2018. december 29., szombat

A Tar-pataki-völgy különböző korokban


A Tar-pataki-völgy a Magas-Tátra déli oldalának legnagyobb völgyrendszere (amely tulajdonképpen két nagy völgyből, a Nagy- és Kis-Tarpataki-völgyből áll), amely központi fekvésének és jó megközelíthetőségének köszönhetően napjainkban a turisták érdeklődésének homlokterében helyezkedik el. Ez azonban nem volt mindig így, amit mindennél jobban szemléltetnek a Tátra feltárásában, megismertetésében döntő szerepet játszó tudósoknak, kalauzíróknak a völgyről fennmaradt feljegyzései, melyekből tisztán láthatjuk, hogyan vált nem csak a Tar-pataki-völgy, de vele együtt az egész Magas-Tátra a vad, félelmetes sziklák világából a Tátra legszebb ékévé…


A Tátra növényvilágának neves tudományos kutatója, Mauksch Ta­más (1749–1832) nagyszalóki evangélikus lelkész hosszú évtizedeken át vezette a hazai és külföldi tudósokat a Tátrában, miköz­ben szinte az egész hegységet bejárta. A hegyek jó ismerője ezt írta a Kis-Tarpataki-völgyről:
„… Ez a völgy a legvadabb Tátra völgyek egyike. Csupán a kezdetén vannak füves helyek, aztán csak sziklatörmelék következik, miért is kizárólag zergevadászok keresik fel. …”

Mauksch kortársa volt a nagylomnici Berzeviczy Gergely (1763-1822), a tátrai turisztika egyik úttörője, aki 1802-ben ezt jegyezte fel a Tar-pataki-völgyről:
„… Ebben a völgyben csupán zergevadászok és gyógyfűkeresők fordulnak meg, különben minden puszta és elhagyatott. …”

Id. Szontagh Miklós (1843-1899), Újtátrafüred megalapítója „A Magas-Tátra és hegyvidéke” című, 1895-ben megjelent művében már ezekkel a szavakkal jellemzi a Tar-pataki-vízeséseket:
„… A Tátra legszebb éke a Csorbai tó és a három Tátrafüred, úgy fekvésénél, mint fejlettségénél fogva. Ezen ékszerben a természetes drága kövek a Tarpataki-vízesések. …”
Fotó: Németh Sarolta

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...