A Magas-Tátra serpái önmagukban megérnek egy túrát

A Magas-Tátra turizmusa a 19. században indult igazán virágzásnak, amikor is egyre többen keresték fel a vidéket kristálytiszta levegője, a páratlan szépségű táj, na és persze gyógyfürdői miatt. A kirándulók ezen alkalmakkor teherhordókra, vagyis serpákra bízták csomagjaik szállítását.

Bár az akkori időket rég magunk mögött hagytuk, talán nem túlzás azt állítani, hogy a túrázókat napjainkban is meglepi, ha a Magas-Tátra útvonalain szembejön velük egy serpa. Pedig arrafelé az ilyesmi nem ritka, ugyanis a hegységben több turistaház is épült, melyek ellátását maradéktalanul a teherhordók végzik.

A Magas-Tátra egyben a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata a Tátra keleti részén, Szlovákia és Lengyelország határán, illetve a világ legkisebb magashegysége is. A magaslat egész területe a lengyel és szlovák Tátrai Nemzeti Parkok védett övezetében található. Érdekesség, hogy szép időben a Magas-Tátra legmagasabb részei Magyarországról is láthatók, többek közöttt Dobogó-kőről és Galyatetőről.

Újabb barbárság: apartmanszálloda épül a Tündérlak helyén

A Magas-Tátra első emeletes épületét 1848-1850 között építtette Tátrafüred akkori bérlője, Rainer János György és felesége, Erzsébet asszony. Az épületet kezdetben egyszerűen csak Nagy-háznak hívták, később Tündérlak lett a neve, de Alpesi villa néven is emlegették, majd a csehszlovák időkben Bellevue névre keresztelték át. „Az épületben 17 vendégszobát alakítottak ki, ezek mind a déli oldalon helyezkedtek el. Az északi oldalon az épület teljes hosszában egy folyosó húzódik, amely hőszigetelő funkciót is betöltött. Az épület pillérekkel tagolt főhomlokzata enyhe késő-klasszicista stílusban épült, a pillérek között, a vakolat alatt pedig faszerkezet rejtőzik” – mondta Maroš Semančík művészettörténész. „1881-ben a fiaival, köztük a későbbi a trónörökössel, Ferenc Ferdinánddal együtt ebben az épületben tartózkodott I. Ferenc József császár testvére, Károly Lajos főherceg. Az épületben a szocializmus éveiben az Interhotel Tatry tulajdonában volt, legutóbb pedig különböző magánvállalkozások irodái voltak itt elhelyezve”.

A Tátrából a BBC filmesei is hazamentek

Hogyan lesz egy természetvédőből természetfilmes?

Még ma sem tartom magam filmesnek. A filmezés úgy került elő, mint a természetvédelem eszköze. Egy bizonyos pillanatban, tíz év fáradozás után a Kapor- és Csendes-völgy (Tichá dolina, Kôprová dolina) védelmében tudatosodott bennem, hogy ha egy területet meg akarok védeni, azt ne magam miatt védjem meg, ne azért, mert én úgy akarom – mintha az enyém lenne az egész Csendes- és Kapor-völgy. Ez így nem működik. Egy terület csak akkor lesz tartósan védett, ha azt az emberek is akarni fogják. Akkor egyetlen politikus sem engedheti majd meg magának, hogy ennyi embert magára haragítson egy, az ő szempontjából viszonylag lényegtelen ügy miatt.

Hogyan keletkezett a „Strážca divočiny” (A vadon őre) című film?

Azon gondolkodtunk, hogyan győzhetjük meg az embereket arról, hogy a vad természet milyen elképesztően szép, melyet meg kell védenünk. Elhatároztuk, hogy forgatunk egy filmet a Csendes-völgyről, főszereplőnek pedig a medvét választottuk, és ez nagy siker lett. Azt hiszem, ennek is köszönhető, hogy a Kapor- és Csendes-völgy ma fokozottan védett rezervátum, és kiterjedésében ez a legnagyobb érintetlen védett terület Szlovákiában.

Szepes vármegye térképe – 1762.

A magyar származású lengyel tüzérkapitány, az egyik legelismertebb lengyel térképész, Franciszek Florian Czaki 1762-ből származó rézmetszete ismeretlen volt a XX. század elején a Halastó hovatartozás miatt kialakult határvitában egymással vitázó magyar és lengyel tárgyalók előtt. A térképet 1926-ban J. Jakubowski találta meg és írta le. A színes, 44 x 55 cm méretű térkép tulajdonosa Tomasz Niewodniczański, a térkép a varsói Királyi Palotában van letétbe helyezve.

Forrás és térkép: http://www.zwoje-scrolls.com; http://docplayer.pl

Fotók és videók a Tátrából – 2018. március 1-15.

A Kis-Kővár a Poduplaszki-völgyben; Éjszaka a Poprádi-tóhoz vezető úton; Ezekhez a fotókhoz nem kell kommentár; Panorámafotó a Menguszfalvi-völgyből; Téli mászás a Ganek gerincén; Téli túra fotói a Chocholówi-völgyből a Bystrára; Boldog nőnapot; A Litvor-völgy nyugat felé; Különleges fotó a Tátráról; Nem mindennapi panoráma a Tátráról; Ehhez nem szükséges kommentár; Nem mindennapi napkelte a Tátrában; A Svinica a Középső-toronyról; Halny. MAHOE téli magashegyi hegymászó tanfolyam a Magas-Tátrában; Napfelkeltés túra a Nagy-Kócsra. 2018 márciusának első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

170 éve született Christian Hohenlohe herceg

170 évvel ezelőtt, 1848. március 21-én született Christian Kraft zu Hohenlohe-Öhringen (1848-1926), porosz mágnás, koronaherceg, generális, a német császár főkomornyikja, a Tátra leggazdagabb földesura. Gazdagságát tekintve a világon bárhol élhetett volna, de ő első látásra beleszeretett a  Bélai-Tátrába, és itt élte le életének nagy részét. 1879-ben vásárolta meg Alapi Salamon Kornéliától a Tátra legértékesebb részét képező javorinai és lendaki uradalmat, melyet annak családja mintegy 300 éve birtokolt. Annyira jól érezte magát  a tátrai csúcsok alatt, hogy birtokát tovább növelte Felsőhágival, a Batizfalvi- és Menguszfalvi-völgyekkel, valamint lendaki, zári és szepesbélai területekkel. Több mint 10 ezer hektár tátrai erdőt és magashegyi rétet vásárolt össze, de a szívügye mindig a Fehér-víz-völgy és a Jávor-völgy volt.

A szenvedélyes vadász és természetrajongó sem az itt élők, sem vendégei előtt nem titkolta, hogy reprezentatív vadászterületet akar kialakítani, elsősorban szarvasok tenyésztésére, azt szerette volna elérni, hogy a Magas- és a Bélai-Tátrában ez a faj domináljon. Ez az álom rengeteg pénzébe került, de a XX. század elején Javorina büszkélkedhetett az egyik legszebb, legjobban karbantartott és legjobban gazdálkodó vadászterülettel, melyet egész Európa csodált.

Sokan nem törődnek a tiltásokkal a Tátrában

A Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság (TANAP) őrszolgálata fokozott ellenőrzést tartott a Magas- és a Liptói-Tátrában, melynek célja annak ellenőrzése volt, hogy a turisták eleget tesznek-e  a természet-és tájvédelmi törtvény rendelkezéseinek. A parkőrök elsősorban a jelzett turistautakon kívüli mozgást ellenőrizték, és több tucat szabálytalanságot találtak. „A fő hangsúly azoknak a turisták előtt lezárt területeknek az ellenőrzése volt, ahol a téli zárlat miatt átmenetileg korlátozva van a turisták mozgása, és ahol ennek ellenére gyakran szükség van a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) beavatkozására” – mondta Pavol Majko, a TANAP igazgatója.

Március 11-én kilenc hivatásos és egy önkéntes természetvédelmi őr vett részt az akcióban, melynek során több mint 50 esetben kellett intézkedniük, közülük 11 esetben helyszíni bírság kiszabására is sor került. „Tekintettel arra, hogy ezekre a területekre hatalmas nyomás nehezedik a látogatók részéről, ezeket az ellenőrzéseket a téli zárlat végéig folytatni fogjuk” – mondta az igazgató. Ezekben az esetekben a nemzeti park őrei maximum 66 € helyszíni bírságot szabhatnak ki, azon a hét végén azonban a legtöbb szabálytalanság a turisták visszafordításával végződött.

Magyar turisták tévedtek el a Kis-Fátrában

Március 16-án, röviddel este 9 óra után két magyar turista kérte a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) Kis-Fátrában lévő operációs központjának segítségét. Egy 40 év körüli férfi és egy nő a Terhelyen (Terchová) található Hotel Diery-ből kirándult a Nagy-Rozsutec (Veľký Rozsutec), de túra közben rájöttek, hogy a tervezett túra meghaladja erejüket és képességeiket, ezért úgy döntöttek, hogy visszafordulnak. Valószínűleg a Medzirozsutec-nyereg (Sedlo Medzirozsutec) közelében azonban elvétették az utat, és nem a megfelelő irányba mentek tovább. Később, a sötétben tájékozódási gondjaik is voltak, végül letértek a jelzett turistaútról, és olyan meredek terepre tévedtek, ahonnan nem tudtak visszajutni a jelzett ösvényre. A hegyimentők a megadott GPS koordinátáknak köszönhetően rövid időn belül megtalálták őket, néhány méterre voltak a Kis-Rozsutec alatti Zákres-nyeregből (Sedllo Zákres) a Jánošík-udvar (Jánošíkov dvor) felé vezető piros jelzéstől. Mindketten egészségesek voltak, ezért miután átmelegedtek, a hegyiemntők terepjáróval visszavitték őket a Hotel Dierynél prakoló autójukhoz.

Forrás és fotó: https://www.hzs.sk

Nyárig csak gyalog juthatunk el a Lombkorona tanösvényhez

A Bélai-Tátra keleti lábánál található Bachleda-völgy síközpontban közlekedő háromszemélyes ülőszékes felvonó csaknem 30 év után március 11-én befejezte működését, ezzel együtt ezen a területen hivatalosan is véget ért a 2017/2018-as síszezon. A síközpont PR munkatársa elmondta, hogy már március 12-én hozzáláttak a felvonó leszerelésének, és ezzel együtt megkezdődtek az új, 10 személyes kabinos felvonó építési munkái.

A most leszerelésre kerülő felvonó 1986 februárjában kezdte meg a működését, ez volt az első háromüléses felvonó Szlovákiában. A síközpontban ezután sokáig nem történt semmi, a felvonó átadását követően közel 20 évet kellett várni az újabb fejlesztésekre. 2005-ig a Bachleda-völgy sípályáin csak természetes hó esetén lehetett síelni, ezért volt olyan tél, amikor a szezon csak három hétig tartott. 2005-ben aztán új tulajdonos vette át a síközpontot, ezt követően újabb felvonók és sípályák létesültek, és gyakorlatilag minden évben új beruházások valósultak meg.

Top 10 hely a Tátrában IX. – Chochołowi-völgy

Rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy a címben jelzett Top 10 helyszín kiválasztása nagyon szubjektív lista, melyet a bejegyzés írója (Mikołaj Gospodarek) saját tapasztalatai, érzései alapján állított össze. A lista hátterében egy hatalmas fotógyűjtemény áll, melyet 2003-tól megtett tátrai túráin készített. A lista több pontja ugyancsak szép helyszíneket szorított ki a rangsorból, de ez természetes egy ilyen összeállítás esetén. A lista készítőjének reményei szerint a rangsor sokaknak a kezdet, az első lépés lehet tátrai kalandozásukban, más érdekes helyekkel kiegészítve pedig segíthet egy markáns tátrai portfólió összeállításában. Folytassuk hát közös tátrai kalandozásunkat…

Zord romantika – Dominika felfedi a menedékház vezetés titkait

Tudják, ki a legszebb, legkedvesebb, legmegbízhatóbb, leghatékonyabb menedékház gondnok a Nagy-Tarpataki-völgyben (Veľká Studená dolina)? Természetesen Dominika Dejczöová, alias a „Kócos”. A 30 éves ápolónő közvetlenül az iskola befejezése után került a Zamkovszky menedékházba (Zamkovského chata), ahol két szezont dolgozott végig. Ezután is rendszeresen visszatért a Tátrába barátaival és sportolóként, szabadidejében ugyanis rendszeresen síel, kerékpározik és sítúrázik. Időközben megpróbált egy pozsonyi (Bratislava) mászófalon dolgozni, de a pozsonyi levegő nem nyerte el a tetszését, így visszatért a hegyek közé, az Alacsony-Tátrában a Chopok alatt keresett munkát. A hegyi élet ideálisnak tűnt számára, és amikor kiírták a pályázatot a Hosszú-tavi menedékház (Zbojnícka chata) üzemeltetésére, egy percig sem gondolkodott, hogy pályázzon-e? Így aztán barátjával, Michal Brunoval (alias Fredy) már második éve vezeti a menedékházat, aki a legügyesebb, legokosabb és legviccesebb gondnok az egész Nagy-Tarpataki-völgyben.

Három zergét mentettek a parkőrök, de csak egyikük élte túl

Az elmúlt héten három zerge életéért harcoltak a TANAP Állami Erdészet (Štátne lesy TANAPu) erdészei és a természetvédők, de sajnos csak egyikük életét sikerölt megmenteni. Péntek este egy láthatóan legyengült zergét találtak a Sziléziai ház dolgozói a hegyi szálloda kazánházában. Az állat ott töltötte az éjszakát, majd miután a személyzet felvette a kapcsolatot a TANAP munkatársaival, a szakemberek másnap elvitték a kb. egy éves korú, sebesült állatot, aki a gondos kezelés ellenére a következő nap elpusztult.

Időközben újabb bejelentés érkezett a nemzeti parkhoz, ezúttal a Liptói-Tátrában túrázó turistáktól, akik a Ťatliak menedékházhoz vezető út közelében vettek észre egy nagyjából az előzővel egyidős, erőtlen zergét. Az erdészek gépjárművel nem tudták megközelíteni az állatot, ezért a hegyimentők segítségét kérték, akik miután egy szánra fektették, Zverovkába szállították a legyengült állatot. Az állat nagyon ki volt merülve, egyáltalán nem védekezett a szállítás ellen, miután kézbe vették, takaróba tekerték és a szánra fektették megmentői. Annak ellenére azonban, hogy egy állatorvos azonnal erősítő injekciót adott be neki, ezt az állatot sem sikerült megmenteni.

Lefagyott fenék és szekerce – nehéz napok a hegyimentőknél

A lengyel Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) fennállásának egyik legmegdöbbentőbb hetét tudhatja maga mögött, hiszen ennyi szokatlan, nem mindennapos bejelentést ilyen rövid idő alatt talán még sohasem kaptak.

A hét egy máig megfejthetetlen, rejtélyes esettel kezdődött. A hegyimentők kaptak egy bejelentést, miszerint egy turistának elfagyott a feneke. Úgy gondolták, hogy ez valószínűleg semmi komoly nem lesz, hiszen munkájuk során láttak már sok elfagyott testrészt, de a helyszínen kiderült, hogy itt teljesen másról van szó. A sebek ugyanis olyan súlyosak voltak, hogy miután a terepen ellátták a férfit, kórházba kellett szállítani. A titokzatos fagyás okai azóta sem tisztázottak…

Tragikus kicsúszás a Hunfalvi-csúcs közelében

Március 10-én, szombaton egy időben több balesethez is riasztották a szlovák hegyimentőket a Magas-Tátrában. Lengyel turisták a nyári úton másztak fel a Késmárki-csúcsra (Kežmarský štít), majd a csúcsról történő ereszkedés közben egy 35 éves, hágóvasban túrázó férfi a Hunfalvi-csúcs (Huncovský štít) közelében megbotlott, és a Hunfalvi-katlan (Huncovská kotlina) irányába történő mintegy 150 méteres csúszás következtében súlyos fejsérüléseket szenvedett. A kedvezőtlen időjárási körülmények és az alacsony felhőzet miatt a VZZS helikoptere nem tudott felszállni, ezért Hegyi Mentőszolgálat (HZS) hegyimentői a Magas-Tátra műveleti központjaiból földi úton indultak a helyszínre. Időközben kedvezően változott az időjárás, így lehetővé vált a légitechnika alkalmazása, de még mielőtt a mentőhelikopter a helyszínre érkezett, egy barátja már próbálta újraéleszteni a lengyel turistát.

Hoepfner Guidó, a tátrai nagyszállók építésze

150 éve született Hoepfner Guidó építész, akire a tátrai nagyszállók építőjeként emlékezhetünk. Hoepfner az egész monarchia területén, így Budapesten is dolgozott, mégis a Magas-Tátra nagyszállói jutnak róla először eszünkbe. Szepesváralján született 1868-ban, gyerekkora és a családi szálak Lőcséhez kötötték, de többnyire Budapesten élt. Születésének 150. évfordulója alkalmából február 7-én Késmárkon, a Késmárki Múzeum kiállítótermében (ul. MUDr. Alexandra 11) kiállítás nyílt az építész emlékére, amely április 6-ig tart nyitva, hétfőtől péntekig naponta 8:00 -16:00 óra között látogatható. A kiállítás kurátora a Magas-Tátra építészetének történetével foglalkozó Maroš Semančík építész.

Fotók és videók a Tátrából – 2018. február 16-28.

Valahol a Liptói-Tátrában; Szép nap a Tátrában; Kilátás a Nagy-Kócsról a Tátra felé; Lovasszán a Halastó felé vezető úton; Az Öt-tavi-katlan Poprádról; A Kis-Fátrában is gyönyörű a tél; A Hunfalvy-völgyi menedékház és a Tengerszem-csúcs; A Fehér-tavi-csúcs a Zerge-csúcsról; Lengyel-Öt-tó völgye. No comment; Ma délben a Chocholowi-völgyben; Gyönyörű téli fotók a Király-hegyről; Úton a Tátrába. Egy kis ízelítő a Lengyel-Tátra és Zakopane téli hangulatából. 2018 február második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

130 éve született dr. Vigyázó János

130 évvel ezelőtt, 1888. március 8-án született dr. Vigyázó János (1888-1962) jogász, aki 1910-ben Serényi Jenővel és Komarnicki Gyulával jelentette meg a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület (BETE) első évkönyvét. Az évkönyv jövedelméből ugyancsak Serényivel és Komarnickivel megalapította a Turistaság és Alpinizmus című folyóiratot, melynek megszűnéséig (1935) felelős szerkesztője és kiadója volt. A Részletes Magyar Útikalauzok sorozat életre hívója, szerkesztője, a megjelent 56 kötet közül többnek társszerkesztője volt. Turista írásai a Turistaság és Alpinizmus, Turista Közlöny, Egyetemi Lapok és az Élet hasábjain jelentek meg, több térképet is tervezett.

1914-ben Budapesten jelent meg a Hefty Gyula Andorral közösen írott A Magas-Tátra részletes kalauza c. háromkötetes turistakalauza, amelyet még két alkalom­mal (1917-ben és 1931-ben) újból kiadtak. Különlegessége, hogy a hegymászóka­lauzt mindhárom kiadáshoz dr. Komarnicki Gyula készítette. Ez a kalauz a II. világháborúig, sőt még azután is fontos segítője volt a Tátrába láto­gató honfitársainknak a hegységben történő eligazodásban.

Köd

Néha a semmiből jön. Ránk telepszik, kitölti a látóhatárt, és még a nagy tapasztalattal rendelkező hegyjáróknak is dezorientációt okozhat. A köd egyike a nem túl feltűnő, mégis veszélyes időjárási jelenségeknek. De mikor keletkezik köd? A statisztikák szerint Lengyelországban, így a Lengyel-Tátrában is ködök leggyakrabban márciusban és októberben fordulnak elő. Ugyanakkor nehéz megjósolni a sűrűségüket, valamint azt az időt, miután nyom nélkül eltűnnek. Köd leggyakrabban a meleg levegőnek a lehűlt talajjal történő érintkezése – vagy ennek fordítottja – következtében keletkezik, amely kiváltja a kondenzációs folyamatot. Hegyi túránk tervezése során kövessük figyelemmel a köd várható megjelenésére figyelmeztető időjárási előrejelzéseket.

A különböző típusú ködök közül a legnehezebb megjósolni a nyugvó, vagy másképpen kisugárzási köd (páraköd) előfordulását, amely derült, hűvös éjszakákon és azt követő reggeleken keletkezik. Ez a fajta köd lokálisan fordul elő olyan helyeken, ahol a hő nagyon gyorsan elpárolog a talajból, ezáltal nem ritkán néhány méterre korlátozva a látótávolságot.

A köd sűrűsége nagyon változatos, a látótávolság általában 50-100 méterre, néha azonban csak pár méterre korlátozódik. A hegyekben lokálisan még meleg időben is kialakulhat köd a meleg, árnyékos falakon, lejtőkön. A köd kialakulásának különleges feltétel a hőmérsékleti inverzió, melynek során az embert lenyűgöző „ködtenger”, amikor a völgyek felett kissé hullámos, homogén, világos határokkal rendelkező felhőréteg alakul ki.

Halálos baleset a Lengyel-Tátrában, szánkóbaleset a Tarajkán

A lengyel hegyimentők március 4-én, vasárnap kezdték meg annak a lengyel fiatalembernek a keresését, aki március 1-én, csütörtökön indult el a Gáspár-csúcsról (Kasprowy Wierch) a Lengyel-Öt-tó völgye (Dolina Pięciu Stawów Polskich) felé. Az információk szerint a 26 éves férfi csütörtökön indult el a Gáspár-csúcsról, de azóta egyik menedékházban vagy szálláshelyen sem jelentkezett be. Eltűnését pénteken jelentették az ismerősei, de a kutatás csak vasárnap reggel kezdődött. A keresés közben a helikopter fedélzetéről a Gąsienica-torony (Gąsienicowa Turnia) lábánál megpillantottak egy, a hóban mozdulatlanul fekvő emberi testet, akiről kiderült, hogy a keresett fiatalemberrel azonos. A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) helikoptere a szerencsétlenül járt turista holttestét a zakopanei kórházba szállította.

Korlátozások a Lengyel-Tátrában és a Kis-Fátrában

A Lengyel-Tátrában a hónap elején ismét életbe lépett az a korlátozás, melynek értelmében március 1. és november 30. között sötétedéstől hajnalig tilos a túrázás a Tátrai Nemzeti Park (TPN) turistaútjain. Erre a korlátozásra a vadon élő, különösen az éjszakai állatok fokozott védelme mellett s természetesen a turisták védelme miatt is szükség van. Amikor az éjszakai állatok kerülnek szóba, elsősorban a baglyokra és a denevérekre gondolunk, az éjszakai életet élő állatok listája azonban igen hosszú. Vannak közöttük olyanok is, amelyeket napközben is láthatunk: főleg a rágcsálók, mint pl. a nyest, a hermelin, a menyét, a cickányok, a sün, a borz, valamint a farkas, a vaddisznó, az őz és a szarvas. Ugyanakkor az ún. „nappali fajok” esetében, beleértve a legtöbb madárfajt is az éjszaka nem csak a pihenés időszaka, hiszen ezek az állatok a természetes veszélyek (különösen a nagyragadozók) jelenléte miatt fokozott éberségre vannak utalva.

Magyar Hegyivezetők Egyesülete – workshop a Tátrában

2017. november 18-án megalakult a Magyar Hegyivezetők Egyesülete (MHVE). Az egyesület elsődleges célja a magyarországi hegyi vezető és magashegyi túravezető szakma létrehozásának elősegítése, továbbá a szolgáltatások minőségének szabványosítása, valamint a szakma láthatóságának és hírnevének a fejlesztése, a tagok érdekeinek a védelme. Az egyesület törekszik arra, hogy a hegyi vezetés és magashegyi túravezetés, mint foglalkozás szabályai törvényi szinten lefektetésre kerüljenek.

Az egyesület feladata a hazai hegyi vezető, magashegyi túravezető tevékenységet végző személyek képzése alapjainak lefektetése, ennek szervezése, valamint a nemzetközi szervezetekhez történő felzárkóztatása.

Az egyesület a tagjai számára 2018. február 23-25. között a Magas-Tátrában workshopot tartott, melynek vezetője a Németországban élő Tóth László, UIAGM diplomás hegyi vezető volt. Stiebel Viktória (MHVE alapító tag) szubjektív élménybeszámolója a workshopról:

Tátrai workshopunk előtt sorakoztak a rossz ómenek, szépen sorban fogyott résztvevők száma ahogy különféle akadályok merültek fel egyes tagoknál, mígnem vezérünk szava szólt (dörrent), most már tessék magunkat összekapni és sovány disznó vágtában elindulni. Erre még a nap is azonnal kisütött, a hőmérséklet meg mínusz 20 fokig süllyedt, ideális körülményeket teremtve mindenféle outdoor tevékenységhez. Utolsóként leküzdöttük a ki kivel mikor indul játékot, és az éjszaka folyamán sikeresen begyűjtöttük diplomás hegyivezetőnket aki azért valljuk be elengedhetetlen kelléke egy hegyivezetésről szóló workshopnak.

Holtan találták a Nagy-Kócson hét napja eltűnt turistát

Február 28-án a szlovák rendőrség kérte a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét egy 22 éves alsókubini (Dolný Kubín) fiatalember felkutatásával kapcsolatban, aki február 24-től eltűntként tartottak nyilván. A fiatal férfi aznap barátjával a Kócs-hegység legmagasabb csúcsára, a Nagy-Kócsra (Veľký Choč, 1611) túrázott, a csúcs alatt azonban különváltak, és ezután már nem adott magáról életjelet. A hegyimentők a belügyminisztérium helikopterével a levegőből már szerdán átvizsgálták a Nagy-Kócs csúcsa körüli területet, a földi egységek pedig mentőkutyákkal vizsgálták át a csúcsra vezető turistautakat. Március 1-én a mentőcsapat kiegészült a Kis- és a Nagy-Fátrából érkezett önkéntes hegyimentőkkel, ekkor kötéltechnika segítségével átvizsgálták a csúcs alatti meredek vályúkat, sajnos sikertelenül.

Fagyás – tünetek és kezelés

Fagyási sérüléseket nem csak extrém magashegyi körülmények között szenvedhetünk, a téli időszakban bárhol és bármikor előfordulhat, amikor testünk, különösen a hidegnek leginkább kitett testrészek nem kapnak kellő védelmet. Elég, ha csak 15 percet töltünk el adott hőmérsékleten kesztyű nélkül, vagy átázott lábbeliben hosszabb ideig 0 °C alatti hőmérsékleten tartózkodunk, és könnyen fagyási sérüléseket szenvedhetünk.

A fagyás lényegében olyan szervi sérülés, amely a bőrünk és a bőr alatti rétegek alacsony hőmérséklete miatt következik be. Ez bármelyik fedetlen testrészünkkel előfordulhat, de különösen azokon a testrészeken, ahol a leggyengébb a vérkeringés: a kéz és a láb ujjai, az orr, a fül és az arc. A hidegben töltött idő hosszának függvényében könnyű és súlyos fagyási sérüléseket különböztetünk meg.

Hogyan ismerjük fel a fagyási sérülést?

A fagyás első jele általában a bőrünkön a fájdalmat megelőző zsibbadó érzés – a bőrünk megfagy. Ezt követően viasszerű foltok jelennek meg a bőrünkön, melyek először megkeményednek, később megduzzadnak, erős fájdalmat okoznak, bőrpír, vizenyő jelenik meg, bőrünk felhólyagosodik. A fagyott szövetek végül elhalnak, a kezelést követően is érzéketlenné válnak.