2018. június 29., péntek

Az elfeledett Lorenz-hágó (Bystré sedlo)


Kevés olyan magashegyi túracélpont van a Magas-Tátrában, amely annyira kiesik a turisták látóköréből, mint a Lorenz-hágó (2314 m). Talán azért, mert ez egy olyan útvonal, ahol nincs menedékház, melyben az egész napos túra során megpihenhetünk és felfrissülhetünk. Vagy pedig azért, mert ez az útvonal nem vezet fel egyetlen csúcsra sem. Ezen a túrán általában kevés turistával találkozunk, de minél kevesebben vagyunk, annál inkább élvezhetjük az érintetlen tátrai természettel való találkozást.
Malompataki-völgy (Mlynická dolina)
Hajnalban kellemes vonatozással kezdjük a napot a Zsolna – Kassa (Žilina – Košice) között közlekedő gyorsvasút Csorbai (Śtrba) állomásáról a Csorbai-tóhoz (Śtrbské pleso) közlekedő fogaskerekűn. Az állomástól kissé jobbra indulunk az úton, majd a tavat megkerülve a síugrósáncoknak is helyt adó sportkomplexum felé vesszük az irányt. Itt kezdődik a sárga jelzésű turistaút, melyet a nap folyamán végig követnünk kell. Ezen az egyirányú körtúrán megyünk végig a Malompataki-völgyön, majd annak végén a Lorenz-hágón át jutunk el a Furkota-völgybe, útvonalunktól függően akár egészen annak szájáig. Hét órás túránk első része egy viszonylag forgalmas útvonalon vezet a Fátyol-vízesésig (Vodopád Skok). Idáig kétirányú az útvonal, és a turistaútnak ez a része egész évben járható, innen tovább azonban a téli zárlat miatt csak június 15-től október 31-ig túrázhatunk. A Malompatak vize hatalmas gránit táblákon 25 méter magasságból zuhan alá, kialakítva ezzel a Tátra egyik legnagyobb vízesését, a Fátyol-vízesést, melyet láncok segítségével hagyunk magunk mögött. A vízesés fölött szemünk elé tűnik a Felső-Fátyol-tó (Pleso nad Skokom), melynek víztükrében a nyár folyamán gyönyörű virágok, köztük a sárga színben pompázó pettyes tárnicsok látványában gyönyörködhetünk.

Lorenz-hágó (Bystré sedlo)
Mielőtt elérjük a Lorenz-hágót, meg kell másznunk egy nagyobb sziklaküszöböt, amely mögött a jégkorszakból visszamaradt gleccserkatlanban fekszik a Szentiványi-tó (Capie pleso), és valamivel feljebb a majdnem szabályosan kör alakú Döller-tó (Okrúhle pleso). Itt már láthatjuk, hogy varázslatos világba érkeztünk, melynek éles körvonalait az utolsó jégkorszak végén felolvadó gleccserek alakították ki mintegy 10 000 évvel ezelőtt. A katlanból több mint 200 méter szintkülönbségű nehéz, törmelékes, sziklás talajon vezető kanyargós emelkedő vár ránk, majd az emelkedő végén láncok segítségével egy keskeny hasadékhoz érkezünk, 2300 méter magasság fölé. Ez tulajdonképpen az Elülső-Lorenz-rés (Bystré lávka), kicsit délre a tényleges Lorenz-hágótól. Az eredeti nyomvonal a hágón át vezetett, a mállékony kőzet miatt azonban 1993-től már a mai útvonalon lehet átjutni a Furkota-völgybe. A sziklás gerincen a hágótól északra a Furkota-csúcs (Furkotský štít, 2404 m), míg délre a Nagy-Szoliszkó (Veľký Solisko, 2413 m) csúcsa helyezkedik el, de nagyon szép a kilátás a Szentiványi-tó felett a Csorbai-csúcsra (Štrbský štít, 2381 m), és nyugat felé a Krivánra (Kriváń, 2494 m).

Furkota-völgy (Furkotská dolina)
Rövid pihenő után a Furkota-völgyben folytatjuk utunkat, ahol elsőként a nyári napfényben csillogó víztükrű Wahlenberg-tavakon (Wahlenbergove plesá) akad meg tekintetünk. A meredek, fárasztó, törmelékes talajon történő ereszkedés közben csak biztos talajon megállva csodáljuk meg a völgyre nyíló kilátást. A turistaút a Szoliszkó-gerinc (Soliskový hrebeň) délnyugati lábánál található kék jelzésű turistaút elágazásához vezet. Innen a sárga jelzésen tovább mehetünk egészen a piros jelzésű Felső turistaútig (Tatranská Magistrála), amelyen aztán visszajuthatunk Csorbatóra. De tovább mehetünk a kék jelzésen is, ezen kb. 15 perc alatt a Szoliszkó menedékházhoz (Chata pod Soliskom) érkezünk, ahol aztán élvezhetjük a jól megérdemelt pihenés perceit.

Elülső-Szoliszkó (Predné Solisko)
A Szoliszkó menedékháztól ülőszékes felvonóval lemehetünk a Csorbai-tóhoz, amelyet előszeretettel vesznek igénybe a lustább turisták. Ezt használva a túra végén villámgyorsan magunk mögött hagyjuk a kárpáti flóra és fauna nyugodt, csendes, a gránitfalak árnyékában megbújó világát. Amennyiben azonban van még erőnk és szabadidőnk, a menedékháztól a piros jelzésen kb. egy óra alatt feljuthatunk az Elülső-Szoliszkó csúcsára. A csúcsra sziklás szerpentin vezet, amelyet a nyári turistaszezonban turisták tömegei taposnak, de már a menedékháztól is szemet gyönyörködtető kilátás nyílik az alattunk elterülő tájra. A Csorbai-tóhoz tehát akár felvonóval, akár gyalog is visszajuthatunk a sípálya mentén, utóbbi útvonal megtételéhez alig több mint egy óra szükséges, és a nem túl sok látnivalóval kecsegtető kék jelzésű turistautat kell követni.
Forrás és fotó: http://www.infoglobe.sk

4 megjegyzés:

  1. Gyönyörű a kilátás a hágóból akár keleti, akár nyugati irányba tekintünk. Én is csak javasolni tudom a túrázóknak ezt az útvonalat. Két láncos része van, a vízesés felett, és a magán a hágón, de bátran be lehet vállalni!

    VálaszTörlés
  2. Izgalmas rész, kismamaként is jártam arra-persze ésszel, és óvatosan.

    VálaszTörlés
  3. Igen, nagyon szép túra. Bár nem mondanám, hogy kiesik a turisták látóköréből. Amikor ott voltam, annyian voltak a hágó alatti részen, hogy gyakorlatilag libasorban haladtunk csak.

    VálaszTörlés
  4. Nagyon izgalmas túraútvonal, de azt mindenképp jó tudni, hogy amikor már leesett a hó, a Fátyol-vízeséstől jobb inkább visszafordulni. A hágó közelében és utána a leereszkedésnél is a terep nagyon veszélyes. Mindenki vigyázzon magára :)

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...