Kőember-parádé

Nyáreste. A nap és mi is lefelé haladunk. Mögöttünk az Ökörhát-torony - az előbb még napos platóin csimpaszkodtunk. Remek mászás! Pali mondja, hogy az ilyen utat kizárólag ünnepnap kellene mászni, frissen borotválva, és új ruhában. Vidáman ugrándozunk a zergeösvényen, majd vad szlalom a meredek füves szigeteken, rugalmas ugrások tömbről-tömbre, és csúszással le az apró, mozgó moréna kis lavináiban. A fűről és sziklákról időnként előbukkannak a steinmannok, mutatják az utat, és eltűnnek mögöttünk.

- Ejha. Ez aztán egy fantasztikus kőemberke. Tényleg. A fehér, csillogó platnin egy furcsa alakú kőember állt. Valamilyen gomba. Egy más bolygóról származó növény. Különös és szép volt.

- No - szólalt meg Béla - nem rossz. De hogy valami szépség volna, azt nem állítanám. Fiúk, ti még nem láttatok válogatott minőségű kőembert! Annak aztán strammnak kell lennie! Annak csillognia kell. Annak hívnia kell. Annak egyszerűen... Na, értitek...

- Nem értjük! Kell, nem kell, ez véletlenül nagyon szép és szimpatikus kőember. Ha jobbat készítesz, magázni fogunk.

- Uraim, nincs egyszerűbb, mint ez. Veszünk egy ilyen lapos követ, mint alapot, és arra egyszerűen így.., ööö... ugye... természetesen egyszerű annak, akinek van ehhez bizonyos tehetsége, ízlése, alkotó gondolatai - és érzéke is, mert érzék nélkül ez valahogy nem megy.

A Tar-pataki-völgy különböző korokban

A Tar-pataki-völgy a Magas-Tátra déli oldalának legnagyobb völgyrendszere (amely tulajdonképpen két nagy völgyből, a Nagy- és Kis-Tarpataki-völgyből áll), amely központi fekvésének és jó megközelíthetőségének köszönhetően napjainkban a turisták érdeklődésének homlokterében helyezkedik el. Ez azonban nem volt mindig így, amit mindennél jobban szemléltetnek a Tátra feltárásában, megismertetésében döntő szerepet játszó tudósoknak, kalauzíróknak a völgyről fennmaradt feljegyzései, melyekből tisztán láthatjuk, hogyan vált nem csak a Tar-pataki-völgy, de vele együtt az egész Magas-Tátra a vad, félelmetes sziklák világából a Tátra legszebb ékévé…

A Tátra növényvilágának neves tudományos kutatója, Mauksch Ta­más (1749–1832) nagyszalóki evangélikus lelkész hosszú évtizedeken át vezette a hazai és külföldi tudósokat a Tátrában, miköz­ben szinte az egész hegységet bejárta. A hegyek jó ismerője ezt írta a Kis-Tarpataki-völgyről:

„… Ez a völgy a legvadabb Tátra völgyek egyike. Csupán a kezdetén vannak füves helyek, aztán csak sziklatörmelék következik, miért is kizárólag zergevadászok keresik fel. …”

Sokaknak meglepetést okoz, hogy a Halastó felé nincs világítás

A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) vezetője, Jan Krzysztof nemrégiben interjút adott egy lengyel weboldal újságírójának, melyben számos érdekes dolog szóba került. A hegyimentők vezetője megismételte az indokolatlan mentési műveletek fizetőssé tételével kapcsolatos álláspontját, valamint beszélt a nyári és téli mentési műveletek közötti különbségekről. Több aspektusból szóba kerültek a turisták, viselkedésük, a leggyakrabban elkövetett hibáik. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján sarkalatos kérdés a téli szezonban a Halastóhoz (Morskie Oko) kiránduló turisták.

A Magas Tátrából

Nagy pelyhekben sürün, lassan hull a hó. Sehol egy hang, sehol így élő lélek. Hó alatt görnyedező vén fenyőfák szomorúan állnak sorfalat az út két oldalán, melyen a szánnyomokat már rég betakarta a hó. Csönd van, végtelen nagy csönd, amilyen csak havazásos, sötét éjjeleken szokott lenni.

De mintha a távolban morajlana valami, egy elfojtott suttogás, egy hang, aminek nem szabad leselkedő fülekhez eljutni… Távoli vidékekről hoz halk üdvözletet a szellő. Összekavarja a nagy pihéket, felröpíti őket a levegőbe, hogy újra lehulljanak. A százados fenyőóriások megszabadulnak fehér terheiktől. Aztán újra csend, de már nem sokáig; újból jön egy szélroham, hogy helyét adjon egy erősebb légáramlatnak, a hajnal hírnökének s íme, egy pillanat műve minő változást hoz létre: szétszakad a felhőtenger, s pajkos szellő foszlányokká szaggatja az előbb még mozdulatlan szürke tömeget.

Halálos lavina a Malompataki-völgyben

2018. december 22-én a délutáni órákban két szlovák turista értesítette a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletét, hogy a Malompataki-völgyben (Mlynická dolina), a Fátyol-vízeséstől (Vodopád Skok) nyugatra a völgybe lehúzódó Szoliszkó-vályúban (Soliskový žľab) lavina söpört végig, amely maga alá temette egyik társukat. A szemtanúk információi szerint az eltűnt személynek nem volt lavina jeladó felszerelése. A bejelentés idején a baleset helyszínén rendkívül kedvezőtlenek voltak az időjárási körülmények – erős szél fújt, köd volt és havazott – amely nem tette lehetővé a mentőhelikopter bevetését, így a hegyimentők földi úton indultak a helyszínre, ahol lavinamentő kutyák és lavinaszondák segítségével láttak hozzá a kb. 300 méter hosszú lavinamező átvizsgálásához. A kedvezőtlen időjárási körülmények, az egyre emelkedő lavinaveszély és a sötétedés miatt a mentőakciót az esti órákban fel kellett függeszteni.

110 éves a tátrai villamos és a tarajkai sikló

110 évvel ezelőtt, 1908. december 17-én indult meg a közlekedés a mai napig működő tarajkai siklón az akkoriban legfontosabb turistaközpontnak számító Ótátrafüred (Starý Smokovec) és a Tarajka (Hrebienok) között kiépített siklóvasúton. A siklóvasút alsó állomása (1025 m) a Grand Hotel mögött, a kápolna mellett található, míg felső állomása (1272 m) a Tarajkán lett kialakítva. Az egész úgy működött, hogy a felső állomás épületében volt egy elektromos motor, amely mozgatta a drótkötelet, melynek mindkét végéhez egy-egy nyitott, ingajáratban közlekedő vagont erősítettek. Az állomásokon nem volt váróterem, csak a felszállóhely felett volt tető, a menetjegyeket pedig a vagonokban lehetett megvásárolni. Röviddel a sikló működésének megkezdése után a helyi vállalkozó, Matejka Vince megvásárolta a sikló felső állomása közelében lévő földterületet, ahol 1912-ben „Tarajkai Kioszk” néven éttermet és kávézót épített. A kioszk mellett 1928-ban megnyitották a Športhotelt, 1930-ban pedig szerény sípályát alakítottak ki a szálló közelében. A Tarajkára vezető utat télen már azokban az években is szánkó- és bobpályaként használták.

Fotók és videók a Tátrából – 2018. december 1-15.

A Kis-Tarpataki-völgyben, mesés téli hangulatban; Sziklamászás valahol a Tátrában; Újabb Halo-jelenséget sikerült megörökíteni a Tátrában; Néhány napig tél volt, most visszatért az ősz, de már várjuk a következő adag fehér takarót; Néhány fotó a télre készülő Siklawa-vízesésről; Ma reggel a Giewonton látták a tátrai Mikulások csoportját; Naplemente a Zerge-hegyen; A Hegyes-Rohács a Rohácsi- völgyből; A Békás-hegy; Egy fotó a Gáspár-csúcsról, nem megszokott látószögből és témával; A Jég-völgyi-csúcs, kétszer; Négy fotóa Tetmajer-horhosból a Gerlachfalvi-csúcsra vezető gerincről; Tegnapi fotó a Halastóhoz vezető útról.

Így készült az idei jégtemplom a Tarajkán; Egy jó kis téli mászás a Tátra legmagasabb csúcsára; Magas-Tátra - Hegyi élmények 2018/2019; A 2018/2019-es síszezon megnyitása.

November második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

Figyeljünk oda, mit teszünk közzé a világhálón

Napkelte és napnyugta, romantikus látképek, a csúcsok sziklái reggeli és esté fényben – legtöbben ilyen és ehhez hasonló témájú fotókat osztanak meg a közösségi oldalakon, amikor egy magashegységbe kirándulnak. Az Alacsony- és a Magas-Tátrában a téli és a tavaszi szezonban azonban ilyen fotók közzététele után akár pénzbírságot is fizethetünk. Aki a téli szezonban kirándul ezekbe a hegységekbe, a túra megkezdése előtt győződjön meg róla, hogy a tervbe vett túraútvonalon abban az időszakban engedélyezett-e a túrázás. A tátrai turistautak egy része ugyanis november 1. és június 14-e között – a téli zárlat intézkedéseinek következtében – nem látogatható. Ezek a korlátozó rendelkezések azért szükségesek, hogy a turisták a téli körülmények miatt amúgy is kritikus időszakban ne zavarják az állatok téli álmát, téli életét, és az érzékeny időszakban a lehető legkevésbé károsítsák a növényzetet.

Autóverseny a Halastóhoz – amikor ez még lehetséges volt

A Halastóhoz vezető híres-hírhedt aszfaltút nem csak a bakancsos, félcipős, edzőcipős turisták és a lovaskocsin történő utazást kedvelők körében népszerű. A napjainkban a Halastóhoz kiránduló tömegből nyilván kevesen tudják, hogy kevesebb mint egy évszázaddal ezelőtt nemzetközi hegyi autó- és motorversenyeket is rendeztek ezen az útvonalon. Ez biztosan sokakat meglep, éppen ezért talán érdemes végigolvasni a Tátra napjainkban legnépszerűbb turistacélpontja történelmének ezt az érdekes fejezetét.

A Halastóhoz vezető aszfaltútról a Tátrában kiránduló turisták többségének, főleg akik a csendet és a nyugalmat keresik a hegyekben, nincs túl jó véleménye. Ez persze nem véletlenül összefügg a „vasárnapi turisták” végtelen tömegével, akik a közelmúltban többször is felelőtlenül viselkedve tettek tanúbizonyságot az ilyen kirándulásra való felkészületlenségükről. Természetesen azokról az esetekről van szó, amikor a felelőtlen turisták több alkalommal is a hegyimentőket riasztották, mert meglepte őket, hogy este besötétedett, vagy egyszerűen kijelentették, hogy eltévedtek – az aszfaltúton… Ha tehát fontosabb a csend és a nyugalom, mint a leggyorsabb módon eljutni a Halastóhoz, érdemes alternatív útvonalat választani, amely legalább részben elkerüli ezt az útvonalat.

Hét tény a Nyugati-Tátráról

A Nyugati Tátra turistaútjai páratlan kilátással csábítják az ide érkező turistákat. A turisták körében nagyon népszerű a Giewont (Giewont) és a Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch), a Vörös-hegyek (Czerwone Wierchy) vagy a Volovec (Wołowiec) csúcsa. Néhány érdekesség a Tátra e részéről:

1. A Nyugati-Tátra nagyobb területet foglal el, mint a Magas-Tátra.

2. A Nyugati-Tátra legmagasabb csúcsa, a Sebes-hegy (Bystrá) korábbi lengyel neve Pyszną volt.

3. A Rákony (Rakoń) és a Rét-hegy (Grześ) közötti gerinc neve Hosszú-dűlő (Długi Upłaz).

4. A Vastag-hegy (Jarząbczy Wierch) nem a Tátra főgerincén, hanem a Kusza-gerincen (Otrhance) található.

5. Az Ék-hegy (Starorobociański Wierch) szlovák neve Klín.

6. A Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch) és a Giewont közötti turistaút távolsága 6,5 km.

7. A Vörös-hegyek (Czerwone Wierchy) gerince a Konrád-púptól (Kopa Kondracka) a Sötét-hegyig (Ciemniak) 2,8 km hosszú.

Forrás és fotó: https://portaltatrzanski.pl

A Magas Tátra – Die Hohe Tatra – Wysokie Tatry

A Magyarországi Kárpát Egyesület támogatásával. Fürdők, nyaraló telepek, üdülő helyek, menházak ismertetése képekben – Bildliche beschreibung der Baeder, Sommerfrischen, Erholungsörter und Turistenhaeuser – Miejsca kapielowe, klimatyczne, letniska i schroniska górskie w obrazach. Lapszámozáson belül Divald Károly 32 egész oldalas fényképfelvételével. A fürdők szövegét írta: Szlávik Mátyás. Magyar, német és lengyel nyelvű bevezetővel és képaláírással. Divald Grafikai Műintézete, Eperjes, évszám nélkül. Modern félvászon kötésben, a kötéstábla az eredeti címlap felhasználásával készült.

Forrás és illusztráció: http://axioart.com

Mit rejtenek a pusztuló százéves épületek? – Hotel Európa

A Tátra legendás épületeinek legtöbbje még emlékszik azokra az időkre, amikor gyönyörű magashegységünket az Osztrák-Magyar Monarchia arisztokráciája látogatta. Túléltek akár százötven évet, de ahelyett hogy a látogatók ma is megcsodálhatnák őket, pusztulásnak indultak.

A nyughatatlan orvos, aki a települést és a fürdőt alapította

Az újtátrafüredi Hotel Európát idősebb Szontagh Miklós orvos álmodta meg, aki elégedetlen volt az ótátrafüredi szálláslehetőségekkel, ahová ő maga  mint fürdőorvos érkezett. Maga is tuberkulózissal küzdött korábban, és pozitív tapasztalatai voltak a tátrai klíma egészségügyi hatásait illetően, ezért a légzőszervi megbetegedések – ezek között a TBC – gyógyításának akarta szentelni az életét. „Ótátrafüreden az akkori körülményekhez képest is nagyon primitív volt minden. Állítólag azt írta szüleinek, azon gondolkozik, hogy egyáltalán kipakolja-e a kofferét, annyira elavult itt minden” – meséli Semančík. Három év múlva két másik befektetővel végül előteremtette a szükséges anyagiakat, kibérelte a területet, és belekezdett Újtátrafüred kiépítésébe.

Tatry Super Ski – közös lengyel-szlovák síbérlet a Tátrában

Évekkel ezelőtt a szlovák határhoz közeli lengyel síterepek is léptek egy nagyot a síelők érdekében. Korábban nem volt igazán vonzó, hogy a sok apró síterepre külön-külön kellett bérleteket venni, így néhány síterep megalapította a Tatry Ski bérletet, a régió közös síbérletét.

A közös síbérlet az évek alatt egyre népszerűbb lett, újabb és újabb síterepek csatlakoztak hozzá. Tavaly már kilenc síterepre volt érvényes, de a nagy változás az idén következik be, miután mostantól 14 síterepen (13 lengyel és 1 szlovák) érvényes a közös bérlet. A változás marketing része, hogy a bérletet is átnevezték, mostantól Tatry Super Ski névre hallgat.

A 14 síterepből talán a két legfontosabb az olvasóink által legjobb lengyel síterepnek ítélt Białka Tatrzańska, valamint a folyamatosan fejlődő Zdiar melletti Bachledova síterepe. Összesen 45 kilométernyi pálya és 73 sílift használatát biztosítja a közös bérlet.

Tátrai mítoszok és legendák – Tündérek, sárkányok, manók…

Miért nincs a Nagyszalóki-csúcsnak hegyes orma? Éltek a Tátrában valaha tündérek? Legendák és mítoszok nélkül a hegyek csak hegyek, a völgyek csak völgyek lennének. A hegyek egyedi varázsa és levegője mindig is inspirálta az embereket. Hallottunk már a sárkányok által okozott földrengésekről, a titokzatos üstökösről, amely kialakította a Tátra mai arculatát, vagy a kővé dermedt kapzsi molnárról. Megpróbáltuk összegyűjteni a legérdekesebb tátrai mítoszokat és legendákat.

Tündérek, sárkányok, manók

A tátrai legendákban legtöbbször előforduló mesebeli lények a tündérekről. Az egyik ilyen mese egy lányról szól, aki elaludt a Csorbai-tó partján. Amíg aludt, egy daliás herceg emelkedett ki a tó vizéből, akinek annyira megtetszett a lány, hogy felkapta és magával vitte a mélyben lévő palotájába. Miután a lány felébredt, annyira elkápráztatta a palota urának gazdagsága, hogy tündérré változott, és a daliás herceg felesége lett. A tündér a legenda szerint máig él a Fátyol-vízesésben.

Fotók és videók a Tátrából – 2018. november 16-30.

A Tátrában nem pihennek a teherhordók; Néhány szép felvétel a Tátrából, a meleg őszi napokról; Egy ilyen találkozás a Tátra turistaösvényein különleges jutalom a túra nehézségéért; Novemberi üdvözlet a Jég-völgyi-csúcsról; Egy valóban különleges napfelkelte a Tátrában; Előtérben a Bélai-Tátra, háttérben pedig a Magas-Tátra keleti részének meghatározó csúcsai; A Lomnici-csúcsra a Jordán-úton; Csak mert szép; A Lengyel-Tátra egyik legszebb völgye téli köntösben; Ahogy biztos mindenki tudja, a felhők fölött; Kilátás a Sátánról; Ez már idei hó; Napfelkelte a Kriván csúcsáról; Mesebeli tél a Lengyel-Öt-tó völgyében; A Kis-Tarpataki-völgy mesés téli hangulatban. A Jégkatedrális megnyitója a Tarajkán (Hrebienok).

Lombkorona ösvény épül Lengyelországban is

A közelmúltban nagyszerű hír jelent meg a lengyel médiában azok számára, aki megkedvelték a Tátra szlovák oldalán, a Bélai-Tátra közelében található Lombkorona tanösvényt (Chodník korunami stromov). A hírek szerint a közeljövőben hasonló látványosságot építenek a Tátra lengyel oldalán is.

A Lombkorona tanösvényt 2017 szeptemberében nyitották meg a Bachleda-völgyben, amely megnyitása után pillanatok alatt a turisták érdeklődésének középpontjába került. Azoknak, akik a fák koronája fölött sétálva szeretnék megcsodálni a Tátra csúcsait, két év múlva már nem kell Szlovákiába utazni, hiszen hasonló látványosságot építenek Waksmund községben, Nowy Targ mellett. Małopolska vajdaság igazgatótanácsa nemrég 5 millió złoty támogatást szavazott meg a Gorce kapuja (Brama w Gorce) Természeti és Oktatási Központ részére, a teljes beruházás költsége közel 13 millió złoty lesz. A fák koronája fölött vezető turistaút kiépítésének befejezését és a turistaforgalom előtti megnyitását 2020-ra tervezik.

Forrás és fotó: https://tatromaniak.pl

A Tátrában egyedülálló trolibusz története

1905. június 1-én nem a megszokott módon kezdődött a Magas-Tátrában a nyári idény, a hegység akkori látogatói ugyanis egy új közlekedési eszközzel, mégpedig trolibusszal juthattak le Ótátrafüredre. Ez sosem látott újdonság volt, melynek még az újságok sem tudták a nevét. Néhányan angolul omnibus-nak nevezték, a Karpathen Post c. lap viszont „elektrische Bahn ohne Shienen”, vagyis sín nélküli elektromos vonatként írt róla. Ez az eszköz igazából a trolibusz elődjének tekinthető, hiszen elektromos vezeték szolgáltatta a működéséhez szükséges energiát, de nem síneken futottak, mint a vonatok, hanem az országúton.

A Poprád és Ótátrafüred között közlekedő tömegközlekedési eszköz akkoriban a világon egyedülálló újdonságnak számított, az akkoriban legismertebb tátrai településnek korábban nem volt távolsági összeköttetése Popráddal. Tátralomnicra akkor már létezett a Poprádról a Kő-patakon (Studený Potok) át közlekedő vasúti szárnyvonal, és a Csorba-ti is elérhető volt Csorbáról (Štrba) a fogaskerekű vasúttal, csak Ótátrafüred nem volt elérhető. Két poprádi vállalkozó, Matejka Vince és Krieger Vilmos azonban úgy döntött, hogy ezen változtatni szeretnének.

Hét hely a Tátrában, amit egykor másképpen neveztek

A Tátrában kialakult földrajzi elnevezések legtöbbször az adott pont jellegzetes megjelenési formájához, vagy azokhoz a személyekhez kötődnek, akik valamilyen módon kapcsolatba kerültek azzal a hellyel. Nem mindenki tudja azonban, hogy egyes elnevezések az idők során megváltoztak, ma már nem egykori, eredeti nevükön nevezzük őket. Íme, néhány ezek közül:

1. Mielőtt elterjedt volna a lengyel „Tatry” elnevezés, a hegység északi részén élők „Karpak” vagy „Krępak” néven emlegették a hegységet, ami meredek és magas, hófedte csúcsokat jelent.

2. A Gáspár-csúcsot (Kasprowy Wierch) régebben „Goryczkowiańska Czuba” és „Stawiańska Czuba” néven ismerték.

3. Az Őzike-sziklát (Sarnia Skała) régebben Kis-Svinica (Mała Świnica) néven ismerték.

4. A Rét-hegy (Grzes) korábban „Kończysty”, „Hruby” és „Łuczna” néven volt ismert.

5. A Dénes-csúcsot (Niżnie Rysy) régen Török (Turkiem) néven ismerték, mert állítólag hasonlít egy turbános török katonára.

6. A Halastó (Morskie OKo) régi neve „Rybi Staw", ami magyarul azt jelenti: Halastó.

7. A Gąsienica-völgy (Dolina Gąsienicowa) régi neve Hét-tó völgye (Dolina Siedmiu Stawów).

Forrás és fotó: http://portaltatrzanski.pl