2018. május 30., szerda

Hogy túrázhatunk legálisan a jelzett turistautakon kívül?


A lengyel Tátrai Nemzeti Park (TPN) egyes rendelkezéseinek és szabályainak értelmezését kérték Grzegorz Lorkától, a nemzeti park őrségének helyettes vezetésétől annak érekében, hogy a szabálysértések elkerülése érdekében tisztázzák a turisták és hegymászók számára nem teljesen egyértelmű helyzeteket. Az első kérdés annak meghatározása, hogy ki tartózkodhat a Lengyel-Tátrában a hegymászóterepeken. A Halastó (Morskie Oko) környékén vannak pl. olyan területek, melyen a hegymászók jogszerűen mozoghatnak, de itt az első kérdés: ki számít hegymászónak? Kell-e rendelkeznie bármilyen speciális felszereléssel, vagy konkrét ismeretekkel. Milyen alapok osztályozzák a Tátrában az útvonalak nehézségét? Ez azért fontos, mert szigorúan a sziklamászó útvonalaktól eltekintve vannak a Tátrában olyan útvonalak, amelyek 0+ nehézségűek, ennek következtében nem igénylik hegymászó felszerelés használatát. Tehát elvárható-e valakitől, hogy kötelet használjon ott, ahol erre nincs szükség, másfelől pedig felmerül a kérdés, hogy jogszerűen tartózkodik-e a jelzett turistautakon kívül?
-- A nemzeti park igazgatójának rendelete határozza meg, mely területek állnak a Tátrában a hegymászók rendelkezésére. Azok a hegymászók, akik ezeken a területeken mozognak, kötelesek bejegyezni magukat a túrakönyvbe, ez az egyetlen kötelezettség, melyet be kell tartaniuk. Túrakönyv a Halastavi, a Lengyel-Öt-tavi és a Murowaniec menedékházban, valamint a Gáspár-csúcson található. Emellett egészen a közelmúltig szükség volt hegymászó igazolványra is, erre azonban ma már nincs szükség. Nem ellenőrizzük azt sem, hogy a hegymászóterepen tartózkodó személyeknél van-e hegymászó kötél és más felszerelés. Sok olyan képzett hegymászó van, akinek a könnyebb utakon semmilyen biztosítóeszközre nincs szüksége. Elvileg még a hátizsák sem kötelező felszerelés. Mindenki, aki beírta magát a Túrakönyvbe, jogosan tartózkodhat a hegymászók számára hozzáférhető területen.

2018. május 29., kedd

Fél éve eltűnt turista holtteste került elő a Tátrában


2017. október 29-én arra kérték a Hegyi Mentőszolgálatot (HZS), hogy segítsen egy cseh állampolgárságú turista megkeresésében, aki a Magas-Tátrába indult túrázni, ám egyik menedékházba sem jelentkezett be. A családja október 26-án, csütörtökön lépett vele utoljára kapcsolatba telefonon, családtagjai és ismerősei már korábban is megszokták, hogy alkalmanként akár több napig is nem jelentkezik. Október 29-én, vasárnap este kellett volna hazaérkeznie, de mivel ez nem történt meg, a család tájékoztatta a hegyimentőket a férfi eltűnéséről. Azon a hét végén péntekről szombatra virradóra hatalmas vihar söpört végig a Tátrán, amely a magasabb régiókban egészen vasárnapig tartott. 1500 méter tengerszint feletti magasság felett kb. fél méter friss hó hullott, és a szezon első lavinái is megindultak a hegyoldalakon.
Nagyon kevés információ állt rendelkezésre az 53 éves férfi mozgásáról, a hegyimentők a rendőrség segítségét kérve, a cellainformációk alapján szerezték utolsó információkat a cseh turista tartózkodási helyéről.

2018. május 28., hétfő

Több mint 1,3 millió eurós kárt okozott az erdőtűz


A Magas-Tátrában pusztító, május eleji erdőtűz okozta természeti károk értéke meghaladja az 1,3 millió eurót. Ezt Sólymos László környezetvédelmi miniszter jelentette ki a Késmárki-itató (Kežmarské žľaby) térségében tartott sajtótájékoztatón, ahol a hónap elején mintegy 30 hektárnyi területen pusztított a tűz. Egyben bejelentette, hogy a tárca pénzügyi keretet szabadít fel a légi tűzoltáshoz használatos ballon, közismertebb nevén bambi bucket vásárlására, mely hasonló helyzetekben azonnal az Állami Természetvédelmi Hivatal (ŠOP) rendelkezésére állna.
„A legmagasabb, ötödik védettségi szintű zóna minden elpusztult négyzetmétere óriási veszteség az országnak. Különösen akkor, amikor a tárcánál konkrét lépéseket teszünk azért, hogy a legértékesebb térségek egyre nagyobb védelmet élvezzenek” – jelentette ki Sólymos.

2018. május 26., szombat

Érdekességek a Tátra időjárásával kapcsolatban


A hegyekben az időjárást a természet törvényei szabályozzák, és ennek köszönhetően a körülmények gyakran és gyorsan változnak. Az alábbiakban néhány érdekes tényt olvashatunk a Tátra időjárásával kapcsolatban.

1. A Tátra történetében a halny idején mért legerősebb széllökések sebessége elérte 288 km/órát, ez 1968-ban fordult elő.

2. A ködtenger gyönyörű jelensége a hőmérsékleti inverziónak köszönhetően alakul ki, vagyis olyankor, amikor a magasabban fekvő helyeken melegebb van, mint lent, a völgyekben.

3. 1500 méter tengerszint feletti magasság felett a Tátrában gyakorlatilag az év minden hónapjában előfordulhat havazás.

2018. május 25., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2018. május 1-15


A Magas-Tátra a Szilicei-fennsíkról; Szép fotók a Kapor-völgyből; A jó idő beköszöntével a keresztes viperák is felélénkültek; Halastó - Liptói-határhegy - Lengyel-Öt-tó völgye; Fotók a Kis-Tarpataki-völgyből; Reggel a Bélai-Tátra lábánál; Elülső-Szoliszkó; A múlt hét közepén tomboló tátrai erdőtűz oltásának drámai pillanatai; Pillanatkép a Poduplaszki-völgyből; Így is lehet; A Tátra a Pieninekből; Május első napja a Tátra alatti tisztásokon; Ismerős szépségek; A Liptói-Tátra gyönyörű gerincei. Tavasz a Tátrában; Napfelkelte a Lomnici-csúcson.
Május első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2018. május 22., kedd

Sziklaomlás miatt lezárták a Svinica-Zawrat közötti turistautat


Egy óriási sziklatömb kiszakadása és ennek következményei miatt 2018. május 21-én, hétfőn délelőtt átmenetileg (valószínűleg hosszú időre) lezárták a Lengyel-Tátrában a Svinicát (Świnica) a Zawrattal (Zawrat) összekötő piros jelzésű turistautat. A hatalmas sziklatömb hétfőn délelőtt, 10:30 körül szakadt ki a Niebieska-torony (Niebieska Turnie) déli falából, és megsemmisítette a rendkívül népszerű útvonal egy jelentős részét. A kiszakadás helyéről folyamatosan kisebb-nagyobb sziklatömbök hullnak alá. Az érintett útvonal jellegét figyelembe véve (rendkívül kitett, jelentős technikai nehézségek) nagyon fontos, hogy senki ne tervezzen túrát és ne induljon útnak a kérdéses útszakaszon. Ugyancsak életveszélyesnek mondható a Niebieska-torony megmászása, jelenleg úgy tűnik, a népszerű turistaút hosszú időn át le lesz zárva a turisták előtt.
Mivel egy rendkívül népszerű útvonalról van szó, fontos lenne, hogy minél több turistához eljusson a lezárásról szóló hír, ezért a Tátrai Nemzeti Park azt kéri, hogy aki teheti, ossza meg ezt a bejegyzést annak érdekében, hogy az esetlegesen a Tátrába készülők minél előbb értesüljenek a lezárásról.

Két nap alatt két halálos baleset és egy magyar sérült a Tátrában


Május 20-án a délutáni órákban egy 57 éves lengyel turista mentéséhez kérték a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét, aki a Koncsisztáról (Končistá) történő ereszkedés közben a csúcsra vezető főszakadékban kicsúszott a havas lejtőn. Három lengyel turista mászott fel a Koncsisztára, ahonnan a jelenleg még hóval borított főszakadékban ereszkedtek le a Stólai-völgy (Štôlska dolina) irányába, egyikük megbotlott, és megállíthatatlanul csúszni kezdett lefelé a nyári hóval borított meredek lejtőn. A kb. 150 méteres kicsúszást csak a havas lejtő alján lévő hómentes sziklák állították meg. Ezt követően társai azonnal hozzáláttak az eszméletlen állapotban lévő, súlyosan sérült társuk újraélesztéséhez, amelyet a mentőhelikopterrel megérkező hegyimentők folytattak, de a lengyel férfi a szakemberek minden erőfeszítése ellenére a helyszínen életét vesztette. A lengyel férfi olyan területen szenvedett balesetet, ahová nem vezet jelzett turistaút, így azt turisták nem látogathatják.

2018. május 20., vasárnap

Helyek a Tátrában, ahol nincs turista – Nagy-halom


A Nagy-halom (Wielki Kopienec) ok nélkül alulértékelt csúcs a Lengyel-Tátrában. Az 1328 méter magas kilátócsúcsot a Topor-irtásról (Toporowa Cyrhla) induló zöld jelzésű turistaúton alig több mint egy óra alatt elérhetjük. Az első dolog, ami a csúcsról a szemünkbe ötlik a Skupień-lejtő (Skupniowy Upłaz), a Gąsienica-szécsre (Hala Gąsienica) vándorló turisták tömegével. Jobbra a Giewont, a Vörös-hegyek (Czerwone Wierchy) és a Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch), északra a Havaslaja (Podhale), távolabb a Pieninek (Pieniny), a Gorce és a Nyugati-Beszkidek egy része (Beskid Wyspowy) látható. A csúcs alatti zöldellő Olczai-völgyben (Dolina Olczyska) az Olczai-patak (Olczyski Potok) csobogása hallatszik. A Nagy-halomról a Sárga-toronytól (Żółta Turnia, 2087 m) a Svinicáig (Świnica, 2301 m) bezárólag széles kilátás nyílik a Gąsienica-völgy (Dolina Gąsienicowa) irányába dél felé.

2018. május 18., péntek

Jakubina – a Liptói-Tátra második legmagasabb csúcsa


Évek óta túrázással töltjük a hosszú hétvégéket a Magas-Tátrában, és mindig megállapítjuk: „Milyen gyönyörű hely! Vajon van erre máshol is lehetőség?”. Csak a közelmúltban, talán 2-3 nyárral ezelőtt fedeztük fel, hogy a Tátrának van egy nyugati kistestvére is, mégpedig a Rohácsok, amelyek nem csak felveszik a versenyt a Magas-Tátrával, de sok szempontból meg is előzik azt. Így kezdtünk el túrázni a Liptói-Tátrában. Fokozatosan, dombról dombra, hegyről hegyre. Most viszont úgy döntöttünk, hogy megmásszuk a hegység második legmagasabb csúcsát, a Jakubinát.
Még a reggeli ködben érkeztünk meg a Szűk-völgybe. Hideg volt, és majd leragadt a szemünk a korai ébredéstől. A kényelmes, kavicsos ösvényen csak néhány turistával találkoztunk. Feljebb áfonyabokrok vártak ránk, amely állítólag bőven terem a völgyben. Néhány perc múlva aztán megérkeztünk a Racskó-völgybe és a Jamniki-völgybe vezető utak elágazásához. „Figyelem! Medve!” – olvashattuk a táblán a figyelmeztetést.

2018. május 16., szerda

Fizetőssé kellene tenni a mentést a Lengyel-Tátrában?


A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) minden évben több száz mentési műveletet hajt végre a Lengyel-Tátrában. Ezek közül jó néhány helikopter használatát igényli, amely jelentősen megnöveli a művelet költségeit. Az önhibájukon kívül balesetet szenvedett turistákon kívül gyakran felelőtlen turisták hívják segítségül a hegyimentőket, akik sokszor saját felelőtlenségük miatt kerülnek veszélybe. A valós baleseteken kívül több esetben ittas személyek, vagy olyanok hívják a kérik a helikopter segítségét, akik taxinak nézik a mentőhelikoptert.
A jelenlegi jogi helyzet
A TOPR tevékenységét egy legutóbb 2011. augusztus 8-án módosított, a hegyvidéki területeken és a kijelölt sípályákon történő biztonságról és mentésről szóló törvény szabályozza. A törvény 4. paragrafusa arra kötelezi a hegyvidéki területeken mozgó személyeket, hogy tájékozódjanak az aktuális időjárási körülményekről, a TOPR és a nemzeti park figyelmeztetéseiről, és kövessék e szervezetek ajánlásait. A törvény szövegében említésre kerül a megfelelő felszerelés szükségessége, de semmilyen következményt nem tartalmaz a rendelkezések be nem tartása esetére.

2018. május 14., hétfő

Újabb dinoszaurusz-nyomok a Tátrában

A dinoszauruszok a Föld szinte minden részéhez hasonlóan a Tátrában is itt hagyták lábnyomukat. A jól ismert szlovák paleontológus, Martin Kundrát szinte már az egész világot beutazta az őslények nyomait kutatva, a hazájában csak szlovák Indiana Jones-ként ismert szakember azonban a Magas-Tátrában is bizonyítékot talált arra vonatkozóan, hogy a világ legkisebb magashegységében is ott hagyták lábnyomukat. A 48 éves, világhírű paleontológus Milan Sýkora munkáját folytatta, aki 1975-ben három dinoszaurusz lábnyomát találta meg a Magas-Tátra nyugati részén. „Sýkora úr elvitt engem erre a helyre, és már az első négy órában tíznél is több teljes láblenyomatot találtunk” – mondta Kundrát.

2018. május 12., szombat

A paradicsom itt van a szomszédunkban


A szűk, sziklás völgyekben nagy zajjal és rémisztő erővel vágtattak a hóolvadástól és a szokatlanul bőséges esőzéstől megáradt patakok. A leghíresebb szlovák nemzeti park ezúttal nem a legparadicsomibb arcát mutatta, de a Sólyom-völgy hatalmas vízesése lélegzetelállító látványt nyújtott.

Az elmúlt években felgyűlt „paradicsomi” tapasztalatok birtokában teljes magabiztossággal indultam neki a túrának, annak ellenére, hogy a Fehér-patak völgye (Biely potok, Tomášovská Belá) és a Sólyom-völgy (Sokolia dolina) szurdoka ismeretlen terep volt számomra. Végül nem is az útvonal újdonsága, hanema tavaszi, megáradt patakok állítottak kisebb-nagyobb kihívások elé.Egy másik magyar csoporttól tudtuk meg, hogy a Suchá Belát le is kellett zárni egy életveszélyessé vált létra miatt. Bár nem tartom a Szlovák Paradicsomot veszélyes helynek, annyi bizonyos, hogy ezúttal nem volt nehéz összeszedni valamilyen végtagsérülést.

2018. május 10., csütörtök

Fotók és videók a Tátrából – 2018. április 16-31


Ismerős valakinek?; Néhány a Liptói-határhegyről; Egy héttel ezelőtt; Az idei krókusz-szezon talán legcukibb látogatói; Tavaszodik a Nagy-Tarpataki-völgyben; A Tátra Késmárkról a hajnali órákban; Tavaszodik a Halastónál; A Tátra április 21-én. Lassan vége a télnek; A Fátyol-vízesés a Sólyom-völgyben; A romantikusan szép Ruszin-tisztás; Kilátás a Liliom-hágóról; Szenzációs fotók a lengyel hegyimentők munkájáról; A Nagy-Tar-patak ereje és szépsége teljében; Van aki ezt a helyet nem ismeri? Egy újabb fantasztikusan szép, látványos videó szeretett Tátránkról; Hegyivezetős túra a Bibircs csúcsára.
Április második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2018. május 8., kedd

Halálos kicsúszás, emberi maradványok, tragikus rosszullétek a hegyekben


Május 4-én pénteken délután egy 43 éves cseh turista lett rosszul az Alacsony-Tátra főgerincén, a Malá Chochuľa csúcs közelében. A férfi barátai riasztották a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletét, a bejelentést követően egy orvossal a fedélzetén Besztercebányáról a helyszínre indult a VZZS mentőhelikoptere, ahol azonnal megkezdték a turista újraélesztését, ez azonban a gyors beavatkozás ellenére nem vezetett eredményre, a férfi a helyszínen életét vesztette. Halálának pontos okát a boncolás fogja megállapítani.
Május 6-án, vasárnap délután ugyancsak rosszulléthez riasztották a hegyimentőket, ezúttal a Bélai-Tátra lábánál, Zár (Ždiar) közelében lévő Bachleda-völgyben (Bachledová dolina), a Lombkorona tanösvény bejáratánál. Itt egy 42 éves szlovák turista hirtelen rosszul lett, és összeesett. A férfi életét a több mint egy órán át tartó, a legmodernebb újraélesztési technikák alkalmazásával végrehajtott újraélesztési kísérletek ellenére sem sikerült megmenteni.

2018. május 7., hétfő

A cirbolyafenyő


A cirbolyafenyő (Pinus cembra) a Tátra talán legjellegzetesebb fenyőféléje, amely Európában csak a magashegységekben él, Lengyelországban egyedül a Tátrában fordul elő. Gyógyító tulajdonságai, valamint keménységének köszönhető széleskörű felhasználási lehetőségei régóta ismertek. Ezek idővel a cirbolyaállomány megritkulásához vezetett, jelenleg azonban a Tátrában élő valamennyi cirbolyafenyő megfelelő védettséget élvez. A cirbolya a tűlevelűek osztályába, azon belül a fenyőfélék családjába tartozik. Lassan növekszik, viszont meglehetősen hosszú ideig él, jól ellenáll az alacsony hőmérsékleteknek, a szélviharoknak és a kártevőknek is. Koronája sűrű és szabályos, ágai gyakran a földig érnek. A fiatal fák kérge sima felületű, világos- vagy barnásszürke, idővel aztán gyantás hólyagok és hosszanti barázdák jelennek meg rajta. Merev, hegyes tűlevelei 5-9 cm hosszúak és tömött csomókban ötösével állnak. A cirbolyafenyő átlagos magassága 35-40 méter.

2018. május 5., szombat

Gyógyüdülőhelyek Dél-Lengyelországban


A stresszes mindennapok elől menekülő vagy gyógyulni vágyóknak is érdemes Lengyelország felé venni az irányt, ugyanis kevésbé köztudott, de lengyel barátaink is számos gyógyhellyel büszkélkedhetnek. A csodás dél-lengyel tájak, a friss hegyi levegő, és a gyógyvízkúrák helyszíneit azért is érdemes megemlíteni, mert nem egy gyógyüdülő köszönheti régmúlt népszerűségét magyar uraknak.
Légzőszervi betegségek kezelése
Ilyen például Szczawnica települése, mely csodás fekvésének köszönhetően rendkívüli mikroklímával rendelkezik, mely különösen jó hatással van a légzőszervi megbetegedésekre. A Dunajec folyó bal partján fekszik a Pieninek vonulatai között. A területen 12 gyógyvízforrás fakad (hidrogénkarbonátos, jódos, brómos, ásványi anyagokban gazdag), melyek közül az elsőről a 16. században tesznek említést. Az ide érkezők az ivókúrákon túl hidroterápiás és inhalációs kúrák közül választhatnak. A gyógyüdülő elsősorban a légúti megbetegedések kezelésére specializálódott, de különös figyelmet fordítanak az idegrendszeri és reumatológiai gyógykezelésekre is.

2018. május 3., csütörtök

Erdőtűz tombol a Magas-Tátrában


2018. május 3-án, a kora délutáni órákban erdőtűz keletkezett a Magas-Tátrában, a hegység keleti részén, a Késmárki-itató (Kežmarský Žľab) közelében, a Farcsík (Stežky) nevű domb oldalában. „A lángok 14:00 óra előtt csaptak fel, az előzetes információk alapján már 30 hektárnyi területen ég az erdő. A tűz megfékezésén többtucat hivatásos tűzoltó dolgozik, az oltást megnehezíti a nehezen megközelíthető magaslati terep” – közölte Zuzana Farkasová, a Tűzoltó és Katasztrófavédelmi Alakulat munkatársa. 
A tűz oka egyelőre ismeretlen, keletkezéséhez valószínűleg az elmúlt napok száraz, szélsőségesen meleg időjárása is hozzájárulhatott. Az erdőtűz nehezen megközelíthető terepen keletkezett, ezért evakuálni kellett a turistákat. A helyszínen dolgozó tűzoltók munkáját helikopterek segítik, a délutáni órákban a helyszínre érkezett a Védelmi Minisztérium helikoptere, és a kora esti órákban megkezdte az oltást a levegőből.

Baleset, infarktus, pánik a turistautakon


Meglehetősen sok dolguk akadt a szlovák és a lengyel hegyimentőknek a május 1-én véget ért hosszú hétvégén. A számos mentőakció közül két esetben tragikusan végződött esetnél kellett beavatkozniuk, a Szlovák Paradicsomban pedig egy sokkot kapott magyar turistát kellett lekísérniük a szurdokból.
Április 28-án, szombaton a késő délutáni órákban halálos baleset történt a Lengyel-Tátrában, ahol egy fiatal turista lezuhant a Hosszú-Giewont (Długi Giewont) gerincéről. A baleset egy meglehetősen kitett, a turistaforgalom előtt lezárt, szigorúan védett természetvédelmi területen következett be. Három fiatalember letért a jelzett turistaútról, majd a gerincről egyikük kb. 20 métert zuhant a Konrád-völgy (Kondratowa Dolina) irányába. A bejelentést követően a helyszínre repült a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) helikoptere, de az azonnali újraélesztési kísérlet ellenére a fiatal férfi életét nem lehetett megmenteni. A szerencsétlenül járt turista egyik társa a balesetet követően nem volt képes önállóan visszatérni a kitett területről, ezért két hegyimentő kísérte őt olyan területre, ahol a helikopter a fedélzetére tudta őt venni. Harmadik társuk elhagyta a helyszínt, nem ismert, hogy hová ment, valószínűleg valahogy vissza tudott térni a kitett terepről, és a Konrád-völgy felé visszatért Zakopanéba.

2018. május 2., szerda

Mennyi medve, zerge és mormota él a Tátrában?


Amikor a tátrai állatokra gondolunk, legtöbbünknek azonnal a zergék, a medvék és a mormoták jutnak eszünkbe. Vajon hány egyed él ezekből az álatokból a Tátrában? Természetesen a vadon élő állatoknál nem lehetséges teljesen pontos egyedszámot megállapítani, mivel ezek az állatok állandóan mozgásban vannak. Ugyanezen okból nem lehet pontosan meghatározni, hogy hány egyed él a Tátra szlovák vagy a lengyel oldalán. A szakemberek ma már azonban képesek arra, hogy minden faj esetében megadjanak egy hozzávetőlegesen pontos számot az adott állatfaj egyedeiről.
Tátrai zerge (Rupicapra rupicapra tatrica)
A 2018-as tavaszi zergeszámlálás alkalmával 1042 zergét számoltak össze a szakemberek, közülük 149 nőstény és 280 hím egyedet, valamint 245 gidát sikerült beazonosítani, a többi zergét nem sikerült beazonosítani. A becslések szerint az állományból 296 zerge élt a Lengyel-Tátrában, 746 pedig a hegység szlovák oldalán. A lengyel Vörös Könyv szerint a tátrai zerge kritikusan veszélyeztetett fajnak (CR) minősül. A zergék májusban hozzák világra kölykeiket, a párzási időszak október végétől decemberig tart, ebben az időszakban a hímek is csatlakoznak a zergenyájhoz. A nőstények kb. 180 nap múlva, május környékén hozzák világra egyetlen (ritkán kettő) gidájukat, aki már néhány óra után követni kezdi az anyját. A zergegidák az első két hétben kizárólag anyatejjel táplálkoznak, és kb. 5-6 hetes korukban válnak képessé önállóan táplálkozni. Életük korai időszakában a zergék nyugalmának megzavarása veszélyes lehet fejlődésükre, a Tátra szlovák oldalán többek között ezért is tart a téli zárlat június közepéig.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...