2018. január 31., szerda

Mi történik a tátrai zergékkel?


A tátrai zergeállomány 1971 óta a legnagyobb mértékű állománycsökkenést szenvedte el az óév utolsó és az újév első napjaiban. Akkor a Zsári-völgyben (Žiarská dolina) egy időben 12 zerge pusztult el, miután egy szurdokba zuhantak, valószínűleg annak köszönhetően, mert megriadtak a Baranyecen (Baranec) rendezett tűzijáték hangjától és fényeitől. Ezen a télen, 2018. január 12-ig bezárólag a Tátra Nemzeti Park Igazgatósága (Správa TANAPu) 15 elpusztult zergét regisztrált. Közülük néhány az élet természetes körforgása következtében a nagyragadozók prédájává vált. A tátrai zergék tökéletesen alkalmazkodtak a nehéz körülmények közötti életfeltételekhez. A felesleges kockázat azonban ezen állatfaj esetében nem nevezhető természetesnek. A zergék főleg olyan helyeken tartózkodnak, ahol annak ellenére biztonságban érzik magukat, hogy sokszor erősen kiette terepről van szó. Az instabil, a megszokottól melegebb időjárás és az ennek következtében fellépő jegesedés következtében azonban néha jégcsapdában találják magukat.

2018. január 29., hétfő

Biztonságos-e a befagyott tátrai tavakon sétálni?


A Halastó (Morskie Oko) az egyik legnépszerűbb hely a Tátrában, melyet a turisták az év minden szakában előszeretettel látogatnak. Természetesen nyáron vannak a legtöbben, de télen is nagyon sokan keresik fel a tavat és a partján álló menedékházat, sőt, sokan közülük a befagyott tó jegén sétálnak. Jogosan merül fel a kérdés, vajon jól teszik, hogy a befagyott tó közepén sétálgatnak, biztonságosan megtehetik ezt? A Tátrai Nemzeti Park (TPN) illetékese elmondta, hogy a nemzeti parkban a turisták csak az erre konkrétan kijelölt útvonalakon túrázhatnak. Télen azonban, az erdőhatár feletti területeken a szabályok lehetővé teszik számukra, hogy a nyári útvonalakon kívül, de az azokhoz legközelebbi, biztonságos területen is mozogjanak. „Értelmezhetjük úgy, hogy a befagyott Halastó jegén történő séta ennek a könnyítésnek a keretein belül történik, mivel pl. magas lavinaveszély esetén nincs hivatalosan kijelölt nyomvonal a közelben” – magyarázza Ewa Holek-Krzysztof.

2018. január 27., szombat

Már 15 éve… – Lavina a Tengerszem-csúcs alatt

15 évvel ezelőtt, 2003. január 28-án történt a Lengyel-Tátra történetének legnagyobb lavinaszerencsétlensége. A lavinában hét fiatal és egy kísérőjük vesztette életét, akik mindannyian ugyanannak a középiskolának a tanulói voltak. Történetük egyike azoknak a baleseteknek, amelyek az idő múlásával is összeszorítják az ember szívét. Ez a szinte elképzelhetetlen szerencsétlenség ijesztő módon emlékeztet a hegyek és a természet hatalmára. De, mint szinte minden tragédia a hegyekben, ebben is közrejátszott az emberi tényező. Annak a 13 fős csoportnak azon a napon nem kellett volna azon az útvonalon tartózkodni…
De a sors másképpen akarta. Mirosław Sz. a tychy-i középiskola tanárának döntése nyomán a rajta kívül 10 tanulóból, egyikük testvéréből és egy másik kísérőből álló csoport kb. reggel 6:30-kor indult a Halastavi menedékházból – ahol az éjszakát töltötték – a Tengerszem-csúcs (Rysy) felé. A Tárában aznap nagyon alattomos idő volt, második fokozatú lavinaveszély volt érvényben, és az időjárási körülmények nem kedveztek egy ilyen túra megtételéhez. Előző éjszaka egész éjjel nedves hó hullott, a hegyekbe megérkezett az olvadás. A csoport túl nagy létszámú volt, ráadásul nem volt velük megfelelő képesítéssel rendelkező hegyivezető sem. Ennek szerepét a tanár vette át, aki egy nappal korábban sikeresen felvezette a csúcsra az osztály hasonló létszámú másik felét. A tanár korábban többször túrázott az Alpokban is, így a tanulók megbíztak benne.

2018. január 26., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2018. január 1-15.

Boldog új évet!; Ettől a kisfiútól tanulhatna az a sok i....a…; A Tátra legmagasabb csúcsa sötétedés után; Gyönyörű téli fotók a Tátrából; A lenyugvó Hold a Közép-orom; Tél a Bélai-Tátrában; Lombkorona tanösvény; A Lomnici-csoport teljes téli pompában; Az Alacsony-Tátra legmagasabb csúcsa; A Tátra északról; A Magas-Tátra téli panorámája Zakopane közeléből; A Bélai-Tátra legmagasabb csúcsai téli pompában; Tatry Ice Master 2018; A Rét-nyereg; A Karcsmar-folyosó felülről. Sítúra a Tátra-csúcs főszakadékán át a csúcsra; Simon-torony; Jégszobrászok a Lomnici-csúcson; A Kis-Fátra téli szépségei. 2018 első két hetében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2018. január 25., csütörtök

1000 méteres kicsúszás a Tengerszem-csúcstól a Tengerszemig

Január 16-án, kedden két turista csodával határos módon élt túl egy nem mindennapi kalandot a Lengyel-Tátrában. A több száz méteres kicsúszás ellenére mindketten épek és egészségesek. Aznap kb. 13 órakor egy lengyel turista tette bejelentést a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) ügyeletére, aki a Tengerszem-csúcsra (Rysy, 2499 m) vezető út felső részén elvesztette az egyensúlyát, és több száz métert csúszott lefelé a meredek, havas hegyoldalon. A végtelen hosszúnak tűnő kicsúszás végén átrepült a Tengerszem-csúp (Bula pod Rysami) közelében lévő nagyobb szikla felett, majd az alatta összegyűlt mély hóban ért véget. Valószínűleg ez mentette meg az életét, mindössze komoly fájdalommal járó váll- és bokasérüléseket szenvedett. 10 perccel később újabb hívás érkezett az áldozattól, aki arról számolt be, hogy társa, akivel együtt indultak a Tengerszem-csúcsra, egy pillanattal korábban nagy sebességgel csúszott le mellette, és láthatóan meg sem állt a Tengerszemig (Czarny Staw pod Rysami, 1583 m).

2018. január 24., szerda

A Tátrai Haute Route – élménybeszámoló

Már egy ideje tervezgettük, hogy meg kéne csinálni a Tátrai Haute Route-ot. Ez nagyjából a Poprádi-tavi ház --> Hosszú-tavi ház --> Zöld-tavi ház útvonal különböző variánsait, illetve 1-1 nappal kibővített változatait jelenti. Az idény a hóviszonyokat tekintve elég rosszul indult, de a mottó az volt, hogy menni kell, max. pályasízünk, erősödjön a combunk stb. Nem estünk abba a hibába, hogy „úgyis szar a hó, nem érdemes menni pl. Chopokra”' stb. Mindig érdemes. December végén, illetve januárban a legrosszabb napokon is találtunk egy-egy szél által hóval behordott, gyakorlásra alkalmas lejtőt, némi kővel. Aztán az off-pista gyakorló síeléseket egy idő után fokozatosan a sítúrák váltották. Kezdetben nagyon hideg volt, -26°C, kevés hó, de aztán a csapadék is szép lassan megjött. Szinte minden hétvégén lehetett tolni valamit, általában mindkét nap. És közeledett a március. Már az idény haladtával éreztük, hogy ha a hóviszonyok engedik, valami jó kinéz nekünk a szezonból. E.T. illetve Gag nagyon lelkesedtek a klasszikus Haute Route-ért, de érdekes módon a Francia Alpokban nem voltak igazán jók a viszonyok – mint kiderült, az egész szezon folyamán nem. Így hát maradt a Tátrai Haute Route, amit lényegesen könnyebb megszervezni a házak foglalása szempontjából, de a terep komplikáltsága a klasszikus Haute Route kulcsnapjához hasonlatos.

2018. január 22., hétfő

Halálos lavinabaleset a Liptói-Tátrában

Január 21-én, vasárnap délután egy lengyel síalpinista kérte a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét, akit társával együtt lavina sodort el a Liptói-Tátrában található Zsári-völgyben (Žiarská dolina). A páros a Középső-lejtő (Prostredný grúň) oldalát keresztezve a Szomorú-nyereg (Smutné sedlo) irányába tartott. A kb. 300 m széles és 200 m hosszú lavinamező mindkét síelőt maga alá temette. Míg egyiküket csak félig (a derekáig), a másikukat teljesen betemette a lavina. A csak részben betemetett síalpinistának sikerült magát kiszabadítania a lavinából, és a lavina jeladó segítségével azonnal keresni kezdte a társát, aki 1,5 m mélyen volt eltemetve. A bejelentés után a Zsári-völgyben lévő területi központban ügyeletben lévő hegyimentők, valamint a Lavinamegelőzési Központ munkatársai is azonnal a helyszínre indultak, akik abban az időben éppen a közelben tartózkodtak.

2018. január 20., szombat

160 éve született ifj. Divald Károly

160 évvel ezelőtt, 1858-ban született ifj. Divald Károly (1858-1924) eperjesi fényképész, aki 1897-ben apja, a neves Tátra-fényképész id. Divald Károly halála vette át az eperjesi cég vezetését. Korai, még Eperjesen kiadott, a legkorábbi Stengel-lapokhoz hasonló elrendezésű lapjait apja kliséinek felhasználásával készítette, melyek szinte kivétel nélkül kitűnő minőségű fekete-fehér felvételek. Divald Károly a céget 1903-ban Budapestre helyezte át, ahol fénynyomdát és grafikai műintézetet alapított a Kisfaludy utca 9. számú egyemeletes épületben.
Fényképészeti műtermen kívül villamos motorerővel működő gyorssajtó gépekkel berendezett első magyar fénynyomdában egyedülálló látóképes levelezőlapokat, cinkografikai kliséket gyártottak, képes díszműveket adott ki. Divald apjával egy drezdai nyomdában sajátította el a fénynyomtatási eljárást, gyorssajtóval történő nyomtatását. A budapesti látképeket bemutató sorozatokat a legkülönfélébb alakú, óriási, panoráma, sztereoszkóp kiállításban, fotográfiai úton bemásolt paszpartuval jelentette meg.
Divald Károly fényképész, aki még az 1900-as lakcímjegyzékben is ifjabbként használta a nevét, ezekben az években az Üllői út 21. alatt lakott, néhány percnyi sétára a műteremháztól. A korabeli reklámoknak köszönhetően azt is tudjuk, nagyjából hogyan festhetett akkoriban a műintézet.

2018. január 19., péntek

10 ok, amiért a hegyi túra jobb, mint a szex

A sok komoly hír mellett egy kis humor a mai napra. 10 ok, miért jobb a túra, mint a szex? Lássuk:

1. Az első élményeket akár csecsemőként megélhetjük, majd késő öregkorig sikeresen művelhetjük.
2. Egész nap szünet nélkül művelhetjük.
3. Ha egyedül csinálod, ugyanolyan jó, mint kettesben.
4. Ha másokkal együtt csináljuk, senki nem tart minket furcsának.
5. Senki sem tiltakozik, ha azonos neműek együtt művelik.

2018. január 17., szerda

Szükség van-e kötelező biztosításra a Lengyel-Tátrában?

Csaknem félszáz turistát kellett „kimenteni” karácsony másnapján, sötétedés után a Lengyel-Tátrában, a Halastó (Morskie Oko) közeléből, akik nem tudtak gyalog lejutni a parkolóba vezető cca. 7 km-es aszfaltozott úton. Ugyanilyen eset történt a Tátra legnagyobb tavánál egy évvel korábban, amikor szilveszter előtt egy nappal, sötétedést követően 80 ember, köztük 22 gyermek nem tudott önállóan lemenni a parkolóba.
A Hajfű-tisztáson (Polana Włosienica) rekedt turisták mindkét esetben úgy gondolták, hogy a helyzet veszélyezteti a biztonságukat, ezért a hegyimentők és más szervek segítségét kérték. A bejelentést követően viszont a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) mindkét esetben úgy értékelte a helyzetet, hogy a turisták egyike sem került olyan helyzetbe, amely a testi épségét vagy az életét veszélyeztetné. Ezután rendőrök érkeztek a helyszínre, akik visszakísérték a sötétben történő gyaloglástól rettegő turistákat a Bialkai-szénégető (Palenicza Białczańska) parkolóban várakozó autóikhoz, az időseket és a gyerekeket pedig autóval vitték vissza a parkolóba.
A turisták elmondták, hogy nagyvárosokból érkeztek a Tátrába, és nincsenek hozzászokva ezekhez a körülményekhez. A TOPR szakemberei viszont úgy értékelték, hogy hiányzik belőlük a legalapvetőbb képesség a hegyekben történő túrához.

2018. január 15., hétfő

Sárkánycsontok, kincskeresők, szanatóriumok – a Tátra kultúrtörténete

A Magas-Tátra egyet jelent a Budapestről viszonylag rövid időn, fél napon belül elérhető alpesi üdülőhellyel, kirándulási, hegymászási lehetőséggel, a bámulatos ormokkal, a tiszta levegővel. A hegység lábánál az 1820-as évekre ütötte fel fejét a turizmus, nem sokkal később itt épültek a Monarchia pompásabbnál pompásabb szállodái. Kiállításunkból kiderül, miként alakult a masszívum és az emberek közös históriája az utóbbi pár évszázadban.
A zergevadászoktól a késmárki rektorokig
A Tátra első meghódítói a magashegyi pásztorok és zergevadászok voltak, azonban forrás híján pontosan nem datálható, hogy először mikor járt ember a csúcsokon. Az első név szerint ismert túrázó Lászky Jeromos késmárki várkapitány és felesége, Beáta volt, akik a Zöld-tó völgyét látogatták meg kíséretükkel a 16. század első felében. Egyes források szerint csak Beáta volt a felfedező, amiért férje haragját és büntetését vonta magára.
Nem sokkal később a késmárki líceum tanárai és diákjai voltak azok, akik szó szerint és képletesen is kitaposták a későbbi turisták előtt az utat. Frölich Dávid, az iskola rektora volt az első, aki dokumentálta háromnapos túráját a Késmárki-csúcsra, a 17. század közepe táján. Frölich geográfus, csillagász, a „császári és királyi matematikus” cím viselője és a korát megelőző tudós volt. A hegy meghódítására Petrarca ösztönözte, aki maga is megvilágosodás-élményként írta le a Mont Ventoux-ra tett útját.

2018. január 13., szombat

Télen is a Magas-Tátrában

Sokan télen jórészt wellness élményekért keresik fel a Magas-Tátrát, amely a medencékből nézve havas hegyoldalaival remek hátteret nyújt, ám megfelelő körülmények között bizony igazán fantasztikus téli túralehetőségek is rejtőzhetnek az alacsonyabb vonulatokban. Természetesen nincs szó hegymászásról, a téli időszakban jobb elkerülni a veszélyesen kitett vagy csúszós részeket. 
November végi utazásunk alkalmával kicsit kétségek között, de azért reménykedve érkeztünk Ótátrafüredre, hiszen nem lehetett tudni előre, hogy milyen lehetőségek lesznek a téli túrázásra. Időközben abban már biztosak lehettünk, hogy ideális időjárási viszonyok várnak azon a négy napon, amit a Magas-Tátrában töltünk.
Budapestről, Kassai átszállással néhány óra vonatozás után érkeztünk meg Poprádra, majd egy könnyű ebédet követően máris úton voltunk első túránk kiinduló pontja felé, a Csorba-tóhoz. A Csorba-tó és környéke sok turista kedvence, főleg festői környezete és könnyű megközelíthetősége miatt.

2018. január 12., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2017. december 16-31.

A Sokolica a Pieninekben, háttérben a Tátra; A Murowaniec menedékház éjszaka; Tél a Halastavi-völgyben; Megfelelő felkészültséggel és felszereléssel ilyen helyekre is eljuthatunk a Tátrában; A Zerge-hegy, csodás téli időben; Talán a legszebb tátrai panoráma; Az év legrövidebb napja a Gáspár-csúcson; Hová vezet a vándor útja?; A fenyőfa legszebb dísze a frissen hullott hó; A szél munkájának „eredménye” a Gyömbéren; Hétvégi ház a Tátrában; A Betlejemka éjszakai fényei; Egy interkontinentális ballisztikus rakéta kipufogógázai által keletkezett felhő a Gasienica-völgy felett; Gyönyörű halo-jelenség a Wyspowy-Beszkidekben; Angyalok érkeznek a Tátrába; Az egyik legszebb kilátás a Magas-Tátrára, a Tamásfalvi-kilátóból. Az év legszebb napja a Tátrában 2017-ben; A Tátra téli szépségei. 2017 utolsó két hetében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2018. január 10., szerda

Magashegyi menedékházak felejthetetlen kilátással

Akinek kellő tapasztalata van a lefagyott, adott esetben jeges terepen történő túrázásban, és rendelkezik megfelelő téli felszereléssel, mint pl. a hágóvas (vagy csúszásgátló) és túrabot, az a síelőkhöz hasonlóan télen is élvezheti a Tátra szépségeit. Ezúttal két magashegyi menedékházat, a Hosszú-tavi menedékházat és a Téry menedékházat látogatjuk meg.
Hosszú-tavi menedékház (Zbojnícka chata)
A Hosszú-tavi menedékház a Nagy-Tarpataki-völgy (Veľká Studená dolina) felső részén, az ún. Tar-pataki-hát (Zbojnícky chrbát) mögött található. Mai szlovák nevét (magyarul rabló) a múltban errefelé sűrűn előforduló vadorzóknak köszönheti, akik az egész völgyet bejárták. A házat a Magyar Királyi Erdőfelügyelőség vadászkunyhóként építette 1907-ben, az eredeti épületet napjainkig több alkalommal átépítették. Az emlékezetes, 1999-es tűzvész után a házat lebontották, majd eredeti formájában teljesen újjáépítették.
Az 1960 méter tengerszint feletti magasságban található menedékházban jelenleg 16 személynek tudnak szállást biztosítani, minden bizonnyal felejthetetlen élményt nyújtó napkeltével vagy a napnyugtával. Maga a völgy hét km hosszú, és ez a völgy a Tátra tavakban leggazdagabb völgye, összesen 26 kisebb-nagyobb vízfelület található itt.

2018. január 8., hétfő

Zergebalesetek a jeges hegyoldalakon

A múlt évi karácsonyi ünnepek idején tapasztalt időjárás, a lejegesedett lejtők sajnos nem csak emberi életeket követeltek a Magas-Tátrában, az ilyen körülmények a zergék életét is alaposan megnehezítik. December 25-én és 26-án négy fiatal élete ért értelmetlen véget a Magas-Tátra turistaútjain. Ezekkel az emberi tragédiákkal egy időben azonban a szakemberek több tátrai zerge elpusztult maradványait találták meg a tátrai völgyekben.
A lejegesedett, havas hegyoldalak, a naponta többször a völgyek magashegyi részei fölött repülő mentőhelikopter zaja, valamint a téli zárlat hatálya alá tartozó turistautakon közlekedő fegyelmezetlen turisták összesen 11 zerge pusztulását idézték elő a karácsonyi ünnepek alatt. A genetikai változékonyság fenntartása szempontjából a mára már viszonylag stabil tátrai zergeállomány minden egyes tagjának nagy jelentősége van.
A Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság (Správa TANAPu) felhívja a tátrai természetbe kirándulók figyelmét, hogy tartsák tiszteletben a természetvédelmi irányelveket, kirándulásuk során viselkedjenek felelősségteljesen, és mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy a Tátrában élő állatokkal együtt mindenki, aki a Tátrába kirándul, biztonságosan visszatérhessen a családjához.

Forrás és fotó: http://spravatanap.sk

2018. január 6., szombat

Lélekmelegítés a mínuszokban

A múlt héten a csodás Mátrai télben tettem egy kört, most hétvégén pedig menyasszonyommal a Tátra lábához utaztunk, hogy egy nyugodt, csendes hétvégén töltődjünk fel egy kis karácsonyi szellemmel. Ótátrafüredet (Stary Smokovec) vettük célba, vagyis pontosítok, mert a szállás Tarajkán (Hrebienok) volt, ahová már külön lanovkával kell felmenni. Ez egy medvelátott hely. De kezdjük az elején….
Februárban jártunk már Tarajkán és mivel már a túraútvonalak nagy része zárva van, olyan helyet kerestünk, ahol elég tág a lezáratlan rész. Nem terveztünk erős túrát, inkább pihenni mentünk (amúgy is nagyon rövidek a nappalok) sétálni a hóban, betérni menedékházakba, meg minden ehhez kapcsolódó hangulatos tevékenység…

2018. január 4., csütörtök

Nem szokványos baleset a Halastóhoz vezető úton

A „Kampány a lovak dolgoztatása és elpusztítása ellen” (Kampania przeciwko transportowi i ubojowi koni) elnevezésű lengyel facebook csoport szemtanúkat keres! Aki látta az alábbi balesetet, jelentkezzen a mok@viva.org.pl e-mail címen.
Egy szemtanú elmondta, hogy a fotón látható esemény 2017. december 26-án az ünnep második napján történt. A lovaskocsi hajtója nem hogy nem tájékoztatta a Tátrai Nemzeti Parkot (TPN) arról, hogy menet közben összerogyott egy ló, de miután a ló ismét felállt, visszafogta a kocsi elé, és a turistákkal teli lovaskocsi tovább folytatta útját.
A TPN egyik alkalmazottjával folytatott telefonbeszélgetésből kiderül, hogy a nemzeti park sajnálatos módon semmit nem tud az esetről, így a ló jelenlegi egészségi állapotáról sem. A közösségi oldalon megtalálható állatvédő csoport igyekszik megtudni a részleteket, amelyről további tájékoztatást ígértek. Az eset tisztázása érdekében kérelemmel fordultak a nemzeti parkhoz, valamint értesítették az esetről a bűnüldöző szerveket, melyektől szintén az ügy tisztázását kérik. Kérelmükben azt is tisztázni szeretnék, miért húztak a lovak kerekeken guruló kocsikat a szánok helyett, amelyek sokkal könnyebbek, és amelyeken kevesebb turista szállítható?
A csoport egyúttal aláírásgyűjtésbe kezdett a lovaknak a turisták szállításában történő dolgoztatása ellen, amelyhez a következő linken lehet csatlakozni: http://www.petycje.pl

2018. január 2., kedd

Két magyar turista a Kis-Rozsutecen rekedt szilveszterkor

2017. december 31-én, röviddel sötétedés előtt két magyar turista kérte a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét, akik a Kis-Fátrában található Kis-Rozsutecre (Malý Rozsutec) túráztak, de nem rendelkeztek sem hágóvassal, sem jégcsákánnyal, a jeges turistaúton nem mertek leereszkedni a csúcsról. A hegyimentők a helyszínre érkezve először is meleg takarókkal és forró itallal látták el őket, mert addigra kissé kihűltek és kimerültek voltak. Ezt követően lekísérték őket a csúcs alatti kis telepre, ahonnan terepjáróval szállították őket Terhelyre (Terchová), ahol a két 44 éves turista csatlakozott az ismerőseikhez.

Forrás és fotó: https://www.hzs.sk

Halastó 4.0 – ezúttal részegen, agresszívan…

Hajfű-tisztás (Polana Włosienica). Idáig szállítják a lovasszánok a Halastóhoz tartó turistákat. December 31-én, szilveszter napján, 13 óra körül kb. 300 ember várt arra, hogy levigyék őket a lovasszánok. Olyan hosszú sor várakozott arra, hogy elinduljanak a Bialkai-szénégető (Palenica Białczańską) parkolójába, hogy a sor vége a PTTK pavilonjánál állt.
„Egy férfi a Tátrai Nemzeti Park (TPN) egyenruhájában azt mondta, hogy 200 embert tudnak még levinni, többet nem, mert nincs több szán. Ez botrány! Hogy jutunk le a parkolóban hagyott autónkhoz?” – mondta felháborodva egy varsói nő. Mint a legtöbben, akik ott voltak, ő sem akart gyalog lemenni. Nem vette figyelembe a tájékoztatást, hogy a Hajfű-tisztásról 17:00 órakor indul az utolsó lovasszán a parkolóba.
Sok fiatal, láthatóan ittas turista egyetértett vele, akik várakozás közben alkoholt, sört és forralt bort fogyasztottak. Gyorsan kitört a botrány. Az ittas várakozók a parkőröket kezdték sértegetni. Egy fiatal férfi, miután megtudta, hogy sem ő, sem a felesége, sem a gyermeke nem fér bele abba a 200 fős csoportba, akit még levisznek a lovasszánok, megpróbálta megvesztegetni a parkőrt, hogy őt és családját vigye le a szolgálati autóval, és miután a parkőr erre nemet mondott, sértegetni kezdte az őröket, majd verekedést provokált.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...