Robert Townson – Voyage en Hongrie

Townson, Robert - Voyage en Hongrie; précédé D’une Description de la ville de Vienne et des Jardins impériaux de Schoenbrun. Traduit de l’anglais par Cantwel (André Samuel, Michel). Paris, 1803.

A szerző természettudós, a Royal Society of Edinburgh tagja, 1793. május 5-től, öt hónapon keresztül járta Magyarországot. Könyvének előszavában írja: „Bár sok útleírás jelent meg az utóbbi időben, Magyarország egyiknek sem volt tárgya; pedig ez az ország – ha Britanniára nézve nem is jelentős politikai fontosságú – megérdemli figyelmünket”. Fő célja, hogy kikutassa és megismertesse Magyarország földrajzát, természeti viszonyait, különösen föld-, ásvány- és növénytanát. Műve francia fordításban – akkoriban kevesen tudtak angolul – széles körben elterjedt és nagy népszerűségnek örvendett. Útja során először főúri családjainkat (Széchenyi, Esterházy, Festetics) kereste fel, majd néhány rábamenti város és Győr meglátogatása után Komáromba érkezett. Onnan Esztergomon és Visegrádon keresztül Budára utazott.

A Halastó keletkezésének legendája

Egy lengyel legenda szerint ezen a helyen, ahol most hegyek és sziklák vannak, egykor termékeny földek, erdők és rétek voltak. A határ lengyel oldalán élt egy gazdag úr, akit Morski-nak hívtak, ugyanakkor a szomszédban, a határ magyar oldalán élt egy fiatal herceg. Morski úrnak volt egy csodálatosan szép lánya, akit a határ túloldalán élő fiatal herceg egyszer meglátott, és azonnal halálosan beleszeretett. Megkérte édesapjától a lány kezét, ő azonban megesküdött, hogy csak honfitársának adja lánya kezét, külföldi nem viheti el tőle. Az öreg Morski katona volt, ezért a király szolgálatában messzi földre kellett utaznia. Lányát addig kolostorba záratta, és azt mondta, hogy elátkozza, ha hozzámegy a magyar herceghez, mert ő inkább az ördöghöz adja feleségül, mint egy idegenhez. Hosszú ideig katonáskodott, a fiatal lány addig nagyon unatkozott, miközben a herceg továbbra is udvarolt neki. Csodálatos korallokat, ékszereket, selyem- és bársonyszalagokat ajándékozott neki. A lánynak egy magyar földről érkező tündér megjövendölte, hogy nagy dáma lesz belőle, ezüst palotában és arany szobákban fog élni. A tündér elbűvölte a lányt, aki megígérte neki, hogy elhagyja a kolostort.

Egy falat Tátra

Nincs jobb egy háromdimenziós térképnél, ahol a hegycsúcsok méretarányosan emelkednek ki a felszínből. Pontosabban mégis van ennél jobb: ha a térkép csokiból van és ehető. Így kínálja a Tátra térképét az a krakkói édességbolt, ahol a Tátra ízléses csokimakettje megvehető és megehető. A „Goralskie Praline” nevet viselő bolt cégére szerint minden desszertet kézzel készítenek, és kínálatukat a Krakkótól délre kezdődő lengyel–szlovák hegyvidék gorál világa inspirálja. Hogy mit is jelent ez a „gorál világ”, az általában homályos marad, pedig sokan hivatkoznak erre a Kárpátok szlovák és lengyel oldalán is.

A gorál (vagy gurál) összefoglaló nevévé vált e hegyvidéki határzónát lakó, sajátos nyelvű népeknek, akik akcentusában erős a szlovák és a lengyel behatás is. Ahogy az lenni szokott, a hegyek két oldalán kialakuló nemzetállamok mindegyike – a lengyel és a szlovák elit is – magának vindikálta a gorálok örökségét, és a gorál nyelvet saját akcentusuknak tekintette. Pedig kultúrájuk alapján a gorálok sem tekinthetők egységesnek; a legkomolyabb gorálkutatók elkülönítenek többek között árvai, zywieci és szepesi gorálságot is. A legsötétebb fejezet a gorálok lelkéért zajló harcban egyértelműen az volt, amikor a világháborúban a német megszállók kitalálták, hogy a gorálok igazából elszlávosodott germánok, Goralenvolk néven próbáltak nekik új, árja identitást adni – ez a törekvés végül teljesen eredménytelennek bizonyult.

Megvadult egy ló a Halastóhoz vezető turistaúton

Április 18-án, a délelőtti órákban a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető turistaút kezdetén található Bialkai-szénégető (Palenica Białczańska) parkoló közelében, a lovaskocsik megszokott megállóhelyén megvadult két ló. Az utasokkal az indulásra várakozó lovaskocsi egyszer csak elindult a Halastó irányába, majd miután a lovak valamilyen ismeretlen okból megriadtak, hirtelen az ellenkező irányba, a parkoló felé fordultak, és nekimentek a Tátrai Nemzeti Park (TPN) üres jegyárusító pavilonjának. Az ütközés pillanatában a kocsin utazó 10 személy közül egy lengyel turista lerepült a kocsiról, ennek következtében vállsérülést szenvedett. Az eset szemtanúi „Prrr” kiáltásokkal próbálták megállásra bírni a lovakat, azok azonban nem reagáltak, és tovább futottak, és csak akkor álltak meg, amikor a kocsin utazó egyik turista megragadta a gyeplőt.

A meleg időjárás miatt megnőtt a kullancsveszély

A meleg időjárás kedvez a kullancsoknak, előfordulásuk áprilistól októberig a legintenzívebb. Ezek a paraziták egész Szlovákia területén előfordulnak, azonban nem minden egyed vírushordozó. „A fertőzött kullancsok elsősorban a Vág folyó mentének teljes hosszán okoznak gondot” – tájékoztatott a Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ). Ebben a térségben észlelték a legtöbb vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladásra utaló megbetegedést, ami a nyári időszakban kulminál.

A Vág mentén kívül veszélyes területnek minősül Szlovákia délnyugati része. az érintett régiók közzé tartozik a Tribecs- és a Vtáčnik-hegység, a Nyitra-vidéki és a Garam menti dombság, a Kis-Kárpátok térsége, valamint a Trencsényi, Nyitrai, Érsekújvári és a Lévai járások. Sajnos a klímaváltozás miatt már a magasabban fekvő vidékekre is eljutnak a kullancsok, így a Tátrában is előfordulhatnak. Nem ritka, hogy 1000-1200 méteres magasságban, sőt a déli lejtőkön akár 1400 méteres magasságban is lehet találkozni velük.

Repülő gépezet, és szörny a Halastóban – avagy öt tátrai legenda

A Tátrában számos helyhez legendák sora fűződik, melyekben fantasztikus lények és elméletek jelennek meg. Az alábbiakban öt ilyen legendát osztok meg az olvasókkal, melyet sokan talán még nem hallottak.

1. Régebben úgy tartották, hogy a Lengyel-Tátra nyugati részén található Fenyves-tónak (Smreczyński Staw) nincs feneke. A legenda szerint egy pásztor árkot akart ásni, hogy a tó vizét egy közeli rétre vezesse, de amikor egyszer csak hangokat hallott, hirtelen megtorpant. A hang ugyanis figyelmeztette őt, hogy ha tovább ássa az árkot, akkor az egész országot el fogja árasztani a tenger vize.

2. A legenda szerint az Alsó-Gáspár-barlangban (Jaskinia Kasprowa Niżnia) arany kacsák élnek, melyek évente egyszer gyémánt tojást tojnak.

Fotók és videók a Tátrából – 2018. április 1-15.

Lassan búcsúzik a tél; Szép napot a Tátra-járóknak; Az első krókuszok a Chocholowi-völgyben; Kilátás a Poprádi-tóra és az Omladék-völgyre a Pátriáról; Lassan olvad a jég a Zöld-tónál; A Busóc melett a Poprád folyóba torkolló Béla-patak; A tátrai klasszikus; Tegnap a Chocholowi-völgyben; Tegnap a Poprádi-tónál, Talán nem szükséges leírni, hogy ezek a fotók melyik klasszikus tátrai turistaúton készültek; Liptói-Tátra, Zsári-völgy, Zsári-nyereg a múlt hét végén; Lent a Dunajec kanyarog, háttérben a Tátra – mindez a Dunajec-áttörés fölött emelkedő Sokolica csúcsáról; Olvad a jég a tátrai tavakon; Kilátás a Gáspár-csúcsról; Kora reggel a Gasienica-völgyben. A Lomnici-csúcs egy percben; Ezekben a napokban a Tátrában minden a krókuszokról szól; A kedvező időjárásnak köszönhetően ez a hét, és még az előttünk álló hétvége is a krókuszokról szól a Tátrában; Hegyivezetővel a Markazit-toronyra.

Halálos síalpinista baleset a Vörös-mederben

2018. április 19-én a délutáni órákban szemtanúk jelezték a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) ügyeletére, hogy a Bástya-gerincen található Vörös-mederben (Červený žlab) egy síalpinista kb. 300 métert zuhant lefelé. A bejelentést követően mentőhelikopter és ezzel együtt egy földi mentőcsapat is a helyszínre indult. A hegyimentőkkel a helyszínre érkező orvos sajnos már csak azt tudta megállapítani, hogy a síalpinista a zuhanás következtében az élettel összeegyeztethetetlen sérüléseket szenvedett, a baleset pontos oka azonban nem ismert. A szerencsétlenül járt férfi holttestét egy lavinamező felszínén találták meg, ezért elképzelhető, hogy ő maga indított el egy lavinát. A mentőhelikopter később két hegyimentővel és egy lavinamentő kutyával ismét a baleset helyszínére repült, hogy átvizsgálják a lavinamezőt, akik átvizsgálták a lavinamezőt, de eredménytelenül. A cseh nemzetiségű síalpinista holttestét kötéltechnika segítségével vitték le a völgybe, majd Ótátrafüredre szállították, ahol átadták az illetékes hatóság képviselőinek.

Forrás és fotó: https://www.hzs.sk

Megtámadtak egy lengyel hegyivezetőt a Gerlach alatt

Felháborító eset történt a napokban a Magas-Tátra legmagasabb csúcsára vezető, csak hegymászók és hegyivezetők által vezetett ügyfelek által használható útvonalon. A Gerlachfalvi-csúcsra vezető szokásos útvonalon ugyanis megtámadtak egy 45 éves lengyel hegyivezetőt. Az esetről és annak körülményeiről a lengyel elektronikus sajtóban és a közösségi médiában egymásnak teljesen ellentmondó hírek jelennek meg, ezért az alábbiakban a szlovák rendőrség honlapján megjelent közlemény olvasható:

„A Magas-Tátra Körzeti rendőrkapitányság közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett erőszak bűntett magalapozott gyanúja miatt büntetőeljárást folytat ismeretlen személy ellen. Az egyelőre ismeretlen elkövető 2018. április 14-én, szombaton, a délelőtti órákban a Magas-Tátra egyik magashegyi útvonalán, a Gerlachfalvi-csúcsra (Garlechovský štít) vezető szokásos útvonal Batizfalvi-próba nevű sziklaküszöbén, kb. 2300 méter tengerszint feletti magasságban megfenyegetett egy 45 éves lengyel nőt. Az esetet megelőzően ők ketten rövid beszélgetést folytattak, melynek során Klaudia a mobiltelefonjával lefotózta beszélgetőpartnerét.

Halálos baleset a Tengerszem-csúcs felé vezető turistaúton

2018. április 14-én, szombaton egy turista valószínűleg megbotlott, vagy megcsúszott a Tengerszem-csúcsra (Rysy) vezető jelzett turistaúton, és néhány száz métert csúszott a Tengerszem (Czarny Stawu pod Rysami) irányában, a kicsúszás a tó felett kb. 150-200 méterrel ért véget. Az eset szemtanúi azonnal értesítették a hegyimentőket, mások megpróbálták újraéleszteni a férfit, melyet a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) helyszínre érkező szakemberi folytattak, a férfi azonban a kórházba szállítást követően életét vesztette.

A Tátrában ezekben a napokban szép, napos időjárás a jellemző. A virágzó krókuszok és a tavaszi aura ellenére a magasabban fekvő területeken még téli körülmények uralkodnak, a turistautakat nedves, kásás hó borítja.

Forrás: http://tatromaniak.pl

Technikailag nehézséget jelentő túrák a Tátrában

Evés közben jön meg az étvágy – ez egy nagy igazság. Miután magunk mögött hagytunk az első, egyszerűbb tátrai túrát, előbb-utóbb vágyat érzünk valami nehezebbre, egyre nagyobb kihívásokat állítunk magunk elé, majd végül következik a Sas út (Orla Perć). Egy ilyen technikailag nehezebb túra előtt sokakban felmerülhet a kérdés, hogyan kezeljük a kitettséget és a nagy magasságot? Hogyan mozogjunk a nagy kihívást jelentő, helyenként láncokkal biztosított turistautakon?

A Tátra igényesebb turistaútjait, melyek nyomvonalán több helyen is mesterséges segédeszközöket építettek be, általában nagy kitettség jellemzi. Ezeket a helyeket mindig félelemmel vegyes izgalommal közelítjük meg, fontos azonban, hogy próbáljuk meg megszelídíteni a félelmet. Nem szabad, hogy a félelem megbénítson minket, mert ez könnyen olyan szituációt eredményezhet, hogy nem leszünk képesek mozogni. Az ilyen, eredetileg mentális, később fizikai bénultság elsősorban egyensúlyzavart, ehhez kapcsolódóan pedig koordinációs nehézségeket okozhat. Hogyan tudjuk leküzdeni a nehéz sziklafalakat? Először is – egyenként. A kitettséget fokozatosan lehet növelni – kezdetben könnyebb, rövidebb utakat válasszunk, és mindenekelőtt olyat, amelyről gond nélkül vissza tudunk fordulni.

Tátrai mítoszok és legendák – Miről kapta a nevét a Tátra?

Miért nincs a Nagyszalóki-csúcsnak hegyes orma? Éltek a Tátrában valaha tündérek? Legendák és mítoszok nélkül a hegyek csak hegyek, a völgyek csak völgyek lennének. A hegyek egyedi varázsa és levegője mindig is inspirálta az embereket. Hallottunk már a sárkányok által okozott földrengésekről, a titokzatos üstökösről, amely kialakította a Tátra mai arculatát, vagy a kővé dermedt kapzsi molnárról. Megpróbáltuk összegyűjteni a legérdekesebb tátrai mítoszokat és legendákat.

Miről kapta a nevét a Tátra?

Azon a helyen, ahol ma a Tátra található, a legenda szerint egykor hatalmas síkság terült el. A mítoszok a tatárok vad támadásáról szólnak, akik a mai Szlovákia és Lengyelország közötti síkságon csaptak össze ott élő őseinkkel. A tapasztalat tatár harcosokkal vívott csatában vesztésre álltunk, ezért a vezérek úgy döntöttek, segítséget kérnek egy titokzatos öregembertől.

Gąsienica-Zöld-tó / Zielony Staw Gąsienicowy

A Gąsienica-tavak csoportjához tartozó Gąsienica-Zöld-tó egy gyönyörű, 15 méter mély tiszta vizű tó. A Zöld-Gąsienica-völgy (Zielona Dolina Gąsienicowa) legnagyobb tavaként ismert, jégkorszaki eredetű tó a Szélső-torony (Skrajna Turina) lábánál kialakult katlanban terül el, 1672 méter tengerszint feletti magasságban. Területe 3,84 hektár, ezzel a Lengyel-Tátra nyolcadik legnagyobb tava. Kiterjedése 275x238 méter, űrtartalma 260 500 m³, legmélyebb pontja 15,1 méter, vize 10 méter mélységig átlátható. A vízben élő kis mennyiségű planktonnak köszönhetően halványzöld víztükre már a XIX. században romantikus séták kedvelt célpontja volt. Mivel közel van a Murowaniec menedékházhoz (alig egy óra alatt elérhető) a Gąsienica-Zöld-tó a turisták által gyakran látogatott célpont, de még így is sokkal ritkábban, mint a Kápolna-gerinc másik oldalán található Gąsienica-Fekete-tó.

Félelem a hegyekben

A magashegyekben történő túrázás elválaszthatatlan a félelemtől. A hegyekben több veszély is leselkedik a turistákra, az egyik leggyakoribb veszélyforrás a magasságtól való félelem. Az emberek gyakran megkérdezik tőlem, hogy nem félek-e olyan nagy mélységek felett túrázni? Természetesen félek. Sőt, azt gondolom, hogy aki nem fél, annak nem kellene a hegyekben menni. Az alábbiakban megpróbálom megmagyarázni ezt a paradoxont…

Az akrofóbia nem csak önmagában a nagy magasságtól való félelmet, a tériszonyt jelenti, hanem úgyszintén, és talán mindenekelőtt a nagy magasságból történő lezuhanástól való félelmet. Ez különböző embereknél különböző módon nyilvánul meg, de mindenkiben benne van, akkor is, ha mélyen elnyomjuk magunkban. Ez a genetikailag belénk kódolt önmegtartóztatáshoz kapcsolódik, és akár bármilyen más fóbiát múltbéli traumatikus élmények is felerősíthetik.

Holttestet találtak a Giewont alatt

Április 8-án, vasárnap reggel a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) hegyimentői egy férfi holttestet találtak a Giewont lábánál található Palánkos-völgyben (Dolina Strążyska). A rendőrség szóvivője elmondta, hogy minden valószínűség szerint annak a 43 éves varsói férfinak a holttestét találták meg, aki még március közepén tűnt el, halálát valószínűleg nagy magasságból történő lezuhanás okozta. Róla egy barátja elmondása szerint – akivel a férfi korábban közölte, hogy felmegy egy menedékházba – azt feltételezték, hogy a Tátrába indult. Az egyik lengyel újság még márciusban megírta, hogy a keresett férfinak nem volt magashegyi tapasztalata, korábban csak egy alkalommal, két évvel ezelőtt járt a Tátrában.

Hokus Krokus – avagy a nemzeti park kérése a turistákhoz

A lengyel Tátrai nemzeti Park (TPN) Kościelisko községgel együtt meghirdette a „Hokus Krokus” elnevezésű akcióját. Ennek célja, hogy tájékoztatást nyújtson a Tátrában a napokban virágzó, éppen ezért turisták tömegeit vonzó kórkuszokról, ötleteket adjon, hogy hol csodálhatjuk meg ezeket az elragadóan szép kicsiny virágokat, és nem utolsósorban a természettel szembeni felelősségteljes magatartásra ösztönözze a turistákat.

A krókusz (hivatalos nevén a kárpáti sáfrány – Crocus heuffelianus) vagy ahogy arrafelé nevezik a „gorál tulipán” a tavasz szimbóluma a Tátrában. Legnagyobb mennyiségben a Chochołowi-tisztáson (Polana Chochołowska) fordulnak elő, ahol a 2005-2015 közötti években kb. 14 millió hagyma virágzott.

Szürke időben a színes Magas-Tátrában

Gyerekkoromban sokáig Csehszlovákia, egészen pontosan a Besztercebányán át vezető út és a Magas-Tátra volt „a” külföld. Kicsit össze is folyik, hogy mennyi időt töltöttünk ott; valószínűleg két hetek lehettek, de nekem hónapoknak tűnnek, mert ott minden más volt, mint amit megszoktam, és még egy egyszerű bevásárlás vagy buszozás is élményt jelentett :) A környék szeretete azóta is megmaradt bennem: egyszer 2003-ban, egyszer pedig 2007-ben is visszanéztem ide. Sajnos az olyan igazi attrakciók, mint a lanovkák és a hegycsúcsok kimaradtak mindkét alkalommal, de az „elektricskával” azért sikerült utazni. Az útiterv 2017 augusztusában se volt bonyolultabb: egy reggeli vonattal fel Csorbára (Štrba), onnan fogaskerekűvel még feljebb a Csorba-tóhoz (Štrbské pleso), onnan a villamosvasúttal át Tátralomnicra (Tatranská Lomnica), onnét vonattal le Poprádra, Poprádról pedig haza.

Fotók és videók a Tátrából – 2018. március 16-31.

Kilátás a Csorbai-csúcsról; Tél a Rohácsokban; A végtelen felé; Az egyik legszebb "mesebeli hely" Szlovákiában; Nem rossz...; A Wim Hof-módszert követő csoport túrája a Gyömbérre; Néhány fotó a Tátra-rajongó férfiaknak...; Hát valahogy így kell inni a TatraTeát...; Tavaszelő a Konrád menedékháznál; Kilátás a Kapor-csúcsról; A Liliom-hágó a Kápolna-csúcsról; Az Alacsony-Tátrában kinyíltak az első kökörcsinek; Kilátás a Rét-hegyről; A Gyömbér egy héttel ezelőtt. Chopok – Gyömbér; Lengyel-Tátra, Kápolna-csúcs (Kościelec, 2155 m).

2018 márciusának második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

Tavaszi karbantartás a tátrai felvonókon

A www.vt.sk honlapon olvasható tájékoztatás szerint 2018 tavaszán az alábbi ütemterv szerint végzik a Magas-Tátrában közlekedő felvonók szokásos tavaszi karbantartását:

Ótátrafüred – Tarajka, siklóvasút:

Április 4-6 – karbantartás.

Április 9-13 – karbantartás.

Április 16-19 – karbantartás.

Tátralomnici felvonók:

Április 16-20 – karbantartás.

Április 23-27 – karbantartás.

Május 2-4 – karbantartás.

Május 10-18 – karbantartás.

Csorbató, Szoliszkó Express

A lanovky.sk oldal információi szerint a felvonó április 15-ig biztosan közlekedik.

Krókuszvirágzás. Hogy kerüljük el a tömeget?

A Tátra tavaszi szimbóluma évről évre egyre nagyobb érdeklődésre tart számot – ez nem csoda, hiszen a hegyi réteket teljesen beborító virágszőnyeg valóban különleges látvány. A múlt évben egy hétvégén rekordszámú, 60 ezer turista látogatta meg a Chochołowi-völgyben található Chochołowi-tisztást (Polana Chochołowską). Vajon van arra lehetőség, hogy elkerüljük a tömeget, és nyugodt légkörben csodáljuk meg a krókuszok virágzását?

A Chochołowi-tisztás a krókuszok legismertebb lelőhelye a Lengyel-Tátrában. De nem az egyetlen, ezekkel a kis lila virágokkal ugyanis más tátrai réteken, tisztásokon is találkozhatunk. De vajon hol?

Nem lesz többé sötétedés miatti pánik a Halastónál

Az utóbbi három évben Karácsony környékén évről-évre visszatérő gondot jelent a Halastóhoz vezető turistaúton a korai sötétedés, amely miatt több alkalommal is veszélyes helyzet alakult ki. Először 2015 decemberében kb. 100 turista rekedt a Hajfű-tisztáson, miután világossá vált számukra, hogy 17:00 óra után már nem közlekednek a lovaskocsik. Ez a forgatókönyv majdnem pontosan egy évvel később megismétlődött, néhány tucat turistát akkor is meglepett a gyorsan közeledő éjszaka, és reménytelennek tűnő helyzetükben a hegyimentők segítségét kérték. Ezt követően tűzoltó- és rendőrautók világították meg nekik a parkolóba vezető utat, és csak ennek volt köszönhető, hogy nem történt tragédia. Múlt év végén két alkalommal is hasonló helyzet alakult ki ezen az útvonalon, sőt, a szilveszter előtti esetnél immár tettlegességre is sor került.