2017. november 29., szerda

A Kárpátok barlangjai és nemes kövei – 1846

1846-ban Vahot Imre szerkesztésében Pesten jelent meg a „Magyarföld és népei” című folyóirat, melyben „A Kárpátok, vagy a Tátra” című fejezet bevezető részei után a szerző akkoriban részletesnek mondható módon foglalkozik a Kárpátok és a Tátra viszonyaival, az akkori tudásszint szerint mutatja be a hegység kiterjedését, magasságát, felépítését, időjárását, tavait, vízeséseit, barlangjait, nemes érceit, növényzetét és állatvilágát. Az alábbiakban a barlangokról és a nemes kövekről szóló fejezetek olvashatók, természetesen eredeti helyesírással, 1846-ból:
„VII. A karpati barlangok.
Ezekben nagy állatok csontvázai, s különféle alaku s nagy minéműségű csepkő található. Legnevezetesebb barlangok azok, mellyek Demanfaluhoz közel esnek, u. m. a Feketebarlang; bejárása igen veszélyes, s bent is meredek sziklákon lehet csak tovább menni; de beljebb érve, templomi nagyságu üregeket lelünk. A csepkövek itt igen szép szinnel és alkotással birnak, gúlák- szobrok, obeliskek, és tornyok halmazát képezik. De ennél is meglepőbb itt a két ölnyi magasságú fénylő jégkúp, melly egy örökké tartó jégalapon nyugszik; - közel hozzá egy vékonyabb , de hasonló magasságú jégoszlop áll. Mindkét alak egy lyukból kifolyó fagyos vízből ered. Félórányi távolságra esik ettől a drakoi, vagy az ugynevezett benikoi barlang; nevezetes arról, hogy itt viztartók vannak, mellyeket a természet csepkövekból alkota, mellyekben igen tiszta s olly jéghideg viz foglaltatik, hogy a kéz egy percznél tovább ki nem állhatja; s ezen kemény viz orvosságul is használtatik, mint kőoszlató az emberi testben. Legnevezetesebb része ezen barlangnak az, melly baloldalról mintegy márványnyal látszik kirakva lenni. - Hoszsza 50 öl. 

2017. november 27., hétfő

Két síalpinista nem élte túl az éjszakát az Alacsony-Tátrában

November 26-án, vasárnap a déli órákban lengyel túrázók értesítették a Hegyi Menőszolgálat (HZS) ügyeletét, hogy az Alacsony-Tátra főgerincén, az Ördöglakodalma-hágó (Čertovica) és Gyömbér (Ďumbier) közötti szakaszon két mozdulatlan emberi testet találtak, akik a szavaik szerint nem mutattak semmilyen életjelet. A bejelentés után a hegység északi és déli oldalán található regionális központokból azonnal hegyimentők indultak a helyszínre, azonban a 47 éves nőn és 60 éves társán, egy férfin sajnos már nem tudtak segíteni. A hegyimentők, miután előkészítették a két síalpinista holttestét a szállításra, a sebeséri (Bystrá) bázisra szállították őket, ahol az elhunytakat átadták az illetékes hatóság képviselőinek. A cseh páros még szombaton indult sítúrázni, halálukat valószínűleg a kimerültség, valamint a hirtelen időjárásváltozás nyomán bekövetkező gyors kihűlés okozta.
A Magas- és az Alacsony-Tátrában jelenleg már teljesen téli viszonyok uralkodnak, az időjárás az évnek ebben az időszakában teljesen kiszámíthatatlan, a két cseh turista minden bizonnyal alábecsülte a novemberi időjárást, és felszerelésüket nem igazították a körülményekhez.

A téli túrázás szabályai – avagy nem kell félni a hegyektől

A tél már kopogtat az ajtón, már lehullott az első hó, és nem csak a Magas-Tátrában. A szenvedélyes turisták száméra azonban ez még nem jelenti a szezon végét. A téli zárlatot is figyelembe véve számos gyönyörű úti cél közül választhatunk, ahol élvezhetjük a jégvilág szépségeit. Ehhez azonban jól fel kell öltözni. Ahogy azt a turisták körében ismert mondás is mondja, nincs rossz idő, csak rosszul öltözött turista. Ivan Krajčíral. a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) Szlovák Paradicsom alközpontjának vezetőjével beszélgettünk arról, milyen felszereléssel kell rendelkezni annak, aki téli túrára indul.
1. Meleg ruházat
Rendesen fel kell öltözni! Fontos a megfelelő lábbeli, kényelmes kabát, fagyos időben pedig az aláöltözet. Ne feledkezzünk meg a sapkáról, sálról és kesztyűről sem.
2. Tartalék ruházat
Azt hiszem, a többség igazat ad nekem abban, hogy amikor izzadtan felérünk a csúcsra, szó szerint folyik rólunk a víz. Elég csak pár percig leülni, és azt is elfelejtjük, hogy viharok és betegségek is vannak a világon. Ezért aztán jó ötlet tartalék pólót és zoknit vinni magunkkal, amely jól jöhet egy rosszul megválasztott cipő esetén, vagy ha véletlenül egy szurdokban belelépünk a vízbe. Ha pl. a Szlovák Paradicsomba indulunk, érdemes tartalék kesztyűt is magunkkal vinni, amely könnyen átnedvesedhet a létráktól vagy a hóval érintkezve.

2017. november 25., szombat

9+1 ok, amiért nincs nagyobb királyság a túrázásnál

Tavaly nyáron, több mint húsz év után újra felkerekedtem, hogy megcsináljam a magam mini-elkáminóját. Gyerekkorom egyik legkedvesebb helyén, a Börzsönyben, azon belül is a Szokolya – Királyrét – Csóványos – Nagy-Hideg-hegy útvonalon. Ideje volt újra nekiindulni a személyes, családi emlékek miatt. A nagymamán szokolyai tanítónő volt. Kicsi lakásában, melynek udvarán a két teremből álló iskola is állt, rengeteg nyarat és néhány téli szünetet is eltöltöttünk. És azért is, mert a túrázás komoly szenvedélye valaha szintén az enyém volt. Ezt is apámnak köszönhetem. Meg mindent, amit a túrázástól kapok.
Gimnazista koromban, és még utána pár évig szinte minden hétvégén jártam túrázni. Nagy, sátoros túrákra, turistaházakba, kulcsosházakba vagy csak egynapos menetekre, olykor teljesítménytúrákra. És amikor annyi év után ismét ott másztam a Börzsöny kaptatóin, szépen visszatért néhány tanítás, érzés, amelyeket akkoriban már megtanultam, ám azóta elfelejtettem.
Jöjjenek most ezek az apróságok – nem olyan mély önmegismerésről és belső útról van szó, mint egy zarándoklat esetében, egyszerűen csak a praktikus örömökről.

2017. november 24., péntek

A Szimbolikus temető magyar emléktáblái – Teschler Imre

A Magas-Tátrában a Poprádi-tó közelében, az Oszterva sziklái alatt található az 1934-ben létesített, a nagyközönség előtt 1940-ben megnyitott Szimbolikus temető. A temető középpontjában álló kápolna körüli sziklákon a Tátrában balesetet szenvedett és elhunyt hegymászók, turisták emléktáblái vannak elhelyezve, de emellett a világ más magashegységeiben elhunyt szlovák és lengyel hegymászók emléktáblái is megtalálhatók itt. A Szimbolikus temető szikláin 2015 őszén 352 emléktáblán 492 áldozat neve szerepelt, ezek között néhány magyar hangzású névvel is találkozhatunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak ők szenvedtek halálos balesetet a Tátrában, hiszen nem minden áldozatnak állítanak emléktáblát. A most befejeződő cikksorozatban azokról a magyar hegymászókról, turistákról szeretnék néhány mondatban megemlékezni, akiknek emléktáblája megtalálható a Szimbolikus temetőben.

Teschler Imre (1896-1919)
A fiatal iglói orvostanhallgató már 14 éves korában önállóan járt a Tátrába. Fiatal kora ellenére sok szép és nehéz utat mászott meg, többnyire partnerekkel, de néha egyedül is. 1919. augusztus 12.-én, sikeres orvosi szigorlata után is egyedül indult el otthonról, mégpedig a Jeges-tavi-csúcs megmászására. Tátraszéplakon még betért dr. Guhr Mihály főorvoshoz, neki viszont már azt mondta, hogy a Gerlachfalvi-csúcsra indul a Martin-úton. 

2017. november 22., szerda

Túlélés vészhelyzet esetén

Soha nem lehet kizárni, hogy a hegyekben elérkezik az a pillanat, amikor segítségre lesz szükségünk. Annak érdekében, hogy ez ne érjen minket váratlanul, érdemes előre felkészülni, mi a teendő vészhelyzet esetén. Tervezzük meg előre, hogyan éljünk túl egy esetleges vészhelyzetet, és tervezzük meg előre, ennek érdekében mit csomagoljunk a hátizsákba.
Útiterv és vészhelyzetre történő felkészülés
Egy esetleges baleset, vagy bármilyen vészhelyzet nem olyan dolog, ami előre látható. Amikor elsősegély felszerelésünket összeállítjuk, ösztönösen úgy tesszük, hogy ez csak „tartalék” a hátizsákban. Izolációs fólia? Legtöbben nem is tudják, hogy melyik oldala véd a kihűléstől, és melyik a felmelegedéstől? A legfontosabb azonban, hogy azokat a legalapvetőbb elsősegély felszereléseket pakoljuk be, amire valóban szükségünk lehet.
A vészhelyzetre történő felkészülés tulajdonképpen hosszú idővel a tervezett túra előtt megkezdődik. A tapasztalt turisták nem indulnak túrázni megfelelően előkészített, „minden esetre” jelszóval bepakolt hátizsák nélkül, amely tartalmazza a hideg és a kimerültség elleni védekezés alapvető elemeit, és a lehető legkisebbre csökkenti egy mentőakció szükségességét. Természetesen arra is figyelni kell, hogy pakoljunk a hátizsákba, de ne csomagoljuk „túl” a hátizsákot… Néhány dolog, különösen a hideg évszakban mindenképpen kell, hogy legyen nálunk. Ilyenek pl. a fejlámpa, meleg ital, kémiai kéz és ruházat melegítő, sapka, kesztyű, további meleg rétegek, nagy energiatartalmú, de kis súlyú élelmiszerek, elsősegély készlet, izolációs fólia. Ezek az alapvető felszerelési tárgyak.

2017. november 20., hétfő

40 éve él a Tengerszem-csúcs alatt, és még szerelmes a hegyekbe

A civilizációtól távoli Hunfalvy-völgyi menedékházhoz (Chata pod Rysmi) vezet az egyik legnehezebb tátrai turistaút. A menedékházat évtizedek óta Viktor Beránek vezeti, aki ennyi év után sem unja az itteni életet. A magashegyi menedékházak szépsége olyan nőhöz hasonlítható leginkább, aki mindig rejtve marad a kíváncsi szemek előtt. Szereti azt a szabadságot, melyet a hegyi teherhordók munkája biztosít számára – úgy érzi, ez a munka élete legszebb és legértékesebb része. Aki csak egyszer is hallotta Viktor Beráneket az élete szerelméről beszélni, ő maga is beleszeret a Tátrába. Viktor még a kommunista időkben menekült a hegyekbe, s a mai napig ott is maradt. Ma már azonban nem a kizsákmányoló rezsim, hanem az emberi ostobaság, kapzsiság elől rejtőzik itt. Miközben ő lett a legrégebben dolgozó menedékház-bérlő, továbbra is fiatal maradt. Miután lezárták a menedékházhoz vezető turistautat, elmesélte nekünk, miért lett a Tengerszem-csúcs (Rysy) és az alatta fekvő menedékház sorsdöntő az életében.

2017. november 18., szombat

A Kárpátok sárkánya, a barlangi medve

A Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) 2015 második felében útjára indította az „Év ásványa” és az „Év ősmaradványa” programot. A program célja a földtudományok két pillérének, az ásványoknak és az ősmaradványoknak a népszerűsítése, valamint az ismeretterjesztés. Az MFT Ásványtan-Geokémiai Szakosztályának és Őslénytani-Rétegtani Szakosztályának vezetősége 2016 őszén mindkét díjra három-három jelöltet állított, melyekre a facebookon és Társulat honlapján szavazhattak az érdeklődők. A nyertes ásvány (a kvarc) és a nyertes ősmaradványa (a barlangi medve) kiemelt szerepet kap az MFT 2017-es évi rendezvényein.
Kevés olyan terület van Európában, ahonnan annyi barlangi medve csontváz került volna elő, mint a Kárpát-medencéből. Ez a grizzly medvénél is nagyobb, mára kihalt mindenevő állat a gyapjas mamut és a gyapjas orrszarvú mellett a jégkorszak emblematikus képviselője.

2017. november 17., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2017. november 1-15.

A Poprádi-tó közelében; Maga a felfedezés élethosszig tartó siker...; A Karbunkulus-torony és a Vörös-tavi-csúcs; „Mindenki eljut egyszer az életében arra a pontra, ahol rájön, hogy nem kell tovább keresgélni, sehová nem kell tovább sietni. Rájön, hogy hazaért, és egyszerűen csak élni akar...”; Gyönyörű fotók egy, az Osztervára és a Tompa-hegyre vezető túráról; Panoráma a Liptói-határhegyről; Esti kilátás a Kis-Viszoka csúcsáról; Az idei utolsó menet, de jövőre ismét találkozhatunk a legmagasabban fekvő, tátrai menedékháznál dolgozó tátrai teherhordókkal; A Hegyes-Rohács és a Volovec a Placslivoról; Egy szép téli túra fotói Liptói-Tátrából, a Rohács-gerinc végigjárása; Novemberi túra a Gerlachra, gyönyörű időben, ideális téli feltételek között; A Siklawa-vízesés éjjel; Ködív a Tátrában; Zakopane november 14-én, kedden este. Három évszakos túra a Tengerszem-csúcsra; Few Moments 3 from Slovakia; A Halny jellegzetes felhője a Tátra felett; Rövid ízelítő az eperjesi kerület látnivalóiból; The Icicle Seekers. 2017 novemberének első felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2017. november 15., szerda

A tavaszinál több, a múlt évinél kevesebb zerge él a Tátrában

A Tátrában élő zergék száma több mint 200 egyeddel nőtt a tavaszi zergeszámlálás óta. Ahogy Pavol Majko, a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság (Správa TANAPu) vezetője elmondta, az őszi zergeszámlálás során 1263 zergét számoltak össze, ami 221 zergével több, mint tavasszal volt. „Nem véletlen, hogy ez a faj képes túlélni a tátrai ormok között uralkodó nehéz időjárási körülményeket is. Ezúttal a saját szemünkkel győződhettünk meg róla, hogy abban a magasságban, amely az ember számára annyira barátságtalan, a zergék állandó küzdelmet folytatnak a túlélésért” – mondta az igazgató.
Az idei őszi zergeszámlálást az elmúlt héten tartották a Tátra szlovák és lengyel oldalán működő nemzeti parkok saját munkatársaik és önkéntesek közreműködésével. Az instabil októberi időjárás, valamint a korai, jelentős havazást követő alacsony fokú lavinaveszély miatt a zergeszámlálás időpontját többször is el kellett halasztani, amíg végül sikerült egy erre alkalmas napot találni.

2017. november 14., kedd

A TOPR helikopter őszi technikai felülvizsgálaton

November 13-án a repülési szabályzattal összhangban megkezdődött a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) Sokol típusú mentőhelikopterének szokásos őszi felülvizsgálata, amely a tervek szerint december 15-ig tart. Ez alatt az időszak alatt a mentőhelikoptert természetesen nem használható a mentési műveletek során. A lengyel hegyimentők Facebook oldalán megjelent közlemény szerint az előttünk álló egy hónapban az életet közvetlenül veszélyeztető, különleges helyzetekben a szlovák Helikopteres Mentőszolgálat (VZZS) helikopterét használják majd a mentési műveletekhez, persze csak akkor, ha ezt a Tátra fölött uralkodó légköri körülmények lehetővé teszik. A lengyel hegyimentők óvatosságra intik a turistákat.

2017. november 13., hétfő

Az ősfenyvesben akár háromszáz napig sem találkozni emberrel

A Csendes- és Kapor-völgyben sem kellene eltiltani a turistákat attól, hogy az aszfaltúton kívül is közlekedhessenek – véli a neves tátrai természetfilmes, Erik Baláž. „Az átlagturista a jelzett turistautakon akar feljutni a Krivánra, és nem szeret az őserdőben kidőlt fatörzseken átmászni, de ha valaki mégis ide kívánkozik, az így is, úgy is odamegy, akár illegálisan, akár engedéllyel” – mondja Erik Baláž természetfilmes és természetvédő. Szerinte az őserdőnek is szüksége van a turizmusra.
Mennyiben változtatja meg az embert az őserdő? Mennyiben lett volna Ön más ember, ha nem a vadonban nőtt volna fel? (Fiatal korában volt, hogy egy évben 150 napot is a völgyekben töltött)
„Vannak emberek, akik az őstermészetet a génjeikben hordozzák, és keresik az érintetlen helyeket. Ha nem jutottam volna el az őserdőbe, akkor máshol kerestem volna az utamat. Nálunk ma már nincsenek olyan ősvadonok, mint Szibériában, vagy Afrikában, de lehet őserdő akár a kert egy darabkája is, amit meghagyunk annak. Vannak emberek, akiknek pont az ilyen helyek tetszenek. Az embert ez annyiban változtatja meg, hogy a természet világát konfrontálja az emberi világgal. Amikor meglátjuk, hogy a természetben mennyire tökéletesen működik minden, és az ember mindezt milyen könnyen tönkreteheti, akkor ez megváltoztatja az embert – úgyhogy elkezd tenni valamit a természet védelmében.

2017. november 11., szombat

Főúri utazások, úti kalandok – Tátrai relikviák Keszthelyen

Keszthelyen, a Helikon Kastélymúzeumhoz tartozó Amazon Ház Látogatóközpontban – az egykori Amazon Szálló épületének földszintjén és emeletén – 2016 áprilisában nyitották meg a „Főúri utazások, úti kalandok” című állandó kiállítást, amely az elmúlt évszázadok szárazföldi, vízi és légi közlekedésének történetét tárja a látogatók elé. Az interaktív kiállításon a látogatók bepillantást nyerhetnek az elmúlt századok utazásainak történetébe, a kocsik, a hajók, az autók és a léghajók világába. Megismerhetik az utazások előkészületeit, azt, hogy mi került egy útiládába, például hogy nézett ki az 1930-as években készült hajszárító, milyen gyógyszereket vittek magukkal egy hosszú utazásra, és hogyan nézett ki egy korabeli szekér, amelyet mentésre használtak.
A kiállítás megmutatja azt is, hogy milyen volt a Habsburg Birodalom úthálózata, milyen veszélyek leselkedtek az utazókra, és hintószimulátoron ki is próbálhatják a látogatók, hogy milyen állapotban voltak a korabeli utak. A tárlat a vasúti közlekedés rejtelmeibe is beavatja a vendégeket. A kiállítás egyik szenzációja egy felújított termes kocsi, amely a korabeli vasúti közlekedésben a luxuskategóriát képviselte.

2017. november 10., péntek

Két magyar turistát mentettek a lengyel hegyimentők a Tátrában

A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) mentőhelikoptere november 10-én, pénteken két magyar nőt volt kénytelen evakuálni a Halastótól (Morskie Oko) a Mormota-halmon (Świstówkę) keresztül a Lengyel-Öt-tó völgyébe (Dolina Pięciu Stawów Polskich) vezető kék jelzésű turistaúton. A hegyimentők tájékoztatása szerint a turistaúton elakadt, és ezért mentést kérő magyar turisták egyike sem rendelkezett a téli körülményekhez szükséges megfelelő felszereléssel. A hegyimentők helikopterrel érkeztek a helyszínre, majd biztonságos helyre evakuálták az elakadt turistákat.
A Tátrában jelenleg nem túl kedvezőek a túrázás feltételi. A megmaradt hó le van taposva, le van fagyva, a magasabban fekvő területek hágóvas nélkül nem biztonságosak. Saját biztonságunk érdekében mindenképpen szükség van megfelelő téli felszereléssel, így hágóvasra és jégcsákányra.

Forrás és fotó: http://krakow.wyborcza.pl

A Kyseľ-szurdok via ferratája az ínyencek kedvence lett

A Szlovák Paradicsomban található Kyseľ-szurdok via ferratája a téli időszakban, november 1-től zárva van a nyilvánosság előtt, a turisták legközelebb csak 2018. június közepétől látogathatják. Az idei év túrázásra engedélyezett négy és fél hónapjában kb. 15.000 turista váltott belépőt a szurdokba. „Természetesen a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park legnépszerűbb látnivalóihoz, a Suchá Belá-szurdokhoz, a Hernád-áttöréshez és a Dobsinai Jégbarlanghoz képest ez csak töredéke azok látogatottságának. A Kyseľ-szurdok viszonylag nehezen hozzáférhető, csak önmagának a szurdoknak az eléréséhez legkevesebb 2 óra szükséges, így aztán ez egy egész napos, viszonylag igényes kirándulás” – mondta Tomáš Dražil, a nemzeti park igazgatója. Hangsúlyozta, hogy a Kyseľ-szurdok újbóli kiépítése során nem a tömegturizmus idevonzása volt a cél, szavai szerint inkább azoknak ajánlják ezt a túrát, akik a Szlovák Paradicsom igazi vadságát és gyönyörű tájait szeretnék felfedezni.

2017. november 8., szerda

Téli zárlat 2017 – Beszélgetés a TANAP igazgatójával

Az alábbiakban az ismételten életbe lépett téli zárlat apropóján készült beszélgetés olvasható Pavol Majkoval, a Tátrai nemzeti Park Igazgatóság (Správa TANAPu) igazgatójával, melyet a hiking.sk oldal szerkesztői készítettek.

Először is a konkrét változásokra szeretnénk rákérdezni, mivel néhány turistautat kivettek a téli zárlat hatálya alól, másokat viszont zárlat alá helyeztek.
Két nagyobb változásról beszélhetünk. A piros jelzésű Felső Turistaút (Magistrála) Csorbatótól a Poprádi-tavon és a Tarajkán át a Kő-pataki-tóig jelenleg már nem tartozik a téli zárlat hatálya alá. Ezen kívül a Liptói-Tátrában lévő Juráni-völgyben az iskolai csoportok látogatása miatt korábban, április 30-án véget ér a téli zárlat.

Ezzel ellentétben viszont azt látjuk, hogy a Nagyszalóki-csúcsra ezután akkor sem lehet felmenni, ha az út hómentes.
A Nagyszalóki-csúcs a biológiai sokszínűség védelme szempontjából kiemelten fontos területek közé tartozik, medvék telelnek a közelében, zergék élnek arrafelé, emiatt gondoltuk úgy, hogy itt is érvényes legyen a téli zárlat.

2017. november 6., hétfő

Halottak napi megemlékezés a Szimbolikus temetőben

Október 21-én, Halottak napjához közeledve ezúttal is megtartották a hegyek áldozatairól történő szokásos, szentmisével egybekötött megemlékezést a Magas-Tátrában, a Poprádi-tó közelében található Szimbolikus temetőben. A megemlékezést korábban október utolsó szombatján tartották, de ezzel kapcsolatban több megkeresés érkezett a temetőt fenntartó Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészetéhez (Śtátne lesy TANAPu), melyben kifogásolták, hogy megemlékezés sokszor egybeesik Mindenszentek, valamint Halottak napja ünnepével, amikor sokan a temetőben szeretnék felkeresni hozzátartozóik, barátaik nyughelyét, miközben ezen a megemlékezésen is szeretnének részt venni. Ezen kéréseknek eleget téve a megemlékezést az elmúlt évtől október utolsó előtt szombatján rendezik.
Az Oszterva sziklái alatt található cirbolyafenyő ligetben a legutóbbi megemlékezés óta eltelt egy évben 13 új emléktáblát helyeztek el, így jelenleg 374 emléktáblán 494 áldozat neve olvasható, további 28 áldozat neve a Szlovák Nemzeti Felkelésnek a Tátra területén történt tragikus eseményeihez kapcsolódik.

2017. november 4., szombat

Magyarország legmagasabb pontja

Magyarország területének legmagasabb hegycsúcsa – a honfoglalástól kezdve egészen ezer éven át – lényegében mindig a Magas-Tátra legmagasabb pontja, a 2655 méteres Gerlachfalvi-csúcs volt.
Ezen a helyzeten nem változtatott a középkori országhatárok benyúlása a Balkánra, sem az Árpádok halicsi terjeszkedése, sem Nagy Lajos birodalma, sem Hunyadi Mátyás hódításai. (Esetleg ha a magyar hadjáratok által érintett, és csak egészen rövid időre „meghódított” területeket is figyelembe vesszük, akkor találhatunk ennél magasabb csúcsot Magyarország „területén”, azonban ezek a pontok csak kissé erőltetetten sorolhatók országunkhoz.) Ahogy nem változott a Gerlachfalvi-csúcs elsősége a török-kor alatt sem, hiszen a Magas-Tátra vidéke mindvégig Magyarországnál maradt.
Tehát bő ezer éven át a 2655 méteres hegycsúcs volt Magyarország legmagasabb „oltára”. Csakhogy a Gerlachfalvi-csúcs ezen kitüntetett elsőségéről hosszú időn át csak nagyon kevesen tudtak, és akik tudtak róla (vagy inkább „hitték”), azok sem tudták bizonyítani. Kilencszáz éven át egy sor hegycsúcsról hitték és mondták azt, hogy az hazánk legmagasabb pontja. Azonban ezt nemhogy pontosan lemérni nem tudták, de tegyük hozzá: a hobbiból űzött hegymászás és „bakancsos turizmus” megindulása előtt sokakat ez nem is igazán érdekelt.

2017. november 3., péntek

Fotók és videók a Tátrából – 2017. október 16-31.

Tátrai harmónia; A Zöld-tóhoz vezető út; Lady in redYK; Repülő ember a Tátra felett; A Tátra Szepesbéláról; A Vastag-púp a Liptói-Tátrában; A legendás Kőparipa; Egy szép fotó a Szlovák Paradicsom déli részéről; A Kis-Tarpataki-völgy a Lomnici-nyeregből; Egy újabb „Lady in Red” – ezúttal a Barát csúcsán; Aktuális fotó a Gasienica-völgyből; A Gyopár menedékház őszi hangulatban; Malompataki-völgy – Lorenz-hágó – Furkota-völgy; A Nagytarpataki-Jeges-tó; Inverzió a Nagy-Kócsról; Mintha január lenne, pedig ezek tegnapi fotók. Őszi túra a Lorenz-hágóba; A Tátra kötéllel; Fiatalos, lendületes, jól megszerkesztett; A 33. Sherpa rallye összefoglalója. 2017 októberének második felében ezeket a fotókat és videókat osztottam meg a www.magas-tatra.info oldal Facebook profilján, melyek megtekintéséhez mindenkinek jó szórakozást kívánok!

2017. november 2., csütörtök

TANAP – Látogatási rend még nincs, téli zárlat viszont van

Bár a Tátrai Nemzeti Parknak (TANAP) továbbra sincs érvényes látogatási rendje, ennek ellenére mégis lesz téli zárlat a Tátrában, az Eperjesi Kerületi Hivatal ugyanis kiadott egy határozatot, amely szabályozza ezt a kérdést. A határozat szerint a szezonális zárlat november 1-től június 14-ig tart. „A határozat az Eperjesi Kerületi Hivatal és az érintett települések hirdetőtábláján október 27-én került kihirdetésre, és 15 nap múlva lép hatályba” – mondta el a hivatal illetékese. Az egységes határozatba beépítésre került néhány, külön határozatban kihirdetett, eddig is létezett könnyítés, történtek szigorítások, emellett pedig néhány, korábban a téli zárlat hatálya alá tartozó turistaút egész évben hozzáférhetővé vált. 

A határozat szerint az alábbi turistautak ezután egész évben hozzáférhetőek lesznek:
A Felső turistaút (Tatranská magistrála) a Felkai-tótól (Velické pleso) a Batizfalvi-tóig (Batizovské pleso), majd tovább az Oszterva-nyergen (Sedlo pod Ostrvou) át a Poprádi-tóig (Popradské pleso).
A Felső turistaút (Tatranská magistrála) a Tarajkától (Hrebienok) a Kő-pataki-tóig (Skalnaté pleso).
A Felsőhágiról (Vyšné Hágy) a Batizfalvi-tóhoz (Batizovské pleso) vezető sárga jelzésű út.
A Baranyec (Baranec) a Zsári-völgyből (Žiarská dolina).
A Baranyec (Baranec) a sárga jelzésen mindkét irányból.

2017. november 1., szerda

Pilinszky János – A tél küszöbén

A tél küszöbén állunk. A természet álomba merül, csak a mindenség végzi továbbra is változatlanul működését, lankadatlan csillagaival figyelmeztetve, hogy a részletek mulandóságán túl mindig a nagy egészre ügyeljünk.
A föld élővilága javarészt enged az évszakok „helyi diktátumának”. A növények elvetik levelüket, mintegy visszahúzódnak a földbe. Az állatok téli álomra szenderülnek vagy a nap útján délre emigrálnak; de válassza bármelyik formát, virágzás helyett a természet csupán arra rendezkedik be, hogy átélje, átvészelje a mostoha időszakot.
Nem így az ember. Ő is benne él ugyan a természet helyi önkényében, pillantását azonban mindig az egészre függeszti – s azon is túlra. Minket a természet elszunnyadása valójában befelé fordít, létünk igazi, tehát szellemi napja, energiaforrása felé. Minket az „általános hervadás” éppenséggel felébreszt; számunkra az ősz nem véletlenül iskolakezdet – egy szellemibb, tehát fokozottabb élet indulását hozza.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...