2017. január 31., kedd

A medvék egyharmada egyáltalán nem alszik téli álmot

A kemény fagyok és a lehullott hó sem garantálja, hogy a téli hónapokban valamennyi barnamedve elvonul téli barlangjába, és csak tavasszal, az énekesmadarak hívó szavára ébrednek fel téli álmukból.
A medvék egy része a természet megszokott rendje szerint ezen a télen is téli álmot alszik. Főleg igaz ez a nőstényekre – akik a közeljövőben hozzák világra utódaikat –, és velük együtt a fiatalabb medvékre is. A középkorú és az idősebb egyedek, főleg a hímek azonban még mindig mozognak az erdőkben és a hegyekben, ahogy ezt a Szlovákia hegyeiben kiránduló turisták által lefotózott és a különböző folyóiratok szerkesztőségébe beküldött medve lábnyomok is bizonyítják. Ezzel kapcsolatban Mária Apfelová, a Nagy-Fátra Nemzeti Park zoológusa elmondta, hogy kb. a medvepopuláció egyharmada még ebben az időszakban is aktív lehet.

2017. január 30., hétfő

Téli kempingezés a Lomnici-csúcs alatt

A Tátrában eddig egyedülálló kezdeményezés keretében a jelentkezők tapasztalt hegyi vezető felügyelete mellett tölthetnek el egy éjszakát magashegyi környezetben, a Kő-pataki-tó mellett, 1751 méter magasságban. A „Snow Camp” nevű kezdeményezés keretében az érdeklődők négy időpontban, január 28-án, február 11-én és 18-án, valamint március 4-én hivatalos engedély birtokában ismerkedhetnek meg a sokszor szélsőséges téli éjszakai körülményekkel.
„A Lomnici-csúcs lábánál létesített sátortáborban egy magashegyi sátortáborban tapasztalható extrém körülményeket próbáljuk meg szimulálni a nagyközönség számára. A csoport fel lesz szerelve fényszórókkal, -29 °C-ig biztonsággal használható termo hálózsákokkal, polifoam matraccal és előre csomagolt instant élelmiszerekkel. Az akcióban való részvételt azoknak javasoljuk, akik nem félnek attól, hogy a szabadban, alacsony hőmérsékleten töltsenek egy éjszakát” – mondta Lukáš Brodanský, a „Snow Camp” egyik szervezője.

2017. január 29., vasárnap

Magyar turisták balesete a tarajkai szánkópályán

Január 29-én a késő délutáni órákban két magyar turista, egy 26 éves férfi és egy 25 éves nő kérte a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét a Magas-Tátrában. A páros a Tarajkáról (Hrebienok) Ótátrafüredre (Starý Smokovec) vezető szánkópályán történő közös lecsúszás során nem tudták irányítani a szánkójukat, és az egyik kanyarban a betonfalnak csapódtak, melynek következtében valószínűleg mindketten eltörték a lábukat. A kiérkező hegyimentők a helyszínen elsősegélyben részesítették őket, vákuum sínekkel rögzítették a sérült végtagokat, majd a HZS ótátrafüredi ügyeletére szállították őket, ahol átadták őket az oda érkező Országos Mentőszolgálat szakembereinek.

Forrás és fotó: https://www.hzs.sk

2017. január 28., szombat

Rendkívüli éjszaka a Lengyel-Öt-tó völgyében

A Lengyel-Öt-tavi menedékház tökéletes helyszíne lehet a hegyekben tett hosszú túra utáni pihenésnek. A menedékház az Elülső-tó partján, gyönyörű környezetben található, ahol a völgyet körül vevő monumentális csúcsok adják a menedékház varázsát. Az alábbiakban a Lengyel-Tátra legmagasabban fekvő menedékházáról télen, ráadásul holdfényben készült gyönyörű fotókat láthatunk.

2017. január 27., péntek

Tátrai titkok nyomában – Üllő a Koncsisztán

A világ legkisebb magashegységéről sokan azt gondolják, hogy méretéből és ismertségéből adódóan annak minden pontját jól ismerjük, és a Tátra semmivel sem tudja meglepni őket. Nagy hiba azonban ezt gondolni. Az alábbi történetekkel talán még a Tátra-szakértőket is sikerül meglepni.
A Koncsiszta a Tátra 17. legmagasabb csúcsa. A csúcsra vezető út nem nehéz, de mivel jelzett turistaút nem vezet a csúcsra, csak hegyivezetővel lehetséges feljutni. „A csúcs nem tartozik a legnépszerűbb csúcsok közé. Ez sajnálatos, én magam szívesen ajánlom az ügyfeleim figyelmébe. A csúcs „átmászható”, vagyis a Poprádi-tótól indulva akár a túra végén Sziléziai-házhoz is érkezhetünk” – mondta el Jaro Michalko hegyivezető, majd hozzátette: „Kevesen tudják, hogy a csúcs legmagasabb ormát (2537 m) egy szokatlan formájú szikla díszíti. Ennek több elnevezése is ismert, hívták pl. lófejnek, de a legszélesebb körbe talán üllőnek ismerik. A legenda szerint ezt az üllőt egy óriás helyezte el a csúcson azért, hogy porrá zúzza vele a Tátrát, amely nem tetszett neki. Két testvér azonban, akik szerették a Tátrát, megakadályozta őt ebben, és a mélybe taszították az óriást.

Forrás és fotó: http://www.cas.sk

2017. január 26., csütörtök

Nehézségek a befagyott Hernád-áttörésben

A Szlovák Paradicsomban található befagyott Hernád-áttörés az idei télen csodálatos téli arcát mutatja a turistáknak. A kemény fagyoknak köszönhetően az áttörés néhány kilométeres szakasza síelők, korcsolyázók és gyalogtúrázók tömegeit vonzza. A természet egyedülálló szépségei azonban nem várt buktatókat is rejtenek.
A hegyimentők azt javasolják, hogy a Szlovák Paradicsom népszerű szurdokaiba csak megfelelő téli felszereléssel, így hágóvas, jégcsákány, de minimum csúszásgátlóval induljunk. A befagyott Hernád-áttörésben az utóbbi napokban romlottak a feltételek, ezért a befagyott folyón történő sí- vagy gyalogtúra feltételei erősen korlátozottak.
„A Hernád-torok és a Létánfalvi-malom közötti szakaszon a víz több helyen is felszínre tört, ezen a szakaszon ilyen körülmények között nem lehetséges az átjutás. A Létánfalvi-malom és Csingó között lehetséges az átjutás a befagyott folyó felszínén, de a körülmények napközben is változhatnak, ezért a túrázás mindenkitől fokozott óvatosságot igényel” – tájékoztat honlapján (www.hzs.sk) a Hegyi Mentőszolgálat (HZS).

2017. január 25., szerda

Telemetriás nyakörv a tátrai zergéken

A zergék védelme a Tátrában már több évtizedes múltra tekinthet vissza. Ezen állatok rendszeres és szervezett védelme már a XIX. század közepén, a Magyarországi Kárpátegyesület megalapítása előtt megkezdődött, majd 1873-tól már az egyesület foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy megmentse a tátrai zergepopulációt. Később a különböző természetvédelmi szervezetek szakemberei, kutatói hallatták szavukat a zergék védelmében, majd 1949-ben történt az első jelentős áttörés, amikor megalakult a Tátrai Nemzeti Park.
A zergék létszáma az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott. A legalacsonyabb egyedszámot a II. világháborút követő években regisztráltak, amikor a tátrai zerge a kihalás szélére került. 2000-től beszélhetünk arról, hogy a gyakorlatban is intenzíven védik a Tátrában a zergéket, és ez jól tükröződik az évente elvégzett zergeszámlálás eredményeiben is. Napjainkban a Tátra teljes területén évente két alkalommal végeznek zergeszámlálást. A legutóbbi, 2016 őszén, a hegység szlovák és lengyel oldalán együtt elvégzett számlálás adatain szerint a Tátra területén jelenleg 1367 zerge él. A zergék egyedszámának ingadozását a múltban több tényező kombinációja befolyásolta. Ilyenek voltak pl. a vadászat, az orvvadászat, a ragadozók, a betegségek, a látogatási szabályokat megsértő turisták, valamint a szélsőséges időjárási körülmények.

2017. január 24., kedd

Fehér kódex és új szabályok a síalpinistáknak a Tátrában

A Tátra lejtőin az idei téli szezontól kezdve új szabályok léptek életbe a síalpinistákkal kapcsolatban. A Magas-Tátra legnagyobb síközpontjaiban külön sávokat jelöltek ki számukra, melyre a síalpinistákat figyelemfelkeltő információs táblákkal is figyelmeztetik. Ezen kívül a síléccel közlekedő alpinistáknak be kell tartaniuk az ún. Fehér kódexben megfogalmazott szabályokat. „A síalpinisták az információs táblákról tájékozódhatnak azokról a biztonsági rendszabályokról, melyeket nekik is be kell tartaniuk a sípályán mozogva és/vagy tartózkodva. A lejtők alsó részén lévő információs táblákról, az ugyancsak ott látható térképekről tájékozódhatnak arról, hogy hol, mikor és hogyan mozoghatnak a síelők számára fenntartott lejtőkön” – mondta Zuzana Fabianová, a magas-tátrai sípályákat üzemeltető társaság szóvivője.

2017. január 23., hétfő

Munka a menedékházakban: napi 17 óra lábon, vödrös zuhany

Hagyományos turistaként érkezett a Téry-menedékházba, ott maradt egy éjszakára, majd másnap megkérdezte a bérlőt, tudna-e segíteni? Felvette őt, és a mai napig ott dolgozik. Bár itt egy nőnek is szinte minden munkát el kell végezni, mégis jobban élvezi ezt a munkát, mint napi nyolc órát dolgozni egy fűtött irodában. „Bármelyik kollégát tudni kell helyettesíteni” – mondta Zuzana. A „Terynka”-ban (ahogy a Téry menedékházat a szlovák turisták nevezik) egyhetes turnusokban kell dolgozni. Az út télen, a Zamkovszky menedékháztól 2,5–3 óráig tart. „A fiúk általában gyorsabbak, ee ez attól is függ, mennyi az új hó, és mennyire van kitaposva az ösvény” – teszi hozzá.
Az elmúlt évben a karácsonyt otthon töltötte, és szilveszterre jött vissza a menedékházba. Egy évvel korábban éppen fordítva történt mindez. „Akkor egyrészt szomorú voltam a család nélkül, másrészt mi voltunk az egyetlenek, akik aznap látták a napot, mivel inverzió volt. Majdnem tele volt a ház beszélgető emberekkel, akik mindent megtalálhattak a karácsonyi asztalon, ami oda való” – emlékezik Zuzana, akinek legszebb téli emlékei közé tartozik a Markazi-toronynak szilveszter előtti nap történt megmászása. „Az évszakok itt nagyon különbözőek. Nyáron nem nagyon tudjuk élvezni a szép időt, mert nagyon sok a turista, és a munka a fejünk búbjáig ér. A tél azonban más. Kevesebb a turista, odakint sokszor nagyon rosszak a körülmények, egymást érik a szél- és hóviharok. Az ember néha úgy érzi, itt a világ vége” – nevet Zuzana.

2017. január 21., szombat

Tatry Ice Master 2017

A Magas-Tátrában, a Tarajkán (Hrebienok) január 13-15. között immár ötödik alkalommal rendezték meg Tatry Ice Master elnevezésű jégszobrászversenyt. A megmérettetésen ezúttal kilenc ország jégszobrászai kápráztatták el a közönséget, akik 360 jégkocka felhasználásával három napon át, napi 8 óra munkával, három témakörben alkották meg saját remekművüket. A versenyben ezúttal pénteken a finnek, szombaton az osztrákok, vasárnap pedig az oroszok foglalták el az első helyet. A zsűri szigorú kritériumok alapján értékelte a műveket, mint pl. a felhasznált technológia, a technikai tudás, a nehézségi szint, a méret és a szimmetria, valamint a részletekre történő odafigyelés. Természetesen fontos szempont volt az első benyomás és a kreativitás csakúgy, mint az összbenyomás.

2017. január 20., péntek

255 éve született Robert Townson

255 évvel ezelőtt, 1762-ben született Robert Townson (1762-1827) angol természettudós, utazó, az edinburgi skót Királyi Társaság tagja (1791), az egyik első Tátra-kutató, aki barometrikus magassági méréseket végzett. 1793-ban, öt hónapos magyarországi utazása során egy hónapot töltött a Ma­gas-Tátra vidékén. Ő volt az első tudós, aki az akkori modern műszerekkel számos csúcs magasságát megmérte, s megállapította, hogy az 1440 öl (2730 m) magas Lomnici-csúcs magasabb a Krivánnál. Az angol utazó Mauksch Tamás ka­lauzolásával végzett utazásának tapasztalatait az 1793-ban, Londonban megje­lent Travels in Hungary with a short account of Vienna in the year 1793 c. művében adta közre. Ezt a művet, amely főleg a tátrai völgyek állat- és növényvilágával fog­lalkozott, pár év múlva francia (Voyage en Hongrie) és holland (Reise in Hongarijen) nyel­ven is kiadták. Az értékes rézlenyomatokkal illusztrált útleírás a Tátra-kutatás egyik klasszikus műve. Townson beszámolójában találkozhattunk az első, név szerint ismert tátrai vezetőről szóló feljegyzéssel. Ezek egy Grosser Hans nevű zergevadászról maradtak fenn, akit Townson az ismert vezetők húzódo­zása miatt fogadott föl, s aki őt a 1793. augusztus 9-én a Fehér-tavi-csúcsra vezette. Ezen kívül járt a Mészárszéken és a Krivánon is. Townson volt az első ismert tu­rista, aki feljutott a Lomnici-csúcsra, aki 1793. au­gusztus 17-én egy ismeretlen ve­zető kíséretében mászta meg az akkoriban leg­magasabbnak hitt tátrai csúcsot.
Forrás: Tátrai túrák, http://www.fsz.bme.hu

2017. január 19., csütörtök

Fotók és videók a Tátrából – 2017. január 1-15.

Tátrai kolosszus. A Bélai-Tátra legmagasabb csúcsai. Téli mágia. Honnan készült ez a gyönyörű téli fotó? A Gąsienica-kápolna Zakopanéban. A Mpemba effect megérkezett a Tátrába. A Szoliszkó menedékház éjszaka. A Tátra napfelkelte idején. A Tátra a Csóványos kilátójából. Egy különleges fotó a Murowaniec menedékházról. Nem mindennapos kilátás a Vörös-torony-hágóból. Jéggé fagyott vízesés a Suchá Belá-szurdokban. A Jánosík-szurdok a Kis-Fátrában. Változatok egy témára No. 1. – No. 2. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2017. januárjának első felében megosztott fotókon. Négy évszak – Adam Brzoza kamerájával. Ez alkalommal ez a videó került be a válogatásba, melyek megtekintéséhez ezúttal is jó szórakozást kívánok!

2017. január 18., szerda

Ismét életre kelt a 123 éves tátrai szálloda

A maga idejében a legelőkelőbbnek számító tátrai szálloda teljes szépségében ismét látogatható. A Hotel Lomnica hosszú évtizedek hányattatásai, pusztulás után 2016 szilveszterén ismét megnyitotta kapuit a látogatók előtt. A régi-új Hotel Lomnica a régi idők hangulatának és egy modern szállodának a kombinációja, napjaink gasztronómiai különlegességeivel ötvözve.
A Hotel Lomnica (annak idején Lomnic Szálló) 1893-ban épült neoreneszánsz stílusban. A háromszintes épületben megnyitása idején 28 szoba, étterem és kávéház kapott elhelyezést. Tervezője és építésze az ismert szepesszombati építész, Majunke Gedeon volt. A szállóban egy éjszakáért 1-3 forint, majd 1900 után 2-6 korona közötti összeget kellett fizetni. Hihetetlen, nem? Akkoriban a legjobban felszerelt tátrai szállóban kapott elhelyezést a fürdőigazgatóság és a posta is.

2017. január 17., kedd

Interaktív lavinatérkép készül a Tátráról

Lassan elkészül az eddigi legrészletesebb, interaktív lavinatérkép a Tátráról, annak szlovák és lengyel oldaláról. Összesen több mint 3800 lavinapálya, ebből 800 a lengyel oldalon. A végleges befejezéséhez szükség van még néhány évnyi munkára, így a térkép még korántsem végleges, de a térkép készítője úgy döntött, hogy a jelenlegi téli szezon kezdetén már a jelenlegi béta verziót is nyilvánosságra hozza. A térképnek helyet adó webhely látogatottsága alapján a készítő úgy látja, hogy a jelenleg még meglévő hiányosságok és egy-két befejezetlen modul ellenére hasznos volt közzétenni a térképet.

2017. január 16., hétfő

Szlovákia leghosszabb korcsolyapályája a Szlovák Paradicsomban

A Szlovák Paradicsom befagyott folyói kitűnő lehetőséget kínálnak a korcsolyázás szerelmeseinek. A Hernád folyón kialakult megfelelő vastagságú jégréteg lehetővé teszi a nemzeti park látogatóinak, hogy rendhagyó, az egészségre is jótékony hatással lévő módon járják be a Hernád-áttörést. A Szlovák Paradicsomban immár több éve nem fordult elő, hogy befagyott volna a Hernád. A folyó felszínén vezető mintegy 12 km hosszú túra során a gyalogtúrázók, a korcsolyázók és a síelők közvetlenül a folyómederben, adrenalin-növelő körülmények között tehetik meg az utat.
„Ez egy olyan kaland, amelyet soha nem lehet elfelejteni. Tulajdonképpen a folyó felszínén csúszhatunk” – mondta el egy 14 éves iglói lány, aki 13 éves társával együtt már eddig is sikeresen képviselte klubját és hazáját is a nemzetközi rövidpályás gyorskorcsolya versenyeken. A sportágra jellemző hosszú korcsolyával edző lányok a Létánfalvi-malom közelében pazar körülmények között tarthatták meg szabadtéri edzésüket.

2017. január 14., szombat

A mesebeli Chochołowi-völgy

A Chochołowi-völgy a Lengyel-Tátra egyik leglátogatottabb völgye, különösen tavasszal, amikor a völgy tisztásait borító krókusz-szőnyeg turisták tömegeit vonzza ide. Ez a völgy azonban télen is emlékezetes panorámát kínál az ide látogatóknak, ahogy erről Przemysław Piegza fotóin is meggyőződhetnek.

2017. január 13., péntek

Érdekességek a Tátra történelméből – Egy felvonó története

Több ezer turista, sorban állás a turistautakon, tömegek a hegyen és Zakopanéban– úgy tűnik, a Tátra ma már nem számít titokzatos, távoli és megközelíthetetlen vidéknek. Higgyék el azonban, hogy sok különös história vár még megismerésre, mint pl. az alábbi érdekes történet, amely biztosan felkelti a Tátra-mániákusok érdeklődését.
Sokszor sok szó esett korábban a Gáspár-csúcsra közlekedő felvonó felépítésének nehézségeiről, de nem volt ez másképpen a Tátralomnicról a Lomnici-csúcsra közlekedő felvonó építése során sem. Ez a felvonó 1936 és 1940 között épült, és egészen 1973-ig egyedüli felvonóként használták, akkor adták át a jelenlegi felvonó alsó részén a mai napig közlekedő, nagyobb kapacitású négyszemélyes kabinos felvonót. A régi nagykabinos felvonó közlekedését 1999-ben végleg megszüntették, kifosztott és tönkrement kabinjai ma is láthatók az egykori alsó állomáson, a Grand Hotel Praha mellett.

2017. január 12., csütörtök

Kutyával a hegyekben – Dog Hájking

Szalay Csenge és Batiz Bence egy magas-tátrai kutyás túra után határozták el, hogy a különleges élményt másokkal is megismertetik, ezért alapították meg nemrégiben a Dog Hájkingot. Az első szlovákiai túrájukra máris beteltek a helyek, de a terveik szerint a jövőben Ausztriába, Olaszországba és Szlovéniába is eljuttatják a kutyabarát kirándulókat és kedvenceiket.
Magyarországon jelenleg nemigen lehet hasonló szolgálatással találkozni. Hogyan merült fel, hogy szeretnétek kutyás túrák szervezésével foglalkozni?
Csenge: Egy szlovákiai hosszú hétvége után jött az ötlet, a Magas-Tátrában túráztunk a kutyáinkkal, egy huskyval és egy mopsszal, ami hatalmas élmény volt. Elmeséltük az ismerőseinknek, akiknek nagyon megtetszett a dolog, és meg is beszéltük, hogy legközelebb már baráti társasággal megyünk. Ekkor fogalmazódott meg bennünk, hogy szélesíthetnénk a kört: nemcsak ismerősöknek szervezhetnénk túrát, hanem másoknak is, akik ugyanúgy kutyabarátok, mint mi. Nagyjából nyár közepén jutottunk el odáig, hogy szeretnénk elkezdeni hivatalosan is foglalkozni ezzel, akkor született a Dog Hájking Facebook-oldala is.

2017. január 11., szerda

A fagyási sérülések helyes kezelése

A kemény hideg és az esetleges fagyási sérülések ellen legegyszerűbben a célnak megfelelő, réteges öltözködéssel védekezhetünk. A mentősök tapasztalata szerint a fagyással leggyakrabban érintett testrészeink a végtagok, valamint a kevésbé védett testrészeink, mint pl. a lábujjak, az arc, az orr. A fagyás által érintett területeket arról is felismerhetjük, hogy a bőr színe halványabbá, viaszosabbá, később érzéketlenné válik, majd erős szúró fájdalom jelentkezik.
Ilyen esetekben az elsősegélynyújtás során fontos, hogy csak fokozatosan melegítsük fel az adott testrészt. „Semmi esetre sem szabad az érintett területet hóval dörzsölni, mivel ezzel fennáll a bőrsérülés veszélye. A betegnek lehetőleg a saját kezével kell hőt termelnie, például úgy, hogy a kéz fagyott ujjait a hónaljához szorítva melegíti. A hőtermelésben segíthetnek a meleg borogatások, de soha nem a meleg víz. Amennyiben a bőrön hólyagok jelentkeznek, orvoshoz kell fordulni.

2017. január 10., kedd

Így élik túl a telet a mormoták

Rövid napok, extrém kemény fagyok, méteres hó és jég a tél jellemzője az alpesi hegyekben. Amíg a gazdák a szarvasmarhákat, kecskéket, juhokat, birkákat a parasztgazdaságok védett istállóiba terelik a zord tél elől, addig az alpesi állatok „emberpróbáló” körülmények között dacolnak a hideggel a túlélés reményében.
A túrázók és természetjárók általában kellemes időjárási feltételek mellett szemlélik a hegyvidékek flóráját és faunáját: mókás felvételeket készíthetnek a mormoták pajkos, viháncoló játékáról, vagy a kőszáli kecske tekintélyt parancsoló fellépésében gyönyörködhetnek, de sokszor nem is gondolnak arra, hogy ezeknek az állatoknak mi mindent kell kiállniuk a hosszú téli hónapok alatt ahhoz, hogy tavasszal látványukkal ismét elkényeztessenek bennünket.

2017. január 9., hétfő

Magyar turista szorult a hegyimentők segítségére

Január 9-én a délutáni órákban a tátralomnici Infocentrumon keresztül magyar turista kérte a hegymentők segítségét a Magas-Tátrában. A turista a Felső turistaúton (Magistrála) a Kő-pataki-tótól (Skalnaté pleso) a Tarajka (Hrebienok) felé megcsúszott, és kb. 200 métert csúszott lefelé egy vályúban. A vályú alján gyakorlatilag beékelődött a törpefenyők közé, és váll-, valamint lábfájdalomra panaszkodott. A kimerült turistához, aki nem tudta, hogyan másszon ki a vályúból, azonnal elindult a Hegyi Mentőszolgálatnak (HZS) a Kő-pataki-tónál tartózkodó ügyeletese, valamint a mentőhelikopter is a helyszínre indult. A bajba jutott turistát az elsődleges vizsgálatok után szállítható állapotba helyezték, majd felcsörlőzték a mentőhelikopter fedélzetére, amely további vizsgálatok céljából a poprádi kórházba szállította.

Forrás: https://www.hzs.sk; Fotó: ATE

A tátrai teherhordók

A nagy tengerszint feletti magasság és a nehéz terep nem könnyíti meg a tátrai menedékházak életét. Különösen így van ez Szlovákiában, ahol számos magashegyi menedékház nem tudna létezni a teherhordók, népszerű nevükön a serpák nélkül. A külföldről a Magas-Tátrába látogató turisták általában nem hisznek a szemüknek, amikor első alkalommal találkoznak teherhordóval. Csodálkozva bámulják a hátukon cipelt fakeretre magasan felpakolt, láthatóan súlyos terhet szállító férfiakat. A teherhordók által szállított áru átlagos súlya 60-70 kg. körül van. A Tátra lengyel részén a menedékházak viszonylag alacsonyabb magasságban helyezkednek el, ezért ott nem dolgoznak hordárok. A menedékházak működéséhez szükséges eszközöket ott gépjárművekkel, quadokkal, vagy egyedi esetben (a Lengyel-Öt-tavi menedékháznál) drótköteles teherlifttel juttatják el a menedékházakhoz. A szlovák oldal menedékházai viszont jóval magasabban állnak, így a házak működéséhez szükséges eszközöket csak gyalogosan tudják feljuttatni a menedékházakba. A Magas-Tátra szlovák oldalán a Hunfalvy-völgyi menedékház (2250 m), a Téry-menedékház (2015 m), a Hosszú-tavi menedékház (1960 m) és a Zamkovszky-menedékház (1475 m) ellátását is teherhordók biztosítják.

2017. január 8., vasárnap

Megdőlt a hidegrekord a Lomnici-csúcson

Az észak-keletről érkező, sarkvidéki eredetű hideg levegő, amely január első hetében érte el a Kárpátokat és a Kárpát-medencét, Szlovákiában is számos helyen megdöntötte az eddigi hidegrekordot. Január 6-án, pénteken kora reggel a Lomnici-csúcson -28,1 °C-t mértek, amely a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) statisztikái szerint a rendszeres mérések kezdete (1951) óta a legalacsonyabb itt mért hőmérséklet. Az eddigi rekordnak számító -27,4 °C-t 1985-ben mérték a csúcson. A január 6-ra virradó éjszaka mért hőmérsékletek a legtöbb meteorológiai mérőállomáson rekord közeli értéket mutattak, különösen igaz ez a magasabban fekvő helyeken fekvő állomásokra. A téli anticiklon a medencékben fekvő területeken is erős lehűléssel jár, melynek hatását tovább fokozza az erős szél. Az Alacsony-Tátrában fekvő Chopok csúcsán pénteken hajnalban -27,4 °C-t mértek, 97,4 km/órás szél mellett. A hegyekben 100 km/órás sebességű északi szél fújt, de a széllökések sebessége helyenként elérte a 130 km/órát.

Forrás és fotó: http://avalanche.sk

2017. január 7., szombat

A túrázók készüljenek fel minden eshetőségre!

A Hegyi Mentőszolgálat (Horská záchranná služba – HZS) csütörtökön adta ki az alábbi figyelmeztetést, amelyet továbbra is érdemes megszívlelni a szlovák hegyekbe induló turistáknak. „Figyelmeztetjük a turistákat, hogy az elkövetkező napokban Szlovákia egész területén rendkívül hideg levegő átvonulása várható, amely sarkköri időjárást eredményez. A hegyekben -25°C-ra is hűlhet a levegő, sőt, a völgyekben még ennél is hidegebb lehet. Azt ajánljuk a turistáknak, hogy fontolják meg a magashegyi vidékekre tervezett túrák véghezvitelét, mivel a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet előrejelzése szerint akár 115-130 km/ó sebességű szélviharok is előfordulhatnak egyes helyeken. A hőérzet jelentősen lecsökken. Abban az esetben, ha úgy döntenek, hogy a hegyekbe látogatnak, ne feledkezzenek el a meleg téli ruházatról, meleg italról, melegítő párnákról és az 1500 méteres tengerszint feletti magasságban érdemes a lavinaveszélyre is felkészülni, s hozzá való felszerelést magukkal vinni. Tudatosítani kell, hogy a jelzett időjárási viszonyok közötti mozgás sokkal fárasztóbb és kimerítőbb, s ezért hosszabb időt is vesz igénybe a haladás” – írták honlapjukon a hegyimentők.

A jégkorong kezdeti évei a Tátrában

Illusztráció: Wikiwand
Az alábbiakban néhány történelmi értékű filmrészletet láthatunk abból az időszakból, amikor a Tátrában a jégkorong még kereste az első szurkolókat, és amikor még maga a sportág is csak formálódott. A Szlovák Televízió 2009-ben hazai és külföldi archív filmrészletek felhasználásával nyolcrészes dokumentumfilm sorozatot készített az akkor 80 éves szlovák jégkorongsport történetéről, jeles eseményeiről és legismertebb személyiségeiről. Az archív filmrészletekből megismerhetjük a legismertebb tátrai települések, Csorbató és Ótátrafüred korabeli hangulatát, akkori környezetét, a század első harmadának világát.
A jégkorong elődje, a jéglabda, vagy más néven bandy néven ismert csapatjáték szabályai már a XIX. században kialakultak Európa északi országaiban. A napjainkban jégkorong néven ismert kanadai hoki keletkezése az 1800-as évek közepére tehető, az új játék az Egyesült Államokon és Anglián át jutott el később Európába. Az első jégkorong Európa bajnokságot 1910-ben rendezték, majd 1925-ben a Magas-Tátra, pontosabban Csorbató és Ótátrafüred adott otthont az Európa-bajnokság mérkőzéseinek.

2017. január 6., péntek

220 éve született Łysy Jonek

220 évvel ezelőtt, 1797-ben született Łysy Jonek (1797-1870) szepesgyörkei vadász, vadorzó, hegyivezető. A lengyelek legendás zergevadásza a XIX. század negyvenes éveiben járta a hegyeket, hegymászó képességéről csodákat meséltek, és a csúcselnevezé­sek dolgában elsőrangú tekintélynek számított. Az egyik legismertebb tátrai vadász volt, aki mindenekelőtt zergékre és mormotákra vadászott. A javorinai uradalomban törvényesen vadászott, de más vadászkerületekben orvvadászatot folytatott. Vadászati eszközeiben nem válogatott, a puskán kívül csapdát is használt. 1862-ig több mint 300 zergét ejtett el, ami az akkori tátrai zergeállomány kb. egyharmada volt. Mormotazsírral kereskedett, ezért a mormotákat is gátlástalanul pusztította. A Tátrát többnyire egyedül, gyakran azonban fiaival járta, akik szintén nagy zerge- és mormotapusztítók voltak. A sok vadászat, orvvadászat következtében kivételes tátrai helyismeretre tett szert, ezért sokszor hegyivezetőnek is felfogadták, sőt, a maga idejében az egyik legjobbnak számított. Azt állították róla, hogy elsőként jutott fel északról a Krivánra, a Ganekra és a Tátra-csúcsra, de erről nincs megbízható adatunk. 1851-ben azt állította, hogy már többször járt a Jég-völgyi-csúcson, és erre a csúcsra északról (a Jávor-völgyből) nem nehéz a feljutás. Valószínűsíthető, hogy egyike volt azon három zergevadásznak, akik 1843-ban John Ball-t kísérték e csúcsra.
Forrás: Tátrai túrák, http://www.fsz.bme.hu

2017. január 5., csütörtök

Fotók és videók a Tátrából – 2016. december 16-31.

Napnyugta a Nosalról; Őrangyalaink a hegyekben; Hőlégballonok a Gerlachfalvi-csúcs felett; Napnyugta a Szomorú-nyeregben; A Tátra egy repülőgép fedélzetéről; Terített asztalok Zakopanéban; A Vörös-tavi-csúcs a lenyugvó nap fényében; A Közép-orom; Így "készül" a "fenyőfa" a Tátrában; Éjféli mise a Tátra királynője kápolnában; Telihold a Halastó felett; Vörös-hegyek, a Tátra főgerince; Éjszakai panoráma a Chopokról; A Giewont. Címszavakban mindezeket láthatjuk a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján 2016. decemberének második felében megosztott fotókon.
Tátrai jégtemplom 2016/2017; Téli túra a Zerge-hegyre; Egy kis kedvcsináló a Lengyel-Tátra és a Havasalja (Podhale) téli látnivalóival. Ez alkalommal ezek a videók kerültek be a válogatásba, melyek megtekintéséhez ezúttal is jó szórakozást kívánok!

2017. január 4., szerda

Turisták a Halastónál: „Pontosabb információkra lenne szükség”

Szilveszter előtt egy nappal, december 30-án este több tucat turistának gondot okozott a Halastótól a parkolóba történő visszajutás. A turistákat meglepte a hirtelen sötétedés, valamint az, hogy a sötétben már nem közlekedtek a Hajfű-tisztásról (Polana Włosienica) a Bialkai-szénégető parkolóig (Palenica Białczańska) a lovaskocsik (amelyek csak sötétedésig járnak). A lámpável sem rendelkező „találékony” turisták ekkor a hegyimentők segítségét kérték. Végül az időseket és a gyerekeket a tűzoltóság és a rendőrség autóival vitték le a parkolóba, a többieknek pedig megvilágították az utat, hogy letaláljanak a sötétben.
Ismert, hogy a Halastóhoz széles, aszfaltozott út vezet, amely semmilyen technikai nehézséget nem tartalmaz. Ez már a második egymást követő év, amikor Karácsony és Újév között nagyobb számú turista reked a Hajfű-tisztáson, egy évvel ezelőtt kb. 100 személyt kellett lekísérni a tisztásról.

2017. január 3., kedd

Már síelhető a Lomnici-nyereg fekete pályája

Jól jelzi a hóviszonyokat a Magas-Tátrában, hogy mikor lehet először síelni a jól ismert Lomnici-nyereg fekete pályáját. Mivel ezen a részen nem szabad hóágyúzni, így csak akkor nyitják meg a hegyoldalt, ha a természetes hó vastagsága már eléri a szükséges mennyiséget. Idén ez a szokásosnál hamarabb bekövetkezett.
Utoljára 2009-ben lehetett ilyen korán síelni a Lomnici-nyeregben (2190 m). Átlagban január második felében nyitják meg a pályákat, és a hegyoldalt a freeridereknek. Az utóbbi időben volt olyan hószegény tél, hogy csak márciusban, vagy csak februárban lehet itt síelni. Mint például az előző szezonban, amikor csak február 16-án nyíltak meg a nyereg alatti pályák.

2017. január 2., hétfő

A TATRY Card továbbra is jelentős kedvezményeket kínál

A Magas-Tátra turisztikai régió az idei téli szezonban is a Tátrába látogatók figyelmébe ajánlja a számtalan kedvezményt nyújtó TATRY Card kártyát. A téli kártyák november 25-től, a 2016/2017-es téli szezon, ezzel együtt a Tarajkán (Hrebienok) felépített jégtemplom megnyitásának időpontjától érvényesek. „A kártya által nyújtott, hagyományosan legnépszerűbb szolgáltatások között megemlíthetjük a kártya érvényességi idején belüli ingyenes tömegközlekedést a tátrai villamos és a csorbai fogaskerekű, valamint a Poprád – Tarpatak – Tátralomnic vasútvonalon” – mondta el Andrea Žigová, a Magas-Tátra régió turisztikai szervezetének igazgatója. Ugyancsak ingyenesen használhatják a kártyatulajdonosok a Tátralomnic és Csorbató között közlekedő síbuszokat.

2017. január 1., vasárnap

Kárpáti Képek – 1893.

Tátrafüred 1881-ben
Ha a gondviselés megtagadta hazánktól a hűs tengeri vidékek enyhe klímáját, nagyon is bőven kárpótolt érte a vadregényes fenyvesek sötétzöld erdökoszoruzta vidékeivel. De a mely néptől a Tátrát tagadta meg a természet, azt nem kárpótolhatja semmi paradicsomi táj. Sehol nem találod a fénynek és színnek azt a tónusát, mely oly annyira lesújt és mégis anynyira a szívhez szól. Sem a svájczi havasok égbenyúló meredekei, sem a skót vidékek bús-komolyan mosolygó fiziognomiája, sem a dél himes virányai, sem az észak sötétpirosan haragvó égalja nem nyújthatnak fogalmat azokról a benyomásokról, melyek egy kárpáti táj láttára hozzák mozgásba kedélyünket. Ezeknek jellege egészen más, egészen eltérő valami.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...