2018. május 2., szerda

Mennyi medve, zerge és mormota él a Tátrában?


Amikor a tátrai állatokra gondolunk, legtöbbünknek azonnal a zergék, a medvék és a mormoták jutnak eszünkbe. Vajon hány egyed él ezekből az álatokból a Tátrában? Természetesen a vadon élő állatoknál nem lehetséges teljesen pontos egyedszámot megállapítani, mivel ezek az állatok állandóan mozgásban vannak. Ugyanezen okból nem lehet pontosan meghatározni, hogy hány egyed él a Tátra szlovák vagy a lengyel oldalán. A szakemberek ma már azonban képesek arra, hogy minden faj esetében megadjanak egy hozzávetőlegesen pontos számot az adott állatfaj egyedeiről.
Tátrai zerge (Rupicapra rupicapra tatrica)
A 2018-as tavaszi zergeszámlálás alkalmával 1042 zergét számoltak össze a szakemberek, közülük 149 nőstény és 280 hím egyedet, valamint 245 gidát sikerült beazonosítani, a többi zergét nem sikerült beazonosítani. A becslések szerint az állományból 296 zerge élt a Lengyel-Tátrában, 746 pedig a hegység szlovák oldalán. A lengyel Vörös Könyv szerint a tátrai zerge kritikusan veszélyeztetett fajnak (CR) minősül. A zergék májusban hozzák világra kölykeiket, a párzási időszak október végétől decemberig tart, ebben az időszakban a hímek is csatlakoznak a zergenyájhoz. A nőstények kb. 180 nap múlva, május környékén hozzák világra egyetlen (ritkán kettő) gidájukat, aki már néhány óra után követni kezdi az anyját. A zergegidák az első két hétben kizárólag anyatejjel táplálkoznak, és kb. 5-6 hetes korukban válnak képessé önállóan táplálkozni. Életük korai időszakában a zergék nyugalmának megzavarása veszélyes lehet fejlődésükre, a Tátra szlovák oldalán többek között ezért is tart a téli zárlat június közepéig.

Tátrai mormota (Marmota marmota latirostris)
A tátrai mormota már többször is a kihalás szélére került, jelenleg is veszélyeztetett fajnak számít. A Tátrában a becslések szerint 700-800 mormota él, közülük kb. 200 a hegység északi oldalán. A tátrai mormoták a lengyel Vörös Könyv szerint kihalással erősen veszélyeztetett fajnak (EN) számítanak, az ebbe a kategóriába történő besorolásukat elsősorban a populáció kis száma indokolja. A mormoták téli álma szeptember végétől, október elejétől április második feléig, vagy legkésőbb május elejéig tart. Ez alatt az időszak alatt a mormoták a testükben a nyáron felhalmozott zsírkészleteiket élik fel, ehhez pedig létfontosságú életfunkcióikat a minimálisra korlátozzák. Amikor 6-7 hónap után kiássák magukat téli járataikból, testsúlyuk 30-50 %-al kevesebb, mint ősszel. Elsősorban zsírt veszítenek, de más szöveteket is, melyeket ébredés után gyorsan vissza kell építeniük. A tavaszi ébredéssel azonban nem ér véget életük nehéz időszaka, hiszen életterük nagy része ilyenkor még hó alatt van. Mielőtt előbújnak a friss levegőre, hosszú – akár 1-2 méter, néha azonban kétszer-háromszor hosszabb – alagutat kell vágniuk a hóban. A felhalmozott zsírkészleteknek nem csak az ébredés napjáig, de akár hetekkel az ébredést követő napokig ki kell tartani. A biztos túlélésről csak akkor beszélhetünk, amikor a tisztásokon megjelennek az első friss növényi hajtások. A téli álmot követő ébredés első hetei rendkívül fontosak az éhes, lesoványodott mormoták számára, ilyenkor gyakrabban esnek természetes ellenségeik táplálékává. Az életterükön mozgó turisták is nagy veszélyt jelentenek számukra, akik elől a mormoták ijedten húzódnak vissza járataikba, és csak hosszú idő után nyugszanak meg, és bújnak elő ismét folytatni a táplálékszerzést.

Barnamedve (Ursus arctos)
A medvék folyamatosan mozognak, ráadásul hatalmas területeket járnak be, akár a hegységek határain túl is, ezért meglehetősen nehéz őket megszámolni. A becslések szerint a Tátrában mintegy 60-80 barnamedve él, ebből jó tucatnyi a lengyel oldalon.

1 megjegyzés:

  1. Szegény barna medvék igen hátrányos helyzetűek, két mondattal be kell érnünk, bezzeg, ha balhéztak volna valamelyik településen :)...

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...