred helyén 1934-ben épült fel egy emeletes menedékház, melynek földszintjén volt az ebédlő és a konyha, az emeleten pedig a hálóterem lett elhelyezve. Az egész építkezést ifj. dr. Guhr Mihály finanszírozta, aki azonban a hivatalos megnyitót sajnos már nem élhette meg. Ennek ellenére a menedékházat az építtetője iránti tiszteletből Guhr menedékháznak nevezték el.

2019. december 20., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2019. december 1-15.

Tegnapi fotó a Gasienica-völgyből; A Tátra Késmárkról; Vasárnap a Király-hegyen; A Gáspár-csúcsról a Swinicára; Fenséges napkelte a Nagyszalóki-csúcson; Mikulás a Tátrában; Ehhez azt hiszem nem kell kommentár; Mai napnyugta a Tátrában, ami pont ilyen volt élőben is; Gyönyörű téli világ a Gyömbér csúcsán december első hétvégéjén; Havazik a Tátrában; A Nagy-Rozsutec a Stohról a Kis-Fátrában; A Bibircs Mikulás napján, 2019-ben; Kilátás a Lomnici-csúcsról nyugat felé; Elülső-Szoliszkó.
Tatranský ľadový dóm 2019/2020; Hala Gąsienicowa on December 2019; Így készült az idei Jégtemplom a Tarajkán.

2019. december 18., szerda

Jan Kiełkowski: Zdobycie Tatr (A Tátra meghódítása)

2018-ban jelent meg Lengyelországban Jan Kiełkowski „Zdobycie Tatr” (A Tátra meghódítása) című könyve. A szerző hét kötetben tervezi megírni a Tátra hegymászó történetét, a kezdetektől 2000-ig. A nem régiben megjelent első kötet a kezdetektől 1903-ig sorolja fel a Tátra hegymászó bejárásának szakaszait. 2019 szeptemberében megjelent a sorozat második kötete, amely az 1904–1925 évek eredményeit taglalja. A könyv kimerítően ismerteti minden tátrai csúcs, torony és egyéb alakzatra vezető utak történetét, első megmászását, az ismétléseket és megírja, hol és mikor jelent meg az útvonal leírása. A teljesnek mondható bibliográfia közli a mászók nevét, helyenként rövid életrajzukat és egyéb eredményeiket is. A szerző a könyvet bőven szemlélteti tátrai képekkel, az első megmászók fényképeivel, rajzaival. Sajnos az eredetileg színes képek is fekete-fehérben jelennek meg, minőségileg sokszor kifogásolhatók. A könyv teljesen tárgyilagosan ismerteti a Tátra meghódítói útjait, bármilyen nemzetiségűek is legyenek, úgy az északi mint a déli oldalon. Mivel szerzője lengyel, egy kicsit „lengyel” szempontból írta, de az csak abban jelenik meg, hogy legtöbbször lengyel könyvekben, folyóiratokban megjelent leírásból idéz, ha illusztrálni szeretné az utat. A szerző céljait legjobban az első kötet Bevezetője ismerteti, mely az alábbiakban olvasható.

Írta: dr. Futó Endre

2019. december 16., hétfő

Fagysérülések a hegyekben – hogyan nyújtsunk elsősegélyt?

Miért van az, hogy a sarki expedíciók tagjai, akik akár mínusz 40 fok körül ingadozó hőmérsékleten is tartózkodnak, nem szenvednek fagyási sérüléseket, az ennél enyhébb hőmérsékletű fagyok viszont súlyosan károsíthatják az ember egészségét?
A fagyás a testünkön kialakuló lokális elváltozás, melyet főleg az alacsony hőmérséklet hatása okoz. Kialakulásához a nedvesség és a szél is hozzájárul – ezek együtt kiváló hővezetők, melyek gyorsítják a szövetek hűtését. Hőmérsékletcsökkenés esetén gyorsan kifejtik hatásukat, akár még enyhén pozitív hőmérsékleten is. A hideg, de a száraz levegőt jobban elviseli a testünk, ezért ez nem okoz gyors sérüléseket. A fagyás szervezetünk extracelluláris (sejten kívüli) terének fagyása miatt következik be, ami viszont kiszáradáshoz, azt követően pedig a sejtek széteséséhez vezet. A legsebezhetőbb testrészek a kéz, a láb, az orr, a fül és az arc.

2019. december 13., péntek

Kincskeresők, varázsszerek

Abban a régmúlt korban, amikor a nép még hitt a naiv mesékben, a Tátra rengetegében roppant különös történetek játszódtak le. Éjféltájban magas sziklacsúcsok emberi alakort öltöttek, és mint szerzetes csuhába öltözött hallgatag barátok, a hegyi kincseskamrák földalatti békéje fölött őrködve járkáltak rögös útjaikon. A földalatti kristálypalotákban nimfák laktak, melyek csak nagyritkán mutatkoztak. Csodabarlangok kincseskamráiban fényt sziporkázó drágakövek, mint alvilági napok ragyogtak. Végtelen barlangjáratokban, aranyhidakon át jutott az ember a messze külföldre. Szent János éjjelén, június 23-án éjfélkor kitárult az egyik barlang kapuja, és aranymadarak, aranykacsák repültek ki belőle.

2019. december 11., szerda

Hegyek Nemzetközi Napja

Az ENSZ Közgyűlése december 11. napját 2003-ban a Hegyek Nemzetközi Napjává nyilvánította. Ennek gyökere a 2002. évben megtartott „Hegyek Nemzetközi Éve”, amely felhívta a figyelmet a hegyek jelentőségére, illetve hozzájárult ahhoz, hogy a johannesburgi Föld csúcson létrejöjjön a „Nemzetközi partnerség a hegyi régiók fenntartható fejlődéséért” nevet viselő kezdeményezés. A nemzetközi nap célja, hogy felismerjük, milyen alapvető szerepet játszanak a hegyek életünkben, és átérezzük annak felelősségét, hogy megvédjük környezetüket.
Mivel a kezdeményezés csak pár évre tekint vissza, ezért erről a világnapról történő megemlékezésnek hazánkban még nincs komoly hagyománya. A hegyek napja lehetőség arra, hogy felhívjuk a figyelmet a hegyi biodiverzitás megőrzésének és fenntartható használatának fontosságára, hiszen a biológiai sokféleség – a többi természeti erőforrással együtt – adja az emberi megélhetés alapját. 

2019. december 9., hétfő

A környezetvédők miatt nem gyógyulnak a Magas-Tátra déli lejtői?...

2004. november 19-én félelmetes erejű szél érkezett észak felől a Tátrába, majd a hegyeken átbukva orkánná erősödött, és letarolta a Magas-Tátra déli lejtőit, mintegy 12 600 hektár területen 3 millió fa dőlt ki. Azóta több kisebb szélvihar is lecsapott, de a legnagyobb problémát a szúfertőzés okozza. A környezetvédők 2004-ben tiltakoztak a kidőlt fák elszállítása ellen, amelyek tökéletes élő- és szaporodó helyet jelentettek a szúnak, ezért a rovarok mára csaknem akkora kárt okoztak, mint maga a vihar.

2019. december 6., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2019. november 17-30.

Őszi Tátra; A nap első sugarai a Bánya-hegy csúcsán; Az életben fontos, hogy megtaláld a számodra legjobb helyet…; A Tátra legmagasabb csúcsa a Lúd-nyakról; A Késmárki-csúcs; Így néz ki a halny a Gubalówkáról…; Ma reggel a Lomnici-csúcson...; Zöld-tavi menedékház, kicsit másképp...; Ha nincs kéznél a fényképezőgép, megteszi a telefon is...; A Lomnici- és a Késmárki-csúcs november 23-án reggel, Késmárkról; A Hátsó-tó a Lengyel-Öt-tó völgyében; Isteni segítséggel a Sátánon...; Csendélet a Nagy-Fehér-tó mellett...; 12 órán át tartó éjszakai mentőakció képei a Lengyel-Tátrából, november 27-ről.
Gorálok a Gerlachon; Ősz a Pieninekben; November 22-től ismét látogatható a tarajkai Jégtemplom; Szlovákia és a Tátra ismét téli kalandokkal vár...; Gerlach - a közelgő tél jegyében.

2019. december 4., szerda

Emelkedett a balesetek száma a szlovák hegyekben

2019. június 15. és október 31. között összesen 593 mentőakcióban kellett részt venniük a hegyimentőknek a Magas- és Alacsony-Tátrában, a Kis- és Nagy-Fátrában, valamint a Szlovák Paradicsomban. A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) jelentése szerint az idei nyári turistaszezonban mintegy 20 százalékkal emelkedett a balesetek száma. Jozef Janiga, a mentőszolgálat igazgatója szerint az elmúlt 10 évben több mint a duplájára nőtt a hegyi balesetek száma. Példaként említette, hogy míg 2009-ben a Magas-Tátrában 98 bevetésre riasztották őket, addig idén 227 ilyen eset volt, ami nagyon komoly, ráadásul folyamatos növekedést jelent. Janiga elmondása szerint ennek egyik oka a turisták számának növekedése. A Lengyel-Tátra mára mondhatni megtelt, így sok lengyel turista is a Tátra szlovák oldalára látogat, ami szintén túlzsúfoltságot okoz. A turistákat a szolgáltatások színvonalának emelkedése is vonzza, egyre több a városi, ún. egynapos turista.

2019. december 2., hétfő

Lezuhant két ukrán hegymászó a Lomnici-csúcs közelében

2019. november 28-án, csütörtök délután két ukrán hegymászó – egy nő (†30) és egy férfi (†67) – vesztette életét a Magas-Tátrában – közölte a hírt a Facebook oldalán a Hegyi Mentőszolgálat (HZS).
Aznap délután 14 óra körül ukrán hegymászók kértek segítséget a „18 3002-as segélyhívó számon, és bejelentést tettek, hogy a 11 személyből álló hegymászócsoportjuk elveszítette két tagját a Lomnici-csúcs (Lomnický štít) és a Késmáűrki-csúcs (Kežmarský štít) között található Villa-gerinc (Vidlový hrebeň) Sírkert (Cmiter) nevű részén.

A Magas-Tátra síturizmusa

A tanulmány a mai Szlovákia területén található Nyugati-Kárpátok, ezen belül is a Magas-Tátra régió hegyvonulatain kialakult sportélet történelmi kialakulását, fejlődése irányvonalainak eredményeit mutatja be az 1870-es évektől a 20. század közepéig terjedő időszakban. A vizsgálatok forráskutatásra, dokumentumelemzésre épülnek, amelyben arra kerestük a választ, hogy a téli sportok, valamint a helyi fejlesztések milyen hatást gyakoroltak a régió téli sportturizmusának kialakulására és fejlődésére. Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a régió sportturizmusa a magashegyi klíma jótékony hatásaira, valamint a külföldről behozott sísport újdonságaira épült, amelyre speciális közlekedési és vendégfogadási infrastruktúrát építettek ki. Ezt a folyamatot az iskolai sporttáborok bevezetése, a sportegyesületek megalakulása és a versenyrendszerek bevezetése gyorsították. A régióban sajátos téli sportturizmus kultúra alakult ki, ahol múzeumok és emlékhelyek fenntartásával őrzik a hagyományokat, ugyanakkor, korszerű infrastruktúra-fejlesztésekkel igyekeznek megfelelni a modern turizmus követelményeinek.

2019. november 29., péntek

A Tátra legmagasabb, legnagyobb, legmélyebb…

A Tátra legmagasabb csúcsa, legmélyebb tava, legnagyobb vízesése, legmagasabban álló vagy legrégebbi menedékháza, és sok más érdekesség a Tátra lengyel és szlovák oldaláról.

A Tátra legmagasabb csúcsa…
…a Gerlach, más néven Gierlach, korábban Garłuch (szlovákul: Gerlachovský štít) 2655 méteres magasságával nem csak a Tátra, hanem ugyanakkor az egész Kárpátok legmagasabb csúcsa. A csúcsra nem vezet jelzett turistaút, turisták csak hegyivezető társaságában érhetik el. A csúcson 1997-ben egy fém keresztet állítottak. Mieczysław Karłowicz a „Tátra királynak” nevezte.

A Tátra legnagyobb tava…
…a Halastó (Morskie Oko), területe 34,93 ha. A tó tengerszint feletti magassága 1395 m, a Halastavi-völgyben (Dolina Rybiego potoku) található, a Menguszfalvi-csúcsok (Mięguszowieckie Szczytów) lábánál.

A Tátra legmagasabb, teljes egészében lengyel területen lévő csúcsa…
…a 2291 m magas Zerge-hegy (Kozi Wierch), amely a Zerge-völgyecske (Kozią Dolinką) és a Puszta-völgyecske (Pustą Dolinką) között emelkedik. A csúcson halad keresztül a Sas út (Orla Perć) nyomvonala. Megközelítésének legegyszerűbb módja a Lengyel-Öt-tó völgyéből (Dolina Pięciu Stawów Polskich) vezető fekete ösvény.

A Tátra leghosszabb és legmélyebb tava…
…a Nagy-tó (Wielki Staw) a Lengyel-Öt-tó völgyében (Dolina Pięciu Stawów Polskich), maximális hossza 998 m. Ugyancsak ez a tó a hegység legmélyebb tava, legnagyobb mélysége 79,3 m.

Lengyelország legmagasabb csúcsa…
…a Tengerszem-csúcs (Rysy, 2499 m), amely egyben a legmagasabb pont Lengyelországban. A csúcsnak három orma van, ezek közül a legmagasabb, a középső magassága 2503 m, ez azonban teljes egészében Szlovákia területén található.

A Lengyel-Tátra legmagasabban fekvő tava…
…a 2070 m tsz.f.m.-ban található Hátsó-Barát-tavacska (Zadni Mnichowy Stawek), amely egyúttal egész Lengyelország legmagasabban fekvő tava. A tavat kb. 10 hónapig jég borítja. A Barát-völgyben (Dolina za Mnichem) található, a Liptói-határhegyről (Szpiglasowy Wierch) látható (leginkább csak távcsővel).

A Tátra legmagasabban fekvő állandó tava…
…a Kék-tavacska (Modré pleso), amely 2157 (más források szerint 2192) méter tengerszint feletti magasságban, a Kis-Nyereghágó-völgyecskében (Dolinka pod Sedielkom) fekszik. A tavacska mellet vezet el a Téry menedékháztól (Téryho chata) a Kis-Nyereg-hágóba (Sedielko) vezető zöld jelzésű turistaút.

A Tátra legmagasabb vízesése…
…a Rejtett-völgyi-vízesés (Ťažký vodopád), amely kb. 100 m magas. A vízesés a Rejtett-völgy (Ťažká dolina) küszöbéről hull alá, és a Łysa Polanáról a Lengyel-nyeregre (Polský hrebeň) vezető turistaútról látható.

A Lengyel-Tátra legmagasabb vízesése…
…a Siklawa-vízesés (Wielka Siklawa), amelynek magassága kb. 70 m, és a Lengyel-Öt-tó völgye (Dolina Pięciu Stawów Polskich) küszöbéről hull alá. A vízesés mellett vezető zöld jelzésű turistaúton juthatunk el a Roztoka-völgyből (Dolina Roztoki) a Nagy-tóhoz (Wielki Staw Polski).

A Nyugati- (Liptói-) Tátra legmagasabb csúcsa…
…a 2248 méter magas Sebes (Bystrá). A gyönyörű panorámájáról híres csúcs a Tátra szlovák oldalán fekszik, lengyel oldalról a Szürke-nyergen (Siwé Przełęcz) keresztül közelíthető meg.

A Nyugati-Tátra legmagasabb, lengyel területen fekvő csúcsa…
…a jellegzetes piramis alakú Ék-hegy (Starobociański Wierch, szlovákul  Klín, 2176 m), melyről csodás kilátást nyílik a Nyugati- és a Magas-Tátrára.

A Tátra legmagasabban fekvő, turistaúton elérhető hágója…
…a 2372 m tengerszint feletti magasságban található Kis-Nyereg-hágó (Sedielko). A hágón át vezet a Javorináról (Tatranská Javorina) a Téry menedékházig (Téryho chata) vezető, télen lezárt turistaút.

A Tátra legmagasabban található vízgyűjtője…
…az Öt-tavi-katlan (Kotlina Piatich spišských plies) felső részén, 2207 méter magasságban fekvő, időszakos Téry-tavacska (Baranie pliesko), amely nyáron gyakran teljesen kiszárad. A tavacskához nem vezet turistaút, a Zöld-tavi-csúcsra (Baranie rohy) vezető, csak hegyivezetővel járható ösvényről érhető el.

A Lengyel-Tátra legmagasabban fekvő menedékháza…
…az Öt-tavi menedékház (Schronisko w Dolinie Pięciu Stawów Polskich). A Leopold Świerzről elnevezett ház Lengyelország legmagasabb hegyi menedékháza, amely az Elülső-tó (Przedni Staw) partján található, 1671 m tengerszint feletti magasságban, és többek között a finom almás pitéjéről (szarlotka) híres.

A legmagasabban épült menedékház a Tátrában…
…a Hunfalvy-völgyi menedékház (Chata pod Rysmi), amely 2250 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. A menedékházat, amely csak a nyári szezonban (06.16-10.31) között van nyitva hegyi teherhordók (ún. serpák) látják el.

A Tátra legmagasabban fekvő, egész évben nyitva tartó menedékháza…
…a Téry menedékház, (Téryho chata, közismert nevén Térynka), amely az Öt-tavi-katlanban (Kotlina Piatich spišských plies) helyezkedik el, 2015 m magasságában. Az épület 1899-ben épült, ellátásáról hegyi teherhordók (serpák) gondoskodnak.

Lengyelország legmagasabban fekvő épülete…
…az IMGW-PIB Magashegyi Meteorológiai Obszervatóriuma a Gáspár-csúcson (Kasprowy Wierch), 1987 m tengerszint feletti magasságban. 1936-1937-ben épült, 1939 szeptemberében nyerte el az ország legmagasabb épülete címet, rangot, miután a Szovjetunió magához csatolta a mai Ukrajnában, a Csornahora hegyen (2028 m) található Pop Ivan csillagászati obszervatóriumot.

A Tátra legrégebben épült menedékháza…
…a Rainer-kunyhó (Rainerova chata, Rainerka, 1301 m). Az egyszobás kőépületet 1863-ban Rainer János György építette a Tarpataki-vízesésekhez (Studenovodské vodopády) látogatók számára. Az épületben jelenleg büfé, ajándékbolt és serpa múzeum működik.

A Tátra legismertebb mellékhelyisége…
…a Hunfalvy-völgyi menedékház (Chata pod Rysmi) mellett található. A mélység fölé függesztett WC a menedékház egyik attrakciója, amely panorámájáról és a falon található színes festményekről híres.
Forrás és fotók: https://gorydlaciebie.pl

2019. november 28., csütörtök

Bivakolás közben lezuhant és meghalt egy hegymászó a Tátrában

November 25-én, hétfő éjjel tragikus baleset történt a Lengyel-Tátrában. Két hegymászó bivakolt a Vadorzó-kilátós (Kazalnica Mięguszowiecka) közelében, amikor az éj folyamán egyikük elhagyta a sátrat, ahová később már nem is tért vissza. A balesetről társa kb. éjjel 11 órakor értesítette a hegyimentőket, akik a helyszínre érkezve a Vadorzó-kilátó 500 méteres sziklafalának tövében találták meg a hegymászó holttestét. A baleset pontos körülményei nem ismertek, a fiatalember valószínűleg megcsúszott és egészen fal aljáig zuhant, a hegyimentők már csak a halál beálltát tudták megállapítani. A mentőakcióban – amely reggel 7 órakor ért véget – 14 hegyimentő vett részt. Később kiderült, hogy a tragikus baleset áldozata egy 27 éves rendőr, aki szabad idejében az Önkéntes Hegyi Menőszolgálat (GOPR) Beszkid-csoportjában hegyimenőként dolgozott.

2019. november 27., szerda

A Tátra a Dunakanyarból – avagy a nagy szerelem nagy távolságból

A határokon átívelő együttműködés legnagyobb örömünkre ismét példásan működött, így most átnyújthatjuk Önöknek ezeket a Szlovákia legmagasabb hegységét a távoli Magyarországról ábrázoló lélegzetelállító felvételeket.
Az elmúlt években többen is érdekes megfigyeléseket töltöttek fel a világhálóra, egy felvételen ábrázolva a Tátrát és a Dunát a budapesti Hármashatárhegyről. Akkoriban ezt a helyszínt valószínűsítettük az egyetlen pontnak, ahonnan ez a két szimbólum egyszerre látható. Ma már azonban tudjuk, hogy mi és mások is tévedtünk. Mai történetünk egyik szereplője, Dušan Belaň egy napon még egy lehetséges helyszínre hívta fel a figyelmünket, ahonnan a Duna és a Tátra szintén együtt látható. Mivel Szlovákia területéről ez lehetetlen, érthetően ez a másik pont is a magyar határtól délre fekszik. A hármashatárhegyi megfigyeléshez képest azonban ez a felvétel sokkal szemrevalóbb lett, egy abszolút lélegzetelállító kompozíció; egyetlen másodpercig sem kell keresnünk a Dunát a felvételen, és az egyedi kilátás más közismerten híres környékbeli látnivalók társaságában élvezhető.

2019. november 25., hétfő

A Jégtemplom megnyitásával megkezdődött a téli szezon a Tátrában

Idén immár hetedik alkalommal nyílt meg az egyedülálló jégtemplom az Ótátrafüredről (Starý Smokovec) siklóvasúttal vagy gyalogosan is elérhető Tarajkán (Hrebienok), ezzel kezdetét vette a 2019/2020-as téli turisztikai idény a Magas-Tátrában. A külföldön is méltán híres alkotást ezúttal a párizsi Notre-Dame székesegyház ihlette, és most is Adam Bakoš jégszobrász vezetése alatt épült fel. Megalkotásához 225 tonna jeget használtak fel. Az 1284 m tengerszint feletti magasságban fekvő alkotásra évente több ezer hazai és külföldi turista kíváncsi, az idegenforgalomban tevékenykedő szervezetek idén is a látogatók számának növekedésével számolnak.

2019. november 23., szombat

Fotók és videók a Tátrából – 2019. november 1-15

Ősz a Csorbai-tónál; Útban a Poprádi-tóhoz; Tátra-csúcs; Kis ízelítő a Tátra főgerincéből; No comment; Az Androméda galaxis és a Tejút; Aktuális fotók a Halastavi menedékháztól; Albínó zerge az Alacsony-Tátrában; A tegnapi napnyugta a Tátra fölött; Őrület; Fátyol-vízesés; Őszi napfelkelte hajnali 5 órakor a Ruszin-tisztáson; Jakubina, a Liptói-Tátra második legmagasabb csúcsa; Márton-nap a Tátrában; Az Omladék-völgy a Pátriáról; A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) is csatlakozott a Tetris Challenge nevű kezdeményezéshez.
Tengerszem-csúcs; Sherpa Rallye 2019; A tegnapi halny kicsit felgyorsítva.
2019 novemberének első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2019. november 21., csütörtök

Légtorna a szurdokparadicsomban

Amikor egy túrázó már biztos léptekkel halad a Rám-szakadékban és valami nagyobbat, látványosabbat szeretne, akkor szokták ajánlani a Budapesttől mindössze 250 kilométerre fekvő Szlovák paradicsomot. Ez nem valami kiépített kalandpark, hanem Európa egyik legszebb természetes szurdokrendszere.
A Szlovák paradicsom az Alacsony-Tátra mellett, attól kicsit keletre található, földrajzi neve eredetileg: Káposztafalvi-mészkőhegység, a felette fekvő Káposztafalváról (Hrabušice). A körülbelül Mecsek nagyságú, de annál magasabb területet két folyó és három patak szabdalta fel, ezért tele van völgyszakadékokkal és vízesésekkel. A víz tavasszal és ősszel zubog a leglátványosabban. A karszthegység számos túraútvonala és szurdoktúrája közül egy hosszú hétvégére való csomagot ajánlunk.
A túrák többségének a kiindulópontja a hegység északi lábánál fekvő Erdőalja (Podlesok). Magyarország legnagyobb részéről Hatvan–Salgótarján felől a legjobb megközelíteni kocsival. Tömegközlekedéssel (busz, vonat) Poprád a fő irány, onnan pedig a helyi járatokkal kell kisakkozni a maradék utat. Szállást a környéki településeken lehet találni.

2019. november 19., kedd

2004. november 19. – Az emlékezetes tátrai szélvihar 15. évfordulója

15 évvel ezelőtt, 2004. november 19-én, a délutáni – kora esti órákban orkán erejű vihar söpört végig a Magas-Tátra déli lejtőin. A félelmetes sebességű szélvihar északról érkezve, a hegység főgerincén átbukva orkánná erősödött, és szinte letarolta a Magas-Tátra szlovák oldalának lejtőit. Óriási, évtizedekig ki nem heverhető károk keletkeztek a Nemzeti Park élővilágában. A négy órán át tomboló vihar kidőlt, derékban kettétört hatalmas fenyőfákat, elpusztult állatokat, járhatatlan közutakat és turistautakat hagyott maga után. Néhány nappal a természeti katasztrófa után indultam Újtátrafüredre, ahol személyesen próbáltam meg felmérni a vihar utáni helyzetet, és nem mellékesen segítettem ott élő barátaimnak a károk elhárításában. Erről az utamról aztán született egy újságcikk, amely a Hegyisport és Turista Magazin 2005. januári számában jelent meg. Az alábbiakban ennek a cikknek vágatlan változata olvasható.

2019. november 15., péntek

A Fekete-tó mondája

A Fekete-tó tükréből óriási sziklák merednek fölfelé, ide a nap sugarai is csak ritkán jutnak el; s mitől nevét is kapta – vize oly feketének látszik, mint a tinta; egyik oldalán torony alakú sziklahegy emelkedik, melyet Karbunkulus-toronynak neveznek. E hegyről a népmondák aranyajkú szelleme így regél:
Élt a Kárpátokban egy tündérkirály, kinek országa csak a Zöld-tóig terjedt, melyben kedvese lakott; az ő palotája gyémánt s arany oszlopokon állt ott, hol a Fekete-tó áll, hol örökös sötétség uralkodik. Kedvese kérte a tündérkirályt, hogy ha őt szereti, oszlatná el a sötétséget birodalmából; mit meg is tett, mert a sziklatorony tetejébe szolgáló szellemei által egy nagy karbunkulust tétetett, mely napvilágként fénylett. A tündérkirály ezután kedvesét palotájába vezette, boldogságuk határtalan volt, de a karbunkulus csak addig világíthatott, míg a tündérkirályné férjéhez hű maradt.

2019. november 13., szerda

Adaptálódás és megújulás a Magas-Tátra építészetében

Felélénkült a befektetőkedv a Magas-Tátra szlovák oldalán. Több, korábban csipkerózsika álmát alvó épület újult meg magas minőségben, máshol új stíluskereséssel kísérleteznek. Mindez a természet- és a műemlék-felügyelet szigorú felügyelete alatt. Teendő azonban még akad bőven.
Amikor 2004. november 19-én hatalmas szélvihar vonult végig a Magas-Tátra szlovák oldalának alsóbb régióiban, a hegység képe néhány óra leforgása alatt jelentősen megváltozott. A vihar – amelyet 2014-ben egy újabb, több mint százezer fa pusztását követelő újabb orkán követett – okozta tájsebet, az erőben keletkezett hatalmas károkat a terület mind a mai napig nem tudta teljesen kiheverni, de pár év kárrendezés után már megjelentek az újjászületés első jelei: látszik a törekvés a korábbinál mélyebben gyökerező, heterogénebb faállomány nevelésére.

2019. november 11., hétfő

Új női futórekord a Tengerszem-csúcsra

Október végén a lengyel Iwona Januszyk új női rekordot állított fel a Tengerszem-csúcsra (Rysy) való hegyi futásban. A síalpinista és hegyi futó lengyel sportoló 1:54:41 idő alatt futott fel a Bialkai-szénégetőtől (Palenica Białczańska) a Tengerszem-csúcsra, amely új női rekord, a hegyi futó ez alatt az idő alatt 12,5 km hosszú útvonalat és 1500 m szintkülönbséget győzött le.
A korábbi női rekord 1:56:37 volt, ezt Natalia Tomasiak állította fel. Az ismert hegyifutó akkor ezt mondta saját rekordjával kapcsolatban: „Azt hiszem, ezt a rekordot bármely más futónő probléma nélkül felülmúlhatja, mivel ez az eredmény nem számít különlegesnek, ezt nagyon jól tudom, de számomra a szórakoztató kikapcsolódás volt a fontos, nagyszerű pillanatokat töltöttem a hegyekben”. Mint az később kiderült, Natalia rekordja 4 évig életben maradt.

2019. november 8., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2019. október 16-30.

Hogy a Sas úton legyen hová leülni; Gyönyörű őszi színek a Kis-Fátrában; Pawlikowski-ablak; Ilyet tényleg ritkán látni; Egy újabb szép fotó a Dunajec-áttörésből; Sherpa Rally – Lukáš Švolík; A Szilágyi-emlék a Tarajkán; A Liptói-Tátra főgerince ősszel; Szimbolikus temető; Sherpa Rally 2019 – képekben; Egy amatőr Diósjenői sherpa Sherpa Rallyn; A Magas-Tátra a Király-hegyről; Pazar; Ez az igaz szabadság; Október 29. - A TOPR hegyimentők napja. Szlovákia Top 31.
2019 októberének második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2019. november 6., szerda

Emelkedtek a parkolási díjak Zakopanéban

2019. október 1-én változás történt a zakopanei fizetős parkolással kapcsolatban. Az önkormányzati parkolók új zónabesorolást kaptak, melyekre új tarifákat határoztak meg. Az önkormányzat határozata alapján a várost három parkolási zónára (A, B, C) osztják fel.
Parkolási díjak a „C” zónában (autóbusz parkoló az Aleja 3 Maja utca alsó részén) és a „B” zónában (Wielka Krokwia parkolóhelyei, a Bronisława Czecha és a Piłsudskiego utcák mentén):
- 3,00 PLN első óra,
- 3,60 PLN második óra,
- 4,30 PLN harmadik óra,
- 3,00 PLN negyedik és minden azt követő óra,
- 22,90 PLN egész nap.

„A” zóna (egyéb parkolóhelyek):
- 1,00 PLN 30 perc,
- 3,00 PLN első óra,
- 3,60 PLN második óra,
- 4,30 PLN harmadik óra,
- 3,00 PLN negyedik és minden azt követő óra.
Forrás és fotó: https://portaltatrzanski.pl

2019. november 5., kedd

Ereszkedés közben meghalt egy hegymászó a Tátrában

2019. október 25-én délelőtt hegymászók kérték a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét, mivel egyik társuk a Simon-toronyról (Žabí kôň) történő ereszkedés közben láthatóan élettelen testtel lógott a kötélen. A 44 éves mászó nem mutatott életjelet, ezért miután társai más hegymászók segítségével eljutottak hozzá, azonnal megkezdték a szívmasszázzsal történő újraélesztést. A Légi Mentőszolgálat (VVZZS) mentőhelikoptere a bejelentést követően egy hegymentővel a fedélzetén azonnal elindult a Menguszfalvi-völgy (Mengusovská dolina) irányába. A hegyimentő és a mentőorvos a Békás-tavaktól (Žabie plesá) indult az eszméletlen hegymászó felé, akit társai időközben csörlő segítségével leeresztettek a gerincről. A mentőorvos rövid idő alatt gyors szállításra elkészítette a beteget, akit így levittek a Békás-tavakhoz, ahol folytatódott az újraélesztés.

2019. november 4., hétfő

Önkéntesek közel 900 kg hulladékot gyűjtöttek össze

Az önkéntesek csaknem 900 kg hulladékot gyűjtöttek össze szeptember utolsó hétvégéjén a Tátrában és a Pieninekben, ahol Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészete (Štátnych lesov TANAPu) immár 41. alkalommal szervezte meg a Čisté hory (Tiszta hegyek) elnevezésű szemétgyűjtési akciót. Ezúttal elsősorban élelmiszer csomagolóanyagokkal, műanyag és üveg palackokkal teltek meg a zsákok, de találtak gumiabroncsokat, fémhulladékot, lemezeket és építési hulladékot is.
Noha az akcióra minden évben szeptember utolsó szombatján kerül sor, több iskola már hét közben megkezdte a szemétgyűjtést, és voltak olyan önkéntesek, akik még vasárnap is gyűjtötték a hulladékot a tátrai völgyekben. Az akcióhoz ezúttal is bárki csatlakozhatott, aki magához vette az Oravicepuszta és a Vörös Kolostor közötti beszállási pontok bármelyikén előkészített hulladékgyűjtő zsákokat.

2019. november 1., péntek

November 1-től ismét téli zárlat a Tátrában

2019. november 1-től június 14-ig ismét szezonális zárlatot vezetnek be a Tátrában. A téli zárlatot – amely összesen mintegy 230 km. jelzett turistautat érint – elsősorban a zergék és mormoták nyugalmának biztosítása, valamint a tavaszi időszakban a növényzet kímélése érdekében vezették be. A turisták nyári rohama után a természetnek is szüksége van a pihenésre, ráadásul ebben az időszakban kezdődik a zergék párzási időszaka, a mormoták pedig az áttelelésre készülnek. Tavasszal kelnek ki a kőszáli sas és a vándorsólyom fiókái, akkor születnek a zergegidák, és ugyancsak tavasszal ássák ki magukat a mormoták. A lezárások másik jelentős szempontja a turisták testi épségének megvédése a téli körülmények között.
A menedékházak – a Hunfalvy-völgyi menedékház kivételével – továbbra is várják a turistákat, a magashegyi túrázóknak azonban ajánlott a hágóvas, jégcsákány vagy síbot, és még alacsonyabb magasságokban is megfelelően meleg ruházat használata. 

2019. október 30., szerda

110 éve alakult meg a TOPR

1909. október 29-én galíciai kormányzat Lvivben jóváhagyta a hegyimentők alapító okiratát, így ezt a napot fogadták el a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) létrehozásának hivatalos időpontjaként. A mentőszolgálat jelképe kék kereszt egy fehér mezőben. 1909. december 11-én megválasztották a TOPR első igazgatóságát, melynek elnökévé dr. Kazimierz Dłuskit, a mentőszolgálat vezetőjévé Mariusz Zaruskit, helyettesévé pedig Klemens Bachledát választották. Már a mentőszolgálat megalalulása előtt, 1908 szeptemberében elvégezték azonban az első szervezett mentési műveletet, amikor a Nagy Buczynowa-toronyról (Buczynowa Turnia) kellett turistákat menteni. A TOPR a szervezet hivatalos bejegyzéséig hét mentési műveletet hajtott végre. A Mentőszolgálat célja a kezdetektől a Tátrában eltűnt turisták keresése és a hegységben balesetet szenvedetteknek történő segítségnyújtás volt.

2019. október 28., hétfő

Több mint 100 kg hulladékot hoztak felszínre a tátrai tavakból

2019. október 11-én ismét búvárok ereszkedtek le néhány tátrai tó mélyére, hogy a felszínre hozzák azokat a hulladékokat, melyek a mögöttünk hagyott nyári szezonban kerültek a tavak vizébe. „A 26. alkalommal megszervezett „Tiszta vizek” hulladékgyűjtési akció részeként ezúttal megtisztították a poprádi Virágvölgyben (Kvetnica) lévő kőbánya elárasztott tavát is, ahol a hulladékok mellett fel nem robbant habarcsgránátot is felfedeztek” – mondta Martina Petránová a Tátra Nemzeti Park Állami Erdészet (ŠL TANAP) képviselője.
Ebben az évben 75 búvár merül le a Csorbai-, a Poprádi-, a Felkai- és az Új-Csorbai-tóba. A legtöbb hulladék immár megszokott módon ezúttal is a Csorbai-tóból került felszínre, ebből 45 búvár 68,5 kg hulladékot szedett össze. A zsákokban elsősorban műanyag pohár és üvegpalack került, de találtak a sífutó pályák határait jelző kerítésmaradványokat, vasrudakat, érmékkel teli pénztárcát és műanyag búvárfigurát is.

2019. október 26., szombat

Messze van még? Kilenc érdekesség a tátrai turistautakról

A Tátrában minden egyes túrán sok kilométernyi utat járhatunk be. Aki szeretné tudni, hogy hány kilométert kell megtenni ahhoz, hogy a Lengyel-Tátrában eljussunk az egyik népszerű pontról a másikra, olvassa el az alábbi összeállítást:
1. A Kiry parkoló (Kiry) és az Ornak menedékház (Schronisko na Hali Ornak) közötti távolság 6 km.
2. Ahhoz, hogy a menedékháztól feljussunk az Ornak gerincére, további kb. 5 km-t kell megtenni.
3. A Halastótól (Morskie Oko) a Miedziane-hágóba (Szpiglasowa Przełęcz) vezető ún. Kocaturista sztráda (Ceprostrada) 4 km hosszú.
4. A Lengyel-Öt-tavi menedékháztól (Schronisko w Dolinie Pięciu Stawów Polskich) a Zawrat (Zawrat) 4 km-re van.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...